1. számú melléklet a 43/2004.(XII.17.)Rendelethez

Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 43/2004.(XII.17.)Rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..(1) bekezdése, az 1995. évi LIII. törvény 46..(1) b) és c) pontja és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.. felhatalmazása alapján a helyi hulladékgazdálkodási tervről a következő rendeletet alkotja: (*1) 1.. A Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása Közös Helyi gazdálkodási tervének részét képző helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgált példányát e rendelet melléklete tartalmazza. (*2) 2.. A helyi hulladékgazdálkodási terv 6 évre készült, báziséve a 2007. év. A 2007-2013. évre készített helyi hulladékgazdálkodási tervet 2 évente felül kell vizsgálni, az abban foglaltak teljesítését értékelni, amennyiben szükséges azt módosítani kell. 3.. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. P a p p János sk. Polgármester L á b e c z László sk. j e g y z ő A rendelet kihirdetve: 2004. december 17-én. L á b e c z László sk. j e g y z ő (*1) módosította az 5/2008. (III.28.)Rendelet, hatályos 2008. április 1-től (*2) módosította a 4/2009.(I.30.)Rendelet, hatályos 2009. február 1-től

- 2 - (*1) 1. számú melléklet a 43/2004.(XII.17.)Rendelethez B/10. RUZSA B/10-1. Általános adatok Ruzsa község Szegedtől 30 km-re nyugatra fekszik Üllés, Mórahalom, Zákányszék, Ásotthalom, Öttömös és Pusztamérges települések határolják. A község területe és neve többször módosult, ott 1947. július 1-től közigazgatási kirendeltség működött. Ekkor a település neve Ruzsa - járás volt. Önállóságát 1950. január 1-én nyerte el. I.Demográfiai adatok Ruzsa területe 8467,5 ha, melynek mintegy 97%-a külterület. A helyi lakosság száma 2712 fő, melynek több mint a fele a külterületi szétszórt tanyákon él (belterületi lakások száma 580, külterületi lakások száma 800). A keresőképes korúak közül regisztrált, ellátásban részesülő munkanélküli 170 fő, a munkanélküliségi ráta a községben 19 %. II.Gazdasági tevékenységek Ipari és szolgáltatói tevékenységek A településen nem alakult ki számottevő ipari tevékenység, csupán egy benzinkút, egy TÜZÉP-telep, illetve egy varroda található Ruzsán. Mezőgazdaság A község életében jelentős szerepet játszik a mezőgazdaság, melyet a mintegy 800 egyéni gazdaság (művelt terület nagysága 5545 ha) jelenléte, illetve a 340 fő őstermelő is alátámaszt. Legjellemzőbb szántóföldi növények a kalászos gabonák (tritikálé, őszi árpa, rozs, búza), a kukorica, a lucerna, valamint a különböző zöldégfélék (káposzta, zöldpaprika, fűszerpaprika, sárgarépa, karalábé, jégcsapretek, spárga, paradicsom és a burgonya). Jelentős hagyományokra tekint vissza a gyümölcstermesztés is, amely sokat köszönhet a kedvező klimatikus adottságoknak, elsősorban a napsütéses órák magas számának. Leginkább elterjedt az őszibarack, az alma, a meggy, a cseresznye, a szilva, a körte és a sárgabarack termesztés. A község területén baromfi, szarvasmarha, ló, juh, sertés, valamint nyúltenyésztése egyaránt jellemző: Állattenyésztés Létszám /db/ Baromfi 25 000 Szarvasmarha 300 Ló 80 Juh 500 Sertés 1200 Nyúl 10 000 Oldal: 2/19

- 3 - Forrás: Ruzsa Község Önkormányzata, 2007. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a szakhatóságok, így a környezetvédelmi felügyelőség felé, a tevékenységükből származó környezetterhelés esetleges szennyező hatása tehát jobban nyomon követhető, a megelőző és kárenyhítő tevékenységre ezek a gazdálkodó egységek nagyobb figyelmet fordítanak. A termőterület művelési ágak szerinti megoszlása (Forrás: Földhivatal, 2006.): Művelési ág megoszlása, 2006. erdő gyep gyümölcsös kert kivett nádas szántó szőlő Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb földrészletek önálló fekvés száma épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m 2 ) legkisebb földrészlet terület (m 2 ) legnagyobb földrészlet terület (m 2 ) átlagos földrészlet terület (m 2 ) belterület 960 13 20 2389082 19 92061 2489 külterület 3662 0 0 82099138 49 2538506 22419 Zártkert 118 0 0 187578 465 6436 1590 ÖSSZESEN 4740 13 20 84675898 Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) erdő 418 455 26863410 213 2538506 59040 gyep (legelő) 641 685 4060805 50 467287 5928 gyep (rét) 618 875 6721990 372 145748 7682 gyümölcsös 391 405 4767940 317 488494 11773 kert 111 111 169252 1291 2956 1525 kivett 2366 2389 7207706 19 92061 3017 nádas 31 33 137564 593 16956 4169 szántó 2090 3036 34003320 117 379996 11200 szőlő 143 148 743911 480 186460 5026 Erdőgazdaság Oldal: 3/19

- 4 - Ruzsa területének jelentős hányadát, 31,72%-át erdő borítja. A Ruzsa és Környéke Földtulajdonosok Vadásztársaságának területe több mint 13 ezer ha-on nyújt lehetőséget szarvas, dám, vaddisznó, őz, fácán, nyúl vadászatra. Különlegesség, hogy a község határában előfordul néhány fogolypár, láttak már parlagi tyúkot, és a település daru leszálló- és pihenőhely. Nem elhanyagolható a tudatosan védelmi célra telepített mezővédő fasorok és erdősávok hatása sem. A védelmi rendeltetésű erdősávok elsődleges funkciója a homokos talajú területeket leginkább sújtó porterhelés mérséklése, amely amellett hogy erősen rontja a lakosság komfortérzetét a mezőgazdaságban is komoly károkat okoz. Halászat Az élővilág kapcsán érdemes megemlíteni a falu határában lévő négy hektáros horgásztavat, ahol intenzív halgazdálkodást folytat a helyi Napsugár Horgász Egyesület. Idegenforgalom Ruzsa területén több mint 3.000 hektár erdőterület található. A belterületet északi oldalról összefüggő erdőterület határolja, melyben a múlt századi telepítésű tölgyfák mellett az Alföldön honos fajokból sok megtalálható. E területen megy át a KÉK TÚRA útvonal, s itt található az a kialakított erdei pihenőhely, mely évek óta a gyerekek sátor-táborozási helyéül szolgál. A ruzsai erdőkben és mocsaras mezőkön különleges védett növények is megtalálhatók. Az ide látogatókat számos étterem, tanya és vendégház várja: Póni Lovastanya, Napfény Vendégház, Napraforgó Vendégház, Hubertus Vendégház, Hans Tanya, Karola Tanya, Kék tanya, Manuella Panzió, Virág Tanya, illetve a Páva Panzió és Falatozó. Ruzsán minden évben megrendezésre kerül a Halászléfőző verseny és falunap, mely szintén sok turistát vonz a településre. Minden év augusztus 20-án délután és az esti órákban nótaest kerül megrendezésre a parkban a szökőkútnál. Megfordult itt már finn fúvószenekar, cigányzenekar, de a helyi amatőr csoportok is be szoktak itt mutatkozni. Ruzsa méltán nyerte el 2004. évben a Magyarország Legvirágosabb Faluja címet, majd 2005. évben az Entente Florale európai uniós versenyben a bronz besorolást. III.Út-, vasút- és víziút hálózat Közúthálózat A község közlekedését alapvetően Szeged, Üllés, Öttömös és Pusztamérges irányába haladó utak gépjárműforgalma adja. Ruzsa megközelíthető Budapest felől az M5-ös autópályáról a szatymazi leágazástól 30km, Szeged felől az 55-ös úti leágazástól 25 km, valamint Szegedről és Kiskunhalasról indulnak autóbusz járatok a településre. A településen a belterületi burkolt utak aránya 90%-os, az utak 98 %-a pedig pormentes burkolattal van ellátva. Vasúthálózat Ruzsa nem rendelkezik vasúthálózattal. Vízi úthálózat A település nem rendelkezik vízi úthálózattal. IV.Környezeti jellemzők Oldal: 4/19

- 5 - Levegő A településen komoly szennyezettséget okozó ipari tevékenység nem folyik. Az átmenő gépjárműforgalom nem jelentős, a gépjárművek által kibocsátott anyagok (CO, NOx, SO2, CH-ek, Pb és korom) immissziós értékei meg sem közelítik a levegőminőségi határértékeket. A települést övező erdők jelentősen csökkentik a deflációból eredő légszennyező hatást. Az intézmények mindegyike gázfogyasztásra állt át. A gázfűtésből származó légszennyező anyagok kibocsátása nem mérvadó. Szilárd-, folyékony- és állati hulladékok lerakásából származó bűzhatás: Települési szilárd hulladék: A településen képződő kommunális és szelektív hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. gyűjti és szállítja el. Mivel a hulladék elszállításra kerül, így annak lerakása nem következik be, így nem is keletkezik bűzhatás. Települési folyékony hulladék: 2004. évben céltámogatás, Vízügyi Célelőirányzat és településfejlesztési támogatás igénybevételével, valamint lakossági hozzájárulással a település nagy részén kiépítették a csatorna-hálózatot. A lakások 90%-ánál már a rákötés is megvalósult. A még beépítetlen telkek több mint 60%-ánál a szennyvízcsatorna közművesítés biztosított. 2005. évben a PHARE CBC 2003. Magyarország-Románia környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok fejlesztési program 90%-os támogatása, valamint az európai uniós fejlesztési pályázatok saját forrás kiegészítésének támogatása lehetővé tette új, korszerű szennyvíztisztító rendszer kialakítását. A betervezett SBR szennyvíztisztítási technológia aktív eleveniszapos eljáráson alapszik és a szennyvizek adagonkénti (több porcióban történő) kezelésére szolgál. Az adagonkénti ciklikus kezelés eredményeképpen a tisztítás minősége nem függ a szennyvíz beérkezés intenzitásától, időbeli változásaitól, a tisztítást szennyvíz hozzáfolyás nem zavarja. Terhelése tág határok között változtatható, nem érzékeny az alulterhelésre és rugalmasan elviseli a túlterheléseket is. A szennyvíz mindig olyan idejű kezelésben részesül, amilyenre a kívánt kimeneti minőség érdekében szükség van. Ez a tisztítási idő a szennyvíz minőségétől függően változtatható. A tisztítórendszer teljesen zárt rendszerű, hőszigetelt, esztétikus épületegyüttest alkot, ezért az egész tisztítási folyamat higiénikus és teljesen szagtalan. Üzemeltetése számtalan variációs lehetőséget biztosít, igen alacsony energiafelhasználás mellett, ezért más tisztítórendszerekhez képest alacsonyabb üzemköltséggel működtethető. A bővített, korszerűsített szennyvíztisztító telep 300 m 3 /d kapacitású. A szennyvíztisztító üzemletetését 1997. évtől az önkormányzat által létrehozott Vízmű-Üzemeltetési Intézmény végzi. Talaj Ruzsa község a Duna Tisza közi homokhátság déli részén elhelyezkedő, egyenletes fekvésű, homokos talajú, nem belvízveszélyes terület. A települést gyenge, humuszban szegény (1-1,5% alatti) talajok elsősorban homoktalajok uralják. A tápanyag utánpótlást elsősorban az állattartás során keletkező szerves trágya termőföldre való kihelyezése jelenti. V.Infrastruktúra Oldal: 5/19

- 6 - Vízellátás Ruzsa vízellátását a Vízmű-üzemeltetési Intézmény biztosítja. A hálózathoz 580 db bekötés tartozik, melyeken a lakosság számára szolgáltatott víz mennyisége 55.000 m 3 volt 2006-ban. Áramszolgáltatás A település áramellátását a DÉMÁSZ Zrt. biztosítja. Gázellátás Ruzsa vezetékes földgázzal történő ellátását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. nyújtja. Hírközlés (TV, telefon, internet) A települési kábeltévé hálózat műsorszórását a NO-FILM KFT. biztosítja. VI.Természetvédelem és tájvédelem Az erdőben található a közel 100 éves tölgyfacsoport, a falu belterületén pedig a 16 fából álló hársfasétány. Ruzsa határában egyetlen helyen, a Domaszéki-főcsatorna mellett lévő Baromjáráson maradtak meg többé-kevésbé érintetlenül az eredeti térszíni formák. Természetvédelmi szempontból a magas buckás vidék az értékesebb. A homokbuckás ÉK-i sarkában egy vizenyős, szikesedő mélyedés található (már az I. Katonai Felmérés térképlapján is szerepel), s itt két olyan védett növényre bukkantak, amelyeket a területen máshol nem sikerült kimutatni. VII.Területfelhasználás A község szinte teljes külterülete sűrűn beépített, évszázados hagyományokra visszatekintő tanyás térség. A homokvidékekre jellemző a kizárólag védelmi rendeltetésű erdősávok telepítése. A véderdőket, mezővédő erdősávokat az uralkodó szélirányok figyelembe vételével a külterületi utak mentén, illetve a nagyobb mezőgazdasági táblákat átszelve telepítik. A település közigazgatási területének alig több mint 2%-a alkotja a belterületet, ami arra utal, hogy a község jelentős külterülettel és tanyai lakossággal rendelkezik. Ruzsa településképe rendezett, virágos képet mutat. A zöldfelületek kiemelkedő szerepet játszanak a településkép kialakításában. Esztétikai szerepük mellett jelentős szerepük van a lakosság életminőségének jobbításában, rekreációs igények kielégítésében, azonban az elmúlt két év során új zöldterület nem létesült. Területi kiterjedésüket tekintve legjelentősebb zöldfelületek az ún. zöldfelületi intézmények (pl.: sportpálya, temető, vásártér, piactér). Valamennyi zöldterületi intézmény az önkormányzat gondozása mellett működik. A közterületi, intézményi parkok rendben tartását az önkormányzat végzi kiépült parkgondozás keretében. A parkok füvesítettek, díszfákkal, cserjékkel, örökzöldekkel, virágágyásokkal és virágládákkal díszítettek. Az utóbbi években nagyarányú közterületi fásítások (millenniumi faültetés), cserjésítések történtek. A Tömörkény teret díszíti a Marton László Felszabadulási emlékműve (1982.) és Ócsai Károly alkotása, Móra Ferenc mellszobra (1980.). Az Alkotmány téren 2000. augusztus 20-án avatták fel Tóth Sándor szobrászművész alkotását, Szent István király bronz mellszobrát. A község modern temploma 1987. augusztus 9-én került felavatásra. A terveket Takács János építész rajzolta meg, a kivitelezést a helyi lakosság valósította meg. A templom 12 méter belmagasságú és 38 méter hosszú. A templom fiatalságára való tekintettel ma talán a térség egyik legmodernebb temploma. Az 1991-ben a templomhoz épített harangtoronyban jelenleg három harang lakik, az 50 kg-os lélekharang és ennek 1998-ban öntetett két nagyobb, 160 és 320 kg-os társai. Az égre mutató, toronycsúcsban levő 1,5 m magas, rézbevonatú kereszt alatt a Magyar Millenniumi Esztendőben helyezték el a toronyórát, melyen Ruzsa Község címere is Oldal: 6/19

- 7 - látható. A templomban a keresztutat egy 15 elemes domborműalkotás sorozat adja, a főoltár feletti képen pedig Urunk színeváltozásának jelenetét ábrázolja a 12 m 2 -es freskó. A templomban nagyobb ünnepeken kihelyezésre kerül az a művészi Szent Korona másolat, melyet 2003. augusztus 10-én kapott ajándékba a templom. VIII. Ruzsa Önkormányzatának hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai 1. Közterületei hulladék gyűjtése X 2. Temetői zöld hulladékok gyűjtése és kezelése X 3. Közterületek zöld felületeinek kezeléséből származó zöld hulladékok gyűjtése és kezelése 4. Óvodai, iskolai konyhai hulladékok (ételmaradékok) gyűjtése, kezelése X 5. Sütőzsiradékok gyűjtése és kezelése X 6. Egészségügyi ellátásból származó gyógyászati eszközök hulladékainak gyűjtése és kezelése 7. Lakosságnál képződő állati tetemek gyűjtése, kezelése X 8. Lakosságnál képződő elemek és akkumulátorok gyűjtése, kezelése 9. Lakosságnál képződő autógumik gyűjtése, kezelése 10. Lakosságnál képződő e-hulladékok gyűjtése, kezelése 11. Lakosságnál képződő inert hulladékok gyűjtése, kezelése 12. Lakosságnál képződő, lomtalanításból származó hulladékok gyűjtése, kezelése 13. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése X 14. Szelektíven gyűjtött hulladékok kezelése X 15. Közszolgáltatás megszervezése: Szilárd kommunális hulladékra Folyékony kommunális hulladékra X X X X X Forrás: Ruzsa Önkormányzat, a 2007. évi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálat adatgyűjtésének része Oldal: 7/19

- 8 - B/10-2. A településen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete I.A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 1. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Mennyiség Települési szilárd hulladék 425 Települési folyékony hulladék 50.000 Kommunális szennyvíziszap 160 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 2 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok n.a. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok n.a. Összesen 50587 2. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Mennyiség olajok 0,02 Akkumulátorok és szárazelemek 0,02 Elektromos és elektronikai hulladékok 0,1 Kiselejtezett gépjárművek 0 Egészségügyi hulladékok 0,05 Állati eredetű hulladékok n.a. Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik 0,02 Azbeszt 0 Egyéb hulladék (sütőolaj) 0,2 Csomagolási hulladékok összesen 40 Gumi 0,04 Egyéb hulladék (zöld hulladék)* 1,5 *Az egyéb veszélyes hulladékok közé tartozik a használt sütőolaj és sütőzsiradék, az egyéb nem veszélyes hulladék kategóriába pedig a biológiailag bomló zöld hulladék, valamint a konyhai hulladékok tartoznak. 3. táblázat A csomagolási hulladékok mennyisége Szelektíven gyűjtött mennyiség Papír és karton csomagolási hulladék 30 Műanyag csomagolási hulladék 7 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Üveg csomagolási hulladék 3 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 40 II.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Oldal: 8/19

- 9-4. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 0 Települési folyékony hulladék 0 Kommunális szennyvíziszap 160 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 Összesen 160 Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük (tonna): Ruzsán nem található ilyen jellegű felhalmozott hulladék. A településen felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük (tonna): a településen nem található felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladék. III.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 5. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Településre beszállított Településről kiszállított Települési szilárd hulladék 0 425 Települési folyékony hulladék 0 0 Kommunális szennyvíziszap 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0 2 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 0 n.a. hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 0 n.a. Összesen 0 427 6. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Településre beszállított Településről kiszállított Veszélyes olajok 0 0,02 hulladékok Akkumulátorok és szárazelemek 0 0,02 Elektromos és elektronikai 0 0,1 hulladékok Kiselejtezett gépjárművek 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0,05 Állati eredetű hulladékok 0 n.a. Növényvédő-szerek és 0 0,02 csomagolóeszközeik Azbeszt 0 0 Egyéb hulladék 0 0,2 Nem Csomagolási hulladékok összesen 0 40 veszélyes Gumi 0 0,04 hulladékok Egyéb hulladék 0 1,5 Oldal: 9/19

- 10-7. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Településre beszállított Településről kiszállított Papír és karton csomagolási hulladék 0 30 Műanyag csomagolási hulladék 0 7 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 0 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 Üveg csomagolási hulladék 0 3 Textil csomagolási hulladék 0 0 Összesen 0 40 IV. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A hulladékok kezelésénél égetés nem történik. 8. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 0 0 0 0 425 100 Települési folyékony hulladék* 0 0 0 0 50.000 100 Kommunális szennyvíziszap 0 0 160 100 0 0 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert 0 0 0 0 2 0 hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 0 0 0 0 n.a. 0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem 0 0 0 0 n.a. 0 veszélyes hulladékok Összesen 0 0 160 <1 50.587 99 *a települési folyékony hulladék kezelése a településen történik. 9. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hasznosítás Lerakás Egyéb kezelt t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 0,41 1 olajok 0 0 0 0 0,02 100 Akkumulátorok és szárazelemek 0 0 0 0 0,02 100 Elektromos és elektronikai hulladékok 0 0 0 0 0,1 100 Kiselejtezett gépjárművek 0 0 0 0 0 0 Egészségügyi hulladékok 0 0 0 0 0,05 100 Állati eredetű hulladékok 0 0 0 0 n.a. 0 Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik 0 0 0 0 0,02 100 Azbeszt 0 0 0 0 0 0 Egyéb hulladék 0 0 0 0 0,2 100 Nem veszélyes hulladékok összesen 0 0 0 0 41,54 99 Csomagolási hulladékok összesen 0 0 0 0 40 100 Gumi 0 0 0 0 0,04 100 Egyéb hulladék 0 0 0 0 1,5 100 Oldal: 10/19

B/10-3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. A települési szilárd hulladék gyűjtése: A települési szilárd hulladékot a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. végzi. A települési folyékony hulladék gyűjtése: A település csatornával való ellátottsága 90%-os. Ruzsa szennyvíztisztító telepet hozott létre, mely 300 m 3 /d kapacitással rendelkezik. A szennyvíztisztító üzemeltetését a Vízmű-Üzemeltetési Intézmény végzi. I.A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények 10. táblázat A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy Engedély Engedély érvényességi száma ideje Csm-i Településtisztasági Kft. Csm-i Településtisztasági Kft. Ruzsa Intézmény Vízmű-üzemeltetési 6724 Szeged, Cserzy M.u.32. 6724 Szeged, Cserzy M.u.32. 6786 Ruzsa külterület 0137/12 hrsz. 6786 Ruzsa külterület 0137/12 hrsz. Települési szilárd és folyékony kommunális hulladék átvétele, begyűjtése, szállítása. 6786 Ruzsa,Fő u.8. Ruzsa külterület 04/18 Települési szennyvízgyűjtő rendszer üzemeltetés Szennyvíztisztítás B/10-4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, speciális helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. H- 2315/2001. H- 2315/2001. Üveg-papír-műanyag szelektív hull.gyűjtésszállítás-kezelés ATI-H- 00682-013/2004. n.a. n.a. 2010.12.31.

I.A hulladékok gyűjtése és szállítása B/10-5.A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 11. táblázat A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek Begyűjtött Begyűjtő, szállító Székhely hulladékmennyiség neve (település) Települési szilárd kommunális hulladék Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. 6724 Szeged, Cserzy M.u.32. Begyűjtő kapacitása Begyűjtésre használt szállítóeszköz Kezelő megnevezése 425 50000 Tömörítős gépjármű. Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. 12. táblázat A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Begyűjtött Begyűjtő Begyűjtésre Begyűjtő, Székhely hulladékmennyiség kapacitása használt szállító neve (település) szállítóeszköz Állati tetemek ATEV Rt. Hódmezővásárhely n.a. 60000 n.a. ATEV Rt. Elkülönített gyűjtés jellemzői: Átvevő kezelő megnevezése A településen a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésre került, mely során papír, műanyag és üveg hulladékok elkülönített gyűjtésére van mód. 13. táblázat A hulladékkezelő telepek bemutatása Kezelő vállalkozások Kezelési (D) megnevezése, címe kód Kezelt hulladék Ruzsa Vízmű-üzemeltetési P0199 Települési folyékony Intézmény Ruzsa,Fő u.8. hulladék Szegedi Környezetgazdálkodási D 5 Nem veszélyes lakossági Kht. hulladék Kapacitás Kihasználtság (%) 100.000 50 179000 100

14. táblázat A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása Telephely Üzemeltető neve, címe Szeged, Sándorfalvi út Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Szeged, Városgazda sor 1. Papír, műanyag, üveg, vas és fémhulladék válogatás Gyűjtőkörzet Szeged és térsége Szállítóeszköz Multilift, konténeres LIAZ Válogatott hulladékmennyiség Telep kapacitása 7000 15000 A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek bemutatása: a településen hasznosító szervezet nem működik. 15.táblázat A felhalmozott hulladékok elhelyezésére szolgáló nem engedélyezett létesítmények adatai Telephely (hrsz, terület m 2 ) Lerakó típusa Gyűjtési körzet Lerakott hulladék megnevezése Lerakott hulladék mennyisége tonna Engedélyezett kapacitás m 3 Tényleges szabad kapacitás m 3 Ruzsa, hrsz.174/5, 11.088 m 2 Kommunális szilárd hull. Ruzsa Települési szilárd hulladék 30000 0. 0 A ruzsai települési szilárd hulladéklerakó működését a 11480-1-3/2004. számú határozat alapján 2004. október 31-től az ATIKÖFE betiltotta, majd az 11480-2-2/2005. ikt. számú határozatban a hulladéklerakó működését 2006. 03. 10. napjáig ismét engedélyezte.

- 14 - II. A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése 16. táblázat A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége Mennyiség Leé (m 3 /év/fő) t/év Települési folyékony hulladék 18,43 50000 17. táblázat A begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége Begyűjtők, szállítók Kapacitás, Begyűjtött Begyűjtő engedélyezett Székhelye, telephelye mennyiség neve mennyiség t/év t/év Vízműüzemeltetési Intézmény Ruzsa,Fő u.8. 04/18 Kezelési mód 50000 50% - 100.000 Biológiai szennyvíztisztító A település belterületén a szennyvízcsatornák kiépítettsége igen magas (90%). A kommunális szennyvíz tisztítását a helyi Vízmű-Üzemeltetési Intézmény végzi. A településen azon háztartások számára, melyek nem rendelkeznek vezetékes ivóvízzel, a szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozás nem kötelező jellegű. A külterületi háztartások vezetékes ivóvíz ellátottságának hiánya miatt a külterületi szennyvízcsatorna hálózat nem kiépített. 18. táblázat A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége Kezelés módja Kezelt mennyiség Kezelőtelep üzemeltetője Biológiai tisztítás 50000 Vízmű-üzemeltetési Intézmény III.A települési szennyvíziszappal történő gazdálkodás helyzetelemzése 19. táblázat A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége Szennyvíztisztító mű Összes mennyiség szárazanyag Összes mennyiség telephelye Ruzsa,Fő u.8. 04/18. 160 0,01 Oldal: 14/19

A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége B/10-6. A 2004-ben meghatározott hulladékgazdálkodási célok felülvizsgálata 20. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége Tervezett mennyiség Tényleges mennyiség Az eltérés oka 2005 [t/év] 2006 [t/év] Települési szilárd hulladék 300±6 425 A települési szilárd hulladék szállítása közszolgáltatás keretében megoldott, annak mennyiségéről a szállító pontos nyilvántartással rendelkezik. Települési folyékony hulladék 48000±9000 50.000 Az adatok közt nincs eltérés, a településen működő, korszerű szennyvíztisztító telep pontos nyilvántartással rendelkezik a kezelt folyékony hulladék mennyiségét illetően. Kommunális szennyvíziszap 20±0,5 160 A szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése következtében a telep nagyobb hatásfokkal üzemel, ezért keletkezik több szennyvíziszap. Építési-bontási hulladékok 0 2 Az építési-bontási hulladékok mennyisége az építkezések számától függően változik, ezért és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 25±0,5 n.a. 0 n.a. 21. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége Tervezett mennyiség 2005 [t/év] Tényleges mennyiség 2006 [t/év] Papír és karton 7±0,5 30 csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék 2±0,5 7 Fa csomagolási hulladék 0 0 Fém csomagolási hulladék 0 0 pontos becslésre nincs mód. Ezen hulladékok mennyiségéről 2006. évre vonatkozóan az Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal. Az eltérés oka A településen bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés, így a tervezett mennyiség többszöröse kerül elkülönített gyűjtésre. Nincs eltérés.

- 16 - Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 0 0 0 22. táblázat Egyéb hulladékgazdálkodási célok Feladat A települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A megvalósulás határideje 2015. december 31. napja. A kommunális szennyvizek környezetkímélő elhelyezésének megoldása. A település szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése. A külterületen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése. A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. udvar létesítése a településen. szigetek számának igény szerinti növelése. szigetek igénybevételének fejlesztése a tudatformáláson keresztül A hulladékok elkülönített gyűjtésének fejlesztése. A cél elérése érdekében tett intézkedések Elkészült a szennyvíztisztító telep felújítása. Megépült egy 300 m 3 /nap kapacitású zárt eleveniszapos totáloxidációs rendszerű szennyvíztisztító blokk az iszaptároló medencével. A felújított szennyvíztisztító telep 2006. szeptember 1-től működik. A végleges vízjogi üzemeltetési engedélyt 2007. novemberében kiadták. A szennyvíztisztító telep kapacitásának növelése megtörtént, mely a külterületen képződő folyékony hulladék gyűjtésének előfeltétele. A települési szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap jelenleg felhalmozásra kerül. A település tagja a Homokháti Önkormányzat Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének. Az önkormányzat hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait a kistérség tagjaival közösen kívánja megoldani. Ennek keretében bekapcsolódott a Szegedi Regionális gazdálkodási Program ISPA projektjének keretében megvalósuló tevékenységbe, amely biztosítja a település számára a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését, a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválását és a hulladékudvar létesítését.

B/10-7. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározásánál a bázisév (2006.) meglévő adataira lehetett alapozni. I. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései I.1. A hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 23. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége 2006. 2008. 2010. Települési szilárd hulladék 425 450±20 480±20 Települési folyékony hulladék 50.000 60000±5000 65000±5000 Kommunális szennyvíziszap 160 170±10 185±10 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 2 2±1 3±1 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem n.a. veszélyes hulladékok Alapadat hiányában nem Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.a. prognosztizálhaó. hulladékok Összesen 50587 60622±5031 65668±5031 24. táblázat A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége 2006. 2008. 2010. Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok olajok 0,02 0,02±0,01 0,03±0,01 Akkumulátorok és szárazelemek 0,02 0,02±0,0,1 0,03±0,01 Elektromos és elektronikai hulladékok 0,1 0,1±0,05 0,15±0,05 Kiselejtezett gépjárművek 0 Nem prognosztizálható. Egészségügyi hulladékok 0,05 0,05±0,03 0,07±0,03 Állati eredetű hulladékok n.a. Nem prognosztizálható. Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik 0,02 0,02±0,01 0,03±0,01 Azbeszt 0 Nem prognosztizálható. Egyéb hulladék 0,2 0,2±0,05 0,25±0,05 Csomagolási hulladékok összesen 40 48±4,5 54±4,5 Gumi 0,04 0,04±0,02 0,06±0,02 Egyéb hulladék 1,5 2±0,5 2,5±0,5 25. táblázat A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége 2006. 2008. 2010. Papír és karton csomagolási hulladék 30 35±3 38±3 Műanyag csomagolási hulladék 7 9±1 11±1 Fa csomagolási hulladék 0 Fém csomagolási hulladék 0 Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék 0 Egyéb, kevert csomagolási hulladék 0 Alapadat hiányában nem prognosztizálható. Üveg csomagolási hulladék 3 4±0,5 5±0,5 Textil csomagolási hulladék 0 Összesen 40 48±4,5 54±4,5

- 18 - A folyékony hulladékgazdálkodási feladatok tervezésekor figyelembe kell venni a már megkezdett beruházásokat, a környezetre gyakorolt hatások kockázatosságát, illetve az önkormányzat saját forrásból és pályázatokon, támogatásokon elnyerhető gazdasági lehetőségeit. A település belterületén 90 %-os a csatornázottság. Az elérendő célok prioritása a következő: 1) lerakó hely (hrsz.:174/5) rekultiválása. 2) A csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2008-ra*. 3) A felhalmozott hígtrágya és szerves trágya kezelését és biztonságos elhelyezését meg kell oldani. 4) A hulladékok újrahasználatának ösztönzése*. 5) Az ólomakkumulátorok 90%-os begyűjtésének biztosítása 2008-ra*. 6) A hordozható elemek és akkumulátorok hulladékainak legalább 15%-os begyűjtése 2008-ra*. 7) A települési szilárd hulladék 40%-os hasznosítási arányának elérése 2009-ig.* 8) A szelektív hulladékgyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 60%-a részére 2009-ig. 9) szegény technológiák elterjesztése. 10) A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló hulladék szervesanyag-tartalmát csökkenteni kell 2014. július 1. napjáig 35%-ra. ** *A 2007-2016 időszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája alapján **2000. évi XLIII. Törvény 56. (7) bekezdése alapján Célok: A külterületen képződő települési szennyvíz gyűjtése, kezelése és ártalommentes elhelyezése A szennyvíziszapok környezetkímélő felhasználása. A fenti célok elérésének lehetséges módjai: A település külterületén kislétesítmények, egyedi tisztító berendezések telepítése a sűrűbben beépített tanyás területrészeken. A külterületi csatornahálózat kiépítése Az elkülönített gyűjtés terve: szigetek számának igény szerinti növelése (min. + 1 db). szigetek elhelyezése külterületen is. udvar létesítése. A lakosságtól háztól elszállított hulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése.

- 19 -