A letelepedő külföldi állampolgárok státuszával összefüggő közigazgatási kérdések Somlyódyné Pfeil Edit Közszolgáltatás-fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában Dunakiliti, 2010. február 10.
2 Az előadás tartalma A projekt célja egy nemzetközi együttműködési hálózat létrehozása, hozzá az intézményesítés szervezeti kereteinek megtalálása. Ennek egyik alapfeltétele az együttműködés konkrét területeinek a meghatározása. Az előadás célja felvázolni azokat az eszközöket, amelyek a szuburbán térségben jelentkező és a közigazgatás hatálya alá tartozó speciális problémák kezelésében alkalmazhatók hozzájárulni a Magyarországra költöző szlovák állampolgárok és a lakhelyül szolgáló érintett önkormányzatok kapcsolatának tisztázásához.
3 A módszertanról A kiindulópont a betelepülő állampolgárok státuszának meghatározása. Ennek eszközei: Kérdőíves felmérés az érintettek körében Hatóságok adatszolgáltatása a kutatás alanyait képező személyekre vonatkozóan Jó nemzetközi gyakorlatok feldolgozása és tapasztalataik hasznosítása Jogszabályelemzés.
4 A betelepülő külföldi állampolgárok státusza A téma feldolgozásában irányadó I. az Európai Unió joga, valamint II. Magyarország nemzeti joga. 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról ezt megalapozza az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról. 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról. Kiindulópont: A határ menti térségben letelepedő szlovák állampolgárok EGT-állampolgárok, hiszen az EU tagállamának polgárai.
5 Az Európai Unió joga Az EK alapító szerződése, a Maastrichti Szerződés értelmében az uniós állampolgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot (II. cím 9. cikk). Az uniós polgárok jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni választásra jogosultak és választhatók a lakhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain ugyanolyan feltételekkel mint az adott állam állampolgárai (II. cím 20. cikk).
6 A Magyar Köztársaság által biztosított jogok A beutazástól számított három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga az EGTállampolgárt megilleti érvényes úti okmány vagy személyi azonosító igazolvány birtokában, mindaddig, amíg tartózkodása nem jelent indokolatlan terhet a MK szociális ellátórendszerére. Az EGT- állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodása esetén legkésőbb a beutazástól számított 93. napon köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni. Az igazolást a hatóság azonnal kiállítja. Illetékes a jövőbeli lakhely szerint illetékes Idegenrendészeti Hivatal regionális igazgatósága a regisztrációs igazolás határozatlan ideig érvényes. Állandó tartózkodási engedély megszerzésére az az EGT-állampolgár jogosult, aki keresőtevékenység céljából tartózkodik Magyarországon és öt éven át megszakítás nélkül tartózkodik itt tartózkodási kártya igazolja.
7 A három hónapot meghaladó tartózkodás feltétele Három hónapot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár jogosult akinek tartózkodási célja keresőtevékenység aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a MK szociális ellátórendszerére. Elegendő forrással rendelkezik a kérelmező, ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem rendelkezik elegendő forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szól 1993. évi III. törvény (Szt.) szerint időskorúak járadékában, aktív korúak ellátásában, vagy ápolási díjban három hónapnál hosszabb ideig részesül.
8 Külföldiek ingatlanszerzése 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a külföldiek ingatlanszerzéséről Termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy magánszemély általi öröklésen kívüli megszerzéséhez szükséges engedélyt a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve akkor adhatja meg, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. Az EGT- állampolgárok ingatlanszerzésének jogi alapja erősen korlátozott, kivéve ha önálló vállalkozóként telepednek le hazánkban.
Az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások szociális ellátások 9 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról A törvény hatálya kiterjed a letelepedettekre. A törvény hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a MK területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Egyértelműen érzékelhető az EU irányelvének hatása a szociális biztonságról.
10 Következtetések Következésképpen az uniós tagállam polgára jogosult a Szt. által szabályozott feltételekkel igénybe venni pénzbeli szociális ellátást, a természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást feltéve, hogy bejelentett lakhellyel rendelkezik. A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
11 Közoktatás Az EGT- állampolgárok noha esetünkben szlovák nemzetiségűek, s e népcsoport nemzeti kisebbségként elismert Magyarországon, mégsem alkalmazható rájuk a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény. Irányadó 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról szóló törvény VII. fejezete nemzetközi vonatkozású rendelkezések. A variáns - Föltételezzük, hogy a szlovák állampolgárok szlovák nyelvű nevelési-oktatási intézményekben kívánják taníttatni gyermekeiket.
Külföldi intézmény alapításának kezdeményezése kormányzati szinten 12 MK területén külföldi nevelési-oktatási intézmény létesülhet Államközi megállapodás keretében jön létre, amit az oktatásért felelős miniszter vesz nyilvántartásba, illetőleg adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak ellenőrzésére, stb.- re annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjaként elismerte. A törvény szerinti törvényességi ellenőrzés feladatát a közoktatási feladatkörében eljáró magyar oktatási hivatal látja el.
Feladatmegoldás az önkormányzatok kompetenciájában 13 B variáns - Föltételezzük, hogy a betelepülő állampolgárok magyar tanítási nyelvű intézményben kívánják taníttatni gyermeküket. A közoktatásról szóló törvény hatályának megállapítása körében nem rendelkezik az EGT-államolgárokról. Viszont az Alapelvek körében rögzíti, hogy A közoktatás intézményeiben e törvény rendelkezéseinek megfelelően mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet. [2. (2) bek.] A tanulói jogviszony keletkezésével összefüggésben állandó lakhelyhez vagy tartózkodási helyhez köti a gyermek felvételét. Az Alkotmány 70. (2) bek. - az EU más tagállamának a MK területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és választó legyen.
14 Választási jog Tekintettel arra, hogy az Ötv. szerint az önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg, a választójoggal rendelkező szlovák állampolgárok a lakóhelyüket adó önkormányzat részévé válnak? Valószínűsíthető-e, hogy a tankötelezetté váló külföldi állampolgárságú gyermekek tekintetében az adott önkormányzatnak feladatellátási kötelezettsége áll fenn? Fő probléma - Ha felvette a gyermeket, akkor az ellátotti létszám alapján leigényli az állami normatívát, viszont a közszolgáltatás tényleges bekerülési költségének magasabb összege miatt hiánya keletkezik.
Adójog közteherviselés 15 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség) Az adózás szempontjából vízválasztó tehát a betelepülő szlovák állampolgárok illetőségének megállapítása.
16 Szlovák-magyar államközi egyezmény 1996. évi C. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban, 1994. augusztus 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről A törvény személyi hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik államban, vagy mind Magyarországon, mind Szlovákiában belföldi illetőségűek! Az egyezmény hatálya kiterjed a jövedelem- és vagyonadókra, a MKban A magánszemélyek jövedelemadójára A társasági adóra A földadóra Az építményadóra.
17 Az adóalany Az egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik egyik, vagy mindkét Szerződő Államban belföldi illetékességűek. Az egyezmény szerint az egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetési helye vagy bármilyen más hasonló ismérv alapján ebben az államban adóköteles. Amennyiben a magánszemély mindkét államban belföldi illetékességű, jogállását az alábbiak szerint kell meghatározni (2. 4. cikk): abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak, ezt hívjuk létérdekei központjának, mondja a jogszabály. Ha nem állapítható meg, hogy melyik államban van létérdekei központja vagy pedig egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára. Következésképpen a szlovák állampolgár ilyen esetben Szlovákiában fog adózni.
18 Adókötelezettség a jövedelem jogcímei szerint Példának okáért, kamatbevétel esetén, Az a kamat, amely az egyik szerződő államban keletkezik, és amelyet a másik szerződő államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, csak ebben a másik államban adóztatható, ha a kedvezményezett belföldi személy a kamat haszonhúzója.. Tehát a magyar belföldi illetőséggel rendelkező szlovák állampolgárnak szlovák bank által fizetett kamat utáni adója a magyar államot illeti? Ugyanez a szabály vonatkozik a jogdíjakra. Ha viszont egy Magyarországon belföldi illetőséggel bíró személy igazgatói tiszteletdíjat vagy más hasonló kifizetést vesz fel egy a szlovák államban belföldi illetőségű társaság igazgatósági tagjaként, akkor ő Szlovákiában adóztatható csak. (16. cikk)
19 A kettős adóztatás kizárásának szabályai A közszolgálat területén teljesített nem nyugdíj jellegű térítés, amelyet az egyik szerződő állam hatósága fizet ki magánszemélynek, csak ebben az államban adóztatható, amelyben a kifizető politikai egység vagy hatóság működik. (19. cikk) Az ingatlanvagyonban megtestesülő vagyon, amelynek tulajdonosa például magyar belföldi illetőségű személy, de a vagyon Szlovákia területén fekszik, csak a szlovák állam részéről adóztatható. (22. cikk) Kifizetési jogcímenként szabályoz a törvény, ami meglehetősen komplikálttá teszi a jogalkalmazást és magát az adóztatást is!
20 Következtetések - feladatok A kérdőíves felmérés és a hatósági adatszolgáltatás alapján megállapítandó a betelepülő EGT-állampolgárok státusza. Az együttműködési hálózat szereplői által meghatározandók és részletezendők azok a közszolgáltatások, amelyek a beköltöző külföldi állampolgárok részére a hatályos jogszabályok alapján biztosítandók. Közös platform kialakítása a közszolgáltatások nyújtása, valamint a helyi adóztatás tekintetében. Szükség szerint kormányközi tárgyalások kezdeményezése a problémák megoldásában történő állami szerepvállalás érdekében. További feladatok.
21 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! somlyodyne@rkk.hu