Tömeges elbocsátások, segélyezési plafon KORÓZS LAJOS ELNÖKSÉGI TAG
Megszünteti a kormány az ONYF - et és az OEP-t A központi közigazgatás létszámleépítése 6-7 ezer embert az állami szféra dolgozói közül kb. 200 ezer embert érinthet az elbocsátás. A kormány már az alaptörvénnyel fölmondta a szolidaritás alapú kockázatközösségen létrejött társadalombiztosítást (az a szó benne sincs, hogy társadalombiztosítás)! Kétszintű ellátás az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben is.
Kétszintű ellátások kora! Az egészségügyben a szegényeknek egy sok sebből vérző, alacsony színvonalú, nehezen hozzáférhető, míg a jobb módúaknak fizetős rendszer kezd kialakulni. Állami egészségügyi ellátás van, de arra kötelezettséget a kormány nem vállal. A nyugdíjrendszerben csak az öregségi nyugdíj a nyugdíj, az összes többi (kb. egy millió fő) ellátott csupán. Ellátásra pedig csak az jogosult, aki szociálisan rászorult, de annak mértékét, tartalmát nem mondja meg! A nyugdíjigazgatásnak már nincsenek területi szervei, mert a feladatok a kormányhivatalba kerültek, s az ONYF lebeg, mint Mohamed koporsója, míg meg nem szüntetik!!!
Szociális segélyek plafonértéke? Nem derül ki, a kormány mit gondol róla és mit ért alatta: a foglalkoztatáshoz kapcsolódó, az állást keresők támogatását csökkenteni életveszélyes, mert már most is 283 ezren ellátatlanok. A keresetpótló juttatásból valamint álláskeresési segélyből ( 37 200 Ft) megélni nem lehet. A nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások a Fidesz kormány ideje alatt több, mint 10% -ot veszítettek értékükből s azt tovább csökkenteni nem lehet pl: minimál nyugdíj 28 500 Ft, az árva ellátás 24 500 Ft, a rehab. és rokkant ellátás a min. bér 30%-tól indul! Az RSZS max. 42 326 Ft lehet, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás max. 22 800 Ft lehet, mely megalázóan kevés! (Olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére nyújtott támogatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztosító jövedelemmel. Egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, rendszeres szociális segélyre)
A gyermekek után járó és anyasági támogatások A családi pótlék a gyermeknek és nem a szülőnek jár, és nem segély, hanem az állam hozzájárulása a gyermeknevelés költségeihez: tehát nem csökkenthető! Az anyasági támogatások TB jogviszony alapján kerülnek folyósításra és a befizetett járulékok és az adóköteles jövedelem határozza meg (gyes, gyet, anyasági tám)
Pénzbeli ellátások és családtámogatások Terhességi gyermekágyi segély(tgyás): naptári napi átlagkereset 70 %-a. Gyermekgondozási díj (GYED):A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a: 130.200,-Ft Táppénz:A napi átlagkereset 60 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében) A napi átlagkereset 50 %-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteggyógyintézeti ellátás esetén) Mindegyik ellátás Tb jogviszonyhoz kötött, nem segélyek, tehát nem csökkenthető!
Pénzelvonás a legszegényebbektől A kormányzati felvetés a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők anyagi támogatásának szűkítését jelentik. Ha foglalkoztatáshoz és az álláskereséshez kapcsolódó juttatásokat és a családtámogatásokat érintetlenül hagyja a kormány, akkor nincs értelme plafonról beszélni, mert ott olyan kevés a pénz, hogy nincs mit elvonni! Ha az a kormány célja esetleg, hogy senki nem maradhat jövedelem nélkül és mindenkinek kapni kell a megélhetését biztosító jövedelmet, azt az MSZP támogatja. Ha az is célként fogalmazódik meg, hogy aki túl magas támogatást kap/kapott és az derüljön ki pl: végtörlesztők, a gazdagok adókedvezményei, sokat keresők gyermekek után járó kedvezményei, akkor ezzel is egyet értünk!
Felszólítjuk a kormányt! Adjon magyarázatot, hogy miért akar pénzt kivonni a szociális rendszerből? Ne riogassa a kisgyermekes családokat. Ne bizonytalanítsák el a kisnyugdíjasokat, akik alacsony jövedelmük mellet számítanak a társadalom szolidaritására. Az elhibázott gazdaság és adópolitikájuk árát ne a legszegényebbekkel fizettessék meg!