1. Vezetői összefoglaló. 1.1 Jövőkép

1. Vezetői összefoglaló 1.1 Jövőkép A HVS célja, hogy a Kecskeméti kistérség növekvő gazdasága a közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiának megoldási lehetőséget kell biztosítania a kisvállalkozások, kistermelők, családi gazdálkodások számára eszközállományuk fejlesztésére, értékesítési lehetőségeik kiszélesítésére, hogy önfenntartó gazdálkodási tevékenységet tudjanak végezni, és az általuk megtermelt helyi termékek a térségben kerüljenek értékesítésre. A lakosság egészségi állapotát, egészségtudatos magatartásra való ösztönzését javítani szükséges. Ha az egészség értéke a köztudat általános prioritás rendszerében előbbre kerül, és az egészségügyi szolgáltatások elérhetővé válhatnak vidéken, akkor ezek következtében a lakosság egészségi állapota tekintetében felzárkózhat az Unió átlagához. Az egészséges életmódra nevelés másik alapját az amatőr sportegyesületek, tömegsportra és utánpótlásra épülő sportágak rendezvényeinek támogatása jelenti, annak érdekében, hogy a társadalom minden korosztálya megtalálja a számára megfelelő lehetőséget a rendszeres testmozgásra, melyek együttese az egészséges életmódhoz vezető eszközzé válhat. Kiemelten kell kezelni a kulturális civil szervezetek által szervezett hagyományőrző programok támogatását, amelyek fontos szerepet játszhatnak a Homokhátságon élők nemzeti és helyi identitástudatának megerősítésben és elmélyítésében. A külterületi utak karbantartása több ezer ember életének megkönnyítését jelentheti, illetve a szolgáltatások áramlásának felgyorsulását is elősegítheti. 1.2 Főbb célkitűzések A HVS felülvizsgálat során az egyik legfontosabb prioritást a helyi kistermelők, családi gazdaságok, vállalkozások támogatása, eszközállományuk bővítése, a helyi piacok kialakításának terve adta, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a korszerű technikák elterjedéséhez, így a helyi identitás- tudat kialakítását és megszilárdítását eredményezheti a helyi termékek használatának, fogyasztásának elterjedése segítségével. A térség egészségügyi szolgáltatásainak, elérhetőségének fejlesztése olyan célkitűzésként került a HVS-be, amely a térség egészségállapota fejlesztéséhez, és az egészséges életmódra neveléshez biztosíthat alapot. A közbiztonság megszilárdítása a térség településein egy olyan alapvető cél, amely során csökken az elkövetett bűncselekmények, szabálysértések száma, és ezzel együtt párhuzamosan nő a köznyugalom, a lakosság biztonság érzete is. A külterületi főbb földterületi gyűjtő útjainak járhatóvá tétele egy szintén egy olyan alapvető fontosságú kérdés, ami több ezer ember mindennapjait könnyítheti meg. A térség szabadidős tevékenységének támogatása, a mozgásra való nevelés ösztönzése és a kulturális események népszerűsítése érdekében is az egyik alapját adta a HVS felülvizsgálatnak, ami szintén az egészség tudatos életre ösztönző életforma érdekében. A hagyományőrzés és a vidéki örökség fontosságának továbbörökítése a térség közös célja, így a lehetőségeinkhez képest minél több ilyen jellegű rendezvényt, találkozót kíván támogatni a HVS. 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának a célja A HVS felülvizsgálata korrekciós, illetve reform lehetőséget biztosít az elmúlt három évben bekövetkezett gazdasági, környezeti, társadalmi változásokra történő reflektálásra, illetve lehetőség adódik az ügyfelektől érkezett vélemények, javaslatok beépítésére a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiába. A HVS felülvizsgálatának elsődleges feladata nem lehet más, mint hogy a már lefektetett ötleteket, prioritásokat, melyekről a térség lakosai, civil szervezetei pozitív visszajelzésekkel éltek, és 1

további igényeiket jelezték- továbbra is célkitűzésként szerepeljenek, és pályázati lehetőséget biztosítsanak számukra azok megvalósítására. Ennek szellemében a 2008. során megalkotott HVS is külön figyelmet szentelt a közbiztonság megerősítésének, és a hagyományőrző rendezvények szervezésének, amelyek olyan fontossággal bírnak egy térség életében, hogy a felülvizsgálat során is kiemelt prioritásként kell kezelni. Szintén a HVS részét képezte a helyi kistermelők támogatása, a helyi piacok kialakítása, amelyre azonban korábban nem sikerült megoldást biztosítani, így a felülvizsgálat egyik legfontosabb célja a helyi termelők számára nyújtott támogatás, értékesítési lehetőség megerősítésére irányul. A sport tevékenységet végző civil szervezetek támogatása is szerepelt a 2008. évi HVS-ben, azonban szintén nem volt számukra pályázati lehetőség. Ennek megfelelően a térség tömegsportra támaszkodó szervezeteit hatékony módon kell támogatásokhoz juttatni. A térség egészségértéke az Uniós átlagértéktől elmarad, és annak ellenére, hogy eddig is a HVS részét képezte az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, nem nyílt lehetőség ennek a prioritásnak a fejlesztésére. Ezen változtatva a felülvizsgálat során lehetőség teremtődik a térség egészségügyi szolgáltatásainak -, az egészmegőrző, egészségtudatos nevelésének fejlesztésére, melyek következtében az egészségérték is növekedhet. A külterületen élők számára mindennapi kihívást jelent a járhatatlan földutakon való közlekedés, amelyre megoldást kell biztosítania a LEADER programnak a külterületi földutak karbantartásával, hogy egy élhetőbb vidéken élhessenek a Homokhátság lakosai. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott intézkedések, résztvevők A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata végig a nyilvánosság elvének megfelelő szemlélet szerint zajlott, amely során minden egyes, az Akciócsoport tervezési területén található, polgármesteri hivatalában elhelyezésre került a HVS felülvizsgálatáról szóló hirdetmény. A hirdetmény természetesen a Homokhátság Nonprofit Kft. honlapján is megjelenítésre került, illetve a Kecskeméti Kistérség Többcélú Társulás honlapján is elérhetővé tettük. Számos projekt ötlet érkezett a HVS felülvizsgálata során, amik a Tervezői Csoport tagjai által a településeken begyűjtött, ill. a lakosság által megfogalmazott ötletekből, személyes megkeresésekből származó, illetve a Fórumokon leadott projektötletekből tevődött össze. A Homokhátság Nonprofit Kft. Tervezői csoportja négy településén is fórumot tartott a HVS felülvizsgálattal kapcsolatban. 2011. március 2-án Lajosmizse városa, 2011. március 3-án Lakitelek nagyközség, illetve 2011. március 9-én Szentkirály község adott lehetőséget a HVS felülvizsgálatával kapcsolatos fórum megtartására, amelyen több, mint 100 érdeklődő vett részt, és osztotta meg véleményét illetve ötleteit a változásokról. 2011. március 3-án Kecskemét, a vállalkozói szféra került megszólításra a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány rendezvényének keretében. 1.5 2

2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.1.1 A térség általános jellemzői: Az akciócsoport területe a Kecskeméti Kistérség területén, a Tisza és a Homokhátság közötti síkvidéken helyezkedik el. A felületét a folyók és a szél formálták, amelynek következtében a Duna- Tisza köze egyik legváltozatosabb felülete jött létre. Földrajzi adottságainak köszönhetően jellegzetes alföldi táj alakult ki tanyákkal, akácerdőkkel, szikes- és homokpusztákkal. A terület ásványi nyersanyagai a folyami homok, a foltokban található tőzeg, valamint agyagféleségek, melyek ipari felhasználása elenyésző. Egyre nő a szerepe a nagy mélységben (1000-1500 m) található hévízkészletnek (35-75 C), illetve a térségben található ásványvízkészletnek, mely hosszú távon stratégiai jelentőséggel bírhat. Mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságú a terület, de ennek következtében jelentősebb természeti értékek maradtak fenn. A térség uralkodó éghajlata meleg és száraz éghajlat, magas napfényes óraszámmal. Az itt élők fő megélhetését a mezőgazdaság és állattenyésztés adja, de Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt a térség terményállományára, ami tovább fokozta a vállalkozók kiszolgáltatottságát. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Környezeti és természeti szempontból jelentős értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyel. A 16 település közül, amelyek az akciócsoport területén helyezkednek el kettő hátrányos helyzetű Kunbaracs és Szentkirály, amely települések kiemelt figyelmet kaptak a stratégiai tervben. A Homokhátság elsivatagosodása komoly problémát jelent, és annak ellenére, hogy megakadályozására több önálló terv, komplex gazdaságfejlesztési program született, a folyamat mértékének lecsökkentésére, és visszafordítására szükség van a helyi szereplők bevonására. A térség településeire jellemző a közigazgatási határon belül és kívül egyaránt megtalálható földutak magas aránya, amely különösen a külterületen élők számára jelentenek problémát. Az elsivatagosodás terjedésének, és a belvíz kialakulásának megakadályozására, csökkentésére lehetőséget biztosíthat a külterületi földutak karbantartását támogató célkitűzés. 2.1.2 A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: A Tiszától a Homokhátságig LEADER Akciócsoport területe az ország közepén helyezkedik el, Bács- Kiskun-megye székhelye, Kecskemét köré épülve. Ebből adódóan a térség megközelíthetősége kiváló, észak - dél irányból az M5, illetve 5-ös főút, míg nyugat kelet felől az 52-es és 44-es tengely szeli át a térséget. A Kecskemét felé irányuló egyoldalú kapcsolatrendszert a közlekedési hálózat sugaras kiépítése is tükrözi. Nincsenek vagy korszerűtlenek a települések között átkötő utak, gyűrűs útvonalak. Ennek egyenes következménye, hogy a települések egymás közötti kapcsolati hálója ritka szövetű, az igazi gazdasági kapcsolatok kifejletlenek. Az Akciócsoport tervezési területén található települések különböző térségszervezői erők alapján alakultak ki, illetve fejlődnek jelenleg is. Lakitelek és Tiszakécske kivételével a települések, még a városok is, egyszerű sakktábla-alaprajzú településszerkezetet mutatnak. Környezeti és természeti szempontból jelentős értékek találhatóak a térségben, amelyeket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyel. A települési környezet általában rendezettnek mondható, de fenntartásuk nem minden esetben megfelelő. A HVS felülvizsgálata során több település is a legfontosabb problémaként jelölte meg a hulladéktárolás és a kommunális szennyvíz kezelésének a kérdését, amelyeket a közeljövőben 3

kiemelt prioritásként kell kezelnie a térségnek. További kihívás jelent a települések számára a belvíz kezelése, amire megoldást jelenthet a földutak karbantartására, javítására megfogalmazott célkitűzés. A térség területének, több mint 60%-a mezőgazdasági művelés alatt áll, és jelentős eltérés mutatkozik termőföld minőségében. A szántóterületek átlagos aranykorona értéke 7-12 AK között változik. A jobb minőségű földeken a szántóföldi növénytermesztésben a szárazságot jobban tűrő gabonafélék termesztése, míg a gyengébb talajadottságokkal rendelkező területeken a kertgazdálkodás, szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó. Az állattenyésztés szerepe folyamatosan csökken, de a kisgazdálkodók, családok jövedelemtermelésében nem elhanyagolható a sertés-, szarvasmarha- és a baromfitenyésztés. A térségben egyre inkább nő az erdőgazdálkodás a szerepe, amely párhuzamosan együtt jár az erdőterületek növekedésével, és az érdekelt vállalkozások számának emelkedésével is. A kecskeméti kistérség az 1000 főre jutó iparban foglalkoztatott alkalmazottak számában az előkelő 3. helyet foglalja el a megyében, azonban térségi szinten sokkal nagyobb eltérések tapasztalhatóak. Több településen képviselteti magát a könnyűipar a cipőgyártással, fafeldolgozással és a konfekció-és kézműiparral. Az élelmiszeripar számos üzeme telepedett meg a térségben, illetve nem elhanyagolható a térségben az ásványvíz palackozás sem. A térség központi elhelyezkedése az országban, és Kecskemét közelsége számos előnyt rejt magában, viszont hátrányokat is tartalmaz. A települések között nem épült ki, vagy rossz állapotú az úthálózat, ami akadályozza a gazdasági kapcsolatok kialakítását. A térségben nagy számban találhatóak tőkehiányban szenvedő mezőgazdasági vállalkozások, akiknek támogatási lehetőségeket kell biztosítani. 2.1.3 - Demográfiai helyzet: Az akciócsoport lakossága Kecskemét belterületével együtt 167.317 fő, míg a nem LEADER jogosult belterületet leszámítva 65.000 fő. Korszerkezet szempontjából szembetűnő eltéréseket találunk a térség települései között, azonban elmondható, hogy az aktív korú népesség aránya folyamatosan nő; a HVS felülvizsgálata alatt beérkezett adatok alapján 58%. Az időskorúak aránya állandóságot mutat, amelynek aránya megegyezik az országos és megyei átlagokkal. Bár az időskorúak aránya nem nő, de a fiataloké, és azon belül a gyerekek száma fokozatosan csökken, ennek eredménye, hogy a kistérségben az elöregedettség mutató az elmúlt évtizedben nőtt, de még mindig az országos átlag alatt van. Ez a mutató is azonban komoly eltéréseket mutat a Kecskemét szűk agglomerációjához tartozó települések között, illetve a térség távolabb eső, elszigeteltebb települései között. A térség lakosságszáma a legtöbb településen csökkent vagy stagnál, annak ellenére, hogy összességében egy kis mértékű növekedés tapasztalható a megyeszékhely vonzásának köszönhetően. Ez az elvándorlás elsősorban a fiatalok és felsőfokú iskolai végzettségűeket érinti leginkább. Az elvándorlás legfontosabb okai között lehet megemlíteni a kevés helyi munkalehetőséget, a lakáshoz jutási nehézségeket, az emelkedő ingatlanárakat, a fiatal családok számára szükséges szolgáltatások (pl.: bölcsőde, óvoda, iskola) hiányosságát, illetve a kevés szabadidős és szórakozási lehetőséget. Amíg Helvécia, Ballószög, Városföld lakossága folyamatosan, évek óta meghatározott ütemben nő, mind az odaköltözés és az élve-születés szempontjából is, addig Tiszaug, Kunbaracs, Fülöpháza népessége lassan, de csökken. A térségben nagy hagyománya van a tanyasi életformának, amit a múlt rendszer tanyapolitikája csak csökkenteni tudott, megszüntetni nem. A népesség korösszetétele nem mondható kedvezőnek a térségben. Kifejezetten fiatalos korösszetétel jellemzi azonban Ballószögöt, Felsőlajost, Helvéciát, és Városföldet. Ezek a falvak Kecskemét közelsége miatt vonzzák a fiatal népességet, akik a nagyvárosból költöztek ki. Ellenben igen kedvezőtlen korösszetételű településeket is találunk a 4

kistérségben. Ilyen például Ágasegyháza, Kunbaracs és Tiszaug, ahol a 60 év fölöttiek aránya jelentősen meghaladja a 15 év alattiak arányát. A térség lakosainak több, mint 65%-a él városban, ( Kecskemét külterülete, Lajosmizse, Kerekegyháza, Tiszakécske ) míg a további 35%-a községekben, és egy nagyközségben. Megfigyelhető, hogy a térség városai közül egyedül Kerekegyháza népessége növekedik folyamatos ütemben, amely a térségben a legkiemelkedőbbek közé tartozik mind a regisztrált munkanélküliek számának (6.2%), mind az aktív kereső népesség tekintetében (66,3 %). A gazdasági válság által generált negatív gazdasági és társadalmi hatások a térség településein is érezhető nyomokat hagytak, melynek következtében az elmúlt időszak adatai messze meghaladják az elmúlt 10 év regisztrált munkanélküliek számát. A hátrányos helyzetű települések tekintetében Szentkirály népessége stagnáló tendenciát mutat, enyhe lakosság emelkedést mutatva, míg Kunbaracs tekintetében ez a folyamat fordítva mutatkozik. A vidéki társadalom elöregedése, és a települések között is megmutatkozó demográfiai különbségeket orvosolni kell, bár erre a feladatra a LEADER program önmagában nem elegendő. A HVS ettől függetlenül komoly kérdésként kezeli a társadalom egészségértékének a növelését, és az egészségtudatos magatartásra való nevelés fontosságnak a hangsúlyozását. 2.1.4. - Gazdasági környezet: A térség úthálózatát a Kecskemét központú, sugaras berendezkedés jellemzi. A térséget észak - déli irányban az M5 autópálya szeli ketté, míg nyugat-kelet irányban az 52-es és 44-es főút által alkotott tengely. Ebből kifolyólag a térség központi megközelíthetősége kiváló, azonban a települések közötti közutak hiánya, illetve rossz minőségű úthálózata rányomja bélyegét a gazdasági együttműködések hiányára. A vidékfejlesztés szempontjából a földutak és a mezőgazdasági összekötő utak fejlesztése, karbantartása kulcsfontosságú, aminek megoldása érdekében az önkormányzatok rendszeresen pályáznak. A térségben Kecskeméten keresztül vezet a Dél-alföld legforgalmasabb vasútvonala. A vasúthálózatot a Kecskemét központúság és a meglehetősen elmaradott műszaki állapotok jellemzik A Tisza, mint viziút jelenlegi csekély kihasználtsága és főként rekreációs és turisztikai jellege miatt nem szerepeltethető közlekedés szempontjából meghatározó tényezőként, de fejlesztési lehetőségként mindenképpen érdemes számolni vele. Az önkormányzatok legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása. A térség ivóvízhálózata közel minden település belterületi lakosságának vízellátását biztosítja. A térség infrastrukturális ellátottsága - hazai viszonylatban - az átlagosnál jobbnak mondható. Jelentős eredmények születtek a gáz-, a villamosenergia-hálózat és a közüzemi vízhálózat kiépítése területén. Elmondható, hogy napjainkra a kistérség minden településében kiépült a vezetékes víz- és gázhálózat, az energiaellátottság pedig az országos átlagot meghaladó. A gazdaság-, és a térségi kapcsolatok fejlesztése szempontjából meghatározó infrastrukturális elemek - elsősorban a közúthálózat és a távközlés - jelentős fejlődésen mentek keresztül. A térség területének több mint, 60 %-a áll mezőgazdasági művelés alatt, amelyből kifolyólag a térség életében jelentős szerepet játszik a mezőgazdasági termelés, valamint arra épülő feldolgozó ipar, és az ahhoz szükséges gépeket előállító gépipar. A gazdasági válság által generált negatív gazdasági és társadalmi hatások a térség településein is érezhető nyomokat hagytok, melynek következtében az elmúlt időszak adatai messze meghaladják az 5

elmúlt 10 év regisztrált munkanélküliek számát. Megállapítható, hogy a 2008. adatokhoz képest az aktív korú népesség között regisztrált állkeresők száma térségi szinten több, mint 1.5 %-kal emelkedett. A szektorok közötti megoszlás tekintetében a mezőgazdasági vállalkozások aránya megfelel a megyei átlagértéknek, viszont jelentősen meghaladja az országosat. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások részaránya nem éri el még az országosnál jelentősen alacsonyabb megyei átlagot sem. Az iparból kiemelkedik az alumínium feldolgozás, a mezőgazdasági és vegyipari gépgyártás, a kéziszerszámgyártás, de több településen megjelent a könnyűipar: cipőgyártás, fafeldolgozás, konfekció- és kézműipar. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de megtalálható a szesz- és sütőipari tevékenység, ásványvíz palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. A HVS célkitűzései között a fent említett problémák mindegyikére nem tud a HVS felülvizsgálata külön forrást allokálni, hanem a két leginkább égető problémát kívánja enyhíteni az élhetőbb vidék megteremtésének a reményében. Ennek megfelelően a HVS célkitűzéseiben a kis-, és családi gazdaságok eszközállományának javítása, a helyi termékek előtérbe helyezése, és a helyi piacok felélénkítése kerülnek támogatásra. Az akciócsoport külterületén lakók annyira magas arányt képviselnek, hogy a mindennapi életük megkönnyítése érdekében a külterületi földutak karbantartását elő kell segíteni, az élhetőbb vidék megteremtése érdekében. 2.1.5.- Társadalmi környezet: A településfejlesztők által kitöltött kérdőívek adatai alapján az érintett térségben közel 250 működő civil szervezet van. A szervezetek nagy része kultúrával, sporttal, a szabadidő eltöltési lehetőségek biztosításával, valamint oktatással foglalkozik. Emellett jelentős az ifjúsággal foglalkozó szervezetek száma is. A helyi közösségek nem csak a hagyományok ápolásában, produkciók, előadások, műsorok létrehozásában jeleskednek, rekreációs, egészségügyi, nevelési szolgálatot nyújtanak, hanem színterei a szocializációnak, az önmegvalósításnak, a kapcsolatépítésnek emberek és szervezetek között. A térség civil szervezeteinek jelentős a közösségteremtő, és - építő szerepe. A vadász, horgász egyesületeken kívül nem találhatók olyan szervezetek, amelyek jelentősnek mondható szolgáltatást nyújtanának helyi, vagy térségi szinten és ebből "viszonylag magas" bevételre tennének szert. A térségben majdnem minden településen található legalább egy olyan civil szervezet, amely a közbiztonság megőrzését próbálja támogatni. A gazdasági válság számos negatív hatása közé sorolható a tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények, és szabálysértések, amelyeket háttérbe kell szorítani ezen szervezetek támogatásával. A településeken számos kulturális egyesület működik, de a 6

településközi együttműködés a kulturális színtéren azonban nem mondható kielégítőnek. Ennek javítása érdekében, olyan lehetőségeket kell biztosítani számukra, hogy megfelelő teret kapjanak a közös programok, rendezvények szervezéséhez, amely során kialakulhat, és elmélyülhet a helyi identitástudat, a térséghez való tartozás szelleme. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát a Homokhátság Nonprofit Kft. annak az elvnek szellemében hajtotta végre, hogy a lehető legszélesebb körhöz jusson el a felülvizsgálat lehetősége. Ennek érdekében a Homokhátság Nonprofit Kft. munkaszervezetének alkalmazottjai személyesen keresték fel az Akciócsoport területén található összes polgármesteri hivatalt, és személyesen adták át a HVS felülvizsgálatáról szóló Hirdetményt, amit a hivatalok készségesen ki is függesztettek hirdetőtábláikra az Irányító Hatóság által meghatározott időpontig, 2011. február 15-ig. A személyes kontaktus megteremtése hozzájárult ahhoz, hogy több olyan polgármesterrel is kapcsolatot teremtsen a munkaszervezet, akik csak októbertől töltik be tisztségüket, és még nem adódott lehetőség a LEADER program közelebbi tájékoztatásáról. A személyes találkozás következtében, több polgármester is arra kérte a munkaszervezetet, hogy a későbbiekben tájékoztató fórumok formájában ismertessék meg a térség vállalkozóival, civil szervezeteivel az ÚMVP III. és IV. tengely pályázati lehetőségeit a térség minél hatékonyabb fejlődése érdekében. A Homokhátság Nonprofit Kft. megalakulása óta szoros kapcsolatot ápol az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesülettel, ami közös munkaértekezletek formájában realizálódott elsősorban. Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület közreműködésével hagyományosan minden év augusztusában megrendezett Hírös Hét mezőgazdasági szakmai fórumán rendszerint előadóként kérik fel munkaszervezetünk kollégáit, akik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyének pályázati lehetőségeiről, illetve azok eredményeiről tartottak előadásokat. Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesülettel ápolt jó viszonynak köszöntően az Egyesület településfejlesztői oroszlánrészt vállaltak helyi ismeretségeiket felhasználva a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának Helyzetelemzés fejezetének, a térség általános demográfiai, környezeti állapotát, földhasználati módjait, földrajzi jellemzőit leíró alpontjának megfogalmazásában. A Homokhátság Nonprofit Kft. munkatársai egy általános adatlapot állítottak össze a településfejlesztők részére, amely számos olyan adatra, társadalmi és gazdasági problémára kérdez rá, ami nélkülözhetetlen egy térség állapotának felméréshez. Az adatlap olyan kérdésekből tevődik össze, amely általános adatokat szolgáltat a térség településeinek területéről, lakosságszámáról. Külön foglalkozik a térség demográfiai helyzetével; korszerkezetével, illetve a lakosság számának változására is külön kitér. Bács - Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is számos ötlettel segítette a Tervezői csoport munkáját a felülvizsgálat során. A Tervezői csoportot a Homokhátság Nonprofit Kft. Taggyűlése olyan módon kívánta kiválasztani, hogy a legszélesebb és sokoldalúbb, különböző témákban jártas, és munkájukban elismert tervezői team jöhessen létre, annak érdekében, hogy minél átfogóbb és színesebb Stratégia születhessen. Így a négy önkormányzatot képviselő polgármesteren kívül, a Homokhátság Nonprofit Kft. két munkatársa, a civil szférából az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület munkaszervezet-vezetője és turisztikai felelőse, a szentkirályi Vágó János gazdakör képviselője, és az Ölelő Kéz Ápolási és Hospice Alapítvány Titkára is a Tervezői csoport tagja volt. Az üzleti szférát egy volt HVI vezető, jelenleg Intersolver Kft. ügyvezető-igazgatója, a Csorba Zrt. igazgatója, valamint a Rima Kft. ügyvezető-igazgatója képviselte. 7

2.3. A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése: A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célja, hogy a Kecskeméti kistérség növekvő gazdasága a közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. Az elmúlt három évben elért gazdaságfejlesztő beruházások egyre inkább megerősítették Kecskemét és térségének szerepét a magyar gazdaságban. A helyi vállalkozások fejlesztése célkitűzésben az ÚMVP III. tengelyében összesen 32 db mikrovállalkozás fejlesztésre irányuló kérelem érkezett. Annak ellenére, hogy második kiírás támogató határozatai jelenleg még függőben vannak, így is több mint 80 millió Ft támogatás került kiosztásra a rendelkezésre álló forrásból. A térség vállalkozóinak a segítése az egyik legfőbb prioritása a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiának, így további forrást kell allokálni a célkitűzésre az ÚMVP második köre alapján tapasztaltak alapján, elsősorban az eszközbeszerzés elemet erősítve. A célkitűzés Külterületi földutak és mezőgazdasági összekötő utak karbantartása, javítása intézkedésén belül beérkezett pályázói igény 100%-a részesült támogató határozatban. A tanyás térségekről és a külterületeken lakóktól beérkezett projektötletek azt erősítik, hogy az intézkedésre allokált forrást fel kell használni, hogy tovább javuljanak a közlekedési feltételek és ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági környezete és az itt élők életfeltételei is magasabb színvonalat képviseljenek. A HVS felülvizsgálata alatt megrendezésre került fórumokon tapasztalt észrevételek. és megjegyzések alapján nagy igény mutatkozik a térség lakói részéről a földutak karbantartására, így ezt az elemet továbbra is kiemelt prioritásként kell kezelni. Továbbá a helyi vállalkozások fejlesztése célkitűzésben a 4 EUME üzemméret alatti kis-, illetve családi gazdaságok meglévő épületeinek felújítása, új épület kialakítása, infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések támogatását megcélzó intézkedés 2 pályázója is sikeres elbírálásban részesült, amely által beindíthatták saját egyéni vállalkozásukat is. Az intézkedésben meghatározott feltételek azonban túl szigorúak ahhoz, hogy az ilyen üzemméretben gazdálkodóaknak érdemes legyen pályázatot benyújtaniuk, így az intézkedést egy komplex projekt részévé kell tenni, és további engedményeket kell eszközölni a sikeres beruházások megkönnyítése érdekében. A turisztika fontos terület a kecskeméti térségben, amely egyben meghatározó jövedelemforrást jelent az itt élők számára. A helyi turizmus ágazat fejlesztése prioritáshoz kapcsolódó ÚMVP III. tengely Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre érkezett 35 kérelem is ezt támasztja alá, illetve, hogy a legtöbb kiosztott támogatás, 220 466 562 Ft is ezen a területen lett megítélve. Az ÚMVP III. tengelyének lebonyolított két fordulója megerősíti, hogy további forrást kell allokálni a turisztikai tevékenységek ösztönzésére. A falufejlesztés, falumegújítás terén egyelőre csak két nyertes pályázó részesült támogató határozatban, de elbírálás alatt van további 12 db UMVP III. körös pályázat. Az ÚMVP második körében tapasztalt magas kérelemszám azt bizonyítja, hogy az önkormányzatok illetve a kérelembeadásra jogosult szervezetek fontosnak tartják a rendezett, és karbantartott településképet, így további forrásokat kell allokálni ezen intézkedésre is, hogy példaértékű településkép fogadhassa a turistákat, illetve szolgálja lakóhelyéül az akciócsoport tervezési területén élőket. 8

A vidéki örökség megőrzése és a térségi hagyományok megőrzése, együttműködéseken keresztül történő elmélyítése területén komoly előrelépést ért el a térség, hiszen az ÚMVP III. tengelyében két nyertes települési önkormányzat már meg is valósította beruházását. A második körre beérkezett kérelmek számából az a tapasztalat vonható le, hogy további forrást kell biztosítani a védett értékeket, emlékműveket karbantartására, illetve az azokat bemutató területek, helyiségek kialakítására. A LEADER tengelyben térségen belüli együttműködés célkitűzésen belül a civil szervezetek és önkormányzatok együttműködésére alapuló hagyományőrző, és hagyományteremtő rendezvények tekintetében 10 nyertes pályázó is támogatásban részesült. A programok közül már több megrendezésre is került, ahonnan csak pozitív visszhangok érkeztek az Akciócsoport felé, mind a rendezők, mind a résztvevők részéről. A célkitűzésen belül azonban további igény és szükséglet mutatkozik a sportegyesületek rendezvényeinek támogatására, illetve a hagyományőrző kulturális civil szervezetek által megszervezett és lebonyolított programok színesítéséhez és népszerűsítéséhez, számának növeléséhez, hogy minél több korosztályhoz eljuthasson a rendezvények híre, és azok fontossága is egyaránt. Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése prioritáson belül a hátrányos helyzetű településeknek biztosított pályázati lehetőségre beérkezett mind a két pályázat támogatásban részesült, lehetőséget teremtve ez által a felújított közösségi terekben, kulturált viszonyok között megrendezésre kerülő helyi közösségi élet felpezsdítésére. A Tervezői csoport részéről felmerült annak a lehetősége is, hogy a nem hátrányos helyzetű települések részére is lehetőséget kell biztosítani a közösségi terek infrastruktúrájának fejlesztésére, azonban a helyiektől beérkezett projektötletek hiányában az ötlet nem került kidolgozásra. A Helyi életminőség fejlesztése célkitűzésben a Közbiztonság fejlesztése civil szervezetek bevonásával, az érintett szervezetek számára elsősorban a szükséges eszközbeszerzést megcélzó intézkedés hatalmas segítséget nyújtott a nyolc nyertes pályázónak, akik olyan jellegű, munkájukhoz nélkülönözhetetlen eszközökhöz juthattak hozzá, amikhez más pályázati lehetőségekből nem volt és nem is lesz lehetőségük. Ennek tudatában, és a célkitűzésen belül tapasztalható további igény a kedvezményezettek eszközállományának bővítése érdekében további forrásallokációt igényel az Akciócsoport részéről ezen intézkedésen belül. A Társadalmi tőke célkitűzésen belül a nemzetközi együttműködéseket megcélzó nemzetközi partnerkapcsolatok kialakítása céljából önkormányzatok, önkormányzati társulások, civil szervezetek, egyházak számára rendezvények szervezésére, tanulmányutakra, vendégfogadásra intézkedésben, a nagy érdeklődés ellenére mindössze három nyertes pályázó részesült támogató határozatban. A végrehajtás és az ügyfelekkel való kapcsolattartásból származó tapasztalat arra utal, hogy komoly érdeklődés mutatkozik a célterület iránt, de a bonyolult, és meglehetősen körülményes együttműködési megállapodás nagy mértékben ellehetetleníti az Unió különböző tagországainak ezen intézkedésre jogosult szervezeteinek az együttműködését. Lehetőségeinkhez mérten, de támogatni kell a jogosult szervezetek nemzetközi együttműködéséhez szükséges pályázati lehetőséget. 9

2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A 2008-ban, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alap pillérjeit adó prioritások mindegyike jelenleg is megállja a helyét az aktuális felülvizsgálat időszakában. A 2007-2013 időszakra tervezett Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és célrendszerét megvalósítandó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia félidős értékelését, aktualizálását, a környezeti, gazdasági, társadalmi és politikai változásokra történő reflektálását el kell végezni, annak reményében, hogy még népszerűbb és az ügyfelek igényeit még teljesebben kiszolgáló lehetőségeket teremtsen a Stratégia. A 2008-ban tervezett HVS legnagyobb hátránya abban rejlett, hogy teljes mértékben ellent mondott az ügyfélbarát kezelési felület fogalmának. Az átdolgozott HVS egy sokkal tömörebb, rövidebb, lényegre törőbb, és áttekinthetőbb dokumentum, amely sokkal nagyobb mértékben igazodik az ügyfelek elvárásaihoz. A 2008. év őszén elfogadott és jóváhagyott Vidékfejlesztési Stratégia után bontakozott -, majd 2009- ben teljesedett ki és vált érezhetővé az emberek számára az évezred legnagyobb gazdasági válsága. A felülvizsgálatig megvalósult projektek önmagukban, a világ gazdasági eseményeinek tükrében, nem hozhattak a térség számára komoly fellendülést, de az egyes vállalkozóknak, szervezeteknek, önkormányzatoknak komoly segítséget jelentettek. Az ÚMVP III. és IV. tengelyében idáig lezárult, és közel 50 támogató határozatban részesített ügyfelek sikereit látva elkönyvelhető, hogy a Stratégiában megfogalmazott célokra a térségnek szüksége van. A pályázati kiírások, a kérelmek elbírálása azonban feltárta a rendszer, illetve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia azon negatív pontjait is, amelyek feltétlenül változtatásra szorulnak a gördülékeny pályáztatás, és a minél szélesebb körű csoportok támogatása érdekében. A 2010. tavaszán lezajlott kormányváltás új vidékfejlesztési irányelveket hozott az országban, amelyre természetesen a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiának is reagálnia kell. Összhangot kell teremteni a kormány által, központilag kiírásra kerülő projektlehetőségek és a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzések között. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének Mikrovállalkozások létrehozása, és fejlesztése -, illetve a Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre érkezett pályázatok magas számai mutatják, hogy a térségben sok olyan vállalkozó található, akik hajlandóak és nyitottak a vidékfejlesztési lehetőségekbe beruházni és befektetni az előrelépés reményében. Ezen két jogcím a központosítás ellenére is célkitűzésként, és HPME szinten a HVS részét fogják alkotni. Falumegújítás és falufejlesztés, illetve a Vidéki örökség megőrzése tekintetében is tapasztalható a pályázói igény fokozódása az első körhöz képest. Az akciócsoportok hatáskörében maradó két jogcím tekintetében a lehető legnagyobb támogatást, és a pályázati lehetőségeket kell a kedvezményezetteknek nyújtani. A HVS-ben megfogalmazott célkitűzéseket az ügyfelektől érkezett észrevételek tükrében, illetve pályázói igényeknek megfelelően át kell alakítani. A forrásallokáció szempontjából fontos, hogy azon lehetőségekre biztosítsunk, illetve csoportosítsunk többletforrást, amikre a tapasztalataink alapján a térségnek szüksége van. A Helyi életminőség fejlesztése jogcímen belül az Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése intézkedés kiemelt prioritásként szerepelt a 2008. évben elfogadott HVS-ben, de akkor az ún. ÚMVP, de nem LEADER jogcímcsoportba került besorolásra. A III. tengely által biztosított pályázati lehetőségek feltételei nem biztosítanak elegendő mozgásteret az egészségügyi tevékenységet ellátó szervezetek részére, ezért a továbbiakban ez az intézkedés LEADER forrásból lesz támogatva, a Közösségi célú fejlesztések jogcímen belül. 10

A programhoz olyan intézkedések párosulnak, amelyek az akciócsoport területén az egészségmegőrzést elősegítő, támogató, annak fontosságát hangsúlyozó rendezvényeket támogatják, kötelezően elkészítendő egészségterv kidolgozása mellett. Továbbá olyan intézkedések támogathatóak, amelyek a mobil egészségügyi szolgáltatások házhozszállítását segíti elő az egészségérték növelése érdekében. A térség egészségügyi szolgáltatásainak, elérhetőségének fejlesztése célkitűzésre allokált forrás összege az összes LEADER tengelyben allokálható forrás 18.5%-a. A Helyi életminőség fejlesztése azon belül Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások fejlesztése intézkedés is átsorolásra kerül a LEADER tengely Közösségi célú fejlesztések jogcímbe, mivel a kedvezményezettként megjelölt civil szervezeteknek nem volt pályázati lehetőségük az ÚMVP III. tengelyében tevékenységük fejlesztésére, népszerűsítésére. A felülvizsgált HVS célkitűzéseiben A térség szabadidős tevékenységének támogatása a mozgásra való nevelés ösztönzése és a kulturális események népszerűsítése érdekében néven szerepel. Olyan kis értékű intézkedések sorolhatóak ezen célterületbe, amelyek a térség sporttevékenységet folytató civil szervezeteinek nyújtanak támogatást hagyományteremtő sport-, illetve családi sportnap rendezvényeinek támogatása céljából. Szintén kis értékű projektként támogathatóak a térség hagyományőrző kulturális egyesületeinek hagyományőrző/teremtő rendezvényeinek támogatása. A térség szabadidős tevékenységének támogatása a mozgásra való nevelés ösztönzése és a kulturális események népszerűsítése érdekében célkitűzésre allokált forrás az összes LEADER tengelyben allokálható forrás 6.7%-a. A LEADER komplex fejlesztés jogcímen a térségben élő Kis és családi vállalkozások jövedelemtermelő képességeinek javítása érdekében a termelés korszerűsítését javítani kell azáltal, hogy támogatásra kerülnek a korszerű technikák bevezetését elősegítő lehetőségek, és hatékonyabb termelést biztosító fajtaszerkezetek, ami magasabb minőségű termékelőállítást tesz lehetővé. Ennek egyenes következménye a feldolgozottság szintjének és a hozzáadott érték szintjének a növekedése is. Támogathatóak továbbá a térségre jellemző, de a nagyüzemi termelés ideje alatt eltűnt tradicionális fajták újra termelésbe vonását megvalósító intézkedések, és ezen fajtáknak népszerűsítésének és piacra jutását is támogatni szükséges. A célkitűzésre allokált forrás az összes LEADER tengelyben allokálható forrás 50%-a. A Vállalkozás alapú fejlesztés azon belül a Külterleti földutak és mezőgazdasági összekötő utak karbantartása, javítása intézkedés továbbra is a HVS részét képezi. A térség valamennyi települési önkormányzatának, illetve a túlnyomórészt külterületi lakosok számára komoly problémát jelentenek az önkormányzatok kezelésében lévő földutak, melyek minősége nem kielégítő. A tanyás térségek és a külterületek számára csak kizárólag a földutak jelentik a kapcsolatot a településekkel. A HVS prioritását képezte eddig is a külterületi önkormányzati tulajdonban lévő földutak karbantartása, de a LEADER első körében biztosított lehetőség még nem volt elegendő, hogy javuljanak a tanyás térségben, ill. külterületeken élők életfeltételei, illetve lelassítható legyen az e területeken észlelhető elnéptelenedés folyamata. A Külterületi földutak és mezőgazdasági összekötő utak karbantartása, javítása célkitűzésre allokált forrás az összes LEADER tengelyben allokálható forrás 21,5%-a. 11

Helyi életminőség fejlesztése új intézkedéssel bővült: Civil szervezetek a biztonságért. A felülvizsgált Helyi Vidékfejlesztési Stratégiának is részét kell, hogy képezze a közbiztonság megteremtését elősegítő civil szervezeteknek a támogatása, működési feltételeinek megkönnyítése érdekében. Az intézkedés LEADER Közösségi célú fejlesztések jogcímben kerül támogatásra, melyben lehetőség nyílik az érintett civil szervezetek eszközállományának frissítése, korszerűsítése érdekében történő eszközbeszerzés támogatható. Civil szervezetek a biztonságért célkitűzésre allokált forrás az összes LEADER tengelyben allokálható forrás 3.3%-a. 2.5 SWOT - elemzés Erősségek - Kistermelők tapasztalati tudásbázisa - A térségben meglévő nagybani piac, a kistelepüléseken részben meglévő helyi piacok. - Nagy számú sport- és kulturális egyesületek száma - Központi egészségügyi centrum megléte a térségben - A térségben nagy számban található a közbiztonság megerősítését szolgáló civil szervezet Gyengeségek - kistermelők eszközállományának és infrastruktúrájának hiányossága korszerűtlensége, - helyi piacok izoláltsága, a termékértékesítés szervezetlensége és a termékek alacsony feldolgozottsági szintje - Kevés civil szervezet által szervezett kulturális és sportrendezvény - Az egészségügyi ellátások mobilitásának a hiánya, és azok elérhetetlensége a kistelepüléseken és külterületen élők számára - Az egészsségtudatosság hiányából származó késői orvoshozfordulás - Alacsony a térség egészségértéke - A térségben viszonylagosan magas a bűnözés mértéke, viszont a közbiztonság megerősítését szolgáló civil szervezetek elavult és hiányos eszközállománnyal rendelkeznek. - A külterületi földutak elhanyagoltsága Lehetőségek Fenyegetések - zöldség és gyümölcs termesztés bővítésének a lehetősége, a helyi előállítású élelmiszerek növekvő 12 - kistermelők kiszolgáltatottsága a piac felé, folyamatos piacvesztés - a térségben tapasztalható elsivatagosodás jelenségének felerősödése, melynek következtében

igényének tükrében. - kistermelők szervezetei közötti összefogás elősegítése - Hagyománytisztelő, kultúrára nyitott és testmozgást kedvelő vidéki társadalom - a közbiztonsággal foglalkozó civil szervezetek által ápolt kapcsolatrendszerek a hivatásos bűnmegelőzési szervezetekkel - Kecskemét város közelsége, a térség gazdaságföldrajzi központi elhelyezkedése - A még művelés alá nem volt termőképes földterületek megléte földterületek esnek ki a mezőgzadasági termelésből - fiatalok elvándorlása a településekről, a települések népességmegtartó erejének csökkenése - folyamatosan emelkedő munkanélküliségi ráta - A külterületen élők folyamatos leszakadása a mikroközpontoktól a rossz állapotban lévő külterületi földutak hiányosságai miatt - a külterületeken élő aktív korú lakosság körében magas az időben elvégzett szűrésekkel megelőzhető súlyos betegségek aránya. 13

3.1 Jövőkép A HVS felülvizsgálata lehetőséget teremt a különböző Vidékfejlesztési koncepciókkal, tervekkel összehangolva, egy olyan vidék megteremtéshez, ahol az állampolgárok nyugodt, félelem nélküli, biztonságos életet élhetnek. A közbiztonság megléte elengedhetetlen részét kell, hogy képezze bármely térség vidékfejlesztésében, hiszen annak hiánya minden más fejlesztést hátráltat. Különösen fontos elem a fenntartható mezőgazdaság és a fenntartható vidékfejlesztés kialakítása, a szerkezeti alkalmazkodás elősegítése, az ökológiai és gazdasági stabilitás biztosítása. A LEADER program keretében olyan együttműködési lehetőségeket, feltételeket kíván biztosítani és létrehozni HVS a térség termelői és felhasználói számára, amik elősegítik a termelők önfenntartó gazdálkodását, és a helyi piacok kialakítását, illetve megerősítését. A helyi termékek népszerűsítése, és egyre szélesebb körben való fogyasztása nagy mértékben hozzájárul a térségi identitás tudat kialakításához. A térség lakosainak egészségállapota az országos átlag alatti értéket mutat, ami mindenféleképpen pozitív irányba kell, hogy elmozduljon a közeljövőben. Ennek megfelelően a HVS is kiemelt prioritásként kezeli a térség egészségügyi szolgáltatásainak, elérhetőségének fejlesztését. 2013-ig több olyan rendezvényt, tájékoztatót kívánunk tartani minden korosztály számára, amely az egészséges életmódra nevelést ösztönzi, illetve ahol az érdeklődők ingyenes szűréseken és vizsgálaton vehetnek részt. Ehhez szorosan kapcsolódik a térség sportegyesületeinek támogatása, amely szintén az egészséges életmód elősegítését célozza meg a tömegsport rendezvényekre támaszkodva. Ezen lehetőségek reményében javítható a térség egészségállapota, és egyre inkább elismertté válik a köztudatban az egészségtudatos nevelés fontossága, jelentősége. A térség hagyományőrző kulturális civil szervezetei által szervezett programok igazán színvonalasak, viszont meglehetősen kevésnek bizonyulnak, elsősorban az anyagi forrás hiányában egy ekkora lélekszámú térségnek. A hagyomány őrzése és ápolása kiemelt jelentőséget élvez a térség életében, ezért a LEADER program befejezéséig a térség összes településén legalább egy hagyományőrző, illetve a vidéki örökséget bemutató kulturális program megrendezését tűzi ki célul a HVS. A HVS prioritásai között szerepel továbbra is a térség mikrovállalkozásainak támogatása. Kiemelt területként kezeljük a turizmust, amely a térségben meghatározó jövedelemforrást jelent az itt élők számára. A turizmus fejlesztését is elsősorban a természeti látványosságok kiaknázására, ill. a szálláshelyek létesítése, korszerűsítése, a szabadidős szolgáltatások és a lovas hagyományok és az egyéb kapcsolódó szolgáltatások körében terveztük megvalósítani. A térség megítélése szempontjából elengedhetetlen a települések kulturált, rendezett városképe, a rendben tartott közparkok és tiszta utcák látványa, ezért a HVS is külön témaként foglalkozik ezzel a témával. 14

3.2. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata lehetőséget adott a térségben jelentkező problémák rangsorolására és az azokra megfogalmazható válasz lehetőségek beültetésére a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiába. Ennek megfelelően az Akciócsoport működése alatt beérkezett és kitöltésre került ügyfél-regisztrációs lapok által felmerült kérdések, és a felülvizsgálat alatt beérkezett projektötletek, illetve felmerült problémák szolgáltak alapul a HVS felülvizsgálata alatt megfogalmazott célkitűzésekhez. Ennek megfelelően a helyi kis-, és családi gazdálkodók, illetve vállalkozók eszközállományának korszerűsítése, illetve a helyi termékek számára a helyi piacok újrateremtését kívánja a HVS megteremteni, hogy önfenntartó gazdasági egységenként működhessenek. A HVS vonatkozó célkitűzése A térségben élő vállalkozóinak, gazdaságainak jövedelemtermelő képességeinek javítása. A települések bel-, és külterületére egyaránt jellemző a földutak magas arányszáma, amely megnehezíti a külterületi lakosok életét, és gátolja a szolgáltatások terjedésének lehetőségét. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia vonatkozó célkitűzése az Önkormányzati külterületi földutak karbantartása, javítása. A térség egészségértéke, illetve az egyének egészségének elősegítő magatartás, étkezési szokások stb. elmaradnak az Uniós normáktól. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia ennek a problémának csak egy kis szeletére nyújthat előrehaladási lehetőséget, de az annál fontosabbnak ígérkezhet a jövő szempontjából. Az egészségügyi szolgáltatások mobilizálását elősegítő intézkedések és az egészségtudatos magatartást fontosságára felhívó rendezvények támogatását szolgálja a HVS A térség egészségügyi szolgáltatásainak, elérhetőségének fejlesztése célkitűzése. A térség sportegyesületeinek, kiemelten a tömegsportot és az utánpótlással foglalkozóaknak, nincs megfelelő anyagi hátterük tevékenységük népszerűsítéséhez, illetve sportesemények, családi sportnapok szervezéséhez. A hagyományőrző kulturális szervezetek is hasonlóan nehéz helyzetben vannak, pedig munkájuk és felelősségük a helyi identitástudat megőrzésében nagy szerepet játszik. Ezen problémák orvoslására a HVS külön célkitűzésként kezeli A térség szabadidős tevékenységének támogatása a mozgásra való nevelés ösztönzése és a kulturális események népszerűsítése érdekében. A vidéki települések és a külterületeken élők biztonságát külön prioritásként kell kezelni, annak érdekében, hogy egy biztonságos, élhető vidéken folytódjanak le a beruházások, éledhessenek újjá a helyi piacok, kerülhessenek megrendezésre kulturális és sportrendezvények, váljon vonzóvá a vidéki élet, és kerüljenek kiaknázásra a benne rejlő lehetőségek. A HVS felülvizsgálata során Civil szervezetek a biztonságért néven szerepelteti a onatkozó célkitűzést. 15

3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései ÚMVP LEADER 1. célkitűzés: A térség egészségügyi szolgáltatásainak, elérhetőségének fejlesztése A tanyán élők a rossz közlekedési feltételek miatt nem tudják igénybe venni a korszerű szolgáltatásokat. A Kecskeméttől, vagy a nagyobb lélekszámmal rendelkező településektől távolabbi községek lakosai a távolság és a lassú, vagy hiányos tömegközlekedés miatt nem használják ki az egészségügyi szolgáltatásokat. A nehezen elérhető ellátás miatt gyakori a késői orvoshoz fordulás. Az egészségi állapot javítása érdekében a lakosság egészségtudatos életmódjának fejlesztése. A kistérség aprófalvakban és tanyán élő népességének ellátáshoz való hozzáférésének javítása a rossz közlekedési feltételek betegszállító rendszer bevezetésével történő kiiktatásával, ezzel a helyi humán erőforrások bevonásával a lakossághoz közel vinni az alapvető ellátásokat. Kistérségi egészségterv elkészítése, egészségtudatosság fejlesztése a lakosságnál, az alacsony egészség érték növelése, a késői orvoshoz fordulás kiküszöbölése, a szűrések lakosság közelébe történő elvitele. A célkitűzéshez sorolt két intézkedés keretében a betegszállító rendszer és a mobil szűrések átalakítását, egészségtervek készítése, egészségfejlesztési és az egészséges életmódra való nevelésre ösztönző rendezvények tartása támogatható. 2. célkitűzés: A térség szabadidős tevékenységének támogatása a mozgásra való nevelés ösztönzése és a kulturális események népszerűsítése érdekében. A térség minden korosztálya részére elérhetővé kell tenni a rendszeres sportolás, mozgás lehetőségét, azonban ez a meglehetősen szerény és hiányos, a rossz állapotban lévő közösségi sportoláshoz kapcsoló infrastruktúra és marketing miatt a térség kisebb községeiben szinte lehetetlen. A térség településein kevés a civil szervezetek által szervezett kulturális rendezvény, amelyek elsősorban a forráshiány miatt nem valósulnak meg, miközben rengeteg a kreatív és a hagyomány ápolását elősegítő ötlet, kezdeményezés. A célkitűzéshez olyan két intézkedés sorolható, amelyek a civil szervezetek szervezésében megvalósuló közösségi sport, vagy kulturális rendezvények, eszközbeszerzések támogathatóak. 3. célkitűzés: A térségben élő vállalkozók, gazdaságok jövedelemtermelő képességeinek javítása A térségben található kis- és családi gazdaságok, kisvállalkozások nem rendelkeznek elegendő vagy korszerű eszközökkel és infrastruktúrával sem a termelés, sem a feldolgozás területén. A termelés sok esetben korszerűtlen technológiával, fajtaszerkezettel, nem megfelelő minőségi szinten történik. Az előállított termékek áruvá készítése alacsony színvonalú, a feldolgozottság szintje csekély. Jelentős és rendszeres piaci zavarok tapasztalhatók minden évben, ebből kifolyólag az értékesítés tervezhetetlen. Az értékesítési csatornák még helyben sem kiépítettek. A térség kis és családi gazdaságainak jövedelemtermelő képességeinek javítása célkitűzéshez olyan intézkedések sorolhatóak, amelyek elősegítik a termelés korszerűsítését a kornak megfelelő technikai berendezések bevezetésének segítségével. Azon intézkedések is támogathatóak, amelyek a nagyüzemi termelés következtében eltűnt őshonos fajták a termelésbe újbóli bevonását ösztönzi. Továbbá olyan intézkedés is támogatható, amely a helyben megtermelt áru cikkek direkt értékesítését segíti elő. 16

4. célkitűzés: Önkormányzati külterületi földutak karbantartása, javítása. A térségben magas a földutak aránya, amely különösen a külterületen élők számára jelentenek mindennapos problémát. A tanyás térségek és a külterületek számára csak kizárólag a földutak jelentik a kapcsolatot a településekkel. A rossz állapotban lévő földutak felerősítik a tanyás térségek leszakadásának folyamatát, és többek között hátráltatják a mobil egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét is. A célkitűzésben azon intézkedés támogatható, amely az önkormányzati földutak karbantartására irányuló eszközbeszerzést szolgálja. 5. célkitűzés: Civil szervezetek a biztonságért A rendőrség a meglévő tárgyi és személyi eszközeivel nem képes hatékonyan kezelni a kis értékre elkövetett bűncselekményeket és a szabálysértéseket. A közbiztonsággal foglalkozó helyi civil szervezetek jól ismerik a területet és az embereket, de nincs elég forrásuk tevékenységük hatékony ellátásához. A rendőrséggel közös helyi akcióik sikeresek és jelenlétük megnyugtató a lakosok számára, ezért támogatásukra lehetőséget kell biztosítani. A vízi védelem bekapcsolása a programba még tovább csökkentheti az elkövetett bűncselekmények számát a térségben. A célkitűzéshez sorolt intézkedés a már működő szervezetek, és azok társulásával létrehozott szervezetek eszközállományának bővítésére, fejlesztésére irányul. UMVP, de nem LEADER célkitűzések: Mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése - Vállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztése - Minőségbiztosítási- és környezetirányítási rendszerek kialakítása, fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése - Helyi adottságokra épülő turisztikai fejlesztések támogatása - Falusi szálláshelyek kialakítása, fejlesztése - Ifjúsági szálláshelyek létrehozása, korszerűsítése - Szálláshelyhez nem kötött egyéb minőségi és komplex szolgáltatások kiépítése, már meglévők bővítése Falumegújítás és fejlesztése - A térség bel-, és kültéri közösségi helyeinek kialakítása, fejlesztése 17

- Helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró alábbi épületek felújítása Vidéki örökség megőrzése - A helyi építészeti, természeti és kulturális értékek védelme, megőrzése, feltárása - Védelem alatt álló objektumokhoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítása, fejlesztése 18