PUSZTASZEMES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/ 2004. (IV. 28.) SZÁMÚ R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL Pusztaszemes Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, az állatok védelmét, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 2. E rendelet hatálya Pusztaszemes község közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. 3. E rendelet alkalmazásában: a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az b) állat tartása gazdasági haszon céljára, munkavégzésre, sportcélok elérésére, mutatványos vagy bemutatási célra, kedvtelésre irányul. c) kisállat: baromfi, galamb, házinyúl, nutria, róka, nyest, nyérc, görény, stb. d) nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, stb. e) egyéb haszonállat: juh, kecske, sertés, stb. f) egyéb állat: kutya, macska, stb.
2 AZ ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. (1) A község közigazgatási területén állatot a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a hatályos rendezési terv, a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. (3) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben meghatározott életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (4) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (5) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (6) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. (7) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. AZ ÁLLATTARTÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 5. (1) Tilos valamennyi kisállat, nagyállat és egyéb haszonállat tartása a : - közintézmények udvarán, - élelmiszeripari és kereskedelmi üzletekben, - üzemi konyhákban és vendéglátó egységekben, továbbá az ezekhez tartozó belső területeken, valamint ezek környékén 50 m-es sugarú körben, olyan házakban, ahol 4 vagy ennél több lakás van, és ahol az állattartásra szolgáló melléképületeknél a rendezési tervben és az egyéb jogszabályokban előírt védőtávolság nincs biztosítva.
3 6. (1) Baromfi és házinyúl csak a lakóépülethez tartozó udvar vagy kert elkülönített részén, illetve ólban, ketrecben tartható. (2) Több lakásos épület udvarán az erre kijelölt és körülkerített területen is csak az összes lakó hozzájárulásával tartható baromfi és nyúl. 7. A méhek elhelyezésére és tartására külterületen a 15/1969.(XI.6.)MÉM sz. rendelet rendelkezései az irányadók. 8. (1) Az állatok tartása a környezetet nem károsíthatja, az emberek, továbbá az állatok egészségét nem veszélyeztetheti. (2) Az állattartásban olyan technológiát kell alkalmazni, amely az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását lehetővé teszi. 9. (1) Az 5. -ban megjelölt tilalom alól a jegyző illetékes tisztiorvosi szervekkel egyetértésben indokolt esetben felmentést adhat. (2) A jegyző közegészségügyi, állategészségügyi, vagy egyéb okból a tartható állatok számát korlátozhatja, különösen indokolt esetben az állattartást azokon a területeken is megtilthatja, ahol a rendelet azt egyébként engedélyezi. (3) A jegyző korlátozhatja az állattartást az 5. (1) bekezdésén kívül eső területeken, ha azt közegészségügyi, községképi, esztétikai, építészeti szempontok indokolják. AZ EBTARTÁS SZABÁLYAI 10. (1) A polgármesteri hivatal a község ebállományáról nyilvántartást vezet, amely az ebtulajdonos adatain kívül tartalmazza az eb azonosítási adatait (fajtája, kora, neme, színe, neve) és a veszettség elleni védőoltás időpontját. (2) Az eb tulajdonosa haladéktalanul köteles bejelenteni, ha az állata - a három hónapos kort elérte,
4 - elveszett, - elhullott. (3) Az eb tulajdonosa 30 napon belül köteles bejelenteni, ha állata: - tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott - új tulajdonoshoz került. (4) Házőrző kutyát csak megkötve, vagy állandóan zárva tartott udvarban lehet tartani. Több lakó által használt közös udvarban kutya csak megkötve tartható, kivéve ha szabadon tartásához a tulajdonostársak, bérlőtársak együttesen hozzájárultak. (5) Az ebeket a tulajdonosai úgy kötelesek tartani, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. (6) Ha a kutya harapós, vagy támadó természetű, a telep, ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (7) Bekerítetlen ingatlanon ebet megkötve vagy kifutóban lehet tartani. (8) Többlakásos lakóházban kutya csak a ház tulajdonosának /kezelőjének/, illetve társtulajdonosainak hozzájárulásával tartható. (9) A kutyatulajdonos köteles a kutyát úgy tartani, hogy az a lakótársak és szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. (10) Többlakásos lakóépület közös használatú helyiségeiben kutyát tartani tilos! (11) Az eb által lakóházba, közös udvarban okozott szennyeződést az ebtartó köteles eltakarítani. (12) Tilos az ebet beengedni, illetve bevinni: - vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyre az üzemeltető hozzájárulása nélkül, - élelmiszert árusító üzembe, élelmiszerraktárba, közterületen olyan helyre, ahol élelmiszerárusítás folyik, - oktatási egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, sportpályára, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe, játszótérre, játszótérként használt közterületre az intézményt őrző, valamint vakvezető kutya kivételével. (13) Ebet közterületen sétáltatni pórázzal és szájkosárral ellátva lehet! Az általuk okozott szennyeződés eltakarításáról az eb sétáltatója köteles gondoskodni. (14) Tilos ebet sétáltatni a közvetlen vízparti területeken és minden táblával jelölt területen. 11. (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen ebtenyészet létesítésére, fenntartására csak a jegyző adhat engedélyt az illetékes tisztiorvosi hatóság előzetes hozzájárulásával.
5 (2) Többlakásos lakóház közös udvarán ebtenyészet létesítése tilos! 12. (1) A 10 11. -okban rögzített szabályok többszöri megsértése esetén a jegyző elrendelheti az eb eltávolítását, illetve kiirtását. (2) A kóborló ebek befogásáról a jegyző intézkedik a települési felügyelő útján. 13. (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen tartott ebeket évenként egyszer veszettség elleni kötelező védőoltásban kell részesíteni. Ennek megtörténtét a tulajdonosnak felhívásra igazolni kell. (2) A jegyző elrendeli annak az ebnek a kiirtását, melyet - a tulajdonosa veszettség ellen nem olttatott be, - a hatósági állatorvos gümőkórossá nyilvánított. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS RENDÉSZETI SZABÁLYOK 14. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények létesítésének, illetve engedélyezésének szabályait az OTÉK, valamint a helyi építési szabályzat tartalmazza. (2) Csak akkor folytatható állattartás, ha a) a az állatok elhelyezésére szolgáló új melléképületek elhelyezésénél az építésügyi szabályokat betartották; b) az állatok elhelyezésére szolgáló építmény hézagmentes falazatú, szilárd burkolatú és padozatú, megfelelő lejtésű, c) a trágya és trágyalé tárolása a közegészségügyi, környezetvédelmi és a következő (3) és (4) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően megoldható. (3) A trágyát szivárgásmentes trágyagyűjtőben kell tárolni úgy, hogy onnan a trágyalé ki ne folyhasson. A trágyatelepnek vízhatlan aljzatúnak és oldalfalúnak kell lennie, vagy a trágyatelep körül peremtöltést és árkot kell létesíteni. (4) A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt trágyalé gyűjtőt kell létesíteni. A trágyalégyűjtőt és az állatok elhelyezésére szolgáló melléképületet zárt csatornával kell összekötni. 15. (1) Az állatok szálláshelyeit az állattartó köteles tisztán tartani, rendszeresen takarítani és szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal fertőtleníteni. A trágyalét és a trágyagyűjtőt szükség szerint, de legalább évente kell kiüríteni és fertőtleníteni.
6 (2) A kártékony állatok /patkány, egér, férgek, stb./ irtásáról folyamatosan gondoskodni kell. ÁLLATOK VÉDELME 16. (1) Az állattartó köteles az állatot a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezések szerint gondozni, etetni, itatni és egészségügyi állapotára ügyelni. (2) Az állatot kínozni, bántalmazni, uszítani, ingerelni vagy zaklatni tilos! SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 17. Szabálysértést követ el, és Harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 6. és 10 11. -ában, a 14. (3) (4) bekezdéseiben, valamint a 15. és 16. -ban foglalt rendelkezéseket megszegi. 18. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 3/2000.(III. 09.), és a 7/1998.(XI.25.) számú rendeletekkel módosított 3/1998.(III.30.) számú rendelet az állattartásról. Pusztaszemes, 2004. április 27. Geiger Károly polgármester Dr. Kiss Pál címzetes főjegyző Kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2004. Április 28. napján elhelyezett közleménnyel. 14 napra Balatonföldvár, 2004. április 28. Dr.Kiss Pál címzetes főjegyző
7