Tisztelt Fogyasztónk! Az Ivóvízminőség-javító Program az európai jogharmonizáció keretében, az Európai Unió ivóvíz-minőségi irányelvének (98/83/EC direktíva) harmonizációja alapján 2001 novemberében hatályba lépett az ivóvíz minőség követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) sz. Kormány rendelet. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország is kötelezettséget vállalt ezen irányelvek betartására. Sokunkban felmerül a kérdés: milyen vizet igyunk? Ez Kiskunlacházán most különösen aktuális. Befejeződött a településen egy beruházás, amelynek során elkészült egy új vízkezelő berendezés, valamint a hozzá kapcsolódó létesítmények. A létesítmény műszaki átadását követően a DPMV Zrt. átvette a művet ideiglenes üzemeltetésre. Az ideiglenes üzem során a DPMV Zrt, a Vállalkozó és a Beruházó közreműködésével elvégzi a létesítmény beüzemelését. Ezen szakaszban mindazokat az üzemállapotokat be kell szabályozni, amiket a próbaüzem csökkentett kapacitású üzemmódjában az Építtetőnek és a Vállalkozónak nem volt módja. A vízkezelés során ásványi anyagok hozzáadására és elvételére kerül sor. A vízminőség megromlásának (tárolóban, hálózatban) megakadályozására fertőtlenítő szereket kell alkalmazni. Ennek hiányában a vízben káros elváltozásokra kerülhetne sor. A vízkezelést követően a szolgáltatott víz soha nem lesz olyan, mint azt megelőzően. Az ivóvizet akkreditált - minősített - laboratóriumokban több, mint 100 összetevőt tekintve ellenőrzik kémiai, fizikai, biológiai, bakteriológiai, toxikológiai, radiológiai szempontok szerint. Ezek negyedéves összesítésben a DPMV Zrt. honlapján megtekinthetők. Az összetevők esetében a szigorú előírások alsó és felső határértékeket határoznak meg, melyeknek meg kell felelni az ivóvíznek. Kiskunlacházán a csapokból folyó víz földfelszín alatti víz-nyerőhelyekből származik. A csapokból folyó víz ásványi-anyag összetételét tekintve az ország nagy részén hasonló, mint a legtöbb üzletekben kapható palackos víz. A kezeletlen víz Kiskunlacházán gazdagabb Vas és Mangán sókban. Kiskunlacháza vízhálózatán ez idáig folyamatosan kezeletlen vizet biztosított a mindenkori vízszolgáltató. A vízkezelő beüzemelésével ez a helyzet megváltozott. Néhány anyagot (ásványi sót) eltávolítunk, ami megváltoztatja az eddig megszokott víz ízét. Fertőtlenítjük a vizet, aminek eredménye a szaghatás (orvosság szag) és a hálózaton korábban kirakódott vas, mangán és egyéb üledék feloldódása (zavarosság), ami megjelenik a fogyasztóknál.
*Mitől lehet fémes íze és szaga a csapvíznek, ártalmas-e ez? A Kiskunlacházi kutak geológiai eredetű (vas, mangán, arzén) a kőzetekből történő fémkioldásával keletkeznek. Csökkentésük vízkezeléssel történik. Ezenkívül az ivóvízvezetékekből történő fémkioldódásra többnyire hosszabb használati szünet után kerülhet sor (pl. ha 2-3 napot követően). Ebben az esetben az épületen belüli vezetékekben pang a víz, mely így lehetővé teszi a nagyobb fémkoncentráció kialakulását. Ilyen esetben javasolt a hideg vizes csap kifolyatását, a friss hideg víz megérkezéséig. A kioldódás mértéke nagyban függ az ivóvíz fiziko-kémiai tulajdonságaitól (pl. ph, hőmérséklet, lúgosság, szerves anyag tartalom, keménység) valamint a vízvezeték minőségétől. Ezen anyagok fogyasztása a mindennapok része. Az egészséges szervezet működésének elengedhetetlen feltétele meglétük azonban koncentrációjuk mértéke sok esetben rendeletileg szabályozott. Egyes paraméterek esetében a rendelet határértéket szab meg (Arzén estében) más esetekben javasolt értéket határoz meg. A kioldódott fém minőségének és mennyiségének függvényében jelentkezhet egészségügyi probléma (pl. ólomvezetékek, geológiai eredetű arzénszennyezés) hosszútávon történő fogyasztás esetén. *Mitől lehet fekete elszíneződés az ivóvízben? Leggyakoribb oka az ivóvízben természetes módon előforduló mangántartalom, mely gyakran vastartalommal együtt jelenik meg. A mangán a földkéreg fontos alkotója. Az ivóvízben előforduló oldott állapotú mangántartalom (Mn2+) különböző oxidálószerek, mint például oxigén jelenlétében a vízhálózatban kicsapódhat (Mn4+), fekete bevonatot képezve annak falán. Túl nagy mennyiségben (0,1 mg/l felett) elsősorban esztétikai (szín- és íz-) problémákat okozhat. A vízelosztó hálózatban kicsapódó vas- és mangán- vegyületek az ún. másodlagos vízminőség-romlásban jelentős szerepet játszó mikroorganizmusok megtelepedését teszik lehetővé. A mangán az emberi szervezet fontos alkotóeleme, az ebből adódó elszíneződés közegészségügyi szempontból nem káros, mégis - ha lehetséges - ilyen esetben fogyasztás előtt folyassuk ki a vízcsapot, csak ezután használjuk a vizet ivásra, főzésre valamint mosásra (fekete elszíneződés nyomot hagyhat a ruhákon). *Mitől lehet sárgás, barnás a csapvíz? Az ivóvíz esztétikai szennyeződésének több oka lehet. Leggyakrabban az ivóvíz természetes (geológiai) eredetű vagy a vízkezelés során az ivóvízbe jutatott vas-sók (koagulálószer) oxidációja során kerülhet sor a vasrészecskék kicsapódására, ezen túl az elosztóhálózat vezetékeinek korróziója is hozzájárulhat a vasrészecskék megjelenéséhez. A vízvezeték-hálózat meghibásodásakor- pl. csőtörést, vagy más
vízhálózatban történő munkálatot követően-, a nyomásváltozás hatására kiülepedett részecskék jelenhetnek meg az ivóvízben. Az esetek nagy részében ez a sárgás-barnás víz nem káros egészségügyi szempontból. Mivel azonban a vezetékhálózatban lerakódott üledék különböző mikroorganizmusok megjelenését és szaporodását segítheti elő, így a csőtöréskor megjelenő ságás-barnás csapvíz egyben szennyezésjelző szereppel is bír. Ezért ilyen esetben elővigyázatosságból, amennyiben lehetséges, csak a vízcsap 1-2 perces kifolyatását követően fogyasszuk az ivóvizet. Mosásra is csak ezt követően használjuk, mivel ez a sárgás-barnás víz nyomot hagyhat a ruhán. *Mitől lehet klóros szaga a csapvíznek, ez ártalmas-e? Alapvető közegészségügyi követelmény az elosztóhálózatban esetlegesen végbemenő káros mikrobiológiai, bakteriológiai folyamatok megelőzése és visszaszorítása, amely általában megfelelő mennyiségű és minőségű fertőtlenítőszert követel meg. Ezt száz éve világszerte leggyakrabban a víz klórozásával végezik. Az, hogy mennyi klórra van szükség, függ a víz tulajdonságaitól (mint például a szervesanyag tartalom, kiinduló baktériumszám vagy a ph), valamint a hálózat méretétől. Ezért az üzemeltető a fertőtlenítő hatás meglétét eredményező lehető legkisebb mennyiségű klórt juttat az ivóvízbe (maximum 1 mg/l), melynek koncentrációját több ponton ellenőrzi. A maradék klór az ivóvízben a gyakran panaszt okozó klóros szag megjelenését okozhatja, mely önmagában nem jár egészségügyi kockázattal, és az ivóvíz néhány perces kiszellőztetésével eltávozik. Szem előtt kell tartani emellett, hogy nagyobb szerves-anyag tartalmú vizek esetén a klórozás következtében a vízben természetesen jelen lévő szerves anyagokból potenciálisan egészségkárosító klóroxidációs és fertőtlenítési melléktermékek is keletkezhetnek. Ezek jelenlétét a DPMV Zrt illetve a Népegészségügyi szakigazgatási szervek folyamatosan vizsgálják, és amennyiben mennyiségük meghaladja a határértéket, azonnali beavatkozásra kerül sor a probléma megoldása érdekében. *Mi okozza, hogy területenként eltérő ízű, szagú, színű az ivóvíz? Az ivóvíz összetételét, és ezzel együtt ízét, színét, szagát is alapvetően a vízforrás típusa (felszíni, felszín alatti), geológiai környezete határozza meg. Természetes eredetű ízt, színt és szagot befolyásoló anyagok lehetnek szerves (humin-, fulvin-, ligninanyagok) vagy szervetlen (kőzetekből kioldódó, pl. vas, mangán) anyagok. Emellett az íz, szín és szag kialakulásában szerepet játszhatnak még a vízkezelés egyes lépései is; például klór tartalmú fertőtlenítőszer használata esetén klóros íz- és szag jelentkezhet a fogyasztónál (bővebben: Mitől lehet klóros szaga a csapvíznek, ez ártalmas- e? ).
Ezen túlmenően, mind az elosztóhálózat állapota (pl. üledékképződése), mind az épületen belüli vízelosztó rendszer minősége hozzájárulhat a vízminőség romláshoz. A belső vezetékhálózat anyagából történő fémkioldódás az ivóvíz fémes ízének kialakulásához vezethet (bővebben: Mitől lehet fémes íze és szaga a csapvíznek, ártalmas-e ez? ), például nagy rézkoncentráció kékes-zöldes színűvé teheti az ivóvizet. A DPMV Zrt-nek mint Üzemeltetőnek nem feladata a Kiskunlacházán kialakult vízminőségi problémák felelősének keresése. Azt a felettes szakigazgatásai szervek elvégzik helyette. A DPMV Zrt. adott problémának kezelésének érdekében az alábbi intézkedéseket tette: Az üzemeltető DPMV Zrt azonnali beavatkozásokat hajtott végre: 2016.február.10-én 13-tól megkezdte a tárolt víz mennyiségének növelését a meglévő vízkészletek hígítását. A szükséges vízmennyiség rendelkezésre állását követően február.10-én 17 órától megkezdtük a hálózat intenzív öblítéssel történő mosatását a Peregi területen, majd ezt követően az 51-es úttól nyugatra. Az Öblítéseket folyamatosan végezzük. Amennyiben lakossági vagy Önkormányzati bejelentések történtek azon helyeken ismételt öblítésre is sor került. Az öblítéseket a jelenség megszűnéséig, illetve a rendelkezésre álló vízkészlet erejéig végeztük. Az utó-klórozás értékét a szükséges minimális szint alá csökkentettük ideiglenesen. Jelenleg a hálózatba kerülő víz szabad klór tartalma 0,03 mg/l. Tartósan ez az érték a vízvezeték hálózat elfertőződési veszélye miatt nem tartható, vissza emelése szükséges. A vízkezelőben folyamatosan ellenőrizzük a kimenő víz szabad klórtartalmát. A hálózaton gyorsteszttel ellenőriztük a szabad klór tartalmat. A legmagasabb mért érték 0,35 mg/l volt. A február 12-i gyorstesztes mérésekben a szabadklór érték már csak 0,03-,05 mg/l érték között változott. A felügyeleti rendszerben is ezen adatok szerepelnek. A vezeték szakaszok az öblítést követően letisztultak szaghatás nem volt észlelhető. Pihentetés után a vezetéken kisebb mértékben, de újból jelentkeztek a zavarossági problémák. A nyersvíz tárolót minimális szintre leürítettük öblítéssel többször átmostuk. A kezelt víz zavarossága ezt követően a vízmű telepen folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, jelenleg 0,4-0,2 NFU között változik. Akkreditált mintavételek történtek. Ezek eredményei megtekinthetők. Hatósági mintavételre is sorkerült 2016. február 15. én.
További várható intézkedések: A mintavételi eredmények rendelkezésre állásáig az utó-klórozási szintet a szükséges határérték alatt tartjuk A kevert víz vastartalmának ismeretében a Fe2Cl3 adagolást, amennyiben szükséges módosíttatjuk a kivitelezővel Az Öblítéseket tovább folytatjuk A szabad klór tartalom semmilyen időpontban nem haladta meg a kibocsájtott vízben az elfogadható 0,4 mg/l szintet. Nagyon sok információ Facebook oldalon terjed és azt a DPMV Zrt nem olvassa, ezért kérjük Tisztelet Fogyasztóinkat, hogy az alábbi lehetőségek közül választva tegye meg észrevételeit, jelezze problémáit - ezzel segítve, hogy a lehető leggyorsabban reagálhassunk: Ügyfélszolgálat A Kiskunlacháza (Temető utca) ügyfélfogadási idő: Hétfő: 12-16 Szerda: 08-20 Péntek: 08-12 Telefonszám: 29 340-010/561 (munkai időben hívható telefonszám) E-mail: kiskunlachaza.ugyfelszolgalat@dpmv.hu Dunavarsányi központi ügyelet: (+36) 20 479 5450 Ügyeletes hálózati szerelő telefonszáma 24 órában hívható: (+36) 30-9589-526. Természetesen előfordulhat, hogy hálózati szerelő munkatársainkhoz egyszerre több telefonhívás fut be, amit a kolléga nem tud fogadni illetve az sem kizárt, hogy a munkavégzési folyamatot nem tudja abbahagyni a egy-egy telefonhívás idején. Amennyiben műszaki kérdésre kell válaszolni, vagy helyszíni gyorstesztes mérésre kell sort keríteni, úgy kérjük, adja meg elérhetőségét, hogy egyeztetni tudjunk, visszahívhassuk. Az elmúlt hetekben tanúsított türelmüket ezúton is köszönjük! Kérjük megértő támogatásukat, jelzéseiket, mellyel segítik a mielőbbi zökkenőmentes szolgáltatás elérése érdekében kifejtett tevékenységünket! Bukri Sándor Műszaki Igazgató DPMV Zrt