Demokratikus Koalíció Döntési és választási szabályzat I. Rész A politikai, szervezeti és személyi döntéshozatal általános szabályai A döntések meghozatalának rendje 1. Ha a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: DK, vagy párt) Alapszabálya (a továbbiakban: Alapszabály), vagy a Szervezeti és Működési Szabályzata ugyanabban az ügyben több testületnek biztosít döntési jogot, a testületek külön-külön hozott, de azonos tartalmú döntése szükséges. 2. Az Alapszabály 18. pontjában meghatározott kivétellel a párt testületi szerve érvényes döntést hozott, ha párttagjainak több mint egynegyedének szavazata egy irányba mutat. 3. A döntéshozatal általában a következő sorrendben történik: a. elsőként a módosító javaslatokról, majd b. az eredeti javaslatról az elfogadott módosításokkal együtt kell szavazni. I A szavazás módja 1. A párt testületi szervei határozataikat általában nyílt szavazással hozzák. Személyi kérdésekben a párt testületei nyílt jelöléssel és titkos szavazással döntenek. Titkos szavazást rendelhet el a Kongresszus az elnök előterjesztésére, vagy a jelenlévő tagok egyharmadának kezdeményezésére (Alapszabály 20. pont) 2. Szavazni személyesen, vagy a Kongresszus, illetve az Elnökség által meghatározott ügyekben elektronikus úton lehet. 3. Szavazati joga a párt tagjainak van, a regisztrált támogatóknak csak javaslattételi és tanácskozási joga van, de a döntések meghozatala előtt szimpátiaszavazással véleményt nyilváníthatnak (Alapszabály 34. pont) 4. Szavazategyenlőség esetén az Alapszabály 20. pontjában foglalt kivétellel a testületi szerv elnökének szavazata dönt. Titkos szavazás során kialakult szavazategyenlőség esetén új szavazást kell tartani.
II. Rész A választásokat megelőző jelölések rendje A jelölés általános szabályai 1. A párt testületi szerveibe tagnak, a párt tisztségviselőjének, valamint közjogi tisztség betöltőjének olyan személy jelölhető, aki a jelöltté válásakor a megpályázott tisztségre meghatározott feltételeknek megfelel. 2. Ha az Alapszabály a jelöléshez testületi szerv egyetértését, vagy véleményét írja elő, az egyetértést, illetőleg véleményt azt követően kell beszerezni, amikor a jelölés lebonyolításáért felelős testület a jelöltté válás feltételeinek fennállását megállapította. 3. A jelölést megelőzően az érintett kifejezetten nyilatkozik arról, hogy a jelölést elfogadja, és megválasztásának jogszabályban, vagy a párt szabályzataiban foglalt akadálya nincs. Ha összeférhetetlenség áll fenn a meglévő és megválasztott tisztségei között, a nyilatkozatnak arra is ki kell terjednie, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül megszünteti. 4. A jelölésről akkor lehet szavazást elrendelni, amikor a jelöltté válás valamennyi követelményét érvényesítették a jelöltállítás folyamatában. 5. Az Alapszabály 15. b), d) és g), valamint 16. a)-c), és e) pontjaiban foglalt testületi szervek tagjainak és tisztségviselőknek megválasztásának előkészítésére jelölést előkészítő bizottságot (a továbbiakban: JEB) kell létrehozni. Az Alapszabály 15. b), d) és g), valamint 16. a)-c), valamint e) és g) pontjaiban foglalt testületi szervek tagjainak és tisztségviselőknek megválasztásához szavazatszámláló bizottságot kell választani. A jelölés, illetve a választás lebonyolításához szükség szerint ügyrendi bizottság is választható. I A jelölési eljárás 1. Tisztségviselőnek, illetve testületi szerv tagjának csak párttag jelölhető, illetve választható. 2. Minden tisztségre és testületi szerv-tagságra több személy jelölhető. 3. Jelölt állítás az Alapszabály 37. és 38. pontja szerint történik. a. A 3 vagy 5 fős testületként a jelölést előkészítő bizottság (JEB) 90 nappal a döntéshozó testületi ülés előtt meghirdeti a jelöltállítási folyamatot. A döntéshozó testületi ülést (Kongresszus vagy taggyűlés) megelőzően, a 90 nap folyamán a JEB széleskörű konzultációt folytat a DK tagjaival a jelöltállítás folyamatáról, a lehetséges jelöltekről. b. A JEB három módon biztosítja a tagok részvételét a konzultációban: írásban, szóban vagy személyes részvétellel, ennek formái: postai és elektronikus levél, internetes belső fórum, taggyűlés, regionális konferencia és videókonferencia. c. A JEB koordinálja, összesíti a beérkezett jelöléseket, tájékoztatja a választásra jogosult testületet. d. A többségi és zárt listás választás esetén a JEB tagjai kétharmadának egybehangzó támogatásával dönt az előbbi esetében a jelöltté válásról, utóbbi esetében a listán szereplő nevekről és azok sorrendjéről. 4. Az Elnökség jelen fejezet 3. pontjában meghatározott jelöltállítási módok kiegészítéseként pályázat benyújtását is előírhatja. Elsőként a tisztségviselőket, majd ezt követően a testületi szervek tagjait kell jelölni. 2
III. Rész A választás A választás általános szabályai 1. A párton belüli általános tisztújítás időpontját az Alapszabály rendelkezéseinek tiszteletben tartásával az Elnökség határozza meg. 2. A mandátum lejárta előtt megüresedett tisztségviselői hely, vagy testületi tagság betöltésére a jelölési eljárás kezdő időpontját és a választás időpontját úgy kell megállapítani, hogy a megüresedett helyet lehetőleg 45 napon belül betöltsék. A Kongresszus által választott tisztségviselő, vagy testületi tag mandátumának idő előtti lejárta esetén az Elnökség a fenti szabálytól eltérhet, ez esetben legkésőbb a soron következő Kongresszuson kell gondoskodni a megüresedett mandátum betöltéséről. 3. A választási eljárás során elsőként a tisztségviselőket, majd ezt követően a testületi szervek tagjait kell megválasztani. 4. A választás lebonyolítása kapcsán az adott választókerületben tartható több helyszínen részgyűlés, települési csoportok szerint is, akár időben eltérően. Ebben az esetben a szavazólapokat tartalmazó urna csak az utolsó részgyűlésen történt szavazás után nyitható föl, a szavazatok összeszámolása csak az összes részgyűlés lebonyolítása után kezdhető meg. 5. Mozgóurna is alkalmazható, a szavazatszámláló bizottság két tagjának jelenlétében. 6. A szavazás nemcsak egyetlen napon, hanem egy időtartam (pl. egy hét) alatt is történ(ik)het. 7. A jelölésről, illetve a (rész)taggyűlések választásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést vezető személy, a szavazatszámláló bizottság elnöke, jegyzőkönyvvezető és két fő hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelöltek nevét, a jelölés főbb eseményeit és adatait, az érvényes, illetve érvénytelen szavazatok számát, az egyes jelöltekre a titkos szavazás során leadott szavazatok számát, a választás kihirdetett eredményét, valamint a választás során előforduló rendkívüli vagy egyéb fontos eseményeket. (A választó testület döntéseiről e szabályzathoz csatolt jegyzőkönyv minta az 1. sz. mellékletet képezi.) 8. A jelöltek neveit tartalmazó szavazólapok elkészítéséről az ülést vezető személy gondoskodik. A szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai osztják ki a szavazásra jogosultaknak. 9. A szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazást követő hatvan napig, illetőleg a panasz folytán indult jogorvoslati eljárás befejezéséig köteles megőrizni. I A szavazás módjai 1. A választás az Elnökség döntése alapján többségi szavazás vagy zárt listás szavazás útján történik. 2. A többségi szavazás szabályai: a. A jelölést előkészítő bizottság (továbbiakban: JEB) dönt a jelöltté válásról. Megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a párttagok több, mint egynegyedének szavazatát megkapta. Ha a szavazás során több jelölt kapta meg a párttagok több, mint egynegyedének szavazatát, a leadott érvényes szavazatok számának sorrendjében szereznek a jelöltek mandátumot. b. Ha az első szavazás nem vezet eredményre, a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazások során a jelöltek száma a legkevesebb leadott érvényes szavazatot kapott jelölttel csökken. c. Minden választásra jogosult annyi érvényes szavazatot adhat le, ahány tisztségre (testületi tagságra) a szavazás vonatkozik. 3
d. A választásra jogosultak a szavazólapon kihúzzák azok nevét, akikre nem szavaznak, és változatlanul hagyják azok nevét, akikre a szavazatukat adják. 3. A zárt listás szavazás szabályai: a. Zárt listás választás esetén a JEB dönt a listán szereplő nevekről és azok sorrendjéről. A listán szereplő neveken és azok sorrendjén a szavazás során változtatni nem lehet. b. Egy jelölt több listán is elfogadhat jelölést. c. Ha a zárt listás választáson több, a választandó testület (lista) létszámának megfelelő jelöltlista indult, akkor megválasztottnak azt a testületet (listát) kell tekinteni, amelyiknek a jelöltlistája az érvényesen leadott szavazatok több, mint egynegyedének szavazatát megkapta. d. Ha a zárt listás választáson egy, a választandó testület (lista) létszámának megfelelő lista indul, a testületet (listát) megválasztottnak kell tekinteni, ha a jelöltlista a leadott érvényes szavazatok több, mint egynegyedének szavazatát megkapta. Ha a jelöltlista nem kapja meg az érvényes szavazatok több, mint egynegyedének szavazatát, a jelölési eljárást újból le kell folytatni. 4. Az Elnökséget az Alapszabály 18. pontja szerint választja meg a Kongresszus: A szabályszerűen összehívott Kongresszus az előre kiküldött napirend tekintetében a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes. II A jogorvoslati eljárás 1. A választásokkal kapcsolatban a választás befejezését követően 30 munkanapon belül az Elnökségnél, illetőleg választókerületi szervezet elnökségénél lehet panaszt tenni. A bejelentésre két héten belül választ kell adni. 2. Amennyiben a bejelentő a választ nem fogadja el, 30 munkanapon belül az Etikai Bizottsághoz fordulhat. Az Etikai Bizottság a kérelemről két héten belül dönt, döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. IV. Fejezet A tagsági viszony keletkezésével kapcsolatos döntések meghozatala 1. Az Alapszabály III és IV. fejezetében taglalt párttag és regisztrált támogató tag felvételekről a választókerületi elnökségek jogosultak dönteni. Ennek hiányában az Alapszabály 46. pontjában foglaltak szerint az Elnökség dönt. 2. A regisztráció, a felvételi kérelem ténye, a párt tagnyilvántartási rendszerében jelenik meg, attól kezdődően 30 napja van a választókerületi elnökségnek a döntést meghozni, arról 8 napon belül értesíteni kell a tagjelöltet elektronikus vagy postai levélen. 3. A döntésről a választókerületi elnökségeknek számozott határozatban kell tájékoztatást adniuk a pártigazgatónak, aki gondoskodik a nyilvántartásba vételről. 4. Amennyiben a tag vagy regisztrált támogató az állandó lakcímétől eltérő választókerületben kíván tevékenykedni, arról a tag egyedi, írásbeli kérése alapján az érintett befogadó választókerületi elnökség dönt. Az eljárás módja megegyezik a tagfelvételi eljárással. V. Fejezet A választókerületi szervezet elnökének és elnökségének jelölésére és választására vonatkozó különös szabályok 1. A választókerületi szervezet elnökének személyére a párt Elnöksége tesz javaslatot a választókerületi szervezet taggyűlésének (Alapszabály 35. pont). Jelölt csak az lehet, akit az Elnökség jelöl. 4
2. Az Elnökség a jelölés megalapozottsága érdekében a jelölést megelőzően széleskörű konzultációt folytat. Az Elnökség a jelölt személyét a választókerületi szervezet elnökválasztó taggyűlése előtt legalább 15 nappal a taggyűlés tudomására hozza. 3. Az elnökjelölteket az Elnökség szóban meghallgatja. A meghallgatást az Elnökség egységes szempontrendszer alapján teszi, melyet megismertet a jelölés megtörténtekor, még a meghallgatás előtt. 4. A választókerületi elnököt az Elnökség javaslata/több jelölt esetén rangsorolt javaslata alapján a választókerületi taggyűlés választja titkos szavazással. A választókerületi elnök megválasztásához a választókerület párttagjainak több, mint egynegyedének a támogató szavazata szükséges. 5. Amennyiben az Elnökség által jelölt személy nem kapja meg a választókerületi elnökké váláshoz szükséges számú szavazatot, akkor az Elnökség új jelölése alapján új szavazást kell tartani. 6. Először a választókerületi elnököt, majd a választókerületi elnökség tagjait kell megválasztani az I. Fejezet 2. pontban foglaltak szerint. 7. A választókerületi elnökségbe javasolt tagok jelöléséről a választókerületi szervezet megválasztott elnöke a taggyűlés előtt véleményt nyilvánít (Alapszabály 35. pont). A választókerület szervezet taggyűlése a megválasztott elnök véleményétől eltérő, de a jelöltté válás feltételeit teljesítő jelölteket is megválaszthat a választókerületi szervezet elnökségébe. V A párt egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltjeinek megválasztására vonatkozó különös szabályok 1. Az Elnökség a választókerületi szervezet taggyűlésének véleménye alapján dönt a párt egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltjeiről (Alapszabály 25. c.). VI A párt polgármester- és önkormányzati képviselőjelöltjeinek megválasztására vonatkozó különös szabályok Az Elnökség a választókerületi szervezet javaslata alapján dönt a párt polgármester-jelöltjeiről és egyetértési jogot gyakorol az önkormányzati képviselőjelöltek vonatkozásában (Alapszabály 25. e.) pont). 1. A választókerületi szervezet legkésőbb az Elnökség döntéshozó ülése előtt 30 nappal köteles személyi javaslatot tenni. Az Elnökség kizárólag a választókerületi szerv által javasolt személyről dönthet. Amennyiben az Elnökség ülésén a javasolt személy nem kapja meg a szükséges számú szavazatot, akkor a választókerületi szervezet új javaslata alapján az Elnökségnek új szavazást kell tartania. Az új szavazást 15 napon belül kell megtartani. 5
IV. Rész A pártszavazás A pártszavazás lebonyolítása 1. A Kongresszus, az Elnökség, továbbá a párttagok legalább 10 %-ának kezdeményezésére, a kezdeményezők általa meghatározott kérdésekről pártszavazást kell tartani. 2. A pártszavazáson feltett kérdésnek egyértelműnek, érthetőnek és igennel, vagy nemmel megválaszolhatónak kell lennie. Ezen feltételek meglétét az Etikai Bizottság állapítja meg. 3. Amennyiben a jelen fejezet 2. pontjában foglalt feltételek nem állnak fenn, az Etikai Bizottság a kérdések pontosítására hívja fel a kezdeményezőket. Pártszavazásra bocsátani csak azokat a kérdéseket lehet, amelyek az Etikai Bizottság állásfoglalása szerint megfelelnek a jelen fejezet 2. pontjában foglalt követelményeknek. 4. A pártszavazás lebonyolítására és a szavazás eredményének megállapítására az Elnökség bizottságot (jelen fejezetben: Bizottság) hoz létre. 5. A Bizottság felelős a pártszavazással kapcsolatos szervezési feladatok összehangolásáért, a párttagság tájékoztatásért. 6. Érvényes és eredményes a pártszavazás, ha a párttagok több, mint egynegyedének azonos irányba mutat a támogató vagy elutasító szavazata. Amennyiben a pártszavazás kérdéseiben a támogató és elutasító szavazatok is megkapták a párttagok több, mint egynegyedének szavazatát, a döntés a leadott érvényes szavazatok sorrendjében született. Abban az esetben, ha a támogató és elutasító szavazatok száma ugyanannyi, a pártszavazási eljárást meg kell ismételni. 7. A párttagok a tagságuk szerint illetékes választókerületi szervezetben, vagy elektronikus úton adhatják le szavazatukat. 8. A pártszavazásra nyitva álló időtartamot a Bizottság határozza meg, ezen időtartam a személyes szavazás esetén nem lehet rövidebb 7 napnál. Az egyes szavazási napokra a szavazás időtartamát, és a szavazás lebonyolításának részletes szabályait a Bizottság határozatban állapítja meg. 9. A szavazás választókerületi lebonyolítását és a szavazatok összeszámlálását a választókerületi szervezet elnöksége által létrehozott választókerületi bizottság végzi. Ugyanezen bizottság gondoskodik a szavazás titkosságáról és szabályszerűségéről. 10. A választókerületi szervezetben leadott szavazatok eredményéről szavazási naponként, az utolsó szavazási napon pedig az adott szavazási napra vonatkozó, és az összesített eredményt tartalmazó választókerületi pártszavazási jegyzőkönyvet kell készíteni. A szavazási napi jegyzőkönyvet az adott szavazási napon, az összesített eredményt tartalmazó jegyzőkönyvet pedig az utolsó szavazási napon a Bizottságnak kell megküldeni. 11. A Bizottság a beküldött jegyzőkönyvek, illetve az informatikai összesítés alapján megállapítja a pártszavazás eredményét, erről jegyzőkönyvet készít, és azt az Elnökségnek haladéktalanul megküldi. 12. A pártszavazás összesített eredményét az Elnökség teszi közzé. 13. A pártszavazás technikai lebonyolításáért a pártigazgató a felelős. 6
I A kifogás 1. A pártszavazás lebonyolítása miatt a pártszavazás összesített eredményének közzétételétől számított 5 munkanapon belül bármely párttag kifogással élhet, amelyet a párt Etikai Bizottságához kell benyújtani. 2. Az Etikai Bizottság a kifogásról annak beérkezésétől számított két héten belül kialakítja álláspontját, és arról a bejelentőt, és az Elnökséget tájékoztatja. A továbbiakban irányadó az Etikai és fegyelmi szabályzat. V. Rész Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések 1. Az elektronikus úton való szavazás technikai, informatikai feltételeit az Elnökség megteremti, valamint határozat állapítja meg az elektronikus úton történő szavazás rendjét. 2. A II. Rész 5. pontjában foglalt bizottságok létrehozásának módját, feladatait, működési rendjét az Elnökség határozza meg. 3. A II. Rész I 4. pontjában körülírt pályázat kötelező tartalmi elemeit az Elnökség határozza meg. 4. Ez a szabályzat az elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, 2013. február 25. 7