1-es próba (10-13 év) Cserkésztudás - 10 cserkésztörvény+magyarázat, fogadalom, tisztelgés, köszöntés, kézfogás, jelvény ismerete 10 cserkésztörvény: 1 A cserkész egyeneslelkû és feltétlenül igazat mond. 2 A cserkész híven teljesítí kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 3 A cserkész ahol tud, segít. 4 A cserkész minden cserkészt testvérének tekínt. 5 A cserkész másokkal szemben gyengéd, magával szemben szigorú. 6 A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. 7 A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8 A cserkész vidám és meggondolt. 9 A cserkész takarékos. 10 A cserkész testben és lélekben tiszta. Magyarázat: ÉRTELMEZZÜK A CSERKÉSZTÖRVÉNYEKET A cserkész egyeneslelkû és feltétlenül igazat mond A cserkész nem hazudik. Legtöbbször félelembõl hazudunk. Biztos veled is elõfordult, hogy valami rosszat tettél majd nem vallottad azt be, mert féltél a bûntetéstõl. Legközelebb jusson eszedben a közmondás: "A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát." Talán következõ alkalommal igazat mondanál, de nem hisznek majd neked, mert amint egy másik közmondás tartja, "Akkor se hisznek a hazugnak, ha igazat mond." És nagyon kellemetlen, ha a szemedbe mondják: nem hiszek neked, mert korábban hazudtál. A mesebeli juhász egy havasi legelõn õrizte a juhokat. Egy napon arra gondolt, hogy megijeszti a favágókat. Elkiáltotta magát: "Jön a farkas! Segítség!" Szaladtak is a favágók a juhász segítségére. Mikor kiértek a legelõre, látták, hogy farkas sehol, a juhász viszont jóízûen nevet ijedtségükön. Fejcsóválva tértek vissza munkájukhoz, de nemsokára másodszor is így jártak. Ám alig mentek odébb az emberek, az egyik bokor mögül valóban farkas bújt elõ. A juhász kétségbeesve kiabált segítségért, de hiába, senki se sietett segítségére. "Biztos megint hazudik!"- csóválták fejüket az emberek. Meg is ette a farkas a juhokat, a juhász maga is alig tudta megmenteni saját bõrét. A cserkész egyeneslelkû. Ez azt jelenti, hogy becsületes mindenhol, minden körülmények között. Történeteket a becsületrõl te is ismersz. Ha nem, jusson eszedbe Mária és Klára története. Õk pénztárcát találtak hazafelé menet, benne nem kevés pénzzel és néhány névjegykártyával. Klári azt javasolta, hogy osszák el és költsék el a pénzt. Mária hallani sem akart errõl. Klári úgy érvelt, hogy az, aki elvesztette a pénztárcát gazdag, mert elég sok pénz volt az erszényben, a tulajdonos biztosan meg se érzi majd elvesztését. Végül Máriának sikerült meggyõznie Klárit, elvitték a pénzt a névjegykártyán levõ címre. Idõs bácsi, egykori tanár nyitott nekik ajtót. A pénztárcában reggel felvett, egész hónapi nyugdíja volt. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik Istennel szemben kötelességed, hogy gyakorold vallásodat, járj templomba, vallásórára. Istennek szeretettel, engedelmességgel tartozol. Tartsd be a tíz parancsolatot. Hazádnak hûséggel tartozol. Be kell tartanod az állam törvényeit, ugyanakkor ismerned kell jogaidat, s ragaszkodnod kell ahhoz, hogy azokat veled kapcsolatosan a törvényeknek megfelelõen betartsák. Csak a polgár és az állam egymás iránti kölcsönös tisztelete és bizalma biztosíthatja azt, hogy az élet zavartalanul folyjon. Ebben neked és a hozzád hasonló minden állampolgárnak közre kell müködnie, kinek-kinek saját szintjén és módján.
A felnõttek kötelessége és saját érdeke, hogy eredményesen és hatékonyan dolgozzanak. A te kötelességed és saját jólfelfogott érdeked a tanulás. Aki ezt tudatosítja önmagában, annak nem jelent gondot ennek a törvénynek a betartása. Egyik cserkészünk mesélte: Hosszú verset hagyott fel a tanárnõ magyar irodalomból. Már épp tanulni kezdte a szöveget, amikor csengettek a barátai. Játszani hívták a tömbház elé. Õ ment is volna, nem is. Elõbb arra gondolt, hogy majd este megtanulja a verset, aztán megjárta az eszét, hogy egy nappal hamarabb felelt magyarból, van jegye, nem biztos, hogy ismét õt feleltetik. Csakhogy az is eszébe jutott, hogy este álmos lesz és nem fog a fejébe menni a vers, meg, hogy a tanárnõ elég kiszámíthatatlan. Aztán rápillantott az asztala fölött lógó Tíz Törvényre, a elolvasta a második törvényt és fájó szívvel ugyan, de elküldte a barátait. Sõt, a verset is megtanulta, ahelyett, hogy végiglelkizte volna a délutánt, azért, mert megtartóztatta magát a focitól. És milyen jól fogott ez másnap, amikor a kiszámíthatatlan tanárnõ éppen azért hívta ki felelni, hogy lássa, készül-e minden napra... Embertársaidnak mindazzal tartozol, amit magadnak kívánsz. Törekedj másokat megérteni, megbecsülni. A cserkész ahol tud segít Keresd az alkalmat, hol tehetsz jót, kin segíthetsz. Ha körülnézel, biztosan sok alkalmat találsz a segítésre. Az otthoni munkában segíts szüleidnek. Sok házimunkát vállalhatsz magadra: ilyen a mosogatás, bevásárlás stb. Ha eddig nem tetted, legalább saját holmidat tartsd rendben. Segíts az iskolában osztálytársaidnak, de ügyelj, mert a súgás, vagy az, hogy odaadod lemásolni a kész házi feladatot, nem segítség. Lehet, hogy pillanatnyilag kihúzod vele társadat a bajból, de többet ér azzal, ha elmagyarázod neki a leckét. Az utcán is sok alkalom nyílik a segítségre: útbaigazíthatsz valakit, segíthetsz egy öreg néninek cipelni a csomagját stb. De tedd mindezt hivalkodás, feltünés nélkül, legfõképpen ne dicsekedj vele. És azt is nézd meg, valóban szükség van-e a segítségedre... Ugyanakkor ne zavarjon, ha durva lelkü, érzéketlen ismerõseid megmosolyognak, azért, mert felálltál a busz ülésérõl, átadtad a helyedet egy felnõttnek, rászorulónak. Neked volt igazad, s valahol, valamikor, ha egyszer miattad fog felállni a helyérõl valaki, gondolj arra, hogy adni éppoly öröm, mint kapni. Létezik lelki segítség is. Ha valaki bánatos, próbáld megvigasztalni. Sokszor már az is segít, ha elmondhatja valakinek a bánatát és ilymódon megkönnyebbül. Ám, amit hallottál, tartsd meg magadnak, ez kettõtökön kívül másra nem tartozik. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint Ez a testvériség törvénye. Úgy kell viselkednünk egymással szemben, mint jó testvérekhez illik. Nem létezhet közöttünk faji, vallási, társadalmi, nemzeti megkülönböztetés. Liszt Ferenc egy, a franciaországi Toulouseban tartott hahgversenye jövedelmét népjóléti célra ajánlotta fel. A jócselekedetet megköszönõ munkásküldöttség vezetõje megjegyezte, hogy a dolgozók szívesen meghallgatták volna a hangversenyt is. A mûvész erre elhalasztotta a következõ hangversenyét s megismételte elõadását, csak a toulousei munkások számára. IX.Pius pápa egy alkalommal végigjárta a Vatikán termeit. Az egyik teremben feltûnt neki egy fiatalember, aki elragadtatással szemlélte Rafaello, a nagy olasz festõ egyik képét. A pápa beszédbe elegyedett vele és megtudta, hogy az illetõ festõ szeretne lenni, de nincs pénze, hogy beiratkozzon a festõakadémiára. Amikor a Szentatya felajánlotta, hogy fedezi költségeit, a fiatalember szabadkozni kezdett, nem lévén római katolikus. A pápa nem tett vallási különbséget, segített a protestáns vallású fiatalemberen is. A cserkész magával szemben szigorú, másokkal szemben gyöngéd Ez a lovagiasság törvénye. Sokszor adódik alkalom, hogy próbára tedd lovagiasságodat. Légy türelmes és elnézõ mások gyöngeségeivel szemben. Légy udvarias. Magaddal szemben viszont szigorú kell lenned, ezért nem nézheted el hibáidat. Küzdj ellenük. Vedd komolyan az esti lelkiismeretvizsgálatot. Robi portyán vett részt õrsével együtt. Egy hosszú kaptató végén látta, hogy egyik társa nagyon elfáradt. Õ is fáradt volt, mégis felajánlotta segítségét társának: elvette hátizsákját, hogy könnyítsen rajta. Az egész napos kirándulás után hazaindult. Örömmel látta, hogy még van egy ülõhely a buszon. Leült, hogy pihenjen. A következõ megállónál felszállt egy öreg néni a buszra. Róbert felállt és átadta a helyét a néninek. Te is így tettél volna? A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket A cserkész szereti és védi a természetet. Mikor kirándulni mész, ne hagyj magad után szemetet. Ne vésd be a
neved a fák törzsébe. Virágokat csak délután szedj. Hiába szeded le reggel, amíg hazaindulsz elhervad és eldobod. Tavasszal gyakran találhatsz az erdõben fészkükbõl kiesett madárfiókákat. Ne nyúlj hozzájuk. Ezek a fiókák csak látszólag elhagyottak. Szüleik a földön továbbra is etetik õket. Télen készíthetsz madáretetõt. Evvel sokat segíthetsz az itthon telelõ madarakon. Ne bánsd az állatokat. Vigyázz a természet szépségeire. Barlangban ne törd le a cseppköveket. Évmilliók szükségesek képzõdésükhöz, amit te egy pillanat alatt megsemisíthetsz. Napsütéses vasárnap délután egy lakótelepen. Tömérdek gyerek focizik, a fákat használva kapunak. Egyetlen gyermek csinál valami egészen mást, egy fa sebeit, pár durva fejszecsapást igyekszik, ha nem is meg nem történtté tenni, bár meggyógyítani. Környezetvédõ? Természetvédő? Egyszerüen cserkész. Kossuth Lajost számûzetése idején sokan keresték fel és csodálkoztak azon, hogy öregkorára is megőrizte testi és szellemi frissességét. Kossuth így magyarázta ezt: "Ezt elsõsorban annak tulajdoníthatom, hogy kedvenc foglalkozásom a természettel való foglalkozás. Foglalkozom a csillagászattal, földtannal s általában olyan tudományokkal, ahol nincs keserûség. Boldogok, akik szeretik a természetet, azt meg tudják találni s különösen a szenvedések napjaiban rájönnek arra, hogy a természet a legjobb barát." A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik Engedelmeskedj cserkészvezetõidnek, szüleidnek, tanáraidnak. Nem azért, mert õk erõsebbek, hanem saját elhatározásodból. Hidd el, hogy jót akarnak neked akkor is, amikor olyasmit kérnek tõled, amihez nincs kedved, nincs hangulatod, amit nem szívesen csinálsz, ami a korodbeliek szerint nem fiatalhoz illõ. Lehet, hogy csak késõbb, évek múltán jössz majd rá, hogy ezek a tennivalók hasznodra váltak. Ha egy felnõtt utasításával nagyon nem értesz egyet, kérdezd meg szülõdet, vezetõdet, hogy miért kell úgy tenned. Olyan körülmények között, amikor nincs idõ magyarázkodásra, bízz meg a kipróbált felnõttben, hidd neki el, hogy szavait feltétel nélkül követheted. Késõbb ráérsz megérteni, mit miért kellett tenned. Ez nem gyermetegség, hanem bizalom kérdése. Csak így várhatod el, hogy neked is feltétel és magyarázkodás nélkül higyjen a hozzád közelálló felnõtt! Kati panaszkodik barátnõjének, Rozinak, hogy édesanyja nem engedi el a színházba. -Miért nem enged el? -kérdi Rozi. -Mert igazságtalan. Odatett, hogy takarítsam ki a konyhát. Nem tettem meg és ezért nagyon megharagudott és azt mondta, hogy nem enged sehova. -Miért igazságtalan? Ha rendbe tetted volna a konyhát, biztos elengedett volna. Gyere tegyük rendbe. -Hiába, úgyse enged el. -Gyere próbáljuk meg. Rozinak sikerült meggyõznie Katit. Miután kitakarították a konyhát, Kati újra elkérezett édesanyjától és csodák csodája, el is engedték. Valamit valamiért? Nem. Bizalmat bizalomért! A cserkész vidám és meggondolt A cserkész vidám, de jókedvében nem bánt meg senkit. Teljes lélekkel mókázik, játszik, énekel, de ha komoly dologról van szó, fegyelmezett. Akkor is próbálj vidám lenni, ha valami sikertelenség, megpróbáltatás ér. A jó kedély sokszor átsegít a nehézségeken. A cserkész minden cselekedetében meggondolt. Egy osztály kerékpártúrára indult. Szép idõ volt, mindenki örvendett, hogy a szabadban lehetnek. Az úton egy autó sem járt. A gyerekek ide-oda kanyarogtak az országúton, egymásnak kiabáltak, a két irányt elválasztó fehér csíkon haladtak libasorban. Jól szórakoztak. Egyszer csak motorzúgást hallottak. Az út szélére húzodtak, kivéve egyiküket, aki tovább bravúrozott az út közepén. Egy teherautó közeledett. A fiúnak az volt a szerencséje, hogy a gépkocsivezetõ már messzirõl észrevette és lassított. Aztán meg is állt. A kerékpárosok villámgyorsan eltüntek, ki amerre tudott. Pedig a vezetõ nem is kiabált. Csak annyit kérdezett a korábban vitézkedõ fiútól: - És a szüleidnek mit mondtunk volna, ha véletlenül nem látlak meg idejében? A cserkész takarékos A cserkész takarékos a pénzzel, az idõvel, az erejével, a természeti kincsekkel, egyáltalán mindennel. Nem azért, mert zsugori, vagy sajnálna valamit mástól, hanem azért, mert "több nap, mint kolbász". Becsüld meg a pénzt, de vigyázz, ne válj rabjává. Fölösleges dolgokra ne költs, ne törödj azzal, hogy mások mit vásárolnak. Törekedj arra, hogy szorgalmaddal anyagi függetlenségre juss. Takarékoskodj az idõddel és mások idejével is. Készíts használható napirendet és meglátod mennyi mindent meg tudsz tenni egy nap alatt. Légy pontos, ne várjanak rád. A cserkész nem öt perccel hamarabb, nem egy perccel késõbb végzi el a munkáját, hanem éppen akkor, amikor annak itt az ideje.
Takarékoskodj erõddel is. "Többet ésszel, mint erõvel" - mondja a közmondás. Kiránduláson akkor is úgy válaszd meg az útvonalat, hogy nehezen megszerzett magasságodból ne veszíts, ha az osztálytársak, a mindenkinél okosabbak közben hegybõl völgybe, völgybõl hegyre másznak, mert az így fiatalos. Te ha már felértél a gerincre, ott folytasd az utad. Sok erõt takarítasz meg ezzel a taktikával és nem csak kiránduláson. A cserkész testben és lélekben tiszta Már korábban írtuk, hogy a cserkészet jelképe, az egykori liliomformájú iránytü-vég azért válhatott igazi liliommá, mert a müvészetben a liliom az ártatlanság, a gyermekkor, a tisztaság jelképe. Ma a cserkészjelvény a világon mindenütt lilomot ábrázol. A cserkész, mint minden fiatal, ártatlan, tiszta. Ezt értsd legelõbb is szó szerint. Kortársaid egy része haragban van a tisztálkodószerekkel. Te mosakodj civilizált emberhez méltó módon, reggel és este meleg vízben, lehetõleg tetõtõl-talpig, de legalább derékig. Ha teheted, esténként mosdás helyett fürödj, vagy zuhanyozz. Moss kezet minden étkezés elõtt, és az illemhely minden használata után. Moss fogat minden étkezés után. Hetente egyszer-kétszer moss hajat. Hazaérve válts ruhát, cipõt, utcai holmidban otthon ne ülj, dolgozz. Piszkos ingedet, blúzodat, fehérnemüdet vesd le, tedd a szennyesbe, mosd ki. Felsõruháidat is gondozd, átizzadt pólódat, felsõ ruhádat, pulóveredet tedd ki szellõzni, majd mosd ki. A törvény átvitt értelemben is érvényes. Lélekben szintén légy tiszta. Ne kedveld a társadalmi tisztátalanságot. Kerüld a romlott emberek társaságát, a szennyes beszédet, könyveket, filmeket. Ne káromkodj, szitkózodj, ne használj mocskos szavakat. Ápold, védd anyanyelved tisztaságát. Válogasd meg mulatságaidat. Az erõszak, a durvaság, a közönségesség, a két nemhez tartozó fiatalok kizárólag testi kapcsolatban megnyilvánuló együttes szórakozása, a dohány, szeszesital, kábítószer filmeken is undorító, a valóságban méginkább az, nem beszélve arról, hogy életveszélyes is. Ilyesmire ne légy kíváncsi, helyette keress magadhoz való szórakozást, társaságot. Ne menj a "közvélemény" szava után, ne hidd, hogy minden jó, amit divatosnak kiáltanak ki, vagy a televízóban mutogatnak. Táncolni például tudni kell, de ezen ne csak a pillanatnyi divattánc ismeretét értsed, hanem a csak kemény munkával elsajátítható fontosabb társastáncokét, illetve a néptáncokét, mert divatok jönnek és mennek, de a felnõtt ember - és te is felnõsz egyszer - nem diszkóban, hanem civilizált emberek között, bálban táncol. Ma is. Válogasd meg, milyen filmeket nézel. A kábeltévé érdekes, hasznos adások mellett képi szemetet is sugározhat. Az erõszakot, a durvaságot sugalló kalandfilmek, a nemiségre öszpontosító ostoba szexfilmek, az öncélú rémségeket bemutató thrillerek nem cserkésznek valók. Felnõttként majd egyszer, egyet ezek közül is megnézhetsz. Nem másért, csak, hogy tudjad, miért és mikor kell a készüléket kikapcsolni! Fogadalom: "Én,...fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetõt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom! Isten engem úgy segéljen!" -tisztelgés, köszöntés, kézfogás, jelvény ismerete: Magától értetődik de némi magyarázat: A cserkész bal kézzel fog kezet, Bi-Pi szerint azért, mert a bal kezünk közelebb van a szeretetet jelképezõ testrészhez, a szívhez. Ugyanakkor a kézfogással egyidõben a jobb kézzel tisztelgünk. A cserkész vállmagasságba emelt jobb kezével tiszteleg, a tenyér elõre néz, a hüvelykujj a kisujj körmére zár, a három ujjunk egyenesen kinyújtva felfelé mutat. Egymásra zárt ujjaink azt jelzik, hogy az erõsebb védi a gyengébbet, három felfelé mutató ujjunk pedig a kötelességteljesítésre emlékeztet, hiszen három irányba tartozunk kötelességeink teljesítésével. A cserkészjelvény eredetileg a tengerésziránytü északra mutató végének rajza szerinti formájú, kicsit a liliomra hasonlító ábra volt, késõbb tudatosan mosták egybe a liliom alakjával, ugyanis az egyházmüvészetben a liliom a tisztaság, ártatlanság jelképe. A két értelmezés ma már egybecseng, az iránytü liliomos vége a jó utat, a tisztaság, a becsület útját mutatja a cserkésznek. Ugyanakkor a liliom három szirma a Fogadalomtól ránk rótt három feladatra emlékeztet, a kötelességteljesítés, segítõkészség, a Törvény megtartása hármas igényét juttatja nap mint nap eszünkbe.
- BiPi-ről kis mese: Foglald össze nekik röviden A cserkészet megalapítója, kitalálója lord Robert BADEN- POWELL of GILWELL, cserkész becenevén Bi-Pi. 1857 február 22- én született Londonban sokgyerekes lelkész, teológiai tanár családjában. Teljes nevét, a Robert Stephenson Smyth Baden-Powellt családja történelmi nevezetességü személyiségeitõl örökülte, anyai nagyapja John Smyth, Erzsébet királynõ jeles kapitánya volt, akit "a királynõ kalózaként" is emlegettek, keresztapja Robert Stephenson, a mozdonykészítö George Stephenson fia volt. Hároméves korában vesztette el édesapját, az árván maradt hét gyereket édesanyjuk nevelte fel, s korántsem rosszul, hiszen valamennyi gyerek sikeres életpályát futott be. Robert már gyermekkorában kitünt életrevalóságával, kitartásával, természetszeretetével. Négy bátyjával gyalogtúrákat, hajóutakat tett, vadászott, járta a természetet és természetesen tanult, a Charterhouse Intézet ösztöndíjasaként. 19 évesen lett hivatásos katonatiszt, alhadnagy a 13. Huszárezrednél - ez volt a hivatalos neve annak a lovasezrednek, ahová beosztották és amely akkor Indiában állomásozott. Indiai és afganisztáni szolgálati évei alatt kiváló megfigyelõképességgel rendelkezõ felderítõtiszt vált belõle, aki katonapedagógiai tapasztalatait remekül haszonosította akkor, amikor újoncait szoktatta a gyarmati ezredekben teljesített kemény szolgálathoz. 1883-ban alig huszonhat évesen már százados, 1884-ben Afrikában Zuluföldet térképezi, utána Málta kormányzójának szárnysegéde és örnagy lesz. 1895-ben afrikai katonai expediciót vezet az aszanté törzs földjén, felderítö tapasztalatait az Aids to Scouting, Segédkönyv a felderítöknek címü munkájában teszi közzé. 1899-ben Délafrikában a búr háború tevékeny résztvevõje. Mafeking városka védelmét bízzák a fiatal ezredesre. Két hegyivadász zászlóalj fölött parancsnokol, 1250 fegyveressel védi a délafrikai angol jelenlét számára kulcsfontosságú kis települést 217 napon át, mindaddig, míg 1900 május 17- én meg nem érkeznek a felmentõ csapatok. Egész Anglia újong, a fiatal katonatiszt rövid idõre új feladatot kap, megszervezi a délafrikai lovasrendõrséget, amelynek egyenruhája majd a késõbbi cserkészegyenruha egyik ihletõ forrása lesz, aztán elõléptetik, kitüntetik és Angliába vezényelik, a brit lovasság felügyelõjeként. Itt tapasztalja elõször, hogy mekkora a különbség a gyarmatokon, természetközelben, veszélyeknek is kitett, nehéz körülmények között felnövekedõ, felelõsségteljes szellemben nevelt fiatalok, s a századforduló angol anyaországában immár mind gyakrabban az utcától "nevelt" ifjak között. Hamar rájön arra, hogy sikeres ember, tekintélye van, az Aids to Scouting sikerkönyv, föként a fiatalok olvassák. Mi lenne, ha az õt foglalkoztató kérdés, a fiatalság nevelésével kapcsolatos aggályai ügyével közvetlenül a fiatalokat próbálná állásfoglalásra bírni, nekik mondaná el ezzel kapcsolatos véleményét? - teszi föl magának a kérdést és gyüjteni kezdi új könyve, a Scouting for Boys anyagát. Közben, mert "a pudding próbája az étkezés", megszervezi a történelem elsõ cserkésztáborát, 1907 nyarán huszonnégy fiúval táborozni megy a Poole Harbour közelében levõ Brownsea szigetre. 1908 elején megjelenik új könyve, tulajdonképpen hat füzetben. Alcíme Handbook for Instruction in Good Citizenship, mármint Kézikönyv a jó polgár kiképzéséhez, célja pedig a felnövekvõ nemzedéknek az igazi életre való felkészítésre való buzdítása. 21 tábortüzi beszélgetés ez, cserkészéletrõl, a cserkészetrõl. Sikere óriási, sorra alakulnak a cserkészõrsök és csapatok, mi több, nem csak Angliában. Így 1908 január 24-én a londoni YMCA székházban kihírdetheti a cserkészmozgalom megalakulását. 1910-ben már 11 ezren tevékenykednek csak Angliában és a cserkészet világmozgalom. Az altábornagyot, mert ekkorra ismét elöléptetik, VII Edward az új mozgalom irányítására kéri fel. Õ elvállalja a tisztséget, 1912-ben világ körüli uton szemlézi a világ cserkészcsapatait és mindenütt tomboló lelkesedéssel fogadják. Igaz, a világháború visszaveti a cserkésztestvériség ügyét, de 1920-ban Londonban találkozhatnak a világ cserkészei az elsõ nemzetközi cserkésztalálkozón, dzsemborin, ahol augusztus 6-án a világ fõcserkészévé kiáltják ki Bi-Pi-t. Itt 27 ország 8000 cserkésze találkozott, s ettõl kezdve rendszeressé válnak az ilyen találkozók. (1924, Ermelunden, Dánia, 1929 Birkenhead, Anglia, 1933 Gödöllõ, Magyarország, 1937 Vogelenzang, Hollandia, 1947 Moisson, Franciaország, 1951 Bad Ischl, Ausztria, 1955 Niagara, a kanadai oldal, 1957 Sutton Park, Coldfield, Anglia, 1959 Makeling Nemzeti Park, Fülöp Szigetek, 1963 Marathón, Görögország,, 1967 Farragut State Park, USA, 1971 Asagiri Heights, Japán, 1975 Lillehammer, Norvégia; legutóbb Dél Korea, majd Hollandia adott otthont a cserkész világtábornak.) Ezidõtájt a tábornok felesége a lánycserkészet megalapítójaként maga is fõcserkész lesz, a lánycserkészeté. 1937-ben
Kenyában telepednek le, Bi-Pi ott hal meg 1941 január 8-án, pártíz nappal nyolcvannegyedik születésnapja elõtt. -cserkészinduló (csak az 1. vsz-ot kell tudni, de itt a többi is) CSERKÉSZINDULÓ Cserkész fel a fejjel, a harsona zeng, Álljunk csatasorba vidáman. Ránk vár a világ, ez a harc a mienk, Katonái vagyunk valahányan! Jó fegyverünk izmos karunk, Égõ szemünk, vidám dalunk, Amerre nézünk, megterem A gyõzelem, a gyõzelem! Cserkész fel a fejjel, az óra közel, Kél a magyar éjben a hajnal. Most kell az erõs kar, a férfiú mell, Ezeréves acél-akarattal. Zúg, mint a harci trombita A Lomnic és a Hargita, Értünk kiált, felénk süvölt Az õsi föld, a drága föld. Szabadba cserkész! A nap arca nevet Ott pezsdül a friss, tüzes élet. Járjuk be a mezõt, meg a rengeteget, Szabad ott a szabadban a lélek! Ott szemben, szívben tiszta lánk, S az Isten arca néz le ránk. Leheletén ott megterem Erõ, szabadság, gyõzelem! - útjelek: nyíl, nem nyíl, levél Eléggé nyilvánvaló: nyíl: Nem nyíl (rossz út): Levél: egy kis négyzet van rajzolva az a nyílra, és benne annyi rovátka ahány lépésre van a levél. - csomók: cipőfűző, állóhurok, fél-prusik, madzag feltekerése, egyszerű kettős, kofacsomó, csúszóhurok, prusik, az U kötés Cipőfűző: egyértelmű Állóhurok: Félbehajtott madzag végére egy csomó, jól jön ha madzaggal kell helyettesíteni egy sátorkötelet (ebbe a hurokba rakhatod a cöveket) Fél-prusik: Akkor jó ha egy szélesebb vagy merev dologra akarsz madzagot kötni. Félbehajtott madzagot átvetsz a kiszemelt tárgyon majd a végén lévő hurokba dugod a madzag másik végét. Madzag feltekerése: Kezedre, félbehajtod majd átkötöd egyszerű kettős: dupla csomó, de figyelni kell, hogy a másodikat ellenkezőleg kell csinálni mint az elsőt. Kofacsomó: amikor nem figyelsz erre. Csúszóhurok: egyszerű csomó, majd a kötél végét visszadugod a csomóba ugyanarról az oldalról. Prusik: mint a fél-prusik, csak kétszer dugod át. Szilárdabban tart.
Az U kötés: Nagyon fontos, asztalok, padok és tábori WC-k építéséhez. A madzag vastagságától függően sokszor át kel kötni. - önméretek: arasz, magasság, öl - becslés: távolság 1m-es lépéssel 50 m-ig, magasságbecslés Gyakoroljátok - térképismeret: térképjelek, térképen É-i irány, távolságmérés, helyzet-meghatározás, jelzéskövetés, iránytű nélkül Észak meghatározása (órával-nappal, csillagból) Megnéztek egy térképet, a többit tudjátok, illetve gyakoroljátok - csomagolás és felszerelés: FELSZERELÉS ÉS ENNEK CSOMAGOLÁSA Felszerelésünk legfontosabb darabja a hátizsák. Egyenlõ súlyelosztása megkönnyíti a járást, befogóképessége nagy, s ami a legfontosabb, kezünk szabadon marad. Kisebb túrára alkalmas a az oldalzsák is. A jó hátizsák és oldalzsák erõs, vízhatlan anyagból készül, a szükségletnek megfelelõen tágítható, illetve zsinórokkal, szíjakkal kisebbre fogható. Különösen jók a merevítõs, illetve keretes hátizsákok. Sohase induljunk túrára sportzsákkal, hálókkal, táskákkal. Lefoglalják kezünket, nem tudunk kapaszkodni, s csak kényelmetlenséget okoznak. A hátizsákban hátunkhoz kerüljenek a ruhadarabok, az esõköpeny, a zsák aljára helyezzük a nehezebb, nem törékeny tárgyakat, a zsák nyílásához közel a törékenyebb tárgyakat és az élelmet. Hogy a dolgainkat könnyen megtaláljuk, a hasonló célokra használatos holmikat csoportosítsuk és zacskókban helyezzük a hátizsákba. Zacskókat készíthetünk a váltóruhák, a tartalék fehérnemü, a cipõk, a mosdó-, étkezõ stb. felszerelés számára. Az élelem csomagolásával kapcsolatosan jegyezzük meg: a zsíros dolgokat a legjobb ételdobozban szállítani, a kenyeret tegyük kenyeres zacskóba és ez ne legyen müanyagból, mert hosszabb uton megpenészedik benne a kenyér, üvegekbe ne csomagoljunk, mert az üveg súlyos és törékeny. Hátizsákunk zsebébe tegyünk felszerelésjavító készletet: ebben legyen tü, cérna, spárga, kevés vékony drót, zsákra, nadrágra foltnakvaló, pár gomb, biztosítótü. Legyen a zsák valamelyik zsebében jegyzetfüzet, vagy notesz és golyóstoll. Felszerelésünk fontos kelléke a kulacs és a vizespohár. Az aluminum kulacsban savanyú ital nem tartható, az ilyen edény kimoshatatlan rossz szagot kap a tejtõl. Felszerelésünket mindig a túrának megfelelõen válogassuk össze. A zsákot nekünk kell cipelnünk, minden fölösleg számit, a hátunkat terheli. Õrsi portyán az õrs tagjai elõre beszéljék meg, hogy ki mit hordoz a közös felszerelésébõl. Hogy még véletlenül se maradjon odahaza a próbacserkész számára ajánlott egynapos túrán szükséges holmi, íme egy rövid emlékeztetõ jegyzék. Ennek alapján válogasd össze az évszaknak, a túra jellegének, idõtartamának, helyének megfelelõen a hátizsákba, oldalzsákba valót: Ruhanemü: pulóver, szvetter, sál, viharkabát, kendõ, sapka, kesztyü, esõkabát. Tisztálkodási felszerelés: szappan, szappantartó, piperekészlet, tükör, fésü, WC-papír, papírzsebkendõ Egészségügyi felszerelés: egyéni gyógyszeres készlet, gyorstapasz, szeszes flakon. Javítókészlet. Étkezésí felszerelési tárgyak: evõeszköz, bicska, kulacs, pohár, konyharuha, szalvéta. Tájékozodási eszközök: szükség szerint iránytü, térkép, lépésmérõ, magasságmérõ, körzõ, vonalzó, nagyító, síp, távcsõ. Fényképezõgép, tartalék film. Iratok: személyazonossági, és iskolai igazolvány, irattárcza, pénztárca, pénz, kulcsok, óra, útikalauz, füzet, írószer stb. Csomagolóeszközök: zacskók, tokok, nylonzacskók. - sátorverés:
Ez gyakorlati jellegű tudnivaló, itt nem lehet leírni, de minden vezető tudja, tehát meg is tudja tanítani az örsének. Ajánlom, hogy egy szombat délelőt mennyetek ki a Kevély lábához és verjetek fel egy sátrat együtt. - rőzseszedés, tűzrakás, gyújtás egyénileg, tűzbiztonság: Szintén gyakorlati jellegű - szerszámhasználat: fűrész, balta, faragás Nem hiszem, hogy bárkinek gondot okozna, de ha mégis meg tudjátok nekik mutatni.
Egészségügy - egészségügy: baleset jelentése, horzsolás, ujjvágás, kullancs ismerete, észrevétele, vérzések, sebek, ellátásuk, nyomáspontok, kötözés pólyával, légzés-, pulzusvizsgálat, orrvérzés, szemből szempilla, vízhólyag, szálka-, kullancskiszedés, stabil oldalfekvés + alkalmazásának feltételei, TB kártya, közeli kórház, háziorvos, hordágy: Stabil oldalfekvés A stabil oldalfekvés biztonságos testhelyzet eszméletlen betegek számára, amely lehetõvé teszi a szabad légzést, ugyanakkor megakadályozza a vérnek vagy hányadéknak a légutakba jutását. A végtagok a testet stabil és kényelmes helyzetben rögzítik. Ha meggyõzõdött arról, hogy a beteg légzése kielégítõ, és a sérülése nyilvánvaló, igyekezzék õt ebbe a testhelyzetbe hozni. NE MOZGASSA a beteget, ha az gerincsérülést szenvedett! 1.Ellenõrizze, van-e az áldozat szájában idegentest vagy mûfogsor. 2.Az áldozat fekvésben közelebb esõ karját helyezze a testéhez egészen közel, illetve gyûrje a combja alá. 3.A másik karját húzza a mellkasa elõtt maga felé, majd a távolabbi lábát tegye keresztbe a közelebbi fölött. 4.Egyik kezével támassza a beteg fejét, a másikkal a távolabb esõ csípõ táján markolja meg ruházatát, s görgesse a testét maga felé. 5.Ismét gyõzõdjön meg arról, hogy a beteg feje megfelelõ helyzetben van-e, és a légzése kielégítõ-e. 6.Hajlítsa a sérült felül lévõ karját kényelmes helyzetbe úgy, hogy az felsõtestét támassza, majd a felül lévõ lábával térdben hajlítva támassza meg a test alsó felét. Ezután óvatosan húzza ki törzse alól a beteg alul maradt karját, és hátul helyezze a test mellé, ezzel megakadályozza, hogy a beteg esetleg ismét a hátára gördüljön. Vérzés A vérzések, eredetüktõl függetlenül, általában komoly veszélyt jelentenek, ezért alapvetõ a gyors, de higgadt ellátásuk. Az alábbi esetek tekinthetõk súlyosnak: erõteljes sugárban ömlõ (spriccelõ) vérzés több mint 250 ml-es vérveszteség 5 perc után sem szûnõ vérzés Súlyos vérzés Amíg a kisebb sérülésekbõl származó vérzést a kialakuló véralvadék általában néhány perc alatt megállítja, a súlyosabb vérzés nem hagy elég idõt a vér megalvadásához. A legfontosabb tehát, hogy a vérzés csillapításával lehetõvé tegyük az ér sérülését betapasztó véralvadék kialakulását. Ennek egyik módja, hogy a sebre közvetlenül nyomást gyakorolunk Alapszabály, hogy a sérült testrészt lehetõleg minél magasabbra emeljük. Nagyobb sebeket ne tisztítsunk vízzel vagy fertõtlenítõszerekkel. Amint befejeztük az elsõsegélynyújtást, sürgõsen hívjunk orvost. Súlyos vérzés elállítása 1.Fektessük le a sérültet, és emeljük magasra a vérzõ végtagot (testrészt). 2.A könnyebben eltávolítható idegentesteket (pl. üvegszilánkot) vegyük ki a sebbõl, de a mélyebbre hatoltakkal ne kísérletezzünk. 3.A sebszéleket egymáshoz közelítve, helyezzünk a sebre nyomókötést. Ha a sebben mélyen beágyazódott
idegentest van, ne gyakoroljunk rá közvetlen nyomást. 4.Hogy a sebre állandó nyomás nehezedjék, lehetõleg szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal. 5.Ha a kötés átüt, ne cseréljük ki, inkább tegyünk rá további kötszert, és kössük át szorosan. Orrvérzés Az orrvérzés gyakori jelenség, amely többnyire kisebb sérülések következménye.saját orrvérzése esetén üljön le, és kissé hajoljon elõre. Nyitott szájjal lélegezve fogja be az orrát körülbelül 10 percig. Ez idõ alatt a véralvadék betapasztja a sérült eret. Néhány óráig lehetõleg ne fújja ki az orrát, mert az újabb vérzéshez vezethet.ha a vérzés 20 percnél tovább tart, vagy igen erõs, esetleg orrcsonttörés is lehetséges, kérjen orvosi segítséget. Különösen nagy figyelmet érdemel a fej más részét ért ütés után megindult orrvérzés, mert az koponyatörés tünete is lehet. Kisebb vágások, horzsolások Az ilyen sérülésekbõl eredõ vérzés valósággal kimossa a sebet, és néhány perc után magától megszûnik. A vérzés gyorsabban elállítható, ha a sebre tiszta kötszert vagy kendõt nyom. Amikor a vérzés megszûnt, tisztítsa meg a seb környékét mindig a sebtõl távolodó, könnyed mozdulatokkal. Magát a sebet nem kell megtisztítani. Kisebb sebek, de még a nagy horzsolások is gyorsabban gyógyulnak, ha szabadon hagyjuk õket. Az egymástól eltávolodott sebszéleket leukoplaszt-csíkokkal tarthatjuk együtt, de az 1 cm-nél hosszabb sebek általában csak akkor gyógyulnak heg nélkül, ha a sebszéleket orvos összeölti. Ilyen esetben vagy ha a seb nagyon szennyezett, illetve különösen mély (például szög fúródott a bõrbe) forduljon orvosához vagy a legközelebbi baleseti ambulanciához. Kisebb sebek ellátása Tiszta vattával vagy kendõvel törölje le a seb környékét a seb felõl kifelé haladva. Minden törlõmozdulathoz vegyen tiszta vattát. Fertõtlenítõszer ne jusson a sebbe, csak a vattára öntsön belõle.kisebb sebek gyorsan gyógyulnak, ha fedetlenül maradnak. Tátongó seb széleit húzza össze, és rögzítse 1-2 leukoplasztcsíkkal vagy öntapadó gyorskötéssel ( pillangókötés ). Szúrt sebek A mély, szennyezõdött például rozsdás szög vagy állati fog okozta sebek fertõzése igen valószínû, mivel a szennyezõdés mélyre hatolt, és a viszonylag csekély vérzés nem elegendõ, hogy a sebet kimossa. Ha a sérülést zsibbadás, bizsergés vagy végtaggyengeség követi, ideg- vagy ínsérülés is lehetséges. Minden mélyre hatoló sérülés esetén indokolt antibiotikum adása és tetanusz elleni oltás. Kötözési tudnivalók Általánosságban elmondható, hogy a sebkötések kis leleményességgel megoldhatók, hiszen nem a kötés esztétikai értéke, hanem a funkciója a mérvadó. Fejtetõ kötés: Sapkakötéssel végezzük. Két körkörös menet felhelyezése után a homlok és a tarkó között odavissza vezetjük a pólyát, majd újabb körkörös rögzítést végzünk. Parittya-kötés: Közepén behasított pólyával alakíthatjuk ki. Ezzel a kötéstípussal láthatjuk el az orr és áll sérüléseit. Desault-kötés: A felsõ végtag, váll, sérülései láthatók ily módon el. A beteget leültetjük, hónaljába vattacsomót helyezünk, majd a felsõ végtagot könyökben behajlítva az ábra szerint pólyázunk. Ujj kötés: Keskeny, 5 cm-es gézzel végezzük. A kötést a csukló körül rögzítjük. Térd kötés: Úgynevezett nyolcas kötés, melyet félig behajlított állapotban helyezünk fel. Ugyanez használható a könyök esetén is.
Háromszögletû kendõ használata: fej-, kar-, kéz- és lábkötés Kötözés pólyával: fent sapkakötés két pólyával, lent parittyakötés az állra A kéz mellkashoz rögzítése Ujjkötés Tenyér- es kézkötés Combkötés Térdkötés Bokatájkötés - telefon:104, 105, 107, 112: 104 mentő 105 tűzoltó 107 rendőrség 112 általános segélykérés
Telefonálás bel és külföldön (00 +ország hívószám)
1.- Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske, Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta. Népdalok 2.-Kiskacsa fürdik, fekete tóban, Anyjához készül, Lengyelországba. Síkos a talpa, magos a sarka, Fordulj ki, fordulj, szép aranyalma. Szántottam föltet, vetettem, gyöngyöt, Hajtottam ágát, szedtem virágát. 3. Virágéknál ég a világ Sütik már a rántott békát Zime-zum, zime-zum, rece-fice bum-bum-bum. 4. Már minálunk, babám, márminálunk, babám Az jött a szokásba: Nem szedik a meggyet, nem szedik a meggyet Fedeles kosárba: Felmegy a legény a fára A meggyfa tetejére: lerázza a meggyet, te meg babám, szedjed A rózsás kötényedbe! 5. Hull a szilva a fáról, most jöttem a tanyáról Ej-haj rice-ruca, kukorica derce! Egyik ága lehajlott a szeretőm elhagyott Ej-haj 6. Adott Isten szekeret, szekeremnek kereket, Üvegemnek feneket, abból iszom eleget. Ism A doktor is azt mondja: vizet ne igyak soha, 1-es próba: 1. Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom Minden madár társat választ, virágom, virágom. 2. Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő, Madár lakik abban, madár lakik tizenkettő, Cukrot adnék annak a madárnak, Dalolja ki nevét a babámnak, Csárdás kisangyalom, érted fáj a szívem nagyon! 3. Zúg az erdő, zúg a mező, vajon ki zúgatja? Talán bizony Angyal Bandi sej-haj, a lovát ugratja. Ism 4. Erdő, erdő, kerek erdő, de szép madár lakja kettő, Kék a lába zöld a szárnya, piros a rózsám orcája. Olyan piros, mint a vér, tőlem gyakran csókot kér, De én bizony nem adok, inkább jól megátkozom: Bíró Marcsa odakapott Neki csak a füle jutott Zime-zum Már minálunk, babám, márminálunk, babám Az jött a szokásba: Nem szedik a makkot, nem szedik a makkot Fedeles kosárba: Felmegy a legény a fára A makkfa tetejére: lerázza a makkot, te meg babám, kapkodd A rózsás kötényedbe Ha elhagyott egy hétre, én elhagyom örökre Ej-haj Kiskalapom fekete, páva tolla van benne Ej-haj Mert a vízben béka van életemnek vége van. Ism: Bort iszom én, nem vizet, az vidámít engemet! Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom Te engemet, én tégedet, virágom, virágom. Búza, búza, búza, de szép tábla búza, Annak közepébe, kinyílott a rózsa, Csipkés annak minden ága, Nem állja a madár lába Csárdás kisangyalom, katona híredet hallom! Víg ő maga, víg a lova, víg a paripája, Vígan várja Varga Julcsa sej-haj, a megvetett ágyba. Ism Kilenc fia néma legyen, a tizedik leány legyen, Az is olyan csalfa legyen, ország világ híre legyen! Kinek nincsen szeretője, menjen ki a zöld erdőbe, Írja fel egy falevélre: néki nincsen szeretője. 5. Cinege, cinege, aranyos pintyőke
Estébe, hajnalba szépen szól a hangja. Ism 6. Az én rácsos kapum sárgára van festve. Oda jár a babám minden áldott este. Borom a pincébe, magam a szőlőbe, Pohár a kezembe, jót iszom belőle. Ism Magát igazgatja, magát csinosítja A picike száját a csókra igazítja.
Népszokások Tavaszi népszokások Virágvasárnap A Biblia elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés. Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy nõi ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették. Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fûzõdõ ének azonban inkább tréfás jellegû, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát: "Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj!". A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villõzés. A leányok feldíszített fûzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, a tavasz behozatalára is utalt. Húsvét Húsvét két legnépszerûbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerûségük nem látszik csökkeni. A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugatmagyarországi faluban húsvétkor vesszõzést találunk. A locsolás és a vesszõzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza. Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerûbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színû marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj fõzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások "írásának" legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítõmotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése. Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élõ kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyilvesszõvel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Elõször perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be. A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tûzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fûztek. György-nap (április 24) Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfaágakat tûztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedõvel szedték fel a mezõrõl a harmatot, majd kifacsarták a lepedõt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltûnõ legyen, s kiderüljön a gonoszság. György napja volt a magyarságnál az állatok elsõ kihajtásának legfontosabb idõpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelõre tartó jószágokat. A Zala mentén elsõ kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülrõl láncot, kívülrõl tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erõsek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyûek, mint a tojás. Május elseje Már a XV. században is május elsõ napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.
A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsõsorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát fõként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Májusi felvonulást elsõ ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások. Pünkösd A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI-XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltûnt. A XVIII. század végétõl ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár (király és királyné) virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt. Napjainkban is élõ szokás még Dunántúlon a kislányok pünkösdi királynéjárása. A kis királynõ feje fölé társnõi selyemkendõbõl vont "sátrat" tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynõ néma szereplõ, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik. A rítus mágikus célja a kender növekedésének elõmozdítása. A leánykák magasra emelik a királynõt, s közben azt mondják: "Ekkora legyen a kender!". A köszöntésért ajándékot kapnak. Nyári népszokások A Szentiváni tûzgyújtás (június 24 elõestéje) Június 24. elõestéje volt a szertartásos tûzgyújtás legfontosabb idõpontja. A más idõpontokban gyújtott ünnepi tüzek népszerûsége nem vetekedhetett a nyári napforduló idõpontjában gyújtott tûzzel. A tüzet azért gyújtják - a falun kívül, dombon, temetõben -, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elûzzék. Ezért a tûzzel csontokat, szemetet égetnek, hogy nagy füstje legyen. ("Mintha az ördögnek akarnának tömjénezni.") A tüzet a lányok át szokták ugrani, ebbõl jósolnak férjhezmenetelükre vonatkozóan. A szokás a XVI. században már általánosan ismert volt. Szintén a XVI. század óta ismert ez a szólás: "Hosszú, mint a szentiváni ének." Heltai Gáspár 1570-ben ezt írta: "Hallottam, hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, hogy az ördög megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta." A XIX. századtól a magyar proverbiumgyûjtemények a szólást a tûzgyújtást kísérõ több részes, igen szép rítusének-sorozatra vonatkoztatták, mely a Nyitra környéki magyarok közt volt ismeretes. Akárcsak a pünkösdölõ ének, ez is gazdag mitikus motívumkincset ölel át. A szentiváni tûzgyújtáshoz sokféle hiedelem fûzõdött. Bod Péter feljegyzése szerint (1750-es évek) üszögöket vittek a gyermekek, és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszkösödjék. A tûzugrás alkalmából a tûzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erõt tulajdonítottak. Szokás volt mezei virágokból, füvekbõl koszorút kötni s ezt a ház elejére akasztani, tûzvész ellen. Õszi népszokások A gazdasági élet ünnepei Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázscselekmény fûzõdött az aratáshoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén. Szeptembertõl novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, ilyenkor voltak a pásztorünnepek is.
Bérfizetõ, pásztorfogadó nap volt pl. szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, fõként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjukra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet. A gazdasági év fontos állomása lehetett november 1., továbbá november 11., Márton napja is. Márton napja már a XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták köszöntõ kíséretében "Szent Márton vesszejét". Az õszi vigasságok közé tartoztak a szüreti mulatságok is, amelyekhez az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szõlõfürtökkel ékesítették. Az ünnepséget tánc követte. Mindenszentek napjára rendbe teszik a sírokat, gyertyát gyújtanak a temetõben. A katolikus falvakban a házakban is gyújtottak gyertyát, minden halott emlékére egyet. Baranya megyében õsszel tartották az úgynevezett leányvásárokat is. Az édesanyák ilyenkor a leányok egészünnepi ruhatárát magukkal vitték, s egy nap ötször is átöltöztették az eladó lányokat. A leányvásár a fiatalok ismerkedési alkalma volt. Téli népszokások Luca napja (december 13) A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentõsebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szõni, fonni, varrni, mosni mertek az õ ünnepén. Luca büntetésbõl a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat, bevarrja a tyúkok tojókáját. Luca napján alakoskodni is szoktak. A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenõrzi a fiatalokat, a lustákat megszégyeníti. Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével Karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. Alig van olyan falu, ahol nem ismernék a Luca székérõl szóló babonás történeteket. A lucaszéken készítõje minden nap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen Karácsony estéjére készüljön el. Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert ilyenkor szarvat hordanak. Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok. Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni, s így a történet hõse megmenekül a bosszújuktól. Az ország nyugati részében Luca-nap hajnalán "kotyolni" járnak a kisfiúk. Szalmát vagy fadarabot visznek magukkal (legjobb, ha ezeket valahol elcsenik), s arra térdelve mondják el köszöntõjüket. Utána kukoricával vagy vízzel öntik le õket a háziak, õk pedig a szalmával, fával "megvarázsolják" a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. A köszöntõt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak. Akár tavasszal, György napján, Lucakor is szabadon garázdálkodnak a gonoszok. Karácsony A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg elõször, Erdély néhány megyéjében még a háború alatt is újévkor, az "aranyos csikó" hozta a gyermekeknek az ajándékot. A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvû liturgikus játékok képviselik, amelyek a XI. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték. A XVII-XVIII. században fõként iskolások és laikus vallásos társaságok elõadásairól szólnak a tudósítások. A XIX. századtól a betlehemezés két fõ formáját ismerjük: az élõ szereplõkkel (pásztorjáték) és a bábokkal elõadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot. A jó-rossz, szegénygazdag ellentét igen egyszerû, szemléletes formában mutatkozik meg a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok, de jószívûek, és csekély javaikból szívesen adakoznak. A betlehemezést szintúgy, mint másféle színjátékos szokásokat adománykérõ formulák zárják le. A betlehemes játékok mellett ismerünk más, helyi elterjedésû paraszti misztériumokat és moralitásokat is. Ilyen volt pl. a Paradicsom-játék, amely Ádám-Éva napján a bûnbeesés történetét adta elõ. Fõként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése (pl. Somogy megyében szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különbözõ tárgyakat: fésût, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendõvel letakarták). Az ország sok részében karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszõvel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony annyi vesszõt húzott ki a csomóból, ahány tehén a háznál volt, és megcsapkodta a csordás lába szárát. A regölés (december 26)
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnõtt férfiak házról-házra menve bõséget, boldogságot kívánnak a következõ évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetû, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is. A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni elsõ hétfõt regelõ hétfõnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelõ hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés. A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelõzi a beköszöntõ, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetõhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is. A regölés elsõ kutatója Sebestyén Gyula volt. Nem volt zeneértõ - fonográffal vette fel az énekeket. Mások - fõként Lajtha László - jegyezték le õket. Aprószentek napja (december 28) Sok helyen vesszõbõl font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek. A korbácsolás Gyõr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig elõre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tûzhelyen megfõzik az összegyûjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt. Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legényavatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnézõ mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója. Újév napja (január 1) A télközépre esõ, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti idõszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdõdik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés õszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két idõpont jelentõségét növelte a nyári legelõkre vonulás és az õszi, téli legelõkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-õszi évfordulónak emléke az õszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak. Az évkezdõ újévi szokások fõként abból a hitbõl nõttek ki, hogy a kezdõ periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények késõbbi megismétlõdését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtõl hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés õsi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiûzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelõ hónapban sok esõ vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfõzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket elõször dobja fel a víz, az lesz a leány jövendõ férjének a neve). Vízkereszt (január 6) Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt napi ala-mizsnagyûjtése. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdõbetûjét az ajtóra. A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgható csillaggal háromkirályok képében köszönteni. Farsang (Vízkereszt - Hamvazószerda)
A farsangi ünnepkör legfeltûnõbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-nõi ruhacserérõl, álarcviselésrõl, az állatalakoskodások különbözõ formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét is. Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnõtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álarcot viseltek. Az farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is elõadnak, ilyenkor kerül színre a tréfás halottasjáték vagy lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugatdunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. A kidöntött fát húzták végig az úton a leányokból, legényekbõl álló párok. A menet közben bohókás esküvõ játszódott le. A rönkhúzást olyankor rendezték meg, mikor a községben abban az évben nem volt lakodalom. Régebben az ország sok részén szokás volt húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót húzatni. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A farsang gondolatköre elsõsorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban pl. kongóztak: húshagyókedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk. Zoborvidéken a farsang utolsó elõtti vasárnapját Talalaj-vasárnapnak (talalaj-vasárnapi énekek), míg farsang vasárnapját Sardó-vasárnapnak nevezték (sardózás). Balázsjárás, Gergelyjárás (február 3, március 12) Balázs-napi szokás a balázsolás (Balázs püspök ünnepe): a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elûzzék. Balázs (a diákok patrónusa) és Gergely (I. Gregorianus pápa) napja volt az iskolások ünnepe. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyûjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.
Magyarságismeret Szomszédos országok és zászlóik: Ausztria: (piros fehér piros) Szerbia: (kék fehér piros ) Szlovákia: (fehér kék piros,) Horvátország: (piros fehér kék) Ukrajna: (világoskék sárga) Szlovénia: (fehér kék piros) Románia: (kék sárga piros) Nemzeti ünnepeink: 1848-as szabadságharc március 15. Szent István Király ünnepe: augusztus 20. 56-os szabadságharc október 23. Hittan Újoncpróba anyaga: 1. Helyes magatartás, jó modor: Helyes viselkedés az utcán: A gyalogosok a járdán közlekednek, ha az úttesten átkelnek, figyelnek a járművekre, ha van rá lehetőség lámpánál vagy zebrán kelnek át. Nem rendetlenkednek, nem akadályoznak másokat. Járműveken: körültekintően kell viselkedni, le- és felszállásnál oda kell figyelni a többi utasra is. Az idősebbeket illik előre engedni, vagy a bottal közlekedő, nehezebben mozgó öregeknek, várandós vagy kisgyermekes anyukáknak fel lehet ajánlani a segítséget, ülőhelyet. Iskolában: be kell tartani a házi rendet, tanároknak, nevelőknek (ha tanítanak, ha nem) illik megadni a kellő tiszteletet. (pl. előre engeded őket az ajtónál, előre köszönsz nekik) De nem csak a felnőtteknek, hanem a társaknak is jár valamennyi figyelmesség: a lányokat is illik a fiúknak előre engedni! Attól függetlenül, hogy jóban vagy az osztálytársakkal, barátokkal, azért velük is kedvesen és ne gorombán, durván, bántón viselkedj. Otthon: részt kell vállalni a családi teendőkből, hiszen te is a család része vagy. Minden kis segítség fontos (pl. ha játszol a testvéreiddel, hogy a szüleid végezhessék a dolgukat, vagy pihenhessenek, elmész bevásárolni, segítesz a mosogatásban, segítesz takarítani, lemosni az autót, barkácsolni a kertben.) Mint ahogy a 4. Parancsolat is mondja: Atyádat és anyádat tiszteld! Tehát ne feleselj vissza, legyél szófogadó. Próbáld meg első szóra megtenni, amit kérnek tőled! Kisebb testvéreiddel ne gonoszkodj, ne bosszantsd őket feleslegesen! Legyél kedves, megértő testvér! Ne beszélj csúnyán se az utcán, se az iskolában, se otthon! Aki csúnyán beszél az csak magáról, állít ki szegénységi bizonyítványt, hogy mennyire nincs szókincse, hogy nem tudja magát megfelelően kifejezni, ha bosszúság éri, vagy ha dühíti valami. Templomban csöndesen, szerényen viselkedj! Ruházatod is megfelelő, legyen! Ne a melletted ülőkkel beszélgess, hanem inkább Istennel! Imádkozz, énekelj együtt a többiekkel! Ha belépsz a templomba, illetve eljössz onnan, vess keresztet, és hajts térdet az Oltáriszentség előtt! 2. Vallási alapismeretek: Szentségek: A szentségek látható jelek, amelyeket Krisztus urunk rendelt, hogy általuk láthatatlan kegyelmet nyerjünk. Isten kegyelme kétféle lehet: segítő és megszentelő kegyelem. A segítő kegyelemmel Isten megvilágosítja értelmünket és megerősíti akaratunkat, hogy a jót felismerjük és megtegyük, a rosszat pedig elkerüljük. A megszentelő kegyelemmel pedig Isten megtisztítja és megszenteli lelkünket. Isten