KATONA JÓZSEF Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010.
A szervezet neve: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Iskolai Diákönkormányzata (továbbiakban DÖK) Székhelye: 1137 Budapest Váci út 107 Működési terület: Az 1993. évi LXXIX. Törvény 63. alapján a diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Alapítás ideje: 1987. Tagság: Azon osztályok tagjai, akik írásban is kifejezik a diákönkormányzathoz való tartozásuk igényét. Minden tag a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott szabályokat a diákönkormányzati tagság megkezdésekor tudomásul veszi, tudomásul vételét aláírásával igazolja. 1. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK: (1) Az iskola diákönkormányzata alulról építkező közösségi szervezet, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi tevékenységre kiterjed. (2) Az iskola diákönkormányzata nem politikai, ill. etnikai közösségi szervezet, nem kíván semmilyen iskolán kívüli egyesülés, egyesület, szervezet részeként tevékenykedni. (3) Legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleményének a meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a diákok érdekeinek képviseletét tartja. (4) A tanulókat jogaik gyakorlásában és képviseletében a diákönkormányzat segíti (5) Azt, hogy a diákönkormányzat hány főt képvisel, minden évben osztályonként írásos nyilatkozattal igazolni kell. Amennyiben az iskolában az egyes képzési rendszereken belül
(gimnázium, szakközépiskola, szakképzési évfolyam) tanuló fiataloknak több mint 50 %-a tartozik a diákönkormányzathoz, akkor jogosult a képzési rendszerhez tartozó valamennyi tanulójának képviseletére. Ha a tanulók kevesebb, mint 50%-a tartozik hozzá, akkor csak a diákönkormányzatba jelentkezett tanulóknak a képviseletére jogosult. (6) A DÖK nem tartja magát a diákság kizárólagos képviselőjének, amennyiben egy másik diák szerveződés épül ki iskolánkban. (7) A DÖK jogosítványait a művelődési és közoktatási miniszter 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. -a és az 1993. évi LXXIX. Törvény 62-64. -a tartalmazza. A diákönkormányzat működésére vonatkozó jogokat az oktatási törvény tartalmazza. (lásd a függeléket) (8) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogkört gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, meghívót - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább nyolc nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. (9) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen és tanári felügyelettel használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. (l0) Az iskolai diákönkormányzat képviselőt választ, aki az iskolaszékben képviseli a diákságot. Amennyiben a tanulókat érintő kérdés merül fel az iskolaszéki ülésen, akkor neki meghívót kell kapnia az iskolaszéki ülésre, és meg is kell jelennie. 2. A DÖK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE: (1) A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. Segíti a DÖK munkáját és kommunikációját a tantestülettel és az iskolavezetéssel. A DÖK-segítő pedagógusnak szavazati joga van a diákönkormányzatban. (2) A DÖK képviseletére az elnök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus vagy a diákönkormányzat által konkrét ügyben megbízott személy jogosult. A képviselő a képviseletet követő első DÖK-megbeszélésen köteles beszámolni a tevékenységéről. (3) Osztályképviselők: 2-3 fő, akik az osztályfőnökkel együttműködve a kétirányú információáramlás legfőbb bázisai. A választáskor a jelölésből senki sem zárható ki sem tanulmányi, sem fegyelemi, sem semmilyen más okból. A választásnak minden tanév szeptember elején le kell zajlania. (4) Az iskolai diákönkormányzat az osztályképviselők részvételével minden héten legalább egyszer diákönkormányzati ülést tart. Összehívását a diákönkormányzat elnöke, a DÖKsegítő pedagógus, bármely vezetőségi tag vagy osztályképviselő kezdeményezheti. A DÖK minden gyűlése nyilvános.
(5) A diákönkormányzati ülésre legfeljebb kettő osztályképviselő elkérhető a tanórájáról. Ha az órát tartó tanár úgy ítéli meg, hogy valamilyen indokból (pl. dolgozat, vagy kiemelten fontos tananyag) nem engedi el az osztályképviselőket, ezt megteheti. Ilyenkor az osztályképviselők külön megkeresik a DÖK vezetőit, akik beszámolnak arról, hogy mi történt az ülésen. (6) Az osztályképviselők minden évben megválasztják a diákönkormányzat vezetőségének tagjait. A tagsághoz szükséges: - minimum félévi diákönkormányzati munka, - jó magatartás, jó kapcsolatok a tanárokkal és a diáktársakkal - jó kommunikációs készség, - megfelelő tanulmányi eredmény - DÖK-gyűlésen 50% + 1 fő szavazata. (7) A vezetőség igény szerint, de legalább kéthetente egy tanításon kívüli órában összeül. Az ülések zártak, de előzetes bejelentései a diák önkormányzati tagok részt vehetnek azon, ha valamely fontos problémát kell megoldani. (8) A vezetőség tagjai a bizottságok (sport, kultúra, diákjog és érdekképviselet, tájékoztatás) vezetői, a DÖK-elnök, a titkár és a DÖK-segítő pedagógus. A bizottságok vezetőit előzetes jelentkezés után a második diákönkormányzati gyűlésen évente választják. A döntés érvényes, ha a jelenlévők közül 50% + 1 fő megszavazza. A vezetőség tagjait egy évre választják a következő tisztújításig. A DÖK bármely tagjának javaslatára, egyszerű többséggel a DÖK visszahívhatja tisztségviselőit. Ezeken felül a diákönkormányzat bármikor létrehozhat tisztségeket, bizottságokat. (9) A diákönkormányzat elnökét évente választják a második diák önkormányzati gyűlésen. A választás érvényes, ha a jelenlévők 66% + 1 főnek a szavazatát megkapja a diák. A DÖK-elnök feladatai: az évi közgyűlés összehívása, a diákönkormányzat munkájának irányítása, az éves beszámoló elkészítése, kapcsolattartás más ifjúsági szervezetekkel, a diákönkormányzat képviselete az ifjúsági fórumokon. (10) Bármely kérdésben a DÖK szavazással dönt az ülésén. A döntés érvényes, ha 50% + 1 fő szavazata megvan. A szavazást bármely kérdésben csak akkor lehet lefolytatni, ha a diákönkormányzatba jelentkezett osztályok képviselőinek több mint a fele jelen van. (11) A diákközgyűlés évente legalább egyszer, de szükség szerint többször is összehívható fórum, melynek résztvevőire és témájára a DÖK, a nevelőtestület és az iskolavezetés egyaránt tehet javaslatot. A diákközgyűlés a legfelsőbb döntéshozó fórum, amely a tagokból áll. Az évi rendes közgyűlésen (küldöttgyűlésen) a diákönkormányzat vezetője és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, tekintettel a gyermeki, tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlésen minden osztálynak legalább 5 fővel kell képviseltetnie magát.
3. PÉNZÜGYEK: (1) Előre tervezhető költségvetési vagy iskolai támogatás: - A diákönkormányzat tagjai fogadják el a DÖK költségvetését és annak pénzügyi beszámolóját. A diákönkormányzat vezetősége a költségvetés keretei között jogosult a szükséges pénzügyi döntések meghozatalára. (2) Pályázott pénzeszközök (Közalapítványok, Alapítványok, Fenntartó és egyéb kiírók): - A diákönkormányzatot segítő pedagógus, a DÖKelnöke, ill. a Mester-Diák Alapítvány kuratóriuma pályázatokat nyújthat be a DÖK céljai, munkaprogramja megvalósítása érdekében. - A pályázati programok és azok tervezett költségvetése összhangban van a DÖK mindenkori éves programjával. - Az elnyert források felhasználását és a végleges megvalósítás költségvetését a DÖK vezetőségével együtt működve kell kialakítani. - A pályázatokat kiírójának pénzügyi szabályzata és elvárásai szerint kell elszámolni. 4. A DÖK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT ÉS ANNAK MÓDOSÍTÁSÁT A DIÁKÖNKORMÁNYZAT KÉSZÍTI EL AZ ALÁBBIAK SZERINT: - A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetet készít. - A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét az osztályképviselők útján eljuttatja az osztályokhoz. - Az osztályok az osztályképviselőkön keresztül eljuttatja a véleményüket a Diákönkormányzathoz. - Az egységes előterjesztést átadja a tantestület tagjainak - A tantestületi véleményeket az igazgató vagy a segítő tanár átnyújtja a Diákönkormányzat vezetőjének. - A Diákönkormányzat a vélemények figyelembevételével elkészíti a végleges tervezetet. 5. A DÖK SZMSZ JÓVÁHAGYÁSA: - A Szervezeti és Működési Szabályzatot az oktatási törvény 63. 4. bekezdésének értelmében a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. - A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogsértő, vagy ellentétes az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával, illetve Házirendjével. - A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő 30 napon belül nyilatkoznia kell. A Szervezeti és Működési Szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület 30 napon belül nem nyilatkozik.
6. NYILVÁNOSSÁG: A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek ismernie kell, ezért egy példánya megtalálható: - az iskola könyvtárában - a diákönkormányzat segítő pedagógusnál - a DÖK-szobában - az iskola igazgatójánál - az iskola nevelési igazgatóhelyettesénél - az iskola honlapján. - az iskola irattárában Budapest, 2010. február 24... Diákönkormányzatot segítő pedagógus.. Diákönkormányzat elnöke Jóváhagyta a nevelőtestület 2010. márciusi ülésén... Iskola Igazgatója
A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGOSÍTVÁNYOK: (FÜGGELÉK) A DÖK DÖNTÉSI HATÁSKÖREI: A diákönkormányzat a - nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt: - saját működéséről, munkaprogramjáról (Ktv. 63 (3) bek.) - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, (Ktv. 63 (3) bek.) - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, (Ktv. 63 (3) bek.) - a diákrádió és a diákújság, a diák web-lap és iskola-tv szerkesztőbizottságának megbízásáról (Ktv. 63 (3) bek.) - a diákönkormányzatot segítő iskolában dolgozó nagykorú személy felkéréséről, megbízásáról, és megbízhatja a diákönkormányzat képviseletével (Ktv. 63 (1) bek.) - az Iskolaszéki képviselő megválasztásáról (Ktv. 60 (5) bek. c) pontja) A DÖK EGYETÉRTÉSI JOGOT GYAKOROL A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKBEN: - az iskolai SZ.M.SZ. jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásakor és módosításakor (Ktv. 40 (2) bek. Ktv.64 (2) bek. a) pontja, valamint a 11/1994 MKM r. 4 (3) bek. c) pont) - az ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásáról (Ktv.64 (2) bek. c) pont) - a házirend elfogadásakor, módosításakor (Ktv.40 (10) bek. és a Ktv. 64 (3) bek. c) pont) - a tankönyvrendelés előkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék vagy a DÖK véleményét (2001. évi XXXVII Tv. 8. (2).) A DÖK-NEK VÉLEMÉNYEZÉSI JOGA VAN A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKBEN: - iskola megszüntetésével, átszervezésével... nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. (Ktv. 102 (3) bek.) - tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, szervezéséhez (11/1994.MKM r. 31. (l) bek. c pont - az iskolavezető megbízásával, és a megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt (Ktv. 102 (3) bek.) - a könyvtár, a számítógépes termek és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához (11/1994 MKM r. 31. (1) bek. g) pont). - tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során (Ktv. 76 (6) bek.) - tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalakor (11/1994 MKM r. 31 (l) bek. a) pont. ) - az iskolai sportkör működési rendjének kialakításához (11/1994. MKM r. 31. (1) bek. d) pontja) - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához (11/1994. MKM r. 31. (1) bek. f)