Baranya Megyei Főügyészség részére 7623 Pécs, Jókai Mór u. 26.

Baranya Megyei Főügyészség részére 7623 Pécs, Jókai Mór u. 26. Tárgy: közérdekű bejelentés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pécsi Erőmű Rt. között 2000. február 24-én kötött szindikátusi szerződés 2008. november 24-i módosítása ügyében Tisztelt Főügyészség! Alulírott Körömi Attila (lakcím: 7636 Pécs-Málom, Kis utca 19.) kérem, hogy a Főügyészség a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) és a Pécsi Erőmű Rt. (mai nevén: Pannon Hőerőmű Zrt. 7630 Pécs, Edison u. 1.; továbbiakban: Erőmű) között 2000. február 24-én kötött szindikátusi szerződés 2008. november 24-i módosítása (továbbiakban: szerződésmódosítás) semmisségének kimondása érdekében indítson bírósági keresetet. Álláspontom szerint a szerződésmódosítás a Polgári Törvénykönyv vonatkozó pontja alapján semmis, mert az jogszabály megkerülésével, jogszabály kijátszásával, versenyeztetés mellőzésével, széles közérdek sérelmére, az Erőmű részére egyoldalú előnyök sorozatát biztosítva, és nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközve köttetett. Továbbá a törvénytisztelet és a jogkövető magatartás tekintélyének érvényesülése és megerősítése, valamint a törvényi előírást sértő, káros közhatalmi magatartás minta elterjedésének megakadályozása érdekében kérem, hogy a Főügyészség a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 1. (3) bekezdése, valamint 3. (1) bekezdés b) és d) pontjai alapján figyelmeztesse dr. Páva Zsolt és dr. Kőhalmi László pécsi önkormányzati képviselőket, hogy a törvény előírását esküjükhöz méltóan maradéktalanul tartsák be, egyben választott közmegbízatásuktól és végzettségüktől elvárható jogkövető magatartásukkal mutassanak jó példát. A szerződésmódosítás 2008. november 20-i közgyűlési vitájában a helyi ellenzék legnagyobb frakciójának akkori vezetője, dr. Páva Zsolt önkormányzati képviselő álláspontom szerint megsértette a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 14. (2) bekezdését, melynek első két mondata így szól: "A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.". Tudomásom szerint dr. Páva Zsolt a szerződésmódosításról szóló vita idején ügyvédként szerződéses jogviszonyban állt az Erőművel, így kétségkívül érintett volt, azonban érintettségét nem jelentette be, részt vett a szerződésmódosításról szóló vitában és a szavazásban. Álláspontom szerint dr. Kőhalmi László ugyanezen törvényhelyet sértette meg a közgyűlés 2009. június 18-i ülésén, amikor is a szerződésmódosítás felülvizsgálatáról szóló vitában nem fedte fel, hogy hozzátartozója az Erőmű egyik jogásza, és érintettsége bejelentésének elmaradása mellett szavazatával részt vett a döntéshozatalban. Indoklás: A szindikátusi szerződés Önkormányzatra nézve rendkívül hátrányos pontjainak szerződésből történő kivétele, illetve megváltoztatása érdekében a szerződésmódosítást az elejétől fogva ellenző Dr. Füredi Péter önkormányzati képviselő napirendre vetette a szerződésmódosítás felülvizsgálatát. A képviselői indítványról (1. sz. melléklet), Pécs MJV Közgyűlése 2009. június 18-án folytatta le a vitát, és a kezdeményezést támogató hat igen 1

szavazat mellett öt ellenszavazattal és tizenöt tartózkodással úgy döntött, hogy nem keresi meg az Erőművet a szindikátusi szerződés újratárgyalása érdekében (szavazási lista: 2. sz. melléklet). A szerződésmódosítás újratárgyalásának kezdeményezésével, majd annak elutasításával, ráadásul a vitában elhangzó, az ügy súlyát láthatóan semmibe vevő vélemények és a vita során a teremben tapasztalható közjáték ismeretében a közgyűlésen belüli eszközök kimerültek, hogy a szindikátusi szerződés újratárgyalható legyen. Ezért közérdekből fordultam bejelentésemmel az ügyben illetékes Baranya Megyei Főügyészséghez. 1./ Jogszabály megkerülése, kijátszása, a verseny szándékos korlátozása Az Erőmű főtevékenysége villamos- és kapcsoltan hőenergia előállítása. Villamosenergia előállító tevékenységét országos hálózatra kapcsolva látja el. Az előállított villamosenergiát az MVM-nek értékesíti. A biomassza blokk üzemeltetéséhez szükséges fafélék és más növények termesztése és/vagy begyűjtése az Erőmű főtevékenységéhez kapcsolódik. Ez a tevékenység tudomásom szerint Baranya megyét, illetve Dél-Dunántúl térségét érinti. Az Erőmű a fűtési és használati melegvízszolgáltatáshoz szükséges hőenergiát a részben maga által tulajdonolt, kötelező önkormányzati feladat ellátásáért felelős PÉTÁV Kft-n, mint városi távhőszolgáltatón keresztül értékesíti több mint 30.000 pécsi lakásba és közel 1.000 egyéb pécsi, intézményi felhasználó részére. 1999. április 14-én Pécs város akkori polgármestere az Erőmű mellett a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. többségi tulajdonosát a Bayernwerk Hungaria Rt-t (továbbiakban: BHU) is felkérte a PÉTÁV Kft. privatizációjában való részvételre. Az Erőmű és a BHU elkészítették ajánlataikat, azonban egy versenyellenes, versenykorlátozó eljárás során az Önkormányzat és az Erőmű nyilvánvaló összejátszása révén Pécs MJV Közgyűlése nem vett tudomást a BHU által időben benyújtott, de a közgyűlés elé csak a helyi sajtó hírei alapján és csak az utolsó pillanatban került ajánlatról, és így a közgyűlés verseny mellőzésével döntött a szindikátusi szerződés elfogadásáról. A BHU versengő ajánlatának nyilvánosságra kerülése ismeretében az Erőmű akkor járt el volna tisztességesen, ha ő maga kéri, hogy az Önkormányzat halassza el a döntést és érdemben hasonlítsa össze a két ajánlatot, azonban erről szó sem volt. Akkor, a privatizációs eljárás versenyellenes lefolytatása miatt, valamint a már elfogadott, de alá még nem írt szindikátusi szerződés konkrét pontjai ellen a Baranya Megyei Főügyészséghez fordult két önkormányzati képviselő, Nagy Csaba és Papp Gábor, melynek révén a Főügyészség megtette észrevételeit. Így a szindikátusi szerződés és a szerződés mellékletét képező Hosszú Távú Kapacitáslekötési és Együttműködési Megállapodás (továbbiakban: HTM) végül is 2000. február 24-én módosításokkal került aláírásra. Pécs MJV Közgyűlésének 2008. november 20-i döntése alapján 2008. november 24-én került sor a 2000. február 24-én aláírt szindikátusi szerződés módosítására és egy új HTM elfogadására. Mivel a szerződésmódosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik a PÉTÁV Kft. 1999-2000. évi privatizációjának eseményeihez, ezért az akkori privatizációs eljáráshoz kapcsolódó és még fellelhető dokumentumok másolatát is csatolom bejelentésemhez (3-6. sz. mellékletek). Álláspontom szerint, azon szándék, hogy az Erőmű gazdasági erőfölénnyel visszaélve a maga számára egyoldalú előnyöket érvényesítsen az Önkormányzattal szemben, a 2000. február 24-én aláírt szindikátusi szerződés megszületése körüli eseményekben gyökerezik, ám az Erőmű a 2008. november 24-i szerződésmódosítással érte el célját. Hiszen azzal, hogy a 2000. február 24-én 15 évre aláírt szindikátusi szerződést és annak elválaszthatatlan részét képező HTM-et 8 év és 9 hónap után további több mint 22 évre a maga számára egyoldalú előnyöket biztosító pontokkal módosíttatta, az eredetileg 15 évre kötött szerződés összességében és megszakítás nélkül csaknem 31 évre szól. Az így előállott szerződési időtartam azért különösen fontos, mert a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. 2

törvény 12. (1) bekezdése a koncessziós szerződéseket kizárólag határozott időtartamra engedi kötni, melyek leghosszabb ideje 35 év lehet. Az Erőmű és az Önkormányzat között kötött szindikátusi szerződés csaknem 31 éves időtartama a törvény által maximált 35 évhez nagyon közeli, azaz szinte eléri a megengedett leghosszabb koncessziós időtartamot. Ezzel szemben joggal lehetett arra számítani, hogy az eredeti szerződés lejárta után az Önkormányzat előtt megnyílik a lehetőség a pályáztatásra, melyet az Erőmű a szindikátusi szerződés módosításával került el. Mindezek alapján tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy álláspontom szerint ezzel az eljárással, azaz a több mint 8 plusz a több mint 22 éves szerződéssel, az Erőmű 2000. év elején megkerülte, múlt év novemberében pedig önmagában is, és 2000. február 24-re visszamenőleg is kijátszotta a koncesszióról szóló törvény szabályozott és átlátható pályázati eljárását, miközben valódi koncessziós jogokra tett szert. Ráadásul úgy, hogy magatartásával az Önkormányzatra nézve hátrányos feltételek elfogadását kényszeríttette ki. Az ezzel kapcsolatos iratokat a 7-14. sz. mellékletek tartalmazzák. A szerződésmódosításba az Erőmű ragaszkodására került be a következő 7.3. pont: "A felek megállapodnak abban, hogy a szerződés az alábbi szövegű 23. ponttal kiegészítésre kerül: Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a koncesszióról szóló törvény alapján nem ír ki pályázatot Pécs MJV távhőszolgáltatására, illetve a távhőszolgáltatást biztosító helyi közművek működtetésére, továbbá Pécs MJV távhőszolgáltatására a jövőben nem alapít új-, illetve másik gazdasági társaságot. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Hosszú Távú Kapacitáslekötési, Hőenergia Szállítási és Együttműködési Megállapodás (továbbiakban: HTM) tartama alatt nem dönt a PÉTÁV Kft. sem jogutóddal sem jogutód nélkül történő megszüntetéséről." Az Erőmű ráhatására a szerződésmódosítás 4. pontja és a szerződésmódosítás elválaszthatatlan részét képező, 2008. november 24-én aláírt új HTM 2.1. pontja alapján a felek a szerződést 2008. október 1. és 2030. december 31. közötti időre kötik. Pécs MJV Közgyűlése a szerződésmódosításról 2008. november 20-án hozta meg döntését, azaz a 2008. október 1-i kezdőnap visszamenőleges hatályt jelent, amihez szintén az Erőmű ragaszkodott. A szerződésmódosításban szereplő feltételekkel általában sem szabad 22 évre szerződni, mert ennyi idő alatt sok minden megváltozhat, ráadásul a mai világban a változások is gyorsabban mennek végbe, mint korábban. Az Erőmű gazdasági erőfölényével visszaélve, a szerződésmódosítás aláírásával újabb hosszú időtávra, most azonban igen szokatlanul hosszan, több mint 22 évre betonozta be önmagát a pécsi távhőszolgáltatás hőenergia szállítói pozíciójába, azaz a távhőszolgáltatás ma még önkormányzati monopolpiacának újabb több mint 22 éven keresztül monopolbeszállítója marad. Monopóliumként viselkedik a monopóliumban, miközben az Alkotmánybíróság - véleményem szerint nagyon helyesen - az önkormányzati távhőszolgáltatás monopolpiacát kezdi fölfejteni azzal, hogy sorra alkotmányellenesnek nyilvánítja a települési távhőszolgáltatási rendszerekről leválni szándékozó közösségek leválási szándékának önkormányzati rendeletek által történő akadályozását. Már négy ilyen döntése volt az AB-nak, így legutóbb, május 19-én a fővárosi rendeletről monda ki az alkotmányellenességet. Azaz az önkormányzati távhőszolgáltatást az AB a valódi piac részének tekinti, és nem oltalmazza azzal, hogy védi monopóliumát, amennyiben a leválni szándékozó közösségek a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő beruházás révén oldják meg hőenergiaigényük kielégítését. Ennek következtében az önkormányzatoknak a korrekt piaci gondolkodásnak és a korrekt versenykövetelményeknek megfelelően, az új kihívásokra választ kereső és előretekintő energiapolitikával, valamint az önkormányzati távhőszolgáltatásban bennmaradó fogyasztók érdekeit is messzemenően figyelembe véve kell megfelelniük ellátási felelősségüknek. Ez a helyzet pedig nem tűri a 3

gazdasági erőfölénnyel visszaélő, és e magatartás által az alternatívákat elfojtani képes piaci szereplőket. A mai világban az egyre jelentősebb környezeti kihívások következtében éppen az energiaszektorban várhatóak alapvető változások. Így az energiaszektorban a 22 év jóval érzékenyebb időtáv, mint például a fogyasztási cikkek piacán. Jelentős műszaki újítások, új technológiák jelenhetnek meg akár néhány éven belül. Alternatív energiaforrásokra támaszkodó, újszerű fűtési megoldások elterjedése várható. Ezen köztudomású helyzetet, az energiapolitikát és energiafogyasztást érintő kihívásokat már az Európai Unió kormányai is nagyon komolyan veszik. Ezért a következő években, évtizedben, különösen az enrgiaszektort érintően a verseny bárminemű korlátozása, a piacra lépés bárminemű akadályozása önmagában rosszhiszemű, piacellenes és cinikusan kényelmes szerződői magatartásra utal. Főként, ha ez a magatartás a fogyasztók alapvető szükségletének kielégítését célzó közüzemi szolgáltatással, közérdek érvényesülésével kapcsolatban érhető tetten. Természetesen nem az a cél, hogy az önkormányzatok távhőszolgáltatórendszeréről koordinálatlan módon váljanak le kisebb-nagyobb közösségek, hiszen a távhőszolgáltatás önkormányzati rendszerének gazdaságosságát növeli, ha minél nagyobb számú fogyasztó veszi azt igénybe. Az önkormányzati távhőrendszer viszont csak akkor lesz hosszabb távon gazdaságos, csak akkor tudja az új kihívásokkal szemben a rendszeren belül tartani a fogyasztókat, ha versenyképes marad. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a hőenergiát előállító piac lehetséges átrendeződése következtében az Önkormányzat a legjobb ajánlatot tevő piaci szereplővel, egyben a saját mozgásterét később is optimálisan biztosító időtávban legyen képes szerződni. Ez közérdek, ami leginkább a koncesszióról szóló törvény alapján lefolytatott átlátható pályázat útján tud érvényesülni. Jelen esetben ezt súlyosan akadályozza az Erőmű és az Önkormányzat magatartása, hiszen a szerződésmódosítás 7.3. pontja a tisztességtelen szándékot leleplezve elsőként és nagyon tudatosan éppen a koncessziós pályázat kiírását tiltja meg a távhőszolgáltatásra, illetve a távhőszolgáltatást biztosító közművek üzemeltetésére. A hőenergia beszállítói pozíció önkormányzati koncessziós pályáztatását pedig az új HTM 1.1. pontja lehetetleníti el azzal, hogy az Erőmű erőfölényével visszaélve a PÉTÁV Kft-t 2008. október 1. és 2030. december 31. közötti időben minden évben legalább 1650 TJ hőenergia átvételére kötelezi, mégpedig kötbér terhe mellett. Ezzel a kör bezárult, hiszen a szerződésmódosítás és az új HTM alapján koncessziós pályázat sem távhőszolgáltatásra, sem közmű üzemeltetésre, sem hőenergia beszállítására sem külön-külön, sem egyben nem írható ki. Az Erőmű a szerződésmódosítás 7.3. bekezdésében különös műgonddal, a lehetséges alternatívákat számba véve fogalmazza meg, hogy mit nem tehet az Önkormányzat a verseny érdekében. Nem hagy rést, ahol megjelenhet egy új szereplő a piacon. Így a szerződésmódosítás alkalmas arra, hogy a hőenergia előállító piac meglévő és lehetséges feltörekvő szereplőit távol tartsa pécsi fejlesztéseiktől, hiszen több mint 22 évet senki nem vár arra, hogy egyszer majd talán pályázhat a pécsi távhőszolgáltatás beszállítói pozíciójára, vagy annak valamely rentábilis hányadára. 2./ Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés a közérdek kárára A szerződésmódosítás 2. pontja rendelkezik az eredeti szerződés 5., 6. és 13. pontjainak törléséről, mégpedig oly módon, hogy e pontok törlése következtében a felek egymással szemben nem érvényesítenek igényt. Az 5. és a 6. pont törlése a 13. pont jelentőségéhez képest kisebb fajsúlyú, hiszen az 5. és a 6. pont mindkét felet egyformán érinti, míg a 13. pont a PÉTÁV Kft. távhőszolgáltató rendszere műszaki fejlesztésének az Erőműt terhelő pótlólagos forrásbiztosításról szól. Ez jelentős összeg lehet, hiszen a távhőrendszer az egész várost behálózza, és meglehetősen régen épült, így fejlesztése komoly költségekkel jár. E 4

jelentős fejlesztési összeghez való pótlólagos hozzájárulás alól bújt ki az Erőmű, amikor gazdasági erőfölényével visszaélve ragaszkodott az eredeti szerződés 13. pontjának törléséhez, mellyel kapcsolatban az Önkormányzat igényt már nem is érvényesíthet. A szerződésmódosítás 6. pontja rendelkezik az erdeti szerződés 18. pontjának módosításáról. A módosítás révén az Erőmű elérte, hogy a távhőszolgáltatáshoz szükséges "tárgyi eszközöket az érintettek (az Önkormányzat, a PÉTÁV Kft. és a Pécs Holding ZRt.) a jogszabályi előírásoknak megfelelő működőképes állapotban tartják, a szükséges karbantartásokat és felújításokat előírásszerűen elvégzik". E szövegrészből is látszik, hogy az Erőmű úgy viselkedik, mintha nem is lenne a PÉTÁV Kft. tulajdonosa, azaz őt semmiféle felújítási kötelezettség nem terhelné, annak minden költségét az Önkormányzatnak kell állnia. A szerződésmódosítás 7.1. pontja az eredeti szerződést a következő tartalmú 21. ponttal egészíti ki: "Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy ha bármely intézkedése, döntése, határozata, rendelkezése - ideértve a rendeletalkotást is - következtében a HTM megszűnik, vagy ellehetetlenül, vagy a HTM bármely rendelkezése a Termelő (az Erőmű) számára hátrányosan megváltozik, abban az esetben az ebből eredő, a Termelőnél jogszerűen, vagy jogellenesen felmerült teljes veszteséget, kárt, illetve költséget, a Termelő felszólítását követő 30 napon belül az Önkormányzat megfizeti a Termelő részére." Az Erőműnek még arra is volt gondja, hogy ugyanezen pont alatt kikösse, hogy ha a HTM felsőbb új jogszabály vagy jogszabálymódosítás miatt szűnik meg vagy lehetetlenül el, akkor az Önkormányzat köteles a PÉTÁV Kft-re hatni annak érdekében, hogy a PÉTÁV Kft. az eredeti HTM-mel megegyező tartalmú szerződéseket kössön a hőenergiaszállítás tárgyában az Erőművel vagy jogutódjával. E pont alapján az Önkormányzatot akkor is teljeskörű kártérítési fizetési kötelezettség terheli, ha a HTM akár jogszerűen lehetetlenülne el. A szerződésmódosítás 7.2. pontja az eredeti szerződést egy új, 22. ponttal egészíti ki. E pont lényege, hogy amennyiben a PÉTÁV Kft. fizetőképességének fenntartása érdekében a tulajdonosoknak pótbefizetéseket kellene teljesíteni, úgy az Erőmű és az Önkormányzat közül a szükséges mértékű pótbefizetést kizárólag az Önkormányzat teljesíti, függetlenül a törzsbetétek arányától. E pont is az előzőekhez hasonlóan arról szól, hogy az Erőmű a közösen működtetett PÉTÁV Kft. működéséért semmiféle felelősséget nem vállal, annak e pontot érintő költségeit is kizárólag az Önkormányzatra hárítja. A szerződésmódosítás 7.4. pontja az eredeti szerződést egy szintén új, 24. ponttal egészíti ki, melyben az Erőmű az Önkormányzattal arra vállaltat kötelezettséget, miszerint az Önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a kettejük tulajdonában álló PÉTÁV Kft. kétoldalú nyilatkozatban vállalja, hogy a 24. pontban részletezett, a városi távhőszolgáltatást érintő két beruházással, valamint a gőz üzletág megszüntetéséből következő bontási költségekkel, illetve az Erőmű által az eredeti, azaz a 2000. február 24-én aláírt szerződésben vállalt, a PÉTÁV Kft. műszaki fejlesztésére fordítandó árengedményekkel kapcsolatban a PÉTÁV Kft. nem érvényesít igényt az Erőművel szemben. E pontnak a szerződésmódosításba való beemelésével szintén egy jelentős költségelem viselése alól bújt ki az Erőmű. (Az előbb említett gőzrendszerhez tartozó eszközöket a 2000. február 24-én megkötött eredeti szerződés 1.6. pontja szerint 200.000.000,- HUF összegben volt kénytelen megvásárolni a PÉTÁV Kft. az Erőműtől. Tudomásom szerint, a PÉTÁV Kft. szempontjából e kényszerű ügyletet akkor a PÉTÁV Kft., illetve az Önkormányzat szintén az Erőmű gazdasági erőfölénnyel való visszaélése miatt volt kénytelen elfogadni.) A 2008. november 24-én érvénybe lépett új HTM 1.1. pontja alapján a PÉTÁV Kft. "a szerződés teljes hatálya alatt évente legalább 1.650 TJ hőenergia évenkénti átvételére vállal kötelezettséget". Ezen túlmenően a HTM 1.6. pontja alapján, amennyiben a PÉTÁV Kft-nek az évente kötelezően átveendő hőmennyiség felett valamilyen oknál fogva esetlegesen mégis 5

további hőigénye keletkezne, úgy annak kielégítésére nem köthet szabadon szerződést a piacon megjelenő 'Új Hőtermelő Egységgel', hanem az 'Új Hőtermelő Egység' pályázatát a PÉTÁV Kft. köteles az Erőműnek bemutatni, aki a pályázat ismeretében alternatív ajánlattal élhet. Továbbá az Erőmű akaratára került megfogalmazásra a HTM 8.1.a) pontja, mely szerint "Szerződésszegést követ el a Szolgáltató (PÉTÁV Kft.) különösen az alábbi esetekben: ha a Szerződés szerint kiadott Éves Ütemezési Nyilatkozatában meghatározott hőmennyiségek átvételét korlátozza, szünetelteti, " - ettől eltérni egy-egy különösen enyhe időjárást produkáló év esetén sem lehet. Feltűnő, hogy sem a szerződésmódosításban, sem az eredeti szerződésben nincs szabályozva a szerződés rendes felmondásának lehetősége, ami szintén az Erőmű eminens érdeke. A szerződésmódosítás előkészítése során az Erőmű, mint eladó a PÉTÁV Kft-t, mint vevőt semmilyen mértékben nem tekintette tárgyalási partnernek (lásd: Gasz Zoltán Gonda Tibor alpolgármesterhez írt levelét), holott egyrészről az Önkormányzat oldaláról a kft. képviselte a szakmát, másrészről a HTM-et önálló jogon, minden tulajdonosi megállapodást megelőzően a PÉTÁV Kft-nek kellett elfogadnia. E problémát az Erőmű nemes egyszerűséggel úgy oldotta meg, hogy a szerződésmódosítás 7.1. és 7.2. pontjaiban erőfölényével visszaélve az Önkormányzat számára kötelezettségként írta elő, hogy tulajdonosi mivoltában hasson rá a PÉTÁV Kft-re, hogy a kft. mint egyébként önálló és teljes felelősséggel gazdálkodó társaság - a HTM-et fogadja el, illetve ne támadja meg. Sőt, az Erőmű kifejezetten ragaszkodott a visszamenőleges 2008. október 1-i hatályhoz is. A PÉTÁV Kft-nek, mint szakmailag kompetens szereplő véleményének rendre figyelmen kívül hagyása is odavezetett, hogy az Önkormányzat a szerződésmódosítást érintően még a 2008. szeptember 11-i közgyűlésen saját határozatában saját magától elvárt és elfogadott elveknek megfelelő pozíciót sem tudta elérni az Erőművel szemben (lásd: Dr. Papp Judit címzetes főjegyző Tasnádi Péter polgármesterhez írt levelét). Több mint árulkodó, hogy az eredeti szerződés 2008. november 24-i módosításainak gerincét a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre építő, széles közérdeket sértő, illetve a versenykorlátozó, a piacra lépést akadályozó pontok adják. Ezzel az Erőmű az "egész pályás letámadás" eszközét használva a szerződésmódosítást érintő minden jelentős kérdésben messzemenően hátrányos feltételek elfogadását kényszerítette ki az Önkormányzatból és a PÉTÁV Kft-ből, melyek révén, mint önálló piaci szereplő indokolatlan előnyökhöz jutott. A szerződésmódosítás itt felsorolt pontjaival, köztük a hőenergia előírt mennyiségben történő megvásárlása kötelezettségének érvényesítésével az Erőmű lényegében elérte célját: az Önkormányzat számára megtiltotta a koncesszió kiírását a távhőszolgáltatás bármely szeletére, az Önkormányzattal közösen viselendő költségek jelentős részét az Önkormányzatra hárította, eközben pedig a saját maga által előállított hőenergiát a maga számára gazdaságos mennyiségben az Önkormányzattal, illetve a távhőszolgáltatást városi szinten ellátó PÉTÁV Kft-vel kötelező érvénnyel, kötbér terhe mellett megvásároltatta, és mindezt 22 évre előre. Álláspontom szerint ezzel az Erőmű megkerülte a koncesszióról szóló törvényt, miközben valójában koncessziós jogokhoz jutott. Határozott álláspontom szerint a szerződésmódosítás kifejezetten antipiaci magatartás szüleménye, amelynek itt felsorolt pontjai ellentmondanak a józan paraszti észnek is. Mindezt súlyosbítja, hogy a PÉTÁV Kft-t és az Önkormányzatot terhelő kötelezettségek az Erőmű jogutódjával szemben is érvényesek. Ezzel az Erőmű mögött álló tulajdonosok maguk számára könnyítették meg a cég esetleges értékesítését, átalakulását, tulajdonosi szerkezetváltását, hiszen az Önkormányzat kötelezettségei a jogutóddal szemben is változatlan formában érvényesek maradnak. 6

Az éves hőenergia kvóta PÉTÁV Kft. által történő megvásárlásának kötelezettsége azért is elfogadhatatlan, mert egyre szaporodik azon lakóközösségek száma, akik szigetelik a társasházakat, melyet a jogszabályalkotó a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szellemében is támogat. Mára az emberek egyféle szemléletmódváltozás révén, a szigetelésen túlmutatóan is egyre tudatosabban, és vélhetően tartósan takarékoskodnak a fűtési energiával, és az is valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás okán a PÉTÁV Kft-nek évente valamivel kevesebb hőmennyiséget kell betáplálnia a városi távhőrendszerbe. Ezen körülmények miatt könnyen előállhat, hogy a PÉTÁV Kft. a kötelezően megvásárolandó éves hőkvótára nem tart igényt, amiért viszont kötbért kell fizetnie. Gasz Zoltán, a PÉTÁV Kft. igazgatója a Gonda Tibor alpolgármesternek írt levelében jelzi, hogy már 2009-ben is tudná csökkenteni a kft. a teljesítmény lekötését. A kiesett hőmennyiséget a PÉTÁV Kft. vélhetően új fogyasztók bekapcsolásával sem tudja majd pótolni, hiszen Pécs lélekszáma is fogy, elég jelentős a vidékre költözők száma. Ezért a hőkvóta megvásárlásának Erőmű által történő kötelező érvényű előírása, a koncessziós törvény megkerülésére rámutató tények mellett gyakorlati megközelítés miatt is elfogadhatatlan hátrányokat okozhat a PÉTÁV Kft. gazdálkodásában, ronthatja piaci pozícióit, súlyosan ronthatja stabilitását, mely az Önkormányzat költségvetésére róhat indokolatlan terheket. Ez a helyzet pedig torz piaci lépéseket, indokolatlan leválási folyamatot indíthat el a városi távhőrendszerről, melyből az Erőműnek, mint a PÉTÁV Kft. társtulajdonosának nem származnak kárai, hiszen a szerződésmódosítás révén adott esetben az Önkormányzatnak kell helytállnia az át nem vett hőmennyiség miatt, és ez a kötelezettség 22 éven keresztül terheli a város közösségét, az adófizetőket. Az Erőmű által tanúsított, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre épített magatartás a hőenergia előállítás pécsi piacán az alternatív megoldást kereső piaci szereplők kezdeményezőkészségét a több mint 22 éves szerződés ismeretén túl is alapvetően visszanyesheti, hiszen az Erőmű ezzel a magatartásával mind az Önkormányzatnak, mind a többi lehetséges piaci szereplőnek azt üzeni, hogy rajta kívül másnak nincs helye Pécsett ezen a piacon. Azaz az alternatív megoldásokat kereső lehetséges piaci szereplők az Erőmű gazdasági erejéhez viszonyított erejük hátránya okán érthetően nem vállalják az Erőművel való piaci küzdelmet, így nem vállalják az innováció költségeit. Természetesen az Erőmű, illetve a PÉTÁV Kft. lehetséges versenytársai a korábban már említett alkotmánybírósági döntéssorozat alapján megkerülhetik az Erőmű és az Önkormányzat között kötött szindikátusi szerződést azzal, hogy adott lakótömböket, illetve közületi fogyasztókat kisebb területeket érintő alternatív hőellátási rendszer kialakításával leválaszthatnak az egységes városi távhőszolgáltatásról, és ezek a rendszerek rentábilisan működtethetőek is. Ezzel nem is lenne semmi gond, ha az esetleges leválások egy jó gazdasági potenciállal rendelkező PÉTÁV Kft-t kényszerítenének versenyre, hiszen a fogyasztók megnyeréséért folytatott verseny jelentősen javíthatná a szolgáltatás színvonalát. Csakhogy a szindikátusi szerződés okán a PÉTÁV Kft. gazdálkodását hosszú időn keresztül, ráadásul előre nem látható módon, nem tervezhetően igen jelentős kiadások terhelhetik, és ez a helyzet a napi túlélésre történő berendezkedésre kényszerítheti a céget, amit a fogyasztók is könnyen megérezhetnek, akár a szolgáltatás színvonalának csökkenésében, akár későbbi jelentősebb díjemelések formájában. Azaz egy korábban viszonylag kiszámíthatóan gazdálkodó, valamint a szolgáltatásait is egyre magasabb színvonalon ellátó PÉTÁV Kft. a szerződésmódosítás következtében gazdálkodásában meggyengülhet. Ennek következtében az esetleges leválásokat szorgalmazó versenytársak sem biztos, hogy mindent megtesznek majd a fogyasztókért (akár díjban, akár a szolgáltatás szinvonalában), hiszen egy meggyengült PÉTÁV Kft. nem biztos, hogy valódi versenyre kényszeríti őket. Ezzel pedig a lehető legrosszabb következhet be, mégpedig az, hogy úgy eshet szét a városi távhőszolgáltatás 7

egységes rendszere, hogy sem a PÉTÁV Kft., sem az esetleges leválásokkal létrejött kisebb hőellátási rendszerek nem nyújtanak minőségi szolgáltatást a fogyasztóknak. Véleményem szerint az Alkotmánybíróság döntései előremutatóak, azonban e döntések mögött nyilvánvalóan nem az a szándék húzódik meg, hogy elemeire hulljon szét adott település távhőszolgáltatása, hanem az, hogy valódi versenyhelyzetben kelljen megküzdeni a fogyasztókért az önkormányzatok tulajdonában vagy résztulajdonában álló távhőszolgáltatóknak és a kisebb léptékű, alternatív hőellátási rendszereket kialakító piaci szereplőknek. Ezt a valódi versenyhelyzetet olthatja ki a PÉTÁV Kft. lehetséges meggyengülése az Erőmű gazdasági erőfölénnyel való visszaélése miatt. Ráadásul, az előbbi bekezdésben részletezett környezetben bekövetkező leválásoknak lehet még egy rendkívül negatív következménye. Ugyanis a leválások költségeit vállalni nem képes lakossági és közületi fogyasztókra terhelődnek a PÉTÁV Kft. működésének állandó költségei, így a visszamaradt fogyasztók már a fajlagos költségek rájuk eső részének növekedése miatt is magasabb díjakat kell, hogy fizessenek, ami tovább növelheti a PÉTÁV Kft. kintlévőségeit, tovább ronthatja piaci pozícióit. Ebből is látszik, hogy az Erőmű magatartásának messzemenő következményei lehetnek, hiszen a szerződés 22 évre köttetett. Ezen és az előző bekezdésben kifejtetteket boncolgatja egyféle nézőpontból például a Hírszerző elektronikus hírportál 2009. június 16-án "Győzött a távhő-lobbi és a fővárosi MSZP?" címmel megjelent írása is. 3./ A lehetséges és létező versenytársak Közérdekű bejelentésemnek nem feltétlenül feladata, hogy a lehetséges versenytársakat számba vegye, hiszen azok teljes körét nem is ismerhetem. Azonban példák említésével itt szeretném bizonyítani, hogy koncessziós pályáztatás esetén milyen lehetséges piaci szereplők pezsdíthetnék a versenyt a hőenergiaelőállítás pécsi piacán. A megújuló energiákra épülő hőenergia előállítása mindenképpen egy lehetséges helyettesítő lehet. A napkollektoros technológia már árban is egyre elérhetőbb, és tudomásom szerint előrehaladott próbaüzemek bizonyítják, hogy tömblakásos épületek fűtésének és használati melegvizének teljes, illetve részbeni ellátását is képes biztosítani. Az energiapiac ezen szegmense jelentős térnyerés előtt áll. Ugyanígy ésszerű és lehetséges helyettesítő lehet az országosan, így Pécs környékén is elérhető geotermikus energia felhasználása a fogyasztók hőenergia szükségletének teljes vagy részbeni biztosítására. A hagyományosnak tekinthető, zöldmezős gázmotoros erőmű is teljes mértékben alkalmas lehet a fogyasztók hőenergiával történő ellátására. Azonban nem mindegy, hogy ezen a megoldási módon belül milyen korszerű, milyen fejlettségi szintű technológiával építik meg az erőművet. Ennek bizonyítékaként mellékelem a Győr városi távhőszolgáltató saját tulajdonú gázmotoros erőművének üzemeltetéséről szóló két oldalas, 2009. május 17-én közzétett MTI anyagot (15. sz. melléklet). Itt kell elmondani, hogy az Erőmű néhány éve állt át széntüzelésről gázüzemű kazánra, azonban Dr. Kamarás Béla a Pécsi Akadémiai Bizottság Energetikai Munkabizottságának vezetője, az Erőmű volt alkalmazottja, a szerződésmódosítást tárgyaló 2008. november 20-i közgyűlési vitában hangsúlyozta, hogy a gázüzemre történő 2004. évi átállást az Erőmű nem korszerű technológiával oldotta meg, így nem sokat ért a tüzelőanyagváltás. Az Erőmű versenytársa lehet például az E.ON csoport. Az E.ON jogelődjének, a Dél- Dunántúli Áramszolgáltató Rt-nek a többségi tulajdonosa, a BHU, mint ahogy korábban említettem 1999-ben a város felkérésére pályázott is a PÉTÁV Kft. privatizációjára, azonban mint ahogy az 1./ pontban kifejtettem, az Önkormányzat a felkérés ellenére nem vett tudomást a benyújtott ajánlatról. 8

További versenytárs lehet maga a PÉTÁV Kft., aki megfelelő finanszírozási konstrukció esetén, a város támogatásával, a mellékelt győri példa alapján fejlesztésként maga is építhet zöldmezős beruházásban saját tulajdonú gázmotoros erőművet. Tudomásom szerint 1999-ben a BHU hasonló megoldásban is gondolkodott, amikor pályázott a PÉTÁV Kft. privatizációjára, és a PÉTÁV Kft. részéről is felmerült ez a lehetőség még az eredeti szindikátusi szerződés aláírása előtti időkben. További versenytárs lehet maga az MVM ZRt., amely 2001. végén nyerte el Miskolc város pályázatát három városi fűtőmű bővítésére (16. sz. melléklet). Ezek a csupán példálózva említett megoldási lehetőségek mind túlléphetnek az Erőmű által kierőszakolt és megcsontosodott szindikátusi szerződésen. Csak egy nyílt koncessziós pályázat korrekt kiírása mutatná meg, hogy milyen kör, milyen megoldásokkal, milyen fejlesztések révén, milyen környezeti kultúrát képviselve, és ebből következőleg milyen díjak mellett jelentkezne a hőenergia előállítás pécsi piacán. El lehet képzelni, hogy ha 1999-ben a BHU komoly energiaráfordítással, fél év munkájával állította össze ajánlatát, vagy ha a győri távhőszolgáltató saját beruházásban kezdett fejlesztésbe, illetve ha az MVM Miskolcon pályázott a hőenergiaelőállítás korszerűsítésére, akkor milyen volumenű üzleti lehetőség részt venni a pécsi távhőszolgáltatói piacon. 4./ A bejelentéshez tartozó egyéb lényeges információk Az Önkormányzat és az Erőmű között aláírt szerződésmódosítás ügyében a Gazdasági Versenyhivatalhoz versenykorlátozó megállapodás és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt bejelentés érkezett, illetve bejelentés megtétele várható. Az Erőmű akaratára a HTM 4.1.5(i) pontja így fogalmaz: "A Termelőnek (az Erőműnek) jogában áll a Szerződésben máshol szabályozott eseteken felül, hogy a termelő tevékenységét szüneteltesse, vagy csökkentse különösen, ha az: nem felel meg valamely környezetvédelmi Jogszabálynak; ". Tehát az Erőmű az egyre nagyobb társadalmi támogatottsággal bíró környezetvédelem területét érintő szabályok általa történő megsértése esetére előre kéri a teljes vagy részbeni felmentést a termelés alól. Ez a pont azt üzeni, hogy az Erőmű tudatában van annak, hogy tevékenysége magas környezeti kockázatokat jelent, de ezek kivédésére, illetve a jogszabályok betartására mintha csak a legminimálisabb mértékben kívánna felkészülni, így tevékenysége önmaga által elismerten is könnyen megsértheti a környezetvédelmi jogszabályok egyes előírásait. Fontosnak tartom jelezni, hogy információim szerint Gasz Zoltán, a PÉTÁV Kft. ügyvezető igazgatója szakmai meggyőződése mentén minden tőle elvárhatót megtett azért, hogy a szerződésmódosítás ne ilyen tartalommal jöjjön létre, azonban vélhetően az Erőmű nyomásgyakorlására kötelezően alá kellett írnia a HTM-et. Az Erőmű éppen azért nem tekintette partnernek a PÉTÁV Kft. ügyvezető igazgatóját, mert Gasz Zoltán minden lehetséges alkalom során érvekkel támasztotta alá kifogásait. Információim szerint, amennyiben a szerződésmódosítással kapcsolatban bárki a Gazdasági Versenyhivatalhoz és/vagy az ügyészséghez bejelentéssel fordul, és az eljárás meg is indul, úgy felmerült, hogy ez esetben az Erőmű áremelési javaslattal keresi meg a közgyűlést, ami alkalmas lehet arra, hogy rossz színben tüntesse fel a város előtt a bejelentést tevő személy. Ezt a könnyen elképzelhető stratégiát erősítik azon önkormányzati képviselők érvelései is, akik a szerződésmódosítás felülvizsgálatát elutasították és a közgyűlés 2009. június 18-i ülésén a távhőszolgáltatás díjainak csökkentéséről szóló vitában a díjcsökkentést, mintegy az Erőmű jótéteményeként állították be, noha csupán a kőolaj világpiaci árának csökkenését vezette át a közgyűlés a távhőszolgáltatás díjain. Másrészt, az árhatóság hatásköre a közgyűlésnél van, amivel mintha a szerződésmódosítás felülvizsgálatát ellenző 9

önkormányzati képviselők maguk sem lennének tisztában, vagy maguk is érdekeltek abban, hogy ez ne legyen világos a város előtt, hogy az Erőműnek való látszólagos kiszolgáltatottság félrevezető kommunikációja adott esetben érvényre juthasson. Remélem mindez csupán üres ijesztgetés, ám ezt az információt fontosnak tartottam itt részletezni, hiszen ez a lépés adott esetben az ügy valós velejárója lehet. Ugyanakkor az Erőmű sem Pécs MJV Közgyűlése, sem a PÉTÁV Kft. előtt nem tárta fel, hogy az általa termelt hőmennyiségből milyen arányt képvisel a gázüzemre alapozott termelés, és mekkora az aránya a valójában nem tudni mekkora részben faégetéssel előállított, úgynevezett biomassza alapú termelésnek. Így azt sem lehet tudni, hogy az Erőmű hőenergia előállító tevékenységének miként néz ki a valódi költségszerkezete külön a gázüzemre és külön az úgynevezett biomassza alapú termelésre vonatkoztatva. Nem ismerjük az Erőmű energiatermelésből származó bevételeit, azok szerkezetét sem, így azután az Erőmű saját gazdálkodásáról azt mond, amit akar, főként, ha a közgyűlés meghatározó frakciói ezeket a kérdéseket nagyon sokat mondóan nem is feszegetik. A tisztánlátást tovább nehezítik az 5. pontban említett kérdések. A korábban már említett Dr. Kamarás Béla a közgyűlés 2008. november 20-i vitájában arra is célzott, hogy véleménye szerint a szerződés egyéb jogszabályi előírásokat is sért, hiszen léteznek például kormányrendeletek az energiacsökkentésre, ezért éves hőmennyiség-vásárlás kötelezettségének előírása vélhetően más jogszabályba is ütközik. Az Erőmű hozzáállását az ügyhöz az is jól tükrözi, hogy miután megküldte véleményezésre a biomassza blokk üzemeltetésével kapcsolatos elképzeléseit a Pécsi Tudományegyetem Környezetfizika Tanszék vezetője, Dr. Német Béla által vezetett egyetemi biomassza kutatócsoport részére, és arra a kutatócsoport megfogalmazta észrevételeit, azóta az Erőmű tudomásom szerint mellőzi a kutatócsoporttal való bárminemű együttműködést. A szerződésmódosítást a 41 tagot számláló közgyűlés legnagyobb kormányzó frakciója terjesztette a testület elé, amit a legnagyobb ellenzéki frakció is támogatott. A közgyűlés két nagy frakcióján kívüli képviselők nem támogatták a szerződésmódosítást, és a két nagy frakcióból is voltak kiszavazások. Tudomásom szerint a dr. Papp Judit címzetes főjegyző által készített és a mellékletek között szereplő levél miatt a város akkori polgármestere, Tasnádi Péter sem szavazta meg a szerződésmódosítást, nagy meglepetést keltve ezzel a teremben (szavazási lista: 17. sz. melléklet). Végül egy szubjektív vélemény, amit azonban nagyon fontosnak tartok itt elmondani. Az a magatartás, ami a bejelentésben szereplő kifogásokat érvényes szerződési pontokká tette, és ami jól érzékelhetően az Erőmű egész gondolkodását jellemzi, melynek révén képes rátelepedni a városra, nos ez az a magatartás, ami aláássa a valódi versenybe vetett bizalmat. Álláspontom szerint ez a hozzáállás okozza a legnagyobb kárt, az efféle magatartásoktól, viselkedésektől szenved most a világ. Azaz a szabad verseny általános megítélésének azok ártanak a legnagyobbat, akiket a fogyasztó a szabad verseny letéteményeseinek, képviselőinek gondol, holott ezen társaságok sokszor egészen más: morálisan mélyen elfogadhatatlan és gyakran jogszabálysértő eszközökkel érvényesítik érdekeiket. 5./ Az erdő védelmében A pecsiujsag.hu hírportál 2009. május 22-i írása szerint Kozármisleny egyik független önkormányzati képviselője, Feleki Attila tett bejelentést nemrég a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, miszerint az Erőmű a felvevőpiaca az elszaporodott baranyai falopásoknak és a több hektáron, professzionálisan végrehajtott illegális tarvágásoknak (18. sz. melléklet). 10

Erről a témáról írt a Baranya megyei napilap, az Új Dunántúli Napló is a 2009. május 8-i számának címoldalán "Két hektár erdő pusztult el" címmel (19. sz. melléklet). Mindenesetre rendkívül aggasztó, hogy a széles közvélemény semmit nem tud arról, hogy milyen mennyiségben, milyen minőségű és milyen eredetű fát égetnek el az Erőmű úgynevezett biomassza blokkjában, holott ez az egyik legalapvetőbb környezeti kérdés nem lehet az Erőmű titka, és a szerződésmódosítás sem ad semmiféle garanciát arra, hogy az Erőmű a biomassza blokk működtetésével nem veszélyezteti erdőinket. Ugyanakkor bejelentésem tárgyától függetlenül kijelenthető, hogy az erdő sérelmére építő bármilyen gazdasági tevékenység okozta károk - nevén nevezve: az erdőpusztítás kárai jogszabálysértő voltuk mellett rendkívül nehezen vagy nem is hozhatóak helyre, morálisan pedig mélyen elítélendők, hiszen könnyen beláthatóan az élővilág egészét veszélyeztetik. Az is fontos kérdés, hogy az Erőmű eredeti privatizációjakor, a privatizáció feltételeként kikötött, Pécs város belterületén található külszíni művelésű bányák Erőmű általi rekultivációja miért áll? Az Erőmű által akkoron vállalt kötelezettség ellenére miért kell még ma is eltűrni a nyitott külszíni fejtések porszennyezését a környék lakóinak? Mekkora összegben forintosítható ezen tájseb okozta környezeti kár közvetlenül és a város egészét érintő tágabb kihatásaiban? A rekultiváció elmaradt munkálatai jelentettek-e költségmegtakarítást az Erőműnek, és ha igen, mekkora összegben? Az úgynevezett biomassza program és az elmaradt rekultivációs munkák nagyban befolyásolják az erőmű gazdálkodását, költségeinek és bevételeinek szerkezetét, árképzését, profitrátáját, miközben döntően kihatnak a környezet minőségére is, ezért álláspontom szerint e programok vizsgálata szorosan összefügg bejelentésemmel. 6./ Érintettség bejelentésének elmaradása az 1990. évi LXV. törvény megsértése A szerződésmódosítás 2008. november 20-i közgyűlési vitájában a helyi ellenzék legnagyobb frakciójának akkori vezetője, dr. Páva Zsolt álláspontom szerint megsértette a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 14. (2) bekezdését, melynek első két mondata így szól: "A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.". Dr. Páva Zsolt a szerződésmódosítás idején ügyvédi irodát működtetett Pécsett, és az Index hírportálnak adott interjújában ismerte el, hogy szerződéses jogviszonyban van az Erőművel, azaz kétségtelenül érintettként vett részt a közgyűlés szerződésmódosítást tárgyaló napirendi pontjában (Index, 2009. május 5.: Mindig rá gondolnak a pécsi Fideszben 20. sz. melléklet). A frakcióvezetőnek anyagi érdeke fűződött ahhoz, hogy az Erőmű és a közte lévő jogviszony fennmaradjon, miközben a megbízó (jelen esetben az Erőmű) joggal várja el, hogy az általa megbízott ügyvéd (jelen esetben a frakcióvezető) a megbízáson túl általában is az ő érdekei szerint cselekedjen. A helyi ellenzék legnagyobb frakciójának vezetője a közgyűlés vitájában nemhogy érintettségét nem fedte fel, hanem érintettsége ellenére, annak titokban tartása mellett kifejezetten exponálta magát, és frakciója nevében vezérszónokként jelentette be a szerződésmódosítás támogatását. Tette ezt úgy, hogy végzett jogászként, Pécs volt polgármestereként, pécsi, illetve volt megyei önkormányzati képviselőként a vonatkozó törvényhelyet ismeri, és a törvényhely demokratikus közéletben betöltött jelentőségével nyilvánvalóan tisztában van. Jól működő demokráciákban a hatalom kontrollját az erre hivatott állami szerveken, intézményeken kívül a közélet számos más szereplője külön-külön és egymást erősítve látja el. Ezzel szemben a mai honi közállapotainkat a közéleti véleményformálás végletes elsilányulása, a sajtó működésének felületessége, számító volta, illetve gyakori és 11

kifejezetten erős pártfüggése, valamint a közmorál lezüllése, a követendő viselkedésminták háttérbe szorulása, az írott és íratlan szabályok öncélú áthágása jellemzi. Mindezeken túl a civil szférában a nyilvánosság előtt leghangosabb szervezetek sajtóhoz hasonlatos teljes elpártosodása, politikai pártok befolyása, ellenőrzése alá kerülése zajlik. Éppen az elmúlt hetekben szembesültünk azzal itt Pécsett, hogy egy pécsi civil szervezet elnökét indította egy parlamenti párt az időközi választáson, így az illető civil vezető a civil kontroll lehetőségét pártfegyelemre kívánta lecserélni. Látható tehát, hogy sem a közvélemény formáló elit, sem a sajtó, sem a civil szféra, sem a lezüllött közmorál, mint negatív társadalmi érzület nem képes betölteni a helyi hatalom kontrolljának szerepét. Mindezek következtében a közügyekre elfogulatlanul és pártatlanul tekintő, a közjót szolgálni igyekvő véleménynyilvánítás csatornái beszűkültek, mi több eltűntek. Eközben a működő nyilvánosság pártpolitikai érdekek alapján végletesen manipulált, a közhatalmi testületek pedig egyre átláthatatlanabb érdekekkel átszőtten működnek. A pécsi közgyűlésben - függetlenül attól, hogy melyik oldal van többségben - a frakciók sem gyakorolják egymás kontrollálását, csupán eljátsszák azt. Ám a legnagyobb költségvetési tételeket tartalmazó kérdésekben a két oldal rendre együtt szavaz, mint pl.: nagyértékű ingatlanok csomagban történő értékesítése, helyi közlekedési társaság éppen most kirobbant botrányszagú privatizálása, a Széchenyi tér felújítására egyetlen pályázat érkezése mellett hirdetnek eredményt, majd a tér felújításának költségeit csaknem 400 millió adóforinttal rapid módon megnövelik, és ebbe a sorba tartozik a bejelentésem tárgya, az Önkormányzat és az Erőmű közötti szerződésmódosítás is. Röviden: egyre inkább lebénulni, megszűnni látszik a társadalmi kontroll intézményrendszere. Az előző bekezdésben taglalt társadalmi közegben a nyilvánosságot és az átláthatóságot garantáló törvényi előírások betartása, mint például az érintettség bejelentésének kötelezettsége, az általában elvárható törvénytiszteleten túl különösen jelentős szereppel bír. Ezért is elfogadhatatlan, hogy bármilyen kérdésben, főként egy olyan súlyú ügyben, mint az Önkormányzat és az Erőmű közötti szerződés tárgyalása, az érintettség megismerhetőségét kétharmados minősítésű törvény által garantált szabályt a közgyűlés bármely tagja áthágja. Nem fogadható el az az általános beállítás, melyet általában a sajtó és a kifogásolt cselekedettel érintett személyek egyre inkább, illetve adott esetben szívesen hangoztatnak, miszerint a jogszabálysértés számon kérése nem más, mint személyeskedés. Ezzel szemben, a törvénytisztelet általános erősítése érdekében, valamint a közmorál teljes lezüllése okán kifejezetten nem szabad, sőt tilos ezeket a hangos és demagóg, manipulatív szándékú, a felelős közgondolkodást romboló, önös érdekeket szolgáló megjegyzéseket figyelembe venni, illetve ellenhatásukkal előre kalkulálva inkább nem tenni a jogszabálysértések ellen, mert a cinkos és megalkuvó magatartás fokozottan közreműködik a közmorál további erodálásában, megroppantásában. Magam azt a megközelítést is messzemenően visszautasítom, amely relativizálni próbálja az adott jogszabálysértést, például az érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztását. Álláspontom szerint a válasz világos: az az érintett, aki vagy akinek hozzátartozója például adott céggel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, szerződéses jogviszonyban, érdekviszonyban van, a kapcsolatból anyagi és/vagy erkölcsi haszna, további befolyása származik, és egyúttal ráhatása, szavazati joga van a céggel kapcsolatos döntés közhatalmi testületen belüli megszületésére. Azaz álláspontom szerint nem fogadható el semmiféle relativizálás, mert a relativizálással az átláthatóság teljes mértékben megszűnhet, ellenkező esetben az átláthatóság, mint közérdek érvényesül. A közelmúltból bárki fél tucat példát tudna mondani arra, hogy az e pontban taglalthoz hasonló esetben például az Egyesült Államokban, vagy Európa régebbi demokráciáiban akár miniszteri kinevezés lehetetlenülne el, ráadásul attól teljesen függetlenül, hogy a cég és a politikus közötti szerződés mekkora 12

összegről szól. Mert ott tudják, hogy a relativizálás a közmorál és a közjó halálát jelenti. Mert ott a törvény előtti egyenlőség magától értetődik. Persze, ott ehhez elég lenne a sajtó aktivitása, és nem lenne szükség közérdekű bejelentésre. Ez is egy különbség Meggyőződésem, hogy az e pontban említett törvényhely megsértése az itt kifejtett indokaim alapján, vagyis az érintettség bejelentésének elmaradása lehetséges és kézenfekvő okainak továbbgondolása nélkül is, önmagában súlyos kérdés, hiszen nem tudhatjuk, hogy a szerződésmódosítás 2008. november 20-i közgyűlési elfogadása és a frakcióvezető érintettsége bejelentésének elmaradása között van-e összefüggés és milyen mértékben. Nem tudhatjuk, hogy amennyiben a frakcióvezető a tőle maximálisan elvárható törvénytiszteletet tanúsítva bejelenti érintettségét, majd kellő önmérsékletet gyakorolva vezérszónoklatával nem telepszik rá saját frakciójára, úgy nem lett volna-e több nemmel vagy tartózkodással szavazó, vagy a szavazásban részt nem vevő képviselő az ellenzék legnagyobb frakciójából. Azaz az érintettség bejelentésének elmaradása a szerződésmódosítás sorsára alapvetően kihathatott, hiszen még így is előfordultak kiszavazások az ellenzék legnagyobb frakciójából, és az is tudható, hogy a frakcióvezető pártjának helyi szervezetében a közte és az Erőmű közötti szerződés a szervezet belső nyilvánossága előtti ismertté válása komoly hullámokat vert. Információim alapján, éppen a helyi szervezeten belüli egyre erősödő nyomás hatására volt kénytelen elismerni a frakcióvezető az Index hírportálon megjelent interjúban a közte és az Erőmű között meglévő szerződés tényét - természetesen bagatellizálva, relativizálva azt -, melynek létéről a helyi sajtó is tudott, ám közállapotainkra jellemző módon hallgatott erről, azaz ezt a tényt elzárta a széles helyi nyilvánosság elől. Ha ezen rossz és káros, precedens értékű konkrét eset következmény nélkül marad, úgy jó esély van arra, hogy egyes képviselők részéről rejtve maradó egyéni érdekek mentén születhetnek jelentős kihatású döntések a pécsi közgyűlésben. A rossz példa már követőre is talált, hiszen tudomásom szerint dr. Kőhalmi László pécsi önkormányzati képviselő sógora az Erőmű egyik jogásza. Ennek ellenére dr. Kőhalmi László a szerződésmódosítás felülvizsgálatáról szóló 2009. június 18-i vitában nem fedte fel érintettségét, és szavazott a kérdésben. Árulkodó, hogy a szerződésmódosítás felülvizsgálatát elutasító öt szavazat egyikét éppen ő adta le, amivel kilógott frakciója sorából, hiszen frakciója összes többi tagja csak tartózkodással utasította el a felülvizsgálatot. Ez arra utalhat, hogy szavazatának minőségében is fontos volt felmutatnia az Erőmű melletti lojalitását nem volt elég a tartózkodás -, amellyel vélhetően hozzátartozója cégen belüli helyzetét is erősítette, jót tett neki. Csakhogy ha erről van szó, akkor ez egy rosszul értelmezett, a közérdekkel szembefeszülő hozzátartozói lojalitás. Az érintettség bejelentésének kötelezettsége éppen arról szól, hogy a saját vagy a hozzátartozói érdek és a közérdek ütközését ne a képviselőnek magának kelljen adott esetben feloldania, hiszen ez legtöbbször nem is várható el tőle. Az érdekütközést a közgyűlésnek kell feloldania azzal, hogy felmenti a képviselőt a vitában és a szavazásban való részvétel alól, vagy sem. Ám ha a bejelentés elmarad, a testület azzal sem szembesülhet, hogy állást kell foglalnia. Dr. Páva Zsoltéhoz hasonlóan ezt az esetet sem tekinthetjük jogszabályismeret hiányának, hiszen dr. Kőhalmi László a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa. Az ügy további pikantériája, hogy dr. Kőhalmi László egy frakcióban ül dr. Páva Zsolttal, és az Erőműnél dolgozó jogász hozzátartozója tudomásom szerint egyféle bennfentesként bővebb információval bír dr. Páva Zsolt és az Erőmű közötti szerződésről. Mindezek tudatában a tényszerű jogszabálysértések ténye mellett elég nehéz jóhiszemű megtévedések sorozatának tekinteni az érintettségek bejelentésének elmaradásait. Inkább az Erőműhöz való lojalitást megtestesítő érdekközösség látszik kirajzolódni eme képviselői magatartások mentén. Az e pontban írtak miatt, azaz a törvénytisztelet és a jogkövető magatartás tekintélyének érvényesülése és megerősítése, valamint a törvényi előírást sértő, káros közhatalmi 13

magatartás minta elterjedésének megakadályozása érdekében kérem, hogy a Főügyészség a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 1. (3) bekezdése, valamint 3. (1) bekezdés b) és d) pontjai alapján figyelmeztesse dr. Páva Zsolt és dr. Kőhalmi László pécsi önkormányzati képviselőket, hogy a törvény előírását esküjükhöz méltóan maradéktalanul tartsák be, egyben választott közmegbízatásuktól és végzettségüktől elvárható jogkövető magatartásukkal mutassanak jó példát. 7./ Kettőn áll a vásár A szerződésmódosítás múlt év novemberi elfogadása, illetve a szerződésmódosítás újratárgyalásának elutasítása, valamint a 6. pontban írtak arra is rávilágítanak, hogy a közérdeket sértő szindikátusi szerződés létrejöttében az érintett közgyűlési képviselők felelőssége nem kisebb, mint az Erőmű erőfölénnyel való visszaélésből fakadó felelőssége. Röviden: kettőn áll a vásár -, azaz azzal az erős pozícióval rendelkező megyei jogú városi közgyűléssel szemben lehet ilyen módon erőfölényt érvényesíteni, amely testület annyira felkészületlen, hogy képtelen a város érdekeinek képviseletére; vagy akkor, ha a testület többsége érdekeltté válik abban, hogy a közérdek háttérbe szorításával az adott cég érdekének megfelelő szerződésre bólintson rá. Az ügy nagyon beszédes körülménye a következő kettősség is. Nagy Csaba önkormányzati képviselő 1999-ben az ügyészséghez fordult az Önkormányzat és az Erőmű között aláírásra váró eredeti szindikátusi szerződés általa jogosan sérelmezett pontjai miatt, és bejelentésének következtében az ügyészség iránymutatásai alapján a szindikátusi szerződést módosítani is kellett; ezzel szemben a szerződésmódosítás súlyosan elfogadhatatlan pontjainak sorozatát 2008. november 20-i szavazatával a képviselő úr támogatta, majd a 2009. június 18-án tárgyalt felülvizsgálati kezdeményezést is elutasította, mégpedig immár a város alpolgármestereként. Az is tény, hogy Nagy Csaba önkormányzati képviselő dr. Páva Zsolt bizalmából lett a város alpolgármestere. Az e pontban és a 6. pontban írtak rendkívül egyszerű, és rendkívül világos összefüggések. Összefoglalva: Álláspontom szerint az indoklás részletesen bebizonyította, hogy az Önkormányzat és az Erőmű között 2008. november 24-én aláírt szerződésmódosítás jogszabály megkerülésével, jogszabály kijátszásával, a verseny korlátozásával és kizárásával, az energiaszektor kihívásainak ismeretében elfogadhatatlan időtávra, jelentős közérdek sérelmére, az Erőmű egyoldalú előnyére és többszörösen is a jóerkölcsbe ütközve köttetett, azaz semmis. Ezért kérem a Tisztelt Főügyészséget, hogy a szükséges lépéseket tegye meg. Pécs, 2009. július 7. Mellékletek: Körömi Attila 1. Előterjesztés Pécs MJV Közgyűlésének 2009. június 18-i ülésére a Pannon Hőerőmű Zrt-vel kötött szindikátusi szerződés felülvizsgálata tárgyában (3 oldal); 2. Szavazási lista: Pécs MJV Közgyűlése - 2009. június 18., 17:36; 3. Áttekintés a PÉTÁV Kft. privatizációjával kapcsolatos pályázati eljárásról (11 oldal); 4. 1999. november 29-én kelt beadvány a Baranya Megyei Főügyészséghez (5 oldal); 5. Baranya Megyei Főügyészség 1999. december 21-én kelt levele - válasz a beadványra (6 oldal); 6. 1999. december 30-án kelt kiegészítő beadvány a Baranya Megyei Főügyészséghez (3 oldal); 14

7. 2000. február 24-én az Erőmű és Pécs MJV Önkormányzata által aláírt szindikátusi szerződés (6 oldal); 8. A szindikátusi szerződés mellékleteként 2000. február 24-én az Erőmű és Pécs MJV Önkormányzata által aláírt Hosszú Távú Kapacitáslekötési és Együttműködési Megállapodás (8 oldal); 9. A szindikátusi szerződés 2000. július 7-i első módosítása (1 oldal); 10. A szindikátusi szerződés 2008. november 24-i második módosítása (4 oldal); 11. A szindikátusi szerződés 2. számú módosításának mellékleteként 2008. november 24-én aláírt HTM (43 oldal); 12. Pécs MJV címzetes főjegyzője, Dr. Papp Judit 02-2/64-64/2008. számú, 2008. november 13- án kelt levele a polgármester részére, a szindikátusi szerződés módosításával és az új HTM megkötésével kapcsolatban (2 oldal); 13. Feljegyzés a Pannon Hőerőmű Zrt. Szindikátusi Szerződés 2. számú módosításához, kelt: 2008. november 13., aláíró: Dr. Garamvölgyi Judit (1 oldal); 14. A PÉTÁV Kft. ügyvezető igazgatója, Gasz Zoltán 2008. november 13-án kelt levele Gonda Tibor alpolgármesternek (a jegyzői irodától kapott aláíratlan, nyilvánosan használható példány 7 oldal)); 15. Mi a titkuk? Győrben versenyképes a távfűtés (2 oldal); 16. MVM-Internet: MIFÜ Kft. (1 oldal); 17. Szavazási lista: Pécs MJV Közgyűlése - 2008. november 20., 19:52; 18. Pécsi Újság Feleki: Az erőműből él a famaffia (1 oldal); 19. Dunántúli Napló Online: Két hektár erdő pusztult el (1 oldal); 20. Index: Mindig rá gondolnak a pécsi Fideszben (5 oldal); 15