FELADATLAP AZ EPOSZ ÉS KOMIKUS EPOSZ FEJEZETHEZ (A) 1. Állítsd helyes sorrendbe a következő rövidhír mondatait! Döntésedet indokold is meg! a) A lóversenypályán megcélozta annak a lónak a lábát, amelyik éppen lehagyni készült jelöltjét. b) Így aztán az egyes futamokon nagy összegeket nyert. c) Egy kanadai bíróság bűnösnek találta és szabadságvesztésre ítélte Sally Vynert, aki lézer segítségével szélhámoskodott. A jó sorrend: Indoklás: 2. Ki mondja kinek? Írd a részlet mellé, hogy az idézetben melyik szereplő kihez szól! a) Társak, Senkise öl meg csellel, senki erővel! b) Mért akarod, te szegény, piszkálni tovább a vadembert? Hisz csak imént is a szárazföld fele űzte hajónkat Vissza a vízbevetett kővel, már majd odavesztünk. c) Lelkem lelke, bocsáss meg, Hogy kételkedni merék Hűséged acél láncának Állhatatosságában. d) Jerünk csak, Itt a világ szeme láttán Nem akarlak csúffá tenni de otthon Majd megkapod a magadét! 3. Olvasd el Vergilius Aeneis című eposzának bevezető sorait és Csokonai Vitéz Mihály A csókok című regényének bevezetését, majd oldd meg a feladatokat! 1
Harcokat énekelek s egy hőst, akit Ítaliába, Trója vidékéről lávín partig, legelőször űzött végzete; sok földet, tengert bebolyongott, égi erők és Júnó nem-feledő dühe folytán és sok háborut is tűrt, míg várost alapított, isteneit Latiumba vivén, honnét a latin faj, Alba atyái s Róma magas bástyái erednek. Mondd, mi gyötörte a menny úrnőjét, Múzsa, hatalmát sértve miért érezte, hogy oly sok kínba kevervén ezt a kivált jámbor férfit, boritotta ezernyi bajjal is? Ekkora hát a harag kebelében az égnek? (Vergilius: Aeneis, Első ének, 1 11. sor) lávín partig: Aeneas Lavínium néven fog itt várost alapítani, tehát ennek a későbbi városnak a partjáig Júnó: a görög Héra római megfelelője Latium: az a vidék, ahol a mai Róma is fekszik Alba atyái: Alba Longa városának vezetői Csókokat éneklek én, s egy boldog párt, ki a tiszta szerelmet addig érezte, addig fáradott annak rózsás útján, hogy sokára csakugyan a boldog jutalmat egymás ajakán ezer édes csókokba feltalálta. Beszéld el, Ámor, te, aki oly igazságos ura vagy a mi szíveinknek, a Melites és Rozália történeteit, avagy lelkesítsd harmóniai erővel az én gyenge lantomat, hogy én a csókokat is énekelhessem. Természet ura! Te, aki erősebb vagy a halálnál, tedd halhatatlanná az én nevemet, s míg azok a borostyános poéták, kik a pusztító, öldöklő és gyújtogató héroszok latorságait trombitálják, a jövendő aranykor előtt vétkessé tennék magukat, esmértess meg te engemet, ki a természet kincseinek éneklője vagyok, esmértess meg az emberi nemzet legszebb, legérzékenyebb s talán legháládatosabb részével. Adj nékem ezek közül, ha Rozáliát nem is, legalább egy szerelmes Rózit. [ ] (Csokonai Vitéz Mihály: A csókok) Ámor: a szerelem istene a római mitológiában Melites és Rozália: róluk szól a mű harmóniai erővel: költői erővel Természet ura!: a szerelem istenét szólítja meg így héroszok: hősök latorságok: gazemberségek esmértess: ismertess a) Emeld ki a Csokonai-szemelvényből azt a mondatot, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a minta az Aeneis! b) Keress még hasonlóságokat és ellentéteket a két szövegben! HASONLÓSÁGOK: 2
AENEIS KÜLÖNBSÉGEK A CSÓKOK c) Hogyan jellemzi Csokonai a Múzsáját, Ámort: vagyis a Szerelem istenét? d) Mit vár Csokonai Ámortól? e) Milyen viszonyt fogalmaz meg Csokonai a borostyános poétákkal, vagyis az eposz harcias hagyományával? f) Mit jelenthet a bevezetést záró mondat: Adj nékem ezek közül, ha Rozáliát nem is, legalább egy szerelmes Rózit.? g) Foglald össze ennek alapján, milyen viszonyban áll Csokonai és Vergilius műve! 4. Állapítsd meg, hogy az alábbi mondat bevezetés, befejezés vagy egyik sem! Indokold döntésed! Indoklásodban hivatkozz azokra a nyelvi és nem nyelvi elemekre, amelyek segítették a döntésed! A továbbiakban részletesebben foglalkozunk a pszicholingvisztikának a tanító számára is hasznosítható területeivel. a) A részlet befejezés azért lehet / nem lehet, mert: b) bevezetés azért lehet / nem lehet, mert: 3
c) A részlet se befejezés, se bevezetés nem lehet, mert: 5. Nézetek A helység kalapácsáról Írj bírálatot vagy méltatást Petőfi művéről az alábbi nézőpontok egyikéből: a) Egy olyan olvasó szavaival, aki szerint felháborító, ahogy ez a mű gúny tárgyává teszi egy nemes műfaj hagyományait s a benne szereplő embereket b) Egy olyan olvasó szavaival, aki lelkendezik azon, hogy mennyire vicces és fordulatos ez a mű c) Egy filmrendező szavaival, aki filmet szeretne forgatni A helység kalapácsából, és pályázatában arról ír, hogy mennyire alkalmas ez a mű a megfilmesítésre (Válassz egyet a nézőpontok közül, és vele azonosulva írj A helység kalapácsáról!) 6. Fogalmazz két rövidhírt Odüsszeusz kalandjáról a Küklópsszal! Az egyiket a Küklópszéletnek, a másikat egy pártatlan hírújságnak írd! Hír a Küklópszéletben 4
Hír egy pártatlan hírújságban 5
FELADATLAP AZ EPOSZ ÉS KOMIKUS EPOSZ FEJEZETHEZ (B) 1. Állítsd helyes sorrendbe a következő rövidhír mondatait! Döntésedet indokold is meg! a) A lóversenypályán megcélozta annak a lónak a lábát, amelyik éppen lehagyni készült jelöltjét. b) Így aztán az egyes futamokon nagy összegeket nyert. c) Egy kanadai bíróság bűnösnek találta és szabadságvesztésre ítélte Sally Vynert, aki lézer segítségével szélhámoskodott. A jó sorrend: Indoklás: 2. Ki mondja kinek? Írd a részlet mellé, hogy az idézetben melyik szereplő kihez szól! a) Mit mondjak legelőször néked, mit legutolszor, Mert hisz olyan sok kínt-bajt mértek az égilakók rám. Hát legelőbb nevemet mondom meg, hogy ti is aztán Tudjátok, s hogy majd, ha halálom napja le nem sújt, Fűzzön is egybe barátság, bármily messze a házam. b) Kik vagytok? Merről járjátok a tengeri ösvényt? Dolgotok is van-e, vagy csak amúgy vaktába bolyongtok, Mint a kalóz népség?... c) Én ütlek agyon Én vagyok a kétségbeesés! d) Én bujtogatám őt, Hogy csapja el a kelmed keziről A szemérmetes Erzsókot, Mert kendet utálom, Mint a kukorica-gölődint. 3. BÉKAEGÉRHARC Olvasd el a Homérosznak tulajdonított Békaegérharc című vígeposz és Csokonai Vitéz Mihály Békaegérharcának bevezetését, majd oldd meg a feladatokat! 6
HOMÉROSZI BÉKAEGÉRHARC Kezdve a dalt, legelőbb Helikonról kérem a Múzsák drága karát, szálljon kebelembe, az énekemért, mit táblámon firkantva imént térdemre helyeztem, roppant harci viszályt, Árész hadizajteli dolgát vágyom vetni fülébe az összes földilakóknak, békák ellen mint rontott a vitézi egérnép, úgy cselekedve, miként hajdan földszülte Gigászok, mint a halandók közt rege szólt; hát kezdete ez volt. (Devecseri Gábor fordítása) Helikon: egy hegy Görögországban, ahol a mítosz szerint múzsák laknak Árész: a háború istene Gigászok: Gaia, a Földanya óriás gyermekei, kikkel az istennő fia újdonsült hatalmát akarta megdönteni CSOKONAI: BÉKAEGÉRHARC Felfohászkodás Míg elkezdeném énekem, Instálom a Múzsámat, Pindusi dohánnyal nekem Töltse meg a pipámat; Hogy kezdhessek énekembe, Melyet minap hevertembe Firkáltam a térdemen. Első pipa dohány Ama rettentő lármának Kezdek leírásába, Fegyverek mint ropogának Mars szörnyű csatájába; Mikor, mint a földtől nemzett Hatalmas óriás nemzet Granatéros serege: Úgy rohant az egereknek Hatalmas armádája A békákra, bár ezeknek Sűrűn tüzelt puskája. Amint láttam a nóvákban, Írva a hadi aktákban, Így volt első kezdete. instálom: kérem Pindusi: a Pindosz görögországi hegység, említése azt sugallja, hogy ez a dohány a költészet földjéről való. Mars: Árész görög isten római megfelelője granatéros serege: a gránátos sereg a korabeli francia hadsereg egy fontos fegyvernemére utal armádája: hadserege nóvák: hadijelentések a) Keresd meg a kapcsolatokat a két vígeposz bevezető sorai között! Írd ki az eredeti kifejezések megfelelőit Csokonai verséből! A HOMÉROSZI BÉKAEGÉRHARC CSOKONAI MŰVE 7
Kezdve a dalt kérem a Múzsák drága karát szálljon kebelembe mit táblámon firkantva imént térdemre helyeztem Pindusi dohánnyal nekem / Töltse meg a pipámat. roppant harci viszályt, Árész hadizajteli dolgát mint hajdan földszülte Gigászok békák ellen mint rontott a vitézi egérnép b) Békák és egerek élethalálharcáról szól a két vígeposz. Miért lesz komikus már tárgyválasztásában egy ilyen eposz? c) Csokonai vígeposzában ehhez ráadásul a korabeli francia-osztrák háborúra való utalások kapcsolódnak (békák = franciák, egerek = osztrákok). Ez miért lehet újabb komikumforrás? d) A Békaegérharc tehát komikus eposz, mint A helység kalapácsa. Értelmezd Csokonai művének bevezetését mint az eposz műfaj paródiáját, és foglald össze, hogy az eposzparódiának milyen eszközeit találod meg benne! 4. Állapítsd meg, hogy az alábbi mondat bevezetés, befejezés vagy egyik sem! Indokold döntésed! Indoklásodban hivatkozz azokra a nyelvi és nem nyelvi elemekre, amelyek segítették a döntésed! 8
A továbbiakban részletesebben foglalkozunk a pszicholingvisztikának a tanító számára is hasznosítható területeivel. a) A részlet befejezés azért lehet / nem lehet, mert: b) bevezetés azért lehet / nem lehet, mert: c) A részlet se befejezés, se bevezetés nem lehet, mert: 5. Megérkezés a szigetre Olvasd újra Odüsszeusz leírását a küklópszok földjéről és az ezzel szomszédos kis szigetről (9. ének 105 41.)! Ennek alapján készíts leírást te magad egy idegenforgalmi iroda prospektusába egy turista szemével egy régész szemével, aki Homérosz eposzának alapján Odüsszeusz utazásának nyomait keresi a szigeten! (Válassz egyet a három nézőpontból!) 9
6. Fogalmazz két rövidhírt Odüsszeusz hazatéréséről! Az egyiket egy hatásvadász bulvárlapnak, a másikat egy pártatlan hírújságnak írd! Hír a bulvárlapban Hír egy pártatlan hírújságban 10