Ének-zene 6. osztály
Magyar történeti énekek A históriás ének A XVI. század első felében a török elfoglalta Magyarország nagy részét. További terjeszkedése ellen bontakoztak ki a végvári küzdelmek. Ebben a helyzetben olyan tollforgatókra volt szükség, akik a hősökről és küzdelmekről írtak, dalaikkal összetartozásra és bátorításra bíztattak. Éneküket rendszerint hangszerrel kísérték (lant, hegedű, sípok). Innen erednek a korabeli vezetéknevek: Lantos, Hegedűs, Sípos, stb. Bizonyára Tinódi is így kapta második nevét: Tinódi Lantos Sebestyén. Tinódi Lantos Sebestyén (kb. 1505, Tinód 1556, Sárvár) Históriás énekes, a magyar végvárak lantosa A XVI. századi históriás énekirodalom legnagyobb alakja, aki Magyarország végvárainak hősi eseményeit örökítette meg énekelt verseiben. Feltehetően Baranya megyében, Tinód községben született 1505 körül. Pécsett járt iskolába, ahol az akkori műveltséghez elengedhetetlen latin nyelvet is elsajátíthatta. Fiatal éveiben került Szigetvárra, ahol Török Bálint udvarában íródeákként teljesített szolgálatot 1542-ig, míg ura fogságba nem került. Ekkor Kassán telepedett le, ahol megismerte a hétköznapi emberek életét. Mindenütt jelen volt, ahol valamiféle nevezetes esemény történt. Tinódi szemtanúi hiteleséggel írta le a török táborokban és a végvárakban történteket. Élete Sárváron, Nádasdy Tamás udvarában ért véget 1556 januárjának utolsó napján. Históriás énekeinek gyűjteménye CRONICA címmel jelent meg 1554 tavaszán a kolozsvári Hofgreff nyomdában. Az énekmondó a művet Ferdinánd királynak ajánlotta, aki nemességet adományozott érte. A CRONICA 23 énekének témái: magyar történelmi tárgyú: 16 ének világtörténelmi esemény: 2 ének bibliai témájú: 2 ének erkölcsi példázat, tanulság: 3 ének. Tinódi dallamainak népszerűségét igazolják a megtalált históriás énekek népdallá alakult változatai. 2 / 10
Lant Keletről került Európába az arabok közvetítésével. Fénykorát a XVI. században élte, amikor a házi és a társas muzsikálásnak nélkülözhetetlen hangszerévé vált. Hosszúkás, mandula formájú, rövid nyakú pengetős hangszer. Húrjainak száma: 6-11. Az énekmondók hivatásáról 1553 őszén egy nagy, kényelmes hátú szürke lovon poros lovas kanyarodott egy vendéglő elé. Az új vendég őszes, erőteljes, jótartású ember volt. Az arcán értelem fénylett. Otthonosan érezte magát a sok vásáros, fejedelmi katona, ki-be járó ember között. Az egyik kecskelábú asztal melletti lócán szorítottak neki helyet. Csatában sebesült, bátyám? kérdezte egy ifjú kis idő múlva. Csatában. A török ellen harcolt, bátyám? kíváncsiskodott tovább az ifjú. Igen Régen esett a dolog Még a jó Török Bálint uram szolgálatában állottam Nyílvessző fúródott a könyökömbe Azóta nem bírom a kardot forgatni Ha nem is mehetek töröklesre, de a jó vitézek nyomában járok. Megírom, megéneklem nevezetes tetteiket. Lantommal harcolok a hazámért. Uraságod Tinódi Sebestyén? dadogta áhítattal az ifjú, aki maga is lantos volt. Hogyan szerezte a csudaszép históriákat? Sokat fáradtam, futkostam tudakoztam, sokat es költöttem. Igazmondó jámbor vitézektül, kik ez dolgokba jelen voltanak, értekeztem; sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam, azmi keveset írtam, igazat írtam. Kibontotta bőr iszákját, elővette belőle lantját. Szépen faragott, ezüsttel kivert hangszer volt. Oldalába bele voltak égetve a TS betűk. Azután viaszosvászon burkolatból egy vaskos csomagot szedett elő. Cifrázott betűkkel telerótt lapok voltak. Az elsőn a cím: CRONICA. Most viszem Kolozsvárra, Hofgreff György uram nyomdájába. Ekkor már nagy hallgatóság állta körül az asztalt. Kínálták borral. Nem azok közé a kóborlók közé tartozom, akik csak borért zörgetnek. Néhány futamnyi előjáték után hozzákezdett: Summáját írom Eger várának Az arcok égtek, izgalomtól feszültek. Egy katona az asztalra csapott: Hej, kutya törökje, ha én es ott lehettem volna! Az ifjú előbb bátortalanul nyúlt hangszere után, majd egyre biztonságosabban kereste ki rajta a dallamot, a hangzatot. Még a felénél sem tartottak a 115 versnek, már a diák zörgette, Tinódi meg inkább szavalva énekelte szégyenvallását császár hadának. (Harsányi Zoltán nyomán) 3 / 10
A kuruc kor zenéje A kuruc kor Buda visszafoglalásától (1686) a szatmári békéig (1711) tart. A kurucok Thököly és Rákóczi szabadságharcainak magyar katonái, a labancok a császári zsoldban álló, a magyar nép ellen küzdő katonák voltak. A történelmi eseményeket, a nehéz emberi sorsok emlékeit őrző korabeli dallamokat kéziratokban, énekes gyűjteményekben, ún. melodiáriumokban lehet megtalálni. A kuruc kor függetlenségi harcainak emléke a mai napig él a magyar nép szívében, őrizve az udvarházakban és a kurucok táboraiban járt táncokat, megszólaltatott verseket. A dalok a legszélesebb tömegekhez szólnak, könnyen énekelhetők, feszes, pattogó ritmusúak. A bujdosó katonák és legények elhagyatottan rótták az ország útjait, kegyelemkenyéren éltek. Általuk vált kultúrájuk a nép sajátjává. Zenéjüket sokan annyira megkedvelték, hogy országszerte szívesen énekelték. A kor jellegzetes hangszere: A tárogató Ázsiai eredetű fúvós hangszer, a XIII. században az arabok által került Európába. A magyarok feltehetően már a honfoglalás előtt is ismerték. A XVI-XVIII. században töröksíp néven volt ismeretes a főúri rezidenciákon és a magyar táborokban. Elsősorban katonai hangszerként szerepeltették, de más alkalmakkor is (lakodalmak, ünnepek, temetések stb.) megszólaltatták. Az erős hangú tárogató a XIX. században érzelmes hangvételű hangszerré alakult át. II. Rákóczi Ferenc 1676-ban Borsiban született, Sárospatakon és Bécsben nevelkedett. 1703- ban állt a Tisztaháton kirobbant szabadságharc élére. A bukást követően a hazától távol, néhány évig Párizs mellett, majd a törökországi Rodostóban élt. A fejedelem ott halt meg önkéntes száműzetésben 1735-ben. Életének erről a szakaszáról krónikása, Mikes Kelemen leveleiből szerezhetünk tudomást. Hamvait a múlt század elején a kassai dóm kriptájában helyezték el. A klasszicizmus zenéje XVIII. század A klasszicizmus (classis) latin eredetű szó. Jelentése: elsőrendű osztály, maradandó érték. A zenetörténet legkiegyensúlyozottabb korszaka, melynek stílusát mély művészi mondanivaló és tökéletesen kialakított zenei formák jellemzik. A zenei élet központja Bécs volt, ahol élt és alkotott a három nagy mester: Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven. Ezért ezt a kort a bécsi klasszicizmus korának is szokták nevezni; nagyjából Bach halálától (1750) Beethoven haláláig (1827) tart. Az emberiség történetének kiemelkedő időszaka, mindenki számára fontos volt valamiért. A filozófus szerint a felvilágosodás százada (Voltaire, Diderot, Rousseau). Előttük egyetlen 4 / 10
tekintély az ész = ráció. A tudós a természettudomány századának nevezné (gőz, villamosság, csillagászat, orvostudomány stb. fejlődése). A történész számára a forradalom kora (Francia forradalom: 1789-1794). A muzsikus a SZONÁTA és SZIMFÓNIA korának tartja. A barokk bonyolult polifóniáját könnyen áttekinthető, egyszerű, homofón szerkezetű, behízelgő dallamosság váltotta fel. A korábbi egytémás (monotematikus) szerkezet helyébe a többtémás (főtéma, melléktéma, zárótéma), hangulati ellentétre épülő szerkesztésmód lépett. A tánc elterjedése a klasszicizmus muzsikájától életvidámságot követelt, így a klasszikus zene jellege táncos és életvidám. A XVII. században a barokk korában a teraszos dinamika elve érvényesült: A XVIII. század zenéjének jellegzetes eleme a fokozatos erősítés és halkítás: pp = pianissimo nagyon halkan p = piano halkan mf = mezzoforte középerősen f = forte erősen ff = fortissimo nagyon erősen A kis barokk zenekarok szerepét a kialakuló nagy szimfonikus zenekar vette át. A klasszicizmus a polgárság művészete. A kor jelszavai: Szabadság, egyenlőség, testvériség! Ezekről akart hallani a színpadon és a hangversenytermekben a polgárság. Az egyre növekvő érdeklődés miatt kezdetét vette a nyilvános hangversenyélet és az operalátogatás. 5 / 10
Egy élet a zene szolgálatában Joseph Haydn (1732, Rohrau 1809, Bécs) Joseph Haydn a klasszicizmus kiemelkedő egyénisége. Édesapja zenét kedvelő, hárfán játszó bognármester volt, akinek idejekorán feltűnt Joseph fia tehetsége. A kis Haydnt 8 éves korában felvették a bécsi Szent István-dóm fiúkórusába, ahol énekelni, zongorázni és hegedülni tanult. 17 éves korától hangja mutálása kezdetétől nehéz évek köszöntöttek az ifjú tehetségre. Különféle alkalmi munkákból élt. 31 évesen életében jelentős fordulatot hozott, hogy az Esterházy család szolgálatába került. Haydn Eisenstadtban (Kismarton) ismerkedett meg Esterházy Miklós főherceggel. A kastélyban mint hangszerjátékos, karmester és zeneszerző töltötte a következő 30 évet. A herceg halál után Haydn Londonba utazott, ahol tanulmányozta Händel oratóriumait. E nagyszerű élmény hatására komponálta a Teremtés és az Évszakok című oratóriumokat. A mester kedvelt műfajai: szonáták, triók, vonósnégyesek, versenyművek, szimfóniák (104), oratóriumok, operák voltak. Szerenád: esti, alkalmi muzsika, melyet többnyire szabadban adnak elő. Egy vagy többtételes forma, melyet általában kisebb hangszeres vagy énekes együttes szólaltat meg. Eszterházán gyakoriak voltak a vendégségek, ünnepségek. Ezekre az alkalmakra általában rendeltek valamilyen új művet, főleg operát, mivel a XVIII. században a zenés színpadi látványosság volt a legkedveltebb szórakozás. Haydn operáinak (12) zenéjére elsősorban az olasz opera volt hatással, azonban vidéki elszigeteltsége gátolta ennek a műfajnak a kibontakozásában. Egy prágai felkérést így hárított el: A nagy Mozart mellé aligha lehet bárkit is állítani! J. Haydn: d-moll Vonósnégyes Haydn legkedveltebb műfaja a vonósnégyes, melyet a szerenádzenéből tökéletesített kimagasló kamarazenekari formává. A szimfóniához hasonlóan 4 tételes műfaj, azonban rövidebb és könnyedebb. Gyakran előfordul, hogy a II. (lassú) és a III. (menüett) tétel fel-felcserélődik. A vonósnégyes hangszerei: I. hegedű, II. hegedű, brácsa (mélyhegedű), gordonka (cselló). 6 / 10
Opus A zeneszerzők műveinek sorszáma. A vonósnégyeseket is opusszámokkal jelöljük. Partitúra Többszólamú énekkari, zenekari művek összegző kottaképe, amely egymás alatt mutat minden szólamot (ének, hangszer). Míg az egyes szólamok, hangszerek csupán a saját dallamukat jegyzik le, addig a karmester számára elengedhetetlen munkaeszköz a partitúra. Az üstdob A klasszikus szimfónia tételrendje: I. tétel: gyors allegro II. tétel: lassú andante III. tétel: tánc rendszerint menüett IV. tétel: gyors allegro Az üstdob hangolt ütőhangszer. Rézüstre borított, azon csavarokkal megfeszített borjúbőr, amely ütőkkel történő megszólaltatásakor megközelítően tiszta, tompa és mély hangot ad. Hangterjedelme: F-f. Az üstdob ütői néha tisztán fából, legtöbbször azonban bőrgombbal készülnek, olykor pedig szivacsgombos ütőt használnak. A barokk 3 tételes szimfóniát Joseph Haydn bővítette 4 tételessé egy tánctétel, a menüett közbeiktatásával. 7 / 10
A klasszikus szimfonikus zenekar a XVIII. század második felében alakult ki. A zenekari hangzást az adott műnek megfelelően a felsoroltakon kívül más hangszerek is kiegészíthetik: - zongora, harmónium, orgona; - cseleszta, harangjáték, pergődob stb. A fúvós- és ütőhangszerek fúvószenekart is alkothatnak. A fúvós hangszereket megszólaltatásuk módja szerint csoportosíthatjuk: 1. A fafúvókat ajak- és nyelvsíppal lehet megszólaltatni. 2. Rézfúvónak nevezzük a tölcséres fúvókával ellátott, rézből készült hangszereket. 8 / 10
Wolfgang Amadeus Mozart (1756, Salzburg 1791, Bécs) Mozart minden idők egyik legcsodálatosabb muzsikusa. Goethe is páratlan mesternek tartotta. 4 évesen hegedülni és zongorázni tanult. 5 éves korától komponált. 6 évesen indult európai hangversenyútra: járt Münchenben, Bécsben, Párizsban, Londonban és Itáliában többször is. 17. évétől a salzburgi érsek zenekarának hangversenymestere volt, de a szabad szellemű muzsikus olyannyira nem tűrte az érsek bánásmódját, hogy 21 évesen Bécsbe menekült, ahol a későbbiekben II. József vette pártfogásába. Mozart kedvelt műfajai: opera, szimfónia, divertimento, versenymű, szonáta, vonósnégyes- és ötös, dal. Közismert operái: Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Juan, Varázsfuvola. Mozart 1791. december 5-én halt meg 35 évesen. Sajnálatos módon tömegsírba temették. Utolsó műve, a Requiem (gyászmise), egy ismeretlen idegen megrendelésére készült. A Lacrymosa dallamánál szakadt félbe a Requiem írása, melyet egy tanítványa fejezett be a hátrahagyott jegyzetek alapján. Mozart zenéje az emberiség egyik legnagyobb kincse, melyet mindenkinek fel kell fedeznie, hiszen a ránk hagyott több mint 600 műve óriási gazdagságot jelent. A szonáta A szonáta hangszeres műfaj, és egyben szerkezeti forma is. A klasszikus szonáta 3 vagy 4 tételes műfaj. Tételrendje: I. tétel gyors / allegro: szonátaformájú II. tétel lassú / andante, largo, adagio III. tétel gyors / menüett, triós forma: A B A IV. tétel gyors / rondó- vagy szonátaformájú Rondó: ha egy zeneműben a téma legalább kétszer visszatér, s közben epizódokat hallunk, akkor rondóformáról beszélünk: A b A c A d stb. A szonátaforma részei: I. Expozíció: a témák bemutatása, főtéma, melléktéma, zárótéma. II. Kidolgozás: A bemutatott témák kidolgozása különböző hangnemekben, variációk. III. Reexpozíció / Repríz (visszatérés): ismét az expozíció témái szólalnak meg. A szonátaforma valamennyi hangszeres műfaj felépítésében megtalálható, azonban a legtisztábban mindig az I. tételben jelenik meg. 9 / 10
Az opera Hangszerre és énekhangra írott színpadi mű. Keletkezése a XVI. századra vezethető vissza. Első nagy mestere az olasz származású Monteverdi. Az opera témája lehet világi, történelmi vagy bibliai. Tárgya és hangulata szerint megkülönböztethetjük egymástól: a komoly tárgyú operát (OPERA SERIA) és a vígoperát (OPERA BUFFA). Az operát bevezető zenekari rész a nyitány, amely bemutatja a mű legjellegzetesebb zenei motívumait és hangszereit. Az előadás során felhasználják a színházi illúziókeltés minden eszközét: díszlet, jelmez, maszkírozás, fényhatások, színészi játék. Az operában felvonások fogják össze a nagy egységeket, melyek jelenetekre oszlanak: 1. magánjelenetek monológok ária, recitativo; 2. páros jelenetek dialóg duett, tercett stb; 3. tömegjelenetek kartételek, kórusjelenetek (a mindenkori nép hangja). Az opera zenei apparátusa: szólisták, kórus, szimfonikus zenekar. A bécsi klasszicizmus korában az operairodalom legkiemelkedőbb alakja W. A. Mozart, aki egyben az osztrák színpadi zene megteremtője. Ludwig van Beethoven (1770, Bonn 1827, Bécs) Beethoven a zeneművészet egyik legnagyobb zeneköltője. Nehéz körülményei miatt nem folytathatott rendszeresen iskolai tanulmányokat. Zenei tudását barátainak, tanárainak és kitartó szorgalmának köszönhette. Már 12 éves korában udvari muzsikus. Első sikereit mint virtuóz zongoraművész aratta. Szülei halála után, 22 évesen került Bécsbe. Ekkor már nem elégedett meg a szalonok előkelő közönségének szórakoztatásával, ezért nyilvános hangversenyeket adott, ahol a tömegekhez szólhatott. Erősen rokonszenvezett a francia forradalommal, amely végül kiábrándultságot jelentett számára. Bonaparte Napóleontól várta a forradalom végső diadalát, a népek felszabadítását az önkényuralom alól. Beethoven a III. szimfóniáját a forradalmár Napóleonnak szánta, de amikor császárrá koronázták, csalódottságában az Eroica (hősi) névvel látta el. 30 éves korában gyógyíthatatlan fülbaj támadta meg. amely új fejezetet nyitott életében. A művészetbe vetett hite erőt adott a muzsikusnak: tovább alkotott, hangversenyzett és vezényelt. Beethoven zenéjében az élet minden fájdalma és öröme hallhatóvá vált. Legismertebb kompozíciói: 9 szimfónia, hegedű- és zongoraversenyek, vonósnégyesek, zongoraszonáták, a Fidelio című opera, Missa Solemnis ünnepi mise, dalok. 10 / 10