Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Nógrád megye

Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.13. Nógrád megye Miskolc, 2013

Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-409-5 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Miskolci főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Grábics Ágnes Összeállította: Fejes László Kardos Zsuzsanna Marosszéky Zsuzsanna Restyánszkiné Jaczkó Valéria Szilágyi Ferencné Szűcs Lászlóné Vigné Cseh Magdolna Zilahy Edina A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Malakucziné Póka Mária Tördelőszerkesztő: Bulik László Dobróka Zita Kerner-Kecskés Beatrix Weisz Tamás További információ: Zilahy Edina Telefon: (+36-46) 518-271, e-mail: Edina.Zilahy@ksh.hu Internet: www.nepszamlalas.hu info@ksh.hu (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2013.055

TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló...7 1. A népesség száma és jellemzői...9 1.1. A népesség száma, népsűrűség...9 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma...11 1.3. Családi állapot...14 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás...17 1.5. Gazdasági aktivitás...20 1.6. Nemzetiség, anyanyelv...23 1.7. Vallás...25 1.8. Egészségi állapot...27 2. Háztartások, családok...29 2.1. A háztartások száma és összetétele...29 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele...32 2.3. A családok száma és összetétele...34 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma...36 3. A lakásállomány jellemzői...39 3.1. A lakások száma...39 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint...41 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám...42 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága...43 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség...45 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak...225 3.13. Nógrád megye 3

Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról. 2012 októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a 2011. évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a www.ksh.hu/nepszamlalas honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3.13. Nógrád megye 5

ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Nógrád megye lakónépessége a népszámlálási adatok alapján 1980-tól folyamatosan csökken. A népesség családi állapot szerinti összetételében a házasok aránya évtizedek óta mérséklődik. 2001 2011 között növekedett a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya. 1.1. A népesség száma, népsűrűség A megye lakónépessége 2011. október 1-jén 202,4 ezer fő volt, 8,1 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben. A népsűrűség 80 fő/km 2 volt, alacsonyabb az országosnál. 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Száz gyermekkorúra 173 időskorú személy jutott, ami magasabb az országos átlagnál. Ezer férfira 1092 nő jutott, kevesebb, mint országosan. 1.3. Családi állapot A házas családi állapotú népesség részaránya tovább mérséklődött; a nőtlenek és hajadonok hányada nagymértékben emelkedett. Száz 15 éves és idősebb nőre 160 élveszületett gyermek jutott, kevesebb, mint 2001-ben. 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás A közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya folyamatosan növekszik. Az elmúlt tíz év folyamán az iskolai végzettség szerinti összetétel javuló tendenciája a nők körében erőteljesebb. 1.5. Gazdasági aktivitás A megyében a gazdaságilag aktívak száma 2001 és 2011 között növekedett. A száz foglalkoztatottra jutó gazdaságilag nem aktívak száma 2011-ben 165 fő, országosan 138 fő volt. 1.6. Nemzetiség, anyanyelv A megyében 20,3 ezren vallották magukat a tizenhárom hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozónak, 34 százalékkal többen, mint 2001-ben. A nemzetiséghez tartozók 76 százalékát a roma, 14 százalékát a szlovák, 6,8 százalékát a német nemzetiségűek alkották a megyében. 1.7. Vallás A népesség 56 százaléka katolikusnak, 3,9 százaléka evangélikusnak, 2,1 százaléka reformátusnak vallotta magát, a többi valláshoz, felekezethez tartozók aránya egyenként 2 százalék alatti volt. A katolikusok népességen belüli részesedése alapján a megyék sorrendjében Nógrád a harmadik helyet foglalta el. 1.8. Egészségi állapot A megye lakosságának 6,4 százaléka nyilatkozott arról, hogy van fogyatékossága. A fogyatékosok között legtöbben mozgássérültek voltak. 2. Háztartások, családok Fokozatosan csökken a (házastársi vagy élettársi) párkapcsolaton alapuló életközösségek részesedése. 3.13. Nógrád megye 7

2001 2011 között a házaspáros családokban élő gyermekek aránya fogyott, miközben az élettársi kapcsolatú családokban és az egyszülős családban élőké emel kedett. 2.1. A háztartások száma és összetétele A háztartások száma 0,7 százalékkal mérséklődött a 2001. évi népszámláláshoz képest. Az egyszülős családháztartások száma emelkedett, részesedésük 2011-ben az országos átlaggal (13 százalék) egyező volt. 1980 2011 között 1,9-szeresére nőtt az egyszemélyes háztartások száma, 2011-ben minden harmadik háztartásban egy személy élt. Az egyedülállók 59 százaléka időskorú volt. 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele 2011-ben száz háztartásra 239 személy jutott, míg egy évtizeddel azelőtt 20 fővel több. Az egytagú háztartások jelenléte egyre számottevőbb. Mind a kétgenerációs, mind a háromgenerációs együttélés részesedése csökkent. 2.3. A családok száma és összetétele 2001 2011 között mérséklődött a házaspáros családok száma és aránya, miközben emelkedett az élettársi kapcsolaton alapuló, valamint az egyszülős családoké. A gyermek nélküli családok száma és aránya is csökkent 2001-hez képest. 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma A családban élő 15 évnél fiatalabb gyermekek 61 százalékát házaspáros családban, 20 százalékát élettársi kapcsolaton alapuló családokban, 19 százalékát egyszülős családokban nevelték. Száz családra 52, száz gyermekes családra 79, 15 évesnél fiatalabb gyermek jutott. 3. A lakásállomány jellemzői Nógrád megye lakásállománya a 2001. évi népszámlálás óta 1,3 százalékkal bővült, ami évtizedenként vizsgálva az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb ütemű lakásállomány-növekedése volt. A városokban 0,9 százalékkal, a községekben 1,6 százalékkal nőtt a lakásállomány. 3.1. A lakások száma A lakásállomány 88 százaléka lakott. Számuk tíz év alatt 1,6 százalékkal csökkent, a nem lakott lakásoké 28 százalékkal növekedett 2001-hez képest. A legutóbbi két népszámlálás között csökkent a lakott lakások részesedése a lakásállományból. 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakásállomány tulajdonosi összetétele az országossal és Észak-Magyarországéval közel azonos. Az országos átlagnál magasabb a tulajdonosok által lakott lakások aránya. Észak-Magyarországon belül itt a legalacsonyabb a bérelt, valamint a más jogcímen használt lakások részesedése. 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám Száz lakott lakásban átlagosan 278 szoba volt, 16-tal több, mint 2001-ben. A szobák számának növekedésével egyidejűleg a lakások átlagos alapterülete is bővült. 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások felszereltsége, komfortossága javult a 2001. évi népszámlálás óta. A lakott lakások 92 százaléka hálózati vízvezetékkel ellátott volt, a közcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya 76 százalék. A lakott lakások 47 százaléka összkomfortos, 41 százaléka komfortos, lakásállományon belüli arányuk mindkét kategóriában emelkedett. 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség A népességfogyás és a lakott lakások számának mérséklődése következtében tovább csökkent a laksűrűség. Az egy- vagy két személy által lakott lakások aránya 28 28 százalék. Három személy élt a lakások 21 százalékában, 13 százalékának négy, 9,5 százalékának öt vagy annál több lakója volt. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Nógrád megye lakónépessége a 2011. október 1-jei népszámlálás idején 202,4 ezer fő volt, 8,1 százalékkal kevesebb, mint 2001-ben. A megye lakónépességének 18 százaléka Salgótarjánban, 24 százaléka a többi öt városban, 58 százaléka a községekben élt. Minden településtípusban csökkent a népesség száma 2001. február 1-jéhez képest. A változás mértéke Salgótarjánban 12 százalék, a többi városban 4 százalék, a községekben 6,5 százalék volt. A megye településszerkezetét a kisebb lélekszámú települések jelenléte erősen befolyásolja. A megyeszékhely után legtöbben (31 ezer fő) az 1500 és 2000 fő közötti, valamint (30,7 ezer fő) az 500 és 1000 fő közötti községekben éltek. 1.1.1. ábra A népesség számának alakulása Létszám-kategóriánként és településtípusonként vizsgálva leginkább az aprófalvak elnéptelenedése a jellemző. 2011-ben a 200 fő alatti községek lélekszáma 22 százalékkal, a 200 és 500 fő közötti községeké 14 százalékkal csökkent 2001-hez képest. A megye 131 településéből 116-ban köztük minden városban fogyott a népesség. A települések közül 69-ben 10 százalék, illetve ez alatti, 36-ban 10 és 20 százalék közötti, tízben 20 százalékot meghaladó volt a lakosság csökkenése. Egy településen nem változott, 14-ben emelkedett a lakónépesség száma 2001. február 1-jéhez képest. Legnagyobb mértékben Garáb, Felsőtold, Kisecset, Szécsénke, Debercsény népessége fogyott (34 és 25 százalék között), az említett 3.13. Nógrád megye 9

községek lélekszáma 200 fő alatti volt. Leginkább a megye nyugati részén fekvő Rétsági járásba tartozó Berkenye, Patvarc, valamint a Balassagyarmati járásba tartozó Szátok népessége emelkedett. Mind a három településen pozitív a vándorlási egyenleg, Szátokon még természetes szaporodás is volt. 1.1.2. ábra A lakónépesség változása 2001. február 1. és 2011. október 1. között (%) A népességcsökkenés egyik meghatározó tényezője a természetes fogyás. Nógrád megyében a halálozások száma már az 1980-as években meghaladta a születésekét. A két utóbbi népszámlálás közötti időszakban a természetes fogyás következtében 13,2 ezer fővel mérséklődött a megye lakossága. Kedvezőtlen társadalmi, gazdasági viszonyai miatt jelentős negatív migrációs egyenleg jellemzi Nógrád megyét. A vándorlási veszteség 4,6 ezer fővel csökkentette a megye népességét 2001 és 2011 között. Minden településtípusban a természetes fogyás okozta a népességcsökkenés nagyobb részét. A halálozások száma minden járásban meghaladta az élveszületésekét, amelynek mértéke a Salgótarjáni járásban volt a legmagasabb. Valamennyi járásban negatív vándorlási egyenleg alakult ki. A legnagyobb migrációs veszteség a Salgótarjáni járásban volt, ezt a Bátonyterenyei járás követte. A települések közül tízben az élveszületések száma magasabb a halálozásoknál, 57-ben vándorlási nyereség volt. A természetes szaporodás Sóshartyánban és Endrefalván kiemelkedő. Ezeken a településeken magas a termékenység szintje, és jelentős a roma népesség aránya. A legjelentősebb vándorlási nyereség Ludányhalásziban, Kazáron, Bercelen, a legnagyobb vándorlási veszteség a városokban, ezek közül is Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Balassagyarmaton volt. A megyében a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában a népesség 61 százalékának lakóhelyével azonos településen, 37 százalékának más településen, 1,8 százalékának külföldön volt a születéskori lakóhelye. Az előző lakhelye a népesség 71 százalékának a jelenlegivel azonos településen, 28 százalékának más településen, egy százalékának külföldön volt. A településtípusok között a megyeszékhelyen legmagasabb azoknak az aránya (78 százalék), akik korábban is itt éltek, a többi városban ez az arány 72 százalék, a községekben 68 százalék. 1.1.1. tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, 2011 2001 és 2011 között, fő fő a 2001. évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely 2 907 2 359 37 262 87,6 369,6 Többi város 2 501 1 881 47 711 91,6 198,1 Városok összesen 5 408 4 240 84 973 89,8 248,7 Községek 7 804 382 117 454 93,5 53,3 Megye összesen 13 212 4 622 202 427 91,9 79,5 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

Történeti áttekintés Nógrád megye területén az első hivatalos népszámlálás idején, 1870-ben a népesség száma meghaladta a 125 ezer főt, ami az ezt követő évtizedekben a II. világháború éveinek kivételével szinte folyamatosan emelkedett 1980-ig. A népszámlálások történetében 1980. január 1-jén írták össze a legtöbb személyt (240 ezer főt), ezután a lakosság száma csökkent. A megye népessége 2011-re 1870-hez képest 61 százalékkal nőtt, 1980-hoz viszonyítva azonban 16 százalékkal visszaesett. A megyéből történő elvándorlást, illetve vándorlási veszteséget az 1970-es években még ellensúlyozta a természetes szaporodás. Az 1980-as években a halálozások száma meghaladta születésekét és a migrációs veszteség is jelentősen nőtt. Az 1990 2000 közötti időszakban már az előző évtizednél nagyobb mértékű természetes fogyás csökkentette a népesség számát, pozitív vándorlási különbözet mellett. Helyünk az országban Nógrád népessége a legkisebb a megyék között. Magyarország területének 2,7 százalékát, lakosságának 2 százalékát adta 2011. október 1-jén. A megyében 1 km 2 -re a hazai átlagnál kevesebb lakos jutott. A népesség 2001-hez képest nagyobb ütemben csökkent, mint országosan. Békés megye után Nógrádban esett vissza legnagyobb mértékben a lakónépesség száma 2001 2011 között. Minden megyében magasabb volt a halálozások száma, mint az élveszületéseké. Migrációs veszteség kilenc megyében volt, köztük Nógrádban is. A népesség 0,6 százaléka vallotta magát nem magyar állampolgárnak 2011-ben. Számuk az előző népszámláláshoz képest 42 százalékkal emelkedett. Az itt élő nem magyar állampolgárságú lakosok közül legnagyobb arányban román (29 százalék), szlovák (23 százalék), német (9,4 százalék) állampolgársággal rendelkeztek. A népsűrűség 80 fő/km 2 volt 2011. október 1-jén a megyében, a városok között Balassagyarmaton a legmagasabb, 87 százalékkal nagyobb, mint a megyeszékhelyen. A községekben egy km 2 -re 53 lakos jutott. A községek között kiemelkedő a 2006-ban Salgótarjánból kivált Somoskőújfalu területarányos mutatója (1010 fő/km 2 ), amely négyszerese a városi átlagnak. 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A népesség életkor szerinti megoszlási adatait a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján vizsgáljuk. A gyermekkorúak (0 14 éves) aránya 15, a fiatal (15 39 éves) aktív korúaké 31, az idősebb (40 59 éves) aktív korúaké 29, az időskorúaké (60 éves és idősebb) 25 százalék volt. A népesség öregedését mutatja, hogy 2001-hez képest a gyermekkorúak száma 21 százalékkal, a fiatal aktív korúaké 13 százalékkal, az idősebb aktív korúaké 6,2 százalékkal csökkent, viszont a 60 éves és idősebbeké 6,4 százalékkal nőtt. Jelentős változás, hogy a legnagyobb létszámú korcsoport, az 55 59 éveseké 19 százalékkal gyarapodott. Ebbe a korosztályba tartoznak az 1950-es évek első felében született nagy születésszámú generáció, a Ratkó-korszak gyermekei. Ez a generáció az 1970-es években ért szülőképes korba, melynek hatására a második legnépesebb korcsoport a 35 39 éveseké, akik száma 11 százalékkal növekedett. Emelkedett még a 60 64 éves és a 70 éves és idősebbek száma is. A 45 49 éves korcsoportba tartozók 27 százalékkal lettek kevesebben. (Ebbe a korosztályba tartoznak az 1960-as évek első felében születettek, amikor is az 1950-es évek második felétől elkezdődött születésszám csökkenés elérte mélypontját.) A többi korcsoport esetében a 30 év alattiaknál, a 40 49 és az 50 54, valamint a 65 69 éveseknél volt kisebb a lakónépesség száma a 2001. évinél. A két nem korösszetétele továbbra is jelentősen eltér. A férfiak 50 százaléka 40 évnél fiatalabb. A nőknél ez az arány 42 százalék. 2001 és 2011 között a fiatal aktív korúak részaránya a férfiaknál 1,4, a nőknél 2 százalékponttal mérséklődött. A 60 éves és idősebbek aránya a férfiaknál 2,8, míg a nőknél 4,1 százalékponttal emelkedett. 2011. október 1-jén száz aktív korúra 24 gyermekés 42 időskorú személy jutott. Településtípusonként a korösszetétel jelentősen eltért. A városokban kevesebb gyermek- és időskorú jutott száz aktív korú személyre, mint a községekben. A településcsoportok között ez a mutató a gyermekkorúak esetében a Szécsényi járásban a legmagasabb (27), a Balassagyarmati, a Bátonyterenyei és a Rétsági járásban a legalacsonyabb (egyaránt 23). Az időskorúak eltartottsági rátája a Bátonyterenyei járásban (45) volt a legnagyobb és a 3.13. Nógrád megye 11

Rétságiban a legkisebb (38). A gyermek- és időskorúak számát együttesen vizsgálva legmagasabb az eltartottsági ráta a Salgótarjáni járásban (69), legalacsonyabb a Rétságiban (61). A száz aktív korúra jutó gyermekkorúak száma 60, az időskorúaké 71 településen haladta meg a megyei átlagot. A megyében öt olyan település található, ahol a gyermek- és időskorúak száma nagyobb, mint az aktív korúaké (Felsőtold, Kutasó, Szilaspogony, Hollókő, Zabar), ezeknek a településeknek a lélekszáma 500 fő alatti. Felsőtoldon és Hollókőn az időskorúak, Kutasón, Szilaspogonyban és Zabaron a gyermek- és az időskorúak aránya is magasabb a megyei átlagnál. A száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak száma legkisebb Alsótoldon (40) és Rétságon (51). 1.2.1. ábra A népesség száma nem és életkor szerint Az öregedési index (a száz gyermekkorúra jutó 60 éves és idősebbek száma) 2011-ben 173 volt a megyében. A városok átlaga ezt meghaladta (190), a községeké (163) ez alatti volt. A járások közül mindenhol magasabb az időskorúak száma, mint a gyermekkorúaké. Az öregedési index a Bátonyterenyei járásban a legmagasabb, 49-cel nagyobb a legalacsonyabb Szécsényi (145) mutatónál. A települések 9,2 százalékában a gyermekkorúak aránya meghaladta a 60 éves és idősebbekét. Az öregedési index értéke Sóshartyánban 48, Magyargécen 57, viszont Garábon (ahol mindöszsze két gyermekkorú élt) 1100, Bokorban és Debercsényben 900 feletti és 500-zat meghaladó Kozárdon, Felsőtoldon, Alsótoldon, Ilinyben és Pusztaberkiben. A két nem öregedési indexe lényegesen különbözik. A férfiaknál száz gyermekkorúra 131, a nőknél 218 időskorú személy jutott 2011-ben. 1.2.2. ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú A nyugdíjrendszerrel összefüggésben vizsgáltuk a nyugdíjkorhatár körüli népesség számát is. A 60 62 éve sek aránya 4,3 százalék volt 2011-ben a megyében, és számuk 2001-hez képest 12 százalékkal emelkedett. A 63 65 és a 66 69 évesek száma 1,4, illetve egy százalékkal csökkent. Az időskorúak száma fokozatosan emelkedik, és egyre nagyobb a népességen belüli arányuk. 2011. október 1-jén Nógrád megyében a népesség 13 százaléka volt 70 éves és idősebb. Számuk 10 százalékkal emelkedett az előző népszámláláshoz képest. A járások között arányukat tekintve nem nagy az eltérés: a Bátonyterenyei járásban a legmagasabb hányaduk, a Balassagyarmati, a Rétsági, a Szécsényi járásban a legalacsonyabb. Településenként nagyon tág intervallumban mozognak ezek az arányok. A 70 éves és idősebb 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

népesség hányada 79 településen haladta meg a megyei átlagot. Közülük is kiemelkedett néhány 200 fő alatti település (például Bokor, Felsőtold, Debercsény, Garáb), ahol 25 százalék, illetve ennél magasabb volt ez az arány. 1.2.3. ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) nagyobb a nőtöbblet, mint a községekben, ezen belül is kiugróan magas a megyeszékhelyen (itt ezer férfira 1158 nő jutott). A nők aránya a Salgótarjáni, a Bátonyterenyei és a Pásztói járásban magasabb a megyei átlagnál. Az ezer férfira jutó nők száma 13 településen 1200 feletti volt, ezek mindegyikében meghaladta a megyei átlagot a 70 éves és idősebbek aránya. A megyében 13 településen nem nő, hanem férfitöbblet volt. 1.2.1. tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A 2001. évi százalékában Ezer férfira jutó nő 2 2 628 2 475 5 103 80,2 942 3 5 2 905 2 804 5 709 83,7 965 6 14 9 548 9 032 18 580 77,9 946 15 39 33 007 30 197 63 204 87,1 915 Nógrád megyében 2011. október 1-jén a népesség 48 százalékát a férfiak, 52 százalékát a nők alkották. Ezer férfira 1092 nő jutott, hárommal kevesebb, mint az előző népszámlálás idején. A nemek arányában 49 év felett állandósul a nőtöbblet, ami az életkor előrehaladtával egyre jelentősebbé válik a férfiak magasabb halandóságának következtében. A városokban 40 59 28 982 29 936 58 918 93,8 1 033 60 62 4 010 4 713 8 723 111,7 1 175 63 65 3 205 4 074 7 279 98,6 1 271 66 69 3 858 5 512 9 370 99,0 1 429 70 8 625 16 916 25 541 110,2 1 961 Összesen 96 768 105 659 202 427 91,9 1 092 Történeti áttekintés A gyermekkorúak számának csökkenésével, valamint az időskorúak számának emelkedésével párhuzamosan módosultak az eltartottsági ráták. Száz aktív korúra 1980-ban 35, 2011-ben 24 gyermekkorú jutott. Az időskorú népesség eltartottsági rátája 27-ről 42-re nőtt ugyanezen időszak alatt. Az öregedési index értéke is folyamatosan növekedett, az 1980. évi 78-ról 2011-re 173-ra. A két nem között az elmúlt évtizedekben is jelentős volt a különbség a gyermekés az időskorúak egymáshoz viszonyított arányában. Az öregedési index a férfiaknál 1980-ban 64 volt, ami 2011-re 131-re nőtt, a nőknél 93-ról 218-ra emelkedett. Változó mértékben ugyan, de mindig nőtöbblet volt a megyében a múlt század adatai alapján. 1949-ben 1061 nő jutott ezer férfira. A II. világháború utáni nőtöbblet 1960-ra mérséklődött, ezt követően fokozatosan emelkedett. Ezer férfira 2001-ben 1095, 2011-ben 1092 nő jutott. Helyünk az országban A megyében az országos átlaghoz képest alacsonyabb az aktív-, magasabb az időskorúak aránya, a gyermekkorúaké pedig ahhoz hasonló. Ebből adódóan Nógrád megyében az aktív korúakra jutó gyermekkorúak száma azonos az országos átlaggal, az időseké nagyobb annál. Száz aktív korúra a megyében 66 gyermek- és időskorú személy jutott, országosan 61. Az öregedési index Nógrád megyében (173) nagyobb az országos átlagnál (161). Az ezer férfira jutó nők száma országosan (1106) magasabb, mint a megyében (1092). 3.13. Nógrád megye 13

1.3.1. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2001 1.3. Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében évtizedek óta érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél a hajadonok, nőtlenek, az elváltak és az özvegyek hányadának növekedése kísér. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a megye népességének 29 százaléka nőtlen, illetve hajadon, 46 százaléka házas, 14 százaléka özvegy, 11 százaléka elvált családi állapotú volt. A házasok aránya 2001-hez képest 9,3 százalékponttal csökkent. (A változást a házasságkötési életkor kitolódása, az élettársi kapcsolatok és a szingli életforma terjedése magyarázza). A nőtlenek, hajadonok hányada 5,8 százalékponttal emelkedett. (A népességcsökkenés ellenére az ilyen családi állapotú személyek száma 18 százalékkal nőtt.) Az elváltak részesedése 3,4 százalékponttal bővült. A nőtlenek és hajadonok aránya a 70 éves és idősebb korosztályok kivételével mindenhol emelkedett, a házas családi állapotúaké szinte minden korcsoportban a 70 79 évesek kivételével mérséklődött. 2001 2011 között a házasok aránya a 20 24 éveseknél 22 százalékról 5,8 százalékra, a 25 29 éveseknél 53 százalékról 23 százalékra, a 30 34 éveseknél 70 százalékról 44 százalékra esett vissza. Az elváltak aránya a 34 évesnél idősebb korosztályok mindegyikében emelkedett. A férfiaknál magasabb a nőtlenek aránya, mint a nőknél a hajadonoké, különösen a 25 64 éves korcsoportokban. A férfiaknál a házasok aránya 5 százalékponttal nagyobb, mint a nőknél. Az 55 év alatti korcsoportokban a nőknél, az ennél idősebbeknél a férfiaknál magasabb a házasok aránya. A férfiak magasabb halandóságával összefüggésben az özvegy nők aránya 5-szöröse a férfiakénak, annak ellenére, hogy az özvegy nők száma 2001 2011 között 4,6 százalékkal csökkent. A nőknél nagyobb az elváltak aránya, mint a férfiaknál. A hajadonok aránya 65 éves kor alatt valamenynyi korcsoportban nagyobb volt a 2001. évinél. Számuk a két utóbbi népszámlálás között 22 százalékkal 1.3.2. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1.3.1. tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot 2001 2011 2001 2011 2001 2011 (%) Nőtlen/hajadon 29,3 35,9 17,1 22,0 22,8 28,6 Házas 58,9 49,0 52,8 44,0 55,7 46,4 Özvegy 4,3 4,2 21,6 21,8 13,4 13,5 Elvált 7,5 10,9 8,6 12,1 8,1 11,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 gyarapodott és népességen belüli arányuk is emelkedett. A férfiaknál 80 év alatt minden korcsoportban nőtt a nőtlenek aránya. Számuk 2011-ben 16 százalékkal több volt, mint 2001-ben. A házas nők száma 22 százalékkal kisebb 2011-ben, mint az ezt megelőző népszámlálás idején. A 15 éves és idősebb népességen belül 65 év alatt csökkent az arányuk, különösen a hajadonok számának emelkedésével párhuzamosan a 25 29 évesek körében. A házas férfiak hányada a 2001. évi népszámlálás eszmei időpontjában 59 százalék volt, ami 2011-re 49 százalékra csökkent. A házasok aránya a férfiaknál a 65 74 éveseknél a legmagasabb (75 százalék), a nőknél a 45 49 éveseknél (65 százalék). Településtípusonként a nőtlenek, hajadonok aránya a megyeszékhelyen és a többi városban (egyaránt 29 százalék), az elváltaké Salgótarjánban (14 százalék), a házasoké és az özvegyeké a községek átlagában (48, illetve 14 százalék) a legmagasabb. A nőtlenek, hajadonok, házasok, özvegyek hányadában lényeges eltérés nincs a járások között. Az elváltak részesedése a Salgótarjáni járásban a legmagasabb (13 százalék), a Szécsényiben a legalacsonyabb (9,9 százalék). Településtípusonként a házas férfiak aránya a megyeszékhelyen a legkisebb, ezzel párhuzamosan az elvált és özvegy férfiaké itt a legmagasabb. A nőknél Salgótarjánban 17 százalék az elváltak aránya ami lényegesen magasabb a községek átlagánál és jelentős a hajadonok részesedése is. A házasok hányada itt a legalacsonyabb. Termékenységen a 15 éves és idősebb nők szülésgyakorisága, illetve élveszületett gyermekeinek száma értendő. A népszámlálás a nő termékenységét az eszmei időpontig élveszületett gyermekeinek összes száma alapján méri. 2011. október 1-jei adatok alapján a megyében száz 15 éves és idősebb nőre 160 élveszületés jutott, néggyel kevesebb, mint 2001. február 1-jén. A mérséklődő szülésgyakoriság és a 15 éves és idősebb nők számának (5,9 százalékos) csökkenése következtében az összes élveszületett gyermek száma 7,9 százalékkal kevesebb volt 2011-ben, mint az előző népszámlálás idején. 2001-ben a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a 60 éves és idősebb nők körében volt a legmagasabb (200), 2011-ben a 45 49 éveseknél (200). A 45 59 év közötti korcsoportokban emelkedett a mutató értéke, a többiben csökkent. 1.3.3. ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Családi állapot szerint a legnagyobb termékenység az özvegyeknél volt (annak ellenére, hogy 2001-hez képest csökkent a szülésgyakoriságuk). Az 3.13. Nógrád megye 15

összes élveszületett gyermek 53 százalékánál az anya házas családi állapotú volt a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában (2001-ben 61 százalékánál). A házas nők száma nagyobb mértékben csökkent, mint az összes élveszületett gyermekeiké, ezáltal náluk a termékenység emelkedett az előző népszámláláshoz viszonyítva. A száz megfelelő korú nőre jutó élveszületett gyermekek száma a 25 évnél fiatalabbaknál és a 45 59 éveseknél magasabb, a 40 44 éves korcsoportban azonos, a többiben alacsonyabb volt, mint 2001-ben. A hajadon családi állapotú nőknél a szülésgyakoriság 2001-hez képest 95 százalékkal emelkedett. 2011-ben az összes élveszületett gyermek 5,6 százalékánál az anya hajadon családi állapotú volt. A hajadonoknál szinte minden korcsoportban nagyobb volt a termékenység szintje 2011-ben, mint 2001-ben. Az elvált nők száma 33 százalékkal, élveszületett gyermekeiké 41 százalékkal emelkedett a két utolsó népszámlálás között. Esetükben a száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma 2001-ben 173 volt, ami 2011-re 183-ra nőtt. 1.3.2. tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen 1980 11 193 266 154 184 1990 12 189 240 168 176 2001 21 190 211 173 164 2011 41 194 201 183 160 Településtípusonként vizsgálva legmagasabb a szülés gyakoriság a községekben, a legalacsonyabb a megyeszékhelyen. A Szécsényi járásban a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületések száma 18-cal magasabb volt, mint a legkisebb értékű Salgótarjániban. A megyében nyolc olyan község található (Litke, Kálló, Magyargéc, Ipolyszög, Lucfalva, Nógrádszakál, Sóshartyán, Szátok), ahol száz 15 éves és idősebb nőre 200 feletti élveszületés jutott. Ezen települések nagy részében a megyei átlagnál magasabb a gyermekkorúak aránya és alacsonyabb az időskorúaké. A termékenység szintje 39 településen a megyei átlag alatti volt, ami Mihálygergén a legalacsonyabb (134). A 15 éves és idősebb nők 39 százaléka két gyermeknek, 23 százaléka egy gyermeknek, 12 százaléka három gyermeknek, 5,1 százaléka négy és több gyermeknek adott életet és 21 százalékuknak nem volt gyermeke 2011-ben. Ez a megoszlás alig változott 2001-hez képest. Családi állapot szerint 2011-ben a gyermektelenek aránya a hajadonok között (77 százalék), az egy gyermeket szült nőké az elváltaknál (32 százalék), a két gyermeket világra hozóké a házasoknál (51 százalék), a négy és több gyermeknek életet adóké az özvegyeknél (7,7 százalék) volt a legmagasabb. A városokban megyeszékhely nélkül legnagyobb (23 százalék) azon nők aránya, akik nem szültek gyermeket, Salgótarjánban ez az arány 22 százalék, a községekben 20 százalék. A községekben legmagasabb a három, valamint a négy és több gyermeket szült nők hányada. Az egy gyermeket szült nők aránya a Salgótarjáni és Bátonyterenyei járásban a legjelentősebb (27 százalék), a Rétsági, a Balassagyarmati járásban a legkisebb (19 százalék). A négy, illetve több gyermeket szült nők hányada a Szécsényi járásban a legmagasabb (7,1 százalék). A települések között található öt olyan község, ahol a négy és több gyermeket szült 15 éves és idősebb nők hányada 15 százalék feletti volt (Nógrádszakál, Ipolytarnóc, Kálló, Sóshartyán, Szátok). Ezeken a településeken magas a termékenység és alacsony a népesség iskolázottsági szintje. Történeti áttekintés A megyében évtizedek óta csökken a házasok aránya, amit a nőtlenek, a hajadonok, az elváltak és az özvegyek hányadának növekedése kísér. 1960-ban a népesség 18 százaléka volt nőtlen, hajadon. Ez az arány 1980-ig valamelyest mérséklődött, ezt követően emelkedett. A házasok hányada 1980 2011 között 71 százalékról 46 százalékra csökkent. Az elmúlt évtizedekben a férfiaknál mindig magasabb volt a nőtlenek és házasok aránya, mint a nőknél a hajadonoké és a házasoké. A születések száma évtizedek óta csökken. A házas nők termékenysége magasabb, mint a hajadonoké, valamint az elváltaké. A száz 15 éves és idősebb házas nőre jutó gyermekek száma 1990-ig mérséklődött, ezt követően emel- 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

kedett. A hajadonok és elváltak termékenysége 1980-tól folyamatosan növekedett. Az 1980-as népszámlálás adatai alapján a 15 éves és idősebb nők 19 százalékának nem volt élveszületett gyermeke, 25 százalékuk egy gyermeket, 34 százalékuk két gyermeket, 12 százalékuk három gyermeket, 11 százalékuk négy és több gyermeket hozott a világra. 2011-re 1980-hoz képest jelentősen emelkedett a két gyermeket szült nők és csökkent a négy és több gyermeknek életet adók aránya. Helyünk az országban A megyében a nőtlen, hajadon családi állapotú személyek aránya alacsonyabb, a házasoké és özvegyeké magasabb az országosnál. A száz 15 éves és idősebb nőre jutó összes élveszületett gyermekek száma a megyében 13-mal nagyobb az országos átlagnál. A megyében az országosnál magasabb az egy, a két és a három, valamint a négy és több gyermeknek életet adó nők részesedése, viszont alacsonyabb a gyermeket nem szült nők aránya. 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás Nógrád megye népességének iskolázottsága folyamatosan javul. Növekszik a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, és egyre kevesebb azok hányada, akik alapfokú végzettséggel sem rendelkeznek. A 2011. október 1-jei adatok alapján Nógrád megye 15 éves és idősebb népességének 0,6 százaléka az általános iskola első osztályát sem fejezte be, 0,5 százaléka az 1 3. évfolyamot, 1,4 százaléka a 4 5. évfolyamot, 4,7 százaléka a 6 7. osztályt végezte el. A népesség 33 százalékának legmagasabb befejezett iskolai végzettsége az általános iskola 8. osztálya, 23 százalékának a középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevél, 27 százalékának az érettségi, 10 százalékának az egyetemi vagy főiskolai oklevél. 2011. október 1-jén a férfiaknál egyedül a középfokú iskolát érettségi nélkül, szakmai oklevéllel végzettek aránya haladta meg a nőkét. A két nem legmagasabb iskolai végzettség szerinti struktúrájában e végzettségi szintben volt legnagyobb a különbség. Településtípusonként eltérő a megye 15 éves és idősebb népességének iskolai végzettség szerinti öszszetétele. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján Salgótarjánban és a megye többi öt városában élők iskolai végzettsége magasabb, mint a községekben élőké. Salgótarján népességének 33 százaléka érettségivel, 16 százaléka diplomával rendelkezett. A többi városban nagyobb arányban voltak azok, akik a középfokú iskolát érettségi nélkül, szakmai oklevéllel végezték, mint a megyeszékhelyen. A községekben lakóknak az érettségi 22, a diploma 7,1 százalékuknak jelentette a legmagasabb befejezett iskolai végzettséget 2011-ben. 1.4.1. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként 3.13. Nógrád megye 17

A 2011. október 1-jei népszámlálás adatai alapján a megyében a 10 éves és idősebb népesség 0,6 százaléka az általános iskola első évfolyamát sem végezte el. Arányuk a nők körében 0,7, a férfiaknál 0,5 százalék. A megfelelő korú népességen belüli hányaduk egyik korcsoportban sem kimagasló: a 70 évnél fiatalabbak esetében sehol sem érte el az egy százalékot, a 70 74 éves korosztálynál 1,2 százalék, a 75 éves és idősebbeknél 1,8 százalék. A megyében tíz év alatt 31 százalékkal mérséklődött azok száma, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el. 2011-ben a 15 éves és idősebb népesség 93 százalékának volt befejezett általános iskolai végzettsége, a férfiak 95, a nők 90 százalékának. Összességében számuk 3 százalékkal, 160,5 ezer főre bővült 2001-hez képest. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 51 százaléka nő, 49 százaléka férfi volt. A nemenkénti arány tíz év alatt egy százalékponttal a nők előnyére változott. 1.4.2. ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) Nógrád megyében a 18 éves és idősebbek 39 százalékának volt legalább érettségije. A legalább érettségivel rendelkezők száma 2001 és 2011 között 22 százalékkal nőtt, ezen belül a nőké 24, a férfiaké 20 százalékkal. Az érettségizett férfiak aránya a népszámlálási adatok alapján 1980-ig meghaladta a nőkét. Ezt követően fordulat állt be és 2011-ben már 13 százalékponttal magasabb volt a nők körében az érettségizettek aránya, mint a férfiaknál. A 20 24 és 25 29 évesek között a legnagyobb a legalább érettségivel rendelkezők aránya (56, illetve 55 százalék), ami a 30 64 éves korcsoportokban 37, illetve 49 százalék között mozgott. A 65 éves és idősebb korcsoportban alacsonyabb ez az arány. Nógrád megyében az érettségizettek aránya összességében a nőknél magasabb, mint a férfiaknál, ezen belül korcsoportonként a 65 évnél fiatalabbaknál. A 25 éves és idősebb népesség 11 százaléka rendelkezett egyetemi vagy főiskolai oklevéllel. A megfelelő korú népességen belül a 70 év alatti korcsoportokban mindenhol meghaladta a diplomások aránya a tíz százalékot. Egyetemi vagy főiskolai oklevéllel a 25 29, valamint a 30 34 évesek 17, illetve 15 százaléka rendelkezett. Az ennél idősebb korcsoportokban az életkor emelkedésével párhuzamosan arányuk 2001-hez képest csökkent: a 70 74 évesek 7,2, a 75 év felüliek 4,7 százaléka volt diplomás a 2011. évi népszámláláskor. A megyében az egyetemi vagy főiskolai oklevelet szerzett személyek 57 százaléka nő volt, ami a 2001. évinél 6,9 százalékponttal magasabb. 2001 2011 között a nők iskolai végzettsége nagyobb ütemben emelkedett, mint a férfiaké, főként a diplomásoké. Az érettségizettek 18 éves és idősebb népességen belüli aránya a nőknél 32-ről 41 százalékra, a férfiaknál 28-ról 36 százalékra növekedett. A diplomások részesedése a 25 éves és idősebb népességen belül a nőknél 7,3-ról 12 százalékra, a férfiaknál 8,4-ről 11 százalékra nőtt. Településtípusonként vizsgálva a 15 éves és idősebb népességen belül a legalább általános iskola 8. évfolyamát elvégzett személyek aránya a megyeszékhelyen és a többi városban kedvezőbb a megyei átlagnál. A községek megfelelő korú népességének 91 százaléka fejezte be az általános iskolát. A 18 éves és idősebb népességen belül a megyeszékhelyen rendelkeztek legnagyobb arányban legalább érettségivel, 12 százalékponttal magasabb hányadban, mint a megyében átlagosan. A községekben az érettségizettek aránya 60 százaléka a megyeszékhelyének. Salgótarjánban a 25 éves és idősebb népességen belül az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 18 százalék, ami 6,5 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. A többi öt városban a megfelelő korú népességen belül 15 százalék, a községekben 8 százalék volt a diplomások hányada. 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

1.4.1. tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 95,8 51,2 17,9 Többi város 95,4 48,4 15,1 Városok összesen 95,6 49,6 16,4 Községek 90,7 30,8 7,8 Megye összesen 92,8 38,8 11,4 A 10 éves és idősebbek közül az általános iskola első osztályát sem végzettek aránya a városok közül Balassagyarmaton magas, a községek esetében Nógrádszakálon, Bercelen, Ipolyszögön, Endrefalván és Hugyagon. Az általános iskola 8. évfolyamát a 15 éves és idősebb népességen belül legkisebb arányban Nógrádszakálon (78 százalék) végezték el. A 18 éves és idősebb népességből az érettségivel rendelkezők hányada Endrefalván (12 százalék) a legalacsonyabb, illetve további 11 községben 20 százalék alatti. Magyarországon legutóbb a 2011. évi népszámlálás során térképezték fel teljes körűen a lakosság idegennyelv-ismeretét. Mindenki saját értékítélete szerint nyilatkozott nyelvtudásáról. Nógrád megye lakosságának idegennyelv-tudása kissé javult 2001-hez képest (az anyanyelvi kérdésre válaszoló magyar anyanyelvű népesség adatai alapján). Beszélt nyelv A csak magyarul beszélő magyar anyanyelvű népesség száma a 2001. évi népszámlálás óta csökkent, a más nyelvet is beszélőké emelkedett a kérdésre válaszolók körében, ami 5,3 százalékpontos arányeltolódást eredményezett a más nyelvet is beszélők esetében. A magyar anyanyelvű megyei népesség körében az idegen nyelvek közül az angol volt a legnépszerűbb, aránya a legnagyobb mértékben 4,1 százalékponttal növekedett tíz év alatt. Az angol nyelvet 15,1 ezer fő beszélte, mely 57 százalékkal több, mint a 2001. évi népszámláláskor. Ezt követte a német nyelv, amit a magyar anyanyelvűek közül 9,6 ezren (2001-hez képest 4,3 százalékkal többen) jelöltek meg. Ez az anyanyelvi kérdésre válaszolók 5,4 százalékát jelentette. Harmadikként a roma nyelvet emelhetjük ki, amit 2011-ben a magyar anyanyelv mellett 3,8 ezer fő beszélt. 1.4.2. tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő 2001 2011 a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél 187 550 89,1 147 299 83,8 Más nyelvet is beszél 22 878 10,9 28 494 16,2 Ebből: angol 9 572 4,5 15 072 8,6 német 9 184 4,4 9 575 5,4 roma 1 767 0,8 3 832 2,2 3.13. Nógrád megye 19

Történeti áttekintés Nógrád megye lakosságának képzettségi szintje folyamatosan emelkedik, növekszik a közép-, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ezt a folyamatot részben a nemzedékváltás okozza, hiszen a fiatalabb korosztályok képzettebbek, mint az idősebbek. 1960-ban a 10 éves és idősebb népesség 3,7 százaléka nem végezte el az általános iskola első évfolyamát sem. A 2011. évi népszámláláskor 1,2 ezer fő nem végezte el az általános iskola első évfolyamát sem, ami 16 százaléka az 1960. évinek. A népszámlálási adatok alapján 1960-ban a 15 éves és idősebb népesség 27 százaléka, 1970-ben 45 százaléka rendelkezett általános iskolai végzettséggel. Arányuk 1980-ra 60 százalékra emelkedett. Ez a tendencia folytatódott, így 2011-re elérte a 93 százalékot. A 18 éves és idősebbek közül a legalább érettségivel rendelkezők aránya 1970-ben 11, 1980-ban 18, 1990-ben 23, 2001-ben 30 százalék volt. 2011-ben a megyében a megfelelő korú népesség 39 százaléka rendelkezett legalább középiskolai érettségivel. Nógrád megyében a diplomások aránya is folyamatosan bővül. Az 1970. évi népszámláláskor a 25 éves és idősebb népesség 2,4 százaléka rendelkezett egyetemi vagy főiskolai oklevéllel, 1980-ban a megfelelő korú népesség 4,1 százaléka. 1990-ben már 6,7 százaléka, 2011-ben 11 százaléka diplomás volt. Ez az arány tíz év alatt 3,6 százalékponttal növekedett. Az érettségizettek esetében a megfelelő korú népességen belül a nemenkénti megoszlás a férfiaknak kedvezett 1980-ig. 1990-ben az érettségivel rendelkezőknek már 53 százaléka nő volt. A 25 éves és idősebb népességen belül a diplomás nők férfiakhoz viszonyított alacsonyabb aránya volt a jellemző 1990-ig. 2011-ben az egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezők 57 százaléka már nő volt. 1960-ban Nógrád megye népességének 7,8 százaléka beszélt anyanyelvén kívül idegen nyelvet is, ezen belül 53 százalékuk szlovákul, 14 százalékuk németül és 13 százalékuk romául. Az anyanyelvén kívül idegen nyelvtudással rendelkezett 1990-ben a megye népességének 6 százaléka. Legmagasabb arányban a szlovákul (28 százalék) beszélők voltak, amit a német (17 százalék) és a roma (16 százalék) nyelv követett. 2001-ben a megyei népességen belül idegen nyelvet beszélők aránya 1,4-szer nagyobb volt, mint 1960-ban. A 2001. évi népszámláláskor az angol lett a legnépszerűbb nyelv, amit az anyanyelvén kívül idegen nyelvet beszélő népesség 40 százaléka jelölt meg. Helyünk az országban Magyarországon az iskolai végzettséget vizsgálva az általános iskola első évfolyamát sem végzettek 10 éves és idősebb népességen belüli aránya a legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Beregben (egy százalék), Borsod-Abaúj-Zemplénben és Somogyban (egyaránt 0,8 százalék) volt. Nógrád megyében a megfelelő korú népesség 0,6 százaléka tartozott ide. Az általános iskola 8. évfolyamát a 15 éves és idősebb népességen belül legmagasabb hányadban (97 százalékban) Győr-Moson-Sopronban végezték el, melytől Nógrád megye 4 százalékponttal maradt el. A 18 éves és idősebb népesség 39 százaléka legalább érettségivel rendelkezett a megyében. Ez az arány az országostól 10 százalékponttal maradt el. 2011. október 1-jén a 25 éves és idősebb népesség 19 százalékának volt egyetemi vagy főiskolai oklevele az országban, Nógrád megyében ennél 8 százalékponttal kisebb hányadának, ami a legalacsonyabb megyei érték. 2011. október 1-jén Nógrád megye népességének 73 százaléka csak anyanyelvén, 14 százaléka az anyanyelvén kívül más nyelven is beszélt. Az anyanyelvi kérdésre a megyei népesség 13 százaléka nem válaszolt. Az anyanyelvén kívül más nyelvet is beszélők legnagyobb hányada (57 százaléka) a 15 39 évesekhez tartozott. Az angol nyelvismeretet 75 százalékban, a németet 62 százalékban, a romát 41 százalékban a 15 39 éves korosztályba tartozók jelölték meg a 2011. évi népszámláláskor. Az anyanyelvén kívül más nyelvet is beszélők 52 százaléka nő, 48 százaléka férfi volt. 1.5. Gazdasági aktivitás Nógrád megyében a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele pozitív irányban változott a 2001-es és a 2011-es népszámlálás között. A gazdaságilag aktív népesség száma 84,3 ezerről 86,4 ezer főre növekedett. Az inaktív keresők részesedése nagyrészt a nyugdíjkorhatár emelése miatt, az eltartottak aránya elsősorban az évről évre mérséklődő születésszám következtében egyaránt 2,2 százalékponttal esett vissza. Településenként nagyon változó a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele. A városok közül 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok

Rétságon (51 százalék) magas a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya, ezzel szemben Bátonyterenyén és Salgótarjánban a legalacsonyabb (44 százalék). A következő két községben a népesség több mint fele a gazdaságilag aktívak közé tartozott: Alsótold (59 százalék) és Szendehely (51 százalék), emellett magas volt az arányuk Bánkon, Nagykeresztúron és Nagyorosziban (egyaránt 49 százalék), valamint Nézsán, Nógrádsápon, Nőtincsen, Romhányban, Szurdokpüspökiben és Tolmácson (mindegyik 47 százalék). A megyei átlagnál 24 százalékponttal alacsonyabb a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya Szilaspogonyban (19 százalék), 27 százalék Sóshartyánban, és 31 százalék Hugyagon, Márkházán, illetve Zabaron. 1.5.1. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint és idősebb népesség 95 százaléka inaktív és 4,8 százaléka gazdaságilag aktív. Az utóbbiak száma elsősorban a nyugdíjkorhatár emelése miatt 3,2-szeresére emelkedett 2001 és 2011 között. 1.5.2. ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) A gazdaságilag aktív népesség aránya Nógrád megyében a 2011-es népszámlálás idején a Rétsági járásban (46 százalék) volt a legmagasabb, a Szécsényiben (39 százalék) a legalacsonyabb. Az inaktív keresők részesedése a Szécsényi, illetve a Bátonyterenyei járásban (mindegyik 35 százalék) volt a legnagyobb. Az eltartottak arányában a felső értéket összefüggésben a népesség korösszetételével a Szécsényi (26 százalék) járás jelentette. A 15 év alatti népesség teljes egészében az eltartottak közé tartozott, számuk az előző népszámláláshoz képest 21 százalékkal esett vissza. A 15 39 évesek 62, a 40 59 évesek 76 százaléka volt gazdaságilag aktív. Az előzőek száma 11 százalékkal csökkent, az utóbbiaké 14 százalékkal haladta meg a 2001. évit. A 60 éves A gazdaságilag aktív népesség nemek szerinti megoszlása annak következtében, hogy egyre több nő került be a munkaerőpiacra a 2001 évi 56, illetve 44 százalékos férfi-nő arányról a legutóbbi népszámlálás idejére 55 és 45 százalékra változott. Az inaktívak 37 százalékát a férfiak és 63 százalékát a nők adták 2011-ben. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama alacsonyabb, mint a nőké, így a nyugdíjasok között a nők aránya az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedett. Az eltartottak között a nők részesedése fokozatosan mérséklődött, a 2011-es népszámlálás idejére 49 százalékra csökkent. Az általános iskola 8. osztályát vagy annál kevesebbet végzett a gazdaságilag aktív népesség 19 százaléka. Érettségi nélküli középfokú iskolával, szakmai oklevéllel 32 százaléka, érettségivel 33 százaléka rendelkezett. Egyetemi, főiskolai oklevelet 15 százalékuk szerzett. Jelentősek az eltérések a gazdaságilag aktívak nemek szerinti iskolai végzettségében. A középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya a férfiak körében magasabb; ide tartozott a gazdaságilag aktív férfiak 41, a nők 22 százaléka. Érettségivel a gazdaságilag aktív férfiak 29, a nők 39 százaléka rendelkezett a 2011-es népszámlálás idején és 8 százalékpontos a különbség a nők javára a felsőfokú végzettségűek arányában is. 3.13. Nógrád megye 21

1.5.1. tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 (%) Korcsoport, éves Aktív Inaktív kereső Eltartott Összesen Aktív Inaktív kereső Eltartott a 2001. évi százalékában Összesen 14 100,0 100,0 x x 79,4 79,4 15 39 62,3 11,9 25,8 100,0 88,6 64,9 98,3 87,1 40 59 75,7 21,0 3,3 100,0 114,1 58,3 78,5 93,8 60 4,8 94,6 0,5 100,0 316,3 104,6 27,9 106,4 Összesen 42,7 33,6 23,7 100,0 102,5 86,3 84,0 91,9 Az inaktív keresők összetételét vizsgálva 60 százalék volt az általános iskola 8 osztályát vagy annál kevesebbet végzők hányada. Érettségi nélküli középfokú iskolai végzettséggel, szakmai oklevéllel a gazdaságilag inaktív férfiak 24, a nők 8,6 százaléka rendelkezett a legutóbbi népszámlálás idején és egyaránt 19 százalékuknak volt érettségije. A felsőfokú végzettségűek hányada a férfiaknál 8,6, a nőknél 5,9 százalék. Az inaktív keresők között jelentős arányú nyugdíjas korúak közül korábban a felsőfokú oktatásban a férfiak nagyobb mértékben vettek részt, mint a nők. Az eltartottak többsége gyermek, így ebben az aktivitási csoportban nagyarányú (86 százalék) az általános iskola 8. osztályát vagy annál kevesebbet végzettek részesedése. Az eltartottak 3,3 százaléka középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, 9,7 százaléka érettségivel, 0,7 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Településtípusonként a férfiak és a nők esetében egyaránt a megyeszékhelyen kívüli többi városban volt a legmagasabb 2011-ben a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya. Az inaktívak és az eltartottak részesedése a községekben meghaladta a városokét mindkét nem esetében. 1.5.2. tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Férfi Nő (%) Településtípus aktív inaktív kereső eltartott Összesen aktív inaktív kereső eltartott Összesen Megyeszékhely 48,5 26,3 25,2 100,0 40,0 39,3 20,7 100,0 Többi város 51,3 24,5 24,2 100,0 41,5 36,7 21,8 100,0 Városok összesen 50,1 25,3 24,6 100,0 40,8 37,9 21,3 100,0 Községek 47,9 26,6 25,5 100,0 34,4 42,6 23,1 100,0 Megye összesen 48,8 26,0 25,1 100,0 37,1 40,6 22,3 100,0 Történeti áttekintés Az 1990-es években lezajlott társadalmi-gazdasági folyamatok lényeges hatást gyakoroltak a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételére. A gazdaságilag aktívak népességen belüli arányának csökkenése már az 1980-as években megmutatkozott. Ez a tendencia az 1990-es években tovább erősödött, az évtized első felére jellemző gyors ütemű privatizáció, a létszámleépítések, a veszteségesen működő vállalkozások megszűnése következtében az aktívak részesedése 1990 és 2001 között 6,1 százalékponttal visszaesett. A tendencia 2001 és 2011 között megfordult, és 38-ról 43 százalékra nőtt a gazdaságilag aktív népesség hányada. 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok