Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium 6000 Kecskemét, Nyíri út 32. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT V. 2008.06.30.

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium 6000 Kecskemét, Nyíri út 32. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT V. 2008.06.30.

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 5 1.1. Az SzMSz célja 5 1.2. Az SzMSz személyi hatálya 5 1.3. Az SzMSz tárgyi hatálya 5 1.4. Az SzMSz szabályozási elvei 5 1.5. Az SzMSz érvényessége és időbeli hatálya 6 1.6. Az SzMSz módosítása, felülvizsgálata 6 II. AZ INTÉZMÉNY EGYES ÁLLAMHÁZTARTÁSI ADATAI 7 2.1. Az alapító okirat adatai 7 2.2. Állami feladatként ellátott alaptevékenység 7 2.3. Kiegészítő tevékenység 7 2.4. Az alaptevékenységet és a kiegészítő tevékenységet meghatározó fontosabb jogszabályok 8 2.5. Vállalkozási feladatok 10 2.6. Gazdálkodó szervezetben való részvétel 10 2.7. A tevékenység forrásai 10 2.8. Feladat- és teljesítménymutatók 10 2.9. Szakfeladatok 10 2.10. Az intézményegységek 10 2.11. Az intézmény székhelye és telephelyei 11 2.12. Az intézmény számlaszáma 11 2.13. Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek 11 2.14. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek 11 2.15. FEUVE-rendszer 11 2.16. Belső ellenőrzés 12 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI 13 3.1. Az intézmény szervezeti egységei 13 3.1.1. Igazgatóság 13 3.1.2. Gazdasági Hivatal 13 3.1.3. Intézményegységek 14 3.1.4. Az organogram 14 3.1.5. A szervezeti egységek kapcsolattartása 14 3.2. Az intézmény vezetése 14 3.2.1. Igazgató 14 3.2.2. Gazdasági vezető 16 3.2.3. Intézményegység-vezető 16 3.2.4. Gyakorlati oktatásvezető 17 3.2.5. Műszaki vezető 18 3.2.6. Belső ellenőr 18 3.2.7. A vezetők kapcsolattartása 18 3.2.8. Az intézmény képviselete 19 3.2.9. Igazgatótanács 19 3.2.10. Szakmai tanácsadó testület 21 3.2.11. Minőségirányítási csoport 22 3.3. Az intézmény közösségei 22 3.3.1. Nevelőtestület 22 3.3.2. Intézményi munkabizottság 24 3.3.3. Szakmai munkaközösség 25 3.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 26 3.3.5. Szülői szervezet 26 2

3.3.6. Tanulóközösség 28 3.3.7. Diákkör 28 3.3.8. Diákönkormányzat 28 3.3.9. Diákközgyűlés 29 3.3.10. Dolgozói szervezetek 30 3.4. Az intézmény működési rendje 31 3.4.1. Foglalkoztatottak munkarendje 31 3.4.2. A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje 31 3.4.3. A vezetők benntartózkodásának rendje 31 3.4.4. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 31 3.4.5. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek esetén 32 3.4.6. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 32 3.4.7. Intézményi védő, óvó előírások 34 3.4.8. Reklámtevékenység 36 3.4.9. A működés nyilvánossága 37 3.5. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 37 3.5.1. Tanórán kívüli foglalkozások 37 3.5.2. Mindennapos testedzés 37 3.5.3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje 38 3.5.4. Hagyományápolás 38 3.6. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek 38 3.6.1. Könyvtár és könyvtárhasználat 38 3.6.2. Tankönyvellátás 41 3.7. Az intézmény külső kapcsolatrendszere 41 3.7.1. Kapcsolat a fenntartóval 41 3.7.2. Gyermek- és ifjúságvédelem, kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal 42 3.7.3. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval 43 3.7.4. Kapcsolat más szervezetekkel, személyekkel 43 IV. AZ EGYES INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 45 4.1. Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola 45 4.1.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 45 4.1.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 46 4.1.3. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 47 4.1.4. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek 49 4.2. Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 49 4.2.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 49 4.2.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 50 4.2.3. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 51 4.2.4. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek 53 4.3. Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola 54 4.3.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 54 4.3.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 55 4.3.3. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok 56 4.3.4. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 57 4.3.5. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek 60 4.4. Széchenyivárosi Kollégium 60 4.4.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 60 4.4.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 60 4.4.3. Tanórán kívüli tevékenységek 61 4.5. Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskola 61 4.5.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 61 4.5.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 62 4.5.3. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok 63 3

4.5.4. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 63 4.5.5. Tanórán kívüli egyéb tevékenységek 65 4.6. Németh László Általános Iskola és Gimnázium 65 4.6.1. Az intézményegység egyes közösségeire vonatkozó különös szabályok 65 4.6.2. Az intézményegység működési rendjére vonatkozó különös szabályok 67 4.6.3. Felnőttoktatásra vonatkozó szabályok 68 4.6.4. Tanórán kívüli közösségi tevékenységek 68 V. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 70 5.1. Tanuló díjazására vonatkozó szabályok 70 5.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei 70 5.3. Teljesítménypótlék meghatározásának elvei 71 5.4. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett közalkalmazottak 71 5.5. Átmeneti rendelkezések 71 5.6. Az SzMSz mellékletei 72 5.7. Az SzMSz elfogadására vonatkozó adatok 72 4

A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.) által, többcélú közös igazgatású közoktatási intézményként alapított Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium (továbbiakban: intézmény) nevelőtestülete, a Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SzMsz) az alábbiak szerint fogadja el. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Az SzMSz célja Az SzMSz célja az intézmény szervezeti és működési rendjével összefüggő kérdések szabályozása a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően; az alapító és fenntartó által meghatározottak szerint; az intézményegységek szervezeti és szakmai önállóságát, valamint hagyományait tiszteletben tartva, ugyanakkor együttműködésüket és tevékenységük összehangolását elősegítve, ösztönözve. 1.2. Az SzMSz személyi hatálya Az SzMSz személyi hatálya kiterjed az intézmény o vezetőire, o foglalkoztatottjaira, a foglalkoztatás alapjául szolgáló közalkalmazotti vagy polgári jogi jogviszonytól függetlenül, o tanulóira és felnőttképzési tevékenységének résztvevőire, o szervezeti egységeire, közösségeire. Az intézménnyel más jogviszonyban álló személyekre és szervezetekre, valamint az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyekre az SzMSz hatálya csak kifejezett rendelkezés esetén terjed ki. 1.3. Az SzMSz tárgyi hatálya Az SzMSz-ben azokat a tárgyköröket kell szabályozni, melyeket a mindenkor hatályos különösen is az államháztartási és a közoktatásra vonatkozó jogszabályok az SzMSz szabályozási körébe utalnak. Az SzMSz-ben olyan tárgyköröket is lehet szabályozni, melyeket a hatályos jogszabályok nem írnak elő kötelező jelleggel, de az intézmény szervezeti és működési rendje szempontjából jelentőséggel bírnak. 1.4. Az SzMSz szabályozási elvei Az SzMSz-ben kerülni kell a hatályos jogszabályok normaszövegének idézését, valamint a párhuzamos szabályozást. Az SzMSz szövegezésében törekedni kell a normaszöveg megfelelő adaptációjára, a jogharmonizációra, a szöveg koherenciájának és közérthetőségének érvényesülésére. Az SzMSz III. részében kell szabályozni az intézmény egészében érvényesülő szervezeti és működési szabályokat, míg a IV. részben az egyes intézményegységekben érvényesülő különös szabályokat. Az SzMSz mellékleteként kell szabályozni azokat a tárgyköröket és eljárásrendeket, melyeket a jogszabályok az SzMSz mellékleteként írnak elő. Az SzMSz mellékleteként lehet szabályozni, az SzMSz-ben lévő egyes tárgykörök és eljárásrendek végrehajtására vonatkozó kérdéseket. 5

Az SzMSz ideértve annak mellékletét is nem lehet ellentétes jogszabállyal, az alapító és fenntartó határozatával. A melléklet nem lehet ellenétes az SzMSz-szel. Az ellentétes rendelkezés nem alkalmazható. 1.5. Az SzMSz érvényessége és időbeli hatálya Az SzMSz érvényességéhez a jogszabályokban meghatározott szervezetek, közösségek véleményezési jogának gyakorlása, illetve egyetértése, továbbá a fenntartó jóváhagyása szükséges. Az SzMSz, a fenntartó jóváhagyását követő napon lép hatályba azzal, hogy a SzMSz elfogadásával kapcsolatos rendelkezések már 2008. július 1-jétől alkalmazásra kerülnek. 1.6. Az SzMSz módosítása, felülvizsgálata Az SzMSz módosításakor az elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az SzMSz azon rendelkezései, melyek jogszabály, vagy az alapító okirat tételes rendelkezésével egyezőek, a tételes rendelkezés módosítása esetén automatikusan módosulnak. Az SzMSz azon rendelkezéseit, melyek jogszabályon, az alapító okiraton, vagy a fenntartó más határozatán alapulnak, ezek módosítását követően haladéktalanul módosítani kell. Az SzMSz-t folyamatosan felül kell vizsgálni, egyrészt a jogszabályokkal, az alapító okirattal, valamint a fenntartó határozataival való összhang, másrészt a gyakorlati érvényesülés szempontjából. A felülvizsgálat eredményétől függően szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal aktualizálni kell a szöveget. 6

II. AZ INTÉZMÉNY EGYES ÁLLAMHÁZTARTÁSI ADATAI 2.1. Az alapító okirat adatai Az alapító okirat kelte: 2008.02.28. Az alapító okirat száma: Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 63/2008 (II.28.) KH. számú határozata 2.2. Állami feladatként ellátott alaptevékenység o A jóváhagyott pedagógiai program alapján: nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás, nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás, nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás, általános iskolai, gimnáziumi felnőttoktatás, felnőttoktatás, vizsgáztatás, felnőttképzés, vizsgáztatás, kollégium működtetése. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, valamint beszéd-, látás-, hallás és mozgássérült, továbbá a szakértői javaslat alapján integrálható autista tanulók integrált oktatása, igény szerint utazó gyógypedagógiai szolgáltatás igénybevételével. o Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók oktatása. o Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. o Nappali rendszerű oktatásban résztvevő középiskolai tanulók kollégiumi ellátása. o Könnyített testnevelés (gyógytestnevelés). o Felzárkóztató oktatás. / Kt. 27.. (8) szerint / o Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás. o Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás. o Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás. o Iskolai könyvtári tevékenység. o Tanulók tankönyvellátása. o Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás. A felnőttoktatás esti és levelező tagozaton kerül megszervezésre, az arra kijelölt intézményegységekben. 2.3. Kiegészítő tevékenység o Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás o Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, nem nyereségszerzés céljából végzett kiegészítő tevékenységből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is a bevétel fel nem használható részének 7

figyelembevétele mellett. A kiegészítő tevékenységgel kapcsolatos szerződéskötés rendjét a gazdálkodási szabályzat tartalmazza. 2.4. Az alaptevékenységet és a kiegészítő tevékenységet meghatározó fontosabb jogszabályok A közoktatásra vonatkozó fontosabb jogszabályok: o 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről o 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól o 1964. évi 11. törvényerejű rendelet az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről o 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről o 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról o 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról o 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról o 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról o 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról o 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról o 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben o 22/2004. (VI. 8.) FMM-OM együttes rendelet az Oktatási Minisztérium Alapkezelési Igazgatósága és az Európai Szociális Alap Nemzeti Programiroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság közreműködő szervezetté történő kijelöléséről, valamint a 2004-2006. évi Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program közoktatási, szakképzési és felsőoktatási intézkedéseinek végrehajtásáról o 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról o 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról o 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről o 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről o 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról o 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről o 17/2007. (III. 14.) OKM rendelet a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása és a teljesítmény motivációs pályázati alap igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól o 14/2006. (IV. 3.) OM rendelet a szakiskola és a szakközépiskola kilencedik évfolyamán a gyakorlati oktatás támogatásának igényléséről, folyósításáról és elszámolásának rendjéről o 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról o 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról o 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről o 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 8

o 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről o 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről o 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről o 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról o 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról o 24/1999. (VI. 25.) OM rendelet az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekről A szakképzésre vonatkozó fontosabb jogszabályok: o 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről o 292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről o 27/1996. (X. 4.) FM rendelet a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról o 8/2008. (I. 23.) FVM r. A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kiadásáról o 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről o 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről o 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről o 36/2007. (XI. 13.) OKM rendelet a szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységek felsorolásáról o 35/2007. (XI. 13.) OKM rendelet a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá tartozó, végbizonyítványnak minősülő képzések és bizonyítványok felsorolásáról o 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről o 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről o 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról o 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről o 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeiről o 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről A felnőttképzésre vonatkozó fontosabb jogszabályok: o 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről o 123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól o 292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről o 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól o 1/2005. (I. 19.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról o 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól o 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól 9

2.5. Vállalkozási feladatok Vállalkozási tevékenység az alapító okiratban meghatározott feladatkörökben, az ott megjelölt keretek között folytatható azzal, hogy a bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele mellett. A vállalkozási szerződéskötés rendjét a gazdálkodási szabályzat tartalmazza. 2.6. Gazdálkodó szervezetben való részvétel A gazdálkodó szervezetben való részvétel nem lehetséges. 2.7. A tevékenység forrásai Az alaptevékenység forrásai: költségvetési támogatások, támogatásértékű bevételek, saját bevételek A kiegészítő tevékenység forrásai: saját bevételek 2.8. Feladat- és teljesítménymutatók Az egyes tevékenységekhez (szakfeladatokhoz) tartozó feladat- és teljesítménymutatókat amennyiben az adott tevékenység viszonylatában az értelmezhető a mindenkori államháztartási és statisztikai előírások határozzák meg. Az oktatási tevékenységhez kapcsolódó jellemző feladatmutató az oktatásban, képzésben résztvevők létszáma, más szolgáltatások esetén a szolgáltatást igénybevevők száma. 2.9. Szakfeladatok o Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás o Egyéb szálláshely szolgáltatás o Iskolai intézményi közétkeztetés o Kollégiumi intézményi közétkeztetés o Munkahelyi vendéglátás o Intézményi vagyon működtetése o Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás o Szakközépiskolai felnőttoktatás o Szakiskolai felnőttoktatás o Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás o Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás o Felsőfokú akkreditált szakképzés o Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás o Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás o Diáksport 2.10. Az intézményegységek 10

o Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája (6000 Kecskemét, Katona J. tér. 4.) o Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 32.) o Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 73.) o Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyivárosi Kollégiuma (6000 Kecskemét, Nyíri út 73.) o Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolája (6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9.) o Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziuma (6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9.) 2.11. Az intézmény székhelye és telephelyei Az intézmény székhelye: o 6000 Kecskemét, Nyíri út 32. (kecskeméti 2506/2 hrsz.) Az intézmény telephelyei: o 6000 Kecskemét, Katona József tér 4. (kecskeméti 481. hrsz.) o 6000 Kecskemét, Nyíri út 32. (kecskeméti 2506/2 hrsz.) o 6000 Kecskemét, Nyíri út 73. (kecskeméti 10576/26 hrsz.) o 6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9. (kecskeméti 3694/3 hrsz.) o 6000 Kecskemét, Búzakalász u. 20. (kecskeméti 0794/10, 0794/34 hrsz.) o Kecskeméti 075/4 hrsz. o Kecskeméti 0798/1 hrsz. 2.12. Az intézmény számlaszáma Az intézmény számlaszáma: OTP Bank Nyrt. 11732002- - 2.13. Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek Az intézményhez nincsenek részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek hozzárendelve. 2.14. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek nem kerültek meghatározásra. 2.15. FEUVE-rendszer Az intézményben, a gazdálkodás folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságira tekintettel Folyamatba Épített, Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés (FEUVE-rendszer) működik. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az SzMSz melléklete tartalmazza, melyet az igazgató készít el. 11

2.16. Belső ellenőrzés Az intézmény 1 fő belső ellenőr teljes munkaidős foglalkoztatásával teljesíti belső ellenőrzési kötelezettségét, ideértve a vonatkozó jogszabály szerint a belső ellenőrzési vezető részére meghatározott feladatok ellátását is. 12

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI 3.1. Az intézmény szervezeti egységei 3.1.1. Igazgatóság Az Igazgatóság az intézmény egészére kiterjedő hatáskörrel rendelkező igazgatási szervezeti egység. Az Igazgatóság feladata: o az igazgató munkájához kapcsolódó igazgatási és ügyviteli feladatok ellátása, ideértve különösen is az irányítással, a képviselettel, a munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat, o az Igazgatótanács, a Szakmai tanácsadó testület, a Minőségirányítási csoport és az intézményi nevelőtestület munkájával kapcsolatos előkészítő és szervező feladatok ellátása, o az intézmény egészére vonatkozó oktatásszervezési, oktatási statisztikai és más adatszolgáltatási feladatok ellátása, o az alap- és kiegészítő tevékenység összehangolásának elősegítése, o a felnőttképzési tevékenység koordinációja, o a gyakorlati oktatás koordinációja, o a belső ellenőri tevékenység ellátáshoz szükséges feltételek biztosítása, o a minőségirányítással kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása, o az intézményegységek között információáramlás elősegítése. Az Igazgatóság vezetője: az igazgató. 3.1.2. Gazdasági Hivatal A Gazdasági Hivatal, gazdasági vonatkozásban az intézmény egészére kiterjedő hatáskörrel rendelkező szervezeti egység. A Gazdasági Hivatal feladata: o a tervezéssel, az előirányzatok felhasználásával összefüggő feladatok ellátása, o az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással kapcsolatos feladatok ellátása, o a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása, o a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, ide nem értve azonban a munkáltatói jogkörben történő döntéshozatalt, o a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatok ellátása, o adatszolgáltatás, o pályázatok nyilvántartása, elszámolása, közreműködés a pályázati költségvetés elkészítésében, o informatikai és rendszergazda feladatok ellátása. A Gazdasági Hivatal vezetője: a gazdasági vezető. A Gazdasági Hivatal felépítése: o Számviteli és pénzügyi csoport, mely ellátja a számviteli és pénzügyi feladatokat, a vonatkozó tervezési, nyilvántartási és adminisztratív feladatokkal együtt. 13

o Munkaügyi csoport, mely ellátja a munkaügyi nyilvántartások vezetésével, adminisztrációjával, a munkaköri és vezetői pályázatok lebonyolításával és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. o Műszaki csoport, mely ellátja az üzemeltetéssel, fenntartással, rendészeti tevékenységgel, vagyonhasznosítással, beruházásokkal és közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokat. o Informatikai Csoport: ellátja az Iskola informatikai és rendszergazda feladatait. A Gazdasági Hivatal ügyrendjét a gazdasági vezető készíti el, melyben részletesen szabályozni kell a szervezeti egységek feladatait, a feladatok ellátásért felelős személyek megnevezésével, a vezetők és a beosztottak feladat-, hatás- és jogkörét. 3.1.3. Intézményegységek Az intézményegységek az intézmény alapvető, szervezeti és szakmai tekintetben önálló oktatásinevelési szervezeti egységei. Az intézményegységek feladata: o az intézmény alaptevékenységének és kiegészítő tevékenységének ellátása, o az intézményegységre kiterjedő hatáskörrel az igazgatási és ügyviteli, oktatásszervezési, statisztikai és más adatszolgáltatási feladatok ellátása. Az intézményegység vezetője: az intézményegység-vezető. 3.1.4. Az organogram Az intézmény szervezeti felépítését, valamint belső kapcsolatrendszerét organogram szemlélteti. 3.1.5. A szervezeti egységek kapcsolattartása Az előzőekben felsorolt szervezeti egységek vezetőiken, illetve a vezetők által erre feljogosított személyeken keresztül tartanak hivatalos kapcsolatot egymással. A kapcsolattartás írásban történik, melybe beleértendő az elektronikus levelezés és a faxváltás is. 3.2. Az intézmény vezetése 3.2.1. Igazgató Az Intézmény egyszemélyi felelős vezetője, törvényes képviselője és a munkáltatói jogok gyakorlója az igazgató. Az igazgató felelős: o az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért, o a jogszabályok és a fenntartó előírásainak intézményi szintű érvényesüléséért, végrehajtásáért, o az intézmény pedagógiai munkájáért, o az intézmény felnőttképzési tevékenységéért, 14

o az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, o a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok intézményi szintű megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek intézményi szintű megteremtéséért, o a tanuló- és gyermekbaleset intézményi szintű megelőzéséért, o a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának intézményi szintű megszervezéséért. Az igazgató hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, melyeket jogszabály, vagy szabályzat nem utal más személy, vagy szervezeti egység hatáskörébe. Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: o az Igazgatótanács vezetése, az Igazgatótanács jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, o az intézményi nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, o a nevelő és oktató munka intézményi irányítása és ellenőrzése, o a felnőttképzési tevékenység intézményi irányítása és ellenőrzése, o intézményi szabályzatok elkészítése, előkészítése, o a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, o az intézményi szülői szervezettel, diákönkormányzattal és az intézményi dolgozói szervezetekkel való együttműködés, o az intézmény egészét érintő külső kapcsolatrendszer fenntartása, ápolása, o rendkívüli szünet elrendelése az intézmény egészében, vagy meghatározott intézményegységében, ha annak törvényi feltételei fennállnak, o a gyermek- és ifjúságvédelmi munka intézményi irányítása, o a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység intézményi irányítása. Az igazgató, irányítási jogkörében eljárva betartja a jogszabályokban foglaltakat és a fenntartó előírásait, épít az intézmény más vezetőinek, vezető testületeinek, közösségeinek véleményére. Az igazgató, irányítási jogkörében eljárva, az intézményre kiterjedő hatállyal utasítást adhat ki. Az irányítási jogok közül az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik az Igazgatótanács vezetése, valamint az intézményre kiterjedő hatályú utasítás kiadása. Az igazgató, képviseleti jogkörében eljárva, az intézmény nevében jognyilatkozatot tesz, jogokat szerez, kötelezettségeket vállal. A képviseleti jog, esetenként, illetve az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházható. A képviseleti jog átruházása alapulhat az SzMSz tételes rendelkezésén, vagy legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazáson. Az átruházott képviseleti jog nem ruházható tovább. Az intézményben a jogszabályban meghatározott esetek kivételével az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkáltatói jogkör gyakorlása során betartja a jogszabályokban előírt tájékoztatási, egyeztetési, véleményeztetési, valamint az arra feljogosítottak jóváhagyási, egyetértési jogának gyakorlásával összefüggő kötelezettségeit. A munkáltatói jogkör, az SzMSz tételes rendelkezése alapján megosztható, kivéve az igazgató kizárólagos hatáskörében fenntartott jogokat, melyek a következők: o közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, o vezetői megbízás kiadása és megszüntetése, o a további jogviszony létesítésével, a fegyelmi eljárással és a kártérítésre kötelezéssel kapcsolatos jogok, o vagyonnyilatkozatok őrzésével kapcsolatos, az őrzésre kötelezett törvény szerinti jogai. Az osztott munkáltatói jogkörben eljáró személy, ezen jogkörét nem ruházhatja tovább. 15

Az igazgató munkáját igazgató helyettes segíti. Az igazgatót, akadályoztatása esetén a kizárólagos hatáskörben fenntartott, illetve a gazdasági és pénzügyi jogkörbe tartozó ügyeket kivéve az igazgató helyettes helyettesíti. Amennyiben az igazgató helyettes is akadályoztatva van, úgy az igazgatót, az általa meghatározott sorrend szerinti intézményegység-vezető helyettesíti. Az igazgató, tartós távolléte esetén a gazdasági és pénzügyi jogkörbe tartozó ügyeket kivéve a kizárólagos hatáskörben fenntartott ügyekben is helyettesíthető. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgatót, a gazdasági és pénzügyi kérdésekben a gazdasági vezető helyettesíti. 3.2.2. Gazdasági vezető Az Intézmény gazdasági szervezetének (Gazdasági Hivatal) vezetője a gazdasági vezető. A gazdasági vezető az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető közvetlenül irányítja és ellenőrzi a Gazdasági Hivatal tevékenységét, az igazgatónak fenntartott munkáltatói jogok kivételével osztott munkáltatói jogkört gyakorol a Gazdasági Hivatal közalkalmazottjai felett, gazdasági intézkedéseket hoz, ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait. Tevékenységéért a jogszabály szerinti felelősséggel tartozik. A gazdasági vezető, irányítási jogkörében eljárva, a gazdasági jellegű tárgykörökben, az intézményre kiterjedő hatállyal, utasítást adhat ki. A gazdasági vezető ellenjegyzi az intézményt terhelő gazdasági kihatású kötelezettségvállalást, követelés előírást, intézkedést. A gazdasági vezető jogosult arra, hogy kötelezettségvállalás ellenjegyzésére kijelöljön jogszabály szerinti képesítéssel rendelkező más személyt is. A kijelölés meghatározott időtartamra, vagy visszavonásig szólhat. A kijelölésben meg kell határozni az ellenjegyzés felső értékhatárát. A kijelölésről értesíteni kell az igazgatót és az intézményegységvezetőket. A gazdasági vezetőt, feladatainak ellátásában gazdasági vezető-helyettes segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti. 3.2.3. Intézményegység-vezető Az intézményegység munkáját az intézményegység-vezető irányítja. Az intézményegység-vezető felelős: o az intézményegység szakszerű és törvényes működéséért, o az intézményegység rendelkezésére álló költségvetési keretek közötti gazdálkodásáért, o a jogszabályok, a fenntartó, az igazgató és a gazdasági vezető előírásainak, utasításainak az intézményegységben való érvényesüléséért, végrehajtásáért, o az intézményegység pedagógiai munkájáért, o az intézményegységben az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működéséért, 16

o a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményegységben, o a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért az intézményegységben, o a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért az intézményegységben, o a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért az intézményegységben. Az intézményegység-vezető hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, melyeket az SzMSz nem utal az igazgató, vagy a gazdasági vezető hatáskörébe. Az intézményegység-vezető feladatkörébe tartozik különösen: o az intézményegység nevelőtestületének vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, o a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése az intézményegységben, o a rendelkezésre álló költségvetési keret alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről való gondoskodás, o tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése, o a szülői szervezettel, a diák közösségekkel, diákönkormányzattal és a dolgozói szervezetekkel való együttműködés, o az intézményegységet érintő külső kapcsolatrendszer fenntartása, ápolása, o ünnepélyek, megemlékezések méltó megszervezése, o a tankönyvellátás rendjének meghatározása az intézményegységben, o a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása az intézményegységben, o a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása az intézményegységben. Az intézményegység-vezető irányítási jogkörében eljárva betartja a jogszabályokban foglaltakat, a fenntartó, az igazgató és a gazdasági vezető előírásait, épít az intézmény és az intézményegység más vezetőinek, vezető testületeinek, közösségeinek véleményére. Az intézményegység-vezető, irányítási jogkörében eljárva, az intézményegységre kiterjedő hatállyal utasítást adhat ki. Az intézményegység-vezető képviseleti joggal rendelkezik az intézményegységet kizárólagosan érintő ügyekben, ideértve különösen is a tanügyi-igazgatási jogkört. Képviseleti jogát, az igazgatótól átruházott hatáskörként gyakorolja. Az intézményegység-vezető, az igazgatónak fenntartott munkáltatói jogok kivételével osztott munkáltatói jogkört gyakorol az intézményegység közalkalmazottjai felett. Az intézményegység-vezetőt, feladatainak ellátásában intézményegység-vezető helyettes segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti. 3.2.4. Gyakorlati oktatásvezető A gyakorlati oktatásvezető a szakképzési és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó gyakorlati képzéssel kapcsolatos feladatokat látja el a saját intézményegységében és az igazgató által kijelölt (hozzárendelt) intézményegységben. A gyakorlati oktatásvezető feladatkörébe tartozik különösen: o irányítja és ellenőrzi az érintett intézményegységek gyakorlati oktatását, o felelős vezetője a szaktantermi és egyéb gyakorló helyeknek, o koordinálja a szakmai elméleti és gyakorlati oktatást, 17

o gondoskodik a gyakorlati képzés egészséges és biztonságos körülményeihez szükséges tárgyi feltétekről, a munkavédelmi előírások érvényesüléséről, o a gyakorlati képzéssel kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és ellenőrzési feladatok ellátása. A gyakorlati oktatásvezetőt, feladatainak ellátásában gyakorlati oktatásvezető helyettes segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti. 3.2.5. Műszaki vezető A műszaki vezető elsősorban a Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskola intézményegységhez kapcsolódóan ellátja a tanüzemi tevékenységhez tartozó feladatokat, másodsorban intézményi szinten is ellátja a műszaki vezető számára jogszabályban előírt feladatokat. A műszaki vezető főbb feladatai: o a szakoktatók tanüzemi munkájának a gyakorlati foglalkozások előkészítésének, lebonyolításának elősegítése, o a tanüzemi dolgozók, szakmunkások munkájának megszervezése, irányítása és ellenőrzése, o elkészíti a tangazdaság éves művelési és gazdálkodási tervét figyelembe véve a tantervi követelményeket, valamint a gyakorlási lehetőségeket is, o felelős a tervező, szervező tevékenységéért, a tangazdaságban folyó technológiai tervek betartásáért, az eredményes gazdálkodásért, o a gyakorlati oktatásvezető távollétében felelős a gyakorlati oktatás tantervi követelményeinek teljesítéséért, az iskolai műhely rendeltetésszerinti működéséért, o gondoskodik a termelt termények helyi közvetlen, illetve szerződéses értékesítéséről, bevételezéséről, kiadásáról, szakszerű tárolásáról, o elősegíti az intézményegység kapcsolatainak fejlesztését, bővítését, o rendszeres kapcsolatot tart a tanüzem érdekeit érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezetekkel, üzemekkel, üzletekkel. 3.2.6. Belső ellenőr A belső ellenőr közvetlenül az igazgatónak alárendelten ellátja a belső ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat. 3.2.7. A vezetők kapcsolattartása A vezetők intézményi szinten személyesen, illetve helyetteseiken keresztül tartanak hivatalos kapcsolatot egymással. A kapcsolattartás írásban történik, melybe beleértendő az elektronikus levelezés és a faxváltás is. A vezetők, a halasztást nem tűrő esetekben jogosultak a szóbeli kapcsolattartásra is egymással, az intézmény érdekinek figyelembe vételével, a későbbi dokumentálás kötelezettségével (pl. feljegyzés, emlékeztető, megkeresés formájában). Az intézmény egészét érintő kérdésekben a kapcsolattartás intézményesített testületi formája az Igazgatótanács. Az intézményegységet érintő kérdésekben az intézményegység-vezető és az intézményegység-vezető helyettes folyamatos, napi kapcsolatot tart egymással. 18

3.2.8. Az intézmény képviselete Az intézmény képviselete akként történik, hogy az igazgató, illetve az átruházott képviseleti jogkörben eljáró személy, az intézmény előírt, előnyomott, illetve előnyomtatott neve alá, vagy fölé a nevét önállóan írja. Az intézményegység-vezető aláírása esetén az intézményegység nevét is fel kell tüntetni. Az intézmény által használt körbélyegző tartalmi elemei: o az intézmény neve, o Kecskemét felirat, o a Magyar Köztársaság címere, o a körbélyegző sorszáma. Az intézmény által használt normál bélyegző tartalmi elemei: o az intézmény neve, o az intézmény székhelye, o az intézmény adószáma, o az intézmény bankszámlaszáma, o a bélyegző sorszáma. Az intézményegység által használt körbélyegző tartalmi elemei: o az intézmény és intézményegység neve, o Kecskemét felirat, o a Magyar Köztársaság címere, o a körbélyegző sorszáma. Az intézményegység által használt normál bélyegző tartalmi elemei: o az intézmény és intézményegység neve, o az intézményegység címe, o az intézmény adószáma, o az intézmény bankszámlaszáma, o a bélyegző sorszáma. A bélyegzőhasználatra különösen is a kiadmányozásra, nyilvántartásra, tárolásra, használati jogosultságra, érvényességre vonatkozó szabályokat igazgatói utasítás határozza meg. Amennyiben a képviseleti jog gyakorlása gazdasági kihatású kötelezettségvállalással jár, úgy ahhoz az államháztartási szabályoknak, valamint a belső előírásoknak megfelelően ellenjegyzés is szükséges. A bankszámla feletti rendelkezésre két személy együttes aláírása szükséges. 3.2.9. Igazgatótanács Az Igazgatótanács az intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását segítő testület. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik: o az éves munkaterv ütemezése, végrehajtásának összehangolása, o az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó előterjesztések elkészítése, illetve véleményezése, o intézményegység-vezetői megbízás kiadása és a megbízás visszavonása, o döntés a kereset-kiegészítésről az 5.2. pontban meghatározott személyek esetében, o szakmai fejlesztések kidolgozása a pedagógiai programmal összhangban, 19

o intézményi szakmai munkaközösség létrehozásának jóváhagyása, o javaslattétel a Szakmai tanácsadó testület tagjaira, o javaslattétel a Minőségirányítási csoport vezetőjének személyére, o intézményi szülői szervezet létrehozásának megállapítása, o aktuális intézményi feladatok ütemezése, végrehatásának összehangolása, o ünnepi rend meghatározása, o a közös rendezvények, események előkészítése, o ajánlások kidolgozása az intézményegységek munkájának összehangolása érdekében. Az Igazgatótanács javaslatot tehet, illetve véleményt nyilváníthat valamennyi, az intézmény szervezetét és működését érintő témakörben, aktuális kérdésben. Az Igazgatótanács tagjai az igazgató és az intézményegység-vezetők. A tagok, az Igazgatótanács ülésén szavazati joggal rendelkeznek. Az Igazgatótanács meghívottjai: o igazgató helyettes, o gazdasági vezető és helyettese, o gyakorlati oktatásvezető és helyettese, o műszaki vezető, o belső ellenőr, o közalkalmazotti tanács elnöke, o reprezentatív szakszervezet képviselője, o az Igazgatótanács ülésére, illetve az egyes napirendi pontokhoz az igazgató által meghívott személy. A meghívottak, az Igazgatótanács ülésén (napirendi pontjánál) tanácskozási joggal rendelkeznek. Az Igazgatótanács működése Az Igazgatótanács ülését szükség szerint, de negyedévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (rendes ülés). Nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni az Igazgatótanács ülését, ha azt legalább három tag, a napirendi javaslat megnevezésével kéri (rendkívüli ülés). Az Igazgatótanács ülését az igazgató hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, napirendjét. A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal korábban, írásban kell megküldeni a tagoknak és a meghívottaknak. Az Igazgatótanács meghívó megküldése nélkül rendkívüli ülést tarthat abban az esetben is, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartása ellen egyikük sem tiltakozik. Az Igazgatótanács ülését az igazgató, akadályoztatása, vagy felkérése esetén valamely másik tag vezeti (levezető). Az ülés megnyitása után a levezető megvizsgálja a határozatképességet. Az Igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a kétharmada jelen van. Az Igazgatótanács üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv rögzíti az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a jelenlévők nevét, valamint tartalmazza az ülés eseményeit, az elhangzottak tartalmi összefoglalását, a határozathozatalok eredményét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a levezető, az adott ülésre felkért jegyzőkönyvvezető és a tagok közül felkért hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvből (pl. egyes határozatok szövegéről) kivonat is készíthető, melyet az igazgató, vagy a jegyzőkönyv-vezető hitelesít aláírásával. Az Igazgatótanács a személyi kérdések kivételével nyílt szavazási eljárásban hozza határozatait. A határozatban szükség esetén meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt, valamint a végrehajtás határidejét. A tagok igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint a felének egyetértése szükséges. Bármely tag kérheti, hogy a jegyzőkönyv név szerint is rögzítse szavazatát. 20