SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti DE! Nem áll fenn, ha a jogosult maga is késedelembe esik A jogosult késedelembe esik, ha a kötelezett szerződésszerűen felajánlott teljesítését alapos indok nélkül nem fogadja el elmulasztja azokat az intézkedéseket / nyilatkozatokat, melyek a kötelezett teljesítéséhez szükségesek a nyugtát nem állítja ki, az értékpapírt nem adja vissza A szolgáltatott dolog nem felel meg a jogszabályban / szerződésben meghatározott tulajdonságoknak Szakszerűtlenül történt az összeszerelés A jogosult szakszerűtlen összeszerelése a használati útmutató hibájára vezethető vissza Lehetetlenülésről beszélünk, ha a szerződés a megkötése UTÁN bekövetkezett valamely okból nem teljesíthető Esetei: Jogi lehetetlenülés Fizikai lehetetlenülés Érdekbeli (gazdasági) lehetetlenülés A teljesítés megtagadásáról beszélünk, ha a kötelezett lejárt tartozásának, kötelezettségének kiegyenlítésére JOGOS OK NÉLKÜL nem hajlandó és emiatt a teljesítés elmarad a határidőt még lejárta előtt közös megegyezéssel módosítják a kötelezett lejárat után teljesít halasztást kap
OBJEKTÍV SZANKCIÓK => a jogkövetkezmény attól függetlenül beáll, hogy a kötelezett a szerződésszegését kimentette-e vagy sem! - a jogosult követelheti a teljesítést - a jogosultat megilleti az elállás joga, ha a teljesítés többé már nem áll érdekében de! még az érdekmúlását sem kell bizonyítania a következő esetekben: ha a szolgáltatás rendeltetéséből nyilvánvalóan kitűnik, hogy azt meghatározott időpontban (és nem később) kell teljesíteni ha a felek a teljesítésre fix / szigorú határidőt szabtak A jogosult - köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni - éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna - késedelem idejére kamatot nem követelhet A) SZAVATOSSÁG KELLÉKSZAVATOSSÁGI IGÉNYEK 1. kijavítás vagy kicserélés (a kötelezett költségén)! DE, HA ez a kettő lehetetlen aránytalanul költséges a kötelezett nem vállalja vagy nem tud ennek eleget tenni 2. árleszállítás vagy elállás Az egyik félnek sem felróható (objektív) lehetetlenülés esetén a szerződés (ex nunc) megszűnik (vagylagos szerződésnél a megmaradt szolgáltatásra koncentrálódik) Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadta => a jogosult választhat a - késedelem - és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között ha a teljesítésre megszabott (és reális) póthatáridő is eltelt - késedelmi kamat
JOGSZAVATOSSÁGI IGÉNYEK Ha a jogosult a szerződésben rögzített jogot nem szerezheti meg 1. az akadály elhárítására megfelelő határidőt kell tűznie + biztosíték nyújtására szólíthatja fel a kötelezettet ha a felszólítás eredménytelen elállhat (ex tunc) Ha csak korlátozott jogot szerezhet 1. tehermentesítés a kötelezett költségére (ennek megtörténtéig jogosult visszatarthatja a vételár tehermentesítéshez szükséges részét) ha az 1. lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna árleszállítás vagy elállás + szubjektív szankció B) JÓTÁLLÁS (a jótállási igények lényegében megegyeznek a törvényes szavatossági igényekkel)
SZUBJEKTÍV SZANKCIÓK A szubjektív szankciók a kötelezett FELRÓHATÓSÁGÁHOZ KÖTŐDNEK - a kötelezett TELJES KÁRTÉRÍTÉSSEL tartozik (tényleges kár + elmaradt haszon + költségek)! KIVÉVE, HA bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el ahogy az az adott helyzetben általában elvárható - felelősséggel tartozik a dologban beállott károkért, VISELI A KÁRVESZÉLYT! KIVÉVE, HA bizonyítja, hogy az a késedelem hiányában is bekövetkezett volna (vis maior-ért is elel) A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát (TELJES KÁRTÉRÍTÉS) KIVÉVE, HA bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható 1. a jogosult a károsodás bekövetkezésétől számított 5 éven belül KÁRTÉRÍTÉST követelhet ez alól azonban kimentésnek van helye azon az alapon, hogy a kötelezett a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható 2. KÖTBÉRT is előírhatnak Ha a lehetetlenülés a NEK felróható okból következett be A jogosult követelheti TELJES KÁRÁNAK megtérítését Ha a lehetetlenülés a NAK róható fel A kötelezett szabadul a kötelemből, valamint kártérítési igénnyel léphet fel (teljes!)
VAGYLAGOS SZOLGÁLTATÁS esetén: ha a választásra jogosult félnek felróható a lehetetlenülés A szerződés a fennmaradó szolgáltatásra korlátozódik Ha a másik félnek róható fel A választásra eredetileg jogosult fél dönthet: választhat a 1. még lehetséges szolgáltatás teljesítése, vagy; 2. a lehetetlenülés jogkövetkezménye között