A kultúrák közötti párbeszéd európai éve Az év céljai 2008 "A kultúrák közötti párbeszéd európai éve" az Európai Unióban. Az ötlet az Európai Bizottság első szlovák tagja, az oktatás, képzés, kultúra és ifjúság ügyeiért felelős Ján Figel' nevéhez kötődik, aki már a 2004 szeptemberében előterjesztette az elképzelést. A kezdeményezés célja - amelyet jól érzékeltet a párbeszéd évéhez választott jelmondat, az "Együtt a sokféleségben" is -, hogy közelebb hozza egymáshoz Európa polgárait, az Európában élő népek kulturális sokféleségén keresztül hirdesse az európaiság eszméjét. Az eseménysorozat nyolc témakörön keresztül - kultúra és média, oktatás és tudomány, migráció, kisebbségek, többnyelvűség, vallás, munkahely és ifjúság - szeretné elősegíteni egymás jobb megismerését és a békésebb egymás mellett élést. Az európai év üzeneteit az Európai Unió elsősorban a fiatalokhoz kívánja eljuttatni, és őket szeretné bevonni a programokba is. Az Európai Bizottság nem statikusan képzelte el az évet. Kiemelkedő csúcsrendezvények helyett kisebb események és megnyilvánulások füzérével kívánják érzékeltetni, hogy 2008-nak mind a 366 napján történik valami, ami a kultúrák közötti párbeszéd fontosságára utal. A szervezők eltökélt szándéka volt, hogy a lehető legtöbb partnerrel társuljanak. A következőkben a teljesség igénye nélkül veszünk sorra néhányat a már megvalósult, illetőleg a még előttünk álló hazai programok, valamint a kultúrák közötti párbeszéd európai évéhez kapcsolódó érdekes uniós kezdeményezések közül. 7 emblematikus projekt Az Európai Unió lebonyolított egy nyílt pályázatot, amelyen hét 1. oldal
európai projekt nyert támogatást, s ezek közül háromnak van magyarországi résztvevője. Fotópályázat Az Európai Bizottság még az év elején fotópályázatot írt ki Cultures on my street (Kultúrák az utcámon) címmel A kultúrák közötti párbeszéd európai éve 2008 alkalmából. A pályázatra 2008. június 30-ig olyan fotókkal jelentkezhet bárki, aki az Európai Unió polgára, amelyek a kulturális sokféleséget, a különböző kultúrák közötti kommunikációt és kapcsolatokat jelenítik meg utcai pillanatfelvételek formájában. A beküldött képekre a verseny hivatalos oldalán (www.street-cultures.eu/) lehet szavazni. A közönségdíjas kép készítőjén kívül a másik nyertes alkotót a művészekből, szakértőkből és az Európai Bizottság képviselőiből álló zsűri választja ki a kreativitás, a technikai minőség, a tartalom megjelenítésének módja és a kifejezőkészség alapján. Az év nagykövetei Fontos szerep jut az év uniós és hazai nagyköveteinek. Ők olyan ismert közéleti személyiségek, művészek, sportolók, akik elkötelezettek az eseménysorozat eszméi, céljai iránt, és segítik azokat megismertetni a társadalommal. Európai szintű nagykövetek: Agnieszka Holland lengyel rendező és forgatókönyvíró Radu Mihăileanu román származású francia filmrendező Jean-Pierre és Luc Dardenne belga filmrendezők Jack Martin Händler szlovák karmester Abd Al Malik francia rap/slam énekes Jordi Savall spanyol csellista és viola da gamba-művész Charles Aznavour francia énekes Adam Michnik lengyel író, Szolidaritás-aktivista, lapszerkesztő 2. oldal
Henning Mankell svéd író, forgatókönyvíró Marjane Satrapi iráni születésű, Párizsban elő képregényszerző, író Fazil Say török zeneszerző és zongoraművész Marija Serifović szerb énekesnő Marko Peljhan szlovén színházi- és médiaművész Paulo Coelho brazil író Az év hazai nagykövetei Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművészek Kerekes Band zenekar Polgár Judit nemzetközi sakknagymester Varga Dániel vízilabdázó A hazai végrehajtásért felelős testület Nemzeti szinten az évet - független szakértők bevonásával - az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a KultúrPont Iroda koordinálja. A KultúrPont az év programjait hazai kulturális, oktatási, ifjúsági és más civil szervezetekkel közösen valósítja meg, tehát az - egyébként több tagország által is alkalmazott - alulról építkező modellt választotta. Az év elsődleges célcsoportját hazánkban is a fiatalok jelentik. Fontos célkitűzés, hogy minél több program valósuljon meg Budapesten kívül. Ötletpályázat A KultúrPont Iroda arra törekedett, hogy minél több, a témával kapcsolatos kezdeményezést gyűjtsön össze és adjon közre. Ennek érdekében az OKM-mel közösen 2007 júniusában széles körű felhívást tett közzé kulturális, oktatási, önkormányzati, egyházi és civil szervezetek körében. Mintegy negyven projekt (konferenciák, fesztiválok, kiállítások, oktatási projektek, nemzetiségi programok) került hivatalosan az európai év "ernyője" alá, és további harminc használhatja annak logóját. A hivatalos 3. oldal
programoknak a KultúrPont Iroda segít abban, hogy minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak. A programhoz év közben is lehet csatlakozni. Amennyiben egy javaslat megfelel az európai, illetve a magyar célkitűzéseknek, bekerülhet a kultúrák közötti párbeszéd európai évének eseménynaptárába. Képzés-konferencia Ugyancsak külön említést érdemel az a szeminárium, amelyet a KultúrPont Iroda rendezett 2008. április 23-án és 24-én, "Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló, interkulturális projektek menedzselése" címmel, nemzetközi szakemberek részvételével. A rendezvény egyben a kultúrák közötti párbeszéd európai éve kezdeményezés egyik hivatalos magyarországi programja volt. A szeminárium céljául azt tűzték ki a szervezők, hogy újszerű koncepciókat mutasson be a nemzetközi együttműködésről, az interkulturális kapcsolatokról, és közvetlen, praktikus segítséget nyújtson azoknak, akik nemzetközi együttműködéssel vagy tartalommal valósítanak meg programokat. A szeminárium előadói között volt Monica Urian de Sousa, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának képviseletében, aki a kezdeményezés átfogó, európai szintű programját ismertette. Jean-Pierre Deru, a brüsszeli Marcel Hicter alapítvány igazgatója a hálózatok szerepét, a hálózati együttműködések titkait választotta témájául. Julia Rowntree brit forrásteremtési szakember saját tapasztalatai segítségével adott betekintést arról, hogyan alkotható kölcsönösen előnyös kapcsolat az üzleti szféra, a művészeti és civil kezdeményezések között. Kiss Balázs, az Artemisszió Alapítvány munkatársa pedig azokról az interkulturális kompetenciákról beszélt, amelyek nélkülözhetetlenek a nemzetközi projektek sikeres létrehozásához és megvalósításához. A kétnapos szemináriumon az előadásokat követően az előadók interaktív műhelyfoglalkozásokon ösztönözték a hallgatókat arra, hogy a hallottakat saját szervezetük szemszögéből is értelmezzék. 4. oldal
Az Anna Lindh Alapítvány és a Párbeszéd éjszakája 2008. május 22-én, a "Párbeszéd éjszakáján" az Euro-mediterrán Partnerség program harminchét tagországában - köztük hazánkban - együtt ünnepelték a kultúrák közötti párbeszédet. A partnerség - amely az Európai Unió és tizenkét mediterrán ország (Algéria, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Málta, Palesztin Nemzeti Hatóság, Szíria, Törökország és Tunézia, valamint megfigyelőként Líbia és Mauritánia) kapcsolatainak keretéül szolgál - 1995-ben, Barcelonában indult útjára. 2005 áprilisában az Európai Bizottság és az euro-mediterrán országok támogatásával elindult az Anna Lindh Euro-mediterrán alapítvány a kultúrák közötti párbeszédért. (Anna Lindh Svédország 2003-ban merényletben elhunyt külügyminisztere volt.) Az alapítvány olyan projektekhez nyújt anyagi támogatást, amelyek elsősorban a fiatalokhoz szólnak, hozzájárulnak a kulturális sokszínűség megjelenítéséhez és a kultúrák közötti párbeszédhez. A 2008-as uniós év jegyében indították el az "1001 akció a párbeszédért" című kampányt, amelynek a fő eseménye volt a "Párbeszéd éjszakája". A kampány célja, hogy ösztönözze az embereket egymás kölcsönös megismerésére és az egymás iránti tisztelet előmozdítására az euro-mediterrán régióban, illetve serkentse a témával kapcsolatos események szervezését. Az Anna Lindh Alapítvány tíz magyarországi projektet választott ki a kampány keretén belül. Az alapítványról, illetve az akciókról bővebben a www.euromedalex.org honlapon olvashatnak. 100 egyperces interjú a párbeszédről Érdekes lehet megtudni, hogy ki mit gondol a kultúrák közötti párbeszédről. Erre ad lehetőséget a KultúrPont Iroda által az egyik legnagyobb videómegosztó portálon létrehozott oldal, ahol több mint 130 közéleti személyiség osztja meg az érdeklődőkkel gondolatait e témával kapcsolatban. Csak néhány a nevek közül: Bogyay Katalin (szakállamtitkár, OKM), Polgár Judit (nemzetközi sakknagymester), Sebestyén Márta (népdalénekes), Soma (dzsesszénekes), Esterházy Péter (író), Törőcsik Mari (színésznő). 5. oldal
Akinek kedve támadt belepillantani az interjúkba, keresse fel a www.youtube.com/kulturpont címen található oldalt. Jövőbeli tervek S most essen néhány szó a jövőbeli tervekről, programokról is. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium külső szakértők segítségével össze kíván állítani egy tanároknak szóló listát olyan oktatási segédanyagokból, linkekből, amelyek témája a kultúraközi párbeszéd. A cél a párbeszéd előmozdítása az oktatásban, a létező anyagok, linkek egy helyen való bemutatása, terjesztése. Az összesítést tartalmazó dokumentum felkerül az év honlapjára, valamint terjeszteni kívánják különböző honlapokon, hírleveleken keresztül is. 2008 őszén nyílik a Néprajzi Múzeumban az év záróeseménye, egy kiállítás az Artemisszió Alapítvány szervezésében. Az interaktív etnográfiai kiállítás régi dokumentumok és kortárs művészeti alkotások sorát bemutatva arra tanít meg, hogy - magunkat kissé távolabbról nézve - el tudjuk fogadni "A Másik" különbözőségét. Az általunk elfogadott értékeket, elképzeléseket adottnak vesszük, de fontos, hogy ezektől képesek legyünk elvonatkoztatni, ha egy másik emberrel, témával találkozunk. E programmal a szervezők elsősorban a fiatalokhoz szeretnének szólni, részben szervezett oktatási keretek között. Honlap A kultúrák közötti párbeszéd európai évéről bővebben a www.parbeszed2008.eu honlapon olvashatnak magyar nyelven, illetőleg a www.interculturaldialogue2008.eu honlapon az EU 23 hivatalos nyelvén. 6. oldal