A ZÁHONYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

A ZÁHONYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Benk Eperjeske Készítette a megbízásából a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Lezárva: Záhony, 2010. július 30.

A Záhonyi kistérség területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja Ez a dokumentáció a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. szellemi terméke. A hozzá kötődő a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvényben meghatározott vagyoni jogok a szerzőket, valamint a megrendelőt illetik. A dokumentáció elkészítésében közreműködtek: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. részéről: Kósa Tímea igazgató Filepné dr. Nagy Éva PhD, igazgatóhelyettes Deák Attila program menedzser, terület- és településfejlesztő szakértő Gyulai Zoltán program menedzser a részéről: Lesku Miklós kistérségi elnök Békési Zoltán munkaszervezet vezető 2

TARTALOM I. A ZÁHONYI KISTÉRSÉG STRATÉGIAI PROGRAMJA...4 1. A tervezési folyamat bemutatása...5 2. Fejlesztési célrendszer célpiramis...6 3. A prioritások bemutatása...12 4. Partnerségi program...20 5. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszere...21 6. Monitoring és értékelési terv...22 II. A ZÁHONYI KISTÉRSÉG OPERATÍV PROGRAMJA...23 1. Külső fejlesztések...24 2. Projektlista...31 2. Projektlista...31 2.1. Benk...31 2.2. Eperjeske...35 2.3. Győröcske...37 2.4. Komoró...40 2.5. Mándok...41 2.6. Tiszabezdéd...48 2.7. Tiszamogyorós...56 2.8. Tiszaszentmárton...57 2.9. Tuzsér...60 2.10. Záhony...69 2.11. Zsurk...73 3

I. A ZÁHONYI KISTÉRSÉG STRATÉGIAI PROGRAMJA 4

1. A tervezési folyamat bemutatása A Záhonyi kistérség létrejöttét a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény, valamint a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet alapján, Záhony Város Önkormányzati Képviselőtestülete, és hozzá kapcsolódva további 10 település önkormányzata kezdeményezte. A terület korábban a Kisvárda-Záhony kistérség részét képezte, melynek fejlesztési koncepciója 2005- ben készült el. Mindezek alapján az újonnan létrejött, Záhony központú társulás Kistérségi Fejlesztési Tanácsa 2009. június 18íán döntött a kistérségi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program, utóbbin belül pedig a stratégiai és az operatív program szükségességéről, melynek elkészítéséhez pályázatot nyújtott be az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz. A konkrét tervezési folyamat 2009 októberében kezdődött. Az első fázisban a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletnek megfelelően a térség társadalmi, gazdasági és környezeti elemzésére, valamint a kistérséget érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintésére került sor, ezt követte a koncepció és a program javaslattevő fázisa. A területfejlesztési koncepció keretében a kistérség pozitív jövőképére, helyzetének stratégiai szemléletű értékelésére, valamint a kijelölt stratégiai alternatívára támaszkodva kerültek meghatározásra a térség fejlesztésének céljai és a célok elérését biztosító prioritások. A területfejlesztési stratégiai program olyan középtávú cselekvési terv, amely az adott térség fejlesztési koncepciójában kijelölt célkitűzések és a javasolt fejlesztési stratégia alapján ismerteti a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó alprogramokat, illetve intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. Az intézkedések részletes tartalmának meghatározására az operatív program keretében kerül sor. A középtávú stratégiai program időtávja összhangban az EU programozási rendszerével a 2011-2020-as időszakra szól, azaz az első két év még a 2007-2013-as, míg a következő évek a 2013-2020- as EU-s tervezési időszakra esnek. A stratégiai program bemutatja a fejlesztési prioritások céljait, azok fő elemeit, a megvalósításban közreműködő szervezeteket, a program legfontosabb indikátorait, a tervezett nagy- és kiemelt projekteket, valamint a megvalósítás lehetséges finanszírozási forrásait. A következő fejezet az operatív program célkitűzése, hogy megalapozza a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források hatékony felhasználását a térség fejlesztése érdekében. A részletes intézkedéseket tartalmazó operatív program rövidtávú, főként a 2010-2013-as időszakban megvalósítani kívánt projektelképzeléseken alapul, kiemelve azok előkészítettségét is. Ennek a dokumentumnak az az elsődleges célja, hogy segítse a következő két évben a megfelelő projektek előkészítését, folyamatos karbantartásával vizsgálható legyen a projektelképzelések illeszkedése az aktuális pályázati, illetve forráslehetőségekhez, követhető legyen az egyes projektek sorsa, azaz a projektrendszerben történő megjelenésük egyben lehetővé tegye a szakmai segítségnyújtást is a projektgazdák számára. Az operatív programot érdemes évente-kétévente áttekinteni és szükség esetén korrigálni, illetve kiegészíteni. 5

2. Fejlesztési célrendszer célpiramis Átfogó cél: Az életminőség folyamatos javítása a Záhonyi kistérségben Stratégiai célok: I. A gazdaság fejlesztése II. Az életkörülmények javítása III. A környezet és a természet védelme Prioritások: I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése II/2. A települések élhetőségének növelése III/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása III/2. A természeti környezet védelme Fejlesztési programok: - Intermodális logisztika - Feldolgozóipar - Tájspecifikus mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás - Megújuló energiagazdaság - Műszaki termelő infrastruktúra - Turisztikai és szabadidőipar - Közlekedési infrastruktúra - Határátlépési infrastruktúra - Térségmarketing, befektetésösztönzés - Információs társadalom - Települések közti együttműködések - Határon átnyúló együttműködések - Oktatás - Egészségügyi ellátások - Szociális ellátások - Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások - Egyéb lakossági szolgáltatások - Településkép, közterületi minőség - Közbiztonság - Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés - Értékfelmérés és tudatosítás - Az épített értékek karaktermegőrző hasznosítása - A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése - A természeti értékek, természeti erőforrások védelme - Az ár- és belvízvédelem erősítése Horizontális célok: IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése IV/2. Területi kohézió IV/3. Társadalmi kohézió 6

A Záhonyi kistérség átfogó (hosszú távú) célja: Az életminőség folyamatos javítása a Záhonyi kistérségben Az átfogó cél megvalósítását szolgáló célrendszer stratégiai és horizontális célokat tartalmaz. A Záhonyi kistérség fejlesztésének stratégiai céljai és prioritásai: I. A gazdaság fejlesztése A jövőkép szerint a kistérségben élők olyan térséget szeretnének, ahol a gazdasági szerkezetre a stabilitás, a növekedés, a diverzifikáltság, az innovativitás és a hatékonyság a jellemző; ahol a gazdasági övezet ipari, logisztikai és szolgáltató szerepe erősödik, ahol az élelmiszergazdaság nemzetközileg is versenyképes és a munkahelyek választéka egyrészt elősegíti a kvalifikált munkaerő megtartását, ill. térségbe vonzását, másrészt alkalmas az alacsonyan iskolázott népesség foglalkoztatására is. Mindez a térségi szereplők közötti erős együttműködéssel és intenzív határon átnyúló kapcsolatrendszerrel és kooperációval valósul meg. Fentiekhez elengedhetetlen az olyan adottságok kihasználása, mint a geopolitikai elhelyezkedés, a kiépített ipari és közlekedési infrastruktúra, a termelési és logisztikai tapasztalatok, a jelentős mezőgazdasági kapacitás, illetve a Tisza menti turisztikai potenciál. Mindezekkel szemben tény, hogy relatíve fejletlen az ipar, alacsony az ipari foglalkoztatottság szintje, a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége szerény, a fővárostól való megközelíthetőség továbbra is hosszú, a Tisza-part szennyezett, az idegenforgalom nem eléggé szervezett. Sajnos a lakosság képzettségi szintje nem megfelelő (amit tovább ront a képzett munkaerő elvándorlása), az információs társadalmi index ugyancsak alacsony, jellemző a jövedelmi viszonyok romlása és a munkanélküliség növekedése. Mindezek alapján prioritásként került megfogalmazásra a gazdasági struktúra, ezen belül is a meghatározó termelési ágak és a kapcsolódó műszaki termelési infrastruktúra szerkezet fejlesztése, valamint a versenyképes gazdaság kiépüléséhez elengedhetetlen egyéb olyan feltételrendszer javítása, mint a közlekedési és határátlépési infrastruktúra, a gazdasági együttműködések kistérségen belül és kívül, az információs társadalom, valamint a térség imázsának, ismertségének növelése. A stratégiai célhoz tartozó prioritások: I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása II. Az életkörülmények javítása A kistérség jövőképe szerint kiépülnek a minőségi élet teljes infrastrukturális feltételei, az intézményrendszer hatékonyan és a lakosság szükségleteivel összhangban fog működni, s a térségi szereplők közötti együttműködés legyenek azok önkormányzatok, gazdasági vagy nonprofit szervezetek, vagy akár a lakosok í erős lesz. Mindennek alapján került megfogalmazásra második stratégiai célként az életkörülmények javítása. A stratégiai célhoz tartozó elemzés pozitívumként hozza a kiépített intézményrendszert, valamint a viszonylag kedvező korstruktúrát (magas a fiatalok aránya). Kedvezőtlen ugyanakkor a nagyfokú elvándorlás, a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek szociális helyzete, az alacsony képzettségi szint. A megyeihez hasonlóan az országosnál rosszabb a lakosság egészségi állapota, szerény a civil aktivitás. Igényként fogalmazódott meg a települési karakterek erősítése, a közterület-rendezés, a harmonikus és kulturált településkép kialakítása.

Fentiek alapján az egyik kapcsolódó prioritás a lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztését jelenti, beleértve mind a humán (oktatási, egészségügyi, szociális, sport és kulturális) elemeket, mind az egyéb (pl. településgazdálkodási, lakossági pénzügyi és egyéb hivatali) szolgáltatásokat. A másik prioritás a települések élhetőségének növelésére irányul: ebbe a csomagba olyan fejlesztési programok tartoznak, melyek részben a településképpel, részben a lakossági aktivitással, a közösségfejlesztéssel, illetve a közbiztonsággal vannak kapcsolatban. A stratégiai célhoz tartozó prioritások: II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése II/2. A települések élhetőségének növelése III. A környezet és a természet védelme A kistérségi jövőkép szerint ki fognak épülni a minőségi élet teljes infrastrukturális és épített környezeti feltételei, biztosított lesz a természeti, táji környezet és az épített örökség megóvása. A környezeti szemlélet a teljes stratégiát áthatja, ebben a térségben összefüggésben a geopolitikai adottságokkal különösen fontos. A helyzetelemzésből látható, hogy egyes területeken nagy a térségi környezeti leterheltsége (zaj, por), a Tisza-part sok ponton nagyon szennyezett, s a települések többségében nincs kiépítve a szennyvízcsatorna-rendszer. Veszélyként került megfogalmazásra a környezeti terhelés növekedése, a tájkép sérülése a gazdasági területek növekedésének hatására, illetve továbbra is fennáll a külső veszélyeztetettség a Tiszán keresztül. A kistérségben megyei szinten viszonylag kevés (15 db) műemlék található, emellett 111 a régészeti területek száma részben ezen objektumokra irányul az épített környezet védelme prioritás. A stratégiai cél másik prioritása a természeti környezet védelmét és hasznosítását jelenti; ebben a prioritásban nagy hangsúlyt kap a határmenti együttműködés megvalósítása. A stratégiai célhoz tartozó prioritások: III/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása III/2. A természeti környezet védelme A Záhonyi kistérség fejlesztésének horizontális céljai: IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése A népességmegtartó képesség különféle képességek együtteseként értelmezhető. Legfontosabb a népesség biológiai reprodukciós képessége, mely kapcsolatban van az adott település, térség demográfiai struktúrájával, a korösszetétellel, a természetes szaporodással, a vándorlással és elvándorlással. Másik fontos tényező a települések gazdasági eltartó-képessége, vagyis jövedelemtermelő képessége, amely függ a foglalkoztatás méretétől, kínálatától, szerkezetétől. A harmadik tényezőcsoport az ellátó-képesség, tehát az életkörülmények, míg a negyedik tényező a falvakban élők ragaszkodása. Ez utóbbi tényező hiánya befolyásolja legsúlyosabban a megtartóképességet. A népességmegtartó képességnek gazdasági, szociális-társadalmi és ökológiai-környezeti vonatkozásai egyaránt vannak; beletartozik a kistérségben élők életminőségének és életszínvonalának alakulása csakúgy, mint a megélhetési viszonyok, a megfelelő foglalkoztatottsági szint. A népességeltartó-képesség adott település jövedelemtermelő képessége, melyet meghatároz az egyes nemzetgazdasági ágazatoknak a település gazdaságában betöltött szerepe. Ennél fogva különböző mértékben befolyásolják a lakosság biztonságos megélhetését, foglalkoztatását, jövedelemszerzését. Akkor működik megfelelően, ha a munkahely kínálat és munkahely kereslet harmóniában áll egymással, 8

azaz ha a helyi adottságokra (természeti adottságok, munkaerő kínálat), hagyományokra alapozzuk a munkahelyteremtést, foglalkoztatást ennek hiányában óhatatlanul elvándorlás következik be. A kistérség népességmegtartó képességének javítása tehát a fejlesztési stratégiai program egyik meghatározó célkitűzése, mely több terület együttes, koncentrált és harmonikus kezelését teszi szükségessé. A népességmegtartó képesség javítása összefüggésben van a migrációs folyamatok optimalizálódásával, vagyis a vándorlási veszteség mérséklését tűzi ki célul és a kistérség településeire történő oda vándorlást serkenti. A térség népességmegtartó képességének javításában kulcsszerepet játszik a lakosság identitástudatának erősítése, amely pozitívan hat a kistérség migrációs folyamatainak optimalizálódására. Ennek érdekében a fejlesztések többségének hozzá kell járulnia az identitástudat erősítéséhez. Mivel a kistérség még nem rendelkezik sajátos és erős területi identitással, ezért ennek kialakítása szintén feladat. A helyi identitástudat erősítése érdekében térségmarketing stratégia kidolgozása szükséges, amely feltárja a kistérség lakossága identitástudatának mélységét, kijelöli a legfontosabb beavatkozási pontokat és eszközöket, amelyek hozzájárulnak a kistérség népességmegtartó képességének javulásához. IV/2. Területi kohézió Magyarországot európai összehasonlításban is kiemelkedően változatos földrajzi, gazdasági, társadalmi adottságú térségek alkotják. Ugyanakkor az egyes területek társadalmi és gazdasági teljesítményei között nagy különbségek tapasztalhatók, melyek társadalmi feszültségekhez vezetnek. Sajnálatosan ezek a fejlettségbeli különbségek folyamatosan tovább növekednek. E tendencia erősödését vetíti előre, hogy számos térség és település saját erőből képtelen a megújulásra, az anyagi lehetőségeik szűkösek, és az érdekérvényesítő képességük is nagyon gyenge. Szintén probléma a fejlesztések területi összehangoltságának hiánya, mely csökkenti az egyes beruházások hatékonyságát, és gyakran egymással ellentétes hatásokat eredményez. 2007 2013-as fejlesztési ciklus során a területi kohézió hangsúlyosabb kezelése válik szükségessé 1. Ennek az általános tapasztalatnak és problémának a kezelése érdekében a kiegyensúlyozott, harmonikus és fenntartható területi fejlődés kiemelt horizontális cél a Záhonyi fejlesztési koncepcióban, amely magában foglalja a területiség szemléletének kibontakozását kistérségi szinten is. Az egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató szakmai iránymutatásai alapján elmondható, hogy a területi kohézió egy olyan cél, melynek eredménye a harmonikus, kiegyenlített társadalmi, gazdasági, környezeti, területi fejlődés. Alapeleme a területi alapú ( place-based ) szemlélet és a decentralizáció, mely figyelembe veszi az egyes térségek közötti és a térségen belüli különbségeket, valamint azok kapacitásait és fejlődési potenciáljait. Ösztönzi a területek belső erőforrásainak feltárását, valamint a versenyképesség feltételeinek kialakítását és fenntartását. A területi kohézió főbb területei: Területi hatás: A projektek hatásait nemcsak globális értelemben kell megvizsgálni, hanem meg kell nézni azt is, hogy az a szűkebben vett térségben (településrész, település, kistérség, egyéb tájegység) milyen hatásokat gyakorol. Ezt teszi lehetővé a területi hatás kritériuma. Területi szinergia: Az indokolatlan és párhuzamos beruházások elkerülése végett fontos, hogy a fejlesztéseket elhelyezzük a helyi gazdasági, társadalmi környezetben, megvizsgáljuk, hogy miként illeszkedik adott beruházás más projektgazdák, a térség, vagy egy szakágazat adott térségre vonatkozó fejlesztési céljaihoz. 1 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági minisztérium: Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató 9

Fizikai térhasználat: A térhasználati elvek a földrajzi és fizikai terünk felhasználására vonatkozó szabályokat jelentik. Segítenek abban, hogy a fejlesztések harmonikusan illeszkedjenek az épített és természeti környezetbe, valamint a helyi társadalmi és kulturális adottságokhoz. A térhasználati elveket a műszaki-fizikai, infrastrukturális jellegű beruházások (építés, bővítés, művelési ág váltás, művelési forma váltás) vagy a földrajzi tér folyamatait szervező fejlesztések (közlekedés-szervezés, közszolgáltatás-szervezés, képzések) során kell elsősorban alkalmazni. Országos területpolitikai céloknak való megfelelés: Fontos, hogy a megvalósuló beruházások esetében vizsgálva legyen az, hogy az adott projekt hogyan járul hozzá a magyar területfejlesztési szakpolitika alapjait lefektető, korábban bemutatott Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célok megvalósításához. A kistérségi koncepcióban hangsúlyos helyen szerepel a kistérség hátrányos helyzetű településeinek felzárkóztatása, a gazdasági-társadalmi elmaradottság felszámolása, a szolgáltatáshiányosság csökkentése, a városi funkciók növelése és a kistérség funkcióellátottságának javítása, amely a városvidék harmonikus fejlődésének alapja. Az elmúlt két évtized területpolitikájának legnagyobb hibája az volt, hogy felborult a területfejlesztés belső egyensúlya, nem a súlyának megfelelő figyelmet kapott a városfejlesztés. A falvak és városok elkülönülését, a városoknak a településhálózatban foglalt helyét elsősorban a településhierarchiában elfoglalt pozíció határozza meg. Ezt a pozíciót viszont a szűkebb értelemben vett városi funkciók összetétele, egyes szerepkörök ill. e szerepköröket ellátó intézmények jelenléte vagy hiánya, a városi funkciók választéka határozza meg. A mikrotérségi központok Záhony és Mándok, mint a városi funkciók letéteményesei alapozhatják meg a kistérség funkcióellátottságának javítását, így a két városi rangú településen különösen indokolt a funkcióbővülést indukáló fejlesztések generálása. IV/3. Társadalmi kohézió A kistérség fejlesztési koncepciójának megvalósítása során külön figyelmet kell fordítani a társadalmi kohézió erősítésére, amely magában foglalja az esélyegyenlőség biztosítását, a szegregáció csökkentését és a roma népesség integrációjának javítását. Esélyegyenlőség biztosítása: A horizontális célkitűzések rendszerében központi szerepet foglal el az esélyegyenlőség biztosítása, amely a fenntartható területfejlesztés egyik kritériuma társadalmi szempontból. Az esélyegyenlőség biztosítása a 21. századi társadalompolitika egyik legnagyobb kihívása és egyik legmarkánsabb célkitűzése, amely számos területet magában foglal. Az esélyegyenlőség biztosításának programja napjaink egyik legnagyobb szabású társadalompolitikai irányvonala, amely a minden ember egyenlő értékű elven alapszik. A mikroszociális stratégiák tekintetében a fejlesztések során az esélyegyenlőség biztosításának hosszú távú hatásai vannak a helyi közösségekre, a közösségi társadalmi toleranciáját növeli. Az esélyegyenlőség biztosítása magában foglalja a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtését, a romák, a fogyatékossággal élők és egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének erősítését, továbbá családbarát munkahelyi körülmények megteremtését. Ezeket az általános esélyegyenlőségi célkitűzéseket a fejlesztések megvalósítása során szükséges érvényesíteni, ezeken a területeken szükséges javítani. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a kistérség minden településén szükséges kidolgozni esélyegyenlőségi koncepciót és programot, amely a városok esetében kiegészülhet antiszegregációs tervvel. A települési esélyegyenlőségi koncepció települési szinten azonosítja legalább a közoktatás, az egészségügy, a közszolgáltatási infrastruktúra elérhetőségének és a lakhatásnak az esélykülönbségeit, és ennek javítása érdekében tűz ki célokat. Általában eszközöket, forrást is rendel a hátrányos helyzetkülönbség csökkentéséhez. 10

Az esélyegyenlőségi cél mindig túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi egyenlőséget biztosítani, például a nők számára. Az antiszegregációs terv tartalmazza a városban lévő szegregált területek feltárását, elemzését és magát az antiszegregációs programot, vagyis azokat a beavatkozásokat, amellyel megszüntethetőek a szegregátumok. A szegregáció csökkentése és a roma népesség integrációja: A kistérségben magas a roma kisebbség koncentrációja, a romák jelenlegi helyzete jelentős társadalmi és szociális feszültségek magja, ezért a roma lakosság kiemelt és koncentrált figyelmet igényel. A roma lakosság esetében a szegregáció csökkentése és az integráció fokozása a legfontosabb célkitűzés, amely két eszköze lehet a feszültségek csökkentésének. A fejlesztések nem járulhatnak hozzá az alacsony státuszú lakosság további koncentrációjak növekedéshez, fokozottan érvényesülnie kell az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra a szociális szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférésnek. A szegregátumok és a szegregációval érintett területek kezelése a fejlesztések lokalizálásában fontos szerepet játszik. A szociális feszültségek enyhítése érdekében a közszférának aktív szerepet kell vállalnia a szegregált és a szegregációval veszélyeztetett területek és társadalmi csoportok életkörülményeik javításában. A iskolázottsági szint növelése és a munkaerőpiaci helyzet javítása kiemelt terület a roma lakosság körében. A szegregáció csökkentésére a városok esetében elsősorban az antiszegregációs terv tesz javaslatot, kijelölve azokat a rövid- és középtávon érvényesíthető feladatokat, amelyek hozzájárulhatnak a roma lakosság integrációjának erősödéséhez. Az antiszegregációs terv részletesen feltárja a városok szegregátumait és szegregációval veszélyeztetett területeit. A feladatok szakszerű elvégzése érdekében antiszegregációs szakértő bevonása szükséges. 11

3. A prioritások bemutatása Stratégiai cél: Prioritás: A prioritás célja(i): A prioritás leírása: A megvalósításban közreműködők köre: Eredményességi kritériumok: I. A gazdaság fejlesztése I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése A logisztikai szerepkör növekedése A schengeni határ meglétéből, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási adottságokból következő feldolgozóipari igények kielégítése A tájjellegű termékek előállításának és értékesítésének növekedése A megújuló energiák hasznosításának növekedése A gazdasági fejlesztések infrastrukturális feltételeinek javulása A térség turisztikai vonzerejének növekedése A prioritáshoz tartozó fejlesztési programok: 1.1.1. Intermodális logisztika 1.1.2. Feldolgozóipar 1.1.3. Tájspecifikus mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás 1.1.4. Megújuló energiagazdaság 1.1.5. Műszaki termelő infrastruktúra 1.1.6. Turisztikai és szabadidőipar A prioritás keretében megvalósítandó kiemelt vagy ágazati program: Záhony térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programja - A térségben működő kis- és középvállalkozások támogatása - - A kistérségben működő települési önkormányzatok - Szakmai érdekképviseleti szervezetek (pl. Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara) - Vállalkozások - Támogatási rendszereket kezelő intézmények A foglalkoztatottsági szint növekedése A kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatásokból származó árbevétel növekedése A vállalkozások árbevételének növekedése Az üzleti infrastruktúra fejlesztésével generált beruházásvolumen növekedése A kistérség tőkevonzó képességének javulása, a külső befektetések növekedése Az alternatív jövedelemtermelő tevékenységet folytató vállalkozások számának növekedése A vendégéjszakák számának növekedése A turisztikai attrakciókon résztvevők számának növekedése Az átrakott árumennyiség növekedése A hagyományos energiafelhasználás csökkenése és ezzel párhuzamosan az alternatív energiafelhasználás terjedése és növekedése A fűtési rendszerben az új lehetőségek alkalmazásának növekedése A felhasznált megújuló energia mennyiségének növekedése 12

Output indikátorok: Lehetséges finanszírozási források: Az induló vállalkozások száma Az indukált beruházások nagysága A vállalati tudásberuházások (KF beruházások, képzési kiadások, immateriális javak vásárlása) növekedése A létrejött új vagy megőrzött munkahelyek száma A termelési, értékesítési integrációk száma Az energia-megtakarítás mennyisége Az előállított alternatív energia mennyisége A kialakított és működő turisztikai programok száma A program létrejött / fejlesztett szálláshelyek száma A létrejött turisztikai attrakciók száma ÚMFT támogatási rendszer: - GOP (1.1.1., 1.1.2., 1.1.4., 1.1.5.) - KEOP (1.1.4.) - ÉAOP (1.1.2., 1.1.5., 1.1.6.) ÚMVP támogatási rendszer (1.1.3., 1.1.6.) Határon átnyúló (pl. CBC típusú) támogatások (1.1.1., 1.1.5., 1.1.6.) Baross Gábor Program (1.1.1., 1.1.2., 1.1.4., 1.1.5.) Külső befektetések (1.1.1. 1.1.6.) 13

Stratégiai cél: Prioritás: A prioritás célja(i): A prioritás leírása: A megvalósításban közreműködők köre: Eredményességi kritériumok: I. A gazdaság fejlesztése I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása A kistérség elérhetőségének javulása A határátkelés feltételrendszerének javulása A kistérség imázsának javulása Az információs társadalom kibontakozásához szükséges feltételrendszer bővülése A térségen belüli és térségen kívüli partneri kapcsolatok erősödése A prioritáshoz tartozó fejlesztési programok: 1.2.1. Közlekedési infrastruktúra 1.2.2.Határátlépési infrastruktúra 1.2.3. Térségmarketing, befektetés-ösztönzés 1.2.4. Információs társadalom 1.2.5. Települések közti együttműködések 1.2.6. Határon átnyúló együttműködések A prioritás keretében megvalósítandó kiemelt vagy ágazati program: Záhony térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programja A gazdaságot és a logisztikát segítő infrastruktúra fejlesztése - Záhony térségében a vasúti infrastruktúra fejlesztése - A belső közúti infrastruktúra fejlesztése - A gazdasági és logisztikai tevékenységet segítő közép- és felsőfokú képzés és az átképzés fejlesztése - Nemzetközi marketing, gazdasági és közlekedés - diplomáciai program - - A kistérségben működő települési önkormányzatok - Szakmai érdekképviseleti szervezetek (pl. Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara) - Oktatási intézmények - Civil szervezetek - Vállalkozások - Támogatási rendszereket kezelő intézmények A települések elérhetőségi idejének csökkenése A határ elérhetőségi idejének csökkenése A közlekedési balesetek számának és gyakoriságának csökkenése A közösségi közlekedést igénybe vevők számának növekedése Az utak burkolat állapotosztályzatának javulása A szélessávú hálózatot elérő potenciális felhasználók számának növekedése Az internet-használat növekedése a vállalkozások körében Az elektronikus úton bonyolított vállalati tranzakciók számának és arányának növekedése 14

Output indikátorok: Lehetséges finanszírozási források: A megépített, illetve felújított utak hossza úttípusonként Az épített és fejlesztett kötöttpályás hálózat hossza A szélessávú hálózatba bekapcsolt települések száma A határmenti együttműködésen alapuló projektek száma A kistérség honlapját, illetve a települési honlapokat felkeresők száma ÚMFT támogatási rendszer: - ÁROP (1.2.5.) - EKOP (1.2.4.) - KÖZOP (1.2.1., 1.2.2.) - GOP (1.2.2., 1.2.4.) - TÁMOP (1.2.4.) - TIOP (1.2.4.) - ÉAOP (1.2.1., 1.2.3., 1.2.5..) ÚMVP támogatási rendszer (1.2.5.) Határon átnyúló (pl. CBC típusú) támogatások (1.2.1., 1.2.2., 1.2.3., 1.2.5., 1.2.6.) Baross Gábor Program (1.2.4.) Külső befektetések 15

Stratégiai cél: Prioritás: A prioritás célja(i): A prioritás leírása: A megvalósításban közreműködők köre: Eredményességi kritériumok: Output indikátorok: Lehetséges finanszírozási források: II. Az életkörülmények javítása II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése A lakossági közszolgáltatások színvonalának javulása A lakossági közszolgáltatások elérhetőségének növekedése, a szolgáltatáshiányosság csökkenése A humán erőforrás minőségének javulása (képzettség, egészségi és mentális állapot) A prioritáshoz tartozó fejlesztési programok: 2.1.1. Oktatás 2.1.2. Egészségügyi ellátások 2.1.3. Szociális ellátások 2.1.4. Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások 2.1.5. Egyéb szolgáltatások A prioritás keretében megvalósítandó kiemelt vagy ágazati program: Záhony térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programja A gazdasági és logisztikai tevékenységet segítő közép- és felsőfokú képzés és az átképzés fejlesztése - - A kistérségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati intézmények - Szakmai érdekképviseleti szervezetek (pl. Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara) - Civil szervezetek - Vállalkozások - Támogatási rendszereket kezelő intézmények Az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javulása A lakosság morbiditási és mortalitási mutatóinak javulása A lakosság várható élettartamának növekedése A szociális gazdaságban foglalkoztatottak számának növekedése Az ellátatlan rászorulók számának csökkenése Az iskolai lemorzsolódások csökkenése A képzés valamilyen formájában résztvevők számának és arányának növekedése A szakképzésből kilépők közül a szakmájukban elhelyezkedettek arányának növekedése A felújított, bővített vagy létrehozott humán szolgáltató intézmények száma A felújított, bővített vagy létrehozott humán szolgáltató intézmények által érintett lakosság száma A képzési programokban résztvevők száma ÚMFT támogatási rendszer: - GOP (2.1.5.) - TÁMOP (2.1.1., 2.1.2., 2.1.3., 2.1.4.) - TIOP (2.1.1., 2.1.2., 2.1.3., 2.1.4.) - ÉAOP (2.1.1., 2.1.2., 2.1.3., 2.1.4.) ÚMVP támogatási rendszer (2.1.4., 2.1.5.) Határon átnyúló (pl. CBC típusú) támogatások (2.1.4, 2.1.5.) 16

Stratégiai cél: Prioritás: A prioritás célja(i): A prioritás leírása: A megvalósításban közreműködők köre: Eredményességi kritériumok: Output indikátorok: Lehetséges finanszírozási források: II. Az életkörülmények javítása II/2. A települések élhetőségének növelése A települési arculat minőségi javulása Biztonságos települések A helyi identitástudat, lokálpatriotizmus növekedése A prioritáshoz tartozó fejlesztési programok: 2.2.1. Településkép, közterületi minőség 2.2.2. Közbiztonság 2.2.3. Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés A prioritás keretében megvalósítandó kiemelt vagy ágazati program: - - - A kistérségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati intézmények - Szakmai érdekképviseleti szervezetek (pl. Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara) - Civil szervezetek - Vállalkozások - Támogatási rendszereket kezelő intézmények A társadalmi aktivitás, a civil szervezetek tevékenységének a növekedése A települések arculatának javulása A kulturált közigazgatás feltételeinek megvalósulása A közbiztonság feltételeinek javulása A kulturális, közösségi intézmények által érintett lakosság számának növekedése Az újonnan épített vagy meglévő önkormányzati épületek száma Az épített, illetve felújított járdák hossza A parkosított területek nagysága A közvilágított területek nagysága A tudományos, közösségteremtő, kulturális, hagyományőrző rendezvények, valamint a rendezvényeken résztvevők száma ÚMFT támogatási rendszer: - ÁROP (2.2.1., 2.2.3.) - ÉAOP (2.2.1., 2.2.2., 2.2.3.) ÚMVP támogatási rendszer (2.2.1., 2.2.3..) Határon átnyúló (pl. CBC típusú) támogatások (2.2.3.) NCA (2.2.3.) 17

Stratégiai cél: Prioritás: A prioritás célja(i): A prioritás leírása: A megvalósításban közreműködők köre: Eredményességi kritériumok: Output indikátorok: Lehetséges finanszírozási források: III. A környezet és a természet védelme III/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása A műemléki és helyi védelem alatt álló építmények értékének megőrzése A műemléki és helyi védelem alatt álló építmények tartalmi fejlesztése A prioritáshoz tartozó fejlesztési programok: 3.1.1. Értékfelmérés és tudatosítás 3.1.2. Az épített értékek karaktermegőrző hasznosítása A prioritás keretében megvalósítandó kiemelt vagy ágazati program: - - - A kistérségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati intézmények - Szakmai érdekképviseleti szervezetek (pl. Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara) - Civil szervezetek - Vállalkozások - Támogatási rendszereket kezelő intézmények A műemlékek, védett épületek kihasználtságának növekedése A kulturális, közösségi intézmények által érintett lakosság számának növekedése A felújított, illetve új létesítésű kulturális-közösségi intézmények száma A felújított műemlékek, védett épületek száma ÚMFT támogatási rendszer - ÉAOP (3.1.1., 3.1.2..) ÚMVP támogatási rendszer (3.1.1., 3.1.2.) Határon átnyúló (pl. CBC típusú) támogatások (3.1.1., 3.1.2..) Külső befektetések (3.1.2.) 18

Stratégiai cél: Prioritás: A prioritás célja(i): A prioritás leírása: A megvalósításban közreműködők köre: Eredményességi kritériumok: Output indikátorok: Lehetséges finanszírozási források: III. A környezet és a természet védelme III/2. A természeti környezet védelme Egészséges környezet biztosítása A flóra és fauna élőhelyeinek megőrzése és védelme Az ár- és a belvízvédelem javítása A prioritáshoz tartozó fejlesztési programok: 3.2.1. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése 3.2.2. A természeti értékek, természeti erőforrások védelme 3.2.3. Az ár- és belvízvédelem erősítése A prioritás keretében megvalósítandó kiemelt vagy ágazati program: - - - A kistérségben működő települési önkormányzatok - Szakmai szervezetek (pl. Kereskedelmi és Iparkamara, Agrárkamara) - Vállalkozások - Támogatási rendszereket kezelő intézmények A jobb környezeti adottságokkal rendelkező terület nagyságának növekedése A talaj-és talajvíz szennyezettségének csökkenése Az egészséges ivóvízzel ellátottak számának növelése A belvízzel veszélyeztetett területek csökkenése Az illegálisan lerakott hulladék mennyiségének csökkenése Az újrahasznosítható hulladék mennyiségének növekedése A pozitív környezettudatos magatartás terjedése A tájegységek ismertségének, megismerésének növekedése A természetbarát szemlélet elterjedése A meglévő természeti értékek megőrzése Az ár- és belvízkárok mennyiségének csökkenése A megépített, illetve felújított szennyvízhálózat hossza A megépített, illetve felújított szennyvíztelepek kapacitása A megépített, illetve felújított csapadékvíz elvezető csatorna hossza A hulladékelszállításba bevont lakások száma Az elszállított települési hulladék mennyisége A közművekkel ellátott lakások száma A megépített, illetve felújított ivóvízhálózat hossza A természetvédelmi területek nagysága A rehabilitált területek nagysága Az ökoturisztikai területek száma A létrejött természetközeli oktató-és bemutatóközpontok száma ÚMFT támogatási rendszer - KEOP (3.2.1., 3.2.2.) - ÉAOP (3.2.1., 3.2.2..) ÚMVP támogatási rendszer (3.2.1., 3.2.2.) Határon átnyúló (pl. CBC típusú) támogatások (3.2.3.) 19

4. Partnerségi program A Záhonyi kistérség területfejlesztési programjának összeállítása a partnerség elvének alkalmazásával történik. Ennek megfelelően került kialakításra a partnerségi program az alábbiak szerint: I. Az érintettek fejlesztési elképzeléseinek feltárása - Feladat-meghatározás: a fejlesztési prioritások mentén a települési önkormányzat, a magánszféra, illetve a civil szféra fejlesztési elképzeléseinek összegyűjtése kérdőíves formában - Koordináló: munkaszervezete II. Egyeztetési folyamat a tervezés során - Feladat-meghatározás: a tervezési munkaszakaszban egyeztetés az érintettek bevonásával mérföldkövenként (Területfejlesztési koncepció Stratégiai program Operatív program) - Koordináló: munkaszervezete III. A tervezési dokumentumok véleményeztetése - Feladat-meghatározás: a) az elkészült területfejlesztési koncepció és program megküldése a következő szerveknek: Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács A kistérség települési önkormányzatai Felső-Tisza-vidéki Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás b) az elkészült területfejlesztési koncepció és program közzététele társadalmi egyeztetés céljából a TeIR-ben - Koordináló: munkaszervezete 20

5. A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszere A fejlesztési program eredményes megvalósítása az érintetteknek a fejlesztési célkitűzésekkel kapcsolatos széleskörű konszenzusát igényli. Rövidtávon e konszenzus alapján biztosítható az érintetteknek a koncepcióval kapcsolatos érdekérvényesítése, hosszú távon pedig a kitűzött célok elérése. A fejlesztések megvalósításában érintett legfontosabb szereplők: a Záhonyi Kistérségi Fejlesztési Tanács, a Záhonyi Többcélú Kistérségi Fejlesztési Társulás, a kistérség települési önkormányzatai, intézményei, valamint a térségben működő nonprofit és profit-orientált szervezetek. Feladatuk, hogy mind a kistérségi, mind pedig a települési szintű igényeket kielégítsék, melyhez elengedhetetlen a szükséges szervezeti keretek biztosítása, a legfontosabb feladatok kijelölése, valamint a célcsoportok és érintettek tájékoztatása. A fejlesztések megvalósulásához szükséges támogatások és célelőirányzatok összegét döntően a területfejlesztés magasabb szintű szervezetei biztosítják a térség számára. A fejlesztési koncepciót, a stratégiai, valamint az operatív programot továbbítani kell az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH), az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Tanács felé annak érdekében, hogy a megyei, regionális és országos tervek elkészítése és működtetése során vegyék figyelembe a kistérség fejlesztési célkitűzéseit és biztosítsák a fejlesztések megfelelő forrásait. A Záhonyi kistérségben a kistérségi területfejlesztési koncepció, a stratégiai program és az operatív program végrehajtásáért a Záhonyi Kistérségi Fejlesztési Tanács a felelős, a végrehajtás koordinálása pedig a Záhonyi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezeténél történik, szorosan együttműködve a települési, a kistérségi, a megyei és a regionális szinteken dolgozó szakemberekkel. A vertikálisan különböző szintű fejlesztések kommunikációja lehetőséget biztosít az érintettek bevonására, vélemény-nyilvánítására. Jelen tervdokumentum és a hozzá kapcsolódó dokumentumok készítése során is több szakértői egyeztetésre került sor. Az egyeztetési anyag felkerül a kistérségi társulás honlapjára, biztosítva, hogy a térség széleskörű közvéleménye is megismerhesse azok tartalmát. Az elkészült és elfogadott dokumentumokkal kapcsolatosan szükséges olyan tájékoztatási programok lebonyolítása, amelyek által az érdeklődők megtudhatják, hogy hol és milyen formában ismerhetik meg a dokumentumokat, valamint azt, hogy milyen lehetőségeik vannak a véleménynyilvánításra. Az észrevételeket és véleményeket jelentőségüknek megfelelő mértékben figyelembe kell venni a tervdokumentumok rendszeres időközönként történő aktualizálása alkalmával. Az operatív program karbantartása folyamatos koordinációt igényel. Ami a fejlesztési folyamat finanszírozását illeti, az egyértelműnek tekinthető, hogy a fenntartható fejlődés feltételei nem teremthetők meg kizárólag a kistérség belső erőforrásaira támaszkodva. A stratégia jelentős külső (mind befektetői, mind pedig köz-) források bevonását feltételezi, hiszen kizárólag ezek segítségével biztosítható, hogy a fejlődés hosszabb távon önerőssé válhasson. 21

6. Monitoring és értékelési terv A program sikeressége, eredményessége érdekében kiemelt fontosságú a végrehajtás folyamatos nyomon követése, az outputok és eredmények kitűzött célokkal való összevetése, azaz a monitoring tevékenység. A monitoring tevékenység célja, hogy felmérje az egyes célkitűzések, programok megvalósulását, illetve a megvalósulás hatékonyságát. A Záhonyi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete rendszeresen, évente több alkalommal készít beszámolókat a területfejlesztés eredményeiről, a feladatok végrehajtásának előrehaladásáról. Az előterjesztett beszámolókat a Záhonyi Kistérségi Fejlesztési Tanács vitatja meg és hagyja jóvá. A monitoring rendszerben a monitoring mutatók a gazdasági-társadalmi-környezeti élet mutatóinak változását elemezve igazolják a stratégiához kapcsolódó projektek hasznosságát, valamint a stratégiai célok elérését. A projektek hatásainak mérésére szolgálnak azok az indikátorok (outputindikátorok és eredményindikátorok), amelyek által számszerűsíteni lehet a változásokat. 22

II. A ZÁHONYI KISTÉRSÉG OPERATÍV PROGRAMJA 23

1. Külső fejlesztések A kistérségen belüli kezdeményezéseken túlmutat a Záhonyi Térség Különleges Gazdasági Övezetének Komplex Gazdaságfejlesztési Programja, amelynek egyes elemei az ÚMFT-n belül részben a KÖZOP, részben z ÉAOP támogatási konstrukciói révén kerülnek megvalósításra. A záhonyi térség gazdasági profilja a vasúti közlekedésre épülve alakult ki azzal a céllal, hogy meghatározó szerepet töltsön be a kelet-nyugati irányú vasúti áruszállításban. A szállítási-átrakási volumen a 90-es évek első felében bekövetkezett visszaesést követően napjainkra újra közel 9 millió tonnára emelkedett. Az évi 6 millió tonna vasúti forgalom mellett a határt keresztező közúti forgalom eléri a 3 millió tonnát. Az egyszerű átrakási tevékenység logisztikává fejlődésével az érkező áruk egyre jelentősebb része raktározást, csomagolást követően irányított elosztással éri el felhasználási helyét. Az Európai Unió által készített áruforgalmi prognózis a Csap-Záhony-Ágcsernyő csomópontban 2020-ig a vasúti áruforgalomban 80-150%-os növekedést jelez előre. [Wider Europe TEN-T Public Consultation on extension of TEN-axis) A záhonyi térség speciális adottságainak kiaknázására, az ország nemzetközi logisztikai szerepének erősítésére, a tranzitpotenciál a magyar gazdaság számára történő jobb kihasználása érdekében a Kormány komplex programot indított. A komplex gazdaságfejlesztési program stratégiai célja a befejező műveletekre épülő hozzáadott érték termelés feltételeinek megteremtése, a raktározási, csomagolási, áruelosztási funkciók fejlesztése. Mindezek eredményeként létrejöhet egy európai léptékű ipari, logisztikai térség, amely biztosítja annak a célkitűzésnek az érvényesülését, amelyik a magyar gazdaság egyik kitörési irányának a tágabb régióban betöltött logisztikai vezető szerepet jelölte meg. A programterületet alkotó 16 település (Záhony, Győröcske, Tiszabezdéd, Tuzsér, Komoró, Fényeslitke, Tornyospálca, Mándok, Eperjeske, Tiszaszentmárton, Zsurk, Kisvárda, Döge, Tiszamogyorós, Benk, Mezőladány) a hagyományos MÁV átrakó körzet területe, ahol találkoznak az európai szabványú normál és a keletről érkező széles nyomtávú vasútvonalak. A térséget az V. transz-európai közlekedési folyosó (TEN-T) mentén az Ukrajnába vezető 100-as nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal, és az ugyancsak Ukrajnába is átvezető 4. számú főút, valamint a 111-es vasútvonal zárja közre. 24

A komplex gazdaságfejlesztési program fő elemei: 1. Ipari és logisztikai területek létrehozása 2. A gazdaságot és a logisztikát segítő infrastruktúra fejlesztése 2.1. Elérhetőség javítása 2.2. A térség belső közlekedési infrastruktúrájának az ipari és logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése 3. A térségben működő kis és középvállalkozások támogatása 3.1. Intermodális logisztikai kapacitás fejlesztése 3.2. Betelepülő tőkeerős cégek térségi, beszállítói kapcsolatának elősegítése 3.3. Kapcsolódó logisztikai klaszterben résztvevő vállalkozások általános és informatikai fejlesztése 3.4. Gazdasági tanácsadó szolgáltató tevékenység fejlesztése 4. A gazdasági és logisztikai tevékenységet segítő közép- és felsőfokú képzés és az átképzés fejlesztése 4.1. Felsőfokú szak- és továbbképzés fejlesztése 4.2. Középfokú szakképzés fejlesztése 4.3. Átképzési programok 5. Komplex marketing és gazdaság, valamint közlekedés diplomáciai program A záhonyi térség különösen azoknak a cégeknek nyújt komparatív előnyöket, amelyek valamilyen értéknövelő munkát (szortírozás, feldolgozás) végeznek a bejövő nyersanyagokon. Ennek megfelelően közvetlen célcsoport a régióban meglévő és betelepülni szándékozó, termelő tevékenységeket végző, továbbá az azt kiszolgáló logisztikai szolgáltatásokat nyújtó és a logisztikai vállalkozásokhoz kapcsolódó szervezetek. A komplex program megvalósítása során keletkező beruházások, a KKV-k támogatása, a munkaerőképzés, a térség nemzetközi marketingjének megvalósítása növelik Záhony nemzetközi versenyképességét, vonzóbb üzleti környezetet teremtenek, mely által lehetővé teszik a betelepülő cégek, a befektető nagyvállalatok, valamint az őket kiszolgáló hazai kis- és középvállalkozások hatékony működését, bekapcsolódását az európai, ázsiai, kelet-nyugati tengely logisztikai rendszerébe. Várható társadalmi hatások: A befektetésekhez szükséges munkaerő megfelelő képzés, továbbképzés, átképzés mellett nemcsak a közvetlenül érintett térség (a 16 település), hanem a vonzáskörzetébe tartozó tágabb régió (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egésze és Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti fele) foglalkoztatási rátáját is jelentősen növelheti. A munkahely-lehetőségek közvetlen bővülése, a termelő beruházásokat kiszolgáló szektorok tevékenysége iránti kereslet növekedése a térségben élő lakosság egészének életminőségét javíthatja. Az önkormányzatok bővülő adóbevétele a közszolgáltatási infrastruktúra-fejlesztésével akár már öt éven belül az ellátási színvonal és végső soron a lakosság életminőségének javulását eredményezheti. Az új munkahelyek, a munkaerő képzettségének növekedése az előzőekkel együttesen járul hozzá a fenntartható fejlődéshez, a térség népességmegtartó képességének javulásához. 25

A program elemei: 1/1. Intermodális közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítása Fényeslitke Komoró térségében (ÉAOP) Projektazonosító: ÉAOP-1.1.1/C-2009-0002 Regionális Fejlesztési Holding Zrt. Elszámolható nettó összköltség: 3.554.490 eft Támogatási intenzitás: 50% A projekt célja egy olyan ipari-logisztikai terület kialakítása, amelynek infrastrukturális kiépítettsége jelentős külső befektetések fogadására is alkalmas. A projekt tartalma: A területen telekrendezés, összevonás, illetve telekosztás, a birtokviszonyok végleges rendezése; A széles és normál nyomtávú vasúti vágányok kiépítése, illetve felújítása a területhatárig; Az elektromos és földgáz energiaellátást biztosító létesítmények kialakítása a területen kívül; Az ipari logisztikai terület ivóvízellátására, a szociális szennyvíz elvezetésére, valamint csapadékvíz elvezetéshez szükséges infrastruktúra (nyomvonalas létesítmények, vízmű-telep bővítés, vízmű kút és szennyvíztisztító telep bővítés); A kommunikációs infrastruktúra kiépítése a területhatárig A projekt előrehaladottsági állapota a stratégia összeállításának befejezésekor: 90%-os készültség. A befejezés várható időpontja: 2010.08.23. 1/2. Záhony térség belső közúti infrastruktúrájának az ipari, logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése (KÖZOP) Projektazonosító: Előkészítési költség: Elszámolható bruttó összköltség (megvalósítás): KÖZOP-4.3.0-08-2008-0001 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 115.609 eft Támogatási intenzitás: 100 % 6.866.000 eft A projekt célja a térség jelenlegi és fejlesztés alatt álló ipari, logisztikai területei által generált nagy teherbírású szállítási igényeknek megfelelő úthálózat kialakítása, a vasúttól keletre fekvő fejlesztési területek elérhetőségének, feltárásának javítása a lehetséges mértékben, a belterület elkerülése a teherforgalommal. A közlekedési fejlesztés javítja az elérhetőséget, növeli a versenyképességet a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. A jó megközelíthetőség és a megfelelő intermodális kapcsolatok vonzzák a működő tőkét, orientálják a vállalkozások telephelyválasztását, közelebb hozzák a beszerzési és értékesítési piacokat, nagyobb teret adnak a munkaerő mobilitásnak és lehetővé teszik többletjövedelmek realizálását a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén. 26

A projekt megvalósítására az alábbi három ütemben kerül sor: I. ütem: Záhonytól keletre, a 4115. j. összekötő úttól Tiszabezdéd Tiszaszentmárton útig, illetve a Tiszabezdéd elkerülőig: 5,5 km főpálya, a szakaszon 3 db körforgalom, 1 db osztályozós csomópont, 2 db vasúti átjáró átépítés II. ütem Fényeslitke keleti elkerülő útja délen a 4145. j. összekötő úttól a Komoró elkerülő útig, illetve átkötés innen a 4. sz. főútba külön szinten a jelenlegi 4145. j. összekötő út és a 100 sz. Nyíregyháza Záhony nemzetközi vasúti törzshálózat fővonal felett továbbá a meglévő keskeny és a leendő széles nyomtávú vágányok felett. III. ütem Komoró elkerülő útja a II. ütemben megvalósuló Fényeslitke elkerülő úttól a 4145. j. útig, a 4145. j. összekötő út felújítása Komoró és Tiszabezdéd elkerülő utak között, valamint a Tiszabezdéd elkerülő út a 4145. j. úttól az I. ütemben megépülő út déli csomópontjáig A kiemelt projekt támogatási szerződésének megkötésére 2009. június 10-én került sor. Az I. ütem kivitelezése a jogorvoslati eljárások miatt elhúzódó közbeszerzések lezárását követően 2009 őszén megkezdődött. A kapcsolódó régészeti feltárás többlet időigénye szükségessé tette a megkötött vállalkozási szerződés módosítását, melyből törlésre került a decemberi részhatáridő. A várható befejezés 2010. szeptember 30-i. A II. ütem befejezésének várható időpontja: 2011. június 30. A III. ütem befejezésének várható időpontja 2011. július 30, illetve november 30. 1/3. Záhony térség belső közúti infrastruktúrájának az ipari, logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztése (ÉAOP) Projektazonosító: ÉAOP-3.1.1-09-1f-2009-0001 Magyar Közút Nonprofit Zrt. Elszámolható bruttó összköltség: 222.492 eft Támogatási intenzitás: 100 % A projekt célja a térség jelenlegi és fejlesztés alatt álló ipari, logisztikai területei által generált nagy teherbírású szállítási igényeknek megfelelő úthálózat kialakítása a 38143 j. összekötő út, és a 4112 j. összekötő út felújításával, a 4145 j. út és Mándok város belterületi határa között. A 38143. j. összekötő út műszaki átadás-átvétele és ünnepélyes forgalomba helyezése 2009. július 27-én megtörtént. 4112. j. út kivitelezése befejeződött, a műszaki átadás-átvétel megtörtént. 27

1/4. Záhony térségében a vasúti infrastruktúra fejlesztése, az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinc-, az árufuvarozási és logisztikai kapacitásokat kiszolgáló vontatóvágány hálózat ütemes felújítása (KÖZOP) Projektazonosító: KÖZOP-4.3.0-08-2008-0002 Előkészítési költség: 642.285,5 eft Elszámolható bruttó összköltség (megvalósítás): 19.374.000 eft Támogatási intenzitás: 100% Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A kivitelezéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárások lebonyolítására két tender keretében került sor. Záhony térsége széles nyomtávú vontatóvágány hálózat felújítása, pályaépítés I. ütem tárgyú közbeszerzési eljárás döntőbizottsági eljárást követően sikeresen lezárult, a mintegy bruttó 4,4 milliárd forint értékű projektelem építési munkái megkezdődtek és az ütemterv szerint 2010. október végéig befejeződnek. A Záhony térsége széles nyomtávú vontatóvágány hálózat felújítása, pályaépítés II. ütem tárgyú közbeszerzési eljárás ismét meghirdetésre kerül. A befejezés várható ideje: 2011.12.31. (A közbeszerzési eljárás ismételt megtámadás csúszást eredményezhet.) 1/5. Ipari logisztikai kapacitások feltárását biztosító új út építése (ÉAOP) Tornyospálca Község Önkormányzata Elszámolható bruttó összköltség: 163.693,2 eft Támogatási intenzitás: 90% A projekt a Tornyospálca északi részén elhelyezkedő, normál és széles nyomtávú vasútvonallal ellátott ipari-logisztikai terület feltárását, intermodalitását kívánta megfelelő közúti kapcsolat kialakításával megvalósítani. Az út műszaki átadás-átvétele 2009. november 4-én megtörtént. 1/6. Kis-középvállalkozások akcióprogram Az érintett 16 településen működő, ott székhellyel vagy fióktelephellyel rendelkező logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások versenyképességének javítását tűzi ki célul a program kis- és középvállalkozások támogatását érintő eleme. A logisztikai vállalkozások versenyképessége elsősorban az átfutási idő csökkentésével, a rugalmasság fokozásával, a hatékonyság javításával és - ezáltal a költségek csökkentésén keresztül javítható. A jelenlegi eszközpark egy része elavult technológia, ennek felújítása, rekonstrukciója költség-hatékony módon biztosíthatja a kívánt állapot elérését. 28

A kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében raktárak és raktárterületek szükséges mértékű építését, átalakítását, raktár-technológia fejlesztését, szilárd burkolattal ellátott raktározási, rakodási felületek kialakítását, anyagmozgató gépek korszerűsítését, cseréjét, iparvágányok felújítását és informatikai, valamint gyártástechnológiai fejlesztést tartalmaznak a projektek. A vállalkozói aktivitást jelzi, hogy a logisztikai, valamint technológiafejlesztési projektek megítélt támogatása eddig 2 milliárd forint, amely több mint 5 milliárd forint értékű projekt megvalósítását teszi lehetővé. A programrész nem rendelkezik külön pénzügyi kerettel, megvalósítása a GOP és KÖZOP pályázati konstrukcióiban folyamatos. A Koordinációs Iroda előzetesen véleményezi a kiírásokat, majd részletes tájékoztatást nyújt a vállalkozásoknak. A támogatási intenzitás átlagosan 40%. 1/7. Képzési akcióprogram A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága finanszírozásával elkészült az oktatási programmodult megalapozó tanulmány. A tanulmányban javasolt beavatkozási területek: 1. Vállalati alkalmazottak térségi képzési alapja Global grant típusú forrás megnyitása azon vállalkozások számára, amelyek a térségben beruházásba fognak akár új üzem nyitásával, akár a meglévő esetében profilbővítés céljával, akár (az előző kategóriával átfedésben) új technológia bevezetésével. 2. Ágazati jellegű TISZK létrehozása Területi Integrált Szakképző Központ létrehozása olyan területeken, amelyben adott a térség potenciálja (logisztika), valamint, amely nagy húzóerőre tehet szert, de a közeljövőben valósul meg (energetika, acélipar). Ezeken a területeken olyan volumenű foglalkoztatók vannak és lesznek a térségben, hogy jól indokolható a létjogosultságuk. 3. Egy új szervezeti kultúra felé három komponens: a) vállalati vezetők számára kínált tréning jellegű képzések (stressz- és konfliktuskezelés, speciális kommunikációs helyzetek megoldása), illetve olyan képzések, amelyek segítenek mozgósítani a vállalati és a vállalaton kívüli szakértői tudást. b) egy pilotként lebonyolítható, amelynek célja fiatal, tehetséges fiatalok, valamint másik oldalról a menedzsment felfrissítése; c) egy iparág specifikus, dinamikus információs gyűjtemények létrehozását lehetővé tevő projekt. Mindhárom komponens a szervezeti kultúra megújítását segíti elő, egyben a vállalati együttműködések kialakítását is segítheti. 29

4. Disszeminációs tevékenységek A befektetői igényeken alapuló felnőttképzések megvalósítására az Állami Foglalkoztatási Szolgálat megfelelő forrással rendelkezik, mely a Regionális Munkaügyi Központon keresztül használható fel. Konkrét projekteket, képzési programot a befektetői igényeknek megfelelően lehet majd indítani. Az iskolarendszerű képzések kialakításához megkezdődtek az egyeztetések a térség középfokú oktatási intézményeivel. A programmodul operatív kidolgozása folyamatban van, megvalósulása a beruházói aktivitástól függ. 2010. október 2012. december. A Kormányhatározatban elkülönített keretösszeg: 500 millió Ft. 1/8. Terület- és településrendezési tervezés A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával a kistérségben történő területrendezéséi tervezés kiséleti terveként elkészült a programban érintett 16 település településfejlesztési koncepciója és településszerkezeti terve. A koncepciókat és szerkezeti terveket a 16 település önkormányzati testülete elfogadta és a szükséges határozatokat meghozta. A tervezés folytatására, a szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok elkészítésére a Minisztérium a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 1. sz. mellékletének XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat, Központi fejlesztési feladatok (címrendi besorolása: XI/12/3/1.) terhére további 17 millió Ft támogatást biztosított. Tekintettel arra, hogy ez az összeg a teljes körű szabályozási terv módosítására nem elégséges, a finanszírozási probléma feloldására az NFGM illetékes szakállamtitkárságával módosításra került a korábban megkötött támogatási szerződés. A tervező a 16 település külterületének szabályozási tervét leszállította. A teljes körű önkormányzati egyeztetést követően az államigazgatási eljárás januárban kezdődött, várhatóan júliusban megszülethetnek a vonatkozó önkormányzati rendeletek. 30

2. Projektlista Az alábbiakban településenként olvashatók a közeljövő fejlesztési elképzelései. 2.1. Benk Benk Benk/1. Révház és környéke fejlesztése 028/17. hrsz. Benk Községi Önkormányzat Benk község lakossága - I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2011 2012 Becsült költségvetés (eft): 2.200 Lehetséges források: ROP, ÚMVP, ET Benk/2. Óvoda felújítása és az óvodaépület akadálymentesítése 1/1. hrsz. Benk Községi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Oktatás) IV/3 Társadalmi kohézió (Esélyegyenlőség) 2011 2012 Becsült költségvetés (eft): 5.500 Lehetséges források: ROP 31

Benk/3. Ifjúsági klub beindítása 030/3. 030/4. hrsz. Benk Községi Önkormányzat Benk Község lakossága - II/2. A települések élhetőségének növelése (Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés) IV/3. Társadalmi kohézió 2011 2011 Becsült költségvetés (eft): 800 Lehetséges források: ROP, TÁMOP, NCA Benk/4. Szennyvízhálózat építés Benk település belterülete Benk Községi Önkormányzat Agglomerációs körzet települései (Eperjeske, Tiszamogyorós) III/2. A természeti környezet védelme (A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2011 2013 Becsült költségvetés (eft): 40.000 Lehetséges források: ROP, KEOP 32

Benk/5. Információs táblák kihelyezése Benk község belterülete Benk Községi Önkormányzat Benk lakossága -- II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) 2010 2010 -- -- Becsült költségvetés (eft): 500 Lehetséges források: ÚMVP, LEADER Benk/6. Horgásztó kialakítása 030/3, 030/4. hrsz. Benk Községi Önkormányzat Település lakossága, vállalkozók I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2011 2012 -- -- Becsült költségvetés (eft): 1.200 Lehetséges források: ÚMVP 33

Benk/7. Falunapi rendezvény Település központ illetve 14. hrsz. Benk község Önkormányzata Polgárőr szervezet - II/2. A települések élhetőségének növelése (Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés) IV/3. Társadalmi kohézió 2010 2010 -- - Becsült költségvetés (eft): 500 Lehetséges források: ÚMVP 34

2.2. Eperjeske Eperjeske/1. Jármy-kúria felújítása Eperjeske, Kossuth u. 62. Eperjeske Községi Önkormányzat - I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) II/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2013 2015 Becsült költségvetés (eft): 50.000 Lehetséges források: ROP, ÚMVP, NKA Eperjeske/2. Jóléti tó és park kialakítása Eperjeske, Szabadság tér Eperjeske Községi Önkormányzat - I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) II/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2010 - - Becsült költségvetés (eft): 30.000 Lehetséges források: ÚMVP 35

Eperjeske/3. Polgárőrség eszközbeszerzés Eperjeske, Szabadság tér Polgárőrség Eperjeske Eperjeske Polgárőr Egyesület - - II/2. A települések élhetőségének növelése (Közbiztonság; Lakossági aktivitás, közösség-fejlesztés) IV/3. Társadalmi kohézió 2010 2010 - - Becsült költségvetés (eft): 1.000 Lehetséges források: NCA 36

2.3. Győröcske Győröcske/1. Járdaépítés Györöcske Győröcske Községi Önkormányzat - II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2013 2014 - - Becsült költségvetés (eft): 8.000 Lehetséges források: ROP, ÚMVP Győröcske/2. Tisza-komp kialakítása Nagytárkány (Szlovákia) Győröcske útépítés a kompig Szlovák-Magyar országhatár Győröcske Községi Önkormányzat Kistárkány, Vízügyi Igazgatóság - I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2013 2014 - - Becsült költségvetés (eft): 100.000 Lehetséges források: ETE, KÖZOP 37

Győröcske/3. Virágosítás Győröcske Győröcske Községi Önkormányzat - II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése) 2010 2012 - - Becsült költségvetés (eft): 50 Lehetséges források: ÚMVP Győröcske/4. Falunap Győröcske Győröcske Községi Önkormányzat - - - II/2. A települések élhetőségének növelése (Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés) IV/3. Társadalmi kohézió 2010 2012 - - Becsült költségvetés (eft): 100 Lehetséges források: ÚMVP 38

Győröcske/5. Harangláb építése a temetőben Győröcske Temető Győröcske Községi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Egyéb szolgáltatások) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2012 2012 - - Becsült költségvetés (eft): 2.000 Lehetséges források: ÚMVP Győröcske/6. Református templom felújítása Győröcske Református Egyház Győröcske Községi Önkormányzat III/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2011 2011 - - Becsült költségvetés (eft): 8.000 Lehetséges források: ÚMVP, NKA 39

2.4. Komoró Komoró/1. Tuzsér-Komoró települések szennyvízközmű építése Komoró község belterülete, Tuzsér külterület Komoró Községi Önkormányzat Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület III/2. A természeti környezet védelme (A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése) IV/2. Területi kohézió 2009 2012 Becsült költségvetés (eft): 683.610 Lehetséges források: KEOP, ÖTM eu. Önerő alap Komoró/2. Közpark, játszótér építés 60/2, 145 hrsz. Komoró Községi Önkormányzat II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) IV/2. Területi kohézió 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 11.538 Lehetséges források: ÚMVP 40

2.5. Mándok Mándok/1. Sportcentrum bővítése 0172/3.hrsz. Mándok Városi Önkormányzat Sportegyesület, ÁMK, Óvoda, lakosság II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) IV/2. Területi kohézió IV/3. Társadalmi kohézió 2011 2011 - - Becsült költségvetés (eft): 3.000 Lehetséges források: ROP Mándok/2. Óvoda felújítás,magastető ráépítés 48. hrsz. Mándok Városi Önkormányzat Gyermekkert Óvoda Mándok II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Oktatás) IV/3. Társadalmi kohézió 2011 2011 - - Becsült költségvetés (eft): 150.000 Lehetséges források: ROP 41

Mándok/3. Iskola / Szent I. téri épület / felújítása 2 hrsz. Mándok Városi Önkormányzat Általános Művelődési Központ II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Oktatás) IV/3. Társadalmi kohézió 2011 2011 - - Becsült költségvetés (eft): 67.000 Lehetséges források: ROP Mándok/4. Orvosi rendelő felújítása 1545/1.hrsz. Mándok Városi Önkormányzat - - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Egészségügyi ellátások) IV/3. Társadalmi kohézió 2010 2010 - - Becsült költségvetés (eft): 17.000 Lehetséges források: ROP 42

Mándok/5. Idősek Otthona bővítése 431/3.hrsz. Mándok Városi Önkormányzat II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Szociális ellátások) IV/3. Társadalmi kohézió 2012 2013 Becsült költségvetés (eft): 35.000 Lehetséges források: ROP Mándok/6. Szennyvízhálózat bővítése Mándok belterület /Vasvári P.,Dózsa Gy.,Bem utcák/ Mándok Városi Önkormányzat - III/2. A természeti környezet védelme (A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése) IV/2. Területi kohézió 2012 2012 - - Becsült költségvetés (eft): 12.000 Lehetséges források: ROP, KEOP 43

Mándok/7. Csapadékvíz elvezetés Mándok 9. számú vízgyűjtő Mándok Városi Önkormányzat - II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) III/2. A természeti környezet védelme (A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése) IV/2. Területi kohézió 2013 2015 - - Becsült költségvetés (eft): 160.000 Lehetséges források: ROP Mándok/8. Útfelújítás Belterület Dózsa Gy,Bajcsy,Széchenyi utcák Mándok Városi Önkormányzat - I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2012 2013 Becsült költségvetés (eft): 25.000 Lehetséges források: ROP 44

Mándok/9. Városközpont rehabilitáció Belterület Mándok Városi Önkormányzat - II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése IV/2. Területi kohézió 2012 2014 Becsült költségvetés (eft): Lehetséges források: Nem ismert ROP Mándok/10. A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése 307/1. hrsz. Mándok Városi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Egyéb lakossági szolgáltatások) IV/3. Társadalmi kohézió 2010 2010 - - Becsült költségvetés (eft): 14.000 Lehetséges források: ROP 45

Mándok/11 Tornacsarnok, uszoda építés Volt Tsz.központi telep 1554/1.hrsz. Mándok Városi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Oktatás; Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése IV/2. Területi kohézió 2014 2015 Becsült költségvetés (eft): Lehetséges források: Nem ismert ROP Mándok/12. Becsült költségvetés (eft): Lehetséges források: Gyümölcs-feldolgozó építése 02/9. hrsz. Mándok Önkorm. Pénzintézet,Vállalkozások I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Feldolgozóipar) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2012 2013 Nem ismert GOP 46

Mándok/13. Kastély felújítás 1445/5.hrsz. Mándok Műemlékei Megmentéséért Egyesület Mándok Önkorm. I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) III/1.. Az épített környezet védelme és hasznosítása IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2011 2013 Becsült költségvetés (eft): Lehetséges források: Nem ismert ROP, NKA Mándok/14. Római katolikus templom felújítása Mándok Városi Önkormányzat III/1.. Az épített környezet védelme és hasznosítása IV/3. Társadalmi kohézió 2011.. Becsült költségvetés (eft): Lehetséges források: Nem ismert ROP, NKA 47

2.6. Tiszabezdéd Tiszabezdéd/1. Belterületi úthálózat felújítása Árpád utca Tiszabezdéd Községi Önkormányzat - I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2012 2013 - Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP Tiszabezdéd/2. Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP Hivatásforgalmi kerékpárút építése a 4. főút mellett A 4.sz főút települései Záhonytól Kisvárdáig Tiszabezdéd Községi Önkormányzat Az érintett önkormányzatok I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2012 2013 48

Tiszabezdéd/3. Árvízvédelmi töltésen kerékpárút építése Tiszabezdéd Községi Önkormányzat -?? I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2011 2012-2013 Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP, ETE Tiszabezdéd/4. Tiszai holtág Kerek-holt Tisza turisztikai fejlesztése - Tiszabezdéd Községi Önkormányzat - I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése? (Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2012 2013 Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP, ÚMVP 49

Tiszabezdéd/5. Iskola épületének felújítása Kossuth út 1. Tiszabezdéd Községi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Oktatás) IV/2. Területi kohézió 2011 2010. 2012 2011 - - Becsült költségvetés (eft): 15.000 Lehetséges források: ROP Tiszabezdéd/6. Óvoda konyha építése Sport utca Tiszabezdéd Községi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Oktatás) IV/2. Területi kohézió 2011 2012 - - Becsült költségvetés (eft): 130.000 Lehetséges források: ROP 50

Tiszabezdéd/7. Orvosi rendelő felújítása Sport utca Tiszabezdéd Községi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Egészségügyi ellátások) IV/2. Területi kohézió 2010 2010 - - Becsült költségvetés (eft): 45.000 Lehetséges források: ROP Tiszabezdéd/8. Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP, ÚMVP Művelődési ház felújítása Tiszabezdéd Tiszabezdéd Községi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) II/2. A települések élhetőségének növelése (Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés) IV/3. Területi kohézió 2012 2013 51

Tiszabezdéd/9. Tájház felújítása Kossuth út Tiszabezdéd Községi Önkormányzat - I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) III/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2011 - - Becsült költségvetés (eft): 20.000 Lehetséges források: ÚMVP LEADER Tiszabezdéd/10. Csapadékvíz-elvezetők fejlesztése Rákóczi utca Tiszabezdéd Községi Önkormányzat - - II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) III/2. A természeti környezet védelme (A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2012 2013 - - Becsült költségvetés (eft): 10.000.000 Lehetséges források: ROP, KEOP 52

Tiszabezdéd/11. Közpark felújítása, park játszótér építése, zöldfelület növelés, fásítás, virágosítás Kossuth út Tiszabezdéd Községi Önkormányzat - II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2013 - - Becsült költségvetés (eft): 5.000.000 Lehetséges források: ÚMVP LEADER Tiszabezdéd/12. Parkok építése, felújítása, tájékoztató táblák kihelyezése Vasút Kossuth út Tiszabezdéd Községi Önkormányzat - II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 - - - Becsült költségvetés (eft): 10.000.000 Lehetséges források: ÚMVP 53

Tiszabezdéd/13. 4145. sz. út felújítása - Tiszabezdéd Községi Önkormányzat NIF - I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2010 2011 - - Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP, KÖZOP Tiszabezdéd/14. Komoró-Tiszabezdéd elkerülő út megépítése NIF - Tiszabezdéd Községi Önkormányzat NIF - I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2011 - Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP, KÖZOP 54

Tiszabezdéd/15. 4-es sz. főúton körforgalom építése 4-es sz. főút Tiszabezdédi leágazás (Tiszabezdéd Községi Önkormányzat) NIF - I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2010 2010 - - Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP, KÖZOP Tiszabezdéd/16. Logisztikai park kialakítása a Tetenke területen - (Tiszabezdéd Községi Önkormányzat) - I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Intermodális logisztika) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 - - Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP, GOP 55

2.7. Tiszamogyorós Tiszamogyorós/1. Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása Tiszamogyorós 122. HRSZ Tiszamogyorós Községi Önkormányzat Nincs II/2. A települések élhetőségének növelése (Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés) IV/3. Társadalmi kohézió 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 60.000.000 Lehetséges források: ÚMVP Tiszamogyorós/2. Parkerdő kialakítása Tiszamogyorós 066/34. HRSZ Tiszamogyorós Községi Önkormányzat Nincs I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) III/2. A természeti környezet védelme (A természeti értékek, természeti erőforrások védelme) 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 1.000.000 Lehetséges források: ÚMVP 56

2.8. Tiszaszentmárton Tiszaszentmárton/1. Becsült költségvetés (eft): Lehetséges források: Sajtüzem létesítése a Konzervgyár helyén Tiszaszentmárton Petőfi út Tiszaszentmárton Községi Önkormányzat Márton Konzerv Kft. Márton Konzerv Kft. Átalakítás - I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Feldolgozóipar) IV1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése Munkahelyteremtés 120-150 fő foglalkoztatására 2010 2011 800 millió Ft, ebből 50 % saját erő rendelkezésre áll GOP Tiszaszentmárton/2. Rendezvénytér kialakítása a Falutó környezetében Tiszaszentmárton 74/1. hrsz-u Tiszaszentmárton Községi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) II/2. A települések élhetőségének növelése (Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés) IV/3. Társadalmi kohézió 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 18.000 Lehetséges források: ÚMVP 57

Tiszaszentmárton/3. Rendelőintézet akadálymentesítése Tiszaszentmárton Táncsics út 1/b. Tiszaszentmárton Községi Önkormányzat - Épület átalakítás - - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Egészségügyi ellátások) IV/2. Területi kohézió 2011 2011 - - Becsült költségvetés (eft): 15.000 Lehetséges források: ROP Tiszaszentmárton/4. Faluház - Közösségi Ház építése Tiszaszentmárton, Damjanich út 30-32. Tiszaszentmárton Községi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) II/2. A települések élhetőségének növelése (Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés) IV/3. Társadalmi kohézió 2011 2011 - - Becsült költségvetés (eft): 80-100 millió forint Lehetséges források: ÚMVP 58

Tiszaszentmárton/5. Tájház építése Tiszaszentmárton Kossuth út Milleniumi park Tiszaszentmárton Községi Önkormányzat - I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) II/1.. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2011 - - Becsült költségvetés (eft): 12 millió forint Lehetséges források: ÚMVP Tiszaszentmárton/6. Szennyvízberuházás Tiszaszentmárton Zsurk Két település Tiszaszentmárton Községi Önkormányzat? igen - - III/2. A természeti környezet védelme (A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2011 2012 - - igen Becsült költségvetés (eft): 860.000 Lehetséges források: ROP, KEOP 59

2.9. Tuzsér Tuzsér/1. Kerékpárút a Tisza töltésén Tuzsér közigazgatási területén húzódó Tisza töltés Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat A pályázatban résztvevő környező települések I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2011 2012 Becsült költségvetés (eft): 50.000 Lehetséges források: ROP, ETE Tuzsér/2. Belterületi utak felújítása (Hársfa út) Hársfa út, Nyárfás út, Diófás út Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Nincs I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 50.000 Lehetséges források: ROP 60

Tuzsér/3. 4-es sz. főút csomópontjában körforgalom, valamint védőfal kiépítése 4-es sz. főút Márta úti csomópontja Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Magyar Közút I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2011 2012 Becsült költségvetés (eft): 30.000 Lehetséges források: ROP, KÖZOP Tuzsér/4. Szociális foglalkoztató (100 fő feletti) Tuzsér Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Szociális ellátások) IV/3. Társadalmi kohézió 2011 2012 X Becsült költségvetés (eft): 100.000 Lehetséges források: ROP 61

Tuzsér/5. Szociális célú erdő telepítése Tuzsér, Külterület Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Tájspecifikus mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás) II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Szociális ellátások) IV/3. Társadalmi kohézió 2012 2014 Becsült költségvetés (eft): 10.000 Lehetséges források: ÚMVP Tuzsér/6. Lónyay Kastély teljes felújítása Ady E. út 2. Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Műemlékek Állami Gondnoksága I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) III/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása 2011 2012 Becsült költségvetés (eft): 250.000 Lehetséges források: ROP, NKA 62

Tuzsér/7. Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP, KEOP Tuzsér/8. Szennyvíz Telep rekonstrukció (Komoróval közösen) Tuzsér Szennyvíztelep Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Komoró Önkormányzata III/2. A természeti környezet védelme (A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010? Iskola épületek felújítása Lónyay út 1. Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Oktatás) IV/2. Területi kohézió 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 100.000 Lehetséges források: ROP 63

Tuzsér/9. Óvoda bővítése Kossuth út 72. Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Oktatás) IV/2. Területi kohézió 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 200.000 Lehetséges források: ROP Tuzsér/10. Orvosi rendelő felújítása Lónyay út 43. Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Egészségügyi ellátások) IV/2. Területi kohézió 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 25.000 Lehetséges források: ROP 64

Tuzsér/11. Egészségház felújítása Kossuth út 64. Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Egészségügyi ellátások) IV/2. Területi kohézió 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 30.000 Lehetséges források: ROP Tuzsér/12. Tájház felújítása Kossuth út 136. Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) III/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 30.000 Lehetséges források: ÚMVP 65

Tuzsér/13. Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ROP, KEOP Tuzsér/14. Vízhálózat korszerűsítése Tuzsér Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat III/2. A természeti környezet védelme (A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2011 Sportegyesület öltözőjének felújítása Ady E. út 2. Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) II/2. A települések élhetőségének növelése (Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés) 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 25.000 Lehetséges források: ÚMVP, NCA 66

Tuzsér/15. Civil ház felújítása Kossuth út 119. Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat II/2. A települések élhetőségének növelése (Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés) IV/3. Társadalmi kohézió 2010 2011 Becsült költségvetés (eft): 15.000 Lehetséges források: ÚMVP, NCA Tuzsér/16. TÉKISZ fejlesztése Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat? I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2011 Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: GOP 67

Tuzsér/17. Villamos áram termelés - Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat - - I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2012 Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: KEOP, GOP Tuzsér/18. Almatárolás, csomagolás, termék előállítás Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: ÚMVP I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2011 68

2.10. Záhony Záhony/1. Belterületi úthálózat felújítása, parkoló kialakítása, körforgalom építése Záhony, József Attila út Záhony Városi Önkormányzat - I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2012 2014 Becsült költségvetés (eft): 150.000 Lehetséges források: ROP Záhony/2. Hivatásforgalmi kerékpárút építése a 4. sz. főút mellett A 4.sz főút települései Záhonytól Kisvárdáig Záhony Városi Önkormányzat Települési Önkormányzatok I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2012 2013 Becsült költségvetés (eft): 400.000 Lehetséges források: ROP, ETE 69

Záhony/3. Az iskola épületének felújítása, tornacsarnok építése Záhony Záhony Város Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Oktatás) IV/2. Területi kohézió 2013 2014 - - Becsült költségvetés (eft): 20.000 500.000 Lehetséges források: ROP Záhony/4.. A Tájház felújítása Záhony Záhony Város Önkormányzat Nőszövetség I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) III/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2011 2012 Becsült költségvetés (eft): 5.000 Lehetséges források: ROP 70

Záhony/5. Közösségi színterek kialakítása Záhony Záhony Városi Önkormányzat AZAFŐ Alapítvány II/2. A települések élhetőségének növelése (Lakossági aktivitás, közösségfejlesztés) IV/3. Társadalmi kohézió 2011 2014 Becsült költségvetés (eft): 20.000 Lehetséges források: ROP Záhony/6. A Hivatalépület komplex akadálymentesítése Záhony Záhony Városi Önkormányzat - II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Egyéb lakossági szolgáltatások) IV/3. Társadalmi kohézió 2010 2010 - - Becsült költségvetés (eft): 33.000 Lehetséges források: ROP 71

Záhony/7. 4. sz. főút felújítása A Záhonyt érintő 4. sz. főút Magyar Állam Kőzút Kezelő Kht. I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2010 2010 - - Becsült költségvetés (eft): 30.0000 Lehetséges források: KÖZOP Záhony/8. 4145. sz. főút felújítása Záhony-Tiszabezdéd között Záhony Tiszabezdéd közötti szakasz Záhony Városi Önkormányzat NIF I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) IV/2. Területi kohézió 2010 2011 - - Becsült költségvetés (eft): 300.000 Lehetséges források: KÖZOP 72

2.11. Zsurk Zsurk/1. Szennyvízberuházás Záhony Zsurk Tiszaszentmárton Záhony Zsurk Tiszaszentmárton Tiszaszentmárton Községi Önkormányzat Zsurk Önk, Záhony Önk III/2. A természeti környezet védelme (A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2011 2012 - - Becsült költségvetés (eft): 100.000 Lehetséges források: ROP, KEOP Zsurk/2. Halastó építése Zsurk, Kossuth út Golden See Kft. Becsült költségvetés (eft):.. Lehetséges források: Magán forrás / ÚMVP I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) II/1. A lakossági szolgáltatások tartalmi és infrastrukturális fejlesztése (Kulturális, sport és szabadidős szolgáltatások) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2011 - - 73

Zsurk/3. Buszmegállók felújítása Zusrk Zsurk Községi Önkormányzat - I/2. A versenyképes gazdaság feltételrendszerének javítása (Közlekedési infrastruktúra) II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség; Közbiztonság) IV/2. Területi kohézió 2011 2012 - - Becsült költségvetés (eft): 3.000 Lehetséges források: ROP Zsurk/4. Virágosítás Zsurk Zsurk Községi Önkormányzat Polgárőrség, Református Egyház II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) IV/1. A térség népességeltartó és népességmegtartó képességének növelése 2010 2012 - - Becsült költségvetés (eft): 250 Lehetséges források: ÚMVP 74

Zsurk/5. Falunap Zsurk Zsurk Községi Önkormányzat Kistérségi Kulturális Kerekasztal - - II/2. A települések élhetőségének növelése (Településkép, közterületi minőség) IV/3. Társadalmi kohézió 2010 2012 - - Becsült költségvetés (eft): 1.000 Lehetséges források: ÚMVP Zsurk/6. Műemlék templom és harangláb felújítása Zsurk Zsurk Községi Önkormányzat - I/1. A gazdasági struktúra, infrastruktúra fejlesztése (Turisztikai és szabadidőipar) III/1. Az épített környezet védelme és hasznosítása IV/3. Társadalmi kohézió 2011 2012 - - Becsült költségvetés (eft): 5.000 15.000 Lehetséges források: ROP, NKA, LEADER Rövidítések: ÁROP: Államreform Operatív Program EKOP: Elektronikus Közigazgatás Operatív Program ETE: Európai Területi Együttműködési Program (határon átnyúló fejlesztések) GOP: Gazdasági Operatív Program KEOP: Környezet- és Energia Operatív Program KÖZOP: Közlekedésfejlesztési Operatív Program NCA: Nemzeti Civil Alap NKA: Nemzeti Kulturális Alap ROP: Észak-alföldi (Regionális) Operatív Program ÚMVP: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 75