Hankó András BŐDSZENTMIHÁLY (TISZAVASVÁRI) KÉZILABDA SPORTJÁNAK TÖRTÉNETE A KEZDETEKTİL

Hankó András BŐDSZENTMIHÁLY (TISZAVASVÁRI) KÉZILABDA SPORTJÁNAK TÖRTÉNETE A KEZDETEKTİL

A kezdetek elıtt...a szépség vagy te, Sport! a testeket te formálod nemessé, előzöl romboló vad szenvedélyeket, acéllá edzel lankadatlanul. Lábak, karok, törzsek összhangja és a tetszetıs ütem tıled való. Bájt és erıt Te főzöl együvé, szilárddá és rugalmassá te téssz... Pierre de Coubertin:Óda a Sporthoz (Devecseri Gábor fordítása) Európa lángokban állt... És Helsinki hiába készült el már 1940-re gyönyörő olimpiai stadionjával, hiába állt készen arra, hogy sorrendben a XII. nyári olimpiai játékok színhelye legyen, hiába nyitották ki a szívüket ott fent, a távoli Északon az egyszerő emberek. A háború okozta sebek csak jóval a pusztító világégés után hegedtek be... 1 1952. július Helsinki A XV. olimpia útjába nem állt semmi, legfeljebb a két világtábor között egyre jobban kiteljesedı hidegháború fertızte meg. A sportolókat mindez kevésbé zavarta, sıt a minden vendéget több mint 5500 versenyzıt nagy szeretettel fogadó fehér város egy nagyszerő világversenyt rendezett. Egy olyan olimpiát, ahol soha nem látott (azóta sem) eredményeket értek el a magyar sportolók. 1952. július Bődszentmihály 2 Egy nagy, poros, esızéskor és hóolvadás idején vendég csizmatalpát letépı sáros falu volt a Nyírség és a Hortobágy találkozásánál. Lakói fıleg a mezıgazdaságból éltek. A 1 Szepesi-Lukács: Négyszemközt négy olimpiával 2 1952. október 1-tıl Tiszavasvári

kereskedelem gyatraságát, az 561 fıleg kereskedésbıl élı zsidó elhurcolását és likvidálását hosszú éveken keresztül érezte még a község. 3 Fejletlen kisipar jellemezte, az Alkaloida Vegyészeti Gyár felvirágzása csak a '60-as években kezdıdött. Némi munkalehetıséget a Tiszalöki Vízlépcsı és Erımő, valamint a Keleti-fıcsatorna építése adott, Szentmihályon színesítette a palettát a meder kivájásához Pestrıl letelepült Földkotró-, továbbá a Kordélyos Vállalat. A vendégmunkások a Báthory úti zsidó házakban voltak elszállásolva, ahol a napi munka után bömbölt a rádió. A világvevıt (mert nekik ilyen is volt, míg a lakosságnak még a vezetékes hangláda sem volt mindenütt kiépítve) kirakták a nyitott ablakba, s a sportot szeretı szentmihályi emberek az ablak köré győlve várták az olimpia legfrissebb híreit. Szepesi György, a Magyar Rádió helyszíni tudósítója pedig fiatalos, mindent elsöprı lendülettel, színes szövegével lelki szemeink elé varázsolta, elképzelhetıvé tette számunkra az addig elképzelhetetlen magyar sportsikereket. Harsogta a bunyós Papp Laci, a sportlövı Takács Károly, a kalapácsvetı Csermák Józsi eredményeit, a birkózók, az úszók, a tornászok, a vívók, a focisták, a vízilabdázók mérkızéseit, diadalmeneteit. 16 magyar arany-, számtalan ezüst-, bronzérem és helyezett 4. Fantastic Hungary! Gratulation Unkari! Malagyec Vengrija! Csodálatos Magyarország! hallatszott mindenfelıl, mi pedig visszafojtott lélegzettel hallgattuk a mennybemenetelt, ujjongtunk, ugráltunk, örömünkben ölelgettük a mellettünk állót, ha kis hazánk valamelyik sportolója nagy tettet vitt véghez. Ahhoz, hogy ezeket a soha nem tapasztalt sikereket sportolóink elérték, véleményem szerint a környezetet, a hátteret, a politikai miliıt érdemes szemügyre venni, annál is inkább, mert ezek a körülmények nem csak az országra vagy megyénkre, de Bődszentmihályra (Tiszavasvárira) is jellemzıek voltak. Miképpen korábban írtam, túl vagyunk a II. világháborún, az ország ismételt megcsonkítása okozta sokkon. A háború utáni élni akarás csodákat mővelt, újraépítettük a lerombolt országot. Újra élünk! Újra éltünk. 3 Harsányi László: A Bődszentmihályi Hitközség története 4 16 arany-,10 ezüst-, 17 bronzérem, 6 negyedik-, 7 ötödik-, 7 hatodik helyezett 2

Az MKP 5, majd jogutódja az MDP 6 még ha hamis ideológiával is (1. mell.), sokszor hatalmi kényszerrel, de hatalmas tömegeket mozgatott meg a dolgozó ifjúság soraiból. 1947. augusztus 1-tıl meghirdették a hároméves tervet, mely nagy áldozatok árán (államosítás, internálás, likvidálás, egypártrendszer) idı elıtt teljesült. A fiatalok lendülete töretlen maradt, s más grandiózus tett mellett a háború utáni elsı olimpián, a londonin (1948) kimagasló eredményeket értek el a magyar sportolók. 7 1950. január elsejével pártunk és kormányunk a hároméves terv sikerén felbuzdulva most már ötéves tervet hirdetett, mikor is az életszínvonal országosan visszaesett, önkéntes alapon átszervezték a mezıgazdaságot, a TszCs-ket 8, a TSz-eket 9, erıszakosan és megalapozatlanul végezték az iparosítást, bevezették a jegyrendszert. Az emberek bizalma a rendszer kiszolgálói kivételével lassan, de biztosan megrendült a hatalmi renddel szemben, ezt a terror miatt azonban kevesen merték nyíltan felvállalni. Az erıtıl duzzadó fiatalok idıvel felismerték, hogy a sport által mely állami érdek a kapitalizmus elleni hidegháborúban, egyfajta erıdemonstráció-, nem csak a testedzést és a szórakozásukat találták meg, de bizonyos elınyöket élveztek a fejadagrendszerben, a szocialista építımunka területén, s fıleg magasabb szinten az idıközben megszüntetett, nyugati turizmust, ezzel a feketézést is meg lehetett ejteni. Az állam messzemenıen támogatta az élsportot, ezzel bizonyította a szocialista rendszer felsıbbrendőségét, de a tömegek sportját is, hogy az osztályellenségek és a klerikális erık (2. mell.) ellen vívott harcát rózsaszínben tüntethesse fel. A valóságos problémákat ezzel eltussolhatta, sıt erre kiválóan alkalmas volt az ellentmondást nem tőrı utasításos rendszerben (3. mell.) az MHK 10 mozgalom, melyrıl rendszeresen beszámolót, jelentést kellett készíteni.(4. mell.) Ezzel a politikai háttérrel eljutottunk az 1952-es évhez, amikor a magyar sportolók Helsinkiben arattak. Az aranycsapat sorra érte el szebbnél szebb, ragyogó, mondhatjuk, világra szóló sikereit, gyızelmeit, a szurkolók örömére ontotta góljait és ekkor a bődszentmihályi I sz. áll. ált. iskolába 11 a TF-en 12 frissen végzett testnevelı tanár került. 5 Magyar Kommunista Párt 1944-1948 6 Magyar Dolgozók Pártja 1948-1956 7 10 arany-, 6 ezüst-, 13 bronzérem 8 Termelı Szövetkezeti Csoport 9 Termelı Szövetkezet 10 Munkára Harcra Kész mozgalom 11 korabeli helyesírási szabály szerint 12 Testnevelési Fıiskola 3

Történelmi lecke a kézilabdáról Sok vállalkozó kedvő ember írt már a kézilabda ıstörténetérıl, de senki nem tudta megfelelıen és megnyugtatóan bizonyítani igazát. A legvalószínőbbnek a dán Handboold, a német Handball és a cseh Hazena játékok látszanak a kézilabdázás elıdjének. A múlt század elején egy német úriember egyesítette a játékszabályokat, de akkor még nagypályán, azaz futballpályán játszották. 1928-ban megalakították a Nemzetközi Amatır Kézilabda Szövetséget (IAHF), majd 1933-ban Cséfay Sándor lelkes közremőködésével létrehozták a Magyar Kézilabda Egyesületek Szövetségét. Az 1936-os berlini olimpián bemutató mérkızéseket játszottak hat csapat részvételével. A magyarok itt negyedikek lettek. A II. világháború után újjáalakult a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) 13 ami új irányvonalat adott a kézilabdázás fejlıdésének. Ez idáig az idıjárás viszontagságai különösen az északi államokban jelentısen csökkentették a játéklehetıséget, ezért a skandinávok a pálya méreteinek csökkentésével, valamint az ezzel járó szabályok módosításával igyekeztek teremben is játszhatóvá tenni a kézilabdázást... 14 Egy ideig még párhuzamosan játszották a nagy- és kispályás változatot, aztán néhány év elteltével a kispályás teljesen kiszorította a sokkal lassabb, kevésbé eseménydús, taktikai és technikai repertoárjában szegényebb nagypályás játékot. 15 1966-tól már csak kispályán rendeztek VB-t 16, aztán Münchenben a kispályás változat is bemutatkozott az olimpiák porondján, sıt 1976-ban Montrealban a férfiak után a gyengébb nem képviselıi is színre léptek. Azóta csak fejlıdött, rengeteget fejlıdött, gyorsult és taktikailag érettebb, a nıi mezıny játéka férfiasabb lett. A magyarok mindig ott voltak és vannak az elitben, s ha nem is mindig a spiccen, de általában a világ élvonalában. Voltunk világbajnokok Budapesten (1949 nagypályás nıi), és Németországban (1965 kispályás nıi), voltunk Európa bajnokok, olimpiai helyezettek, s klubcsapataink Bp.Honvéd (5. mell.) VÁÉV-Bramac- Fotex- MKB Veszprém férfi, valamint a Bp.Spartacus, FTC, Vasas, Dunaferr, Gyıri ETO nıi csapatai sorra aratták a szebbnél szebb gyızelmeiket és kupasikereiket. Voltak és vannak klasszis játékosaink, akiket a világ legjobbjai közt emlegetnek, s szinte minden korosztályból bekerültek az 13 International Handball Federation 14 Marcinka Zoltán: Egy átfogó tanulmány a játékról 15 Az OTSB elnök 88oo/10/1952.sz. Utasítása a kis és nagypályás kézilabdázás különválasztásáról. 16 Világbajnokság 4

Európa- vagy Világválogatottba. A teljesség igénye nélkül gondoljunk csak Adorján Jánosra, Fenyı Andrásra, Varga Istvánra, Iváncsik Mihályra, Kovács Péterre, Éles Istvánra, Marosi Lászlóra, Nagy Lacira, a nıknél Sterbinszky Amáliára, Tóth Harsányi Borbálára, Rothermel Annára, Kocsis Erzsébetre, Radulovics Bojanára, Görbitz Anitára. A hullámvölgyek elkerülhetetlenek, azonban a sport népszerősége miatt az utánpótlásunk mindig biztosította és biztosítja, hogy kiküzdött pozícióinkat ne kelljen feladnunk, s hogy kevés kivételtıl eltekintve továbbra is a világelitben emlegessék imádott sportunkat. Magyarországon az '51-es, '52-es években elindult valami, de Szabolcs Szatmár megye még aludt. Itt még csak a nagypályás csapatok léteztek szórványosan, sıt a Kézilabda Szövetség sem mőködött önállóan, csak a Kosárlabda Szövetséggel együtt. (6. mell.) Az MTSB 17 próbálkozásai vérszegények a megyei bajnokság beindítása terén, (7. mell.), még az 1952 évi kiírást sem sikerült végrehajtani benevezı csapatok hiánya miatt (8. mell.). 1953-ban ismét kiírták a megyei villámtornát (9. és 9/A mell.), mely még mindig gyerekcipıben járt, de már elindult. A NYEKISE 18 rögtön felsıbb osztályba lépett s Tiszavasváriban is megkezdıdött a kézilabda nem hétköznapi térhódítása. 17 Országos Testnevelési és Sport Bizottság, elnöke: Hegyi Gyula, elnökh: Sebes Gusztáv Megyei Testnevelési és Sport Bizottság elnöke Mester Gyula, Városi Testnevelési és Sport Bizottság Nyh.városi elnöke: Bacsóka Péter, JTSB Tiszalök járási elnök: Losonczy János 18 Nyíregyházi Kinizsi Sportegyesület 5

Így kezdıdött Szerencsés embernek érzem magam, mert a kezdetek kezdetétıl (még ha gyerekszemmel is), de végig kísérhettem, sıt még bábáskodtam a foci után hazánkban legnépszerőbb 19 sport meg- és újraszületésénél. A megszületésrıl a tizenéves gyerek emlékképei ugranak be, elég elevenen élnek bennem. 1953-ban ötödikes, tehát felsı tagozatos lettem. Ekkor kaptunk egy új osztályfınököt, Osika István tanár urat (akkor tanár bácsit), a Tiszavasvári I. sz. áll. ált. iskolába 20, aki a TF-en végzett s ennek megfelelıen megpróbált a tanulókba különféle sportot betáplálni. Az atlétikai elemektıl kezdve a talaj- és szertornát, a focit, a röplabdát, sıt még a bunyót is bemutatta, de a kézilabda volt a kedvence s ezt próbálta a tanulóiba, belénk sulykolni, mint késıbb kiderült, nem eredménytelenül. A Tóalján alakítottak ki fekete salakkal borított pályát, s ezen voltak az elsı években a nagy derbik. Nyíregyháza, Mátészalka, Nyírbátor, Kisvárda csapatait fogadtuk, s akkor ünnepély volt, igazi népünnepély. Ha Mátészalka volt a vendégünk, Hankó László énekzenetanár 21 betanította az úttörı fúvószenekarral a Mátészalka gyászba van kezdető nép(?)dalt, s ha a vendégcsapat húzta a rövidebbet, az ott szurkoló rézfúvósok többször eljátszották: Mátészalka gyászba van, Mátészalka gyászba van Gacsály Pesta halva van, Gacsály Pesta halva van, Gacsály Pesta halva van. Még vasárnap délelıtt, még vasárnap délelıtt, Maga ment a jány elıtt, maga ment a jány elıtt, Maga ment a jány elıtt... stb. 19 A népszerőséget eldönteni én nem tudom és nem is akarom, de Tiszavasváriban a '60-as és 70-es években több százan szurkoltak a megyei I osztályban, majd az NB II-ben játszó kézicsapatnak. Ugyanakkor a járásiban játszó focicsapat mérkızésein alig lézengtek. Amikor másodosztályúak voltak a focisták, és jött a Loki Debrecenbıl, a Dunaferr, az MTK, a Diósgyır, nem beszélve a Szpariról (Ny.háza), 3-4 ezren szorongtak a lelátókon, de amikor NB I-es volt a kézi, folyton zsúfolt nézıtér elıtt játszottak a csapatok, néha még az NB I/B és NB II-s mérkızésekre is megtelt a nézıtér. Ma a megyei I osztályú labdarúgókat jó, ha száz nézı nézi meg, míg az NB II-s kéziderbiket általában kétszáz szurkoló izgulja végig. 20 Korabeli helyesírási szabály szerint. 21 Édesapám, akinek életrajzi regényét 2002-ben megírtam Szentmihály napszámosa címmel. 6

Osika tanár úrral többször találkoztam azóta bár elköltözött Vasváriból, sajnos ma már az élık soraiból is s mindig felelevenítettük a múltat. Elmondta; hogy a pályához szükséges fekete kohósalakot a bődi Tsz. tehergépkocsija hordta Miskolcról csak úgy istenpuffra. A tereprendezést az ÁG 22 dózere csinálta, a felsı tagozatos iskolások csínosították a szülık segítségével társadalmi munkában. A hengert nyolc-tíz gyerek húzta s amikorra kellett, kész lett a küzdıtér. A kapukat az ÁG asztalosai készítették el, s volt egy tiszai halász, aki értett a hálókészítéshez, s bizony napokon keresztül bajlódott a kapukra való hálók fonásával. Abban az idıben a szépért, a jóért, a nemes tettért készek voltak az emberek ingyen és bérmentve dolgozni és nagy dolgokat mővelni. Osika István A Lombik SE 23 45 éves évfordulóján ismét találkoztam szeretett osztályfınökömmel, aki a nagy évforduló alkalmából a meghívottak között szerepelt, de rajtam kívül nem sokan ismertek rá. Ott csináltam vele egy riportot, mely a Vasvári Hírmondó 1992 augusztusi számában jelent meg: - Vasváriban a labdarúgás mellett legnépszerőbb 24 a kézilabda. Elmondhatjuk, komoly hagyományokkal. Abban, hogy itt tartunk, elvitathatatlan és elévülhetetlen érdemeket szerzett Tanár Úr. Hogyan is kezdıdött? -1952-ben kevesen ismerték még a megyében a kispályás kézilabdát. '53 tavaszán a Megyei Tanács Mezıgazdasági osztályáról 25 megkeresett egy elvtárs. Osika elvtárs! Te a fıiskolán játszottál kézilabdát. Csinálj egy atléta és egy kézi csapatot, elindultok a megyei bajnokságon. Pénz lesz. Kezdetben kaptok 80000 Ft-ot 26 22 Állami Gazdaság 23 Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Sportegyesülete 24 A sport népszerőségérıl korábban kifejtettem véleményemet. 25 Mester Gyula volt a z MTSB-tıl 7

(Ami akkor óriási pénz volt, hisz egy tornacipı ún. dorgó 33 Ft volt, egy teniszcipı 99 Ft-ba, egy melegítı 300 Ft-ba került) A szerelés tehát megvolt. A csapat neve TRAKTOR (az ÁG csapata). Egy csupa szív sportember, Halász Feri bácsi lett a sportkör elnöke(?) és intézıje. Az atléták edzıje Kovács Gyuri barátom és kollégám. Sok jó atléta közül Papp Jóska (Császár), Papp Sanyi (Gebecs) és Paronai Öcsi 27 igen jó atléták lehettek volna, ha nem pártolnak el a focihoz. A kézilabda edzéseket én vezettem. Jó kis csapatot sikerült összeverbuválni. Bodonyi Jóska védett 28, Zsupanyó Jóska, Kovács Gyuri 29, Major Kálmán, Bellák Jóska, Gulyás Jóska 30, Bélai Ernı és jómagam játszottuk az elsı meccseket, majd jöttek a többiek. Mayer Géza, a Hargitai fivérek Tiszalökrıl 31, Kórik Laci, Hankó Laci, Péntek Sanyi, Schwarckopf Jóska, Kató Sanyi, Tóth Géza. Az 1953-as, egyben elsı csapat: Osika, Gulyás, Bellák, Bodonyi, Zsupanyó, Major, Kovács 26 A 80000 Ft. Valószínőleg elírás, vagy rossz emlékezés, mert az akkor óriási pénz volt. Egy pedagógus átlagfizetése 800 Ft./hó. A szövetség támogatása 8000 Ft inkább elképzelhetı 27 Paronai Pista végül a kézilabdánál kötött ki. (MEDOSZ, majd Gimnázium S.E.) 28 Az országos hírő Bodonyi Csaba építész édesapja 29 Késıbb a Kabay J. Ált.Isk. Igazgatója 30 Helyesen: Gulyás Ferenc 31 Mindketten a tiszalöki focicsapat kapusai voltak, de ha szababidejük volt, szívesen átruccantak a kézilabdához, s kiválóan védtek. Késıbb a Ny.házi Spartacus foci csapatánál futottak be nagyobb futballista karriert. 8

Nagy meccseket játszottunk a Tóalatti pályán, amit az iskolások csináltak társadalmi munkában. Végigvertük az egész megyét. A Nyíregyházi Spartacust 32 nem sikerült soha legyőrnünk. Mi voltunk az örök másodikok. Vonaton, olykor ponyvás teherautón mentünk Naményba, Szalkára, Kállóba. Idegenben egy ebéd és egy sör dukált a meccs után. Késıbb már semmi támogatást nem kaptunk a megyétıl és elmondhattuk magunkról, hogy szegények voltunk, de szívbıl játszottunk! Szóval: Így kezdıdött. Újra elkezdtük Osika tanár úr tállyai születéső volt, '57 nyarán elment az iskolából, elment a községbıl, visszament szülıfalujába tanítani. Errıl így vall a '92-es augusztusi Vasvári Hírmondóban: Hívott haza a szülıi ház, a lányok, a barátok, a hegyek s én itt hagytam Vasvárit. Hazamentem tanítani. Visszagondolva, talán nem volt egy jó sakkhúzás részemrıl, mert sport területén lényegesen nagyobb lehetıségek vannak itt, mint lakóhelyemen. A tények ettıl tények maradnak. Én elmentem. Tállyán lettem nyugdíjas. 33 Ott is temettük el nagy helyi részvét mellett. Tiszavasváriban a volt iskolánkban kirakattam a fekete zászlót. Sokan megkérdezték, hogy kit gyászolunk, s a halálesetet megismerve megkérdezték: ki volt az? Régi osztályából, a városból ketten voltunk a temetésen, volt iskolájából általunk egy koszorút küldtek. A gyászszertartást végzı tisztelendı atya ekképpen búcsúztatta: Csak azt felejtik el, ki nem tett semmit az asztalra, Te pedig nagyon sokat tettél. Szívünkben örökké élni fogsz! Sajnos, ma már sőrő homály fedi tettedet, a tömegek elfelejtettek, de mi, akik Tıled tanultuk a kézilabdát, mi valóban nem felejtünk. 1962 nyarának egyik forró szombat délutánján az ÁFÉSZ ruházati boltjának kirakatában aranyló serlegeket, nemzeti színő szalagokon csüngı érmeket és egy nagy tablót pillantottam meg, mely a Falusi Dolgozók Spartakiádjának feltételeit tartalmazta a benevezéstıl a verseny lebonyolítási rendszerén keresztül a díjazásig. A Keleti-fıcsatorna 32 Akkor még nem Spartacus volt, hanem NYEKISE. 33 Tállyán a testnevelés mellett egy ideig a foci csapatot edzette, majd kisebb sikerrel nıi kézilabda csapatot 9

partján ahova eredetileg indultam baráti társaságomnak elıadtam a látottakat. Rövid eszmecsere végén megállapodtunk, hogy hétfın szponzor keresésével kezdjük a napot. Csapatunk megvolt, hisz a munka utáni szabadidınket a csati parton vagy az iskola udvarán kézilabdázással ütöttük el. Hétfın reggel négyen (Kórik Laci, Hankó Misi, Csecskedi Lajos és jómagam) az ÁFÉSZ elnökéhez kértünk bebocsájtást. Rajcsányi Pali bácsi a nem éppen szokványos kérést nagy lelkesedéssel fogadta, s két mezgarnitúrát és az útiköltséget biztosította számunkra. Mi aztán egy jó kis csapattal (valamennyien Osika tanítványok) Tiszalökön megnyertük a járási kupát, majd a megyei versenyen augusztus 20-án komoly múlttal rendelkezı csapatokat legyızve másodikok lettünk. A szép eredmény híre valahogy eljutott a Lombik SE vezetıinek fülébe, s kis játékos, hobbi csapatunkat néhány hét leforgása után leigazolták, s elindultunk a megyei bajnokságban, mint a Lombik SE kézilabda szakosztálya. 34 Sebtében alakítottak ki fekete kohósalakos pályát a népkerti focipálya mellett az Alkaloida lakótelep felé esı oldalon. Hatalmas tölgyfák árnyékában (a mai edzıpálya helyén), kellemes környezetben játszottunk. Kezdetben Hankó Miska védett, Szőcs Miki (Böde), Magyar Gyuszi, Csecskedi Lajos (kis Nyunyu), Nagy Gyuszi, Nagy Feri, Nagy Tibi, Kórik Laci (Kenıcs), Mozga Öcsi, Kádár Gyuszi és én játszottunk a mezınyben. Nagy mérkızések voltak Nyírbátor, Kisvárda, Nagykálló csapataival, de a legemlékezetesebb a Nyíregyházi Kinizsi elleni meccs volt, amikor elıtte megbeszéltük, hogy keményen védekezünk s amennyire lehet, lassítjuk a játékot 35, mert csak így vehetjük fel a kesztyőt a megye legjobbjával szemben. Jól emlékszem, abban a csapatban kézizett Árkosy doktor, aki hatalmas lövéseivel, szálfa termetével és nagy lobogó hajával ('62-'63- ban a Beatles frizurát viselıre úgy néztek falun, mint a véres ingre) hívta fel magára a figyelmet. Az elsı félidıben minden a terv szerint sikerült. 11:9-re vezettek a megyeszékhelyiek. A folytatásban elkezdtünk rohanni, így aztán csúfos vereség lett a vége. Harminc gólt kaptunk, s tizenötre futotta erınkbıl. A vereség nem szegte kedvünket, tovább játszottuk a magunk játékát, s a Kinizsitıl elszenvedett vereség ellenére a mezıny elsı felében végeztünk. 34 A Lombik SE-nél ezekben az években nagy fellendülés volt, ekkor alakultak a kosár, a súlyemelı, az asztalitenisz szakosztályok a sportszeretı vállalatvezetésnek köszönhetıen. 35 Alapjaiban ugyanazok a szabályok voltak, mint most, de néhány eltért, így a passzív játék fogalmát késıbb vezették be. 10

Késıbb továbbtanulások (Nagy Gyuszi, Mozga Öcsi), bevonulások (Magyar Gyuszi, Hankó Bandi) és munkahelyi elfoglaltságok (Kádár Gyuszi, Nagy Tibi, Szőcs Miki) miatt változott a csapat összetétele. A fiatal Munkácsi Lajos kezdte bontogatni szárnyait a kapuban, visszatért a pályára Tóth Géza, az Osika-féle '56-'57-es csapatból, s Berta Pista, Molnár Sanyi, Molnár Jancsi, Nagy Lali haladtak tovább a megkezdett úton. Össze-, majd szétkovácsolódtunk 1965. januártól, hogy milyen elgondolásból, az nem tudható, de az a tény, hogy a Lombik SE megszüntette kézilabda szakosztályát, a kéziseket átvette a Tiszavasvári Állami Gazdaság, ezzel a bajnokságban új néven Tiszavasvári MEDOSZ-ként indultunk. Az eddigiek folyamán nem volt edzınk, az edzéseket önszorgalommal végeztük, általában a rangidıs játékos vagy az okoskodó, nagyszájú pályatársunk irányításával történt. A mozgás és a játék öröme azonban még az ilyenektıl is elfogadta az elvégzendı munkára utaló utasításokat. Az sem volt ritka, hogy az általunk legjobbnak ítélt játékos munkáját utánoztuk, vagy a haditanács megbeszélte a követendı ténykedést, játékstílust, taktikát. Januártól megváltozott minden. Az ÁG. igazgatója Hosszú László jóindulattal nyúlt a csapathoz. Edzınek szerzıdtette a II. sz.-ú Áll. Ált. Isk. (bődi iskola) testnevelı tanárát, Kovács Györgyöt 36, aki 1953-tól 1957-ig az Osika csapat átlövı játékosaként nagy rutinnal és kiváló játékintelligenciával rendelkezett. Az edzéseket az iskola tornatermében kezdtük, amely kissé kicsinek bizonyult számunkra, de a kondicionáló programnak kiválóan megfelelt. Egy-egy edzésen húszan, sokszor harmincan vettünk részt, így a labdás és taktikai jellegő edzéseket a szabadban végezhettük, amikor az idıjárás és a talajviszonyok megengedték. Magyar Gyuszival leszereltünk s az eddigi törzsgárdához csatlakozott még Aranyos János és három pedagógus, a kapus Pethe István, valamint Paronai István és Takács Mihály. 37 A felnıttek mellett igen figyelemre méltó gimnazista gyerekek is elkezdték a felkészülést. Kató Lajos és Puskás Tibi már ekkor felhívták magukra a figyelmet jó labdaérzékükkel és korukat 36 1990-ig a Kabay János Ált. Isk. igazgatója 37 1990-tıl 2006-ig a Kabay János Ált. Isk. igazgatója 11

meghazudtoló technikájukkal. A nagycsapat a megyei I-ben 38 indult, a fiatalok pedig a két öreggel, a 20 éves Zsoldos Lajossal és a 22 éves Molnár Ferivel a megyei II bajnokságban riogatták a felnıtt- és diákcsapatokat. Az 1965-ös kupagyıztes Kovács csapat: Pfetterle József technikai vezetı, Hankó M, Almási, Aranyos, Hankó A, Molnár, Kórik, Csecskedi, Kovács György edzı. Guggolnak: Paronai, Pethe, Takács, Zsoldos Kovács György edzı mellett volt egy ízig-vérig sportszeretı, egy mindenre kész, önzetlen mindenes, az intézı Pfetterle Józsi bácsi, aki a technikai feltételeket biztosította. Öltözınk az ÁG egyik épületében vagy a 115-ös sz.-ú Ip. Szakmunkásképzı Intézetben volt, ahol mérkızés után már le tudtunk zuhanyozni. A grófi kertben a szovjet sírkerttıl kissé délre, óriás fák árnyékában csináltak számunkra egy salakos pályát. A mérkızések vasárnap délelıtt voltak 39. Hazai meccseinken nagy szurkolótábor biztatta a csapatot. Idegenbe teherautóval, fakarusszal 40 vagy vonattal utaztunk. Volt olyan eset, amikor a Tiszalök-Nyíregyháza között közlekedı szerelvény késett, így lekéstük a csatlakozást a 38 Akkor 12 csapatos megyei I volt, és a megyei II-ben is tíz felett volt a csapatok száma. Ma a megyei bajnokság 6-8 csapatból áll. 39 Vasárnap délután pedig a focimeccsek 40 Személyszállításra átalakított teherautó, melynek alvázán alumínium bódé volt felszerelve, a platóján rögzített padok. 12

Záhony felé tartó lokomotívról, ennek okából játék nélkül elvesztettük a Kisvárda elleni esedékes meccsünket. A Nyíregyházi Spartacus-Petıfi 41 a Városi Stadion vörös salakkal borított pályáján játszott (ekkor játszottunk elıször vörös salakon) és igen jó játékosállománnyal rendelkezett. A kapuban Cselószki szinte lehúzta a rolót, nehéz volt neki gólt lıni. Fekete Lajos technikája bámulatra méltó volt. Tıle láttuk elıször azt a technikai bravúrt, amikor felugrott, csinált egy lövıcselt, erre a mozdulatra az ellenfél védıi ösztönösen blokkolásra ugrottak fel, de Lajos a lövés helyett földre ütötte a labdát, majd további két lépés után lıtt kapura a becsapott sorfal mellett. Az Újhelyi fivérek is kiváló kézilabdások voltak. A Nyíregyházi Dózsában ebben az idıben játszott Vass Géza, aki nem a gyémántra csiszolt technikájáról volt híres, hanem nagy termetét nehéz volt feltartóztatni. Ha megindult, kemény lövéseivel sok gondot okozott az ellenfél kapusainak. Nyírbátorban olyan legendás, kiváló játékosok ellen küzdöttünk váltakozó sikerrel, mint Szabó Laci (Cila), Daruka Feri, Debreceni Lajos. Hodászon a szurkolók meg akarták lincselni csapatunkat, mert a balkezes jobbszélsınk, a kopaszodó Katona Gabi 42 dús hajkoronáját cikizték, s amikor Gabi kiszólt, hirtelen tüzes lett a hangulat. Duplán szerencsénk volt, mert így is, úgy is megúsztuk verés nélkül. Ebben az idıben játszott nálunk egy briliáns technikájú srác, Gonda Pista. Sajnos az élet más útra terelte, pedig ı nagy játékos lehetett volna. 1965-ben csapatunk itthon megnyerte a Felszabadulás Kupát, s még sok-sok ragyogó gyızelmet aratott, kiváló, izgalmas mérkızéseket játszott. Idıközben az ifisták kezdtek beérni s nagy csapatokat is megmegszorongattak. 1966-ban a három pedagógus, Molnár Sanyi és az ifik az újonnan alakult Gimnázium SE-hez igazoltak. A MEDOSZ-nál ezek mellett még további játékos mozgás is volt, öregek mentek, fiatalok jöttek (Bodnár Miki, Gazdag Jani, Sándor Imre). Végül már csak vegetált a csapat, aztán 1970-ben meg is szőnt. 41 Nyházi Kinizsibıl Nyházi Spartacus-Petıfi 42 Katona Gabi és Húri Laci Tiszalökrıl kerültek hozzánk 13

Fejünkre nıttek a gimisek Élt Bődszentmihályon (Tiszavasváriban) 43 egy hallhatatlan energiával rendelkezı, végtelen agilis ember, Gál József, akinek nagyon sok mindent köszönhet településünk. 1935-ben kántortanítóként kezdte a Bődszentmihályi református elemi iskolában 44. 1950- tıl kis megszakítással 45 az I. sz-ú áll. ált. isk. igazgatója 1977-ben történt nyugdíjazásáig. Érdemeirıl a mai világban nem beszélnek, mert politikailag a Rákosi, majd a Kádár rendszerben talán túlexponálta magát. Nem tisztem és nem is célom ezt elemezgetni. A tények azonban ettıl tények maradnak. Tettei közül talán az egyik legnagyobb, amikor kijárta a Megyei Tanács VB-nél és a Mővelıdési Minisztériumban, hogy Tiszavasváriban is legyen gimnázium. (10. mell.) 1963-ban megindult az oktatás a középiskolai intézményben 46, melynek igazgatója szintén Gál József volt. Az oktatási intézmények megalakulása és fejlıdése Tiszavasvári nagyközségben az 1945-1980-as években címő összefoglaló írásában így emlékszik vissza: A Diák-Sportkör 1965-ben alakult meg. Ebben az évben a kézilabda szakosztályt indította be Sáfár Sándor és Takács Mihály testnevelı tanár. Tevékenységüket segítette Pethe István tanár is. A gimnázium fiú tanulói nagyon érdeklıdtek a kézilabda és a röplabda versenyek iránt. Tapasztalták, hogy a Kabay János Általános Iskola növendékei, úttörıi igen ügyesen kézilabdáznak, hiszen 1966-ban megnyerték az Úttörı olimpián a kézilabdában az elsı helyezést Takács Mihály testnevelı tanár vezetésével. Ezek a tanulók a gimnáziumban folytatták tanulmányaikat és ott nagyban elısegítették a kézilabda szakosztály megerısödését. 43 Településünk neve 1952-ig Bődszentmihály, 1952-tıl Tiszavasvári 44 Bődszentmihályi református elemi iskola, 1949-tıl I.sz-ú állami általános iskola Bődszentmihály, majd Tiszavasvári 1957-tıl Kabay János Állami Általános Iskola Tiszavasvári 2007-tıl Tiszavasvári Általános Iskola Kabay János Iskolai Egység 45 1956. nov. 1-tıl 1957. június 30-ig igazgatói tisztségébıl felmentve, majd visszahelyezve 46 1963-tól Kabay János Általános Iskola és Gimnázium 1970-tıl Gimnázium Tiszavasvári 1974-tıl Váci Mihály Gimnázium Tiszavasvári 2007-tıl Tiszavasvári Középiskola Szakiskola és Kollégium 14

A fiú kézilabda csapat Takács Mihály, Sáfár Sándor és Pethe István tanárok közremőködésével benevezett 1966-ban a megyei felnıtt bajnokságba 47, ahol fokozatosan igen jól szerepeltek. 1966. ápr. 4.-i Felszabadulási Kézilabda Tornán elsı helyezést nyertek. 1966-ban a megyei felnıtt kézilabda bajnokságban a 7. helyen végeztek, de e mellett a sportszerőségi versenyben az elsı díjazást kapták. 1966-ban az iskolások bevonásával építettek új kézilabda pályát a Tóalján, a volt Csendır közzel (ma Nyírfa utca) majdnem szembe, a Vágóhíd (ma Bútorbolt) mellett a mai piac területén, melyre így emlékszik vissza az egyik legilletékesebb, Takács Mihály: A kezdeti eredményektıl felbuzdulva kezdeményeztem, hogy a Tóalján, a mai piac helyén építsünk egy szabadtéri iskolai sportlétesítményt. Gál József, sportot szeretı és támogató igazgató jónak találta az elképzelést és levéllel fordult a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságához. A Községi Legeltetési Bizottság tulajdonát képezı területbıl sikerült egy 100x50 méteres terület tulajdonjogát az Úttörıcsapatnak megszerezni. A tulajdonjog megszerzése után adtuk be pályázatunkat az Edzett Ifjúság mozgalom keretében meghirdetett sportpálya építési pályázatra. Pályázatunkkal 30 000 Ft-ot nyertünk, amibıl a bekerítéshez és vízvezetéshez szükséges anyagokat megvásároltuk. Társadalmi összefogással 48 Vasvári Pál Termelıszövetkezet, Községi Tanács, Iskolai Gondnokság, szülık és tanulók által sok-sok órán végzett fizikai munka eredményeként 1966 ıszére elkészült az iskola Diák Sporttelepe. Volt itt vörös salakos kézilabdapálya, távol- és magasugróhely, gimnasztikai gyakorlatok végzésére alkalmas füves terület. Természetesen építettünk öltözıt, mosdót és szertárat is. Örömmel tornáztak, játszottak, versenyeztek tanulóink a saját kezük munkája nyomán épült sportpályákon. A kiépített pálya a település központjához közel esett, a csapatnak egyre jobban ment a szekér, így a MEDOSZ mellett a Gimnázium SE. mérkızéseit is nagyszámú szurkoló izgulta végig. 47 Az 1960-as, 70-es években több DSK csapata vett részt a megyei felnıtt bajnokságban (Kisvárda, Vásárosnamény, Baktalórántháza, Mándok, Tanárképzı Fıiskola, Mezıgazdasági Fıiskola, Nyíregyházi Kölcsey Gimnázium stb.) 48 Általános volt a társadalmi munka, a kommunista mőszak, melyet sokszor kényszerbıl, volt olyan, amikor nemes és közös cél érdekében örömmel segítettek az emberek a munkahelyi közösségek, a szocialista brigádok. 15

A gimis csapat 1967-ben: Pethe István, Molnár László, Gupcsó István, Kovács Sándor, Puskás Tibor, Márkus István, Kató Lajos, Vereczkei László, Takács Mihály, Gál József isk.ig., Sáfár Sándor Gál József igazgató úr visszaemlékezéseiben így folytatja: 1967-ben a csapat a megyei bajnokságban már második helyezést szerzett. Utána még jobb felkészüléssel, nagyobb lelkesedéssel játszva megnyerték a község sportszeretı lakosságának támogatását, sok szurkoló lelkesen biztatta a csapatot az itthoni mérkızéseken. A szakosztályban folyó tervszerő munkát igazolja az, hogy a csapat 1972-ben 49 megnyerte a megyei bajnokságot és az osztályozót is megnyerve bejutott az NB I/B osztályba 50, ahol Tiszavasvári Lombik néven eredményesen szerepeltek. Kezdetben Takács Mihály és Sáfár Sándor testnevelı tanárok edzették a gimnazistákat, de amikor az Alkaloida Vegyészeti Gyár átvette a csapatot, Nagy Gyula egykori MEDOSZ-os végezte az edzések irányítását. Egy év elteltével a mérnökúr elköltözött, így ismét Takács tanár úrhoz került az edzıi pálca. Miután összeérett, összeszokott a gárda, a megyei bajnokságban játszó csapatok fejére nıttek s ilyen, vagy ezekhez hasonló 49 Negyedik alkalommal, de elıtte az osztályozókon háromszor elbukott a Tiszavasvári 50 A visszaemlékezı tévedése, mert az osztályozó után az NB II-be jutott. 16

eredmények születtek: Tiszavasvári Lombik-Hodászi TSz 53:13, Kisvárdai Vasas- Tiszavasvári Lombik 16:34 vagy Tiszavasvári Lombik-Nagyecsedi TSz 57:4 (11. mell.). A megyei bajnoki címek megnyerése után negyedszerre sikerült az osztályozókon magasabb osztályba, az NB II-be lépni. Természetesen a játékos állomány némileg változott, a törzs azonban maradt. Beépült a csapatba a Nyírtelekrıl(?) idekerült fiatal Papp László, akinek szereplése megosztotta a szurkolótábor véleményét. Hatalmas felugrásaival és bivalyerıs lövéseivel állandó stresszben tartotta az ellenfél kapusait, de a lövıszázalék, a kaput ért lövések már nem voltak olyan jók, s ha mellé ment a labda vagy a kapus hárított, az ellenfél a hatástalanított bombáiból indított és gólt szerzett vagy szerezhetett. Késıbb az igen tehetséges Gazdag Miklós fürdızés közben a Keletifıcsatornába fulladt. Nagy ígéret volt. 1975-ben a Tiszavasvári Lombik megnyerte, tehát a feljutást követı második évben megnyerte az NB II. Keleti csoportjának bajnoki címét és a magyar bajnokság másodosztályába, azaz az NB I/B-be került. Ezt követıen hol a második, hol a harmadik vonalban 51 szerepelt csapatunk, sıt a MIRZET-team 52 egy szezonban retúrjegyet váltott a legfelsıbb osztályra. Onnan kipottyanva melyben nagy érdemeket szerzett a Nyíregyháza 98-99-ben a Skala 53 csapat újra bajnok lett a másodosztályban, sıt az osztályozón kvalifikálta magát a legjobbak közé, de a fıszponzor, a fı támogató, az ICN Alkaloida 54 bedobta a törölközıt. Skaliczki László, az edzı a Dunaferrhez szerzıdött, a játékosok szétszéledtek, s Vasváriban újra kellett kezdeni, újra szervezni, hogy legalább NB II-es csapatunk maradjon. ÉS MEGMARADT! ÉS TÚLÉLTÜK! ÉS AZ NB II-ben AZÓTA IS MEGHATÁROZÓ CSAPAT VAGYUNK! 51 Második vonal: NB I/B -ben 10 évadban, harmadik vonal: NB II-ben 14 évadban játszott 2000-ig a Tiszavasvári 52 Mirzet Uzejrovics a világbajnok szerb válogatott beállósa volt. 53 Skaliczki László többek között a Pick Szeged, a Dunaferr férfi, a magyar férfi válogatott edzıje 54 ICN Pharmaceutikals az Alkaloida Vegyészeti Gyár többségi tulajdonosa 1996.08.30-tól 17

NB/I-es csapatunk (1997-98) Alsó sor (balról jobbra): Szabó Attila, Kocsis Róbert, Boczák József, Binda József, Lovas Szilárd, Kovács Attila. Középsı sor: Mészáros László az ASE ügyvezetı elnöke, Arató Tamás, Dancs Miklós, Varga Zsolt, Hellinger József, Dobi István, Berényi Imre, Virág Imre gyúró. Felsı sor: Mészáros Zsolt szakosztály elnök, Pavlovics Predrag, Kovács János, Dragan Sredanovics, Alexa Tamás, Fekete László, Mirzet Uzejrovics vezetıedzı A játék az ÖRÖK! Amióta Osika tanár úrék elkezdték a kézilabda bővölését a településen, bizony sok víz lefolyt a Dunán, a Tiszán, de még a Keleti-fıcsatornán is. Igen sok kiváló mérkızés volt, igen sok kiváló játékos megfordult csapatainkban. Lassan hatvan éve lesz a kezdeteknek, ezalatt 1974-tıl folyamatosan az NB II-ben (2000-ig 14 bajnoki évben), az NB I/B-ben (10 bajnokságban), sıt egyszer az NB I-ben mutathatták meg tudásukat játékosaink. Ezekrıl az évekrıl egy könyvet lehetne írni. Nem teszem. Ez már egy más történet. Az Alkaloida Vegyészeti Gyárnak, mint fıszponzornak, futott a szekér, volt pénz, volt mibıl a sportot támogatnia, nagytudású, szakmában jártas edzıket tudott szerzıdtetni méregdrágán. Így került a csapathoz Nagy Gyula, Cs. Nagy Gyula és Takács Mihály 18

után Szoó László, a Debreceni KLTE tanára, Molnár Ferenc, az Erdélybıl elszármazott szakember, Mirzet Uzerjovics, Skaliczki László, Váczi Sándor, Rácz Sándor és Bartha Dénes testnevelı tanárok, akik nem bagóért vállalták a kis szabolcsi település aktuális csapatainak irányítását. 1998-99-es bajnoki évben bajnokságot, majd osztályozót nyert Skala csapat, melynek nem adatott meg, hogy a legjobbak között is megmérettessék. Alsó sor: Béres, Kocsis, Arató, Pereverzia, Pókos, Kun, Bozsó, Fülöp Középsı sor: Virág I. gyúró, Skaliczki L. vezetıedzı, Mészáros Zs. szakosztályelnök, Gazdag J. szakosztályvezetı, Megyesi I. ifi edzı, Vass L. csapatorvos Felsı sor: Fejes, Bognár, Sredanovics, Alexa, Hellinger, Lovas, Dévald Volt pénz arra is, hogy jelentıs összegekért összevásároljanak válogatottban is megfordult (Béres László, Fekete László) játékosokat, idegenlégiósokat Szerbiából (Dragan Sredanovicsot és Pavlovics Predragot), Kubából (Van Quinonest és Marcos Puertast), továbbá nyíregyházi, pécsi, komlói, pesti sportolókat az élvonalból. Mégsem róluk írok, mert a Kelet-Magyarország hasábjain vagy a Nemzeti Sportban nyomon követhetık mérkızéseik. İk nem voltak a mi játékosaink, ık sem érezték magukat tiszavasváriaknak, annak ellenére, hogy a jó költségtérítés mellé még extra igényeiket is teljesítették. Nem érezték kis városunkat magukénak, de a pénzért, a kitőzött prémiumért ezek a profik is képesek voltak a padlót felsúrolni. 19

Ha lehet a sportban a nagy játékról, a nagy tettekrıl, a nagy eredményekrıl regélni és sorrendet felállítani, az egyik talán az volt 1999-ben, amikor a Skala csapat az NB I/B Keleti csoportjában bajnokságot nyert. A Keleti és Nyugati bajnok, valamint az NB I két kiesıje a bajnoki kiírásnak megfelelıen osztályozót játszott a feljutást, illetve a bennmaradást jelentı két helyért. Az ICN Alkaloida már nem támogatta a csapatot, pénz nem volt. Skaliczki mester és a játékosok saját költségükön utaztak el, becsületbıl játszottak, majd megnyerték az osztályozót. Az NB I-ben támogatottság hiányában már nem indulhattak, szabadon igazolhatók lettek, mert a sportkör a szerzıdésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. Szinte minden korban, minden idıben nıttek az utánpótlásból, az ifibıl tehetséges saját neveléső játékosok. A magyar serdülı válogatottban Fülöp Peti, Kovács Marcell, Nagy Kristóf, Lakatos Gyula, Kerékgyártó Péter, Munkácsi Máté, Bohács Sándor és Csontos Máté játszottak rövidebb-hosszabb ideig. A felnıtt válogatottban igaz, megtiszteltetésbıl de néhány percre Dancs Miki is helyt kapott a Magyarország-USA mérkızésen. Ezek a gyerekek elsısorban a Vasváriban ténykedı testnevelı tanároknak és edzıknek köszönhetik az elért eredményeiket. Itt mindenek elıtt Osika István, Kovács György, Takács Mihály, Cs. Nagy Gyula, Megyesi István és Halász László kézilabdához elkötelezett, lelkiismeretes és hozzáértı munkáját kell kiemelni. Szubjektív dolog megítélni, hogy kinek ki volt a legjobb, ki tetszett, ki volt a kedvenc: a bombagólokat lövı vagy fineszes, fifikás, a technikás, a taktikát következetesen betartó fegyelmezett, a keményen védekezı, az improvizatív készséggel rendelkezı játékos vagy éppen a biztos kező kapus. Nekünk mégis az volt a legkedvesebb, aki a mienk volt. 1966-ban Úttörıolimpiát nyert (12. mell.) Takács tanár úr csapata, majd egymást követték a ragyogó gyereksikerek a Diákolimpiává és Adidas gyermekbajnokságra átkeresztelt utánpótlás tornákon. Megyei, területi, régió, sıt országos döntıkön döngették eredményesen az ellenfél kapuját, megszámlálhatatlan szép perceket, élményeket szerezve a szülıknek, szurkolóknak, edzıiknek, tanáraiknak és saját maguknak. Ezek a sportolók aztán beépülve az ifjúsági majd a felnıtt csapatba, nagy számban sikeres és eredményes sportolóvá váltak. Milyen szépen cseng az elsı NB I/B-s (1976) csapat névsora vagy még a második is (1982). Egyetlen idegen felnıtt játékos játszott, az összes többi vasvári gyerek volt. Oláh Károly és Horváth Sándor voltak a kapusok, Sápi Ferenc, Ónodi László, Gazdag Barna, Szikszai Géza, Tolnai László, Nagy Lajos, Fedor Miklós, Ráduly János, Ujhelyi László, 20

Gazdag Tibor, Gombás Sándor és Sepsi Sándor alkották a mi csapatunkat, játszották végig a bajnoki évet. Késıbb, amikor az Alkaloidától folyt a pénz, az eredménykényszer szorított, kiforrott, sokszor kiöregedı sztárokat igazoltak magas gázsiért, a mi gyerekeink közül már csak a kimagasló tehetségeket (Kovács Marcel, Dancs Miki, Vámosi Józsi, Kovács Jani), sokszor már azt sem tartotta meg a szakvezetés, mert a játékosok adás-vételébıl is üzletet csináltak (mondhatjuk sportot őztek) az ügyeskedı háttéremberek. Miután az Alkaloida utódja, az ICN maga is válságba került, nem támogatta utána a sportot. Azóta nincs egy jól fizetı szponzor, nincs Vasváriban egy komoly financiális erıvel bíró munkahely, kis város lévén nincs egy felsıiskola, így nincs megtartó erı, mely a tehetséges fiatalokat idekötné. Sokakban felvetıdik a kérdés: miért van szükségünk nyíregyházi játékosokra? Ugyanis a nagy korosztály kifutása után a csapat felét a megyeszékhelyrıl importáljuk. Nos, a Nyírség fıvárosában nagyon sok tehetséges gyerek nı fel, középiskolái ontják a jó sportolókat, de csak egyetlen csapattal képviselteti magát a nemzeti bajnokságban. Akik nem férnek be az NYKC-be és tudnak, szeretnek és akarnak játszani, azok zsíros kenyérért is elmennek valamelyik vidéki csapathoz. Számunkra hiába a remek utánpótlás-nevelés, a srácok elmennek közép- és felsıfokú iskolába, munkahely szőke miatt más városba, ahol aztán tovább folytathatják a sportolást. Ha itthon lennének, talán nem is az NB II-ben, lehet az NB I/B-ben szerepelnénk. Munkácsi Máté és Robin, István Peti, Fülöp Peti, Dancs Máté, Gazdag Tibi, a Rontó fivérek, Bohács Sanyi, Szabó Bence, Fekete Dani és sorolhatnánk azokat, akik más egyesületben, esetleg magasabb szinten őzik a sport ezen ágát. Közel ötven év alatt (2000-ig) tíz pályán játszottak csapataink, ami luxusnak tőnik, talán az is, de a csapatok támogatói változtak, változtak a lehetıségek, az elképzelések. Aztán amikor letisztult a támogató rendszer, a szövetség elıírta, hogy bajnoki mérkızéseket csak teremben lehet tartani, akkor kénytelen volt csapatunk Nyíregyházán és Nyírbátorban albérletben játszani mindaddig, amíg saját sportcsarnokunk fel nem épült (1993). A kiváló utánpótlás-nevelésre és a hosszú, eredményes kézilabdás múltra 55 (13/1-4. mell.) az MKSZ 56 is felfigyelt s elismerése jeléül két alkalommal is szerepelt kis városunkban, a sportcsarnokban a felnıtt férfi válogatott. Egyszer a négy válogatott tornáját (Algéria, Magyarország, USA, Csehország) is nálunk rendezték (1996). A Férfi Fıiskolai 55 Egyik megyei kisvárosnak sincs (Nyírbátor, Mátészalka, Fehérgyarmat, Kisvárda) olyan eredményes kézilabdás múltja, mint városunknak. 56 Magyar Kézilabda Szövetség 21

Világbajnokság rendezıi voltunk társbérletben (1997), nıi és férfi junior kvalifikációs tornák részesei lehettünk. Világhíres edzık, játékosok, szakvezetık fordultak meg városunkban ezen rendezvények kapcsán, mindez a helyi szurkolók örömére. Egy dolgot viszont nem sikerült tartósan megoldani a Tiszavasvári sportköröknél, a nıi kézilabdázás meghonosítását, illetve folyamatossá tételét. Voltak próbálkozások, már az ötvenes, majd a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején, voltak tehetséges lányok, voltak fellángolások, melyek hamar kialudtak. Túl kicsi város vagyunk, a fiatalok elmennek továbbtanulni, férjhez mennek, abbahagyják, az átlagon felüli fluktuációt nehéz pótolni, a szakvezetés, a támogató belefárad s lemondanak a további mőködtetésrıl. (kiv.: Kisvárda, Kállósemjén) Ezen kivételtıl eltekintve (mely erısíti a szabályt!) Tiszavasváriban a sportkör neve, száma, a pártolók, a vezetık változtak, a játékosok kiöregedtek, újak jöttek, de a sport maradt! A játék az ÖRÖK! A haladás vagy te, Sport! Szolgálatodra ki méltó kíván lenni, az vigyázzon, hogy teste-lelke egyre jobb legyen, kerüljön mindent, mi mértéktelen, tökéletességre törjön ernyedetlen, s óvja egészségét, legfıbb javát, mint ki a régi mondásból tanul: Ép testet választ, az ép lélek otthonul. Pierre de Coubertin: Óda a Sporthoz (Devecseri Gábor fordítása) Utószó: Dalomban csak a mérföldekrıl, a mérföldkövekrıl énekeltem, a méterek, centiméterek sokasága többszáz oldalt is betöltene, melyre más kihívásban lehet vállalkozni. Leszőkített útinaplóm így is prezentálja, hogy Tiszavasvári kézilabda múltja egy fontos láncszem országunk sportjának gépezetében. Hankó András 22

Felhasznált irodalom Keresztényi József: Az olimpiák története Szepesi-Lukács: Négyszemközt négy olimpiával Harsányi László: A Bődszentmihályi Hitközség története Nyíregyházi szerzık: Húsz év piros-kékben. A Nyíregyházi Vasutas Sport Club jubileumi évkönyve Gál József: Az oktatási intézmények megalakulása és fejlıdése Tiszavasvári nagyközségben az 1945-1980-as években Tiszavasvári szerzık: Tények, emléktöredékek névadástól napjainkig. A Tiszavasvári Kabay János Általános Iskola emlékkönyve Tiszavasvári szerzık: A Tiszavasvári Váci Mihály Gimnázium jubileumi évkönyve Felhasznált források Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban feltalálható MTSB és JTSB levelezések, feljegyzések, jegyzıkönyvek Volt sportolók és szurkolók elbeszélései Vasvári Hírmondó (havonta megjelenı helyi sajtó) ICN Alkaloida alkalmi újságja (1997 nyár) www.kezitortenelem.hu Kelet-Magyarország Sz-Sz-B megyei napilap Köszönettel tartozom mindazoknak, akik dolgozatom megvalósításában segítettek, de mindenek elıtt Ráduly Sándorné Dombrádi Erzsébetnek és Nagy Katalinnak. Hankó András 23

Mellékletek 1. A Szocialista és Kapitalista Sport közötti különbség Részlet az MTSB levelébıl 2. Körlevél a JTSB elnökének Sz.Sz.B.M. LT. XXIII. 73/53. 10.d. 3. Körlevél Valamennyi Üzem, Vállalat, Iskola Vezetı Elvtársaknak Sz.Sz.B.M. LT. XXIII. 25. 2.d. 33-22/1/1952 4. Teljesítményjelentés 5. Rupik Károly: 45 éve BEK döntıbe jutott a Bp. Honvéd csapata (részlet) 6. MTSB. Levelezés a Kosár és Kézilabda Szövetség Elnökségének 7. Kézilabda bajnokság beindítása (1951) 8. Kézilabda bajnokság kiírása és beindításáról jelentéskérés (1952) Sz.Sz.B.M. LT. XXIII. 25. 2.d. 9. Kispályás villámtorna kiírása Sz.Sz.B.M. LT. XXIII. 25. 10.d. 88-15/12/1953 10. Tiszavasvári elsı polgármesterének nyilatkozata Váci Mihály Gimnázium évkönyve (2003/2004. 6. old.) 11. Gólszüret Tiszavasváriban Kelet-Magyarország napilap 1973. 12. Úttörı Olimpiát nyert csapat Tények, emléktöredékek névadástól napjainkig (172., 173. old.) 13. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kézilabda csapatok helyezései az NB-s bajnokságokban 1974-tıl 24

1. melléklet A szocialista és a kapitalistasport közötti külömbség a Horthy fasizmus idején sportolni csak a kiváltságos osztálynak lehetett. Sportvezetık pedig a kufár profithajhász emberkereskedık voltak. Addig volt nekik érték egy sportoló, ameddig hasznot húztak belıle, utána mehetett kódulni, öregnapjaira pedig esetleg a szegényházba. Hazánkban a felszabadulás után hatalmas lehetıségek nyillottak meg a sport területein. Pártunk iránymutatása mellett a Szovjetunió példája nyomán a legszélesebb dolgozó tömegek számára nyillott meg a sportok kapuja. Sporttal a békéért! Részlet az MTSB 1952-ben a JTSB-knek írt körlevelébıl. Megjegyzés: eredeti helyesírási hibával másolva, tehát a külömbség, a kódulni és nyillottak nem elütés, a levélben így írták. (H.A.)

2. melléklet Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB. mellett mőködı T.S.B. Nyíregyháza. Egyház u.15. Járási T.S.B. elnökének Székhelyén Értesítjük az elvtársat, hogy a római kat. egyház régi szokása szerint most is megtartja a tavaszi bérmálásokat. Mivel ezeknek idıpontja egybeesik a tavaszi munkák végzésével és az állami feladatok megoldásával, föltétlen szükséges az, hogy az egyház fenti tevékenységét ellensúlyozzuk. Ennek érdekében szükségessé vállt az, hogy azokon a helyeken, ahol a bérmálásokat megtartják, olyan sporteseményeket rendezzünk, melyek képesek nagyobb tömegek elvonására. Kérem az elvtársakat, hogy ennek érdekében mindent kövessenek el, hogy az egyház megmozdulását kellıképpen ellensúlyozni tudjuk. A bérmálások az alábbi helyeken lesznek megtartva:. Nyíregyháza. 1953 03.28. ph. Mester Gyula (sk.) M.T.S.B. elnök Sz.Sz.B.M.LT. X.73/53. 10 d.

3. melléklet Valamennyi Üzem, Vállalat, Iskola Vezetı Elvtársaknak. Kormányunk a sportot Pártunk iránymutatása mellett állami feladatává tette, ami azt jelenti, hogy a sport területén megállapított tervszámokat ugyanúgy maradéktalanul teljesíteni kell, mint a gazdasági életünk területén levı más tervet Bacsóka Péter VTSB elnök Sz.Sz.B.M.LT. XXIII.25. 2.d. 33-22/1/1952

4. melléklet Szigoruan bizalmas! Teljesítményjelentés a M.T.S.B. 1952. dec. havi munkájáról 1. Politikai helyzet a., Ellenség elleni harc Munkánk területén igyekeztünk sportköreinknél a kulákok és a tıkések befurakodását megakadályozni, azonkívül versenyeinket olyan idıben rendeztük meg, hogy a fiatalságnak minél nagyobb tömegeit elvontuk a klerikális reakció befolyása alól Mester Gyula (sk) M.T.S.B. elnöke

5. melléklet A kispályás férfi kézilabdázás magyarországi történetének elsı kiemelkedı sikerét a Budapesti Honvéd csapata érte el. Az együttes nagyszerő menetelés végén 1966. április 22- én döntıt játszhatott a Bajnokok Ligája elıdjében, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. A párizsi Coubertin csarnokban megrendezett fináléban végül szoros küzdelemben a kor keletnémet sztárcsapata, a DHFK Leipzig gyızedelmeskedett A Budapesti Honvéd sikerének értékét növeli, hogy ebben az idıszakban Európa többi országában ekkor már hosszú ideje teremben játszották a kispályás kézilabda játékot, míg Magyarországon eleve csak 1959-ben vált egyeduralkodóvá a játék kispályás változata, ráadásul kizárólag szabadtéren Rupik Károly: 45 éve BEK döntıbe jutott a Budapesti Honvéd csapata (részlet)

6. melléklet

7. melléklet