11.2 A fiziko-kémiai komponensek területi változékonysága

összes algaszám, vagy az algabiomassza meghatározásának a hibája akár 3 %-os vagy ennél nagyobb is lehet. Hasonló gondok adódnak a szabad szemmel is látható vízi világban is (makrofiton, hal, makrogerinctelenek). A következ fejezetben erre mutatunk be egy konkrét példát a makrogerinctelenek világából, amelyben a mintavétel lelkiismeretessége és a megtalált taxonok száma közötti összefüggést elemezzük rákospataki példán. 11.2 A fiziko-kémiai komponensek területi változékonysága A továbbiakban mérési adataink felhasználásával elemezzük a tesztterületek egy-egy kiválasztott víztestének részletes felméréséb l származó eredményeinket. Els sorban a kémiai változékonyság bemutatására helyeztük a hangsúlyt. A kiválasztott víztestek a következ k voltak: a Rákos-patak budapesti, a Galga-patak Becske és Aszód közötti vízteste, valamint az Aranybánya-patak. A monitorozás megtervezése során figyelembe kell venni a mintavételi pontok víztestre való reprezentativitását, különben a nyert adatok nem lesznek konzekvensek (SANDERS ET AL. 1983). A patak víztestek részletes, feltáró elemzésének adatai alapján els lépésben megvizsgáltuk, hogy a patak jellemezhet -e egyetlen mintavételi ponttal. A részletes felmérés alkalmával sok (13-18) ponton vettünk mintát a víztesten számos komponensre. Ezt tekintettük alapsokaságnak a számításokhoz. Bár statisztikai szempontból alapsokaságnak a végtelen számú ponthalmaz lenne megfelel, gyakorlati szempontból ez megvalósíthatatlan feladat, továbbá a pontok száma így is jóval több, mint amennyit az ilyen kisvízfolyásokon a gyakorlatban mérni lehet. Megvizsgáltuk, hogy a különböz komponensekre mekkora átlaghoz viszonyított hibaintervallum tartozik, ahol +/- 1%-on belül volt ez a tartomány 9%-os megbízhatóságon (1 mintából 9-re igaz), ott elég a teljes patakhosszon egy ponton mintázni a komponenst. 11.2.1 Rákos-patak 11.2.1.1 Mintavételi pontok számának meghatározása Els ként a Rákos-patak elemzésekor is megvizsgáltuk, hogy mekkora a hibaintervallum a kémiai paraméterek esetében akkor, ha a víztesten csak egy mintavételi ponton mérjük azokat. A helyszínen mért komponensek közül csak az oldott oxigén tartalom és az oxigén telítettség haladja meg a szokásos 9%-os megbízhatósági szinten a +/- 1%-os hibahatárt. Így a h mérséklet, a vezet képesség, a ph, a redoxpotenciál és az ÖOA tartalom mindössze egyetlen mérési pontot igényelnek (11.1. ábra). 95

11.1. ábra: A hibaintervallumok változása a Rákos-patak budapesti szakszán egy mérési pont esetén A hibaintervallumok változása a Rákos-patak budapesti szakaszán megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 1 2 3 4 5 hibaintervallum, +/- % h mérséklet ÖOA ph redox oldott oxigén % oldott oxigén vezkép határ A többi kémiai paramétert vizsgálva már azt látjuk, hogy a nitrogénformák egy részét (11.2. ábra), valamint a szulfát-, az ammónium-ion- és a magnézium-ion koncentrációkat nem elég egy helyen mérni a patakon. A mintaszámot emelve a hiba csökken az egyes paraméterekre a 11.3. ábra és a 11.4. ábra szerint. Az eredményeink azt mutatják, hogy 2-9 mintavételi pont kellene a víztesten. Ez meglehet sen nagy szám, a költséghatékonyság szempontja miatt optimalizálni kell a mintavételi pontok számát és az így adódó információvesztés mértékét. Összegezve: A Rákos-patak budapesti szakasza viszonylag homogén, a helyszínen mérhet paramétereket (ph, vezet képesség, oldott oxigén tartalom, ÖOA, h mérséklet, redoxpotenciál) egy helyen, a KOI ps -t, a lúgosságot, a keménységet, a különböz ionokat 3-4 helyen kellene vizsgálni, de a nitrogén- és foszforformák akár 9 mintavételi pontot is igényelhetnek. Ez a mintavételi hely szám a másik két tesztterülthez képest nem olyan nagy, ott a nitrogén- és foszforformákat közel annyi ponton kellene vizsgálni, ahány ponton a részletes felmérés alkalmával mintáztunk. A Rákos-pataknál ezen a víztesten a legtöbb mintázást igényl komponens sem igényel 13 pontot, csupán 9-et. Mivel a VKI szempontjai szerint az oxigénháztartás elemei, a foszfor- és nitrogénformák kiemelten fontos paraméterek, a mintavételi ponthálózat meghatározásánál nem elhanyagolhatók, így a budapesti szakaszon sem egyszer södik le a kérdés azzal, hogy itt elegend egy mintavételi pontot meghatározni. Ha a mintaszámot a megbízhatóság rovására akarnánk csökkenteni, csak a változékony komponensek esetében remélhetnénk jelent s megtakarítást, ugyanakkor a hibás osztályba sorolás kockázata jelent sen n ne. 96

11.2. ábra: A hibaintervallumok változása a Rákos-patak budapesti szakszán egy mérési pont esetén A hibaintervallumok változása a Rákos-patak budapesti szakaszán megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 1 2 3 4 5 6 hibaintervallum, +/- % nitrit nitrát Kjeldahl N ÖN szerves N oldott ortofoszfát ÖP határ 11.3. ábra: A hiba alakulása a mintaszám függvényében a Rákos-patak budapesti szakszán 11.4. ábra: A hiba alakulása a mintaszám függvényében a Rákos-patak budapesti szakaszán 97

11.2.1.2 Javaslat a mintavételi pontok kijelölésére A mintavételi pontok és a pontonként mérend vízmin ségi komponensek optimális meghatározásakor a költségeket is figyelembe vettük. Ehhez a mintavételezések és labormunkák reális, 24-es árait használtuk fel. A vizsgált víztestre a hibahatárok betartásához szükséges mintavételi helyek számát az alábbi táblázatban ismertetjük. A másik két tesztterülethez képest ezen a vízfolyás szakaszon sok olyan paraméter van, melyeket elég egy helyen mintázni. Néhányat kiemelve ilyen a h mérséklet, a ph, a KOI ps, az ÖN tartalom. A másik két mintaterületnél a nitrogén- és foszforformák voltak kritikusak, itt a foszfort elég csak két helyen vizsgálni, a legtöbb mintázást igényl ammónium-ion tartalom vizsgálatához is csupán kilenc mintavételi pontra van szükség (11.1. táblázat). A fenti adatok alapján lehetséges mintavételezési alternatívákat dolgoztunk ki azért, hogy a költségeket bemutassuk a mintaszám függvényében, és ezzel megkönnyítsük az optimalizálást. A költségek becslését azzal a megszorítással végeztük, hogy nem kell minden egyes mintavételi ponton az összes komponenst megmérni. Tehát ha az egyik komponens miatt összesen mondjuk kilenc mintavételi pontot szükséges kijelölni, akkor ezt mind a kilenc ponton mérjük, míg azt a komponenst amelyet elég két helyen mérni, csak két helyen mérjük meg. Ez az úgynevezett "rétegzett mintavétel" jelent s költségmegtakarítást eredményezhet. Alternatíva 1: Egy mintavételi ponttal jellemezzük a víztestet (RP5). Ebben az esetben tizenhárom paraméterre a hibahatár alatt maradunk, ahogy a fenti táblázat is mutatja. A többi, VKI szerint kiemelt paraméter esetén a következ mérték hibák lépnek fel: oldott oxigén: 21%; ammónium-ion: 49%; nitrit-ion: 19%; nitrát-ion: 13%; Kjeldahl nitrogén: 31%; szerves nitrogén: 49%; oldott foszfát-ion: 12%; TP: 12%. Összes költség: 7. Ft. Alternatíva 2: Két mintavételi pontot jelölünk ki, egyet az RP5-ös, egyet az RP3-as pontoknál. Ekkor az els alternatívában ismertetett komponenseken túl a foszforformák is a hibahatáron belülre kerülnek. A többi, VKI szerint kiemelt paraméter esetén a következ mérték hibák lépnek fel: oldott oxigén: 14%; ammónium-ion: 33%; nitrit-ion: 13% Kjeldahl nitrogén: 21%; szerves nitrogén: 33%. Összes költség: 78.1 Ft Alternatíva 3: Négy mintavételi ponton mérünk (RP17, RP11, RP5, RP3). Ekkor egyes nitrogénformák (ammónium-ion, Kjeldahl nitrogén, szerves nitrogén) kivételével minden paramétert elegend ponton vizsgálunk. A többi, VKI szerint kiemelt paraméter esetén a következ mérték hibák lépnek fel: ammónium-ion: 26%; Kjeldahl nitrogén: 16%; szerves nitrogén: 26%; Összes költség: 9.4 Ft 98

11.1. táblázat: A szükséges mintavételi pontok száma komponensenként a Rákos-patak budapesti szakaszára (pirossal a VKI szerint fontosabb jellemz k) Paraméter Mintaszám Paraméter Mintaszám H mérséklet 1 Nátrium 1 Oldott O 2 4 Kálium 1 Vezkép 1 Klorid 1 ÖOA 1 Szulfát 5 ph 1 Ammónium 9 Redox 1 Nitrit 3 Lúgosság 1 Nitrát 2 KOI ps (ülepített) 1 Kjeldahl nitrogén 6 Összes keménység 1 Összes nitrogén 1 Kalcium 1 Szerves nitrogén 6 Magnézium 3 Foszfát-ion 2 Összes foszfor 2 Alternatíva 4: Hat mintavételi pontot jelölünk ki (RP17, RP11, RP9, RP5, RP3, RP1). Ebben az esetben csak az ammónium-ion koncentrációt nem mértük elegend ponton. A felmerül hiba: ammónium-ion: 15%; Összes költség: 92. Ft Alternatíva 5: Kilenc ponton veszünk mintát (RP17, RP15, RP13, RP11, RP9, RP5, RP3, RP2, RP1). Ebben az esetben minden komponens a hibahatár alatt marad. Összes költség: 124.4 Ft Összegezve: A Rákos-patak budapesti szakaszán az ammónium-ion koncentráció volt a legingadozóbb, e komponens miatt kell kilenc mintavételi pontot kijelölni a víztesten (5. alternatíva). Ennek a ponthálózatnak az egy alkalommal történ mintavételezési költsége alig kétszerese (124.4 Ft) az egy ponton (1. alternatíva) végzett mintavételezésnek (7. Ft). 11.2.2 Galga-patak 11.2.2.1 Mintavételi pontok számának meghatározása Ebben a fejezetben a Galga-patakon részletesen vizsgált víztestre vonatkozó elemzéseinket ismertetjük. A részletes kémiai vízfelmérés adatai alapján a Galga-patakon is megvizsgáltuk, hogy jellemezhet -e egy ponttal a patak feltárt vízteste a szokásos feltételekkel (9%-os megbízhatóságon, +/-1% hibahatárt megengedve). Az eredményeket a 11.5. ábra szemlélteti. Látható, hogy a ph, a redox, az oldott oxigén, a h mérséklet esetében a patak jellemezhet egyetlen mintavételi ponttal, a vezet képességnél egy pont már kevés. 99

11.5. ábra: A hibaintervallumok alakulása a Galga-patakon egy mintavételi pont esetén a vizsgált víztesten A hibaintervallumok változása a Galga-patakon megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 hibaintervallum, +/- % h mérséklet ÖOA ph redox oldott oxigén % oldott oxigén vezkép hibahatár A többi kémiai paraméter esetében hasonló diagramokról az a következtetés vonható le, hogy a nitrát-iont kivéve egyetlen komponenst sem elég egy helyen mintázni (11.6. ábra). 11.6. ábra: A hibaintervallumok alakulása a Galga-patakon egy mintavételi pont esetén a vizsgált víztesten A hibaintervallumok változása a Galga-patakon megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 2 4 6 8 1 hibaintervallum, +/- % nitrit nitrát Kjeldahl N ÖN szerves N oldott ortofoszfát ÖP BOI határ Amely paramétereket nem elegend egy helyen vizsgálni, azoknál megnéztük, hogy hogyan csökken a hiba a mintaszám emelésével. Az eredményeket a 11.7. ábra mutatja. 1

11.7. ábra: A hiba alakulása a mintaszám függvényében a Galga-patak kijelölt víztestén A hiba alakulása a mintaszám függvényében a Galga-patakon hiba, % 18 16 14 12 1 8 6 4 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 14 h mérséklet oldott O2 vezkép ÖOA ph redox mintaszám, db A ph-t, a redoxpotenciált, a vezet képességet, a nitrát-iont elég egy helyen; az oldott oxigént kett n; az ÖOA-t, Na-, a Ca-ion koncentrációt, a lúgosságot, az összes keménységet, a kloridot három; a K-iont, a KOI ps -t öt; az TN-t hat; a Mg-iont, a szerves nitrogént hét; a Kjeldahl nitrogént, a szulfátot nyolc; a nitrit-iont tíz, a többi komponenst tizenkét helyen kell mérni. Összegezve: A kémiai adatsorokat vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy a Galgapatakon egynél több mintavételi pont szükséges a részletesen vizsgált szakaszon. Vannak olyan komponensek, amelyeket térben elég lenne egyszer mintázni, de vannak olyanok is, melyek ingadozó koncentrációjuk miatt több, akár tizenkét ponton történ mintázást igényelnének. Ha a mintaszámot a megbízhatóság rovására akarnánk csökkenteni, csak a változékony komponensek esetében remélhetnénk jelent s megtakarítást, ugyanakkor a hibás osztályba sorolás kockázata jelent sen n ne. A következ fejezetben különböz alternatívákat keresünk a mintavételi ponthálózat kialakítására az elemzések alapján azért, hogy az minél kevésbé legyen költséges, ugyanakkor a mérésekb l minél több információ álljon rendelkezésünkre. 11.2.2.2 Javaslat a mintavételi pontok kijelölésére A kémiai paraméterek esetében változó, hogy melyik hány ponton történ mintázást igényel, ezért alternatívákat dolgoztunk ki rétegzett mintavételezés feltételezése mellett arra, hogy hol és hány mintavételi pontot kijelölve mekkora költséggel jár a monitorozás. Az els alternatíva ismerteti az egy ponton történ víztest monitorozást, feltüntetve azt is, hogy azon komponenseknél, melyeket egynél több helyen kellene vizsgálni, mekkora hibát vétünk. Az ötödik alternatíva mutatja a VKI-nak megfelel, ám megvalósíthatatlannak t n mintavétel-igényt és a költségeket. A biológiai paraméterek vizsgálatánál arra az eredményre jutottunk, hogy a patakon vizsgált víztesten minden a részletes vizsgálatnál mintázott ponton szükséges lenne mintát venni. 11

Kiszámítottuk komponensenként, hogy a patak részletesen vizsgált víztestén hány mintavételi pont szükséges. Látható a 11.2. táblázatban, hogy van olyan komponens, melyet elég egy ponton mintázni (ph, redox), de van olyan is, melyet 12 ponton szükséges mérni (ammónium-ion, foszforformák). Mivel ilyen nagy a szórás a mintaszámok tekintetében, rétegzett mintavétel alkalmazása célszer, azaz minden paramétert annyi ponton mérünk a víztesten, ahányszor feltétlenül szükséges. 11.2. táblázat: A szükséges mintavételi pontok száma komponensenként a Galga-patak részletesen vizsgált víztestén (pirossal: a VKI szerint kiemelt fontosságú komponensek) Paraméter Mintaszám Paraméter Mintaszám H mérséklet 1 Kálium 5 Oldott O 2 2 Klorid 3 Vezkép 3 Szulfát 8 ÖOA 3 Ammónium-ion 12 ph 1 Nitrit-ion 1 Redox 1 Nitrát-ion 1 KOI ps (ülepített) 5 Kjeldahl nitrogén 8 Lúgosság 3 TN 6 Összes keménység 4 Szerves nitrogén 7 Kalcium 3 Foszfát-ion 12 Magnézium 7 TP 12 Nátrium 3 A következ kben alternatívákat adunk meg a mintavételi hálózat kijelölésére a részletesen vizsgált víztest, azaz a Galga-patak Aszód és Nógrádkövesd közötti szakaszára. Mivel egyetlen víztest esetén nagyon költséges sok mintavételi pontot kijelölni a monitorozáshoz, vizsgálunk olyan lehet ségeket is, melyeknél nem teljesül minden VKI szerint kiemelt fontosságú komponensre a hibahatár betartása. Ezeknél a paramétereknél feltüntetjük a szükségesnél kevesebb mintaszám miatt elkövetett hiba mértékét. Alternatíva 1: Egy mintavételi pont van a víztest G6-os pontjánál. (Ez a pont a szennyvízbevezetés el tt van, de már Galgamácsa után, így nem nyúlunk bele a szennyvízbe, és a település hatása is már kezd lecsengeni.) Ha egyetlen ponttal jellemezzük a víztestet, akkor a ph-t, a nitrát-iont, a redoxpotenciált és a h mérsékletet nagy biztonsággal meghatározhatjuk. A többi, VKI szerint kiemelt paraméter esetén a következ mérték hibák lépnek fel: oldott oxigén: 11%; KOI ps : 24%; lúgosság: 17%; ammóniumion: 77%; nitrit-ion: 55%; Kjeldahl nitrogén: 39%; TN: 29%; szerves nitrogén: 36%; foszfát-ion: 74%; TP: 69%. Összes költség: 7. Ft Alternatíva 2: Egy mintavételi pont van a víztest alsó határánál, egy a fels nél, egy pedig Galgamácsa alatt. Ha három ponttal jellemezzük a víztestet, akkor a ph-t, a nitrát-iont, a redox-potenciált és a h mérsékletet, a vezet képességet, az ÖOA-t, az oldott oxigén tartalmat, a lúgosságot, a kalcium-, a nátrium-, a klorid tartalmat nagy biztonsággal meghatározhatjuk. A többi, VKI szerint kiemelt paraméter esetén a következ mérték 12

hibák lépnek fel: KOI ps : 13%; ammónium-ion: 41%; nitrit-ion: 29%; Kjeldahl nitrogén: 21%; TN: 15%; szerves nitrogén: 19%; foszfát-ion: 39%; TP: 37%. Összes költség: 95. Ft Alternatíva 3: Hat mintavételi pont van egyenletes távolságban egymástól a víztesten. Ha hat ponttal jellemezzük a víztestet, akkor a ph-t, a nitrát-iont, a redox-potenciált és a h mérsékletet, a vezet képességet, az ÖOA-t, az oldott oxigén tartalmat, a lúgosságot, a kalcium-, a nátrium-, a kálium,- a klorid tartalmat, a KOI ps -t, az összes keménységet és az TN koncentrációt nagy biztonsággal meghatározhatjuk. A többi, VKI szerint kiemelt paraméter esetén a következ mérték hibák lépnek fel: ammónium-ion: 25%; nitrit-ion: 18%; Kjeldahl nitrogén: 13%; szerves nitrogén: 12%; foszfát-ion: 24%; TP: 22%. Összes költség: 117.6 Ft Alternatíva 4: Tíz mintavételi pont van egyenletes távolságban egymástól a víztesten. Ha tíz ponttal jellemezzük a víztestet, akkor az ammónium-ion és a foszforformák kivételével minden kémiai vízmin ségi paramétert nagy biztonsággal meghatározhatunk. Amely komponensekre nem elég tíz minta, azokra a következ mérték hibák lépnek fel: ammónium-ion: 14%; foszfát-ion: 13%; TP: 12%. Összes költség: 145.1 Ft Alternatíva 5: Tizenkét mintavételi pont van egyenletes távolságban egymástól a víztesten. Ha tizenkét ponttal jellemezzük a víztestet, akkor minden kémiai vízmin ségi paramétert nagy biztonsággal meghatározhatunk. Összes költség: 154.6 Ft Összegezve: Mivel a számításaink alapján a Galga-patakon részletesen vizsgált víztesten nem elegend a kémiai vízmin ségi paraméterek jó részére egyetlen mintavételi pont, kidolgoztunk néhány alternatívát a monitorozási pontok kijelölésére. Az alternatívák mellett feltüntettünk a felmerül költségeket is. F leg a nitrogén-, és foszforformák igényelnek sok mintavételi pontot, akár tizenkett t. Az els alternatíva azt ismerteti, mekkora költséggel, mekkora hiba mellett lehet jellemezni a víztest min ségét, ha csak egy ponton veszünk mintát. Az ötödik alternatíva mutatja be a költségét annak az esetnek, amikor pontosan annyi ponton veszünk mintát, ahányat a komponensek változékonysága megkövetel (ez azonban nagyon költséges, közel 155. Ft, több mint kétszerese az els alternatívának). Létezik olyan megoldási lehet ség is a felmerült problémára, hogy víztestenként a legváltozékonyabb komponens szerint mintázunk, majd a minták aliquot, vagy vízhozammal súlyozott mennyiségét összeöntve integrált mintát készítünk, és azt elemezzük mindegyik komponensre. Ebben az esetben a mintavételi költségek kis mértékben n nek, de az elemzés költsége az 1. alternatívának felel meg (vagyis olcsó). 11.2.3 Nagy-patak 11.2.3.1 Mintavételi pontok számának meghatározása Az Aranybánya-patak részletes mintavételeinek eredményeib l is az derül ki, hogy a hibaintervallumok paraméterfügg k. Jól láthatók az eltérések a szondával mért paraméterek esetében (11.8. ábra). Ha a ph és a vezet képesség görbéit hasonlítjuk össze, látható, hogy például a 9%-os megbízhatósági szinten a kapott hibaintervallumaik mennyire eltér ek, a ph esetében csak ±1,7%, a vezet képességnél pedig ennek többszöröse ±18,6%. A ph-ra jellemz, hogy a patakon 8 és 9%-os megbízhatóságnál is 13

2% alatti hibaintervallummal rendelkezik (vegyük figyelembe a ph skála logaritmusos voltát!). Hasonló görbéket láthatunk, valamivel nagyobb hibaintervallummal a százalékos oldott oxigén telítettség (1,7%) és az ÖOA (1%) esetében is. A redox-potenciál hibaintervallumai az említett megbízhatósági szinteken már nagyobb eltérést mutatnak 8%-nál 4,2% és 9%-nál 5,1%. A patak h mérséklete és a vezet képessége változik leginkább, a h mérséklet 8%-os megbízhatósági szinten ±8% hibaintervallummal rendelkezik és 9%-nál pedig ±9,8%-nak adódik. A vezet képesség hibaintervallumai ugyanezeken a megbízhatósági szinteken ±15,2% és ±18,6%. Hasonló eredményre jutottunk a többi kémiai paraméter vizsgálatánál is azzal a különbséggel, hogy az intervallumok még szélesebbek, akár ±4%-osak is lehetnek (11.9. és 11.1. ábrák). A KOIps, az összes keménység, a szulfát, a Ca-, Mg-ionok már említett megbízhatósági szintjeihez tartozó hibaintervallumok ±2,4% és ±1% között mozognak. Ennél nagyobb intervallumok, ±7,8 és ±22,4% körül mozognak a lúgosság, Na-, Cl- és nitrát-ionok adatai. A Kjeldahl nitrogén, az TN és a szerves nitrogén hibaintervallumai a legnagyobbak, 8%-os megbízhatóságnál ±25,6% a legkisebb, 9%-nál pedig ±84,3% a legnagyobb érték. A hibaintervallumok szélessége tehát az adott vízmin ségi paraméter függvénye. 11.8. ábra: A hibaintervallumok alakulása az Aranybánya-patakon egy mintavételi pont esetén A hibaintervallumok változása az Aranybánya-patakon megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 5 1 15 2 25 3 35 hibaintervallum, +/. % h mérséklet ÖOA ph redox oldott oxigén % oldott oxigén vezkép határ 11.9. ábra: A hibaintervallumok változása az Aranybánya-patakon egy mintavételi pont esetén A hibaintervallumok változása az Aranybánya-patakon megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 1 2 3 4 5 6 7 hibaintervallum, +/. % KOI lúgosság keménység Ca Mg Na Klorid szulfát határ 14

11.1. ábra: A hibaintervallumok változása az Aranybánya-patakon az egyes vízmin ségi paraméterekre egy mintavételi pont esetén A hibaintervallumok változása az Aranybánya-patakon megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 2 4 6 8 1 12 14 hibaintervallum, +/. % nitrát Kjeldahl N ÖN szerves N BOI határ A vízmin ség alapján történ osztályba sorolását alapul véve azt mondhatjuk, hogy az osztályok között a min ségbeli ugrás 2%-os. Ha ezt a 2%-os (+/- 1%-os) határt szabjuk meg a hibaintervallumoknál is, akkor azt kapjuk, hogy minden megbízhatósági szinten az e határ alatt lév hibaintervallummal rendelkez komponenseket elég egy helyen mintázni egy adott id pontban a patak teljes hosszán. A fenti elemzésb l kiderül, hogy minden megbízhatóságnál a 2%-os határ alatt vannak a következ komponensek, melyeket elég egy helyen mintázni: h mérséklet, ph, redox-potenciál, oldott oxigén telítettség, ÖOA koncentráció, KOI ps, összes keménység, Ca-, szulfátion koncentráció. A Mg-ion koncentráció csak a 9%-os megbízhatósági szinten haladja meg a határt, ezt a komponenst nem elég egy ponton mérni a patakon anélkül, hogy biztosak lennénk benne, a víz min sége nem váltott osztályt. A különböz nitrogénformák (Kjeldahl nitrogén, szerves- és TN), valamint a klorid, a Na-ionok és a lúgosság esetében egyik megbízhatóság esetén sem elég egy mintavételezés a vízmin ségi osztály pontos megállapításához, már a 7%-os megbízhatóságnál is meghaladja a 2%-os határt a hibaintervalluma. Abban az esetben, ha nem a vízmin ségi osztályba sorolás 2%-os (+/-1%-os) lépésközeit vesszük alapul, hanem ennél kisebb hiba határt szabunk meg, például 1%-ot (+/- 5%-ot), akkor a redox-potenciál, oldott oxigén telítettség, ph mérésére továbbra is elegend az Aranybánya-patakon egyetlen mintavételi pont is. A fenti számítások mutatják tehát, hogy mely komponenseknél jellemezhet egy ponttal az Aranybánya-patak, amelyeknél pedig nem elegend egyetlen mérés, ott meg kell nézni azt, hogy miként csökken az elkövetett hiba a mintaszám növelésével a patak teljes hosszán. 15

11.11. ábra: A hiba változása a mintaszám függvényében az Aranybánya-patakon A hiba alakulása a mintaszám függvényében az Aranybánya-patakon hiba, % 25 2 15 1 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 mintaszám, db h mérséklet oldott O2 vezkép ÖOA ph redox A 11.11. ábra mutatja, hogy a vízmin ség-mér szondával mért paraméterek esetén hogyan csökken a hiba a mintaszám növelésével. A kémiai komponensek egy részének görbéit a 11.12. ábra mutatja, ezek a paraméterek jóval nagyobb hibával jellemezhet ek ugyanolyan mintaszám esetén. Összegezve: Az Aranybánya-patak részletes térbeli felméréséb l arra lehet következtetni, hogy patak teljes hosszán minden kémiai komponensre nem elegend egyetlen ponton mintát venni, mivel a patak területi változékonysága nagy. Ennek oka, valószín síthet en az, hogy a felszín alól feltör patak a k zeteken átmosódva kioldja a különböz ionokat, majd a felszínen tovább haladva az avarból, felszíni k zetekb l, talajból is old a vízbe komponenseket. Antropogén szennyezés nem éri a patakot. A redox-potenciál, oldott oxigén telítettség, ph mérésére továbbra is elegend az Aranybánya-patakon egyetlen mintavételi pont is, a többi paramétert több helyen kellene mintázni, 2-1 ponton, komponenst l függ en. Bemutattuk, hogy ha térben növeljük a mintaszámot, akkor miként csökken az elkövetett hiba komponensenként. A legváltozékonyabbak a nátrium-, a kloridion és a nitrogénformák voltak. Ha a mintaszámot a megbízhatóság rovására akarnánk csökkenteni, csak a változékony komponensek esetében remélhetnénk jelent s megtakarítást, ugyanakkor a hibás osztályba sorolás kockázata jelent sen n ne. 11.12. ábra: A hiba változása a mintaszám függvényében az Aranybánya-patakon A hiba alakulása a mintaszám függvényében az Aranybánya-patakon hiba, % 6 5 4 3 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 mintaszám, db KOIps (ülepített) Lúgosság p/m Összes keménység Kalcium Magnézium Nátrium Klorid 16

11.2.3.2 Javaslat a mintavételi pontok kijelölésére Kiszámítottuk az Aranybánya-patakra, hogy az egyes komponensek hány mintavételt kívánnak a patak teljes hosszán. A 13 pontos részletes felmérésünk alapján az oldott oxigén, a ph, a redox-potenciál és a szulfát-ion koncentráció esetében adható vissza 9%- os megbízhatósági szinten 1%-os hibahatáron belül maradva egyetlen méréssel a 13 pont vízmin sége (11.3. táblázat). Két ponton igényel mérést a vízh mérséklet, a KOI ps, az összes keménység és a Ca-ion koncentráció, három ponton a Mg-ion koncentráció a számítások szerint. A klorid-ion mennyisége a vízben a torkolat felé haladva csökken, 1 ponton kéne mérni; a vízh mérséklet, a vezet képesség, az ÖOA tartalom és a lúgosság ennek ellenkez leg viselkedik, ezek 2-6 mérést igényelnének. A nitrogénformák koncentrációja nagyon ingadozó, de az adataink bizonytalansága nagy, mivel ezek koncentrációja közel volt a mérési határhoz, ahol köztudottan a kis koncentrációk miatt a mérési hiba akár 4% is lehet. A K-, ammónium-ion-, nitrit-ion-, nitrát-ionok oldott foszfát-ion, TP adatsorairól nincs ilyen irányú számításunk, mert a koncentrációik a vízben minden ponton a mérési határ alatt voltak. Mivel több pont szükséges a vízfolyáson, meg kell határozni a mintavételi pontok optimális helyét. A fenti eredmények alapján alternatívák kidolgozását láttuk szükségesnek azért, hogy választani lehessen a rendelkezésre álló anyagi er források és a megkívánt információtartalom függvényében a különböz térbeli mintavételi stratégiák között. 11.3. táblázat: Az egyes komponensekre számított szükséges mintavételi pontok száma (piros: a VKI alapján kiemelt paraméterek) Paraméter Mintaszám Paraméter Mintaszám H mérséklet 2 Kalcium 2 Oldott O 2 1 Magnézium 3 Vezkép 5 Nátrium 8 ÖOA 5 Klorid 1 ph 1 Szulfát 1 Redox 1 Kjeldahl nitrogén 11 KOI ps (ülepített) 2 Összes nitrogén 12 Lúgosság 6 Szerves nitrogén 11 Összes keménység 2 Az egyes alternatívák abban térnek el egymástól, hogy a mintavételi pontok száma növekszik. A pontok számának emelésével a költségek is n nek, de az elkövetett hiba csökken. Az alternatívák mind rétegzett mintavételezést feltételeznek. Alternatíva 1: egyetlen ponttal jellemzzük az Aranybánya-patakot. A jelenlegi mintavételi hálózat az Aranybánya-patakon egy ponton vizsgálja a vízmin séget. Ha ennek megfelel en els alternatívának a torkolat közelében jelölünk ki egy mintavételi pontot, akkor ez a pont az oldott oxigén tartalom, a ph, a redox-potenciál, a szulfát-ion koncentráció esetében 9 %-os megbízhatósági szinten, +/- 1% hibaintervallumot megengedve jól jellemzi a patakot. Ebben az esetben a VKI alapján 17

kiemelt többi paraméternél a következ mérték hibát vétjük (a nitrogénformák esetében a mintavételi hiba miatt becsülve hat mintavételi pont-igénnyel számoltunk): h mérséklet: 14%; lúgosság, nitrogénformák: 29%, KOI: 24%. Összes költség: 7..- Ft Alternatíva 2: két mintavételi pont a patakon. Az els mintavételi pontot a torkolat közelében, a másodikat célszer a patak és a m út keresztezésénél kijelölni. Az els ponton minden, a másodikon csak a szükséges komponenseket kellene vizsgálni. (Tehát egy helyen mérjük az oldott oxigént, a ph-t, a szulfátion koncentrációt, az összes többi komponenst két helyen). A VKI által kiemelt paramétereknél, melyek kett nél több mintázást igényelnek, a következ hibákat vétjük: lúgosság és nitrogénformák: 2%. Összes költség: 82.9.- Ft Alternatíva 3: három mintavételi ponttal jellemezzük a patakot. Az els két mintavételi pont megegyezik a 2. alternatívában ismertetettekkel, harmadiknak a két meglév közt kell kijelölni egyet. Egy helyen mérjük az oldott oxigént, a ph-t, a szulfátion koncentrációt, két helyen a KOI ps -t, a h mérsékletet, az összes keménységet, a Ca-ion koncentrációt, háromszor az összes többi komponenst. A VKI által kiemelt paramétereknél, melyek háromnál több mintázást igényelnek, a következ hibákat vétjük: Lúgosság és nitrogénformák: 15%; KOI: 12%. Összes költség: 95.8.- Ft Alternatíva 4: Öt helyen mérünk a patak teljes hosszán, egyenletesen elosztva a mintavételi pontokat a torkolat és a forrás között. Egy helyen mérjük az oldott oxigént, a ph-t, a szulfátion koncentrációt, kétszer a KOI ps -t, a h mérsékletet, az összes keménységet, a Caion koncentrációt, háromszor a Mg-ion koncentrációt, ötször az összes többi komponenst. A VKI által kiemelt paramétereknél, melyek ötnél több mintázást igényelnek, a következ hibákat vétjük: lúgosság és nitrogénformák: 15%. Összes költség: 121..- Ft Alternatíva 5: tizenkét mintavételi pontot jelölünk ki. A legtöbb mintázást igényl nitrogénformák miatt tizenkét mintavételi pontot oszlatunk el egyenletesen a patak folyásán. Ekkor a VKI által kiemelt paraméterek mindegyikét a 1%- os hibahatáron belül tudjuk meghatározni. Összes költség: 21.3.- Ft Összegezve: Kidolgoztunk öt alternatívát az Aranybánya-patak mintavételi pontjainak kijelölésére. A fenti javaslatok esetében figyelembe vettük, hogy a számításaink szerinti mintaszám nagyon nagy, nehezen megvalósítható, ezért olyan alternatívák szerepelnek az els helyen, melyekkel nem teljesül a hibahatár betartása. Feltüntettük a megvalósítás becsült költségeit és azt, hogy a VKI el írásai szerint kiemelt komponensek esetén mekkora hibával kell számolnunk, ha az adott alternatívában kijelölt számú mintavételi pont nem elegend a hibahatár betartásához. A mintavételi pontok száma természetesen a vízfolyásnak megfelel en másként is megválasztható. Látható, hogy a kémiai komponensek esetében a jelenlegi mintavételi ponthálózatnak megfelel 1. alternatíva közel 7. Ft-os költségéhez képest majdnem háromszoros árat kellene fizetni az 5. 18

alternatívában ismertetett, a VKI el írásnak megfelel, tizenkét mintavételi ponttal rendelkez mintavételi hálózat esetén. 11.2.4 Az emberi hatások és a fiziko-kémiai jellemz k értékeinek térbeni változékonysága A mintaterületek elemzését követ en arra kerestük a választ, hogy a terhelések ismeretében lehet-e el zetes következtetést levonni a vízmin ségének alakulásáról, azaz a komponensek változékonysága a vártnak megfelel en alakul-e. Az eredmények alapján elmondható, hogy a terhelési hatások nem jelentkeznek tisztán a tesztterületeken az egyes paraméterekre. Néhány komponens változékonysága indokolható a terheléssel, a többié azonban nem. Az oldott oxigén (11.13. ábra) esetén látható, hogy a változékonyság a vártnak megfelel en alakul, azaz legváltozékonyabb a Rákos-patak és a legkevésbé ingadozó koncentrációk az Aranybánya-patakon mérhet k. Ez a jelenség magyarázható a terhelések hatásával, hiszen a Rákos-pataknak legnagyobb az antropogén terhelése, ami miatt az oxigéntartalom a forrástól a torkolat felé csökken, ezért a patak nagyobb szakaszát vizsgálva széles tartományban ingadozik. 11.13. ábra: Az oldott oxigén tartalom hibaintervallumainak változása a tesztterületeken egy mérési pont esetén Az oldott oxigén hibaintervallumok változása a három tesztterületen egy mérési pont esetén megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 22 24 hibaintervallum, +/. % Aranybánya-patak Galga-patak, vizsgált víztest Rákos-patak, budapesti szakasz A TP (11.14. ábra) tartalom esetén szintén látszik a terhelések hatása, a Galga-patak a legváltozékonyabb erre a komponensre, ami a m trágya-bemosódással magyarázható. A Rákos-patak a második, legkevésbé ingadozó az TP tartalom az Aranybánya-patakon, mivel itt emberi behatás, szennyvízbevezetés nincs. 19

11.14. ábra: A TP koncentráció hibaintervallumainak alakulása a három tesztterületen egy mérési pont esetén Az összes foszfor hibaintervallumok változása a három tesztterületen egy mérési pont esetén 1% megbízhatóság, % 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% Aranybánya-patak Galga-patak, vizsgált víztest Rákos-patak, budapesti szakasz 6% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 hibaintervallum, +/. % A TN (11.15. ábra) esetén azt várnánk, hogy az antropogén terhelések miatt a Galga- és a Rákos-patak hibaintervallumai lesznek szélesebbek, ezzel szemben az Aranybánya-patak kiugróan vezet. 11.15. ábra: A TN tartalom hibaintervallumainak változása a három tesztterületen egy mérési pont esetén Az összes nitrogén hibaintervallumok változása a három tesztterületen egy mérési pont esetén megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 hibaintervallum, +/. % Aranybánya-patak Galga-patak, vizsgált víztest Rákos-patak, budapesti szakasz A legnagyobb terhelés Rákos-patakon lenne várható a KOI ps nagy ingadozása, de a méréseink szerint a másik két mintaterület felülmúlja (11.16. ábra). 11

11.16. ábra: A KOI ps hibaintervallumok változása a három tesztterületen egy mérési pont esetén A KOIps hibaintervallumok változása a három tesztterületen egy mérési pont esetén megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 22 24 26 28 hibaintervallum, +/. % Aranybánya-patak Galga-patak, vizsgált víztest Rákos-patak, budapesti szakasz Összegezve: A terhelési hatások a mintaterületeken nem jelentkeznek tisztán az egyes komponensekre, nem lehet bel lük a szükséges mintaszámra következtetni. A fenti ábrákon illusztráltuk a méréseink eredményeit, csak a legjellegzetesebb példákat bemutatva. Természetesen a vizsgálataink expedíció jellege miatt a következtetések helytállóságát más hidrológiai körülmények között is elemezni kellene, hiszen a vízmin ség a vízhozam függvénye is. A méréseink alkalmával átlagos hidrológiai körülmények között mértünk, a VKI pedig a jellemz állapot meghatározását t zi ki célul, erre eredményeink megfelel ek. Ezzel együtt javasolható, hogy a mérési gyakoriság és mintavételi helyek vízjárástól való függését egy külön projektben vizsgáljuk. 11.3 A szervetlen mikroszennyez k területi változékonysága A szervetlen mikroszennyez k területi változékonyságát a Galga példáján mutatjuk be. Megjegyezzük, hogy a többi vízfolyáson és víztesten is hasonló változékonyságot tapasztaltunk. Az összes és oldott állapotú nehézfémek koncentrációjának területi eloszlása alapján készült statisztikai értékelést példaként a 11.17. ábra és a 11.18. ábra tartalmazza a Galga 3. víztestén. Az ábrákon az összes hiba függvényében tüntettük fel a szükséges mintaszámot. 111

11.17. ábra: A hiba alakulása a mintaszám függvényében a Galga-patak 3. víztestén (összes fémtartalom) A hiba alakulása a mintaszám függvényében a Galga patak 3. víztestén -összes fém- As Zn 1 Cd 9 P hiba, % 8 7 6 5 4 3 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 mintaszám, db Pb Ni Fe Mn Cr Cu Al Hg As Zn Cd 11.18. ábra: A hiba alakulása a mintaszám függvényében a Galga-patak 3. víztestén (oldott fémtartalom) A hiba alakulása a mintaszám függvényében a Galga patak 3. víztestén -oldott fém- As Zn 1 Cd 9 P hiba, % 8 7 6 5 4 3 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 mintaszám, db Pb Ni Fe Mn Cr Cu Al Hg As Zn Cd Az ábrák alapján a következ konklúziók adódnak: A szervetlen mikroszennyez k esetében is nagyfokú az összes relatív hiba lehet sége. Ez összefüggésben lehet a szervetlen mikroszennyez k alacsony koncentrációjával (nagy az analitikai hiba). 112

A szervetlen mikroszennyez k fajtájától a szükséges gyakoriság er sen függ, mint azt a fiziko-kémiai komponensek esetében is tapasztalhattuk. 11.4. táblázat: A szükséges mintavételi pontok száma elemenként a Galga-patak víztestein Paraméter Mintaszám Paraméter Mintaszám Paraméter Mintaszám 3. víztest Összes Oldott 2. víztest Összes Oldott 1. víztest Összes Oldott Arzén 7 1 Arzén 12 1 Arzén 12 15 Cink 2 2 Cink 2 2 Cink 2 2 Kadmium 1 - Kadmium 25 - Kadmium 26 26 Ólom 2 3 Ólom 2 5 Ólom 3 2 Nikkel 8 8 Nikkel 16 23 Nikkel 11 12 Vas 6 5 Vas 13 5 Vas 11 6 Mangán 6 7 Mangán 3 5 Mangán 5 7 Króm 6 8 Króm 16 Króm 11 2 Réz 1 1 Réz 3 2 Réz 2 3 Alumínium 8 4 Alumínium 14 3 Alumínium 12 9 Higany 2 4 Higany 3 3 Higany 7 4 A 11.4. táblázat a nehézfémek esetében szükséges mintavételi helyek számát mutatja a 9%-os konfidencia szint eléréséhez. A táblázat értékei szerint egyes nehézfémek esetében (pl. kadmium) meglep en nagy gyakoriság szükséges. Az ok feltehet en az, hogy az elem kimutatási határ alatt volt csak mérhet a vizsgálatok 9%-ban. A következ gyakoriság szükséges ahhoz, hogy az átlagot -5 % közötti hibával eltaláljuk: víztest: Cink, ólom, kadmium és réz 2 mintaszám; mangán és higany 6; vas 11; arzén, nikkel, króm és alumínium megbízható vizsgálata legalább 12 mintaszámot igényel. víztest: Cink, ólom, kadmium és réz 2 mintaszám; mangán és higany 3; arzén, nikkel, króm, alumínium és a vas megbízható vizsgálata legalább 12 mintaszámot igényel. víztest: A réz vizsgálatához elegend 1 mintaszám; Cink, kadmium és ólom 2; higany 3; vas, mangán króm és alumínium 6; arzén és nikkel megbízható vizsgálatához pedig 8. Nyilvánvalóan ezek a gyakoriságok rendkívül nagy költséggel valósíthatók csak meg. A fenti gyakoriságra becsült analitikai költség egy millió Ft körüli egy mintavételi id pontra. Ebben az esetben tehát nyilvánvalóan a rétegzett mintavétel elvét kell alkalmazni. Nem szükséges mérni azokat a nehézfémeket, amelyek koncentrációja határérték alatti, és azokat sem érdemes különösen figyelemmel kísérni, amelyek kibocsátása sem korábban, sem jelenleg nem volt jelent s. 11.4 A biológiai jellemz k területi változékonysága A biológiai jellemz k területi változékonyságát a fitoplankton adatok és a makrogerinctelenek körében elvégzett részletes vizsgálatok eredményei alapján ismertetjük. A többi él lény együttes esetében hasonló részletesség felmérés nem készült, de azok is nagy valószín séggel hasonló mérték változatosságot mutatnak. 113

11.4.1 Fitoplankton 11.4.1.1 Rákos-patak A fitoplankton jellemz k részletes és rendszeres felméréseinek eredményei közül, csak térben s rített vizsgálatok adatsorát vizsgáltuk (24. június). A Rákos-pataknál is jellemz a biológiai paraméterek a kémiaiakhoz viszonyított széles hibaintervalluma. Az 11.19. ábra mutatja, hogyan alakulnak a fitoplankton hibaintervallumok egy mintavételi pont esetén. A 9%-os megbízhatóságon is jóval szélesebbek a hibaintervallumok ±1%- nál, általában ±16% és ±256% között alakulnak. Egy mintavételi pont tehát nem elég a patakon, ezért megnéztük, hogyan csökken a hibaintervallum a mintaszám növelésével (11.2. ábra). Az ábrákon látható, hogy ha az osztályba sorolás miatt megadott átlagtól számított +/-1%- os hibaintervallumot minden biológiai komponensre be akarjuk tartani, akkor minden komponensre 5-17 ponton kellene nézni a vízmin séget. Egyedül a Chlorococcales csoportnak elég csupán 5 mintavételi pont, a többit 11-17 helyen kellene mérni. Ez nagy költségekkel járna, valamint emberi er forrásigény szempontjából is kivitelezhetetlen feladat az országos monitorozás megvalósításánál a hasonló kisvízfolyásokon. A 11.2. ábra csak elméletileg érdekes, hiszen ha már veszünk mintát, mindegyik taxont meghatározzuk benne. Azt azonban mégis jól mutatja az ábra, hogy az egyes taxonok mérési hibája jelent sen eltérhet egymástól. Összegezve: A Rákos-patak budapesti szakaszának részletes vizsgálata alapján a víztestet biológiai komponensekre 5-17 ponton kellene vizsgálni. Mivel a laborvizsgálat során minden komponenst megmérnek minden vízmintában, nincs lehet ség rétegzett mintavételezésre, ezért a folyásnak ezen a szakaszán 17 mintavételi pontot kell kijelölni. A feladat mind anyagi, mind emberi er forrás-igénye miatt ilyen formában, országos léptékben alig megvalósíthatató. 11.19. ábra: A fitoplankton hibaintervallumok alakulás a Rákos-patakon egy mérési pont esetén A fitoplankton hibaintervallumok változása a Rákospatak budapesti szakaszán 1% megbízhatóság, % 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 1 2 3 4 5 hibaintervallum, +/. % SUM Cryptophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthohyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales határ 114

11.2. ábra: A hiba alakulása a mintaszám függvényében fitoplanktonra a Rákos-patak budapesti szakaszán hiba, % A hiba változása a mintaszám függvényében fitoplanktonra a Rákos-patak budapesti szakszán 4 35 3 25 2 15 1 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 14 15 16 17 mintaszám, db SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Chrysophyceae SUM Xanthohyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales A biológiai vizsgálatok eredményei alapján a Rákos-patak budapesti szakaszán 17 mintavételi pontot kellene kijelölni, csak ebben az esetben tudunk a hibahatáron belül maradni. A tizenhét mintavételi pontot egyenletesen célszer a víztesten eloszlatni. Ennek megvalósítása rendkívül nagy költségekkel járna. Összehasonlításként a szükséges és az egy ponton történ mintavételezés ára (ha nem számítjuk külön az 56. Ft-os kiszállási költséget): 1 pont: 19.6 Ft 17 pont: 333.2 Ft A biológiai komponensek esetében a minimális mintaszám jóval meghaladja a megvalósítható értéket, erre az esetre költségbecslést készítettünk. 11.4.1.2 Galga-patak A teljes patakot vizsgáltuk, hogy egyetlen ponttal jellemezve a patakot a különböz biológiai paraméterekre mekkora hiba jellemz. A 11.21. ábra mutatja, hogy a hibaintervallumok szélesek, 9%-os megbízhatóságon a legjobb esetben is +/- 1% felett vannak. Mind a fitoplankton, mind a bevonat eredményei szerint sokkal több mérési pont kellene a patakon, mint amennyi megvalósítható (11.22. ábra). A kémiai paraméterek a patak hosszán egyetlen mintát véve jóval kisebb hibával jellemzik a vizet, mint a biológiai komponensek. 115

11.21. ábra: A fitoplankton hibaintervallumok alakulása a Galga-patakon egy mintavételi pont esetén A fitoplankton hibaintervallumok változása a Galgapatakon megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 1 2 3 4 5 hibaintervallum, +/. % SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Euglenophyta határ 11.22. ábra: A hiba alakulása a mintaszám függvényében fitoplanktonra a Galga-patakon A hiba alakulása a mintaszám függvényében a Galga-patakon (fitoplankton) hiba, % 25 2 15 1 5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 mintaszám, db SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales SUM Euglenophyta SUM Cryptophyta SUM Chrysophyceae SUM Centrales SUM Pennales SUM Volvocales SUM Chlorococcales SUM Ulothricales SUM Desmidiales A felhasználható adatsorokat elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a Galgapatakon részletesen vizsgált víztesten a biológiai adatok esetében minden mintavételi ponton kellene mintát venni ahhoz, hogy a hibahatárt ne lépjük túl. Ez jelent s költségekkel járna, amit nem lehet rétegzett mintavétellel sem csökkenteni, mivel biológiai minták esetében minden komponenst vizsgálnak az adott vízmintában. Összehasonlításként bemutatjuk az egy ponton történ és a 9 pontos mintavétel költségei (ha nem számítjuk külön az 56. Ft-os kiszállási költséget): 1 pont: 19.6 Ft 9 pont: 176.4 Ft A szükséges kilenc pontot a víztesten egyenletesen célszer eloszlatni. 116

11.4.1.3 Nagy-patak A biológiai mintavételezésekb l származó adatsorok közül mindössze a fitoplankton és a bevonat vizsgálat 24. évi részletes, valamint egy rendszeres mintázás adatai 24. júliusról eredményeit használtuk fel. Az adatok a részletes mintavételi pontjainkat jellemzik, a biológiai vizsgálatok során, a patakon 1 ponton vettek mintát. A fitoplankton taxonok adatsorai alapján elmondható, hogy a biológiai paraméterek változékonysága jóval nagyobb a kémiaiakénál. (A hiba ered a nagy területi változékonyságból és a meghatározás pontatlanságából.) A patakon minták adatainak a szórása 51-238% között változott, folyásirány szerint tehát az egyes taxonok el fordulása nagyon változékony. Ahhoz, hogy a vízfolyást kis hibával jellemezhessük, jóval több mintavételi pontra lenne szükség. A 11.23. ábra a fitoplankton hibaintervallumainak alakulását mutatja akkor, ha egyetlen ponton veszünk mintát. A hibaintervallumok a 9%- os megbízhatósági szinten az egyes családoknál nagyon szélesek, a legjobb esetben +/- 51%-os, a legrosszabban pedig +/- 24%-os. A kérdés az, hogy hasonlóan nagy változékonyság tapasztalható-e akkor, ha nem az egyes taxonokat, hanem az egyedszámokból és a fajlistából képzett indexeket vizsgáljuk. Erre a kérdésre a következ alfejezetben térünk ki. 11.23. ábra: A fitoplankton hibaintervallumának változása az Aranybánya-patakon egy mintavételi pont esetén A fitoplankton hibaintervallumok változása az Aranybányapatakon megbízhatóság, % 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 5 1 15 2 25 3 35 4 45 hibaintervallum, +/. % SUM piko SUM nano SUM Flagellatae SUM Chroococcales SUM Oscillatoriales hiba Ha az 11.24. ábra alapján megnézzük, hogyan csökken a mintaszám emelésével a hiba, jól látható, hogy a hiba elfogadható szintre való csökkentéséhez nagyon nagy mintaszám szükséges, az ilyen gyakori mintavételezés kis vízfolyásoknál kivitelezhetetlen és költséges feladat. (Az Aranybánya-patakon 9-1 ponton kellene mintát venni, a hiba még ekkor is nagy.) 117

11.24. ábra: A hiba változása a mintaszám függvényében fitoplanktonra az Aranybányapatakon Mivel a biológiai és kémiai minták hibájának arányáról tudjuk, hogy jóval eltolódik a biológiai irányába. A biológiai komponensek majdnem maximális mintavétel számot igényeltek, az Aranybánya-patak vizét biológiai vizsgálatra is, minden komponensre 9-12 minta kellene ahhoz, hogy az alapsokaságot visszakapjuk +/-1%-os hibahatárt megengedve. Tehát a patakon 12 mintavételi pontot minimum ki kellene jelölni a biológiai minták esetében, mivel nincs lehet ség rétegzett mintavételre, ami igen költséges és az Aranybánya-patak esetében megvalósíthatatlannak t n feladat. Összehasonlításként a jelenlegi, egy ponton történ és a 13 pontos mintavétel költségei (ha nem számítjuk külön az 56. Ft-os kiszállási költséget): 1 pont: 19.6.-Ft 12 pont: 235.2.- Ft A biológiai mintavételezés és laboranalízis során elkövetett hiba nagyságrenddel nagyobb, mint a kémiai paraméterek esetében, erre rátev dik a nagy területi változékonyság. A hibaintervallumok +/- 5-24% között mozogtak. Ezek ered jeként annyi mintavételi pont kijelölése válna szükségessé (9-12 pont), hogy az sem emberi er forrás, sem anyagi okokból nem lenne megvalósítható, hiszen ha 12 ponton vennénk biológiai mintát a patakból, annak költsége egy alkalommal több, mint 235. Ft. Összevetve a részletes patakfelmérés eredményeit a 24. júliusi rendszeres mintázás adataival, megállapítható, hogy a Csórréti-tározó öt befolyó patakjának torkolat közelében vett mintái és az Aranybánya-patak változékonyságának mértéke a fitoplankton összetétel jellemz ire hasonlóan mértékben nagy, a hibaintervallumok itt is +/- 5-23% között mozognak. Az azonos k zeten, azonos vízgy jt n lefolyó hasonló vízhozamú patakok vízmin sége tehát egymáshoz képest hasonlóan változékony biológiai szempontból, mint a kémiai összetev kre vonatkozóan. 118

11.5 A térbeni heterogenitás vizsgálata egy víztesten belül biológiai min ségi elemekre Annak érdekében, hogy a térbeni heterogenitás jelenségét vizsgáljuk, s az eredmények függvényében eldönthessük, hogy egy víztesten belül hány mintavételre van szükség a víztest ökológiai állapotának kell pontosságú becslésére, térben s rített mintavételi stratégiát alkalmaztunk. 25. nyarán mindhárom kisvízfolyáson egy szelvény környezetében - alvíz fel l felfelé indulva - 1-1 almintát vettünk a fitobentosz együttesb l és a vízi makrogerinctelenek közül, amikor is a víztest egy adott szelvényének környezetében, illetve rövidebb szakaszán belüli változatosságot igyekeztünk feltárni. Októberben azután egy víztesten belül 1-1, térben egyenletesen elosztott alminta alapján vizsgáltuk az adott víztest térbeni inhomogenitását, illetve ennek az ökológiai állapotmeghatározás pontosságára gyakorolt hatását. A makrogerinctelen együttesb l egyszer "kick and sweep" módszerrel, egységes er feszítés alkalmazásával vettük a mintákat, amelynek eredményei szemi-kvantitatívnak tekinthet k, egy vizsgálat-sorozaton belül mennyiségi szempontból egymással jól összevethet k. Mindkét vizsgálat-típus, tehát mind a szelvény környezetére, mind pedig a víztest hosszára vonatkozó vizsgálat arra utalt, hogy változatosan alakul a vízi él világ, mivel az egyes alminták él lény-együtteseinek taxonösszetétele egymáshoz képest jelent s különbségeket mutatott. A minta számok növelése egyenletes taxonszám növekedést eredményezett, amely telítési görbe mentén változott, utalva arra, hogy körülbelül 15-2 minta alapján érhet el a taxonszám maximuma az adott térségben (11.25. ábra). 11.25. ábra: Taxonok száma és a mintaszám közti összefüggés tereptapasztalatok alapján Fajszám 35 3 25 2 15 1 5 Aranybánya-patak 2 4 6 8 1 Mintavételi egységek száma Fajszám 25 2 15 1 5 Galga-patak 2 4 6 8 1 Mintavételi egységek száma Fajszám 25 2 15 1 5 Rákos-patak 2 4 6 8 1 Mintavételi egységek száma 119

Ez az eredmény azt mutatta, hogy a kisvízfolyások ökológiai állapotának kell pontosságú becsléséhez olyan nagy elemszámú minta vételére van szükség, amely jól összemérhet az - ugyancsak kisvízfolyások vizsgálatára kidolgozott - AQEM eljárás ajánlásával. E szerint ugyanis az egzakt, felületegységre vonatkozó egyedszám-adatokhoz az adott él hely habitat-típusainak megfelel megoszlásban kell mintát venni, s az alminták száma, különböz, els sorban térbeni megfontolások következtében 2. Bár az AQEM projekt ajánlásai rendkívül részletes módszertani alapokon nyugszanak, maga az eljárás rendkívül költségigényes, így a módszer hazai átvétele kisvízfolyásaink vizsgálatához még nem határozható el egyértelm en. Megvizsgáltuk ezért, hogy az általunk kapott szemi-kvantitatív adatsor, amely tehát jóval kisebb er feszítést és költségráfordítást igényel, az ökológiai állapotot jellemz egyes számított metrikák segítségével milyen mértékben hasznosítható a vizsgált kisvízfolyásokon. Eredményeink azt mutatják, hogy az egyes minták számos esetben jelent s különbségeket mutató taxonösszetétele ellenére mind az adott szelvény, mind pedig az adott víztest biológiai vízmin ségi osztályba sorolása egymáshoz nagymértékben hasonló. Az új német szaprobitás-index és a módosított magyar BMWP alapján számított ASPT ugyanezt támasztja alá (lásd: alábbi ábrák). Az Aranybánya-patak Csórréti-tározó feletti szelvénye 25 július folyamán mind a tíz alminta alapján homogén S-index értékkel jellemezhet (S~1,5), de a 6,3 és 7,4 között változó ASPT értékek is egyaránt a szelvény I. osztályú vízmin ségre utalnak (11.26. és 11.27 ábrák. 11.26. ábra: Néhány szaprobitási index eredményeinek összehasonlítása (Aranybányapatak, tározó feletti szelvény almintái) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,8,6,4,2 P2-1/1 P2-2/1 P2-3/1 P2-4/1 P2-5/1 P2-6/1 P2-7/1 P2-8/1 P2-9/1 P2-1/1 Saprobic Index (Zelinka & Marvan) German Saprobic Index (new version) Czech Saprobic Index 12