Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégiája ITS 2014 Konzorcium:
Külzetlap BELÜGYMINISZTÉRIUM Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2015. év Készítették az ITS 2014 Konzorcium tagjai: ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Berki Judit ügyvezető ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Végh József ügyvezető OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság Virágh Péter ügyvezető 2 / 111
Régiós koordinátor: Putnok Integrált Településfejlesztési Stratégia Aláírólap Megyei koordinátor: Dr. habil. Mező Ferenc Felelős tervező: Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070 Településtervező: Balku Katalin okl. építészmérnök É/1 15-0038 Energiaközmű szakági tervező: Klein György okleveles építészmérnök É/05-0070; TT 05-0070 Energiaközmű szakági tervező munkatárs: Verba József üzemmérnök TE 15-0289 Településtervezési energia-közmű szakértő TH 15-0289 Településtervezési hírközlési szakértő Közlekedésági szakági tervező: Kosztolányi Konrád villamosmérnök Viziközmű szakági tervező: Gulyás Imre okl. építőmérnök Tkö 09-0057- Településtervezési közlekedési szakértő Gellén László okl. mélyépítő üzemmérnök VZ-TEL 15-0164 - Települési víziközmű tervező TV 15-0164 - Településtervezési vízközmű szakértő 3 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia Környezetvédelmi szakági tervező: Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező: Szalai Sándor környezetmérnök SZKV-1.2. 15/0640 Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV-1.4. 15/0640 Zaj- és rezgésvédelem szakértő Régészeti szakértő: Lipcsei Ágnes okl. táj- és kertészmérnök TK 15-0299 Műemléki szakértő: Dr. Bálint Marianna régészeti szakértő Társadalompolitikai szakértő: Szilágyi- Fekete Anikó műemléki szakértő Gazdasági Szakértő: Papp György társadalompolitikai szakértő Anti-szegregációs szakértő: Málik Csilla gazdasági szakértő Kurtyánné Szilágyi Valéria anti-szegregációs szakértő Közreműködők: Tamás Barnabás Putnok polgármestere Váradi Attila települési koordinátor 4 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 9 2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 13 2.1. A jövőkép... 14 2.2. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 14 2.2.1. i szintű középtávú tematikus célok (Középtávú i Célok)... 14 2.2.2. részi szintű területi célok... 19 2.2.3. A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú i Céljainak összefüggése... 20 2.3. Az Európai Unió tematikus célkitűzései és a Középtávú i Célok közötti összefüggések bemutatása... 21 2.4. Területi Operatív Programok rendszeréhez való kapcsolódás... 23 3. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 24 A Középtávú i célok és a projektek logikai összefüggése... 25 3.1. Akcióterületen megvalósuló fejlesztések meghatározása, pénzügyi terve... 26 3.1.1. Belváros Akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása... 29 3.1.2. Lakóövezet 1. - panel Akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása... 33 3.1.3. Lakóövezet 2. - kertváros Akcióterületen tervezett fejlesztések meghatározása... 35 3.2. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz... 37 3.2.1. Kulcsprojektek meghatározása... 37 3.2.2. Hálózatos projektek meghatározása... 40 3.2.3. Egyéb projektek... 49 3.3. A tervezett fejlesztések ütemezése... 52 4. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 60 4.1. Szegregátumok beazonosítása, bemutatása... 60 4.2. Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások... 62 4.2.1. Lakhatási integrációt biztosító eszközök... 62 4.2.2. Oktatási integrációt biztosító eszközök... 62 4.2.3. Közszolgáltatási integrációt biztosító eszközök... 62 4.3. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések... 64 4.3.1. Anti-szegregációs célok... 64 4.4. A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések... 69 4.5. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések... 69 5. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 70 5.1. Külső összefüggések... 70 5.1.1. Nemzetközi szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata... 70 5.1.1.1. Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája... 70 5.1.1.2. EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program... 72 5.1.2. Nemzeti szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata... 73 5.1.2.1. Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció... 73 5.1.2.2. Magyar Növekedési Terv... 74 5.1.2.3. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia... 74 5.1.2.4. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program... 75 5 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia 5.1.2.5. Nemzeti Energiastratégia... 76 5.1.2.6. Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020... 77 5.1.3. Megyei szintű fejlesztési programokkal való illeszkedés vizsgálata... 79 5.1.4. i szintű dokumentumokkal való illeszkedés vizsgálata... 80 5.2. Belső összefüggések... 82 5.3. BAZ Megyei Integrált Területfejlesztési Program (ITP)... 83 6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 89 7. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 92 7.1. A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek... 92 7.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása szervezeti kereteinek maghatározása... 96 7.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok... 98 7.4. Partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során... 100 7.5. Monitoring rendszer kialakítása... 101 7.6. A stratégiában rögzített projektekhez rendelt indikátorok... 106 6 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: i területfejlesztési rendszer... 9 2. ábra: Putnok Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere... 14 3. ábra: A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú i Céljainak összefüggése... 20 4. ábra: A Középtávú i célok és a projektek logikai összefüggése... 25 5. ábra: Lakónépesség a szegregátumok szerint... 60 6. ábra: Főbb szegregációs mutatók... 61 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A Stratégia Középtávú i Céljainak és kapcsolódó EU tematikus célok összefüggése 22 2. táblázat: A Stratégia célrendszeréhez rendelt eredményindikátorok... 23 3. táblázat: Belváros Akcióterület akcióterületi projektjei... 30 4. táblázat: Lakóövezet 1. - panel Akcióterület akcióterületi projektje... 34 5. táblázat: Lakóövezet 2. - kertváros Akcióterület akcióterületi projektjei... 36 6. táblázat: Kulcsprojektek... 38 7. táblázat: Hálózatos projektek... 41 8. táblázat: Egyéb projektek... 49 9. táblázat: A tervezett fejlesztések ütemezése... 54 10. táblázat: Korábbi anti-szegregációs terv státuszai... 63 11. táblázat: Megvalósult térségi szintű anti-szegregációs programok... 64 12. táblázat: A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések összefoglalása... 67 13. táblázat: A Stratégia célrendszere és az EU 2020 Stratégia összefüggései... 71 14. táblázat: A Stratégia célrendszere és EU7. Környezetvédelmi Cselekvési Program összefüggései 72 15. táblázat: A Stratégia célrendszerének és Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció összefüggései... 73 16. táblázat: A Stratégia célrendszere és Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia összefüggései... 75 17. táblázat: A Stratégia célrendszere és a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program összefüggései... 76 18. táblázat: A Stratégia és Nemzeti Energiastratégia összefüggései... 77 19. táblázat: A Stratégia célrendszere és Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 összefüggései... 78 20. táblázat: A Stratégia célrendszere és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program (BAZ Megyei Stratégia) összefüggései... 79 21. táblázat: BAZ Megye IH által meghatározott, kötelező Területi Kiválasztási Rendszer kritériumai 83 22. táblázat: BAZ Megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer kritéruimok... 84 23. táblázat: Stratégia projektjeinek és az ITP kiválasztási kritériumainak illeszkedés - vizsgálata... 85 24. táblázat: A Stratégia megvalósításának kockázatai... 90 25. táblázat: A Stratégia kidolgozása során tartott partnerségi egyeztetések... 100 26. táblázat: Terület - és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) főbb indikátorai... 103 27. táblázat: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) főbb indikátorai... 104 28. táblázat: Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) főbb indikátorai... 104 29. táblázat: A stratégiában rögzített projektekhez rendelt indikátorok... 106 7 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia TÉRKÉPJEGYZÉK 1. térkép: Putnok városrészi / akcióterületi lehatárolása... 28 2. térkép: 1. jelű szegregátum... 60 3. térkép: 2. jelű szegregátum... 60 8 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. BEVEZETÉS Magyarországon a járási székhely városoknak, így Putnok ának is a városfejlesztési elképzeléseik megvalósításához integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) kell készíteniük. Ez az egyik alapdokumentuma lesz a 2014-2020 közötti tervezési időszakban terület- és településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. Az integrált településfejlesztési stratégia egy 7 évre szóló, középtávú dokumentum, amelynek célja, hogy megalapozott stratégiai alátámasztást nyújtson Putnok 2014-2020 között tervezett fejlesztési elképzelései számára. A korábbi tervezési időszakra vonatkozó Integrált fejlesztési Stratégiához képest jelentős változást jelen ITS tervezése során, hogy a tervezett beavatkozások nem csupán a város önkormányzatának fejlesztési elképzeléseit foglalják keretbe, hanem a dokumentum a széleskörű projektgyűjtésnek köszönhetően a városban 2014-2020 között, más szereplők által megvalósítani tervezett, valamennyi fontosabb, jelenleg ismert fejlesztést felöleli és rendszerezi. Természetesen nincs realitása annak, hogy a következő időszak minden egyes fejlesztési elképzelését bemutassa az ITS, de a város fejlődésének szempontjából legfontosabb irányokat, projekteket és programokat strukturált formában összegzi. A Belügyminisztérium a Regionális Operatív Programok keretében szakmai támogatást biztosít a járásszékhely városok önkormányzatai részére Településfejlesztési Koncepciójuk és Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk (ITS) elkészítéséhez, felülvizsgálatához. A felülvizsgálatot a jelenlegi időszak tapasztalatai, a kohéziós politikai új szabályai és az új kihívások indokolják. A jogszabályi előírásokból és a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze. 1. ábra: i területfejlesztési rendszer Forrás: saját szerkesztés 9 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia Putnok Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálata és kidolgozása az ÉMOP-6.2.1/K-13 pályázati felhívásban, a felhíváshoz mellékelt tervezési segédletben, a fejlesztési Kézikönyvben és azok mellékleteiben, a BM által kibocsátott ITS elkészítését segítő kis- és középvárosok ITS elkészítését segítő Útmutató illetve a 314/2012. (XI.8.). Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. Ennek megfelelően három részdokumentum készül: 1. Megalapozó vizsgálat, amely a településfejlesztési koncepciót és az ITS-t egyaránt megalapozó helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészeket tartalmaz 2. Településfejlesztési Koncepció 3. Integrált Településfejlesztési Stratégia Az ITS alapoz az Európai Uniós, nemzeti és helyi szintű stratégiai tervezési dokumentumokra és biztosítja az azokhoz való illeszkedést az ITS stratégiájában kitűzött célok vonatkozásában. Ezen dokumentumokhoz való illeszkedést részletesen az 5.1. fejezet mutatja be. Az ITS-ben ki kell jelölni azokat a fejleszteni kívánt akcióterületeket, amelyekre a város középtávon koncentrálni kíván. Putnok esetében - kisvárosi mivolta miatt - külön akcióterületek kijelölésére nem került sor, hanem Putnok városrészei akcióterületként is értelmezendők. Az akcióterületek kijelölése és az ott javasolt fejlesztési tevékenységek meghatározása indikatív jellegű, azok a fejlesztéspolitikai célkitűzések módosulása és egyéb folyamatok alakulása függvényében változhatnak. Az ITS-nek ezen túlmenően meg kell határoznia kulcsprojektjeit, hálózatos projektjeit is. A településfejlesztés összetett folyamata során számos szereplő érdekeit kell figyelembe venni, ugyanakkor a fejlesztések hatékonysága megköveteli a források koncentrálását is. Az ITS-sel szemben elvárás a partnerségi alapú tervezés és megvalósítás, amely biztosítja, hogy az érintett csoportok szempontjait is figyelembe vegyék a stratégiában kialakított célok megfogalmazásánál. Partnerség alatt a szereplők bevonására érdemi konzultációra épülő kommunikációt értünk, amely a döntési folyamat egészében jelen van. Jelen stratégia tartalmát, szerkezetét és részletes tartalmi követelményeit a fentebb hivatkozott 314/2012. (XI.8.). Korm. rendelet határozza meg. A kormányrendelet értelmében az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít. A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente kell, hogy döntést hozzon. Putnok jövőképét ITS tervezésének részdokumentumaként a Településfejlesztési Koncepció fogalmazta meg. Jelen stratégiai dokumentumban nem kerülnek megismétlésre a Koncepcióban megfogalmazottak, a stratégia csak a módszertani útmutató alapján kért információkat tartalmazza. Az ITS természeténél fogva tartalmazza azon projekteket, amelyek Putnokban tervezettek a 2014-2020 közötti időszakban. Ezek a projektek és fejlesztések nem csak Putnok Önkormányzatának tervezett fejlesztéseit ölelik fel, hanem egyéb szereplők által a város területén tervezett legfontosabb beruházásokat is. E fejlesztések a 3. fejezetben több kategóriában kerülnek bemutatásra, egyrészt akcióterületekhez rendelten egymás hatását erősítő elemekként, másrészt kerültek a célok eléréséhez kiemelten fontos kulcsprojektek, az egymással tematikailag vagy földrajzilag összefüggő hálózatos projektek, illetve az egyik előző kategóriába sem sorolható egyéb fontos projektek. A KSH 2011. évi népszámlálásból származott adatai alapján megállapítható, hogy Putnokon beazonosítható a kritériumoknak megfelelő szegregátum, melyekkel kapcsolatban tervezett intézkedések a stratégia 4. fejezetében kerülnek bemutatásra. A stratégiaalkotás folyamatában jelentős feladat azon dokumentumok számbavétele, amelyekhez egy adott térség, esetünkben Putnok fejlesztésének illeszkednie kell. Ezen európai uniós, hazai és helyi stratégiák és koncepciók jó alapot nyújtanak egy kiegyensúlyozott ITS elkészítéséhez. Ezen túl bemutatásra kerülnek még a stratégia belső összefüggései, a tervezett fejlesztések hatásai, valamint a jelenleg ismerhető és a stratégia megvalósításához köthető kockázatok is. 10 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia Jelen stratégia befejező fejezeteként a megvalósítás eszközei kerülnek kifejtésre. Ennek számos eleme van, úgymint a célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek, vagy a sikeres megvalósítást szolgáló szervezeti keret kialakítása. A stratégia eredményességének mérésére szolgáló monitoring és értékelési rendszernek igazodnia kell a nemzeti elvárásokhoz, így ezen fejezet a hazai rendszer kialakítását követően kibővítésre kerül. Az ITS tervezésének európai uniós beágyazottsága Az Európai Unió 2020-ig érvényes Európa 2020 stratégiájának végrehajtásában kiemelt szerephez jut az európai városok fejlesztése. A stratégia Európa intelligens ( smart ), fenntartható ( sustainable ) és befogadó ( inclusive ) növekedésének céljaira összpontosít, és ezen célokhoz az Európai Unió egészére vonatkoztatva konkrét célértékeket is társít. E célokhoz való hozzájárulás minden tagállam feladata. A hazai célkitűzéseket a Nemzeti Reform Program tartalmazza. Az EU a stratégia céljainak szolgálatába állította a kohéziós politika eszközrendszerét. A 2014 2020 évi kohéziós politika megvalósítását szolgáló ún. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet tervezet határozza meg azt a 11 ún. tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU2020 stratégia céljaihoz. E tematikus célokhoz való kapcsolódást jelen ITS szintjén is meg kell fogalmazni. A stratégia végrehajtásában kiemelt szerepet kapnak az európai városok, amit az EU több dokumentuma is alátámaszt: A stratégia városi dimenzióját többek között az EU Bizottság által 2011 novemberében publikált Hetedik Előrehaladási Jelentése mutatja be. Az EU Területi Agendája, amely egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé történő integrált és többszintű megközelítés alkalmazását előirányzó, a tagállamok által elfogadott megállapodás. A fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta. A miniszteri szinten elfogadott Marseille-i Nyilatkozat, mely többek között alapjául szolgál a Fenntartható ok Európai Referenciakeretének. A miniszteri szinten elfogadott Toledói Nyilatkozat Az integrált városfejlesztés értelmezéséről és annak stratégiai lehetőségeiről az intelligens, fenntartható és befogadó városfejlesztésért Európában. A magyar EU elnökség alatt főigazgatói szinten elfogadott Budapesti Nyilatkozat, amely az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásaival kapcsolatos feladatokat határozza meg. Az EU 2014-2020 közötti kohéziós politikájában a városfejlesztés támogatható céljait és eszközeit többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap támogatja. Az alapok működésére vonatkozó rendeletek meghatározzák azon ún. beruházási prioritások körét, melyek támogatása az adott alapból lehetséges. A beruházási prioritások a kohéziós politika 11 tematikus céljához vannak hozzárendelve. Az ERFA beruházási prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet ugyanakkor kifejezett beruházási prioritásokat határoz meg a városi problémák és lehetőségek kezelésre. Az ezekhez való kapcsolódást is bemutatja jelen dokumentum. A Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezések (Fejlesztések) lényege, hogy az érintett helyi közösség által elkészített fejlesztési stratégiát nagy részben önmaga hajtja végre az érintettekből felépülő projekt-menedzsment szervezet révén. Az ITS elkészítése során ez olyan fejlesztések lebonyolításának eszközeként jöhet számításba, ahol jelentős értéke lehet annak, ha a területi jellegű stratégiai célok mentén a helyi közösség választhatja ki a konkrét, praktikusan kisebb méretű fejlesztési projekteket. 11 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia Ilyen fejlesztések például a szociális városrehabilitációs jellegű projektek, ahol a lakossági, vállalkozói, közösségi csoportok egyaránt szerves részesei lehetnek a tervezésnek és a megvalósításnak. Ezen projektek a korábbi időszakhoz hasonlóan a Leader helyi akciócsoportjain keresztül tudnak megvalósulni. A LEADER Helyi Akciócsoportok Helyi Stratégiáinak kidolgozása jelen kézirat lezárásakor még tervezés alatt álltak, így azokhoz való kapcsolódás kidolgozása kidolgozásra. 12 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia 2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) elérendő (középtávú) céljait egyrészt a településfejlesztési koncepció jövőképe és az ennek megvalósulása irányába mutató hosszú távú, átfogó céljai foglalják keretbe, másrészt erőteljesen befolyásolják az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) ezen célokhoz illeszkedő ún. beruházási prioritásai. Mivel várhatóan az EU támogatások továbbra is kiemelt ha nem is kizárólagos - szerepet játszanak majd Putnok fejlődésében az elkövetkező 7-8 évben, e beruházási prioritások és a városi célok egymáshoz illesztése fontos eleme jelen stratégiai tervezési folyamatnak. A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott jövőkép és célok meghatározása során többek között az alábbi szempontok is figyelembe vételre kerültek: az önkormányzatok megváltozott működési körülményei, elsődlegesen a humán közszolgáltatások rendszerének alapvető átalakulása és a megváltozott önkormányzati feladatokból adódó városfejlesztési lehetőségek, illetve kihívások, valamint a Kormány egyértelmű elkötelezettsége arra nézve, hogy alapvetően a gazdaságfejlesztést állítja a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztések fókuszába 13 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia 2.1. A jövőkép Putnok Településfejlesztési Koncepciója jelen tervezési folyamat részeként, a 314/2012 Korm. rendelet tartalmi elvárásai szerint készült el. Putnok településfejlesztési koncepciója átfogó fejlesztési célokat határoz meg, amelyek hozzájárul a jövőképben megfogalmazottak realizálódásához. A három átfogó cél kijelöli a város legfontosabb gazdasági, társadalmi, környezeti, műszaki kihívásokra adott válaszait, pozícionálja a várost és kijelöli a legfőbb hosszútávon megvalósítandó céljait. A város jövőképének legfőbb alkotóelemei, pillérei az átfogó célok. 2. ábra: Putnok Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere Gömör kapuja Foglalkoztatási helyzet javítása i környezet fejlesztése A történeti gömör gazdasági, társadalmi és kulturális integrációja, Putnok térségi szerepkörének erősítése Gömör-desztináció Turizmusfelesztés ösztönzése Gömör kulturális és természeti örökségre alapozva Gömör-identitás Közösségi megújulás Értékteremtő szociális gazdaságfejlesztés Kis és középvállalkozásokat kiszolgáló gazdasági környezet fejlesztése Természeti és kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása Történelmi városmag kulturális, közösségi célú megújítása, járásközponti funkciók fejlesztése Gondoskodó város i közszolgáltatások minőségi és környezetbarát fejlesztése Lakható város i lakókörnyezet minőségi fejlesztése Forrás: Putnok Településfejlesztési Koncepciója, 2015. Jelen ITS Putnok 2020 2022-ig elérendő középtávú fejlesztési céljai határozza meg. A célrendszer kialakítását számos tényező befolyásolja: a város fejlesztési koncepciója (annak elsősorban a város által kijelölt hosszú távú és átfogó céljai), másrészt az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok. A településfejlesztési koncepció és az ITS célrendszere közötti kapcsolat viszonylag lazább összefüggéseket kell, hogy mutasson, mivel a koncepció alapvetően egy értékrendet határoz meg. 2.2. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása 2.2.1. i szintű középtávú tematikus célok (Középtávú i Célok) Az 5 ezer és 20 ezer fő közötti lakosságszámú városokat tekintjük kisvárosoknak, míg általánosan elfogadottan a 20 ezer és 100 ezer közötti lakosságszámú városokat tekintjük középvárosoknak. Putnok lakosságszáma alapján kisvárosnak minősíthető. Kisvárosok esetében a stratégiai fejlesztési célok integrált jelleggel Középtávú i Célok rendszerében rögzítendő. Jellegüket tekintve Putnok ITS Középtávú i Céljai két típusúak lehetnek: 14 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia Tematikus célok: tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok a város egészére vonatkozóan Területi célok: A területi célok a település egy vagy több, konkrét, egyenként folytonos vonallal körülhatárolható területén realizálhatóak. Ilyenek lehetnek a város egy vagy több városrészére érvényesek vagy a város területén megtalálható főbb, a fejlesztési elképzelések során kiemelt figyelemben részesülő terület-típusokra (pl. lakótelepek, barnamezős területek, ipartelepítés területei, stb.) érvényes célok. A stratégia vegyesen is tartalmazhat tematikus és területi jellegű célokat. A Középtávú i Célok tehát integrált jellegű célok, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus/ágazati jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. A stratégia áttekinthetősége és az ahhoz rendelt források koncentrált felhasználásának segítése érdekében Putnok ITS tekintetében 5 Középtávú i Cél került rögzítésre, melyek az alábbiak: Gazdagodó Befogadó Működő Gondoskodó Lakható A versenyképes gazdaság megerősítése, értékteremtő foglalkoztatottság, mikro-kapcsolati súlypontiság, történelmi Gömör gazdasági integrációja A társadalmi megújulás, életminőség javítása, a társadalmi különbségek csökkentése, identitás-erősítő beavatkozások, Gömör - identitás Az önkormányzat és feladatellátásainak hatékonyságának minőségi fejlesztése, értékteremtő közmunka program fenntartása, járásközponti funkciók erősítése A köznevelés - és oktatás fejlesztése, szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése Az épített és természeti környezet védelme, állapotnak javítása és fejlesztése, megújuló energiák arányának növelése Gazdagodó A Gazdagodó középtávú városi cél a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztését célozza. Az alapanyag termelés és élelmiszer-feldolgozás terén kitörési pontot a magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek előállítása jelenthet, kihasználva a kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező alapanyagok által nyújtott lehetőségeket. Felismerve a helyi foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepüket, meg kell teremteni a fejlődésre képes mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességének stabilizálásához szükséges feltételeket. A helyi erőforrásokból előállított helyi termékek kiemelkedő gazdasági potenciállal bírnak ezért a fejlesztési stratégia fontos elemét képezhetik. A helyi gazdaságok elérhetik azt az áttörést, hogy a helyben, magas színvonalon előállított és feldolgozott termékeknek jelentős szerepük legyen a piacon. A megerősödéshez a megfelelő marketingtevékenység elengedhetetlen. A város kiváló adottságú mezőgazdasági területeit figyelembe vevő, azt lehetőség szerint megóvó iparterület-fejlesztési/bővülési tervének kivitelezése, a helyi és betelepülni szándékozó vállalkozóknak telephely-fejlesztési lehetőség nyújtásával komoly előrelépést tud elérni. A település alapvetően olyan gazdasági vállalkozásokat kíván támogatni, amelyek magas hozzáadott értékű 15 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia tevékenységet folytatnak, foglalkoztatási hatásuk érvényesül, és környezetbarát technológiákat alkalmaznak. A Középtávú i Cél a kiszámítható, munkalapú, értéket és hasznot eredményező, valamint takarékos, hatékony és adottságokhoz illeszkedő erőforrás-felhasználásra épülő gazdasági növekedést, fejlődést és jövedelemtermelés biztosítását, leszakadás meggátolását és a helyi foglalkoztatás bővítését eredményezi. A cél eléréséhez a város eszköze a vállalkozásfejlesztést segítő körülmények megteremtése, ezzel a kis- és középvállalkozások megerősítésének segítése. Jelen tervezési periódusban a meglévő gazdaság, ipar bővítése, továbbfejlesztése tervezett, valamint Putnok a igyekszik differenciált befektetői kedvezményeket kínáló önkormányzati vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program megerősítésére, az aktuális gazdasági folyamatokhoz igazodni képes, rugalmas rendszer fenntartására. A vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program nemcsak a potens betelepülő vállalkozások, hanem a helyi mikro-, kisés közepes vállalkozások segítését is szolgálja. Szükséges a működési környezet javítása: hiányzó infrastrukturális elemek megvalósítása, meglévők minőségi fejlesztése A több lábon álló (diverzifikált) gazdaság megteremtése a logisztikai iparágak, a kreatív iparágak fejlesztése és differenciált kereskedelmi ellátás erősítése mellett a térségi együttműködéssel az idegenforgalom fejlesztése a cél. Jelen Középtávú i Célhoz tartoznak a turisztikai fejlesztések is. A gazdaságfejlesztő fejlesztések humán erőforrás oldalát a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, minőségi képzés (közoktatás, szakképzés, valamint térítéses képzés) és a kutatás teremti meg. Ennek elengedhetetlen részét képezi az oktatásban résztvevők, a lakosság és elsősorban a fiatalok szemléletváltozása, az innováció társadalmi elterjesztése, valamint az ezt szolgáló infrastruktúra fejlesztése. A helyi gazdasági szereplők együttműködésének, hálózatosodásának támogatása, segítése elengedhetetlen. A hagyományosan szegény, ipari hagyományokkal kevésbé rendelkező vidéki térség számára jelentős kiugrási lehetőség lehet a turizmus fejlesztése, amely egyrészt jövedelmet teremt az ebből élők számára, másrészt multiplikátor hatása révén a turizmust kiszolgáló ágazatok (pl. kézművesség, szálláshely és vendéglátás) számára is többletbevételt jelent. A turisztikai adottságok kihasználása (vendégbarát kiépítése, programok megszervezése, megismertetése) elősegíti a turisztikai vendégforgalom és a tartózkodási idő növekedését, ami a turisták nagyobb és hosszabb költési hajlandóságával párosul. Jelen Középtávú i Cél értelmezési keretéhez tartozik a történelmi Gömör gazdasági integrációjának erősítése és a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése. Befogadó Cél az alacsony státuszú, telepszerű lakhatási körülmények között élő marginalizált csoportok mobilizációjának és lakhatási körülményeinek javítása. A szegregátumok esetében a lakhatási körülményeket javítani kell, a lakások felújításával és a komfortfokozatuk emelésével. Az érintett településrészek közszolgáltatási, gazdasági-, és egyéb funkciókkal való ellátottságát emelő infrastrukturális fejlesztések szükségesek (épületek, utak, járdák, zöldfelületek stb. építése, felújítása). A társadalmilag leromlott területek esetében kiemelten fontos az érintett, zömében roma lakosság szociális kohéziójának az erősítése. Ezt a közösségformálást erősítő terek, létesítmények és kulturális intézmények fejlesztése szolgálja. Fontos, hogy komplex programok szükségesek, melyek infrastrukturális és soft elemeket ötvöző fejlesztéseket foglalnak magukba, egymás hatását erősítve járulnak hozzá a lakosság szegregálódása és a településrészek leszakadásának az enyhítéséhez. A társadalmi integráció és a rehabilitáció egyik kulcskérdése, hogy a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeit javítani kell egy magasabb képzettségi szint vagy egy keresettebb szakma megszerzésével. 16 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia A helyi lakosság identitásának növelése hosszú távon a civil szféra erősödését eredményezheti, amely jótékony hatással lehet a helyi gazdaság versenyképességére. A civil szervezeteknek törekedniük kell a civil társadalom fejlődésére, szerepet kell vállalni a helyi közösségek megerősítésében, az ehhez elengedhetetlenül szükséges emberi kapcsolatok kialakításában; közösségfejlesztéssel, közösségi munkával erősíteni kell a társadalmi kohéziót, a helyi identitást; közre kell működniük a helyi kulturális és természeti örökség közös gondozásában, a hagyományok ápolásában, a helyi tudás megőrzésében és átörökítésében. Ezeken túl aktívan rész kell, hogy vegyenek környezetük fejlesztési elképzeléseinek kialakításában is. A város már évek óta rendelkezik a hagyományokra épülő fesztivál programokkal. Ezen események tematikus programcsomaggá történő átalakításával elérhető a társadalmi kohézió erősítése, szélesítése. A térségi együttműködések kialakítása és ösztönzése turisztikai és gazdasági hasznot jelent a település számára. Működő A Működő Középtávú i Cél az önkormányzatok feladatellátás hatékonyságának további növelését célozza. A lakossági szolgáltatások szinten tartása, fejlesztése a putnokiak és a járási lakosok elégedettségi szintjét növelik. Az intézményrendszer struktúrájának fenntartása mellett szükséges az e-közügyintézés fejlesztése. Putnok Önkormányzata a jelentős közfoglalkoztató, így szükséges a közmunka értékteremtő képességének növelése, így hozzájárulva a munkahelymegőrzéshez. Kiemelten fontos a történelmi Gömör integrációjának folytatása, így jól működő gazdasági, társadalmi célú nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok ápolása, fejlesztése valamint a Sajó - Rima Eurorégióban betöltött feladatok erősítése. Az önkormányzat stabil pénzügyi helyzetének további fenntartása elengedhetetlen. A demokratikus helyi kormányzás a jó kormányzást (demokratikus döntéshozatalt, a döntés előkészítésben való közösségi részvételt, a konszenzusra való törekvést) és a közösség fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségét jelenti. A település korszerű infrastruktúrájú, minőségi közszolgáltatásokkal rendelkezik. A következő fejlesztési periódusban nem ezeknek a közszolgáltató rendszereknek a kiépítése, infrastrukturális korszerűsítés, hanem minőségi fejlesztése, ügyfélbaráttá tétele lesz a cél. Erre alapozva egy szolgáltató és gondoskodó város víziója fogalmazódik a következő fejlesztési periódusban, ahol a városi közszolgáltatások ügyfélbarátok és szolidárisak. A városi lakosság magasabb szintű bevonása szükséges a településfejlesztés folyamatába. A fejlesztések intenzívebb társadalmasításával a lakosság adott beavatkozásokkal kapcsolatos elfogadása is nő. A civil szféra szereplőivel szükséges intenzívebb kapcsolattartás, érintettség estén adott beavatkozás tervezési folyamatainak bevonásával, a megvalósítás során aktív résztvevőként való pozicionálással erősödik az önkormányzati vezetés és a lakosság kapcsolatának minősége. A demokratikus helyi kormányzás feltételezi, hogy az önkormányzat lehetőségeihez képest járuljon hozzá a civil szervezetek és az egyházak működési feltételeinek biztosításához. Gondoskodó Putnok a központi szereplőként kiterjedt szociális és egészségügyi ellátórendszer működtetését biztosítja. A rászoruló lakosság számának emelkedése a központi finanszírozás problémái miatt is szükségesek a fejlesztések. Megkerülhetetlen a kapacitás bővítése és a meglévő intézmények 17 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia folyamatos felújítása. A feladatot egyrészt magasabb szintű elvárások kötelezettségként jelenítik meg, másrészt a növekvő igények a lakosság magasabb szintű ellátásának szempontjából teszik fontossá. A város kezelésében lévő egészségügyi intézményrendszer megfelelő egészségügyi ellátást biztosít, azonban tárgyi feltételei fejlesztésre szorulnak. Fontos mindamellett, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése a szociális ellátórendszerrel összhangban történjen meg. Kiemelten fontos terület ezen kívül a fiatalkorúak bűnmegelőzéséhez, valamint a hátrányos helyzetű csoportok védelméhez kapcsolódóan a prevenció és a családvédelem erősítése, szorosan kapcsolódva az egyházi és közösségi kezdeményezésekhez. Az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása is szükségessé vált. Az általános iskolák infrastruktúrájának fejlesztése, oktatási kínálatának bővítése (pl. gimnáziumi osztályok, új szakok indítása) elengedhetetlen a tanulók helyben tartása érdekében és az iskolából való lemorzsolódás mérséklésére. A lakosság egészségügyi állapotának javítása a prevenció és egészségmegőrző programok, szemléletformálási akciók megtartásával is segítendő, az egészségügyi szféra és civil szervezetek bevonásával A fiatalok szabadidejének hasznos eltöltését és az egészséges életmódra való nevelést segíti a kormányzati támogatással tanuszoda építése, a gokart-pálya építése, illetve a már meglévő sportintézmények felújítása valamint sportrendezvények szervezése. A művelődés, társadalmi kapcsolatok erősítése, a társadalmi kohézió erősítése hagyományőrző közösségi programok szervezésével, erre alkalmas terület biztosításával, kulturális rendezvények szervezésével tervezett. Lakható Biztosítani kell az európai (és egyben nemzeti) ökológiai hálózat folytonosságát annak érdekében, hogy a biológiai és tájképi sokféleség, továbbá az ökológiai rendszerek működőképessége fenntartható legyen. Teljes értékűvé a város zöldfelületi rendszere akkor válik, ha a belterületi zöldfelületek és a meglévő ökológiai hálózat tömbszerűen és szigetszerűen elhelyezkedő elemei az ökológiai folyosókon és zöldfolyosókon keresztül összekapcsolásra kerülnek. Természeti értékekben gazdag területeken, tájképileg védendő területeken a területhasználat tervezésekor, épületek, építmények elhelyezésekor a természeti értékek védelmének, a tájkarakter megőrzésének elsőbbséget kell biztosítani. A rendezési tervekben le kell határolni tájképvédelmi vagy látványvédelmi területeket, és védelmüket biztosító előírásokat, rendezési és intézkedési feladatokat meg kell határozni. A fenntartható fejlődés szempontjából kedvező, ha a város beépítése intenzív, megfelelő sűrűségű, minél kisebb területet foglal el, minél több a természeti környezet, minél kevesebb az épített. Ez esetben a város működése is gazdaságosabb, a környező értékes mezőgazdasági területek hozzájárulnak a város gazdaságának kiegyensúlyozottságához, a megkímélt természeti terület lehetőséget biztosít a város lakói számára a rekreációhoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Energiatakarékos területfelhasználás során a kompakt város elvének érvényesítése elengedhetetlen. A felhagyott, barnamezős és/vagy funkcióvesztett területek revitalizációja előnyben részesítendő a zöldmezős beruházásokkal szemben. Szükséges, hogy a településfejlesztés során a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodás igénye megjelenjen. Az önkormányzati ingatlan-stratégia erősítésével az energiatakarékos területfelhasználás szempontjait az önkormányzat hatékonyabban érvényesítheti. A stratégiai cél keretében a közszolgáltatást nyújtó intézmények energiahatékonyságának fokozása, épületgépészeti rendszerének energetikai célú korszerűsítése, a megújuló energiaforrások részarányának növelése jelenik meg. Az uniós célok és elvárások, s ezzel összefüggésben a rendelkezésre álló források, és a környezet állapotával szemben erősödő általános társadalmi 18 / 111
Integrált Településfejlesztési Stratégia elvárások az energiagazdálkodást a fejlesztések fókuszába állítják. Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, a fenntarthatóság szempontjai, az energiafüggőség csökkentésére való törekvés érdekében Putnok tovább kívánja növelni az energiafelhasználásán belül a megújuló energia részarányát. A megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés elősegítése európai uniós és országos szinten is kiemelt jelentőséggel bír. - A közvilágítás korszerűsítése energiatakarékos izzók beszerzésével. - Folytatandó a panelprogram. - A közterületek állagának megóvása, fejlesztése (járdaépítések, utak felújítása, csapadékvízelvezető rendszer folyamatos fenntartása, tisztítása, áteresz építések) - Alakosság biztonságérzetét növeli és a higiénia megteremtését célozza az állatmenhely kialakítása Putnokon. 2.2.2. részi szintű területi célok Putnok tekintetében városrészi célok rögzítése nem indokolt, jelen ITS városrészi szintű célokat nem azonosít be. 19 / 111
2.2.3. A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú i Céljainak összefüggése 3. ábra: A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú i Céljainak összefüggése Jövőkép JÖVŐKÉP Foglalkoztatási helyzet javítása Gömör kapuja i környezet fejlesztése Koncepció Átfogó célok Kis és középvállalkozások at kiszolgáló gazdasági környezet fejlesztése Értékteremtő szociális gazdaságfejlesztés A történeti Gömör gazdasági, társadalmi és kulturális integrációja, Putnok térségi szerepkörének erősítése Gömördesztináció Turizmusfelesztés ösztönzése Gömör kulturális és természeti örökségre alapozva Gömör-identitás Közösségi megújulás Gondoskodó város i közszolgáltatások minőségi és környezetbarát fejlesztése Lakható város i lakókörnyezet minőségi fejlesztése Történelmi városmag kulturális, közösségi célú megújítása, járásközponti funkciók fejlesztése Természeti és kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása középtávú stratégia (ITS) Középtávú városi célok (stratégiai célok) Gazdagodó Befogadó Működő Gondoskodó Lakható Forrás: saját szerkesztés 20 / 111