TÁJÉKOZTATÓ A BÖHÖNYEI ADÓRENDSZERRŐL Tisztelt böhönyei olvasók, a település minden háztartását érintő kérdéskörről, a helyi adónemek fajtáiról, előírásairól, azok mértékéről kívánunk tájékoztató írásunkban beszámolni. Ehhez Böhönye Község Önkormányzatának tavaly elfogadott rendeletéből emelünk ki fontos dolgokat, illetve idézünk az ide vonatkozó jogszabályokból: KIVONAT BÖHÖNYE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2008. (XII. 10.) számú rendelete a helyi adókról Böhönye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. tv. 1..(1) bekezdésébenben kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról a következő rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A rendelet hatálya Böhönye község közigazgatási területére, az e rendeletben meghatározott adóalanyokra, és adótárgyakra terjed ki. (2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik adóalany: a.) a magánszemély, b.) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése. (3) Adómentes a (2) b.) - c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény, abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelem (nyereség) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetén, eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany, írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. 2. (1) Az adókötelezettség Böhönye Községi Önkormányzat illetékességi területén az alábbiakra terjed ki: a.) ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, b.) munkaerő foglalkoztatásra, b.) e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására. AZ EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK ÉPÍTMÉNYADÓ 3. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban: építmény). (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú - földrészlet. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétől illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya 4. (1) Az adó alanya - a jelen rendelet 1. (2) bek-ben meghatározottakon túl - az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásban bejegyezett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.) (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (3) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Adómentesség 5. (1) Mentes az adó alól: a.) szükséglakás, b.) komfort nélküli lakásból 100 m 2, c.) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, d.) a költségvetési szerv az egyház tulajdonában álló építmény, e.) a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek, kivéve, ha vállalkozás üzleti célját szolgálja, f.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerinti állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja. g.) A garázs és a zártkerti építmény, kivéve, ha vállalkozás üzleti célját szolgálja, h.) A műemléki építmény, amennyiben külön jogszabályban védetté nyilvánították vagy önkormányzati rendelet alapján helyi védelem alatt álló épületet felújítják ( műemlék-épület 1
egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, vagy legalább eredeti műszaki állapotát) akkor a felújításra kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. i.) Az önkormányzat illetékességi területén állandó lakosként bejelentkezett magányszemély tulajdonában álló lakás, j.) Böhönye közigazgatási területén fekvő présház, pince megnevezésű épület, kivéve, ha a vállalkozás üzleti célját szolgálja. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 6. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy a nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 7. az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete. 8.. Az adó évi mértékének felső határa: A 7. szerinti adóalap-megállapításnál 210 Ft/m 2, kivéve: aa) üzlet, üzlethelyiség 200 Ft/m 2 ab) üzemcsarnok, műhely 100 Ft/m 2 ac) raktár, közraktár, tároló 100 Ft/m 2 ad) iroda 100 Ft/m 2 TELEKADÓ 9. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek). Az adó alanya 10. Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 4. -ban foglaltak az irányadók. Az adómentesség 11. Mentes az adó alól: a) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, b) a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után, c) a teleknek a 3. (2) bekezdésében meghatározott része, d) a 5. (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a 3. (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja, e) az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület; f) az erdőművelési ágban nyilvántartott telek, g) azon belterületi ingatlanok, amelyeken lakóház, vagy építmény áll. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 12. (1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezőgazdasági művelés alól való kivonását és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik a telek külterületté minősítéséről szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek művelési ágba sorolása és tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése félévének utolsó napján. (3) Az adókötelezettségben bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. 13. a telek m 2 -ben számított területe. 14. Az adó évi mértéke: 5 Ft/m 2 KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓK KOMMUNÁLIS ADÓ MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 15. (1) Kommunális adókötelezettség terheli a magánszemély tulajdonát képező lakást, nem lakás céljára szolgáló építményt, telket, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által 2
írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. (2) Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 6.. (1) és (2) bekezdésekben foglaltak az irányadók. (3) A 15..(1) bekezdésében foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletezik, és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. (4) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 16. a 6. -ban és a 9. -ban meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 12.000 Ft/év, melyhez hozzáadódik a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változás valorizációja. A törvényi felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg az adó mértékét. A törvényi felső mérték és a valorizáció figyelembe vételével az adó mértéke 2009. évben 14.000 Ft. VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJA Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 17. (1) Kommunális adókötelezettség terheli a 1. (2) bekezdésében felsorolt adóalanyok közül a vállalkozót, függetlenül a 15. alapján egyébként fennálló adókötelezettségtől. (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén. 18. az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. 19. (1) Az adó évi mértékének felső határa a 18. alapján számított létszámra vetítve 2.000 Ft/fő. (2) Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét kell számításba venni. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya 20. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó. (3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 21. (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén, ha az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzet tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folyatatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek min c) bármely az a) és b) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 22. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. 23. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 1. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása 24. 3
(1) A 23. (1) bekezdésétől eltérően a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b) az 28. 18. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre - is megállapíthatja. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a 23. (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. 25. (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 23. (1) bekezdésében, vagy a 24.. A. pontjában foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. (2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 24.. A. pont (5) bekezdése szerint kell megtenni. (3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 23. (1) bekezdése vagy a 24.. A. pont (1) bekezdés előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 24. A. pontjában foglalt feltételek egyébként fennállnak. (4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét; b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. Az iparűzési adó mértéke 26. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: a) a 21. (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 500 forint, b) a 21. (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint. (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 27. (1) A vállalkozó a (4) bekezdésben foglaltak kivételével a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege: a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg; b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege; c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az 4
előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. (4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. (7) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. III. Egyéb rendelkezések 28. (1) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhelő építményadó és telekadó évi két részletben fizethető meg. (2) Az adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény állapítja meg. (3) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. (4) Az önkormányzati adóhatóság - az (5)-(7) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - készpénzfizetést nem fogadhat el. (5) Befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben fizethetnek. Az állami adóhatóság erre kijelölt pénztára ugyancsak elfogadhat készpénzbefizetést. Így történhet a fizetés ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetőleg, ha az előtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénz átvételére vagy lefoglalására kizárólag az jogosult, akit erre az adóhatóság írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett vagy lefoglalt készpénzről azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni. (6) Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető, az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával. (7) Az önkormányzat rendeletében feljogosítja az adóhatóságot arra, hogy az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával 5000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénzbefizetést elfogadjon.. Hatályba léptető rendelkezések 30. (1) Ez a rendelet 2009. január 1-én lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a helyi adókról szóló 17/ 2001. (XII.12.)számú, 14/2002. (XII.12.) számú, 12/2003. (XII.15.) számú, 16/2004. (XII.13.) számú, 15/2006. (XII.15.) számú, 13/2007. (XII.28.) rendeletekkel módosított 14/2000. (XII.15.)számú rendelet hatályát veszti. Dr. Szijártó Henrik polgármester Kihirdetve: 2008. december 11. 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról Ács Attila körjegyző Az Országgyűlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében a gépjárművek adójáról a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS 1. (1) A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót (a továbbiakban: adót) kell fizetni. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a külön jogszabály szerinti méhesházas gépjárművekre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett 2. (1) Az adó alanya - a (2)-(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt e alkalmazásában: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. (2) Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba 5
helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. (3) Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek. (4) Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. (5) Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya. (6) Az adó alanya az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta. (7) Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése 3. (1) Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a V betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni. (2) Az adókötelezettség az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik. Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése 4. (1) Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni. (2) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. (3) Ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával. (4) Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik. Adómentesség 5. Mentes az adó alól: a) a költségvetési szerv, b) a társadalmi szervezet, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, c) a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű, d) az egyház tulajdonában lévő gépjármű, e) a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben, f) a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) a tulajdonában lévő egy darab, 100 kw teljesítményt el nem érő személygépkocsi után, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár, j) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tarzózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévő gépjármű. 6. (1) személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni. (2) az autóbusz, a nyergesvontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya). (3) a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával. 6
7. (1) a 6. (1) bekezdése szerinti adóalap után a gépjármű - gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160 Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/kilowatt. (2) a 6. (2)-(3) bekezdései szerinti adóalap esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft. (3) Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 8000 Ft, míg a tehergépjármű után 40 000 Ft adót kell fizetni. A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20 000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni. Adókedvezmény 8. (1) 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (e alkalmazásában KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti 5, 6, 7 vagy 8 környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott. (2) 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább 9, 10, 11, 12 környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott. (3) (4) Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél a Magyar Köztársaság területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az (5) bekezdésben meghatározott adókedvezményre jogosult. (5) Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 10%-a. (6) Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - igényét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz, amely az adókedvezményt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül bírálja el. (7) Az (5) bekezdés szerinti adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette. Az adó megállapítása és kezelése 9. (1) Az adóztatási feladatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. (1) bekezdés szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására. Amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és a telephelyet egyaránt tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult a gépjármű adóztatására. (2) Az (1) bekezdésben foglalt változások esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni. (3) Az adóztatási feladatokat az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetében a gépjárműre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el. (4) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt [2. (1) bek.] a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását. Néhány közérthetőbb információ a törvény és a rendelet szövegéhez: 1.) Magánszemélyek kommunális adójának, valamint a gépjárműadónak befizetése: két részletben március 15. és szeptember 15. 2.) Sok őstermelő nem tudja, hogy 600 ezer forintot meghaladó éves árbevétel esetén iparűzési adókötelezettsége keletkezik. Ezt a jövőben 5 évre visszamenőlegesen vizsgálni fogjuk. 3.) A kivetett adó elengedésére nincs mód, azt egy összegben, vagy részletekben be kell fizetni. 4.) Adótartozás esetén a késedelmi kamatok elengedésére van lehetőség, abban az esetben, ha az adózó hozzá állása az irányba mutat, hogy rövid időn belül szeretné rendezni tartozását. 5.) Március végéig megkezdjük azoknak a gépjárműveknek a kivonását a forgalomból, amelyeknek tulajdonosai felszólításunk ellenére semmilyen érdemi választ nem adtak adótartózásuk rendezésére. Böhönye, 2009. február 27. Ács Attila körjegyző 7
A Körjegyzőség új ügyfélfogadási rendjéről Néhány ügyfelünk már bizonyára személyesen is tapasztalta, hogy 2009. február 15-től a Körjegyzőségen új ügyfélfogadási rend lépett életbe. Ennek oka, hogy a megnövekedett feladatok adminisztrálása, csak úgy lehetséges, ha az ügyintézők a nap egy bizonyos szakaszában teljes odafigyeléssel tudják végezni munkájukat. Ezért a hivatal kedden és csütörtökön nem fogad ügyfeleket. Ezzel együtt szeretnénk segíteni azon ügyfeleinknek, akik munkahelyi feladataik miatt napközben nem tudtak elérni bennünket. Az Ö fogadásuk érdekében is a hivatal szerdai napokon 17.15 óráig fogadja az ügyeit intézni kívánó lakosságot. A fentiekhez igazodik a polgármester és a körjegyző ügyfélfogadási rendje is: Polgármester: Hétfő 8.00 9.00 Szerda 8.00 9.00 Körjegyző: Hétfő 10.00 12.00 Szerda 9.00 10.00 Péntek 10.00 12.00 Természetesen továbbra is telefonon, a hét bármely napján, munkaidőben lehet érdeklődni az ügyfeleknek. Telefonszámunk: 85 / 522 004 fax: 85 / 522 005 Bár még elektronikus ügyintézés nem működik, azért elektronikus levélváltásra is lehetőséget biztosítunk, elérhetőségünk: korjegyzoseg.bohonye@t-online.hu korjegyzo.bohonye@t-online.hu Bízom benne, hogy a változások mind a hivatal működésére, mind ügyfeleink megelégedettségére szolgálnak. Továbbra is számítunk a lakosság bizalmára, és messzemenőkig igyekszünk annak megfelelni. Böhönye, 2009. február 27. Ács Attila Körjegyző Nem!!! a heti kölcsönre Akik egy kicsit ismerik családjaink életét, észrevehették, hogy Böhönye sem mentes a gyorskölcsönök hiénáitól. THM (teljes hiteldíj-mutató) 200-400%!!! Á! Ezzel nem kell törődni, mondja az ügynök Baló György műsorában, a tudatlan, többgyermekes anyának. Bizony, hogy kell törődni vele! Ha nem tud szorozni valaki, akkor adja össze papíron a heti részleteket, és vegye számításba, hogy a családok nagy része havi egyszer jut pénzhez, a törlesztést viszont, heti pontossággal begyűjtik! A heti 6.000 Ft, már nem is olyan szép,ha azt mondjuk, havi 24.000 Ft!!! Hogyan is éljük át a mai nehéz időket? Néhány hasznos tipp: Egy felnőtt dohányzása: havi kb. 15.000 Ft. Napi italozás, egy felnőttnek: havi 15.000 Ft (napi 500 Ft-os fogyasztás mellett). Játék automata? Isten tudja mennyi! Tudom, hogy sajnos olyanok is élnek nehéz helyzetben, akik nem élnek a fenti dolgokkal. Nekik még egy ötlet: egy héten át, írják össze egy füzetbe a kiadásokat, fillérre pontosan, hét végén nézzék át, és gondolják meg, mi az, ami elhagyható. Legrosszabb megoldás a napi szükségletek hitelből fedezése. A rezsi csökkentése, hosszú távú, jó megoldás, erre olvashatnak tippeket a rezsi olcsóbban című írásokban. Kovácsné Balogh Éva ő 8