E kiállítás tartama alatt október 11-én, szombaton' délután 5 órakor Dr. Eisler Mihály József főorvos A műalkotás lélektana" címmel előadást tart. Légrády Testvérek nyomdaüzeme, Budapest. (Igazgató: Kertész Árpád,)
Csontváry-Kosztka Tivadar (1853 1919) egészen különleges helyet foglal el a magyar művészetben. Mikor 1908-ban először mutatkozott be az Iparcsarnokban, majd 1915-ben a régi Műegyetem termeiben, nem talált megértő közönségre s meghalt anélkül, hogy alkotásainak művészi jelentőségét bárki megértette volna. Halála után ugyan könyvet irtak róla Lehel Ferenc de inkább az embert, semmint a művészt jellemezte ez is. Most egész oeuvreje itt áll a közönség előtt és a halála után elmúlt tiz év talán elegendő arra, hogy megértő szemmel figyeljünk művészi törekvéseire. A Csontváry-kérdés tehát fel van vetve. Mit akart, hogy jutott problémáihoz, mikép oldotta meg azokat, megmagyarázzák az alábbi sorok, melyeket ő maga irt első kiállításának katalógusa elé. Főleg azonban itt vannak művei, beszéljenek azok:,,ihletség és akaraterő a szárnyaim 11. (Inspiráció-energia.),,1853 julius 5-én születtem Kisszebenben, Mihály Tivadar néven. Dr. Kosztka László b. atyám volt, orvostudor és gyógyszerész ; nem dohányzott s nem ivott. Meghalt Jászapátiban 1904-ben 88 éves korában. Atyám passziói voltak a vadászat és a rakétakészités. Házunkban az agár-, kopó-, vizsla-, sokszor farkaskölykök, rókák, baglyok neveltettek, az éneklőmadarak egész serege hangversenyezett. Nekünk hat gyermeknek ott volt a hinta, a kuglizó, a gimnasztika, kis lőfegyver és a Jancsi vadász. A sportban természetesen a Kosztka- 3
fiuk vezettek ; s ha hiba esett, ők lettek elnadrágolva s a sötét pincébe zárva. Emlékszem tisztán mindenre, még a nagy Planéta idejére is, s mint kis gyermek dajkám öléből csodáltam a nagy üstököst, mely a házunk fölött lebegett. Mint iskolás fiu a könyvnélküli magolást utáltam; a bibliát mesének néztem s inkább vágytam a szabad természetbe a fülemile csattogását hallani, s megbámulni egy-egy virágszálat, ahol a lepkék, a dongók, a méhek s a rovarok egész serege nyüzsgött himporos szirmokon. Kisszebenből b. atyám Szerednyére költözött, s mi négy fiuk az ungvári gimnáziumba kerültünk. Emlékszem jól, hogy Ungváron a játéknál, a kirándulásnál, a vadászat, úszás s a korcsolyázásnál legelői jártam ; no meg a selyemtenyésztéssel is nagyban foglalkoztam, igy azután érthető, hogy az iskolai bizonyítvány sem lehetett valami kitűnő, ami okot adott arra, hogy Eperjesre vitt atyám kereskedőnek. Három és fél évig voltam kereskedő, azután már saját erőmből gyógyszerész, s az oklevél elnyerése után egyéves önkéntes, Budapest polgármesteri hivatalában irkász és joghallgató. A mindentudás vágya rengeteg könyvet olvastatott ki velem s én 1877 78-ban egy memorandumfélét terjeszték fel az akkori földmivelésügyi, ipari és kereskedelmi miniszterhez, előadván a selyemtenyész'tés praktikus célját s kértem az iskolában a kötelező tanítását. Utána jött a szegedi árviz katasztrófája s nekem az egyetemi hallgatók élén ott kellett lennem, ahonnan alapos meghűléssel tértem vissza, ugy, hogy nehezemre esett az irás és az olvasás. Az orvosok hosszabb pihenést ajánlottak, igy jutottam a Tátrába, egyik iglói gyógyszertárba mint provisor.
Néhány hónapi pihenő után egy napon a gyógyszertár elé állott fával megrakott ökrösszekér; az ökrök bubiskoltak s én egy vény-papirra ezt a jelenetet lerajzoltam.* Ez a rajz és egy másik, a Kárpátok" a fővárosi iparrajziskolában Keleti igazgatónál maradt, mint első rajz, igen érdekes volna, ha ez még előkerülhetne. Iglóról egyenesen Rómába siettem, ahol több hónapi tanulmányozás után arra határoztam el magamat, hogy husz esztendeig kell dolgoznom s akkor utóiérem a nagyokat, avagy túlszárnyalom. Rómából Eszékre kerültem gyógyszerésznek; ott lepett meg Munkácsy Pilátusának a hire s nekem ezt látnom kellett Budapesten. Egy évre rá Párizsban azon tűnődtem, hogy győzzem le a nehézségeket? Segiteni senki sem segített. Komoly tervvel siettem haza s Gács községben nyitottam gyógyszertárt, ahol néhány évig lankadatlan szorgalommal oda jutottam, hogy gyógyszertáram adósságmentesen állott s amikor már havonta száz koronát jövedelmezett, bérbeadva, elmentem Münchenbe, Hollósy iskolájába, rajzolni természet után. E rajzokból tiz a kiállításon látható. Hat hónap után Münchenből, Liezen-Mayer Sándor barátom tanácsára Karlsruheba mentem Kahlmorgen tanárhoz, aki három hó után * Naplójában erről ezt olvassuk: Rajzolás közben principálisom nesztelenül hátam mögé sompolygott s a rajz elkészülte után vállamra ütött: Mit csinál: hisz maga festőnek született. Meglepődve álltunk, egymásra néztünk, csak akkor eszméltem, mikor az eredményt láttam... Principálisom távoztával kiléptem az utcára s amint a rajzban gyönyörködtem, egy háromszögletű kis magot pillantok meg a balkezemben s fejem fölött hangot hallok: Te leszel a világ legnagyobb ( ) festője, nagyobb Raffaelnél A legnagyobb után a következő szót nem értettem meg..." Ez az égi hang elhatározó befolyással volt egész életére. E sugallat hatása alatt ett festő. A balkezében levő magban azt látta, hogy fejlődnie kell, hogy 'mint magból fa, neki is nagy legnagyobb festővé kell válnia... 5
Itáliába küldött. Én a dalmát partokon festve csak Raguzáig értem s innen a düsseldorfi akadémiára utaztam fel, ahol az igazgató tudtomra adá, hogy már többet tudok s iskolára szükségem nincsen. Elutaztam hát Párizsba, a Julien-Akadémiába iratkoztam be, de vesztemre, mert ott nem engedték meg a szabad rajzolást. Azt a formát, amit a franciák rám akartak kényszeríteni, egyszerűen visszautasitám. Igy kerültem ki az akadémiából egyenesen Pompejibe, ahol egy nagyarányú festménybe bele is fogtam; de ez, mint sok más tanulmány, a padlásomon hever. Ezek után évről-évre hol, mit s minő haladással festék, egészen az 1904. évben Athénben festett Jupitertemplomig, ez az első festmény, amelyen vásznat már nem lát a szemlélő. Végül fel kell említenem, hogy a Párizsban történt kiállításomon a Newyork Herald kritikusa egyenesen kimondá, hogy minden a vilá gon létező festmény tul van szárnyalva; ezt a hatást csak huszévi komoly munka után vártam s hogy előbb következett be, a Teremtőnek köszönhetem és senki másnak. Csontváry. 6
ELSŐ TEREM. 1. Öreg asszony. Szénrajz, 1894, München. 2. Férfifej. 1894. Szénrajz. München. Wirthmüller Mihály hivatásos modellt ábrázolja, aki a lapra ráirta:,,sie, lieber Herr, ich stehe 17 Jahre Modell, aber so kráftig hat mich noch niemand gemacht, wie Sie." 3. Férfifej. Szénrajz. München, 1894. 4. Hátradűlő nő. 1894. Szénrajz. 5. Parasztfej. Szénrajz. 1894. Szakállas férfi. 1894. München. Szénrajz. 7. Délelőtti kis pleinair Trauban. 1900. 8. Almás öregasszony. 9. Visszatekintő nap Trauban. 1899. 10. Első olajfestményem: pillangók. 1893. 11. Madár. Iskolaelőtti tanulmány. 1893. 12. Ülő nő az ablaknál. 13. Madár. 1893. 14. Madár. 1893. 15 19. Müncheni tanulmányok. 1894-ből. 7
NEGYEDIK TEREM. 20. Zarándoklás a cédrusokhoz a Libanonnál, 1907. 21. Palesztinai síremlék. 22. Egy marokkói ember. 1908. 23. Kidőlt obeliszk. 24. Füstölgő Etna. 25. Klasszikus táj. 26. Taorminai részlet. 27. Sétalovaglás a tengerparton. 28. Egy cédrusfa a Libanonból. 1907. 29. Hegyi út. 8
HARMADIK TEREM. 30. Hid. 31. Virágzó fa. Eladó. 32. Jajcei villanymű éjjel. 1903. 33. Olasz táj. 34. Olasz város este. 35. Szerelmes pár. Eladó. 36. Fohász. 37. Egy est Kairóban. 1904. 38. Kocsizás ujholdnál Athénben. 1904. 39. Villa Pompéji Italia. 1901. 9
NEGYEDIK TEREM. 40. Nagy Tarpatak a Tátrában. 1904. 12 négyszögméter. 41. Vihar a nagy Hortobágyon. 1903. 42. Próféta. 43. Holdtölte Taorminában. 1901. 44. Akropolis Athénben. 1904. 45. Esti táj. 46. Keleti pályaudvar éjjel. 47. Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben. 1904. 48. Dalmát város. 49. Öreg matróz. 10
NEGYEDIK TEREM. 51. Zrinyi kirohanása. 52. Tavasznyilás Mosztárban. 1903. 53. Görög színház Taorminában. Vázlat. Eladó. 54. Sülyedő hajó. 55. Csatakép. 11
NEGYEDIK TEREM. 56. Tanulmányfej. Szénrajz. 1894. München. 57. Félakt. Szénrajz. München, 1894. 58. Madár. 1893. 59. Félakt. Szénrajz. 1894. München. 60. Ülő nő. Szénrajz. München, 1894. 12
NAGY TEREM. 60a Selmecbánya. 1902. 61. Jajcei vizesés. 1903. 62. Görög színház Taorminában. 1904 1905. 63. Nagy vizesés Schaffhausennél. 1903. 64. Nagytemplom Baalbeeckben. 1906. 30 négyszögm. 65. Templomtéri kilátás a Holttengerre. 1903. Jeruzsálem. 66. Mária kútja Názárethben. 1908. 19 négyszögméter. 67. Olajhegy Jeruzsálemben. 1905. 68. Pompeji házkapu. 1897. 69. Castellamarei részlet. 1902. 13