New York-i Boxgála Múlt év szeptember 18-án Kecskeméten megtartott Bokszgála visszavágója érkezett el, 2012. június 8-án (magyar idő szerint június 9-én hajnalban). Pár nappal előtte érkeztünk ki USA-ba, egy hosszú és kimerítő utazás után, de a város rögtön magába szívott és nem engedett minket pihenni egy kicsit sem, olyan sok és lenyűgöző élménnyel várt ránk. Valóban, New York never sleeps. A JFK-en már vártak minket egy rendőrségi lesötétített furgonnal, ez több esetben is jól jött a városnézés során. Manhattan központi helyén lévő egyik hotelben tudott a főszervező rendőrtiszt, szállást foglalni nekünk, ez nagyon jó volt, mert így a belváros minden pontját gyalogosan is elértük. A verseny előtti két nap a szakmai bemutatókról szólt, több rendőri egységnél tettünk látogatást, megnézhettük a felszerelésüket, egy fedett objektumba is ellátogatunk, ahol csak civilruhás rendőrök voltak. Elvittek minket az NYPD Emergency Service No1. őrsére is. Megnéztük a vonulós-riadó autót, abban volt minden, fegyver, sokkoló, tömegoszlató, életmentő készülék, búvárfelszerelés, gázpalack, modern eszközök. Talán, ha azt mondom, hogy egy rendőr-, tűzoltó-, és egy mentőautó egyben akkor fedi le a valóságot. Sajnos pont ezért az ilyen egységek tagjai közül sokan haltak meg a 2001. szeptember 11-ei borzasztó terrortámadásban. Nagyon sok emlékmű van ezzel kapcsolatban és hirdetik az elhunyt hősök neveit. RIP! De mint tudjuk, az amerikai népet nem lehet megfélemlíteni, ezért újraépítik a két tornyot a régi helyén, csak sokkal nagyobb biztonsági előírások betartásával.
Egyik nap a furgonnal szeretünk volna behajtani a belvárosba, de mivel, minden második sarkon rendőr áll, így többször megállítottak és csak a rejtett rendőrségi fény, kürt, valamit a kimutatott igazolvány után tudtunk továbbmenni, még az egyik városrész alatti alagútba se hajthatunk be, mert a rendőrök kiszedtek a sorból minket, míg meg nem győződtek arról, hogy milyen fajta kisbusz, azaz ki az üzemeltető. Joggal kérdezhetnénk, hogy miért nem sima közlekedési eszközt használtunk, erre a válasz, mert ezt biztosították számunkra, de mint később kiderült, persze nem csak ezért volt jó választás. Volt több olyan eset, hogy turistáknak nem ajánlott helyen is megfordultunk, ott meg másért volt jó a lesötétített furgon. (Ezt, utána az egyik rendőr is megerősítette, hogy szeretek volna minket a turisták által nem látogatott helyre is elvinni, de felhívják a figyelmünket, máskor vagy más utazás kapcsán ne menjünk arra, volt olyan városrész, ahol, - elmondásuk szerint- minden második embernél fegyver van, turista ide nem megy, sőt az amerikai fehéreket sem tűrik meg ebben a városrészben). Azért sajátlábú városnézésre is maradt időnk, bár sok alvás nem volt, mert a mínusz 6 órát nem sikerült feldolgoznunk, csak amikor hazaértünk, ájultunk bele az ágyba. Megnéztük az Empire State Buildinget, Broadway, Time Square, Trump Tower, Hard Rock Caffé, Madame Tussaudes és még sok más híres, impozáns épületeket, tereket. A híres NYC-i metróval is utaztunk a szabadságszobori-komp behajózásáig, majd egy alapos, - hasonló mint a reptereken, mindent kipakol, cipőt le és átvilágítás- vizsgálat utána felszállhatunk - Hudson folyó torkolatánál található- Statue of Liberty-hez menő hajóra. Hatalmas egy nő ez a Miss Liberty, nem látszik a kora sem, 125 éves, azért este koccintottunk az egészségére, mivel az utcán szeszt nem lehet inni, bár végül ezt is megoldottuk, mert helyi szokás szerint papírzacskó leple alatt kóstoltuk meg hűs Corona sört. Mindennap más nemzet ízeiből csemegéztünk, mexikói, távol-keleti, US-meals, spanyol, olasz. Érdekes és finom étkek voltak, de nekem azért továbbra is a magyar ízek jönnek be. Ami furcsa, de jó volt, hogy az ételek előtt, míg várakoztunk, hoztak kis apetizers-eket helyi specialitásként, ezek néha felértek egy főétkezéssel. Levittek minket saját boksz termükbe is, ez a külvárosi helyszín, hasonló volt, mint nálunk egy VIII.kerületi józsefvárosi részben lennénk, bár léptékben minden nagyobb. Hangulatos, komoly edzőtermük van. A sportolóink melegítettek, árnyékoltak egy kicsit, eközben mi hárman átnéztünk a szembe lévő étkezőbe valami étel-italért. Benyitva a helyre, olyan meglepett ábrázatokat rég láttam, (még a négy-tigris piacon sem amikor civilben lefoglaltunk pár csempészárut) 3 fehér ember, itt?, talán ha színes vagy latin-amerikai kinézetű ufo-k lépnek be sem csodálkoznak ennyire. Inkább eljöttünk, nem akartuk a hungarian-gang barátságot elmélyíteni. Volt még hasonló hely, amikor a Portoricoi negyedbe mentünk enni, de mivel pont akkor egy felvonulás kezdődött inkább elhagytuk a helyszint, itt a furgonnak kettős szerepe volt, a vonulok közt szabadon mentünk, de mikor a kordonnal lezárt utcákhoz értünk, ott már a policecar-ként mentünk tovább feloldva a lezárást és kijutva a veszélyzónából. A fentiek miatt és a belváros ellátottsága okán, a cityben vásárolgatunk, főleg Manhattanben. Sok leértékelést látunk és éltünk is vele. Lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem, de hát NYC nem egy egyszerű város, nem lehetett szó nélkül hagyni, illetve a szakmai részek is nagyon érdekesek voltak.
2012. június 08. este 8 óra. A mérkőzéseket egy óriási show keretében, a NYC-i St.Paul Apostol templomának az auditoriumában rendezték meg, közel 2000 néző előtt, elég sokan a magyar koloniából is eljöttek és lelkesen biztatták a Pénzügyőr SE színeiben induló pénzügyőr-rendőr vegyes csapatot. A New York Police Department Fighting Finest Boxing Team nagy erőkkel vonult fel a magyar Pénzügyőr Sportegyesület Boxteamje ellen, illetve más NYPD rendőri egység csapataival szemben. A PSE kiegészült a BRFK, TEK és az NNI sportolóival. A magyar csapatot, Gombár Gábor, Gáspár Attila, Zachár Attila, Zámbó József és a versenyzők, Buga Károly, Zachár Richárd, Hrabovszki Zoltán, Szabó Pál, Fekete István, Nagy László képviselték. Rajtuk kívül még 10 pár boxoló lépett ringbe csöppet sem izgalommentes légkörben. (sajnos Szabó Pál őrnagynak nem jutott ellenfél, mert ennyi nagy súlyú boxolóval nem tudtak készülni és sérülések is voltak a felkészülésük során) 4. párosként, Fekete István lépett szorítóba. Kemény harcos meccset vívtak a szintén nagy súlyú (105kg) NYPD boxoloval. Sajnos a meccs elment, én döntetlennek ítéltem volna, de így is színvonalas meneteket láthattak a lelkes nézők. 6. párosként, Buga Károly a mi favoritunk lépett szorítóba, az NYPD Boxteam legerősebb 85 kg-osával, Aadil Ishaq-al, aki mint tengerészgyalogosként ökölvívó bajnok volt.
A mi Karcsin jobban akarta a győzelmet ezért többet ment bele a küzdelembe, pontosabb és erősebb ütései alapján hozta a meccset, sajnos a hazai bírók nem így látták és a megérdemelt, legalább döntetlent sem adták meg, győzött Ishaq. Ö annyira népszerű volt a közönség körében, hogy csak KO-val lehetett volna elvenni tőle a győzelmet, mert különben elszabadulhatott volna a pokol. Végül is jó meccs volt, kiemelendő, hogy Karcsinak többen a másik csapatból őszintén gratuláltak, még a csapat vezetőedzője is, véleményem szerint ez jelent valamit 8. párosként, Hrabovszki Zoltán (104kg) lépett szorítóba, első két menet tisztán az övé volt, de a végén visszaesett, de mint kiderült nem az erőnléttel volt a baj, hanem a 2.menetben egy ütés következtében eltörött az orra, ez elég volt az ellenfélének, hogy nyerjen a 3. menetben és ezzel vitte az egészet. 12. páros: Nagy László nehézsúlyú boxoló, hátha előbb azt írtam -és úgy is gondolom-, hogy Karcsi nyert, Nagy Laci esetében ez tuti. Nagyon jó meccs volt, nálam az első menetben nyert a második döntetlen és a 3. menet ismét az övé volt. Ezt biztosan állíthatom, mivel a MÖSz Versenybírói karának tagja vagyok, több meccset vezettem pontoztam, kijelenthetem, hogy Laci nyert. Az USA-beli kollégák máshogy látták ezt is. 15. mérkőzés: Zachár Richárd ifjúsági (58 kg-os) boxolonk lépett ringbe. Az ellenfelét többször szólították, de mint kiderült előtte nem sokkal megsérült és nem vállalta a mérkőzést, fel sem jött a szorítóba. Ez szakmai nyelven WO (walk-over), azaz küzdelem nélküli győzelem, ugyan annyit ér mint a harc árán nyert volna. Nyert Zachár Richárd, aki csalódott volt mert több hónapja készült erre. Megvan ugyanaz az eredmény mint itthon Kecskeméten, PSE vs NYPD 4 : 1 csak most fordítva, NYPD vs PSE 4 : 1. A verseny a nézők számára nagyon jó show-t és izgalmas meccseket hozott, senki nem reklamált a befizetett usd-ért, mert megérte a pénzt. (férfiak 20usd, nök, kids 10usd) Egyik szponzor is megjelent, a magyar származású Peter Ronai ügyvéd, (Ö aki, a kacsahajó balesetben 17 millió usd-t nyert a magyaroknak) talán Ö is segítheti a két ország sportkapcsolatait a jövőben.
Megjegyzem, nincs okunk a panaszra, bár 2 mérkőzés esetén furcsa eredmény született, az én meglátásom szerint 3:2-re győztünk, de hát ilyen a boksz és a hazai pálya előnye, de azt hoztuk, amit ők itt nálunk, 4:1-et. Másnap levezetésként a Centrál Parkban bringáztunk egyet, majd egy utolsó bevásárlás és készültünk az óceánfeletti nagy repülőútra, most visszakapva az elveszett 6 órát, ami a két város különbsége. Ha érzékeltetni akarnám, például odafelé Eu-ban valaki beszeszel 12-kor, aznap NYC-ben 06-ra kijózanodik, tehát be se rúgott és már józan. Összegezve: A NYC-i sportturné, 1:4 eredménnyel zárult, a jelenlevő közönség méltán érezte magát egy nagyszerű amerikai-magyar eseményen, illetve a magyar közönség találkozott a magyar rendvédelmi sportolókkal is. Összességében, Döntetlen lett a két csapat két összecsapása! Köszönjük mindenkinek, akik lehetővé tették e rangos sportesemény létrejöttét, külön köszönet azoknak, akik tevékenyen részvettek, hogy a Pénzügyőr Sportegyesületet megismerjék az USA-ban is. Főleg Dave Siev klubigazgató, NYPD rendőrtiszt és Krisztofer Alexandra főszervezőnek, illetve a Pénzügyőr SE vezetésének. A készült fotok a Facebook Boxteam of PSE groupban láthatóak, illetve a filmek, meccsek, ring-tánc, USA-himnusz a Youtube atza2010 fiókban nézhetőek meg. Budapest, 2012. június 17. Zachar A.