M1.3 Információs hálózatok M1.3.1 Melyek igazak a LAN-ról? M1.3.2 a) A LAN helyi (kiterjedéső) hálózatot jelent. b) A LAN nem lehet 10 m-nél nagyobb kiterjedéső. c) Minden LAN tartalmaz szervergépet is. d) Egy lakásban kiépített, 2-3 gépet tartalmazó hálózat is nevezhetı LAN-nak. Melyek igazak a WAN-ról? M1.3.3 a) A WAN nagy kiterjedéső hálózatot jelent. b) A WAN nagy sebességő hálózatot jelent. c) A WAN LAN-ok összekapcsolásával is létrejöhet. d) Az internet forgalma WAN hálózatokon keresztül bonyolódik le. Mely esetekben nevezhetjük a leírt hálózatot LAN-nak? M1.3.4 a) Két, otthon összekapcsolt számítógépet. b) Az EU-s országok parlamentjeit összekötı hálózatot. c) Egy irodaház gépeit tartalmazó hálózatot. d) Egy országban az iskolákat összekapcsoló hálózatot. Mely esetekben nevezhetjük a leírt hálózatot WAN-nak? M1.3.5 a) Két, otthon összekapcsolt számítógépet. b) Egy egész földrajzi régióban (több megyében) jelenlévı vállalat összekapcsolt számítógépeit. c) Egy irodaház gépeit tartalmazó hálózatot. d) Egy országban az iskolákat összekapcsoló hálózatot. Milyen elınnyel járhat a LAN kialakítása? Mely állítások igazak? a) Az internetkapcsolat megosztható a kliensek között. b) A nyomtató megosztható a LAN számítógépei között. c) Gyorsabbak lesznek a kliensek. d) Közösen használható háttértárterület hozható létre a kliensek számára. M1.3.6 Mely állítások igazak a helyi hálózattal M1.3.7 a) Ma már vannak olyan nyomtatók, amelyek közvetlenül, számítógép nélkül is rákapcsolhatók a helyi hálózatra. b) Az írási jogosultsággal is rendelkezı megosztott könyvtárainkat bizonyos vírusok megtámadhatják a hálózaton keresztül. c) Minden szoftverkörnyezetben egy mappát csak úgy oszthatunk meg írásra, hogy a hálózatban minden felhasználó írhatja azt. d) A helyi hálózatban az internetkapcsolat megosztható. Mely szolgáltatások valósíthatók meg helyi hálózat kiépítésével egy osztályteremben? M1.3.8 a) Közös nyomtatóhasználat. b) Egy diák monitorképének elküldése a tanárnak. c) A tanár monitorképének szétküldése a diákoknak. d) Óra közben a tanuláshoz szükséges fájlok másolása a gépek között. Mely állítások érvényesek a kliens-szerver architektúrára? M1.3.9 a) A szerverek erıforrásait a kliensek is használják. b) A kliens- és a szervergépeknek mindig azonos teljesítményőnek kell lenniük. c) A kliensek csak a szerveren keresztül kommunikálhatnak egymással. d) Csak egyetlen szervert tartalmazhat. Mely állítások helyesek? a) A böngészı-webkiszolgáló is kliens-szerver architektúra szerint dolgozik. b) Kliens-szerver architektúra esetén a kliensektıl érkezı kéréseket a szerver figyeli és teljesíti. c) A kliens szó ügyfelet jelent. d) Kliens-szerver architektúra esetén a szerver használja a kliens szolgáltatásait. M1.3.10 Melyik állítás érvényes a kliensre? a) A kliens erıforrásokat oszt meg. b) Egy hálózatban több kliens is lehet. c) Kliensek csak LAN-ban fordulhatnak elı. d) A kliens kiszolgálót jelent. M1.3.11 Melyik állítás érvényes a szerverre? a) Egy számítógép abban az esetben válik szervergéppé, ha több CPU van benne. b) Szerver csak WAN hálózatban fordulhat elı. c) A szerver kiszolgálót jelent. A kliensek kéréseit a rajta futó kiszolgáló programmal teljesíti. d) Minden szerver, egy kis vállalat szervere is csak speciális számítógép lehet. M1.3.12 Mely állítások helyesek? a) Egy hálózatba kapcsolt nyomtatón egyszerre csak egy kliens számítógéprıl lehet nyomtatást kezdeményezni. b) Egy hálózatba kapcsolt nyomtatón egyszerre több kliens számítógéprıl is lehet nyomtatást kezdeményezni. c) Egy kliens számítógéprıl egyszerre több hálózati nyomtatón is lehet nyomtatni. d) Egy kliens számítógéprıl egyszerre csak egy hálózati nyomtatón lehet nyomtatni. M1.3.13 Melyik állítás helyes egy kliens számítógép nyomtatási lehetıségeit tekintve? a) Egy kliensen csak egyféle (helyi vagy hálózati) nyomtatót lehet telepíteni. b) Egy kliensen több hálózati nyomtatót lehet telepíteni, de csak egy helyit. c) Hálózati nyomtatót csak akkor telepíthetünk a kliensre, ha egy helyi már mőködik. d) Egy kliensen egymástól függetlenül akármennyi helyi- és hálózati nyomtató telepíthetı. M1.3.14 Melyik állítás jellemzı a fájlmegosztásra? a) Az egy gépen tárolt megosztott fájlt minden arra jogosult felhasználó elérhet a hálózaton keresztül. b) A megosztott fájl különbözı gépeken több darabban van eltárolva. c) A megosztott fájlok kevesebb helyet foglalnak el. d) A megosztott fájl a hálózat minden tagjához automatikusan továbbítódik.
M1.3.15 Mely állítások helyesek az internettel a) Az internet világmérető számítógépes hálózat, azaz egy WAN. b) Az interneten mőködı szolgáltatások és használatuk (a protokoll) szabályozott (TCP/IP). c) Az internet nem más, mint a világot behálózó weboldalak győjteménye, összessége. d) Ha két számítógép közvetlenül kapcsolódik egymáshoz az interneten, akkor az egyiken általában egy kliens, a másikon pedig általában egy szerver funkciójú program futása biztosítja a kommunikációt. M1.3.16 Mely állítások helyesek az internettel a) Az interneten egy szerverhez egyszerre csak egy felhasználó kapcsolódhat. b) Az interneten két kliens számítógép közvetlenül is kapcsolódhat egymáshoz. c) Az interneten egy idıben jelenlévı számítógépek száma nincs korlátozva. d) Az internetre LAN is kapcsolódhat. M1.3.17 Melyek internetes szolgáltatások? a) Böngészés (www, HTTP). b) Fájlok másolása két gép között (FTP). c) Levelezés (E-mail, SMTP). d) Lemezformázás. M1.3.18 Melyek internetes szolgáltatások? a) Töredezettség-mentesítés b) Chat c) FTP d) ADSL M1.3.19 Mik érvényesek a chat-re? a) Kliens-szerver architektúrájú rendszer. b) Egyszerre csak ketten kommunikálhatnak egymással. c) Valós idejő kommunikációra d) Privát üzenetek küldésére is M1.3.20 Mely állítások helytállóak az internetes telefonálásról? a) Az internet felhasználásával nem hozható létre telefonszerő beszédkapcsolat két felhasználó között. b) Két telefon között az internet is betöltheti az átviteli hálózat szerepét. c) Vannak szolgáltatások, melyek segítségével az internetre kapcsolt számítógéprıl telefont is fel lehet hívni. d) Két internetre kapcsolt számítógép között telefonszerő kapcsolat hozható létre, amelyen beszélgetés folytatható. M1.3.21 Mely állítások helyesek az internetes levelezéssel a) Ez a szolgáltatás is kliens-szerver architektúra szerint mőködik. b) A levelezı szervereken, a felhasználók postafiókjába érkeznek meg a levelek. c) Akinek nincs e-mail címe, az nem tud e-mailt fogadni. d) E-mail címhez ingyenesen is hozzá lehet jutni. M1.3.22 Mi a levelezılista lényege? a) A listára írt levelünket minden listatag megkapja. b) A listában tárolhatjuk az ismerıseink e-mail címét. c) Kevesebb e-mailt kapunk, ha listába győjtjük ıket. d) A levelezılista a kinyomtatott e- mail címek győjteménye. M1.3.23 Milyen eszközökrıl tudja elolvasni ingyenes e-mail címére érkezett leveleit, amíg külföldön nyaral? a) Bluetooth-os mail szkennerrel. b) Nyilvános web terminálról. c) Internetkapcsolattal rendelkezı számítógéprıl. d) Zárt intranet hálózatba kötött számítógéprıl. M1.3.24 Melyik feltétel szükséges ahhoz, hogy valakivel írásos csevegést folytassunk az interneten? a) A résztvevıknek azonos idızónában kell tartózkodniuk. b) Azonos szolgáltatón keresztül kell kapcsolódniuk az internethez. c) Azonos böngészıprogrammal kell rendelkezniük. d) Azonos (egyeztetett) idıpontban kell bejelentkezettnek lenniük ugyanarra a chat-szerverre. M1.3.25 Melyik állítás igaz a home-banking szolgáltatással a) Olyan, csak vállalati ügyfelek részére elérhetı szolgáltatás, amellyel egy munkahelyi PC-rıl átutalások és más banki mőveletek végezhetık. b) Általában folyószámlánkkal kapcsolatos tevékenységeket, például átutalásokat, lekötéseket végezhetünk otthoni számítógépünk segítségével, az interneten keresztül. c) Csak a folyószámlánk egyenlegét kérdezhetjük le. d) Teljes körő banki ügyintézést tesz lehetıvé otthonról. M1.3.26 Egy könyvkereskedés on-line áruházat nyitott. Mit jelent ez a mondat, melyik állítás az igaz? a) A könyvkereskedés címérıl, nyitvatartási idejérıl az interneten is tájékozódhatunk. b) A kereskedés számítógépesített, így vonalkóddal azonosítják a könyveket, amely gyorsabb kiszolgálást és készletezést jelent. c) Az interneten keresztül is válogathatunk és rendelhetünk a könyvekbıl. d) Ez az új áruház foglalkozik a számítástechnikai könyvek, kiadványok és CD-ROM-ok terjesztésével. M1.3.27 Mit jelent az, hogy valaki szörfözik az interneten, melyik állítás az igaz? a) Gyakran váltogatja az internetszolgáltatókat. b) Információkat keres, nézelıdik az interneten. Erre a célra a böngészés (www) szolgáltatást veszi igénybe. c) Vizi sportokkal kapcsolatos oldalak után kutat. d) Leveleket ír és olvas. M1.3.28 Mi az e-kereskedelem, melyik állítás az igaz? a) Vásárlás elektrotechnikai üzletben. b) Elektromos eszköz vásárlása. c) Elektronikus úton folytatott kereskedelem, amely az internet www szolgáltatásán alapul. A vevı szempontjából ez akár otthonról intézhetı vásárlást, illetve megrendelést jelent. d) Az Earth (Föld) bolygót behálózó kereskedelem.
M1.3.29 Milyen elınyei lehetnek az e- kereskedelemnek? a) Környezetvédelmi szempontból elınyös lehet, mert a papír alapú bizonylatok helyettesíthetık elektronikus dokumentumokkal. b) Lehet, hogy még árengedményt is kap a vevı, mert nem a boltot terheli a forgalmával. c) Az interneten keresztül, utazás nélkül, akár otthonról is lebonyolítható a vásárlás. d) A vásárlás nincs nyitvatartási idıhöz kötve. M1.3.30 Hogyan lehet fizetni az e- kereskedelemben vásárolt áruért? a) Ügyfélirodában. b) Postai úton, utánvéttel. c) Banki átutalással. d) Hitelkártyával. M1.3.31 Melyik válaszban szerepel az e-business magyar megfelelıje? a) Elektronikus pénztárca b) Elektronikus kereskedelem c) Elektronikus üzletvitel. Ennek része lehet az elektronikus kereskedelem (e-commerce) is. d) Elektronikus kapcsolat M1.3.32 Mire valók az internetes fórumok, errıl mely állítások igazak? a) Elektronikus levelezésre. b) Vélemények, hozzászólások közzétételére. c) On-line játékok futtatására. d) Adott témában a résztvevık, olvasók tájékoztatására, tanácsadásra és segítség nyújtására is ad lehetıséget. M1.3.33 Mely állítások igazak az internetes fórumról? a) A fórum levelezılistát jelent. b) Legtöbbször közvéleménykutatásra használják. c) Egy-egy témakörrel kapcsolatos véleményeket, hozzászólásokat tartalmaz. d) Nemcsak az informatika témakörével kapcsolatos fórumok léteznek. M1.3.34 Melyik állítás igaz az internetes fórumról? a) A fórumra mindig csak jóváhagyás után kerül fel az üzenetünk. b) Fórumra csak az írhat üzenetet, akinek van e-mail címe. c) A fórumok tartalmát egy-két naponta törlik, hogy ne teljen be a szerver. d) Egyes fórumokra a személyazonosságunk megadása nélkül is írhatunk üzenetet. M1.3.35 Melyik állítás érvényes a fórumokra? a) A fórumok lehetnek nyilvánosak és zártak. b) Minden fórumhoz kötelezı az elızetes regisztráció. c) A fórumok használatához a böngészıprogramon kívül fórumszoftverre is szükség van a klienseken. d) A fórumok elsısorban reklám jellegő hirdetések az internet használói felé. M1.3.36 Melyik állítás igaz az ingyenes webes levelezıprogramokról? a) Bárhonnan elérhetık, ahol van webes internet-hozzáférés. b) Csak arról a helyrıl érhetık el, ahonnan a regisztráció megtörtént. c) Csak annak küldhetünk e-mailt, aki szintén webes levelezırendszert használ. d) Csak azoknak küldhetünk levelet, akik ugyanazon a levelezıszerveren vannak regisztrálva. M1.3.37 Mely szabályok lehetnek érvényesek az ingyenes webes levelezıprogramok üzemeltetésénél? a) Egy regisztrált e-mail cím bármikor megszőnhet. A benne lévı elveszett tartalomért kártérítést nem adnak. b) Ha egy meghatározott ideig nem használjuk a postafiókunkat, akkor az külön értesítés nélkül megszőnhet. c) Az egy levélben küldhetı csatolt fájlok összes méretét, és az eltárolt levelekre szánt helyet korlátozzák. d) Egy személy rendelkezhet több e- mail címmel is. M1.3.38 Mely válaszok lehetnek a mondat helyes befejezései? Ha a postafiók mérete 10 MB, akkor a) egy fogadott levél mérete legfeljebb 10 MB lehet. b) a postafiókban várakozó levelek együttes mérete legfeljebb 10 MB lehet. c) az adott hónapban legfeljebb 10 MB levél érkezhet. d) az e-mail kliensben lévı levelek összesen 10 MB-ot foglalhatnak el. M1.3.39 Melyik állítás helyes az elektronikus levelezésel a) E-mail továbbításához webszerverekre van szükség. b) Egy postafiókban lévı levelekhez bárki könnyedén hozzáférhet, hiszen általában jelszóval sem védik. c) Szabály, hogy a feladó és a címzett postafiókja ugyanazon a szerveren legyen. d) Az e-mail küldése nem biztonságos, mert a levél tartalmához illetéktelenek is hozzáférhetnek és a levél tartalma az alapértelmezett beállítások mellett nincs titkosítva. M1.3.40 Mely állítások helyesek az elektronikus levelezésel a) E-mail küldésekor webszerverek végzik a csatolt fájlok továbbítását. b) Minden e-mail garantáltan célba ér. c) Egy e-mailnek több címzettje is lehet. d) Az e-mailnek ajánlatos tárgyat adni, de nem kötelezı. M1.3.41 Melyik állítás helyes az elektronikus levelezésel a) Csak annak küldhetünk e-mailt, aki ugyanazt a levelezıprogramot használja. b) Az általunk megírt e-mailt mindig azonnal továbbítják. c) Csak annak küldhetünk e-mailt, akinek a küldés pillanatában aktív internetkapcsolata van. d) Az e-mail továbbításához, elküldéséhez internetkapcsolatra van szükség.
M1.3.42 Mi az e-mail? Melyik válasz a helyes? a) Elektronikus eszközön írt bármilyen üzenet. b) Elektronikus levél. Elektronikusan írt és számítógépes hálózaton továbbított, eredetileg szöveges üzenet. Ma már csatolt fájlokat is tartalmazhat. c) A monitoron olvasható bármilyen üzenet. d) Szövegszerkesztıvel írt levél. M1.3.43 Mi szükséges feltétlenül a kliensgépünkön ahhoz, hogy elektronikus levelezést folytathassunk? a) Egy kiadványszerkesztı program a levél megírásához. b) Internet- vagy intranetkapcsolat. c) Webszerver. d) Nyomtató. M1.3.44 Mik szükségesek az elektronikus levelezéshez? a) Egy levelezı-kliensprogram vagy egy böngészıprogram a postafiókunknak megfelelıen. b) A postafiók azonosítójának és jelszavának ismerete. c) Nem feltétel a folyamatos internetkapcsolat. Az internetkapcsolat csak a kliensgépünk és a postafiók közötti levélmozgás idején szükséges. d) Egy saját, illetve általunk használható postafiók egy levelezı-szerveren (mailszerveren). M1.3.45 Mi szükséges az elektronikus levelezéshez? a) Levelezıszerver. b) FTP-szerver. c) Saját honlap. d) Webszerver(ek). M1.3.46 Mik szükségesek a böngészéshez? a) Böngészıprogram. b) Internet- vagy intranetkapcsolat. c) Levelezıprogram. d) Egér. M1.3.47 Mi az alapvetı feladata egy böngészıprogramnak? a) Címeket tartalmaz az internet különféle területeirıl. b) Megjeleníti az internetre kapcsolt webkiszolgáló általunk keresett tartalmát, amelyet címzéssel adunk meg. c) Lehetıvé teszi a honlapunk szerkesztését. d) Segít eligazodni az e- kereskedelemben. M1.3.48 Mi mindenre alkalmas az internet www szolgáltatása? a) Multimédiás oldalak továbbítására. b) Információk keresésére. c) Elektronikus levelezésre (webes eléréső levelezı szerverek is mőködnek). d) E-kereskedelem lebonyolítására. M1.3.49 Mit takar az internet www (World Wide Web) szolgáltatása? a) Nem más, mint LAN-ok szövevényes hálózata. b) Biztosítja a webszervereken elhelyezett, hiperszöveget tartalmazó oldalak (fájlok) címzését és továbbítását a kliensgépeknek. c) A böngészıprogramok kényelmi szolgáltatásainak összessége. d) A cégek, intézmények szervereinek névvel való azonosítása. M1.3.50 Mely állítások igazak az internet webszolgáltatásáról? a) A szolgáltatás a HTTP vagy a HTTPS szabályai szerint történik. b) Ez a szolgáltatás kivételesen nem kliens-szerver architektúra szerint mőködik. c) A szolgáltatás fájlok átvitelére is d) A webszolgáltatás kliensprogramját böngészınek hívják. M1.3.51 Mely állítások helyesek a www-rıl? a) A www lehetıvé teszi multimédiás dokumentumok letöltését és megjelenítését. b) A www alkalmas cégek, intézmények tevékenységének bemutatására. c) Elektronikus levelezésre is alkalmas (webes eléréső levelezı szerverek is mőködnek). d) A www az internet másik elnevezése. M1.3.52 Mely fogalmak kapcsolódnak szorosan a www-hez? a) Hiperszöveg dokumentum b) HTML c) Link d) Webszerver M1.3.53 Mely állítások érvényesek az intranetre? a) Egy vállalaton belüli hálózat, az internethez hasonló szolgáltatásokkal. b) Az internet egy alhálózata. c) Az intranet nem nyilvános hálózat. d) Az interneten alkalmazott technológia szerint mőködik. M1.3.54 Mi az intranet? a) Ugyanaz, mint az internet. b) Az internet adott országra korlátozva. c) Egy szervezetileg összetartozó hálózat, amely az internethez hasonlóan épül fel. d) Adott kontinens számítógépes hálózata. M1.3.55 Mely szolgáltatások érhetık el az intraneten? a) e-mail b) www c) ftp d) chat M1.3.56 Mely állítások helyesek az intranettel a) Az intranet az internet kiterjesztése. b) Egy számítógéprıl egyszerre elérhetı lehet az intranet és az internet is. c) Ahol van intranet, ott mindig szükséges az internetelérés biztosítása is. d) Intranet LAN és WAN jellegő hálózatban is kialakítható. M1.3.57 Melyik állítás jellemzı az intranetre? a) Az interneten keresztül megvalósított vállalati belsı kommunikáció. b) Egy vállalaton vagy intézményen belüli fórum. c) Egy vállalaton vagy intézményen belüli internetes technológiát használó hálózat. d) Egy vállalat vagy intézmény internetkapcsolata.
M1.3.58 Mik szükségesek az intranet kialakításához? a) Kliens számítógép. b) Szerver számítógép. c) Internetelérés. d) A gépek közötti összeköttetés megvalósítása. M1.3.59 Mi az extranet? a) Olyan helyi hálózat, melyrıl elérhetı az internet. b) A vállalati intranet kiterjesztése a vállalat partnereire. c) Rendkívül nagy sebességő internetelérési technológia. d) Nagy kiterjedéső internet. M1.3.60 Mely állítások helyesek az extranettel a) Az extranet nyilvános hálózat. b) Az extranet internetes alapokon mőködik. c) Az extranet az intranet alkalmazásának kiterjesztése. d) Az extranet feltétlenül szükséges a távmunkához. M1.3.61 Mely állítások helyesek az extranettel a) Az extranet használatához engedély szükséges. b) Az extranet titkosított kommunikációt is használhat. c) Az extranet könnyebb és gyorsabb kommunikációt tesz lehetıvé a vállalat érdekeltjeivel. d) Az extranet bevezetéséhez sohasem szükséges intranet kiépítése. M1.3.62 Mit jelent a letöltés az internethasználatban? a) Digitális fényképezıgéprıl képfájlok átvitelét számítógépre. b) Internet szolgáltatást használva a fájlok átvitelét (például webszerverrıl, FTP szerverrıl stb.) a számítógépünkre. c) Fájlok átvitelét pendrive-ról számítógépre. d) Személyi számítógépen tárolt fájlok átvitelét multimédialejátszóra. M1.3.63 Mit jelent a feltöltés az internethasználatban? a) Számítógépen tárolt fájlok átvitelét külsı winchesterre. b) Számítógépen tárolt fájlok kiírását CD-re. c) Szkennelést. d) Internet szolgáltatást használva a fájlok átvitelét a számítógépünkrıl webszerverre, FTP szerverre. M1.3.64 Mit jelent internetszolgáltatás esetén a 2048/1024 kbps? a) Maximális/minimális feltöltési sebesség b) Maximális/minimális letöltési sebesség c) Maximális letöltési sebesség / maximális feltöltési sebesség d) Minimális letöltési sebesség / minimális feltöltési sebesség M1.3.65 Mely állítások érvényesek az interneten használatos FTP-szolgáltatásra? a) Szövegfájlok átvitelére is b) Ez a szolgáltatás is a kliensszerver architektúra szerint mőködik. c) Az FTP csak letöltésre d) A mai böngészıprogramok már általában alkalmasak arra, hogy csatlakozzunk FTP szerverekhez is. M1.3.66 Mely állítások érvényesek az interneten használatos FTP-szolgáltatásra? a) Ahhoz, hogy FTP szerverekhez csatlakozzunk, feltétlenül szükség van böngészıprogramra. b) Ahhoz, hogy FTP szerverekhez csatlakozzunk és a kapcsolatot használjuk, megfelel egy egyszerő ftp-kliens program. c) Lehet olyan FTP szerver, amelynek állományaihoz csak név és jelszó megadásával (azaz bejelentkezés után) lehet hozzáférni. d) Az FTP szolgáltatás fájl letöltésére és feltöltésére is M1.3.67 Mit jelent a sávszélesség? a) Az egy másodperc alatt átvitt fájlok számát. b) A minimális adatmennyiséget értik rajta, ami egy hálózati csatornán egységnyi idı alatt átmehet. c) Egy hálózati csatornán egységnyi idı alatt átvihetı maximális adatmennyiséget értjük rajta. Mértékegysége a bps. d) Egy kommunikációs csatornán átvihetı legnagyobb fájl mérete. M1.3.68 Mely állítások helyesek? a) Alacsony sávszélességő hálózatokban nem lehet nagy mérető állományokat továbbítani. b) Ha nagyobb sebességő modemet használunk az internetkapcsolathoz, akkor gyorsabban jelenhetnek meg a weblapok a böngészıben. c) Az adatátviteli sebesség bps-ben (bit per szekundum) mérhetı. d) A modemmel elérhetı átviteli sebesség a telefonvonal minıségétıl is függ. M1.3.69 Mely állítások érvényesek a bps-re? a) Hálózatok átviteli sebességének mértékegysége. b) Modemek (átviteli) sebességét leíró mértékegység. c) Hálózati kártyák sebességének leírásánál használt mértékegység. d) Mértékegység, a bit per secundum, azaz a bit per másodperc rövidítése. M1.3.70 Mely állítások érvényesek az átviteli sebességre? a) Egy hálózati csatornán adott idıszakban, egységnyi idı alatt ténylegesen átvitt adatok mennyiségét értjük átviteli sebességen. b) Az átviteli sebesség szokásos mértékegysége a bps (bit per szekundum). c) Az internetkapcsolatunk átviteli sebessége idıben változó, hullámzó lehet. Ennek oka a különbözı összetevık kisebbnagyobb átmeneti terheltsége is lehet. d) Az átviteli sebességet a használt csatorna sávszélessége korlátozza, maximálja. M1.3.71 Mik befolyásolhatják egy weboldal letöltési idejét? a) Az internetkapcsolat sávszélessége. b) A megszólított webszerver terheltsége. c) Amennyiben van modem is a kapcsolatban, akkor annak sávszélessége. d) A képek, animációk mennyisége a weboldalon.
M1.3.72 Melyik mértékegységgel mérhetjük a sávszélességet, illetve az átviteli sebességet adatátviteli csatornák esetén? a) dpp (darab per perc) b) bps (bit per secundum), Kbps, Mbps, Gbps c) m/s (méter per szekundum), Km/óra d) dpi (dot per inch) M1.3.73 Melyek a mobil internetszolgáltatás jellemzıi? a) A szolgáltatás igénybevételéhez megfelelı térerısség szükséges. b) Gyakran a forgalomtól függ az ára. c) Mozgó jármőben nem használható. d) Lehet nagy sebességő. M1.3.74 Melyek mobil internettechnológiák? a) ADSL b) GPRS c) 3G d) 4G M1.3.75 Milyen módokon kapcsolható a mobiltelefon a számítógéphez, ha mobiltelefonos internetet szeretnénk használni? a) Bluetooth kapcsolattal. b) Infraporton keresztül. c) Adatkábellel. d) Nem kell hozzákapcsolni, ha van géphez illeszthetı kártyatelefon. M1.3.76 Melyik nem internetkapcsolódási lehetıség? a) LCD b) ADSL c) Kábelnet d) Bérelt vonal M1.3.77 Melyek lehetnek internetelérési módok? a) Mobiltelefonos hálózat b) Mőholdas kapcsolat c) Bérelt vonal d) ADSL M1.3.79 Mely állítások érvényesek a bérelt vonali internet-hozzáférésre? a) Folyamatos internetkapcsolatot biztosít. b) Bérelt vonali kapcsolaton keresztül helyi webszervert lehet üzemeltetni. c) Bérelt vonali kapcsolaton keresztül helyi e-mail szervert lehet üzemeltetni. d) Bérelt vonalon keresztül teljes LAN-t lehet az internethez kapcsolni. M1.3.80 Mi az ADSL? a) Internetes szolgáltatás. b) Az internetes szolgáltatók nemzetközi szervezete. c) Analóg-digitális átalakító. d) Nagy sebességő digitális adatátviteli technológia. M1.3.81 Mely állítások jellemzıek az ADSL kapcsolatra? a) Internetelérést biztosíthat. b) Nagy sebességő adatátvitelt tesz lehetıvé. c) Aszimmetrikus vonal, általában az adatok letöltése az internetrıl gyorsabb, mint a feltöltésé. Ezzel az átlagos internet felhasználónak kedveznek. d) A hagyományos modemeknél gyorsabb digitális adatátvitelt tesz lehetıvé. M1.3.82 Mely állítások érvényesek a modemre? a) Az internethez való csatlakozás egyik lehetséges illesztı eszköze. b) Egyes fajtái a digitális jelek analóg hálózatra történı átalakítására is képesek. c) A modem egy másik modemmel mőködik párban, ezek az átviteli közeg két végén vannak. Így az egyik a felhasználónál a másik a szolgáltatónál van elhelyezve. d) Egy számítógéphez akár több modem is csatlakoztatható. M1.3.83 Mely állítások érvényesek a WAP-ra? a) A Wireless Application Protocol rövidítése, a vezeték nélküli adatátvitel egy nemzetközi szabványa. b) MP3 fájlok lejátszására szolgáló eszköz. c) Egy régebbi szabvány, amely a nem PC kategóriájú számítógépek közti kommunikáció standardját határozza meg. d) Segítségével egyszerősített weboldalak érhetık el erre alkalmas mobiltelefonnal vagy PDA-val. M1.3.84 Melyek a kábeles internetkapcsolat jellemzıi? a) Nincs mindig bekapcsolt állapotban. b) Forgalomtól függhet az ára. c) Nagy sebességő. d) Általában modem szükséges hozzá. M1.3.85 Melyek a mikrohullámú internetkapcsolat jellemzıi? a) Mindig bekapcsolt állapotban van. b) Gyakran a forgalomtól független az ára. c) Nagy sebességő. d) Telefonvonal szükséges hozzá. M1.3.86 Melyek az ADSL kapcsolat jellemzıi? a) Fizikailag folyamtosan kapcsolt állapotban van. b) Gyakran a forgalomtól független az ára. c) Nagy sebességő. d) A letöltési- és a feltöltési sebesség mindig azonos. M1.3.78 Milyen módokon kapcsolódhatunk az internetre? a) ISDN vonalon. b) Mobiltelefonnal. c) Mikrohullámú kapcsolaton át. d) ADSL vonalon.