Szolnok, 2015.05.28 MAGTÁR KFT. ORSZÁGOS ÖNTÖZÉSI KONFERENCIA Sajtóanyag A szolnoki székhelyű Magtár Kft. évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai öntözőgép kereskedelemnek. 2015 május 28-án egy olyan országos öntözési konferenciára hívta meg a cég a partnereit, melynek célja a szántóföldi öntözéssel kapcsolatos aktualitások ismertetése volt, beleértve a várható támogatásokat, a támogatási kérelmek elbírálásakor figyelembe vett legfőbb szempontokat, valamint a piacon elérhető legkorszerűbb technikákat. Emellett bemutatkozott a Magtár Kft. egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, a Lindsay Corporation is, mely a világ egyik vezető öntözőgép gyártója. A szakmai előadásokat tovább színesítette egy olyan gyakorlati beszámoló, mely egy a közelmúltban megvalósított nagyméretű öntözésfejlesztési beruházás engedélyeztetésének, telepítésének és üzemeltetésének tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A rendezvény résztvevőit elsőként Tóth Péter ügyvezető köszöntötte, aki előrevetítette a programot és a konferencia várható menetét, majd felkérte Tóth János tulajdonost, hogy köszöntő beszédével nyissa meg a konferenciát. Tóth János nagy szeretettel üdvözölte az ország minden tájáról egybegyűlt közel kétszáz fős hallgatóságot, valamint név szerint köszöntötte az előadókat. Bevezetőjében kiemelte a hazai öntözésfejlesztésben rejlő lehetőségeket, és átadta a szót Szalay Ferencnek, Szolnok Megyei Jogú Város polgármesterének. A polgármester úr kihangsúlyozta beszédében, hogy mennyire örül annak, hogy Szolnok ilyen sikeres cégeknek adhat otthont, mint a Magtár Kft., aki amellett hogy stabil munkalehetőséget kínál sok helyi lakosnak, ilyen fontos kérdésekkel kapcsolatban is erre a városra irányítja az országos figyelmet. Szolnok életében a víz egyébként is nagyon fontos szerepet játszik, és Szalay úr kitért arra is, hogy a szakembereknek arra kellene megoldást és leginkább forrást találniuk, hogy képesek legyünk megtartani azt a jelentős víztömeget, mely egy-egy árvíz alkalmával katasztrófával fenyeget, hiszen sokszor néhány hónap elteltével újra a vízhiány ellen kell küzdeni.
Szalay Ferenc köszöntőjét követően Dr. Fehér Lóránt, a Miniszterelnöki Hivatal EMVA Stratégia Főosztály osztályvezetője kezdte meg az előadások sorát. Előadásában felvázolta a következő uniós finanszírozási ciklus tervezett felépítését, és vezérelveit. Ennek megfelelően kiderült, hogy kiemelt figyelmet fog kapni a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, illetve a kis- és középvállalkozások támogatása. A mezőgazdaság szempontjából persze elsősorban a Vidékfejlesztési Program részletei érdekesek. Ezzel kapcsolatban Dr. Fehér Lóránttól megtudhattuk, hogy új, egyszerűsített eljárásrend kerül kidolgozásra és hogy a munkaigényes ágazatok (zöldség- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar) kerülnek a támogatások középpontjába. A programtervezet egyeztetése jelenleg is folyik, és várhatóan a nyáron kerül elfogadásra, ezt követően pedig gyakorlatilag azonnal megindulhat a pályázati lehetőségek kiírása. Az osztályvezető úr azt is elmondta, hogy felismerve a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, az egyre szélsőségesebb csapadékviszonyokat és önmagában a víz nemzetstratégiai szerepét, a vízgazdálkodás kiemelt figyelmet kap a vidékfejlesztési programban. Ennek megfelelően az erre a célra szánt források elsődleges feladata lesz elősegíteni a vízvisszatartást, a meliorációt, valamint a vízfelhasználás hatékonyságának, illetve az öntözésbe bevont területek nagyságának növelését. A támogatások profit növekedést célzó és nem termelő beruházások esetében egyaránt igénybe vehetőek lesznek, így az infrastruktúra fejlesztése mellett a gépbeszerzés is támogatott tevékenység lesz. A konkrétan erre a célra rendelkezésre álló keret tervezett mértéke 53 milliárd forint lesz. Dr. Fehér Lóránt előadását követően Dobos György, a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója következett, aki előadásában arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy várhatóan milyen feltételeknek kell majd megfelelni a pályázóknak. Elmondta, hogy több olyan kérdést kellett Brüsszellel tisztázni, melyeket az öntözésfejlesztési támogatások kiírásának feltételeként szabott meg az Európai Unió. Egyrészt egyértelmű követelése volt az Uniónak, hogy a kormány törölje el azt a rendelkezését, mely lehetővé teszi, hogy az állami főművekről kivett öntözővíz díjmentes legyen. Ez ugyanis szembemegy minden uniós irányelvvel, így elvi problémákat vet fel. További fontos elvárása az EU-nak, hogy az öntözési céllal igénybevett víztesteknek jó ökológiai és mennyiségi állapotban kell lenniük. Ennek egzakt megállapítására a magyar állam időközben elvégezte a szükséges felméréseket, és a víztestek 75%-a immár hivatalosan is alkalmas lesz mezőgazdasági öntözésre, így ez az akadály is elhárult. Itt is elhangzott, hogy a tárgyalások folyamatosan zajlanak, és várhatóan a nyári időszakban sikerülni fog minden kérdést tisztázni az Unióval, így ezt követően megindulhat a támogatások konkrét kiírása. Fontos szempont lesz a meglévő öntözőrendszerek korszerűsítésére igényelt támogatások elbírálásánál, hogy a beruházás eredményeként legalább 5-25%-os vízmegtakarítást kell tudni elérni az adott rendszerre vonatkozóan. Ezen rendelkezés felügyeletének konkrét technikai háttere, a vízmegtakarítás valós mérésének módszertana még nem
tisztázott, de bizonyos technológiaváltások esetén (például vízágyús öntözés kiváltása öntözőkonzollal) vélhetően automatikusnak fogják tekinteni a feltétel teljesülését. Dobos György előadása után következett a program szakmai része, melyet a Lindsay nemzetközi alelnöke, Olivier Debart és az európai kereskedelmi igazgató, Frédéric Noguier közös előadása nyitott meg. Előadásukban bemutatták a Lindsay Corporation nevű multinacionális vállalat rövid történetét, termelési szerkezetét, világpiaci helyzetét, valamint pénzügyi eredményeit. Megtudhattuk, hogy az 1955-ben alapított vállalat alapvetően két termelési vonalat visz, hiszen az öntözőberendezések gyártásának szezonalitását közlekedési infrastruktúraelemek (pl. szalagkorlátok) gyártásával ellensúlyozzák. Hét országban vannak gyáregységeik, és az itt létrehozott termékeket több mint 400 viszonteladóból álló hálózaton keresztül értékesítik. A vállalat 2014. évi forgalma 618 millió dollár volt, melynek kétharmada származott öntözőberendezés gyártásból, és jelenleg 32%-os globális piacrésszel a második legnagyobb gyártó a világon, de az egyetlen olyan, aki saját termékpalettájáról tud kiszolgálni minden igényt, beleértve az öntözőberendezésekhez szükséges szivattyúállomásokat, szenzorokat és egyéb kiegészítő eszközöket. Az előadásból az is kiderült, hogy a Lindsay Corporation legfontosabb prioritása a precíziós öntözés, ezáltal a minél inkább energia- és vízhatékony megoldások fejlesztése, melyet alátámaszt az a tény is, hogy jelenleg a Lindsay kínálja a legkorszerűbb és legmegbízhatóbb GPS-vezérlést. A korszerű vezérlés mellett további előnyöket jelent a FiledNET internetalapú távvezérlő rendszer, valamint a Growsmart gyűjtőnév alatt szereplő precíziós kiegészítők egész sora, melyeken keresztül a szántóföldi öntözés a végletekig automatizálható tevékenység lehet. Illusztrációként bemutattak három kisfilmet, melyek a Lindsay technológiai újításait mutatták be néhány percben. A Lindsay képviselőit követően a hazai forgalmazó, a Magtár Kft. mutatta be kicsit részletesebben azokat a főbb technológiai újdonságokat, melyekről általánosságban korábban már a gyártó képviselői is szóltak. Váradi Balázs, a Magtár Kft. öntözési irodájának vezetője előadásában kihangsúlyozta a Lindsay által kínált GPS technológia legfőbb műszaki sajátosságait, és előnyeit. Elmondta, hogy a vezérléshez nincs szükség külön korrekciós jelre, így hálózati előfizetésre vagy RTK állomásra, a berendezések önmagukhoz képest tudják biztonsággal pozícionálni magukat. Szót ejtett arról is, hogy az internetalapú FiledNET távvezérlő rendszer segítségével nemcsak az egyes gépek
külön-külön történő távvezérlése válik lehetővé, hanem rendszerszinten lehet üzemeltetni a komplett öntözőrendszert, beleértve az öntözőgépek mellett a szivattyúállomásokat, különféle érzékelőket, meteorológiai állomásokat és egyéb kiegészítőket. Sőt, arra is van mód, hogy az öntözőberendezések négyzetméterre pontosan a kezelő által megszabott vízadaggal öntözzenek, így maximálisan figyelembe lehet venni egy-egy terület speciális adottságait. Az előadás során bemutatásra került egy rövidfilm, melyet a Magtár Kft. készített két általuk értékesített olyan nagy öntözőrendszerről, melyek összesen huszonöt gépet foglalnak magukban. A termékbemutató előadást követően Marczali Gábor, a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója mondta el a vállalat elmúlt egy évben szerzett gyakorlati tapasztalatait, kiegészítve a Magtár Kft. által szállított, tizenöt gépből álló öntözőrendszer tervezésével, engedélyeztetésével valamint felépítésével kapcsolatos hasznos információkkal. A vállalat általános bemutatását követően egy rendkívül színes képanyaggal illusztrált előadást hallhattunk egy óriási beruházás legfontosabb mozzanatairól, bemutatva az ezer hektárt érintő beruházás előtti és utáni állapotokat. Megtudhattuk, hogy a két ütemben zajló beruházás teljes költsége 2,23 milliárd Forint volt, melynek 46%-a volt támogatás. A beruházás létjogosultságát azonban igazolni látszanak a gyakorlati eredmények, hiszen a takarmánynövények termelése esetében az öntözéses gazdálkodás következtében számolható hektáronkénti megtakarítás mértéke eléri a 150 ezer Forintot. A program zárásaként egy újabb termékbemutató előadás következett, melyet Brezvai Péter, mérnök-üzletkötő tartott az öntözőkonzolos technológia újdonságairól. A Magtár Kft. kínálatában szereplő Briggs öntözőkonzolokkal kapcsolatban elmondta, hogy a világ vezető konzolgyártójáról van szó. A Briggs öntözőkonzolok a legmagasabb minőséget képviselik, és közös jellemzőjük a rendkívül egyszerű kezelhetőség, valamint a kivételes szerkezeti stabilitás. Brezvai Péter előadásában kitért arra, hogy milyen lehetőségeket rejt az öntözőkonzolos technológia a hatékonyság és gazdaságosság területén, hiszen a hagyományosan vízágyúval használt mobil öntözőrendszerek nyomásigényének töredékével üzemeltethető, a kijuttatott víz pedig sokkal jobban hasznosul. A különböző szórófej-megoldások adott esetben kevesebb mint 1 bar nyomással is működnek, és 98%-os hasznosulás is elérhető. Az előadásban színes képanyag illusztrálta az egyes szórófej-technológiák előnyeit, majd a prezentáció végeztével egy gyakorlati bemutatón keresztül mutatta be Brezvai Péter, egy 64 méteres öntözőkonzol üzembe helyezését és működtetését. A konferenciát egy közös ebéd zárta le.