Budapest-Csepel Önkormányzata Tóth Mihály Polgármester Úr részére és Budapest-Csepel Önkormányzata Képviselő Testülete részére Tárgy: Tamariska-domb bekerítése 1211 Budapest Szent Imre tér 10. Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt képviselő testület! Az Önkormányzat Internetes honlapján leközölt, a Topo Plan Kft által jegyzett Intézkedési terv a természeti értékek megőrzéséhez, fejlesztéséhez című műszaki véleménnyel kapcsolatban a következőket kívánom Önökkel közölni: A Tamariska-domb kérdésében készült Intézkedési Terv című tervezőmérnöki szakmai anyagot áttanulmányoztuk, azt RÉSZEIBEN ÉS EGÉSZÉBEN EGYARÁNT ELFOGADHATATLANNAK TARTJUK! Az anyag zavarossága, a vélemények következtetéseit megalapozó ismerethiány és jelentős tárgyi tévedések miatt, a megfelelő ismeretekkel nem rendelkező olvasót megtéveszti, félrevezeti! Mivel a készítők nem kerestek meg minden érintett felet, s mivel látható, hogy nem kellően alapos tájékoztatás után készült a dokumentum, véleményünket a következőkben részletesen közöljük, és minden érintettnek külön is megküldjük. Őszintén sajnáljuk, hogy a csepeli polgármesteri hivatal szakapparátusa a Csepeli Zöld Kör Egyesületet a Tamariska-dombbal kapcsolatban megtörtént ügyfél jogállásúként történt bejelentkezésünk, és személyi érintettségünk ellenére, kifelejtette a szakmai egyeztetésekből. Ebből a tényből egyértelműen vezethető le, hogy a felkért külső mérnöki tervező iroda miért nem volt kellően alapos tájékoztatással ellátva. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az egyesületünk által 2008 áprilisa óta szorgalmazott partnerség, illetve önkormányzat civil szektor közti konstruktív együttműködés a mai napig hiányzik! A dokumentum keletkezésének okát is inkább az eredmény érdekében kitartóan dolgozó civil szervezet iránti lekezelés, lenézés jelének tekinthetjük mint valós, érdemi előrelépésnek. Az anyag összességében az eddigi ismereteket nem gyarapítja, megállapításai szubjektívek, és a nem megfelelően megalapozott tájékoztatás miatt tévesek, megbízhatatlanok.
A Csepeli Zöld Kör Egyesület véleménye az Intézkedési Terv a természeti értékek megőrzéséhez, fejlesztéséhez című tervezőmérnöki anyagról. A dokumentum első átnézés alapján, egy átfogó, teljességre törekvő munkának tűnik; mely többségében pontos képet rajzol. Részletes tanulmányozásakor azonban kiderül, hogy a valóságnak nem megfelelő állítások mellett, pontatlan, esetenként hanyag munkát tart kezében az olvasó. A tévedések eleve megkérdőjelezik, hogy nem végeztek teljes körű egyeztetést, illetve a megrendelőtől vélhetően nem kaptak meg minden dokumentumot; s ezért több helyen valótlan tényekre, vagy részinformációkra alapozzák megállapításaikat. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az anyaguk elkészítésekor nem kerestek minket, annak ellenére, hogy a Csepeli környezetvédelmi tervről készített anyaguknál már volt példa a konstruktív együttműködésünkre. Véleményünkben csak és kizárólag a valótlan, illetőleg hiányos - pontatlan részekre reagálunk, és a zárszóban közöljük összegző megállapításainkat. Minden kifogásolt tétel esetében pontosan idézzük a téves részt is. Azokban a kérdésekben (kimondottan természetvédelmi, botanikai, zoológiai, stb.) szakkérdésekről írnak, eleve nem foglalunk állást, hiszen ezek nem a csepeli Képviselő Testület hatáskörébe, kompetenciájába tartozó kérdések! Hiányosságok: 4. oldal... az Intézkedési Terv megalapozásához a korábbi tanulmányok, szakvélemények megállapításait helyszíni szemlével, területvizsgálattal aktualizálva botanikai szakvéleményt készített. A dokumentum készítői a hozzá nem értőnek ezzel az állítással (aláhúzással kiemelve!) azt sugallják, hogy az anyag megállapításai jelenidőben teljes körűek, objektívek. Ez az állítás vélhetően téves, hiszen teljes körű aktualizálásra a tanulmány botanikus szakértője idő hiányában nem vállalkozhatott! A Kft a felkérést legkorábban május 14.-én kaphatta (lásd a 38. oldalon közölt egyeztetés jegyzőkönyvét), a kész anyag pdf fájljának elkészítése legkésőbb május 28.-án történt. A maximálisan rendelkezésre álló 14 nap objektív aktualizálásra nem elegendő. 4. oldal Az Intézkedési Terv készítői a Csepeli Zöld Kör Egyesület Tamariska domb védelmére vonatkozó korábbi javaslatait, azok megvalósítási lehetőségét az anyag készítése során természetvédelmi szakmai elvárások szempontjából megvizsgálták, illetve figyelembe vették. A dokumentum készítőinek ezen állítása téves, hiszen a Kft az egyesületet nem is kereste, meg, így nem állhat rendelkezésükre a hivatkozott anyag. Ez az állítás vélhetően azért is téves, mert a polgármesteri hivatal szakapparátusának nem áll
rendelkezésére az egyesület által kidolgozott összes anyag, mivel ők azokat tőlünk nem kérték, és nem is kapták meg. Nem kellően megalapozott az állítás azért sem, mert nem értelmezhető, pontatlan a természetvédelmi szakmai elvárások fogalma sem. Vajon mit értenek ez alatt: jogi, közgazdasági, botanikai, zoológiai, geológiai, stb. normáknak megfelelést? 5. oldal Az Intézkedési Terv jelen értelmezésben egy elveket. Irányokat és szükséges lépéseket meghatározó, rendszerező dokumentum, amely megteremti az egyes konkrét intézkedések szakmai megalapozottságát, egymásra épülését, megbecsüli azok várható költségét. A dokumentum készítői láthatóan nem vették figyelembe a domb kezelésének kettős jogi státuszát, ezért a feladat-tevékenység és költségbecslő megállapításai összemosottak, nem objektívek. A domb kezelése két, egymástól jogilag pontosan elkülöníthető kötelezettségből vezethető le. a.) A domb birtoklásából, tulajdonjogából származik a vagyonkezelési kötelezettség, mely alapvetően az állagmegóvás, védelem, településtisztasági és zöldfelület-kezelési kötelezettségekre terjed ki. Ezen tevékenységeknek nincs állandó természetvédelmi egyeztetés kötelezettsége ilyen kötelezettség csak akkor és oly mértékben keletkezik, ha az érinti a természetvédelmi kezelés jogszabályban meghatározott elemeit. b.) A természetvédelmi kezelés joga az 1996. évi LIII. törvény alapján értelmezhető. A törvény, és a kapcsolódó jogszabályok pontosan meghatározzák a természetvédelmi kezelő feladatait, kötelezettségeit, és hatósági jogkörét. A dokumentumszerzői nem említik, hogy a természetvédelmi kezelőnek nem csak jogai, hanem kötelezettségei is vannak, melyeknek költségvetési fedezetét nem a tulajdonos önkormányzat, hanem a törvény által felhatalmazott Fővárosi Önkormányzat kötelessége biztosítani. 5. oldal A terület természetvédelmi jellegéből fakadóan ott bármely, nem építési engedély köteles tevékenység végzéséhez, hasznosításához az I. fokú természetvédelmi hatóság, jelen esetben a főjegyző hatósági engedélye, szükséges. A megállapítása pontatlan, téves. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen típusú tevékenység esetén szükséges. A helyi jelentőségű védett természeti területen az 1996. évi LIII. törvény 38. (1) bek. a) ponttól j. pontig terjedően nevesített tevékenységek esetében van az I. fokú hatóságnak engedélyezési kötelezettsége, bármely más esetben azonban ilyen kötelezettsége nincsen. A dokumentum állítása ezért félrevezető, téves. 5. oldal A Képviselő-testületnek a természetvédelmi területen nincs hatásköre a területre vonatkozó tevékenységek elfogadására vonatkozó döntést hozni. A Képviselő-testület döntése a javasolt Intézkedési terv támogatására terjedhet ki. A dokumentum készítői a hozzá nem értőnek ezzel az állítással azt sugallják, hogy a tulajdonos nem jogosult tulajdona felett rendelkezni! Ez az állítás félrevezető, téves, a valóságnak nem felel meg, hiszen a tulajdonos jogosítványait és kötelezettségeit csak abban az esetben korlátozhatja a természetvédelmi kezelő, ha az a jogszabályokban meghatározott esetek körébe tartozik! A lakosság életvédelmét, baleset-elhárítását és a közvagyon védelmét a természetvédelmi hatóság nem korlátozhatja, mert ez tulajdonosi kötelezettség.
Félrevezető az állítás abból a szempontból is, hogy a természetvédelmi hatóság részére milyen jogokat biztosít a jogszabály, hiszen a jogokkal értelemszerűen a költségek vállalása is együtt jár. Amennyiben tehát a természetvédelmi kezelő balesetvédelmi és vagyonvédelmi jogokat kíván magához vonni, úgy annak költségvetési fedezetét is biztosítania kell! 5. oldal A Képviselő-testület által támogatott Intézkedési terv megvalósíthatóságához a Főjegyző, mint I. fokú természetvédelmi hatóság jóváhagyása szükséges, tehát a Képviselő-testületi határozat által támogatott Intézkedési tervet jóváhagyásra meg kell küldeni a Főjegyzőnek, mint I. fokú természetvédelmi hatóságnak. A dokumentum készítői által készített Intézkedési terv meglehetősen zavarost: összemossa a vagyonkezelői és a természetvédelmi kezelői feladatokat, és jogosítványokat, ezért ebben a formájában valóban hatósági jóváhagyást igényelne. Mivel a vagyonkezelői jogosítvány alapján az egyesület által javasolt projekt legfontosabb eleme: a vagyonkezelés-vagyonvédelem-balesetelhárítás nonprofit szervezet részére a hatályos jogszabályok szerint átadható, és ennek eldöntése kizárólagos joga a tulajdonosnak! Az Intézkedési terv egésze kétségessé válik, elutasítása a tulajdonos jogainak és érdekeinek figyelmen kívül hagyása miatt javasolt. 6. oldal A gázcsere telep. Az Intézkedési terv készítésének időszakában végzett helyszíni szemle alapján a telep használaton kívül van. A dokumentum megkérdőjelezendő tartalmának bizonyítéka ez a valótlan állítás. Ez az állítás felveti, hogy a hivatkozott helyszín bejárás egyáltalán nem történt meg, a készítők valótlan teljesítményt számoltak el a megrendelő felé. A mondat után következő, a gázcseretelep megvételéről ábrándozó valamennyi ábrándozás fikció, valóságalapot nem tartalmaz! Mivel ez a bekezdés nem méltó egy korrekt tanulmányhoz, az itt következő mondatok elemzésétől eltekintek. 7. oldal A Tamariska domb alatt a honvédség bunkereket alakított ki. A dokumentum állítása téves. A domb alatt nem katonai bunker: a polgári védelem alakította ki a lakosság védelmét szolgáló óvóhelyet, melynek funkcióját tudomásom szerint a mai napig fenntartják. Az óvóhely hasznosítása tehát csak és kizárólag a polgári védelmi szempont figyelembevételével valósítható meg. 7. oldal A terület a helyszíni szemlék tapasztalata alapján megállapítható volt, hogy a 206759/4 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa a területre készített geodéziai felmérés alapján meghatározott 607 m2 területet jogtalanul használja A dokumentum készítői ezzel az állítással azt sugallják, hogy a megkérdőjelezhető helyszíni szemléjükön állapították meg a jogsértő használatot. A használat jogsértő módja egy helyszíni bejárásból nem deríthető ki. Az önkormányzati tulajdon sérelme véleményünk szerint kivizsgálandó hatósági feladat. A vétkesség megállapítása nem kerülhető ki egy ilyen burkolt legalizálással. Egyesületünk felkéri Budapest-Csepel polgármesterét és jegyzőjét, hogy vizsgálja ki, vagy tegyen megfelelő lépéseket a köztulajdonban okozott kár értékének és felelőseinek megállapítására!
9. oldal A terület természeti értékeinek megismerésére, a terület népszerűsítésére, adott közre a Csepeli Zöld Kör. A dokumentum készítői vélhetően nem ismerik a szak-lektorált, tudományos igényű művet. Könyvünk a Tamariska-dombról készített legteljesebb tudományos igényű, ismeretterjesztő munka. Méltán tekinthetjük az idézett tanulmányok között szándékosan lekezelt forrásként: megemlítéséről el nem tekinthettek, de jelentőségét maximálisan lekicsinylették. A forrásmunkák teljességének hiánya (a készítők nem ismerik például Bajor Zoltán: Budapest természeti kalauza -2009, Kossuth kiadó- című forrásértékű munkáját sem), és a fenti lekezelő magatartás miatt a dokumentum megalapozottságának hiányos volta is megállapítható. 14. oldal A természetvédelmi terület bejárataként, fogadóterületeként is működő bunkerbejáratok környezete rendkívül elhanyagolt, rendezésre szorul. A bunkerbejáratok környezetrendezése fontos eleme az Intézkedési Tervnek. A dokumentum készítői vélhetően nem ismerik a domb hétköznapi működését. Az Óvóhely bejáratok soha nem voltak a természetvédelmi terület bejáratai, fogadóterei. Kivétel nélkül mindegyik bejárat a látogatóktól sorompóval elzárt terület; átjárási lehetőség ezektől a dombra kiépítetlen, nem megoldott. E tény alapján is vélelmezhető, hogy a terv készítői nem jártak a dombon. 14. oldal A területen a közbiztonság és a vagyonbiztonság alkalomszerűen nem az elvárásoknak megfelelő. Az állítás zavaros, értelmezhetetlen. Nem értjük mit ért a készítő az alkalomszerű közbiztonságon. A mondat nyelvtani megfogalmazása arra utal, hogy amikor semmi nem történik, akkor a közbiztonság alkalomszerűen megfelelő, amikor meg rongálnak, akkor alkalomszerűen nem az elvárásoknak megfelelő. A következő mondatok megállapításai is hasonlóan lényegre törőek: a szerzők a graffitiket tekintik fontos veszélyeztető tényezőnek, de az illegális ösvényekről egyetlen említés sem esik. 14. oldal A rongálások eredményeként a területhasználat egyre baleset-veszélyesebbé válik. A dokumentum készítői vélhetően nem jártak a domb ösvényein, mert akkor látták volna a jelen állapotát. Nincs egyetlen olyan métere sem az ösvényeknek, mely baleset bekövetkeztét ne tenné lehetővé. A probléma ilyen formájú bagatellizálása nem szolgálja az objektív szemlélet ügyét, ezért számunkra elfogadhatatlan. A Terv a rongálások megelőzéséről semmitmondó és kivitelezhetetlen közhelyek mellett a környezettudatos lakosság jelenlététől vár változást. Ez az ábránd nagyon szép, és dicséretes, de nem tartozik a realitások körébe. Egyesületünk egyébként nagyon boldog lenne, ha csak a kedvezőtlen városképi látványt okozó graffitik eltávolításáért kellene harcolnunk! 14. oldal A természetvédelmi terület tekintetében a Főjegyző képviseletében eljáró Környezetgazdálkodási és Energetikai Ügyosztály mint I. hatóság és Csepel önkormányzata az elvi támogatását megadta. A kerítés Zöld Kör által felkínált megoldását az érintettek közül többen nem támogatták, így jelenleg a megvalósítás számára a Csevak Zrt által bemutatott műszaki megoldású vadvédő kerítés ajánlott.
A dokumentum készítői olyan ismereteket birtokolnak, amiket mi, a közvetlenül érintett ügyfél, a saját levelünkre válaszul még a mai napig nem kaptunk meg. Tudomásunk szerint a Főjegyző a 2010 március 30.-án kelt, a bekerítésre vonatkozó elvi állásfoglalás kérelmünkre mai napig nem válaszolt. Nincs ismeretünk az Ügyosztály elvi, hatósági támogatásáról sem. Nincs tudomásunk a Csevak Zrt által bemutatott műszaki megoldású vadvédő kerítés létezéséről sem, pedig az illetékes igazgatóval rendszeres kapcsolatban vagyok. Mivel a dokumentum készítői kontrollálhatatlan állításokat fogalmaznak meg, de azt semmilyen dokumentum nem támasztja alá, feltételezzük, hogy téves tájékoztatást kaptak. 14. oldal A civil szervezet sűrű sövénnyel takart, tömör kerítés építését javasolta, ami sem vagyonvédelmi, sem közbiztonsági szempontból nem volna kedvező. A dokumentum készítői nyilvánvalóan nem ismerik az egyesületünk ajánlatát, mert ha ismernék, akkor az azt jelentené, hogy a tájékozatlan képviselőket szándékosan félre kívánják vezetni. Egyesületünk javaslatában egy 2 méteres, lábazat nélküli, földbe fúrt faoszlopok közé, vízszintes deszkákra rögzített, 10 centiméteres közökkel 10-12 cm-es széldeszkákból álló natúr fa kerítést tervezett, az elé 0,7-1 méteres tőtávolságra ültetett oszlopos boróka cserjékkel. Megkérdőjelezhetőnek tartjuk annak a szakmai véleményét, aki szerint az ilyen kerítés vagyonvédelmi szempontból kedvezőtlenebb, mint az általa protezsált 0,2 0,3-as horganyzott drótból, kizárólag a közepes és nagyvad állományok védelmére tervezett vadkerítés. Egyesületünk a vadvédő kerítést vagyonvédelmi szempontból alkalmatlannak, a közpénz elherdálásának tartja, és ez ellen minden fórumon tiltakozni fogunk. 14. oldal A tömör lábazatos kerítés a kisebb állatok (pl. a sün, a talajon élő rovarok) mozgását is akadályozhatja. A dokumentum készítőinek állítása igaz, de ilyen jellegű terve egyesületünknek soha sem volt. Meggyőződésem szerint, még egy civil szervezet is elvárhatja, hogy a róla, illetőleg az általa készített anyagokról, egy közpénzen véleményt formáló vállalkozás legalább ismerje meg, amit véleményez. 14. oldal A Polgármesteri hivatal és a Csevak Zrt munkatársai a belga gyártású Praire 150/13/15 vadvédő kerítés típusát ajánlják. A dokumentum készítői vélhetően titkos anyagok birtokában vannak, mert nekünk nincs tudomásunk ilyen irányú tervekről. Mivel a dolgozat csak hivatkozik ténynek látszó információkkal, nem lehet tudni, hogy kik azok az önkormányzati és Csevak szakemberek, akik ezt a kerítésfajtát anélkül preferálják, hogy erről egyesületünket ne tájékoztatták volna. Azok a szakemberek, akik ismerik a fővárosi ügyosztály egyes munkatársainak személyes véleményét megjelenítő vadkerítés javaslatot, és ismerik az erre írásban is benyújtott szakmai érveken alapuló tiltakozásunkat, biztosan nem akarják a vadvédő kerítés alkalmazását. Meg kell jegyeznem, hogy jogosan merülhet fel egy át nem látható anyagi érdekeltség is ez ügyben. 15. oldal A döntés meghozatalában ezen Intézkedési Terv segíteni kívánja a döntéshozókat.
A dokumentum segítőkészsége állítólagos szakértői feladatuk végzése közben méltányolandó lenne, ha közben az egyesület ajánlatáról, és más meghatározó tényezőkről nem vezetnék félre az olvasót. Meggyőződésem szerint, a dokumentum ezen megállapításai célzatosan a megrendelő személy vagy személyek egyéni (akár közvetlen anyagi) érdekeit a közérdek elé helyezi. 15. oldal A Fenyvesi út és a Hársas utca között lévő átjárási lehetőséget továbbra is javasolt egy legalább 4 méter széles gyalogúttal biztosítani. A dokumentum készítőinek láthatóan kiemelten fontos érdeke fűződik ezen út széles autóúttá alakításához. A jelenlegi kitaposott (illegális!) ösvény szélessége cca. 1 méter, melynek több mint egy forgalmi sávvá bővítése ellentétben áll a természetvédelmi kezelési tervvel. Az illegális ösvény legalizálásának semmilyen természetvédelmi érve nincsen: az átjáró lakosoknak csupán 50-80 méteres kerülőt kell megtenni ahhoz, hogy céljukhoz eljussanak. 15. oldal A terület ellenőrzéséhez, üzemeltetéséhez ajánlott megoldás, hogy a kapukat sötétedésig nyitva tartják, sötétedés után egy ellenőrzött főkapu maradna nyitva annak a terület elhagyása érdekében. Az állítás nyelvtani szempontból zavaros, tartalmi szempontból kimondottan vicces. A baglyokat lelövők, a kábítószeresek, az asztalokat felgyújtók biztosan nem fognak ilyesmit tenni, ha látják hogy a főkapu be van zárva! Sőt, ha még a 7 törpe is járőrözne, az lenne csak az igazi megoldás! Vicc nélkül, ez a javaslat szánalmas kísérlet arra, hogy egyesületünk valóságos megoldását eltüntesse a döntéshozók elől. 15. oldal A terület sorsának alakításában... A bekezdés jól tükrözi a készítők civil szervezetekről alkotott képét. Ezek az ún. szakértők a civil szervezeteket valahol a kommunista szombatok lelkes és ingyenes résztvevőivel azonosítják. Az európai civil szféra szakmáról, hivatástudatról, és elkötelezettségről szólnak egy olyan vállalkozási formában, ahol a résztvevők nem veszik ki a rendszerből a profitot, hanem teljes egészében a tevékenységre visszaforgatják! 15. oldal A Zöld Kör Egyesület 2009 őszén kezdeményezte Csepel önkormányzatánál a Tamariska domb megóvására, rehabilitációjára, fenntartó fejlődésére és társadalmigazdasági hasznosítására összeállított Természetvédelmi, idegenforgalmi és környezettudatos nevelési projektjének elfogadását, és a megvalósítás érdekében fölajánlott közreműködéséhez még a mai napig jogilag nem teljesen tisztázott megállapodások, szerződések megkötését. A dokumentum készítőinek állítása egyrészt valótlan, másrészt slendrián, hozzá nem értő. Projektünket 2009. április 27.-én írásban kezdeményeztem Horváth Gyula alpolgármesternél, és április 30.-án személyesen. Mivel a találkozó eredménytelen volt, megpróbáltam a szakmai vezetővel tárgyalni, ezért 2009. május 20.-án a Csevak Zrt vezérigazgatóját, Szenteczky Jánost is megkerestem írásban, majd később személyesen is. Projektünk alapvetése az volt, hogy sürgősen tenni kell valamit, mert a domb a használói számára életveszélyes, és az illegális használók életét nem lehet megóvni az általánosan használt kezelői módszerekkel.
A csepeli emberek életének megóvását meggyőződésünk szerint csak a domb vagyonvédelmi bekerítése és az állandó jelenlét segítségével lehet garantálni! 2009. augusztusában az általunk szervezett lakossági fórumon az alpolgármester nyilvános ígéretet tett arra, hogy a Képviselő Testület elé viszi az addigra részletesen kidolgozott javaslatunkat. Mi betartottuk az ígéretünket, az illetékes vezetők azonban nem. A dokumentum készítői azt állítják, hogy szerződéseink a mai napig nem tisztázottak, de ez az állítás is valótlan, és slendrián munkavégzésükre utal. Nem néztek utána a szerződéseink jogi hátterének, és arról sem tudtak továbbá, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium szakállamtitkára támogatásáról biztosította az egyesületünk vagyonkezelési jog átvételére irányuló elképzelését. Mindkét szerződés mintánk létező magyar szerződés alapján készült! 15. oldal A projekt egyes elemei a természetvédelem szempontjából vitathatók. A dokumentum készítői ismét bizonyítják, hogy nem ismerik a projektünket, és így véleményezték. Csepel önkormányzata felé benyújtott projektünk lényege a csepeli lakosság élet és balesetvédelmének, valamint a közvagyonnak a biztosítása úgy, hogy közben jelentős közösségi hasznot hozzon a nonprofit vagyonkezelés! Természetvédelmi kérdéseket (melyeket ez az iromány tényként közöl a hozzá nem értő olvasónak) projektünk érdemben nem tartalmaz, mivel ezen kérdések kialakítása csak és kizárólag a természetvédelmi kezelővel történő egyeztetések után képzelhető el. 16. oldal A Zöld Kör Egyesület által javasolt helyszínek már részben vitathatók, egyeztetést igényelnek. Ismét előtérbe került, hogy olyan kérdéseket véleményez a szakért, amiket nem ismer, amikről nem szerezett be még minimális információkat sem. Egyesületünk projektje Budapest-Csepel önkormányzata vonatkozásában kizárólag élet és balesetvédelmi, valamint vagyonvédelmi szempontból értelmezhető! Mi a Tulajdonos kötelezettségét képező vagyonkezelés átvételében látjuk a megoldást, és ehhez tettünk javaslatot. A további kérdések lehetséges alternatívák, amelyek minden esetben szakirányú egyeztetést igényelnek. Jelen helyzet még nem tart abban a fázisban, hogy ezekről a kérdésekről alapos, érdemi egyeztetéseket folytathassunk! 16. oldal A tervezett új torony kialakítására a Zöld Kör Egyesület konkrét, műszaki elvárásokat fogalmazott meg, de a szolgáltató által készített műszaki tervek tartalma ettől jelentősen eltérő, természetvédelmi és településképi szempontból igen aggályos. A dokumentum készítőinek állítása ismét nem felel meg a valóságnak. Feltételezhető, hogy a terv megrendelője csak saját céljainak megfelelő információkkal látta el a készítőket. Egyesületünk nem fogalmazott meg konkrét, műszaki elvárásokat. Javaslatunk két alapvetése: 1.- a torony a lehető legmesszebb legyen minden lakóépülettől. 2.- Ha már egy ronda építmény kerül a dombra, akkor az legyen a közösség szempontjából is hasznos! Ha torony, akkor legyen rajta kilátó is, a példátlanul szép panoráma bemutatására. Tudatlanságról tanúskodik az író szerinti eltérés is, hiszen egyesületünk a tervezőkkel folyamatosan egyeztetett, és javaslatot tettünk változtatásokra is. A torony egyébként egy Nemzeti Parkban már létező szerkezet adaptációja; természetvédelmi szempontból tehát vélhetően elfogadott!
A torony településképi szempontú aggályai szubjektív ízlését tükrözik a dokumentum írójának, nem pedig reális, objektív megítélését. 16. oldal Döntés hiányában az Intézkedési Terv a mobiltorony létesítményét nem ábrázolja, csak a feltételezett építési helyét nem lehetetleníti el. A dokumentum készítői vélhetően a kész terv változatot sem kapták meg, mivel annak pontos helye és műszaki paraméterei adottak. Mit nem akarnak ellehetetleníteni? A mondat előtt végig aggályaikkal ellenezték az általuk nem is ismert tornyot. 16. oldal A zöldterületként szabályozott, ténylegesen erdőterületként üzemtervezett, és egyben védett területen jelen esetben teljesen idegen a Zöld Kör Egyesület által javasolt dísznövényáruda elhelyezése. Igazuk lehetne, ha az egyesületünk valaha is tervezett volna dísznövény árudát. Ugyanilyen valószínűséggel terveztünk kocsmát, acélöntödét, stb. a dombtetőre. Milyen ügyes szakértők, hiszen ők még az általunk nem tervezett áruda helyét is ismerik! Meg kell jegyeznem, hogy hangzatos, szakmainak tűnő duma lenne a ténylegesen erdőterületként üzemtervezett, de a Tamariska-domb soha sem erdőként, hanem csupán természetvédelmi területként volt tervezve, kezelve. 16. oldal A terület közpark szabályozása és részben funkciója parkolóhelyek kialakítását is igényelné. A dokumentum készítői mellé találtak. A terület természetvédelmi terület, és nem közpark! A közpark funkció az elmúlt évek ismerethiányából, és a nem elégséges természetvédelmi kezeléséből vezethető csupán le. A látogatottság jelenlegi, és a jövőben támogatható mértéke nem igényel külön kiépítendő parkolóhelyeket. 16. oldal A terület sajátosságaiból adódóan nem, vagy csak nagy áldozatok árán lenne akadály mentesíthető.... Mivel a készítők sem az egyesület projekt terveit, sem a mobilszolgáltató pontos terveit nem ismerik, a bekezdésben megfogalmazott érvelésük érthető. Szánalmasnak tartjuk, hogy a szakértő általa pontosan nem ismert dolgokról alakítja ki véleményét! 16. oldal Az Intézkedési Terv megalapozása érdekében a terület használatában, fenntartásában érintettekkel egyeztetések történtek. A dokumentum állítása félrevezető, valótlan. A hivatkozott emlékeztető is bizonyítéka ennek, hiszen az egyeztetésre sem a terület önkormányzati képviselőjét, sem az ügyfélként és munkákat végzőként egyaránt érintett egyesületet sem hívták meg. 18. oldal 5.3 Természetvédelmi javaslatok. - az egész fejezet! A dokumentum készítői tévedésben vannak az Intézkedési Teret illetően. Természetvédelmi kérdésekben Budapest-Csepel Önkormányzatának nincsen kompetenciája, ezekről a kérdésekről nincsen döntési joga a Képviselő Testületnek.
19. oldal A kezelési terv másodlagos célkitűzései a nagy látogatói forgalom fogadásához szükséges feltételek megteremtése, Egyesületünk nem ért egyet a Tölgy Természetvédelmi Egyesület által készített A Tamariska-domb természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve című dokumentum ezen megállapításával. Mivel a fenti dokumentum társadalmi, szakmai és jogi egyeztetését a Főpolgármesteri Hivatal a mai napig nem végezte el, a Tölgy Egyesület hibás véleményének korrekciójára nem is volt lehetőség. Egyesületünk tiltakozik a természetvédelmi terület túlzott és szabálytalan használata, valamint a kellő szabályozottság hiányából levezethető kiemelt civilizációs károsodása miatt! Ez a kezelési terv jogilag nem értelmezhető, csupán egy civil szervezetnek a Főpolgármesteri Hivatal megbízásából készített, de senkivel nem egyeztetett szakmai anyaga. 20. oldal A Természetvédelmi Kezelési Terv az új utak építését tiltja. Pontosan fogalmazva: a Tölgy Egyesület dokumentuma, melyet természetvédelmi kezelési terv hiányában, annak céljára használunk - tiltja. Egyesületünk jogi értelmezése szerint konkrét új út építését a Főjegyzőnek, mint hatóságnak van joga megtiltani. A Tölgy Egyesület dokumentuma nem foglalkozik pontosan, és kellő mélységben a domb épített ösvényei, és a szabálytalan használatból az évek során kialakult illegális ösvények státuszával! 20. oldal Az Intézkedési javaslat csak a korábban kiépített utak korábbi kialakításuknak megfelelő felújítását, a kialakult ösvények kitisztítását javasolja. Az elképzelés dilettáns és elfogadhatatlan! Semmiképpen nem támogatható az illegális kerékpárösvények kitisztítása. Meggyőződésünk szerint, a domb vagyonkezelőjének tárgyalást kellene kezdeményeznie a természetvédelmi kezelővel, hogy az épített ösvények közül azok, és olyan vonalvezetésű felújítása történjen meg, amelyek a természetvédelmi bemutatás szempontjából szükségesek. Semmiképpen nem támogatjuk az illegális ösvények megmaradását, azok használhatóságának növelését! Érdekes apróság, hogy a dokumentum definíció nélküli új fogalmat hoz be: az Intézkedési javaslat-címen. 20. oldal A tájékoztató táblák tartalmáról a Természetvédelmi Kezelési Terv előírásaira, és az Intézkedési Terv ajánlásaira támaszkodva szükséges megállapodni.. Az állítás kompetencia hiányában értelmezhetetlen. Ez nem önkormányzati, hanem szigorúan szakmai feladat, és erről semmilyen határozatot nem célszerű hozni. Ez a felvetés olyan, mint ha az önkormányzat az iskoláiban használt óravázlatokról kívánna megállapodni, ráadásul nem is tudni, hogy kivel! 21. oldal 5.4.2 Javasolt új funkcionális területek A pontban megalapozatlan ötleteléseket szedtek csokorba. Az aláhúzott bekezdések a helyismeret hiányára, és a tájékozatlanságra vezethetők vissza.
21. oldal A Főpolgármesteri Hivatal Környezetgazdálkodási és Energetikai Ügyosztályának mint a természetvédelmi terület kezelője üggyel kapcsolatos állásfoglalása szerint a Zöld Kör Egyesület projektjében nemzeti kinccsé nyilvánított őshonos galamb és nyúltartáshoz szerepeltetett galamb-röpde és nyúlkifutó létesítése az állatok mindennapi ellátását igénylő gazdasági tevékenység (almozás, etetés, stb), illetve természetvédelem szempontjából nem kívánatos területfoglalás miatt a területen nem támogatható. Az állítás vélhetően nem felel meg a valóságnak. Egyesületünk az Ügyosztálytól többször kért írásba segítséget, állásfoglalást, amit a mai napig nem kapott meg. Nincs arról tudomásunk, hogy az Ügyosztály állásfoglalást adott volna ki e két, egyenlőre még csak ötlet formában létező tervünkről. Érdekes, hogy a dokumentum írója miért idézőjelbe teszi a Nemzeti Kinccsé nyilvánítás tényét? Mivel nem alapos és körültekintő ez a munka, valószínűsíthető, hogy az egyesületünk nagyzolásának értékelte a két állatfajta megjelenítését. Pedig tévedett: az általunk bemutatni kívánt állatokat a Magyar Országgyűlés 32/2004.(IV. 19.) számú határozatával nyilvánította Nemzeti Kinccsé. A szerző logikáját követve, semmi keresnivalója sincsen például a Magyar Szürke marháknak a Nemzeti Parkjainkban. Érdekes lenne azt is tudni, hogy mit jelent a hangzatos természetvédelem szempontjából nem kívánatos területfoglalás, mert ilyen fogalom sem a jogszabályokban, sem egyéb kötelezettségekben ne található. Blöff?? 22. oldal Az együttműködés realizálásához megállapodásokra, a hatályos jogszabályi keretek között megköthető megbízási szerződésekre van szükség. Az író ismeretei és elképzelései a nonprofit szektorról meglehetősen hiányosak és elavultak. Az Európai Unióban a civil szervezetek sokkal tágabb lehetőségekhez jutnak a megbízásoknál, és ehhez már a hatályos jogszabályaink is lehetőséget biztosítanak. A megbízásos, vagy egyedi szerződéses rendszerben éppen az a civil többletpotenciál vész el, melyet az egyesületünk a fenntartható üzemeltetés és a fejlesztés céljára fel tud ajánlani! A bekezdés további része álmodozás a környezettudatos polgárokról. 23. oldal 7. Javasolt intézkedések ütemezhetősége, költségbecslése. Mivel az egész javaslattömeg kusza összevisszaságban keveri a vagyonkezelő és a természetvédelmi kezelő feladatait és kötelezettségeit, az egész részt nem érdemes véleményezni. Vajon, mit szólnának Csepel polgárai, ha az Ő költségvetésükből a Főpolgármesteri Hivatal kötelezettségeit finanszíroznánk? 43. oldal A térképen több téves illetve elfogadhatatlan jelölés található. Az egyesületünk által támogatott kerítés nyomvonala nem felel meg a rajzon bejelöltnek. Fenyves út Hársas utca összeköttetését felújítandóként jelölik. A 206759/4 hrsz ingatlan mellett elbirtokolt önkormányzati területet jelöl. Az illegális ösvényeket meglévőként, fenntartásra szorulónak tünteti fel.
Zárszó: Az összeollózott tanulmány látszólag szakmai, és látszólag korrekt. Részletes elemzése alapján bizonyítható, hogy zavaros, és alkalmas a hozzá nem értők megtévesztésére, félrevezetésére! Egyesületünk az önkormányzat vezetésének ezen tanulmány erőszakolt támogatásából azt a következtetést tudja csupán levonni, hogy a vezetők szóbeli ígéretei valótlanok, s az önkormányzat vezetése nem kívánja a csepeli lakosságot veszélyeztető problémát megoldani. Feltételezésünk alátámasztása érdekében az elkövetkezendő időszakban, a rendelkezésünkre álló dokumentumok rendezésével és felhasználásával felkérjük az illetékes hatóságokat a helyzet kivizsgálására. Tisztelettel: Menyhért Péter titkár, projektfelelős Budapest, 2010. június 4.