Bács-Kiskun megye vízhigiénés helyzete 2015.

Bács-Kiskun megye vízhigiénés helyzete 2015. Közműves vízellátás Bács-Kiskun megyében mind a 119 településen (22 város, 97 község) biztosított a közműves ivóvíz szolgáltatás, a lakosság 87,1 %-a közüzemi ivóvízzel ellátott (447836 fő). A vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 87,1 % (városokban átlagosan 89,%, községekben 83,2%), mely az országos átlaghoz képest 7,6 %-os lemaradást mutat. A bekapcsolt lakások arányában településenként nagy a szórás, legkedvezőtlenebb a magas arányú külterületi népességgel rendelkező településeknél. A 11 járásnál a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya az alábbiak szerint alakul: - Bácsalmási járás: 95,1; - Bajai járás: 95; - Jánoshalmai járás: 88,7; - Kalocsai járás: 96; - Kecskeméti járás: 87,3; - Kiskőrösi járás: 84,1; - Kiskunfélegyházai járás: 70; - Kiskunhalasi járás: 85,9; - Kiskunmajsai járás: 75,6; - Kunszentmiklósi járás: 86,5; - Tiszakécskei járás: 84,6. A statisztikai évkönyv (2014) adatai alapján 100 % a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 28 településen (Hajós, Bácsbokod, Bácsborsod, Bácsszentgyörgy, Bátya, Császártöltés, Csátalja, Dávod, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Dusnok, Fajsz, Foktő, Gara, Géderlak, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Miske, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Ordas, Szeremle, Újtelek, Uszód) 90-99% közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 30 településen (Kecskemét, Bácsalmás, Baja, Dunavecse, Kalocsa, Kecel, Mélykút, Solt, Soltvadkert, Tompa, Akasztó, Apostag, Bátmonostor, Csávoly, Drágszél, Dunafalva, Érsekcsanád, Felsőszentiván, Harta, Homokmégy, Öregcsertő, Rém, Soltszentimre, Sükösd, Szakmár, Szalkszentmárton, Tass, Tataháza, Tiszaug, Vaskút) 80-90 %, közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 18 településen (Izsák, Jánoshalma, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Tiszakécske, Borota, Érsekhalma, Gátér, Hercegszántó, Kunfehértó, Lakitelek, Szank, Tiszaalpár, Újsolt, Városföld) 70-80 %, közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 17 településen (Kiskunfélegyháza, Szabadszállás, Csengőd, Csikéria, Fülöpszállás, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kelebia, Kisszállás, Kömpöc, Kunbaracs, Kunszállás, Tázlár, Nyárlőrinc, Orgovány, Pirtó, Tabdi) 60-70% közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások 11 településen (Lajosmizse, Ágasegyháza, Ballószög, Balotaszállás, Bugac, Bugacpusztaháza, Helvécia, Kaskantyú, Kunadacs, Kunpeszér, Páhi), 1

60% alatti közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 15 település esetében (Bácsszőlős, Bócsa, Csólyospálos, Felsőlajos, Fülöpháza, Fülöpjakab, Imrehegy, Jakabszállás, Kéleshalom, Ladánybene, Móricgát, Pálmonostora, Petőfiszállás, Szentkirály, Zsana). A közművek által a lakosságnak szolgáltatott ivóvíz mennyisége a megyében 14924000 m 3 /év, ami az előző évihez képest csökkenést mutat. Az egy főre jutó vízfelhasználás 29 m 3 /év. Díjtartozás miatt életbeléptetett vízhasználati korlátozásról egyre több bejelentés érkezett a járási hivatalok népegészségügyi osztályaihoz (továbbiakban járási hivatal) ezek helyszínen történő kivizsgálása (jogszabályi előírásoknak való megfelelés) szinte lehetetlen. Víztermelés 119 településünk közül 118-at a megye közigazgatási területén létesített 97 közüzemi vízmű látott el ivóvízzel, 1 település vízellátása a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Csépa Regionális Vízműről biztosított. A 16 városi, 4 regionális és 77 községi (településrészen lévő) közműves vízellátás a vízminőség-javító program keretében megvalósult beruházásoknak köszönhetően az év utolsó negyedévében a következő képen módosult: városi vízművek száma maradt 16, ebből 6 vízmű térségi vízműként még további 14 települést/településrész vízellátását biztosítja. A 4 regionális vízmű összesen 35 települést lát el vezetékes ivóvízzel (a tárgy évben 3 településsel bővült). A községi vízművek száma a projekt következtében jelentősen (21-el) csökkent, így az üzemelő községi vízművek száma 56 lett, mely összesen 65 települést/településrészt lát el vezetékes ivóvízzel. A projekt megvalósítását követően a kitermelt víz 81 %-ban védett, mély rétegekből, 18,4 %-ban Duna-menti parti kutakból, 0,6 %-ban sekély mélységű sérülékeny vízadókból származik. Vízminőségi probléma Megyénkben a közmű által szolgáltatott nyersvíz minősége általában kedvezőtlen, a mély rétegvizekben nagy gyakorisággal határérték feletti az arzén, a vas, a mangán, az ammónia, és a metán tartalom. A megye kisebb, jól körülhatárolható térségeiben a víz kemény, nagy a klorid és nátrium tartalom, másutt a keménység nem érte el az optimális szintet. A parti kutakból és a sekély rétegekből kitermelt víz az ammónia, a vas és a mangán tartalom miatt igényel kezelést. A megye 4 településén határértéket meghaladó bór tartalommal is számolni kell. Nitrit, nitrát és fluorid határérték túllépés megyénkre nem jellemző. Vízkezelés A kitermelt víz minőségének javítása érdekében 2014-ban 48 vízműnél működtettek víztisztító berendezést, ez a szám a múlt év végére 76-ra emelkedett. A megyei települések közül csupán 6 településen (Felsőlajos, Szentkirály, Ladánybene, Szabadszállás- Balázspuszta, Újsolt, Dunaegyháza) nyers víz jut el a lakossághoz, mivel víztisztító technológia nem épült, ill. nem csatlakozott rá másik vízellátó rendszerre sem. Vízminőség-javító beruházás A megyében 2014. évben néhány településen (4) valósult csak meg a beruházás, a települések zöménél 2015. évben kezdődtek meg a munkálatok. A vízminőség-javító program során a megyében 28 új technológia létesült, (a meglévők nagy részét felújították), 21 új közüzemi kút megfúrására került sor és 19 db víztornyot helyeztek üzembe. 2

A projekt során hálózatcserére csak kis mértékben került sor, mivel ez csak 20%-ban volt támogatott. Ez azt jelentette, hogy egy átlagos kis település esetében néhány km hálózatcsere történt. A hálózatok öblítését, szivacsdugós takarítását információink szerint mindenhol elvégezték. Általános problémaként merült fel a vízjogi létesítési engedélyekben a hatóságunk által előírt 3 hónapos próbaüzem lefolytatása. A múlt év harmadik negyedévében még nagyszámú projekt (33) próbaüzeme nem indult el, a kivitelezések késésben voltak. Az év végén a projekteket (elvileg) le kellett zárni, a valóságban azonban 17 vízmű esetében még ebben az évben is folynak a próbaüzemi eljárások. A kivitelezőkkel és a kormányhivatallal történt egyeztetést követően, a próbaüzem hosszát egy hónapra csökkentettük és további 8 hét fokozott monitoring vizsgálatot írtunk elő a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban adott, módosított szakhatósági állásfoglalásunkban. Az eddigi tapasztalataink alapján voltak problémák a projektek megvalósítás terén. Volt/van olyan vízmű, ahol a szűrőket nem tudták 1-2 hónapig üzembe helyezni a fennálló bakteriális (Ps. aeruginosa) szennyezettség miatt. Sokszor tapasztaltunk kivitelezési problémát, mint pl. az adagolásra kerülő veszélyes anyagok/készítmények nem megfelelő módon történő adagolása/felhasználása, vegyszertárolók nem megfelelő módon történő kialakítása, a mintavételi csapok nem előírás szerű felszerelése (2 m magasságba tették), a csurgalékvíz elvezetésének hiánya. A projektek további hátránya volt, hogy elhúzódott, a késői kivitelezés elkezdése miatt a projektek megvalósítása elkapkodott volt, sok volt a műszaki probléma, ami sajnos az üzemeltetőknek történő átadást követően is továbbra is fennáll, egyes beruházások tekintetében. A projekt előnye, hogy a lakosság nagy %-át érintette és egészséges vízellátás volt a cél. Ellátottsági helyzetben bekövetkezett változás Az üzemeltetőktől kapott tájékoztatás alapján 2015-ben az ivóvízminőség-javító program keretében Helvécia, Izsák, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, és Lajosmizse egyes külterületi részei kerültek bekapcsolásra a települési vízellátó rendszerre, azonban a fogyasztók rákötését a projekt nem tartalmazta, a bekötővezetékek kiépítése várhatóan ez évben valósul meg. Távvezeték épült továbbá Csávoly külterületi (Józsefháza), Katymár Szociális Otthon, Madaras Madarász tanya, Pirtó és Imrehegy külterületi rész vízellátására, az érintettek száma összesen 170 fő. A projektek kivitelezése során végzett ellenőrzési tapasztalataink A beruházások során esetlegesen felmerült közegészségügyet is érintő problémákról (pl. víztorony teljes leürülése csőtörés miatt, új vezeték kiépítésének a hiánya miatt fellépő vízhiány stb.) nem értesítették az illetékes népegészségügyi hatóságot, a problémával csak a helyszínen találkoztunk. A kivitelezések során az általános higiénés előírásokat próbálták valamilyen szinten betartani, azonban az ellenőrzések során voltak ezzel ellentétes tapasztalataink, a vízmű védőterülete az építkezés idején szinte teljesen fel volt dúlva, az üzemelő helyiségek tisztasága kívánnivalót hagyott maga után. Egyes technológiák esetében az új víztisztító technológia kiépítése egy helyiségben folyt a meglévő technológia üzemeltetésével. Az építkezés, kivitelezés kapcsán a vízminőség ellenőrzésére nagy hangsúlyt fektettünk. Megköveteltük mind a beruházótól, mind az üzemeltetőtől, hogy bárminemű vízminőségi probléma fennállása esetén, azonnal tájékoztassák hatóságunkat, a próbaüzem során a vízvizsgálati eredményeket soron kívül küldjék meg. Kihangsúlyoztuk a tárgyalások, ellenőrzések során az együttműködés fontosságát, ami véleményünk szerint a projektek során megfelelően működött. 3

Gyakran kértek hatóságunktól szakmai segítséget, főleg a szűrők elszennyeződésének megszüntetése érdekében. Az együttműködésnek köszönhetően a lakosságot veszélyeztető vízminőségi probléma nem fordult elő. Rendkívüli helyzet A vízminőség-javító beruházások során előfordultak műszaki hibák, (vezetékek elvágása) melyek következtében az adott település néhány órára vezetékes vízellátás nélkül maradt. A felmerülő problémákat a kivitelező az üzemeltető közreműködésével 6 órán belül megoldották. A legjelentősebb műszaki hiba - amelyet szintén a kivitelező hibája okozott - Kecskemét II. vízmű telepén fordult elő. Az alagsorban lévő gépházat, szivattyúkat a víz teljesen elöntötte, ezért minden gépészeti funkciót le kellett állítani. Tekintettel arra, hogy az I. sz. telep nem tudta a több mint 100000 fős lakosságot ellátni, a víztornyok 1-2 óra alatt leürültek, a város vezetékes vízellátása megszűnt, a vízhiány a megyei kórház működését is érintette. A hiba kijavítását a szakemberek megkezdték, így az esti órákban az alapvető vízszolgáltatás helyreállt, átmeneti vízellátás elrendelése nem vált szükségessé. Az üzemeltetőktől kapott tájékoztatás alapján a projektek kivitelezése alatt, több alkalommal is elrendelt hőségriasztások hátráltatták a kivitelezést, mivel a kivitelezési munkálatokat úgy kellett szervezni, hogy a megnövekedett vízigényt ki tudják elégíteni, a lakosság vízellátása a hőségriasztás idején folyamatos legyen. Vízkorlátozásra nem került sor, azonban néhány vízmű a kapacitásának a maximumán termelt. Közüzemi vízművek ellenőrzése A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet alapján a járási hivatalok 57 közüzemi vízmű esetében rendelkeznek hatáskörrel, a népegészségügyi főosztályon 19 közüzemi vízművet tartunk nyilván, mely 5000 főnél több állandó népességet lát el, vagy 1000 m 3 /nap feletti kapacitású. A közüzemi vízművek helyszíni ellenőrzése 2015. évben teljesült. A négy járási intézet közül háromnál 100%-ban megtörtént a közüzemi vízművek helyszíni ellenőrzése. A Kecskeméti Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya esetében a közüzemi vízművek ellenőrzésére 70 %-ban került sor. Hiányosságot az önkontroll vizsgálatok, valamint a kémiai biztonság terén tapasztaltunk. Továbbá néhány esetben a technológia ellenőrzésére szolgáló ütemterv benyújtására, illetv biológiai vizsgálat elvégzésére történt kötelezés. Ez utóbbit az indokolta, hogy a hálózati víz minőségére (dohos szag) vonatkozó panaszbejelentést követően az üzemeltető nem végzett biológiai vizsgálatot, csak a helyszínen érzékszervi vizsgálat történt. A beruházások kivitelezése alatt az ellenőrzések elsődlegesen a vízbiztonság fenntartására irányultak. A közüzemi vízművek ellenőrzése során a mintavételi helyek felülvizsgálatára is sor került. Mintavételi helyek megváltoztatására, a kijelölt mintavételi pontok megfelelő kialakítására (csurgalék víz elvezetésének biztosítása, nyomókar felszerelése) vonatkozóan összesen 10 végzésben került sor intézkedés megtételére. A mintavételi pontok kijelölése, egyeztetése során problémát okoz az üzemeltető és a hatóság között, hogy a vonatkozó jogszabály 4. (1) a) pontjában megfogalmazott "létesítményen belül" szófordulat eltérő értelmezése. Egyes üzemeltető csak közkifolyót hajlandó kijelölni mintavételi pontként, mivel véleménye szerint közösségi létesítményben nem feladata a mintavételi pont kijelölése és vizsgálata. Szükségesnek tartanánk a jogszabálynak erre vonatkozó pontosítását a hatósági munkánk megkönnyítése érdekében és az egységes szemlélet kialakítása miatt. 4

Népegészségügyi Főosztályunk által nyilvántartott mind a 19 közüzemi vízmű helyszíni ellenőrzése megtörtént, az ellenőrzések száma 22 volt. Ezen túlmenően további 12 alkalommal végeztünk a járási intézetek munkatársaival közös ellenőrzést a vízminőségjavító program keretében történt beruházással kapcsolatban. A közüzemi vízművek vízminőségére vonatkozó bejelentés 8 esetben történt, ebből 7 bejelentés a vízminőség-javító beruházás során fellépő zavarosság, elszíneződés (sárgás szín), dohos szag, a hálózatban a magasabb klór értékre vonatkozott. A bejelentések megalapozottak voltak, az üzemeltető minden esetben elvégezte a hálózat öblítést, mosatást. Kecskemét vízminőségére vonatkozó bejelentés - mely szerint a Margaréta Otthonba lakónál, a saját bevallása szerint, víztől eredő enterális tünetek jelentkeztek - nem bizonyult megalapozottnak. Az üzemeltető által elvégzett önkontroll vízvizsgálati eredmény megfelelő vízminőséget igazolt. A kérdéses időszakban a vízminőségre vonatkozó és enterális tünetekkel járó megbetegedésről további bejelentés nem érkezett hatóságunkhoz. Üzemeltetői és a hatósági vizsgálatok teljesítése és azok eredménye Üzemeltetői vizsgálatok teljesítése és azok eredménye: A közüzemi vízművek üzemeltetői a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően, az előírt, és a vízvizsgálati programban számszerűleg is meghatározott önellenőrző vizsgálataik teljesítéséről hatóságunkat a vizsgálati eredmények HUMVI rendszerbe történő feltöltésével tájékoztatják. A vízvizsgálati ütemtervet minden közüzemi vízmű esetében határozatilag hagytuk jóvá a múlt év elején (97 határozat, ebből 77 a járási hivatal által kiadott, 20 népegészségügyi főosztályunk által kiadott határozat). Ellenőrző bakteriológiai és ellenőrző kémiai vizsgálatot az üzemeltetők 2015 évben részben teljesítették. A teljesítés a kémiai vizsgálatok esetében 83 %-os, a bakteriológiai vizsgálatok esetében 111%-os. Mikroszkópos biológiai vízminőség ellenőrzést az üzemeltetők az előírtnál többet végeztek, a teljesítés 110 %-os volt. A részletes vizsgálatok nyomon követése mind az üzemeltetők, mind a hatóság részéről nehézkes, mivel a közüzemi vízművek jelentős része az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kért és kapott felmentést, a hálózat fogyasztói pontjainál teljesítendő részletes vízminőség ellenőrzés egyes kémiai paramétereinek vizsgálata alól. Az OTH által kiadott részletes vizsgálatok alóli felmentések többsége 2005-2006. évi. Problémát jelent, hogy néhány határozat nem tartalmaz érvényességi időt, vagyis korlátlan ideig, illetve visszavonásig érvényes, ezért az üzemeltetőt nem tudjuk a részletes vizsgálat elvégzésére kötelezni, ha ezt önmaga nem vállalja fel. Az üzemeltetők által a fogyasztói pontokról vett összes bakteriológiai minta 60%-a megfelelő, 26,4 %-a kifogásolt minőségűnek bizonyult, és 13,6 % el nem fogadható minősítésű minta volt. Az előző évekhez képest a nagyobb arányú kifogásoltságot az okozta, hogy a próbaüzemi időszakban előfordultak bakteriális szennyezettségek a hálózatokon. Az önellenőrző vegyi vizsgálatok eredménye jóval kedvezőtlenebb. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a 10 µg/l értéket meghaladó arzénkoncentráció esetén a víz nem ivóvíz minősítést kapott. Az elvégzett összes kémiai vizsgálatok alapján, a minták 7,7 %-a megfelelő, 51,2 %-a kifogásolt, 41,1 %-a el nem fogadható minősítést kapott. A kifogásoltság oka az esetek nagy részében a megengedett határértéket meghaladó vas, mangán, ammónia tartalom volt. 5

Az el nem fogadható minősítésű, összesen 229 minta közül egy minta kivételével az arzén haladta meg az előírt határértéket, egy mintában az ólom esett határérték fölé. Három mintában az arzén mellett, a bór is határérték feletti eredményt mutatott. Az elvégzett biológiai vizsgálatok közül a minták 90,6 % megfelelő, és 9,4 %-a kifogásolt minősítést kapott (főleg véglények és férgek jelenléte miatt). Hatósági ivóvíz vizsgálatok: Hatósági vizsgálat keretében a szolgáltatott közműves ivóvizek minőségének ellenőrzése érdekében 137 ellenőrző kémiai minta (teljesítés:101%) 255 ellenőrző bakteriológiai minta (teljesítés: 94,4 %) feldolgozása történt. Részletes kémiai vizsgálatot az előírt számban végeztünk, részletes bakteriológiai vizsgálat az előírt 13 vizsgálat helyett 84,6 %-ban 11 minta esetében teljesült, mikroszkópos biológiai vizsgálatot 120%-ban teljesítettük. Az összes bakteriológiai (önkontroll+hatósági) vizsgálat alapján a közműves ivóvizek 63,4%-ban megfelelőnek bizonyultak, a kifogásolt minták aránya 24,6 %. volt, E. coli, illetve Enterococcus jelenléte miatt a minták 12%-a bizonyult nem megfelelő minősítésűnek. Az elvégzett összes kémiai vizsgálat alapján a minták 19%-a volt megfelelő, 45,5 %-a kifogásolt, és 35,5 %-a el nem fogadható minősítést kapott. Az elvégzett biológiai vizsgálatok (önkontroll+hatósági) 91,9 %-a megfelelő minősítésű volt, 8,1 % volt kifogásolt minősítésű. A laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján még nem tapasztalható látható vízminőségjavító beruházások eredménye. Ennek egyik oka, hogy a kivitelezések zömmel a múlt év végén fejeződtek be, illetve néhány próbaüzem még jelenleg is folyamatban van. Átmeneti vízellátás Bács-Kiskun megyében a derogációs listán szereplő települések/településrészek száma 49. Valamennyi érintett település esetében a hálózati víz arzén koncentrációja haladja meg az előírt határértéket, valamint Bácsbokod, Bácsborsod, Fülöpszállás és Soltszentimre tekintetében a bór is határérték feletti/körüli értéket mutat. Megyénkben határérték feletti fluorid, nitrit értékekkel érintett település nincsen. Az átmeneti vízellátás 2015-ben az alábbi módon valósult meg: 1.) 9 településen (Madaras, Katymár, Bácsalmás, Kunbaja, Gara, Bácsszentgyörgy, Tataháza, Mátételke, Bugacpusztaháza) az üzemeltető a meglévő vízkezelő technológia intenzifikálásával, 1 település esetében (Érsekcsanád) a szomszédos településről átvezetéssel, 1 település esetében (Orgovány) pedig az arzéntartalmú réteg kizárásával oldotta meg a megfelelő minőségű víz biztosítását. A fentebb említett településeknél határozatilag fokozott monitoring elvégzésére köteleztük az üzemeltetőt. 2.) Az átmeneti vízellátás jellemzően a HM által telepített konténerek biztosították. Konténeres víztisztító berendezés 26 településen (Bácsbokod, Bácsborsod, Kiskőrös (3 db), Jászszentlászló, Bácsszőlős, Csikéria, Borota, Tompa (2 db), Csengőd, Érsekhalma, Felsőszentiván, Harkakötöny, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kiskunmajsa-Bodoglár, Kisszállás, Kunfehértó, Mélykút (2 db), Mélykút-Öregmajor, Nemesnádudvar, Rém, Hajós, Császártöltés, Fülöpszállás, Kecel) működött. 3.) A többi település esetében az átmeneti vízellátás tartályból, telepített vízadagolóból, lajtos kocsiból volt biztosítva. 6

A vízminőség-javító programok próbaüzemi eljárásának befejezését követően a telepített konténerek - két település kivételével, ahol a vízjogi üzemeltetési engedélyt a tárgyi évben már visszavonták - továbbra is működtek, ill. az átmeneti vízellátás a múlt év egészében még biztosítva volt. Az üzemeltetők tájékoztatása alapján a konténereket a lakosság már egyre kevésbé vette igénybe, inkább a próbaüzem során a hálózatra termelt víz fogyasztása, felhasználása volt a jellemzőbb. A tárgy évben átmeneti vízellátás határozatilag történő elrendelésére, birság kiszabására nem került sor. Az átmeneti vízellátás helyszíni ellenőrzésére összesen 57 esetben került sor. Az üzemeltetésben csak kisebb hiányosságok merültek fel: a konténerek önkontroll eredményei nem voltak a helyszínen, az üzemnapló nem volt pontosan vezetve, ill. a konténerek nyitva tartásának a meghosszabbítására intézkedtek a járási kollegák. Az átmeneti vízellátással szüneteltetésével kapcsolatos panaszbejelentés 2 alkalommal érkezett a járási hivatalhoz. A konténer műszaki hibája okozta az átmeneti vízellátás több mint egy hetes leállását. Átmeneti vízellátás vízminőségének az ellenőrzése: a telepített konténerek, tartályok vízminőségének az ellenőrzése érdekében 54 hatósági mintavételre került sor, melyből a kifogásolt minták száma 14 volt, a kifogásolt paraméterek száma 20. Az ideiglenes átmeneti beavatkozás eredményességét 23 minta megvételével ellenőriztük, a kifogásolt minták száma 12, a kifogásolt paraméterek száma 20 volt. Az átmeneti vízellátás során biztosított kifogásolt minőségű bakteriológiai vízminőségre vonatkozóan 10 esetben, a határérték feletti arzén túllépés miatt 8 alkalommal intézkedtünk, (8 esetben az arzén mellett bakteriológiai kifogás is fennállt). Ivóvíz ólom tartalma Tekintettel arra, hogy a vízben előforduló ólom a gyermekekre nézve különösen veszélyes, ezért terveztük 2015-2020 között, elsősorban óvodákban, iskolákban a felhasznált víz ólom tartalmának ellenőrzését hatósági vízvizsgálattal. Terveink szerint évente összesen 20-25 mintát vizsgáltatunk, a 119 település esetében egy-egy ólomra vonatkozó vízvizsgálatot végeztetünk a településen lévő, régebbi építésű iskola, óvoda belső hálózatából. Ennek függvényében (a részletes vizsgálatokon felül) 2015. évben 26 településen lévő óvoda/iskola mintavételi pontján történt hatósági ólom vizsgálat. Az üzemeltetők által végzett önkontroll vízvizsgálatok közül 2015-ben az ólom koncentráció egy esetben haladta meg a határértéket. A Bácsvíz Zrt, az önkormányzat üzemeltetésében lévő Apostag Óvoda Hunyadi u. 23-25. mintavételi pontról 2015. 04.27- én önkontroll vízvizsgálat keretében, ólom, és egyéb kémiai és bakteriológiai paraméterekre kiterjedő vízvizsgálatot végzett, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdésében foglaltak alapján. A Népegészségügyi Főosztályunknak soron kívül megküldött vízvizsgálati eredmények alapján az Óvoda konyha mosogatóról származó vízmintában az ólom koncentráció mért értéke 12,3 µg/l volt. Az ólom vizsgálatra a vonatkozó szabvány alapján, a mintavétel kifolyatás nélkül történik, míg az egyéb kémiai paraméterek vizsgálata esetében kifolyatást követően kell a mintát levenni. A kifolyatást követő mintavétel eredménye már megfelelő értéket (0,6 µg/l) mutatott. A mérési eredményekről tájékoztattuk az óvodát üzemeltető Polgármesteri Hivatalt és további vizsgálatok elvégzését javasoltuk a szükséges intézkedések megtétele mellett. 7

Az ólom egészségkárosító hatásáról, az ólom ivóvízben történő kimutatásáról, eredetéről, valamint a szükséges intézkedésekről 2014. évben készítettünk egy tájékoztatót, melyet a járási hivataloknál dolgozó kollegáknak is megküldünk, azzal, hogy a szórólapok kiosztásával adjanak a vízben esetlegesen előforduló ólom egészségkárosító hatásáról tájékoztatást az iskolák, óvodák ellenőrzése során. A tájékoztató anyagot minden esetben megküldtük azon üzemeltetők részére, ahol az önkontroll, ill. hatósági vízvizsgálatok alkalmával határérték feletti ólom koncentráció fordult elő. 8