A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés jelenleg hatályos jogi szabályozása Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 9. cikk (1) (2) bekezdésében említett elemeket tartalmazó, a 10. cikk (1) bekezdése szerinti jelentés) 2009. október
I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre vonatkozó hatályos jogszabályok az alábbiak: Törvények 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (továbbiakban: VET) 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról Kormányrendeletek 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról Miniszteri rendeletek 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjakról 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról 91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól 2
II. ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ Magyarország a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szóló 2004/8/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően létrehozta a nagy hatásfokú, hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési folyamatból (továbbiakban: KHVT) származó villamos energia eredetigazolási rendszerét. A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv szerint a villamosenergia-termelő berendezések létesítése, üzemeltetése, teljesítményének növelése, a termelés szüneteltetése és a termelő berendezés megszüntetése hatósági engedélyezés után lehetséges, e tevékenységeket a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 74. -ának (1) bekezdése szerint a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedély alapján lehet gyakorolni. A kapcsolt energia-termelés, illetve a KHVT kapacitás 2003 óta jelentősen bővült, és az elmúlt években a KHVT folyamatban előállított villamos energia mennyisége is növekedett. Ugyanakkor megfigyelhető az a törekvés is, hogy mivel a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termelés piaca a telítettség felé közeledik a befektetők a nem távhő célú termelés piacát is megcélozták, jellemzően 6 MW alatti egységteljesítményű, kapcsoltan termelő kiserőművek létesítésével. A központi hűtési energia piaca még nem terjedt el Magyarországon olyan mértékben, ahogy a nemzetközi gyakorlat mutatja. Ennek a piacnak a felfutása várható jelentős lendületet hozhat a kapcsolt hűtési energia és ezzel együtt termelt villamos energia értékesítésben. Jelenleg nem látunk olyan jogszabályi vagy szabályozási akadályt, amely a kapcsolt termelés terjedését gátolná, de mivel az egyik legnagyobb hőpiac, a távfűtés területén a gazdaságosan kielégíthető hőigény majdnem teljes mértékben már KHVT-ből származik, ezért a további bővülési lehetőségek erősen korlátosak. 3
III. A KHVT ERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEK ÉS EGYÉB ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A kapcsolt termelést folytató erőművek esetében az alábbi engedélyek, illetve eljárások szükségesek az erőmű adottságaitól és tevékenységétől függően: 1. Tevékenység (létesítés és működés) feltételei villamos energia a) 0,5 MW alatti teljesítőképességű mikro erőmű létesítése, villamosenergia-termelése nem engedélyköteles b) 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű létesítése, villamosenergia-termelése kiserőművi összevont engedélyhez kötött c) az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, teljesítményének növelése önálló létesítési és működési engedélyhez kötött. A VET 74. -a (1) bekezdés b) pontja előírja, hogy a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítményű kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztása és megváltoztatása, létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének szüneteltetése, megszüntetése és a kiserőmű megszüntetése engedély köteles tevékenység. Ezen tevékenységeket a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban: Hivatal) által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni: Ebből értelemszerűen következik, hogy a 0,5 MW alatti teljesítőképességű mikro erőmű létesítése, villamosenergia-termelése nem engedélyköteles, mikro erőművek esetében csupán a hálózathoz történő csatlakozás kötött feltételekhez. A VET 80. -a szerint a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű létesítése esetén egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az egyszerűsítés abból áll, hogy a Hivatal a kiserőmű létesítésére és villamosenergiatermelésére (működésére) vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki. A villamos energia termelő berendezés esetében (beleértve a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést is megvalósító berendezéseket) kiserőművi összevont engedélyt a Hivataltól kell kérni. Az összevont villamos engedély a kiserőművek elsődleges energiaforrásának megválasztására, a berendezés létesítésére és a villamosenergiatermelésére vonatkozik. A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőműnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. -a szerinti kivitelezése csak a jogerős kiserőművi összevont engedély közlését követően kezdhető meg. A kivitelezés határidejét a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg. A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább két hónappal az engedélyes köteles az üzembe helyezésről a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót tájékoztatni. A kiserőművi összevont engedély határozott időtartamra szól és meghosszabbítható. Az engedély hatályát a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg. 4
Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű nagyerőmű létesítése, villamosenergiatermelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, teljesítményének növelése csak a létesítési és működési engedély birtokában kezdhető meg. Az engedély iránti kérelmet a VET 81. -a szerint a Hivatalhoz kell benyújtani. A hő- és villamos energiát kapcsoltan termelő kiserőművek (50 MW névleges villamos teljesítmény alatti erőművek) engedélyezési eljárása a távhő, illetve a villamos energia szempontjából eltérő. 2. Távhőtermelő létesítmény létesítésére és működésére vonatkozó feltételek Amennyiben a kapcsolt energiát termelő erőmű egyben távhőt is termel, abban az esetben a tevékenység folytatása a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerint a következőképpen történhet: a) az 5 MW alatti távhőtermelő létesítmény létesítése nem engedélyköteles tevékenység. b) 5 MW vagy annál nagyobb névleges hőteljesítményű távhőtermelő létesítmény létesítése, ha a telephelyen a távhőtermelő berendezések névleges összes hőteljesítménye az 50 MW-ot nem éri el, egyszerűsített engedélyezési eljáráshoz kötött; c) 5 MW vagy annál nagyobb névleges hőteljesítményű távhőtermelő létesítmény létesítése, ha a telephelyen a távhőtermelő berendezések névleges összes hőteljesítménye az 50 MW-ot eléri vagy meghaladja engedélyezési eljárás tárgya, önálló létesítési és működési engedélyhez kötött. Távhő engedélyezési eljárás: kapcsolt energiatermelő berendezés létesítése esetén, 5 MW hőteljesítmény és a fölött, távhő termelő berendezés létesítési engedélyt kell kérni a Hivataltól (5 MW alatt hőtermelő berendezés létesítése nem engedély köteles). A berendezés üzembe helyezése után, a sikeres próbaüzemet követően, távhőtermelői működési engedélyt kell kérni, teljesítményhatártól függetlenül. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt) szerint a Magyar Energia Hivatal adja ki, vagy módosítja a távhőtermelő létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyt, valamint a távhőtermelői működési engedélyt, ha a létesítményben hőés villamos energiát külön-külön vagy kapcsoltan állítanak elő és a hőenergiát - részben vagy egészben távhőszolgáltatási célra termelik. A Tszt. 12. (1) bekezdése szerint a távhő termelése és szolgáltatása - teljesítményhatár nélkül - engedélyköteles tevékenység. Az 5 MW vagy annál nagyobb névleges hőteljesítményű távhőtermelő létesítmény létesítése, bővítése, átalakítása, teljesítményének növelése és csökkentése, tüzelőanyagának megváltoztatása (a továbbiakban együtt: létesítés), továbbá megszüntetése engedélyköteles tevékenység. Az 5 MW-nál kisebb névleges hőteljesítményű létesítményre csak távhőtermelői működési engedélyt kell kérni és kiadni. 5
A távhőtermelői tevékenység és a létesítés esetében, ha a telephelyen a távhőtermelő berendezések névleges összes hőteljesítménye az 50 MW-ot nem éri el, egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A telephelyen 50 MW beépített összes hőteljesítménynél kisebb névleges teljesítményű távhőtermelő berendezés esetében a Tszt. 12. (5) bekezdése szerinti egyszerűsített engedélyezési eljáráshoz a létesítési és működési engedély kérelmezőjének nem kell a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tszt Vhr) 3. (1) bekezdés k) pontjában (az egyedi közüzemi szerződés alapján a hőt vásárolók megnevezését cégnév, cím és mennyiség megjelölése), valamint annak 3. (2) bekezdés d)-g) pontjaiban foglaltakat teljesítenie, vagyis nem kell benyújtania a középtávú távhőigény (5 év) kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állására szolgáló szerződéseket, a távhőszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerződést, kulturális örökségvédelmi hatástanulmányt, a jogszabályban előírt egyéb engedélyeket. A távhőtermelő létesítmény létesítéséhez és működéséhez szükséges engedély iránti kérelmet a Magyar Energia Hivatalhoz, mint engedélyező hatósághoz kell benyújtani. Ha az engedélyeztetni kívánt tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az engedélyt a kérelemhez mellékelni kell. A távhőtermelő létesítmény használatbavétele előtt üzembe helyezési eljárást kell lefolytatni. Az eredményes üzembe helyezési eljárást követően - kérelemre - a távhőtermelő létesítményre működési engedélyt kell kiadni. A távhőtermelő létesítmény működéséhez szükséges működési engedély határozatlan időre szól. A létesítési és működési engedély tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás szabályait és az engedély kiadásának rendjét a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet határozza meg. Az engedélyezési eljárás megkülönböztetéstől mentes és objektív működését az biztosítja, hogy a Hivatal az engedély kiadását csak a jogszabályban rögzített feltételek fennállása esetén tagadhatja meg. A Hivatal által az e törvény alapján jogerős határozattal kiadott, létesítési és távhőtermeléssel kapcsolatos engedélyek, engedélymódosítások, engedély-visszavonások rendelkező részét és azok indokolását nyilvánosan kell közzétenni. A Tszt. alapján kiadott, a távhőtermeléssel és távhőszolgáltatással kapcsolatos engedélyeket és azok indoklását az engedélyező hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon, három munkanapon belül kell közzétenni. 0,5 MW és 50 MW beépített villamos teljesítmény között, valamint 5 MW és ennél nagyobb névleges hőteljesítményű kapcsoltan termelő (kogenerációs) erőmű létesítésénél beadandó kérelmek tehát időrendi sorrendben: Elsődleges energiaforrás megválasztása fázisban: kiserőművi összevont engedély iránti kérelem (VET alapján) Létesítés előtt: távhő termelő berendezés létesítési engedély iránti kérelem (Tszt. alapján) Üzembe helyezés után: távhőtermelői működési engedély iránti kérelem (Tszt. alapján). 6
3. A nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből származó villamos energia mennyiségének az igazolására szolgáló eredetigazolási eljárás Az eredetigazolások hazai bevezetését a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 12. (1) bekezdése írja elő. A 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint az eredetigazolás adott naptári évben megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia azon mennyiségét (MWh mértékegységben) igazoló bizonyítvány, amely megfelel kapcsolt energiatermelés esetén a nagy hatásfokú kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet feltételeinek. Az irányelvekkel összhangban a hazai szabályozás is egyértelmű a tekintetben, hogy az eredetigazolás megszerzése önmagában nem jelent jogosultságot semmilyen állami támogatásra. A 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdése alapján az értékesítőnek a tárgyévet követően eredetigazolással kell igazolnia, hogy az általa a tárgyévben termelt és értékesített villamos energia adott mennyisége megfelel a rendelet, valamint kapcsolt energiatermelés esetén a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet követelményeinek. A kötelező átvételi rendszerben értékesített villamos energia mennyisége nem haladhatja meg az eredetigazolás által adott évre igazolt villamosenergia-mennyiséget. Az eredetigazolási kérelmeket legkésőbb a tárgyévet követő február 28-ig kell benyújtani. A kérelem elbírálásához a Hivatal a kérelmezőtől, a hő-, illetve a villamos energia vásárlójától valamint a közcélú földgázhálózatba történő betáplálás esetén a biogáz előállítójától, - határidő megjelölésével - további adatokat, információkat kérhet. A 2004/8/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban a nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből származó villamos energia esetén az eredetigazolás alkalmas arra, hogy a villamos energia termelője igazolhassa az általa termelt villamos energia vonatkozó rendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelőségét. Az eredetigazolás a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazza. Eszerint az eredetigazolás tartalmi elemei a következők: A nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia eredetét igazoló bizonyítvány a következőket tartalmazza: a) a bizonyítvány sorszámát b) termelő megnevezését, székhelyét, c) az időszak (naptári év) megjelölését, amely alatt az energiát megtermelték, d) a telephely megnevezést, címét, ahol a villamos energiát termelték, e) a berendezés megnevezését, azonosítóját, típusát, f) a berendezés névleges hő- és villamos teljesítőképességét, g) az energiatermeléshez felhasznált energiahordozó(k) megnevezését, fűtőértékét, mennyiségét, h) a nagy hatásfokú hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét, i) a berendezés fajlagos villamosenergia-termelési mutatójának értékét (szigma névl ), j) a hőtermelés és a villamosenergia-termelés részhatásfokának, valamint az összhatásfok értékét, 7
k) az energia-megtakarítás számításánál figyelembe vett referencia-hatásfok értékeket (hőtermelés és a villamosenergia-termelés), l) a elsődleges energiaforrás-megtakarítás értékét %-ban kifejezve, m) a kapcsoltan termelt hőenergia felhasználásának a módját és célját. 4. A kapcsolt hőtermeléssel foglalkozó termelőegységek hálózatra csatlakozásának eljárása (nem hatósági eljárás). A KHVT egységek hálózathoz való csatlakozásának műszaki és adminisztratív feltételeit a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében megtalálható Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat, és a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet tartalmazza. A kis KHVT egységek (amelyeknek beépített villamos kapacitása 1 MW e alatti) és a mikroegységek (amelynek legnagyobb villamos kapacitása 50 kw e alatti) hálózati csatlakozási feltételeinek speciális szabályait a Villamos Ellátási Szabályzatok tartalmazzák, a kis KHVT egységekre az Elosztói Szabályzat 6/a melléklete, míg mikroegységekre az Elosztói Szabályzat 6/b melléklete vonatkozik. A VET 27. -a szerint az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszerhasználóval együttműködni. A hálózati engedélyesnek az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható. Ha ezen feltételek nem teljesíthetőek, az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes a műszaki lehetőségek fennállása esetén köteles egy másik csatlakozási pontot felajánlani, ahol a csatlakozás biztosítható. A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. III. ÖSSZEFOGLALÁS 1. A fent ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a kapcsolt energiatermelés növelése előtt nincsenek jogszabályi korlátok mivel az engedélyezésre és az eredetigazolások kiállítására jogszabályban feljogosított hatóság, a Magyar Energia Hivatal, egy, a piaci szereplőktől teljesen független szervezet. A Hivatal az új erőműegység létesítésére, működtetésére vonatkozó engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel, és tartalmazza a jogszabályban előre lefektetett mellékleteket, tartalmi elemeket. Az engedélyezési eljárás megkülönböztetéstől mentes és objektív működését az biztosítja, hogy a Hivatal az engedély kiadását csak a jogszabályokban ismertetett esetekben tagadja meg, különösen a következő esetekben - a jogszabályi előírások nem teljesülnek, jogszabályi feltételek hiányoznak, 8
- a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek, - a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, - a kérelmező, vagy jogelődje bármely engedélyét az engedély iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül visszavonták, - a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt. 2. Azzal, hogy a Hivatal minden, jogszabály kérelmező számára kiadja az engedélyt, versenytárgyalás szervezése és tartása nélkül is biztosítva van a lehetőség minden vállalkozás számára, hogy új kapcsolt termelő egységet létesítsen, így a 2004/8/EK irányelv 9. cikk (2) bekezdésének alkalmazása Magyarország esetében nem indokolt. 3. A Hivatal a 2004/8/EK irányelv 9. cikk (1) d) pontjával összhangban új termelői kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményét betartva, a következő szempontok érvényesítésével jár el: a) a villamosenergia-rendszer és elemeinek biztonsága; b) a közegészség és a közbiztonság védelme; c) a környezet és természet védelme; d) helykiválasztás; e) energiahatékonyság javítása; f) megújuló energiaforrások elsőbbsége; g) fejlett műszaki megoldások alkalmazása; h) a villamosenergia-ellátás biztonsága; i) a felhasználók védelme. Ezt az is igazolja, hogy az engedély megadásához szükséges feltételek a VET-ben, illetve annak végrehajtását segítő részletes jogszabályokban rögzítettek, és minden piaci szereplő előtt megismerhetőek. Az engedélyező, és az eredetigazolást kiállító hatóság feladatai és eljárásrendje szintén jogszabályban rögzített. 4. A kapcsolt energiatermelés engedélyezésére vonatkozó eljárások a 2004/8/EK irányelv 9. cikk (1) bekezdésének eleget téve nem jelentenek túlzott adminisztratív terhet. Az adminisztrációs kötelezettség a szükséges mértékben arányos az erőművi kapacitással. Könnyített és egyszerűsített engedélyezési követelmények és eljárási szabályok vonatkoznak a kis erőmű egységekre, sőt, a mikro erőmű egységek esetében nincs is szükség a VET szerint engedélyre, így azok létesítése ténylegesen egyszerű és gyors lehet. 9