A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN

Hasonló dokumentumok
Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

Toronfelhalmozódás vizsgálata vályogházakban

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata budai-hegységi barlangokban

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

TERRESZTRIÁLIS RADIOAKTIVITÁS MAGYARORSZÁGI VÁLYOGBAN ÉS VÁLYOGHÁZAKBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TORONRA ( 220 RN) Szabó Zsuzsanna

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban

PUBLIKÁCIÓK ÉS REFERENCIÁK

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

GEOGÉN RADONPOTENCIÁL TÉRKÉPEZÉS PEST ÉS NÓGRÁD MEGYE TERÜLETÉN

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata

Témavezető: DR. SOMLAI JÁNOS egyetemi docens

Építőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

Influence of geogas seepage on indoor radon. István Csige Sándor Csegzi Sándor Gyila

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)

a NAT /2010 számú akkreditált státuszhoz

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Alacsony hátterű kamra alkalmazása környezeti minták radioaktivitásának meghatározására

A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben

Természetes vizek 226 Ra-tartalmának meghatározása

A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata

Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)

Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget

Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti

Készítette: Kurcz Regina

Publikációs lista Szabó Szilárd

Radon a felszín alatti vizekben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

Ionizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

Doktori (PhD) értekezés tézisei A LAKÓTÉRI RADONSZINTET BEFOLYÁSOLÓ PARAMÉTEREK MEGHATÁROZÁSA

Geogén radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

RADIOÖKOLÓGIAI TISZTASÁGÉRT TÁRSADALMI SZERVEZET

Az Alföld talajvízszint idısorainak hosszú emlékezető folyamatai ELTE-TTK TTK Környezettudományi Doktori Iskola Tajti Géza 2009

Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Természetes építőanyagok radioaktivitása - beszámoló -

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

Matematikai modell a radon leányelemeinek centrális légutakban kialakult daganatok növekedésére gyakorolt hatásának vizsgálatára

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont


Építőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

Összefoglalás. Summary

Környezettudomány III. (Radon és természetes gázfeláramlások kutatása)

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

RADIOÖKOLÓGIAI TISZTASÁGÉRT TÁRSADALMI SZERVEZET

Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2

Radon, Toron és Aeroszol koncentráció viszonyok a Tapolcai Tavas-barlangban

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

Zagyvai Péter. MTA Energiatudományi Kutatóközpont. XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam április Hajdúszoboszló 1

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Hughes, M.- Dancs, H.( 2007) (eds): Basics of Performance Analysis, Cardiff- Szombathely, Budapest

Szabadföldi kísérletek

T D K DOLG O ZAT S ZAB Ó ZS U ZS A NNA V. É V FOLYAM

FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, április

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

REX. Radonexhaláció mérése

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek

Radioaktív szennyezés és expozíció vizsgálata nagy műtrágyagyárban és környezetében

IZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

Kis dózis, nagy dilemma

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Átírás:

A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN SZABÓ ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ TÉMAVEZETŐK: SZABÓ CSABA, PH.D. DR. HORVÁTH ÁKOS

AZ ELŐADÁS VÁZLATA Bevezetés Radon és toron, Célok A Zsámbéki-medence Helyszíni mérési pontok kiválasztása és mintavétel Módszerek Eredmények U-, 232 Th- és K-koncentráció 23 Talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció Fajlagos radon- és toronexhaláció Fizikai talajféleség-kategória Eredmények értelmezése Összefoglalás

BEVEZETÉS 1. RADON ÉS TORON Radon elem (Rn): mindhárom jelenlegi földkérgi eredetű radioaktív bomlási sorban megtalálható. 222-es tömegszámú radon (23 U-sor) és 220-as tömegszámú toron (232 Th-sor). A radon (222 Rn) felezési ideje 3,2 nap, a toroné (220 Rn) 55,6 másodperc. Sejtek rákos elváltozásai. Magyarország, Pest megye radon térképének elkészítése. Feladatom: Pest megye részeként a Zsámbéki-medence északkeleti részének vizsgálata. Nagy-Kopasz hegy (Tyhomirov, 1965; Wéber, 199; Szabó & Boros, 2009).

BEVEZETÉS 2. CÉLOK A diplomamunka céljai: Adatokat gyűjteni a Pest megyére készülő radon térképhez. Megvizsgálni a nagy-kopasz hegyi 232 Th-anomália esetleges, erózió miatti hatását a területre (így nem csak a radonról, hanem a toronról is gyűjtöttem adatokat). Megszerkeszteni a radon és a toron eloszlástérképét kétféle módszerrel: A talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentrációjának helyszíni mérése alapján (nemzetközi gyakorlat), Begyűjtött talajminták fajlagos radon- és toronexhalációja alapján laboratóriumi méréssorozat (Szabó et al., 2009). Összehasonlítani az alkalmazott módszereket. Összehasonlítani a radon és toron exhalációs együtthatóit (talajmintából történő kijutásuk valószínűségét) és egybevetni ezt a fizikai talajféleség-kategóriákkal (szemcseméret!).

A ZSÁMBÉKI-MEDENCE A Zsámbéki-medence Budapesttől nyugatra helyezkedik el. A Budai-hegység, a Vértes, a Gerecse, továbbá az Etyeki-dombság által határolt földrajzi kistáj. Általam vizsgált Budajenő, Páty, Perbál, Telki, Tök és Zsámbék által határolt, kb. 40-50 km2-nyi terület az északkeleti részen.

HELYSZÍNI MÉRÉSI PONTOK KIVÁLASZTÁSA ÉS MINTAVÉTEL Szempont volt, hogy bolygatatlan területen, egymástól egyenletes távolságra legyenek a pontok negyedrendű vízszintes földmérési alappont-hálózat. 10 db talajfúrás kézi fúróval, egy helyen (Kelet) ásóval történő mintavétel. Összesen 36 db talajminta. 1m

MÓDSZEREK Fajlagos izotópaktivitás és spektroszkópia módszerével koncentráció meghatározása gamma- A spektrumból a 16 kev-es (226 Ra), a 911 kev-es (22 Ac) és az 1460 kev-es (40 K) csúcsokat értékeltem ki 23 U-, a 232 Th- és a K-koncentrációk. Radon- és toron-mérések Talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció mérésének módszere (1) Hasonló időjárási körülmények (szél, csapadék). Kb. 75 cm mélység (Gates & Gundersen, 1992). Detektor páratartalom. Fajlagos radon- és toronexhaláció (kibocsátó képesség) meghatározásának módszere (2) Fizikai talajféleség-kategóriákba sorolás módszere Arany-féle kötöttségi szám alapján (Filep, 1999). Izovonalas eloszlástérképek szerkesztésének Radon módszere kamra detektor detektor Golden Software Surfer interpolációs eljárás (kockázat becslés). 1. Talajgáz aktivitás-koncentráció értékekből és 2. 2 m mélységig, rétegvastagság szerint súlyozottan átlagolt fajlagos exhaláció értékekből. Kockázat. Talajgáz szonda

EREDMÉNYEK 23 U-, 232 TH- ÉS K-KONCENTRÁCIÓ (ppm) Ukoncentráció: 23 232 Th-koncentráció: ± ppm ± ppm Szemcseméret csökkenés K-koncentráció: ±250 ppm A 36 talajmintára vonatkozó átlagok: o23 U-koncentráció 2,3±0,5 ppm, o232 Th-koncentráció 5,4±0,9 ppm, ok-koncentráció 30±24 ppm. Ezek a magyarországi átlagokat megközelítő értékek, amely 23 U-ra 2,3 ppm, 232 Th-re 6,9 ppm és K-ra 11970 ppm (UNSCEAR, 2000). Egyértelmű mélységfüggés nem figyelhető meg.

TALAJGÁZ RADON- ÉS TORONAKTIVITÁS-KONCENTRÁCIÓ (Bq/m3) Perbál 249000 24000 247000 Budajeno, Szolohegy Tök Tök Nagy Fúrás 246000 Budajeno, Hilltop 245000 Zsámbék Csillagerdo Kelet Telki, Öreghegy Villapark 244000 243000 TAKI Vízimalom 54000 52000 50000 4000 46000 44000 42000 40000 3000 36000 34000 32000 30000 2000 26000 24000 22000 20000 1000 16000 14000 12000 10000 000 6000 4000 2000 0 625000 626000 627000 62000 629000 630000 631000 632000 633000 634000 Perbál 249000 Az eredmények Kemski et al. (2001) által leírt, radonaktivitáskoncentrációkra vonatkozó kategóriák szerint: kicsi (< 10 000 Bq/m3), illetve közepes (10 000-100 000 Bq/m3) kategóriákba esnek. A legnagyobb értékeket mutató Vízimalom, is csak közepes kategóriájú. 14000 13000 24000 12000 11000 247000 Budajeno, Szolohegy Tök 10000 9000 Tök Nagy Fúrás 000 246000 7000 Budajeno, Hilltop 245000 Zsámbék Csillagerdo Dél felé növekedő tendencia. 6000 5000 Kelet Telki, Öreghegy Villapark 244000 4000 3000 243000 TAKI Vízimalom 625000 626000 627000 62000 629000 630000 631000 632000 633000 634000 2000 1000 0 Átlag: Radon: 15 200 ± 17 600 Bq/m3 ennél valószínűleg kisebb értéket kapnánk több mérési pont esetén Toron: 6 400 ± 5300 Bq/m3

FAJLAGOS RADON- ÉS TORONEXHALÁCIÓ (Bq/kg) Perbál 249000.6.2 24000 7. 7.4 247000 Budajeno, Szolohegy Tök Tök Nagy Fúrás 7 6.6 246000 6.2 5. Budajeno, Hilltop 245000 5.4 Zsámbék Csillagerdo 5 Kelet Telki, Öreghegy Villapark 244000 4.6 4.2 243000 3. TAKI ± Bq/kg Vízimalom 3.4 3 625000 626000 627000 62000 629000 630000 631000 632000 633000 634000 Perbál A radon- (4, ± 2,1 Bq/kg) és toronexhaláció (3,4 ± 1,2 Bg/kg) értékek a mélység felé több esetben csökkennek (Budajenő, Hilltop; Tök), de olyan is előfordul, amikor növekedés tapasztalható (pl. TAKI). 249000 4.3 4.2 4.1 24000 4 3.9 247000 Budajeno, Szolohegy Tök 3. 3.7 Tök Nagy Fúrás 3.6 246000 3.5 Radon: Nagyobb értékek: Vízimalom. Perbál, 3.4 Budajeno, Hilltop 245000 3.3 3.2 Zsámbék Csillagerdo 3.1 Kelet Telki, Öreghegy Villapark 244000 ± Bq/kg 3 2.9 2. 243000 TAKI Vízimalom 625000 626000 627000 62000 629000 630000 631000 632000 633000 634000 2.7 2.6 2.5 Toron: Nagyobb érték: Perbál. Nagy-Kopasz hegy irányába enyhe növekedő tendencia.

FIZIKAI TALAJFÉLESÉG-KATEGÓRIA A kiválasztott talajminták Arany-féle kötöttségi száma (KA) és az ez alapján meghatározott fizikai talajféleség-kategória: Minta jele KA Fizikai talajféleség-kategória 1059-5 < 42 vályog 1325-3-2 44 agyagos vályog 1325-3-3 45 agyagos vályog 1330-3 59 agyag CSIL-2 44 agyagos vályog PLTP-3 69 nehéz agyag TJ-4 54 agyag VM-2 > 64 nehéz agyag VM-3 > 70 nehéz agyag ZS-2 43 agyagos vályog A vizsgált minták: vályog, agyagos vályog, agyag és nehéz agyag kategóriákba sorolhatók.

EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 1. Korrelációk (R) vizsgálata: 23 U-koncentráció 232 Th-koncentráció: 0,79. 23 U-koncentráció K-koncentráció: 0,57. 232 Th-koncentráció K-koncentráció: 0,69. Fajlagos radonexhaláció fajlagos toronexhaláció: 0,6. Talajgáz radon talajgáz toron: 0,72. Radonexhaláció fajlagos anyaelem aktivitás: 7. Toronexhaláció fajlagos anyaelem aktivitás: 0,40. Radonexhalációs együttható toronexhalációs együttható: 0,50. Talajgáz radon 2 m-ig átlagolt fajlagos radonexhaláció: 0,77. Talajgáz toron 2 m-ig átlagolt fajlagos toronexhaláció: 4.

EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 2. Radon- és toronexhalációs együtthatók (fajlagos exhaláció/fajlagos anyaelem aktivitás) és fizikai talajféleség-kategóriák (kék = nincs adat): agyagos vályog agyag agyag nehéz agyag agyag vályog nehéz agyag

ÖSSZEFOGLALÁS 1. Az adatgyűjtés megvalósult. Elkészültek a radon- és toroneloszlás térképek a vizsgált területre. (Fontos ismerni ezek korlátait!) A Nagy-Kopasz hegy tórium-anomáliája nem volt hatással a Zsámbéki-medence talajaira. A Vízimalom (Zsámbék) nevű ponton és környékén érdemes figyelni a belső légterek radonaktivitás-koncentrációjára. A vizsgált terület közepes, illetve kis kockázatú radon szempontjából. A kétféle módszer eredményeinek összehasonlítása: A korreláció értéke (radonra: 0,77) alapján minkét módszer hasonló eredményeket ad. (Megjegyzendő: több mérési pontra lenne szükség.)

ÖSSZEFOGLALÁS 2. Összefüggés mutatkozik a radon a toron megjelenése között (korreláció: 0,6 és 0,72). A vizsgált talajok 23 U- (2,3±0,5 ppm), 232 Th- (5,4±0,9 ppm) és K-koncentrációi (30±24 ppm) átlagos értéket mutatnak (magyarországi talajokra vonatkozó átlaghoz viszonyítva). 23 U-, 232 Th- és K-koncentráció értékek összefüggenek egymással (a korreláció 0,79; 0,57; 0,69 értékek alapján). Vályog, agyagos vályog, agyag és nehéz agyag kategóriák. A radon- és toronexhalációs együtthatók összehasonlítására is sor került, a legnagyobb kötöttségi számú minta mutatta a leghosszabb kilépési, diffúziós időt.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Itt köszönetemet szeretném kinyilvánítani témavezetőimnek, Szabó Csabának és Horváth Ákosnak; az LRG összes tagjának, akik hihetetlenül összetartó csapatot alkotnak; kiemelten Breitner Dánielnek, Guzmics Tibornak, Kármán Krisztinának, Nagy Hédinek, Szabó Katának és Völgyesi Péternek (névsorrendben); valamint Csorba Ottónak. Köszönöm Kávási Norbertnek, hogy hasznos tanácsokkal segített. Továbbá nagyon-nagyon köszönöm Apának és Lacinak, hogy fúrtak és szondáztak, valamit Anyának, hogy segített és türelmes volt. Köszönöm a figyelmet!

TALAJGÁZ MÉRÉSEK EREDMÉNYEI Mérések kétszer is történtek a pontokban (200 ősz és 2009 tavasz). Az első méréssorozat eredményeit nem mutattam be, ennek oka: detektor páratartalom, 75 cm mélység. Elmondható: mind a két méréssorozat hasonló értékeket és eloszlást mutatott.

TÉRKÉPEK SZERKESZTÉSE Beltéri mérések pl. OSSKI, RAD Labor. Egy négyzetbe esne a vizsgált terület, így egy átlagos értékkel lenne jellemezve. A cél: Nem belétéri méréseken alapuló térkép. Részletesség (Kemski et al., 2001) A lokalitások így is hanyagolva. (lehetőség) el vannak Alapkutatási cél. Fontos: A bemutatott térképek csak a radon / toron megjelenésének relatív kockázatát mutatják. Interpolációs eljárás! Mintasűrűség! A lakótérben mért radonszintek átlaga szerint színezett térkép, ha egy cellában több, mint 10 házban mértek (függetlenül a ház szerkezetétől) (RAD Labor, http://boronkay.vac.hu/rad/)

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönöm újra a figyelmet!

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. BÁNYÁSZ, GY., MÓCSY, I. (2005): A radon, A radon tulajdonságai és leányelemei in: MÓCSY, I., NÉDA, T.: Radon a Kárpátmedencében. Kézirat, Kolozsvár, pp. 14-20. BOCHICCHIO, F. (200): The radon issue: Considerations on regulatory approaches and exposure evaluations on the basis of recent epidemiological results. Applied Radiation and Isotopes 66(11)., pp. 1561-1566. BURJÁN, ZS. (2002): Radon környezeti hatása és forrásanyagának geokémiai vizsgálata Tudományos Diákköri Dolgozat, Budapest, p. 47. DARBY, S., HILL, D., AUVINEN, A., BARRIOS-DIOS, J. M., BAYSSON, H., BOCHICCHIO, F., DEO, H., FALK, R., FORASTIERE, F., HAKAMA, M., HEID, I., KREIENBROCK, L., KREUZER, M., LAGARDE, F., MAKELAINEN, I., MUIRHEAD, C., OBERAIGNER, W., PERSHAGEN, G., RUANO-RAVINA, A., RUOSTEENOJA, E., ROSARIO, A. S., TIRMARCHE, M., TOMASEK, L., WHITLEY, E., WICHMANN, H. E., DOLL, R. (2005): Radon in homes and risk of lung cancer: collaborative analysis of individual data from 13 European case-control studies. British Medical Journal 330(745), pp. 223-226. DOUGLES, G. (19): Eh-Ph Diagrams for Geochemistry Springer-Verlag, p.176 DURRIDGE COMPANY INC. (2000): RAD7 RADON DETECTOR Owner s Manual, p. 77. EBAID, Y. Y., EL-MONGY, S. A., ALLAM, K. A. (2005): 235U-[gamma] emission contribution to the 16 kev energy transition of 226Ra in environmental samples activity calculations International Congress Series 1276, pp. 409-411. FILEP, GY. (1999): A talaj fizikai tulajdonságai, A talaj szemcseösszetétele, A talajok osztályozása a szemcseösszetétel alapján in: STEFANOVITS, P.: Talajtan Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 136-139. GATES, A. E., GUNDERSEN, L. C. S. (1992): Sensitivity of soil radon to geology and the distribution of radon and uranium in the Hylas zone area, Virginia Geological Society of America Special Paper 271, pp. 17-27. GREEMAN, D. J., A. W. ROSE (1996): Factors controlling the emanation of radon and thoron in soils of the eastern USA. Chemical Geology 129(1-2)., pp. 1-14. KEMSKI, J., SIEHL, A., STEGEMANN, R., VALDIVIA-MANCHEGO, M. (2001): Mapping the geogenic radon potential in Germany. Science of the Total Environment 272(1-3), pp. 217-230. KÖTELES, GY. (2005): A radon és leánytermékeinek hatása az élő szervezetekre, A radon expozíció biológiai hatása, Egyéb egészségkárosító, illetve biológiai hatások in: MÓCSY, I., NÉDA, T.: Radon a Kárpát-medencében. Kézirat, Kolozsvár, pp. 6-7. MOOK, W. G. (2001): VOLUME I: INTRODUCTION: THEORY METHODS REVIEW. ENVIRONMENTAL ISOTOPES in the HYDROLOGICAL CYCLE. Principles and Applications (ed: Mook, W. G.). J.J. de Vries, Free University, Amsterdam, p. 236.

FELHASZNÁLT IRODALOM 2. SAAD, A. F. (200): Radium activity and radon exhalation rates from phosphate ores using CR-39 on-line with an electronic radon gas analyzer "Alpha GUARD". Radiation Measurements 43, pp. S463-S466. SAKODA, A., HANAMOTO, K., ISHIMORI, Y., NAGAMATSU, T., YAMAOKA, K. (200): Radioactivity and radon emanation fraction of the granites sampled at Misasa and Badgastein. Applied Radiation and Isotopes 66(5), pp. 64-652. SEMKOW, T. M. (1990): Recoil-emanation theory applied to radon release from mineral grains. Geochim. Cosmochim. Acta. 54, pp. 425-440 SHANG, B. et al. (1997): Radon and Thoron in the Human Environment World Scientific, Singapore, pp. 379 34. STEFANOVITS, P. (1999): A tájak talajviszonyai, A Dunántúli-középhegység, A Dunazug hegyvidék in: STEFANOVITS, P.: Talajtan Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 427-42. SZABÓ, K. ZS., HORVATH, Á., SZABÓ, CS. (2009): Radon potential map of Pest County, Hungary Book of Abstracts, 1st International Conference Radon in Environment, Zakopane, pp. 27. SZABÓ, ZS., BOROS, Á. (2009): Tapasztalatok a nagy-kopasz hegyi tórium-anomália tanulmányozása során A RAD7 radon monitor működése nagy toronexhaláció esetén. Tudományos Diákköri Dolgozat, Budapest, p. 60. TYHOMIROV, A. (1965): Légi-radiometriai térképcsomag, Pilis-Budai hegység. ELGI UJIC, P., CELIKOVIC, I., KANDIC, A., ZUNIC, Z. (200): Standardization and difficulties of the thoron exhalation rate measurements using an accumulation chamber. Radiation Measurements 43(), pp. 1396-1401. UNSCEAR Report (2000): Exposures from natural radiation United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation, New York. YAMADA, Y., TOKONAMI, S., ZHUO, W., YONEHARA, H., ISHIKAWA, T., FURUKAWA, M., FUKUTSU, K., SUN, Q., HOU, C., ZHANG, S., AKIBA, S. (2005): Rn-Tn discriminative measurements and their dose estimates in Chinese loess plateau. International Congress Series 1276, pp. 76-0. YONEHARA, H., TOKONAMI, S., ZHUO, W., ISHIKAWA, T., FUKUTSU, K., YAMADA, Y. (2005): Thoron in the living environments of Japan. International Congress Series 1276, pp. 5-61. WÉBER, B. (199): A budai-hegységi Th-anomáliák. Földtani Közlöny 119, pp. 373-3.

FELHASZNÁLT IRODALOM 3. Internetes hivatkozások: BROOKHAVEN Épületek NATIONAL LABORATORY: National Nuclear Data Center, NuDat2.4 (http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/) radioaktivitása laboratóriumi gyakorlat, mérésleírás (http://ion.elte.hu/~akos/orak/kmod/epr2.htm) KUTI, L., MÜLLER, T., VATAI, J. (2006): A felszín egyszerűsített litológiai térképe Magyarország földtani atlasza, digitális változat ( http://www.eunitrat.hu/html/terkepek/m01-litologia.jpg) MINITERIO DE TRABAJO E IMIGRACIÓN (http://www.mtas.es.) Talajvédelmi Alapítvány ZSÁMERT (http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/terkep.htm) (http://www.zsamert.hu/)

A FAJLAGOS EXHALÁCIÓ SZÁMÍTÁSA Clevegő = Cmért + Cmért * Vdetektor / Vnettó Cháttér * Vdetektor / Vnettó, E = Clevegő * Vnettó, Ahol E a minta exhalációja [Bq], Clevegő a kamrában kialakuló aktivitás-koncentráció [Bq/m3], Cmért a mért aktivitás-koncentráció [Bq/m3], Cháttér a helyiségben lévő aktivitás-koncentráció [Bq/m3], Vnettó a kamra és a minta térfogatának különbsége [m3] és Vdetektor a detektor és az összekötő csövek térfogata [m3]. Ebből a minta tömegének figyelembevételével számolhatjuk a fajlagos radon-, illetve toronexhalációt.

EGYÉB KÉPLETEK A = T / (t * ε * η) Tháttér / (tháttér * ε * η) c= K*A K = (1000 * M) / (NA * λ) 1Bq/kg 226 Ra (23 U sor) = 0,0063ppm 23 U (K=0,0063kg/Bq), 1Bq/kg 22 Ac (232 Th sor) = 472ppm 232 Th (K=472kg/Bq), 1Bq/kg 40 K = 32,35ppm K (figyelembe véve a 40 K százalékos részarányát 0,0117%) (K=75kg/Bq). A = E * ( 1 e-λt ) E = m * Vnet / λ c0 = cm / e-λvút/s KA = Vv / mt * 100

ARANY-FÉLE KÖTÖTTSÉGI SZÁM KATEGÓRIÁK KA Fizikai talajféleség-kategória < 25 Durva homok 25 30 Homok 30 3 Homokos vályog 3 42 Vályog 42 50 Agyagos vályog 50 60 Agyag > 60 Nehéz agyag: 0%-nál nagyobb a 0,02 mm-nél kisebb szemcsék részaránya

HIBASZÁMÍTÁS A hibaszámítás során a következő képletet vettem alapul minden esetben: y = f (x1, x2 xn) σy2 = Σ [( f / xi )2 * σxi 2], ahol y a vizsgát, mérési eredményekből számított érték (például fajlagos izotópaktivitás, fajlagos radon- és toronexhaláció, radon- és toronexhalációs együttható), f (x1, x2 xn) a számítás módja vagy képlete, σy a vizsgált érték meghatározandó szórása, f / xi a képlet minden tag szerinti parciális deriváltja és σxi az adott tag szórása.

FAJLAGOS AKTIVITÁS ÉS KONCENTRÁCIÓ Minta jele 1326 1059-1 1059-2 1059-3 1059-4 1059-5 1059-6 1314-1 1314-2 1314-3 1314-4 1316-1 1316-2 1316-3 1325-3-1 1325-3-2 1325-3-3 1330-1 1330-2 1330-3 CSIL-1 CSIL-2 PLTP-1 PLTP-2 PLTP-3 PLTP-4 PLTP-5 TJ-1 TJ-2 TJ-3 TJ-4 VM-1 VM-2 VM-3 ZS-1 ZS-2 Ra (Bq/kg) 29,4 30,5 31,1 31,5 19,5 30,9 21,6 25,1 1,6 23,0 17,0 33,6 34,0 32, 37,7 30,4 32,1 35,4 36, 35, 36,1 17,4 31,3 33,5 26,7 27,1 26,3 26,7 21,9 26,9 31, 26,5 26,0 21,4 35, 34,1 226 σ 3,3 3,3 3,2 3,1 2, 3,1 3, 3,3 2,9 2,9 2,9 3,7 3, 3,4 3,6 3,6 3,6 3,5 3,3 3,5 3,4 2,6 3,3 3,3 3,1 3,1 3,1 3,3 2,9 3,1 3,2 3,1 3,0 2, 3,5 3,2 c23u (ppm) 2,4 2,5 2,5 2,5 1,6 2,5 1,7 2,0 1,5 1,9 1,4 2,7 2,7 2,6 3,0 2,5 2,6 2,9 3,0 2,9 2,9 1,4 2,5 2,7 2,2 2,2 2,1 2,2 1, 2,2 2,6 2,1 2,1 1,7 2,9 2,7 σ 0.3 Ac (Bq/kg) 17,0 24,1 25,0 23,5 1,7 23, 17, 17,4 17, 16,1 15,4 24,3 23,1 27,6 27,4 23,7 2,3 24,9 2,3 21, 26,7 15,2 21,4 27,0 23,2 21,3 21,1 22,9 19,6 20,7 23,7 22,9 1,7 17,0 1,6 24,2 22 σ 1,3 1,2 1,2 1,2 1,0 1,1 1,4 1,1 1,2 1,1 1,0 1,5 1,5 1,4 1,4 1,5 1,6 1,4 1,3 1,3 1,2 1,0 1,1 1,3 1,2 1,1 1,2 1,3 1,1 1,2 1,2 1,2 1,1 1,1 1,2 1,2 c232th (ppm) 4,2 6,0 6,2 5, 4,6 5,9 4,4 4,3 4,4 4,0 3, 6,0 5,7 6, 6, 5, 7,0 6,1 7,0 5,4 6,6 3, 5,3 6,7 5,7 5,3 5,2 5,7 4,9 5,1 5,9 5,7 4,6 4,2 4,6 6,0 σ 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 K (Bq/kg) 177 2 311 23 236 26 14 233 227 233 223 297 295 307 342 270 33 267 29 337 27 12 304 327 20 265 240 276 232 244 265 376 321 295 242 25 40 σ 6 7 7 7 7 7 7 7 7 9 9 9 9 7 6 7 7 7 7 7 9 ck (ppm) 5730 9316 10053 9156 7635 654 5951 7537 7329 7539 722 9622 9532 9942 11072 73 10950 650 934 1097 9296 5903 946 10563 9061 571 7769 927 7501 7905 569 12173 10395 9552 720 9209 σ 205 240 251 240 21 233 254 233 21 229 221 279 29 26 29 271 29 250 250 271 240 193 247 263 243 229 230 252 217 234 234 20 256 250 249 243

TALAJGÁZ KONCENTRÁCIÓ Mérési helyszín neve Radonaktivitás-koncentráció (Bq/m3) σ Toronaktivitás-koncentráció (Bq/m3) σ Kelet - - - - Budajenő, Hilltop 117 109 402 7 Budajenő, Szőlőhegy 14 0 0 Tök Nagy Fúrás 2776 170 107 163 Telki, Öreghegy Villapark 270 15 31 1 TAKI 13249 37 13493 467 Csillagerdő 5 36 47 30 Perbál 6577 137 2972 274 Tök 11161 392 5730 217 Vízimalom 53040 547 12600 366 Zsámbék 17747 543 40 345

FAJLAGOS EXHALÁCIÓ Minta jele 1326 1059-1 1059-2 1059-3 1059-4 1059-5 1059-6 1314-1 1314-2 1314-3 1314-4 1316-1 1316-2 1316-3 1325-3-1 1325-3-2 1325-3-3 1330-1 1330-2 1330-3 CSIL-1 CSIL-2 PLTP-1 PLTP-2 PLTP-3 PLTP-4 PLTP-5 TJ-1 TJ-2 TJ-3 TJ-4 VM-1 VM-2 VM-3 ZS-1 ZS-2 Radonexhaláció (Bq/kg) 5,9 6,0 4,7 4,7 2,9 2,7 3,0 5,0 2,6 3,1 3,0 3,3 4,2 5,3 9,0 2, 4,0 7,2 5,2 6,9 5,1 4,5 4, 6, 7,7 2,7 3,5 6,5 2,1 2,5 0,4 9,9,6 6,7 4,5 4,3 σ 0,0 Toronexhaláció (Bq/kg) 3,1 4,3 3,5 3,7 3,1 2,2 2,5 3,1 2,2 3,0 2, 3,6 2,6 3, 7,4 2,9 3,3 3,6 3,3 5,5 3,3 4,5 2,5 4,5 4,9 2,5 2,7 3,6 2,5 1,9 3,6 6,0 3,3 0,7 2,9 3,3 σ 0,0

GREEMAN ÉS ROSE ADATAI A toronexhalációs együttható a radonexhalációs együttható függvényében Greeman & Rose (1996) adatai alapján. fekete: 70-0% agyagtartalom,barna: 50-60% agyagtartalom, kék: <50% agyagtartalom

IDÉZET A DOLGOZATBÓL (31. OLD.) A program (Surfer ) interpolációs eljárással határozza meg az eredeti adattal rendelkező pontok közötti területre az értékeket. Ez nem veszi figyelembe például a talajtani határokat, illetve kiugró értékek mellett (pl. Vízimalom), relatív kis mintasűrűség esetén túlbecsüli a kis vagy a nagy értékkel rendelkező területek nagyságát, így az eloszlástérképek csak közelítik a valóságot, nem fedik azt teljes egészében.