HTML alapok. HTML = HyperText Markup Language

Hasonló dokumentumok
Weblap készítése. Fapados módszer

HTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.

HTML kódok. A www jelentése World Wide Web.

HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól

Kövér betűk (bold) 1-es fejléc

Képek a HTML oldalon

A HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>

ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK

HTML é s wéblapféjlészté s

w w w. h a n s a g i i s k. h u

HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

Információs technológiák 1. Gy: HTML alapok

Stíluslapok használata (CSS)

Egyszerűbb a Google keresőbe beírni a Sharepoint Designer 2007 letöltés kulcsszavakat és az első találat erre a címre mutat.

4. rész. HÁTTÉR BEÁLLÍTÁSA Egy pillanat alatt meg lehet változtatni egy oldal arculatát, ha megváltoztatjuk a háttérszínét.

Honlapkészítés. 1. Előadás Bevezető, HTML. Paksy Patrik

Webprogramozás HTML alapok előadás

Multimédia 2017/2018 II.

Webprogramozás szakkör

Táblázatok. Utolsó módosítás: 11/22/ :07:23

Készítsünk weblapot könnyedén! A Google Sites használata. Weboldal készítés Google Sites szolgáltatás segítségével, web-fejlesztési ismeretek nélkül!

A webáruház kezdőlapján háromféle diavetítés beállítására van lehetőség:

Webszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján

A HTML Stuktúra. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt> Bevezetés. <b>kövér betűk (bold) </b> Dőlt betűk (italic) <i>dőlt betűk (italic)</i>

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 13.

Informatika 1 CSS. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc november 4. Budapesti M szaki Egyetem

HTML. Szerkesszünk honlapot.. az alapoktól

Összetett feladatok. Föld és a Hold

WCSS (Wap CSS), Wireless CSS

Webshop készítése ASP.NET 3.5 ben I.

I/1. Pályázati adatlap

Duál Reklám weboldal Adminisztrátor kézikönyv

Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET)

Megoldás (HTML) <!DOCTYPE HTML> <html>

Szövegszerkesztés alapok WORD Formázások

WordPress segédlet. Bevezető. Letöltés. Telepítés

Webkezdő. A modul célja

HTML alapok 1. Minimális HTML file: <HTML> <HEAD> <TITLE> cím </TITLE> </HEAD> <BODY>... </BODY> </HTML> Formátum parancsok:

Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET) Cserép Máté.

CSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa

Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása

A webprogramozás alapjai. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter

Dokumentáció. IT Worx. Web eszközök Hír box. 1. Első lépések

HTML szerkesztés. HTML bevezetés

HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016

Oktatási segédanyag. Weboldalszerkesztési gyakorlatok

HVK Adminisztrátori használati útmutató

18. Szövegszerkesztők

PDF. Tartalomjegyzék 1/21

3. modul - Szövegszerkesztés

Microsoft Office Word (2013) Jellemzői: Grafikus szövegszerkesztő program, sokféle formázási lehetőséggel. Ablak részei : címsor

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

Tamás Ferenc: CSS táblázatok 2.

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS TANULÓI SEGÉDLET. Windows áttelepítő használatához

A WORDPRESS TESTRESZABÁSA (MEGJELENÉS MENÜ ELEMEI)

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Gyakorló 9. feladat megoldási útmutató

4. modul HTML ÉS TARTALOMFELTÖLTÉS 2009.

A Paint program használata

6. Alkalom. Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél. K é p

1.A. feladat: Programablakok

Útmutató az OKM 2007 FIT-jelentés telepítéséhez

ReszlAd fájl, kitöltési útmutató:

HTML sablon tervezése

1. kép. A Stílus beállítása; új színskála megadása.



Regionális forduló november 19.

Hogyan kezdjük a VUE-val

Segédanyag az iktatáshoz. Tartalomjegyzék

Telenor Webiroda. Kezdő lépések

Dropbox - online fájltárolás és megosztás

Weblapok az érettségin. 2. feladat: weblap vagy prezentáció és grafika 30 pont

FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ

Online hirdetési specifikáció. Fidelio.hu

Word I. Bevezető. Alapfogalmak

Tisztelt Felhasználó!

A HONALPSZERKESZTÉS ALAPJAI. 50 feladat. a Debreceni Egyetem Informatikai Karának. Informatikus Könyvtáros szakos hallgatói számára

Cikktípusok készítése a Xarayában

Selteco Menu Maker 4

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó

Az Educatio weboldalain elhelyezhető hirdetések technikai paraméterei

Egyes esetekben e fejezet keretében készítjük el a Tartalomjegyzéket is, melynek technikai megvalósításáról majd az fejezetben olvashat.

INFORMATIKA Felvételi teszt 1.

A Nobel díj története és a magyar fizikai Nobel díjasok

CIB Internet Bank asztali alkalmazás Hasznos tippek a telepítéshez és a használathoz Windows operációs rendszer esetén

A CorinMail hírlevélküldő rendszer szerkesztőfelületének használata:

VirtueMart bővítmény letölthető termékek eladásához

Az image objektum. Az image eseménykezel i. Képek el zetes betöltése. Feladat. Váltóképek készítése

Mindezek közben célszerű bekapcsolva tartani a Minden látszik gombot, hogy a bekezdésjelek és az egyéb rejtett formázási szimbólumok megjelenjenek.

ÚTMUTATÓ ÉS SEGÉDLET. Mór város honlapja MIKRO ADMIN szerkesztô program használatához. Készítette: Ezerszó Reklám és Média Stúdió 2007.

Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok

9. MODUL WEBKEZDŐ. A vizsgafeladat megoldásához kizárólag a választott webkészítő program, illetve jegyzettömb (editor) használható.

Egy szabadon választott cég weboldalának elemzése (

Több oldalas dokumentum készítése. MS Word 2010 szövegszerkesztővel

NeoCMS tartalommenedzselő szoftver leírása

Regionális forduló november 19.

Villamosmérnöki szak Alkalmazott informatika mellék szakirány Laboratórium II. (VIAU5102) World Wide Web lapok készítése (Silabusz)

Navigációs GPS adatok kezelése QGIS programmal (1.4 verzió) Összeállította dr. Siki Zoltán

Átírás:

HTML = HyperText Markup Language HTML alapok A HTML jelölő nyelv, ami azt jelenti, hogy jelölőelemek (tag-ek) segítségével lehet a tartalom megformázására, elrendezésére vonatkozó utasításokat a böngésző tudtára hozni. A honlap-készítés alapjai: 1. Megnyitok egy Jegyzettömböt (Start menü -> Kellékek -> Jegyzettömb) 2. Elindítok egy böngészőt (ebben fogom megnézni az eredményt) 3. A Jegyzettömbben (vagy tetszőleges egyszerű szövegszerkesztőben) megírom a HTML kódot 4. Elmentem (általában: Fájl menü -> Mentés parancs).htm vagy.html kiterjesztéssel (a fájl típusát át kell állítani Minden fájl -ra mentés előtt) 5. A böngészőben megnyitom az előbb létrehozott fájlt. 6. Későbbi módosításoknál: mindig előbb elmentem a módosított változatot (Jegyzettömbben) 7. Majd "frissítem" amit a böngészőben látok (Relaod/Frissítés gomb) A kód A HTML oldal mindig a fejrésszel kezdődik: <HTML> <HEAD> <META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=windows-1250"> <TITLE>Ide jön az oldal címe, amit a böngésző címsorában fogok látni </TITLE> </HEAD> A jelölőelemek többségének van nyitó része <TAG-NEVE> pl: <HTML> és záró része, ami egy / jellel több </TAG-NEVE> pl: </HTML> Az oldal érdemi tartalma a <BODY> és </BODY> jelölőelem-pár között kell hogy szerepeljen. A <BODY> tagben attribútumok (a nyitórészben elhelyezendő beállítások) segítségével lehet beállítani a háttérképet és/vagy a háttérszínt: <BODY BGCOLOR="green" BACKGROUND="hatter.gif"> Arra kell csak odafigyelni, hogy a képfájl ugyanabban a mappában legyen, mint maga az oldal (a.htm kiterjesztésű fájl). A kettőt együtt is van értelme szerepeltetni, ugyanis ilyenkor, ha egy adott böngésző valamiért nem tudja megjeleníteni a háttérképet (mert éppen ideiglenesen letöröltem, vagy csak szimplán nem képes képeket megjeleníteni igen, még ma is van ilyen, de a legtöbb ma használatos böngészőben külön ki is lehet kapcsolni a képek megjelenítését), akkor a megadott szín lesz a háttér. Ebben a példában a BGCOLOR a jellemző (más néven attribútum), a GREEN pedig az értéke. (A jellemzők értékét nem kötelező de érdemes idézőjelek közé tenni!) Néhány (Netscape-ben és Internet Explorerben is) használható színnév: BLACK; WHITE; GREEN; RED; YELLOW; BLUE; FUCHSIA; NAVY; SILVER; TEAL; MAROON; AQUA A színek megadhatók színkóddal is. Például: "#8000000" ez a MAROON kódja. Ez az úgynevezett RGB kód, melyben a R a piros (red), a G a zöld (green) és B a kék (blue) szín arányát adja meg hexadecimális (16-os számrendszerbeli) értékkel. Mindegyik színt két számjeggyel kell megadni (0 9; A F értékek használhatók). 216 különböző szín megadható az úgynevezett biztonságos színek

használatával. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a 00; 33; 66; 99; CC; FF párokat tetszőleges sorrendben (akár ismételten is) használni. Természetesen használhatunk ettől eltérő értékeket is, legrosszabb esetben a felhasználó böngészője valami más színnel fogja helyettesíteni azokat a színeket, amiket nem tud megjeleníteni (tehát egy kicsit máshogy fog kinézni az oldal nála, mint nálunk). Alapvető formázó elemek, és hatásuk: Tag <P> </P> <BR> <H1> </H1> <H6> </H6> <CENTER> </CENTER> <B> </B> <I> </I> <U> </U> Hatása Bekezdés - előtte és utána kis szünet lesz Sortörés - nincs záró része 1-6-ig terjedő címsorok, egyre kisebb kiemelés A közte levőket középre igazítja (szöveget, képet, bármit) Félkövérítés Dőlt betűk Aláhúzás A <P> </P> tag nyitórészében is el lehet helyezni egy ALIGN="left center right justify" attribútumot, aminek hatására a megfelelő igazítással jeleníti meg a böngésző a szöveget. (a felsoroltakból egyszerre természetesen csak egy szerepelhet: LEFT - BALRA; RIGHT - JOBBRA; CENTER - KÖZÉPRE; JUSTIFY - SORKIZÁRT) A <FONT> </FONT> tag segítségével lehet a felhasznált betűtípus jellemzőit beállítani. A nyitórészében a következő jellemzők helyezhetők el: SIZE="7 6 5 4 3 2 1 0 " SIZE="7 6 5 4 3 2 1 0 " COLOR="szín_neve" FACE="Arial, Comic Sans MS" A betűméretet adja meg: az aktuálishoz képest növelve vagy csökkentve azt Ugyanaz mint az előző, csak nem relatív módon állítja a betűméretet (nincs se + se jel) A betűk színét állítja, ugyanazokkal az értékekkel, mint a BODY tagben a BGCOLOR A betűtípust állítja; egyszerre többet is fel lehet sorolni vesszővel elválasztva - ez egyben fontossági sorrend is, ami előbb szerepel, azzal fogja kezdeni a próbálkozást. Amennyiben a felsorolt típusok közül egyik sem szerepel a felhasználó (aki megnézi az oldalt) gépén, akkor a böngésző automatikusan helyettesíteni fogja valamivel. Garantáltan megjelenítésre kerülő szóközt az kóddal lehet elhelyezni a szövegben. (E nélkül ugyanis a böngészők nem törődnek a felesleges szóközökkel, ENTER-ekkel. Az & jel és a ; a kódhoz tartozik, egyik sem szabad elhagyni!) A jelölőelemeket nem illik "átlapolni": <B><I> </I></B> ez a helyes sorrend (ha a </I> és </B> fordított sorrendben lennének, az zavaró lenne).

Képek Kép beszúrására az <IMG SRC="képfájl_neve"> elem szolgál. Ez egy üres elem, tehát nem kell hozzá záró rész (nincs </IMG>). Alapvetően - amennyiben csak a kép nevét adjuk meg, az elérési útját nem, - akkor a képnek is ugyanabban a mappában kell lennie, mint ahol a HTML oldal van. A kép beszúrásánál relatív helymeghatározást is lehet használni. Ekkor a képet hívó html oldal (amiben az IMG tag szerepel) és a kép egymáshoz viszonyított elhelyezkedése a fontos, ennek alapján kell megadni a kép elérési útját. Ha ugyanabban a mappában van a kép, mint az őt hívó html oldal. SRC="chef.gif" Ha egy mappával lentebb van a kép a könyvtárszerkezetben, mint az őt hívó html oldal. SRC="images/chef.gif" Ha egy mappával fentebb van a kép a könyvtárszerkezetben, mint az őt hívó html oldal. SRC="../chef.gif" Ha a html oldalt tartalmazó mappával egy szinten levő másik könyvtárban van a kép. SRC="../images/chef.gif" Természetesen mód van arra is, hogy a kép helyét teljes elérési úttal adjuk meg, viszont ez nagyban megnehezíti az oldal áthelyezését (ekkor teljes URL-t kell használni). A képet megjelenítő <IMG > tag-ben elhelyezhető tulajdonságok: Tulajdonság Lehetséges értékek Eredménye SRC=" " Képfájl neve Itt kell megadni annak a képnek a nevét (kiterjesztését is pl: cica.gif), amit meg szeretnénk jeleníteni. WIDTH=" " Tetszőleges szám Ez adja meg a kép szélességét pixelben HEIGHT=" " Tetszőleges szám Ez adja meg a kép magasságát pixelben BORDER=" " Tetszőleges szám ez határozza meg a kép körüli keretet (alapértelmezésben 0, ekkor nincs keret) ALT=" " Tetszőleges szöveg Ez a helyettesítő szöveg fog megjelenni, ha a böngésző nem tudja megjeleníteni a képet; illetve ha a kép fölé húzzuk az egeret ALIGN=" " TOP MIDDLE BOTTOM A kép és a vele egy sorba eső szöveg egymáshoz viszonyított helyzetét adja meg (TOP - kép teteje a szöveggel egy vonalban; MIDDLE - kép közepe ~; BOTTOM - kép alja ~ (alapértelmezés)

A kép méretét mindig érdemes megadni, mivel ez jelentősen gyorsíthatja az oldal többi részének letöltését (hiszen a böngésző ekkor ki tudja hagyni a kép méretének megfelelő nagyságú helyet, és a képet csak az oldal szöveges tartalmának megjelenítése utána fogja a letölteni). Például: <IMG SRC="cica.gif" WIDTH="195" HEIGHT="211" ALT="lusta macska" BORDER="2"> Hivatkozások A hivatkozások képezik a HTML lényegét. Velük lehet összekapcsolni az egyes HTML oldalakat. A hivatkozás jelölőeleme az: <A> </A> Típusai: Típus Tetszőleges weboldalra Saját webhely másik oldalára Levélküldő hivatkozás Tetszőleges állományra Adott weboldal egy bizonyos részére Általános alak <A HREF="webcím">a link szövege</a> <A HREF="HTML oldal neve">a link szövege</a> <A HREF="mailto:levélcím">a link szövege</a> <A HREF="állomány neve">a link szövege</a> <A NAME="név">ide</A> <A HREF="#név">innen</A> Példa <A HREF="www.index.hu">Innen menj az Index oldalára</a> <A HREF="masodik.html">Innen menj az 2. oldalra</a> <A HREF="mailto:galb@almos.vein.hu" >Innen küldj levelet</a> <A HREF="szakdoli.doc">Innen letölthető a szakdolgozatom</a> <A NAME="kukucs">ide</A> <A HREF="#kukucs">innen</A> Az utolsó típusnál két helyen kell <A> taget szerepeltetni. Egyrészt meg kell jelölni azt a helyet, ahova majd ugrik a link hatására (első sor: <A Name="kukucs">), másrészt meg kell jelölni azt a helyet, ahonnan ugrani fog (ami az oldalon ugyanúgy fog kinézni mint egy tetszőleges másik link: aláhúzva, kékkel ). Ilyen linket bármi olyan elemre lehet készíteni, aminek neve van (neve pedig a legújabb szabvány szerint gyakorlatilag bárminek lehet - NAME vagy ID tulajdonsággal megadva). A hivatkozásban HREF="#nev" előtt meg lehet adni a weboldalt is, ha nem ugyanazon az oldalon belülre kell ugrani, pl: HREF="egy_masik.html#kukucs", ekkor az egy_masik.html oldalon kell megjelölni kukucs névvel valamelyik elemet. Tetszőleges kép (IMG tag) köré is elhelyezhető az <A> tag, ekkor a képre lehet majd kattintani. Ilyenkor azért illik egy szöveges részt is elhelyezni az <A> és </A> elemek között, hogy ne csak a képre lehessen kattintani. Fájlokra mutató hivatkozások esetén (ekkor a hivatkozott elem az esetek többségében nem jeleníthető meg a böngészőben, hanem le lehet tölteni) illik a html oldalon feltüntetni, hogy milyen formátumú az állomány és mekkora - Kb-ban/Mb-ban megadva (nagy képek, dokumentumok helyett illik valamilyen tömörített formátumban pl. zip letölthetővé tenni az anyagot). A hivatkozások általában 3 színt vehetnek fel - állapotuktól függően - egy oldalon: - Link (alapértelmezésben kék) - Aktív link (amikor az egeret fölé húzzuk és kattintunk; alapértelmezésben piros) - Bejárt link (alapértelmezésben lila)

Ezeknek a színét a <BODY> tagben lehet meghatározni rendre a LINK="szín"; az ALINK="szín" és a VLINK="szín" jellemzőkkel. Például: <BODY BGCOLOR="LIGHTGREEN" TEXT="BLUE" LINK=" GREEN" ALINK="DARKGREEN" VLINK="BLACK"> Ilyenkor is tessék a színharmóniát megőrizni. Csak akkor érdemes ezeket a beállításokat változtatni, ha az oldalunk színvilágával a hagyományos (alapértelmezett) színek "nem férnek össze", ugyanis ahhoz már hozzá vannak szoktatva a felhasználók (mintegy azt keresik egy adott oldalon, amikor kattintani vágynak).