Osli Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(XI.27.) rendelete az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról Osli Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdésében, 26. - ában, 32. (1) és (3) bekezdésében, 38. (9) bekezdésében, 43/B. (1) és (2) bekezdésében, 45. (1)-(4) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, 62. (2) bekezdésében, 92. (1) és (2) bekezdésében, a 132. (4) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. (2) bekezdésében, 29. valamint a 131. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kapott felhatalmazások alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: I FEJEZET A RENDELET HATÁLYA 1. A rendelet hatálya kiterjed Osli község területén élő a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. (1) b), c), d), (2), (3) bekezdésében meghatározott személyekre, c) a Sztv. 6. -ban meghatározott hajléktalan személyekre. d.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. (1) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre. II. FEJEZET PÉNZBENI ELLÁTÁSOK Aktív korúak ellátása (Sztv. 33-37/C. -hoz) 2. (1) A Sztv. 37/B. (1) bekezdés b)-c) pontja alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatával. (2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles: a) a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni a támogatást megállapító határozatban megjelölt időben, b) a személyi adataiban, szociális helyzetében és családi körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül bejelenteni, c) a Családsegítő Szolgálattal való folyamatos együttműködés keretében a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban, de legalább kéthavonta megjelenni a szolgálatnál.
(3) A Családsegítő Szolgálat a segélyezett személy részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, beilleszkedési programokat szervez, és az együttműködésre kötelezettel a programokban való részvételről megállapodást köt. (4) A beilleszkedést segítő program típusai: a) kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálat családgondozójával, egyéni családsegítés, a megfelelő ellátások személyre szabott igénybevételére ösztönzés b) életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon való részvétel c) egészségügyi, szociális és mentális állapot javítást célzó foglalkozások, tanácsadás d) csoportos készségfejlesztő tréningek (5) Az együttműködés megszegésének esetei: a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban megadott határidőn belül nem keresi fel a Családsegítő Szolgálatot és nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét b) az együttműködés során a megadott időpontokban nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálat családgondozójánál c) nem működik együtt a beilleszkedési program tartalmi elemeinek megvalósításában (6) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családsegítő Szolgálat 5 munkanapon belül írásban jelzi a jegyzőnek. (7) Az együttműködésre kötelezett, rendszeres szociális segélyben részesülő, amennyiben a közfoglalkoztatásban való részvételt önként vállalja és a közfoglalkoztatása a közfoglalkoztatási terv alapján biztosítható, a polgármester az önkormányzat nevében legfeljebb l éves időtartamra megállapodást köt. Méltányossági ápolási díj (Sztv. 40-44. -hoz) 3. (1) A Sztv. 43/B. (1) bekezdése szerinti méltányossági ápolási díj megállapítása a Sztv. 40-44. -ai alapján történik. (2) Az ápolási díjra az az igénylő jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló esetében a 150 %-át és az ápolásra szoruló ellátása más módon nem biztosítható. Önkormányzati segély (Sztv. 45. -hoz) 4. (1) Önkormányzati segélyben részesíthető, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 165 %-át, egyedül élőknél ennek 200 %-át nem haladja meg. (2) Önkormányzati segélyt kaphatnak, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen:
- betegséghez, - halálesethez, - elemi kár elhárításához, - a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, - iskoláztatáshoz, - a gyermek fogadásának előkészítéséhez, - a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, - a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Önkormányzati segély adható a) egyszeri alkalommal melynek összege legalább 2.000,-Ft, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át., valamint b) havi rendszerességgel legfeljebb 12 hónapra, melynek összege legalább 2.000,- Ft, de legfeljebb 10.000,- Ft lehet. c.) Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható, melynek összege nem haladhatja meg a 60.000.- Ft-ot és egy év alatt vissza kell fizetni. d.) Az (5) bekezdés f.) pontban foglalt esetben az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. e.) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. f.) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 100.000.- Ft. (4) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul vagy b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik. (5) Természetbeni juttatások az alábbiak lehetnek: a) élelmiszervásárlás b) tüzelő vásárlás c) tankönyv-, tanszervásárlás d) közüzemi díj kifizetése e) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése f.) elhunyt személy eltemettetéséhez történő hozzájárulás (6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt juttatások esetében vásárlási utalvánnyal történhet a segélyezés. Az (5) bekezdés c), d) és e) pontjaiban foglalt juttatások esetében a segélyt az oktatási nevelési intézmény, illetve a közüzemi szolgáltató részére történő átutalással is lehet folyósítani.
(7) Az (1) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoktól eltérően átmeneti segélyben részesíthető kivételes méltányosságból az is, aki - természeti csapás, katasztrófa, baleset, betegség miatt - rendkívüli élethelyzetbe került és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmezô a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell. (8) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni. Szülési támogatás (Sztv. 26. -hoz) 5. (1) Szülési támogatásra jogosult az a szülő, akinek gyermeke született. (2) A szülési támogatás összege gyermekenként 15.000 Ft. (3) Szülési támogatást a gyermek születését követő 30 napon belül lehet igényelni. III. FEJEZET TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Köztemetés (Sztv. 48. -hoz) 6. A köztemetés elrendelése a Sztv. 48. -a alapján történik. Méltányossági közgyógyellátás (Sztv. 49-53. -hoz) 7. Méltányosságból közgyógyellátásban részesíthető az a személy, akinek a) a családjában az egy főre eső havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 175 %-át, és havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át b) egyedül élő személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, és havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át. IV. FEJEZET A PÉNZBELI- ÉS A TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 8. (1) A pénzbeli és a természetbeni ellátások tekintetében a képviselő-testület és a polgármester jár el.
(2) A képviselő-testület dönt: önkormányzati segély 4. (3) bekezdés c.) pontjáról, méltányossági ápolási díjról (3. ), (3) A polgármester dönt: az önkormányzati segélyről (kivéve a 4. (3) bekezdés c.) pontját), a szülési támogatásról (5. ), a köztemetésről (6. ), méltányossági közgyógyellátásról (7. )és a szociális étkeztetésről (11. ), személyi térítési díj csökkentésről, vagy elengedésről (15. (3) bek.) 9. (1)A ellátás kérelemre és az Sztv. 45. (8) bekezdés alapján hivatalból is előterjeszthető a Veszkényi Közös Önkormányzati Hivatal Osli Kirendeltségén (9354 Osli, Fő utca 9.). Az 1. melléklet szerinti kérelem formanyomtatvány a hivatalban elérhető. (2) A kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet átal említett ellátások tekintetében az ott felsorolt mellékleteket kell csatolni. (3) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelmeknél a megelőző 1 hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 12 hónap átlagát kell figyelembe venni. (4) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi- és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Errôl a kérelmező írásban köteles nyilatkozni. (5) A benyújtott kérelem valóságtartalma minden esetben környezettanulmány készítésével vizsgálható, de a 3. és a 4. (3) bekezdés c.) pontja esetében a környezettanulmány elvégzése kötelező. A környezettanulmányt a Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat családgondozója végzi. (6) A polgármester a 3. szerinti megállapító jogerős határozat egy példányát megküldi a Családsegítő Szolgálat vezetőjének. A szolgálat családgondozója negyedévente ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését. (7) Sürgős szükség esetén ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. (8) A kérelmező kezéhez fizetendő támogatások kifizetése az ügyfél kérése szerint történhet: házipénztárból vagy lakossági folyószámlára való átutalással. V. FEJEZET SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOLGÁLTATÁSOK 10. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások körében az önkormányzat biztosítja:
a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, c) családsegítő szolgáltatást, d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, e) támogató szolgálatot biztosít. f.) gyermekjóléti szolgálat g.) gyermekek napközbeni ellátása Étkeztetés (Sztv. 62. -hoz) 11. (1) Az étkeztetés keretében az önkormányzat azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: a.) koruk b.) egészségi állapotuk c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d.) szenvedélybetegségük, vagy e.) hajléktalanságuk miatt. (2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 60. életévét betöltötte. Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen - gondoskodni nem tud. Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül. Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti támogatásban részesül. Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. (3) Az étkeztetés történhet a) házhoz szállítással, b) a jogosult általi elvitellel. (4) A szociális étkeztetést az önkormányzat a konyhája útján biztosítja. Házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat (Sztv. 63. és 64. és 65. és 65/C. -hoz) 12. (1) A házi segítségnyújtással, a családsegítéssel és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással összefüggő feladatokat az önkormányzat a Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatával látja el.
(2) A támogató szolgálattal összefüggő feladatokat az önkormányzat a Magyar Máltal Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött ellátási szerződés keretében látja el. Gyermekjóléti szolgálat (Gyvt. 40. -hoz) 13. (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatával biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételéhez kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést tenni közvetlenül a családgondozónál lehet. Gyermekek napközbeni ellátása (Gyvt. 41. -hoz) 14. A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat óvoda fenntartása útján biztosítja. Térítési díj (Sztv. 115. -hoz, és a Gyvt. 146.. 147. és 148. -hoz) 15. (1)Az Sztv. 115. (1) bekezdés szerinti intézményi térítési díj mértékét az önkormányzat külön rendelete határozza meg. (2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetésért intézményi térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjak mértékét az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg. (3) A személyi térítési díjat kérelemre a polgármester csökkentheti, vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett: a.) időszakos létfenntartási gondokkal küzd, b.) egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyigdíj legkisebb összegének 150 %-át. VI. FEJEZET SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOLGÁLTATÁSOK HATÁSKÖREI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI (Sztv. 92. -hoz) 16. (1) Az étkeztetés iránti kérelmet a Veszkényi Közös Önkormányzati Hivatal Osli Kirendeltségén (9354 Osli, Fő utca 9.) lehet előterjeszteni. (2) A házi segítségnyújtás, a családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Kapuvári Családsegítő Intézet Családsegítő Szolgálata ügyintézőjénél lehet előterjeszteni a szolgálat által Osli községben tartott ügyfélfogadási időben. A kérelemről a szolgálat intézményvezetője dönt.
(3) A támogató szolgálat iránti kérelmet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ügyintézőjénél lehet előterjeszteni. A kérelemről a szeretetszolgálat vezetője dönt. (4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. (5) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára, b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára, c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl.: betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira, d) az ellátás megkezdésének időpontjára, e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre. (6) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha a) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább egy hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki, b) az ellátott a részére megállapított személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, c) az ellátott magatartásával az ellátást akadályozza, vagy lehetetlenné teszi. (1) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 17. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 7/2006.(III.27.) rendelete. Osli, 2013. november 7. Fodor József polgármester Pásztor Katalin jegyző Kihirdetési záradék A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján a mai napon megtörtént. Osli, 2013....november 27. Pásztor Katalin jegyző