Ajka város. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Felülvizsgálata

Ajka város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Felülvizsgálata Ajka Város Önkormányzata 2006. 1

BEVEZETÉS A szolgáltatástervezési koncepció Ajka város szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza a szociális szolgáltatások fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati és egyéb tervezések szereplıi számára. A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 92. (3) bekezdés) Ajka város szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2003. június 11-én elkészült. Az egyeztetéseket követıen Koncepciót Ajka Város Önkormányzatának Képviselıtestülete a 2003. június 26-i ülésén elfogadta. A Koncepcióban foglaltak végrehajtásában történı közremőködés érdekében az érintettek Ajka város szociális szolgáltatástervezési koncepcióját írásban megkapták. Ajka város Önkormányzata által elfogadott szociális szolgáltatástervezési koncepciója a következıket tartalmazza: a) Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról b) A szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait c) Továbbá az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékkal élı személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét d) A fenntartott intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzıit e) A szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzıit f) Az intézményrendszer korszerősítésének irányait. I. Célok, alapelvek A koncepció elsıdleges célja, hogy átfogó képet adjon az önkormányzat ellátási kötelezettsége teljesítésének jelenlegi helyzetérıl, és alapul szolgáljon a kötelezettsége körébe tartozó szolgáltatások tervezéséhez. A koncepciónak képet kell adnia a szolgáltatások mőködési, finanszírozási, fejlesztési feladatairól, azok ütemezésérıl, a hiányzó szolgáltatások megszervezésének módjáról, az ellátások területi, illetve strukturális összehangolásáról, és egyéb (nem állami, egyházi fenntartókkal történı kapcsolattartásról, együttmőködésrıl. Napjainkban elengedhetetlen mind az egész társadalom vonatkozásában, mind a szociális szolgáltatások valamennyi formája vonatkozásában a társadalmi befogadásra épülı 2

szemlélet, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. E sajátos szemlélet alapvetı rendezı elvei elsıdlegesen a társadalmi esélyegyenlıség biztosítása, a szolgáltatások, támogatások elérhetıségéhez kapcsolódó elvárások teljesítése, a társadalmi kohézió erısítése, a partnerség, a diszkrimináció tilalma és minıségi szolgáltatások nyújtása. A szociális szolgáltatások fejlesztésénél nem téveszthetjük szem elıl a fenti követelményeket. A szociális szolgáltatástervezési koncepció feladata, hogy pontosan rögzítse és kijelölje: azokat a területeket, amelyeket az Önkormányzati szociálpolitika befolyásolni kíván, azokat a lakossági szükségleteket, amelyek kielégítését az Önkormányzat saját felelısségkörébe utal, azokat az értékeket, amelyek alapvetıen meghatározzák és irányítják az Önkormányzati szociálpolitikát, a szociális ellátások keretében kialakítandó eszközrendszert (intézmények, szolgáltatások, szervezetek, belsı szakmai koordináció), a fejlesztési szükségleteket és célokat, azok elérésének lehetséges alternatíváit, valamint a végrehajtás lehetıségét. Alapelvek a szociális gondoskodásban: Az Önkormányzat szociálpolitikája nyitott. Ajka város valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó életre és ez a jog elidegeníthetetlen. E jog érvényre juttatása érdekében mindenki számára szükséges biztosítani a szociális minimumot. Mindenki számára biztosítani kell, hogy a törvényben rögzített jogaival, így a szociális jogaival is élni tudjon. A jog érvényesítésében az önkormányzat aktív szerepet vállal. Ajka város polgárai nemre, életkorra, származásra, vallásra, etnikai hovatartozás és társadalmi státuszra való tekintet nélkül jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. Ajka Város Önkormányzata elutasít mindennemő elıítéleten alapuló hátrányos megkülönböztetést és elıítéletet. A helyi szociálpolitika elsıdleges feladata a védelem, amely egyaránt jelenti az egyén a család, a köz és a helyi társadalom védelmét. Az önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, mőködését szolgálja. A szociális szolgáltatások és ellátások középpontjában az ember, az egyén, a család, továbbá a családok szociális egyensúlya helyreállítása áll. Minden segítséget meg kell adni, hogy a rászoruló minél tovább saját lakásában élhessen. Az Önkormányzat és szociális intézményei feladata az ellátást igénylı lakosság szociális jólétének megteremtése, figyelembe véve az Önkormányzat felelısségének korlátait és mértékét. Az Önkormányzati szociálpolitika elsıdleges szinterei a szociális ellátások és intézmények, ezért azok kiszámítható és színvonalas mőködtetési alapfeltétele az ágazati politikának. A helyi szociális gondoskodásban kívánatos a nonprofit és egyházi szervezetekkel való szorosabb együttmőködés és feladatok átadása. 3

Az Önkormányzat kiemelt feladata az egyenlıtlenségek mérséklése, a szociális biztonság megteremtése és a szegénység okozta nehézségek enyhítése. Az ellátások biztosításakor a megfelelı bánásmód, a gyors és hatékony ügyintézés alapkövetelmény. Az ágazat számára fontos feladat, hogy figyelemmel kísérje a változó szükségleteket, legyen innovatív, hatékony. II. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának és aktualizálásának koncepcionális alapjai Ágazati információs rendszer mőködtetése, szükségletfelmérés. A rendelkezésre álló épületállomány szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a szociális ellátásra szoruló egyéneket és csoportokat kiszolgáló szociális intézmények kapacitásnövelése. A helyi partnerség, a civil szférával való kapcsolat erısítése, pályázatokon való részvétel hatékonyságának fokozása. A lakosság ezen belül kiemelten a gyermek, és ifjúsági korosztály, továbbá a fiatal családanyák, a magányos idıs emberek és az aktív korú férfiak egészségi állapotának javítása megfelelı környezeti feltételek és preventív ellátások biztosításával. Az egészségmegırzés, drogfogyasztás megelızés érdekében a szabadidı eltöltési és tömegsport lehetıségek körének bıvítése. Mivel az idıskorú lakosság száma folyamatosan növekszik, fontos, hogy az igényeiket kielégítı szociális szolgáltatások mind mennyiségben, mind minıségben megfeleljenek az elvárásoknak. Ennek megoldása lehetséges új beruházással, a felszabaduló közoktatási intézmények átalakításával, civil szervezetekkel és egyházakkal történı együttmőködéssel. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásoknak meg kell felelniük a szükségleteknek és a jogszabályi elıírásoknak. Ennek megoldásához szükséges a szakmai létszámfejlesztés, a meglévı épületek felújítása, teljes átalakítása, új beruházások indítása. III. A szolgáltatások iránti igények, az ellátottak számának alakulása: Ajka város lakosainak száma 2006. január 1-én 31.706 fı. Korösszetétele: 0-17éves: 5.365 18-59 éves: 19.998 60-69 éves: 3.356 70 évestıl: 2.987 A város demográfiai helyzete a következı 3-5 évben lényegesen nem változik. A népesség száma, a korcsoportok, az aktív korúak és az ellátottak jelenlegi arányai elıre láthatólag megmaradnak. 4

A város gazdasági teljesítıképessége lassú ütemben nı. Várhatóan a jövıben is csak lassan csökken esetleg egyes területeken tovább nı a lecsúszással fenyegetettek, egzisztenciálisan veszélyeztetett családok száma. A munkaerıpiaci tendenciák azt mutatják, hogy stabilizálódott a munkanélküliek száma, struktúrája. A regisztrált munkanélküliek aránya csökken, megfigyelhetı azonban az is, hogy a tartósan munka nélkül élık aránya nı. A következı években várhatóan nı a lakossági igény a jövedelem kiegészítı vagy pótló ellátások iránt. A jelenlegi tendenciák szerint elsısorban a családok körében van nagyobb szükség a forráspótlásra. A tapasztalatok alapján megfigyelhetı, hogy ritka a többgenerációs család. Az idıs emberek egyharmada egyszemélyes háztartásban él. Az egészségügy szők kapacitása, az önkormányzati intézmények és a karitatív szervezetek jelenlegi tevékenysége nem elégítik ki a szükségleteket. Az idıskorúak elhelyezési lehetısége korlátozott, gyakran megoldatlan a kórházból kikerültek utógondozása, házi ápolása. A fogyatékosok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek helyzetére nincsenek megoldások, a problémák kezelésére többségben felkészületlen az ellátási rendszer. A mozgáskorlátozottak, vakok, halláskárosultak, értelmi fogyatékosok problémáinak megismerése és helyzetük javítása elengedhetetlen. Az etnikumok között a romák helyzete a legkedvezıtlenebb. A népességen belüli arányuk ugyan kicsi, viszont a szociális ellátórendszer kliensei között jóval felülreprezentáltabban jelennek meg. A romák többségének lakáshelyzete nem kielégítı, egészségi állapotuk rossz. Sok közöttük a nagycsaládos, az alacsonyan képzett és a munkanélküli. Az önkormányzati központi költségvetésbıl származó forrásai csökkennek, a helyi bevételek csak kis mértékben nınek. A szociális ágazatra fordítható központi költségvetési és önkormányzati források rövidtávon összességben az elmúlt éveknek megfelelı mértékét, illetve növekedést érnek el. A szociális ágazatban (önkormányzati és intézményi szinten egyaránt) maghatározóan képzett, több területen elismert szakemberek dolgoznak, jelentıs részt vállalva a szociális szakemberképzésbıl is. Az Önkormányzat szociális feladatait ellátó munkatársainak és szociális intézményeinek terhelése folyamatosan nı, a növekedés belsı aránya változó. A lakosság szociális helyzetére jellemzı tendenciák alapján elsısorban az idısgondozás és a gyermekvédelem-gyermekjólét területein lehet számítani jelentısebb növekedéssel. Elsıdleges fókuszcsoportok, amelyekre a szociális ellátások koncentrálódnak: Munkanélkülivé válók, tartós munkanélküliek (a lecsúszás, jelentıs státuszveszteség megelızése, munkajövedelem-szerzı képesség megırzése, munkaerı-piaci reintegráció segítése, alapvetı létfeltételek biztosítása). Egyedülálló idıskorúak, nyugdíjasok (alapvetı megélhetési, gondozási feltételek és körülmények biztosítása). Többgyermekes családok, veszélyeztetett gyermekek (családi védelmi funkciók erısítése, családi nevelés alapvetı feltételeinek biztosítása, alapvetı létfeltételek biztosítása). 5

Marginalizálódott csoportok, krízishelyzetben lévı gyermekes anyák, hajléktalanok (szülıi gondoskodáshoz szükséges feltételek megerısítése, korrekció a krízishelyzetben, alapvetı létfeltételek biztosítása). IV. Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete Ajka város Önkormányzata a szociális alap- és szakellátási feladatait önálló költségvetési intézménye, a Családsegítı és Gondozási Központ keretében oldja meg. Önkormányzatunk a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott szociális szolgáltatások közül az alábbiakat biztosítja: Szociális alapszolgáltatások (kötelezı feladatok): Szociális információs szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás Utcai szociális munka Nappali ellátás. Szakosított ellátási formák. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények. /Kötelezı feladat./ Tartós bentlakást biztosító intézmények. Ajka városban 2005. évben valósult meg a Jelzırendszeres házi segítségnyújtás, a Támogató Szolgáltatás, valamint a Méltó Élet Esélye Idısek Otthona emelt szintő férıhelyeivel. A Családsegítı és Gondozási Központ feladatának tekinti a mőködési területén élı egyének, családok, csoportok, közösségek szociális és mentális szükségleteinek feltárását, közvetítését és a megoldás elısegítését. A családok összetartó erejének megırzésére és támogatására preventív lehetıségeket dolgoz ki és mőködtet. A szociális alapellátás részeként általános szociális és mentális ellátást nyújt és a prevenciót szolgáló mentálhigiénés tevékenységet folytat. Elısegíti a családban az átmenetileg sérült vagy hiányzó funkciók helyreállítását. Nyitott intézményként mőködik, bármilyen problémával küszködı, segítségre szoruló állampolgár közvetlenül igénybe veheti. Az integrált intézmény biztosítja, hogy az ellátottak részére a szolgáltatások egymásra épülésével a számukra legmegfelelıbb megoldást választhassák. A Családsegítı és Gondozási Központ keretein belül az alábbi szolgáltatások állnak az ajkai lakosok rendelkezésére: A szociális törvény hatálya alá tartozó intézmények: A szociális étkeztetés iránti igény évek óta növekszik a városban. 350 adagos saját konyhát üzemeltet az intézmény. Itt van lehetıség a diétás étkezésre szorulók ellátására. Az étkezık száma 2005. december 31-én 410 fı. Egyre magasabb azoknak 6

az idıskorúaknak a száma, akik az étkeztetés keretében kérik az étel lakásukra szállítását. /2005. XII. 31-én 70 fı./ A házi segítségnyújtás a saját otthonukban élık részére az életvitelükhöz szükséges mértékő gondozást nyújtja azoknak, akik önmaguk ellátására nem képesek és a családi gondozást nélkülözik. Feladatait 6 hivatásos és átlagban havi 15 fı tiszteletdíjas gondozónı látja el. A házi segítségnyújtásban részesülık száma 2005. december 31-én 65 fı. A szakfeladat nehezen küzd meg az idısek igényeivel, bıvítése szükséges. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelenleg 60 idıskorú kapcsolódik a szolgáltatáshoz. A támogató szolgáltatás célja a fogyatékkal élı személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. 2005. évben a személyi segítést igénylık száma 89 fı, a szállító szolgáltatást igénylık száma 128 fı volt. A családsegítés olyan személyes szolgáltatás, amely segítséget nyújt a lakosságnak szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak. Feladat az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a válsághelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése. Általános segítı szolgáltatása magas színvonalú, speciális segítı szolgáltatása fejlesztésre szorul. 2005. évi gondozottak száma: 288, kliensforgalom: 9.081 fı. Nappali ellátást két idısek klubja keretében oldjuk meg, férıhelyeinek száma: 90, az egyik idısek klubja az ajkarendeki városrészben, míg a másik a padragkúti településrészben található. Az idısek klubja az ellátást igénybevevık részére szociális, egészségügyi, mentális állapotuknak megfelelı közösségi szolgáltatásokat szerveznek. Idıskorúak Gondozóháza: 20 fı idıskorú átmeneti elhelyezését képes megoldani. Feladata az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyekrıl való gondoskodás, teljes körő ellátással. Az ellátásra várakozók száma 17 fı. Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása: 16 férıhelyen az ellátottak szociális és mentális ellátásával a megfelelı életmódba való visszailleszkedéssel kapcsolatos feladatokat szervezi. Az intézmény 12 fı férfi és 4 fı nı hajléktalan befogadására alkalmas. Az igények jelentısen meghaladják a rendelkezésre álló kapacitást. Utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Az utcán élı hajléktalanok ellátását téli idıszakban pályázati forrásból látjuk el a Családsegítés munkatársaival. Önként vállalt feladatként végleges elhelyezésre is van mód városunkban a 42 férıhelyes Idısek Otthonában, melynek feladata az idıskorúakról való teljes körő gondoskodás. Az elhelyezésre várók száma 45. 7

Az emelt szintő férıhelyekkel rendelkezı idısek otthona az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi háromszori étkeztetésérıl, ruházattal illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról gondoskodik teljes körő ellátással. Cél elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolása, gondozása, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az elhelyezésre várakozók száma: 13 fı. A gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó intézmények: A Gyermekjóléti szolgáltatás önálló szakmai egységként végzi tevékenységét. Feladata a jogszabályban szabályozottak szerint ellátásokkal és intézkedésekkel a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülıi kötelezettségek teljesítéséhez segítséget nyújtani. Gondoskodik a gyermek veszélyeztetettségének megelızésérıl, megszüntetésérıl, a hiányzó szülıi gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnıttek társadalmi beilleszkedésérıl. 2005. évben a gondozottak száma: 304. A szolgálat helyettes szülıi hálózatot is mőködtet, ahol három gyermek átmeneti elhelyezésére van lehetıség három családban. 2005. évben egy gyermek elhelyezésére került sor. Átmeneti elhelyezést biztosító intézményként a Családok Átmeneti Otthona 12 férıhellyel mőködik. Feladata a lakók szociális és mentális ellátása az elhelyezés utáni önálló életvitel megalapozása a szociális munka módszereivel (életvitel segítésével, munkahely keresésével, lakhatás megoldásával). Az elhelyezés körülményein feltétlenül javítani szükséges, mivel az egy fıre jutó fajlagos költség nagyon magas. 2005. évben a kihasználtság: 92 % Önkormányzatunk által fenntartott részben önálló intézményként mőködik a Városi Bölcsıde. A születések számának minimális változása, valamint a szülık gyermekük 3 éves kora elıtti munkába állása miatt sok a bölcsıdei felvételre várakozók száma, emiatt megfontolandó a Városi Bölcsıde bıvítése. Feladatátadási szerzıdéssel megoldott szolgáltatások: A Szent István Egyházközséggel kötött szerzıdés alapján 10 fı hajléktalan ellátása megoldott a Szent István u. 73. sz. alatti szálláson. A Molnár Gábor Mőhely Alapítvánnyal kötött feladatátadási szerzıdéssel a fogyatékosok nappali ellátása megoldott, férıhelyeik száma: 45. A szociális törvény még az alábbi ellátási kötelezettségeket írja elı az Önkormányzat számára: IV/I. Speciális alapellátási feladatok: 8

1. Közösségi pszichiátriai ellátás 2. Szenvedélybetegek közösségi ellátása A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetben történı gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elısegítése. A közösségi ellátások keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevı képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Megítélésünk szerint erre csekély igény mutatkozik, hisz a nappali ellátásban lehetıség van szolgáltatás biztosítására. IV/II. Nappali ellátást nyújtó intézmények: 1. pszichiátriai betegek nappali intézményében az a személy gondozható, aki korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt állt, illetve akit pszichiátriai betegek intézményében gondoztak. 2. szenvedélybetegek nappali intézménye a szenvedélybetegséggel küzdı személyek napközbeni ellátását, gondozását végzik. 3. nappali melegedı elsısorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetıséget. IV/III. Átmeneti elhelyezést biztosító intézmények: 1. fogyatékos személyek gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. 2. a pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhetı el, akinek ellátása más intézményben vagy a családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézmény elhelyezése vagy fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. 3. a szenvedélybetegek átmeneti otthonában az a személy helyezhetı el, akinél szakorvosi (addiktológus, pszichiáter) szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg. 4. az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás. Az ellátási kötelezettség megvalósításának végsı határideje: alapellátások esetén 2007. 12. 31. nappali és átmeneti ellátások esetén 2008. 12. 31. 9

V. Feladatok, melyeket végre kell hajtani: V/I. Ágazati szintő feladatok: 1. mőködtetési és mőködési szabályok áttekintése, rögzítése: - fenntartói irányítási feladatok és eljárások megállapítása - fenntartói ágazatirányítási szerkezet kialakítása - ellenırzési és értékelési eljárások szabályozása - szociális információs rendszer mőködési szabályainak megállapítása - nem önkormányzati szereplık részvételének szabályozása az ágazati együttmőködésben, az ellátások biztosításában 2. lakossági tájékoztatás rendszerének és eszközeinek kialakítása 3. az intézményvezetık és ágazati vezetık közös konzultációs és tervezı fórumának létrehozása, a fórum szakmai és tartalmi elemeinek kidolgozása 4. a kötött felhasználású állami támogatások (címzett és céltámogatások) igénybevételének erısítése, segítése szociális szakmai programok kidolgozásával. V/II. Ellátási szintő feladatok: 1. A szociális étkeztetésben a 100%-os intézményi térítési díjat fizetı kategóriában alkalmazott jövedelmi szintet csökkenteni szükséges. 2. A házi segítségnyújtáson a személyi térítési díj fizetése alól mentesülık körét bıvíteni szükséges, illetıleg csökkenteni szükséges a fizetendı térítési díjak mértékét. 3. Erısíteni szükséges az önkéntesek bevonását a feladatba, ill. ki kell dolgozni az egy ösztönzı rendszert, hogy a tiszteletdíjas gondozónık utánpótlása biztosított legyen. 4. A családsegítés keretében ki kell alakítani azokat a szolgáltatásokat, amelyek a munkaerıpiaci esélyeket, illetve a munkajövedelemhez jutást elısegítik. 5. Fel kell mérni és elemezni szükséges a fogyatékosok, pszichiátriai, szenvedélybetegek, vakok, halláskárosultak és mozgássérültek helyzetét életkörülményeik javítása céljából. 6. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást a jövıben is térítés nélkül szükséges biztosítani az idısek számára. V/III. Intézményi szintő feladatok: Az intézmények szervezeti és mőködési szabályzataiban egységesen rögzíteni kell: - az intézményi szintő szakmai ellenırzési, minısítési szabályokat, eljárásokat - a fenntartó számára történı szakmai és mőködési jelentés elkészítésének szabályait, tartalmát és gyakoriságát - az ágazati információs rendszer mőködtetéséhez szükséges technikai feltételek megteremtését - az intézményi információs rendszer felépítését, tartalmát és a fenntartónak történı információszolgáltatás módját - a lakossági tájékoztatás módját, az ebbıl fakadó feladatokat - az önkéntesek részvételeinek feltételeit az intézmény munkájában, az együttmőködés szabályait, szupervíziós lehetıséget és kötelezı részvételt kell biztosítani az intézmény szakmai munkát végzı dolgozói számára. V/IV. Intézmények létesítésével kapcsolatos feladatok: Vizsgálni kell, hogy: 10

1. A Családok Átmeneti Otthona és a Helyettes szülıi hálózat közül mely ellátás szervezhetı meg a Kistérségi, Máltai Szeretetszolgálat, az Egyházak illetve más civil szervezeteknek bevonásával Határidı: 2010. 12. 31. 2. A hajléktalanok nappali ellátását meg lehet-e oldani feladatátadási szerzıdés keretében Határidı: 2008. 12. 31. 3. Van-e lehetıség az Idısek Otthona emelt szintő férıhelyeinek bıvítésére Határidı: 2010. 12. 31. 4. A fogyatékosok átmeneti gondozását el tudja-e látni a Molnár Gábor Mőhely Alapítvány feladatátadási szerzıdéssel, vagy intézmény fenntartó társulásba való bekapcsolódással megoldható-e a szolgáltatás. Határideje: 2008. 12. 31. 5. A Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelyének kialakítására illetve Átmeneti Szállásuk bıvítésére feladatátadási szerzıdés lehetıségét. Határideje: 2008. 12. 31. 6. A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátására feladatátadási szerzıdés lehetıségét Határidı: 2007. 12. 31. 7. A pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti ellátására intézmény fenntartó társulásba való bekapcsolódás lehetıségét. Határidı: 2008. 12. 31. VI. A szolgáltatástervezési koncepcióban foglaltak alapján várt eredmények: a koncepcióban megfogalmazott alapelvek és értékek érvényesülése a helyi intézmények mőködésének átláthatósága a szociális ellátások, szükségletek és költségek kiszámíthatósága a lakossági szükségletek eredményesebb kezelése a különbözı érdekek eredményes egyeztetése és beépítése a döntéshozatali mechanizmusba az önkormányzati szociálpolitika kommunikációs tevékenységének javítása, ezáltal a társadalmi elismerés növekedése a helyi szociálpolitika elismertebbé válása a társadalmi és fenntartói megítélés, illetve a szakmai és etikai követelmények szempontjából a helyi szociálpolitika nyitott és fenntartható rendszerként való mőködtetése Záradék: Ajka város Önkormányzata a./2006. (XII. 15.) Kth. számú határozatával Ajka város szociális szolgáltatástervezési koncepcióját felülvizsgálta. A j k a, 2006. december 15. Dr. Jáger László jegyzı 11