39/2005. (X.3.) KR. r e n d e l e t. a helyi jelentőségűtermészeti értékek, területek védelméről

1. oldal 39/2005. (X.3.) KR. r e n d e l e t a helyi jelentőségűtermészeti értékek, területek védelméről Módosította a 2/2006. (I.31.) KR. és a 36/2006. (IX.27.) KR. és az 58/2007. (XII.13.) KR. rendelet A rendelet 2. sz. mellékletéhez tartozó térkép a 2007. november 29-i közgyűlési jegyzőkönyvben megtalálható. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése fontosnak tartja a város területén lévőtermészeti értékek és természeti területek a jelen és a jövőnemzedék számára való megőrzését, az ökológiai rendszerek, biológiai sokféleségek oltalmát, továbbfejlesztését, ezért a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. (1), a 16. (1) bekezdésében, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel összhangban a következőrendeletet alkotja: I. fejezet A védelem célja 1. (1) A védelem célja: a) a Szolnok város közigazgatási területén lévőtermészeti értékek (növény- állatfajok, társulások), természeti területek, tájak, valamint ezek természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme, a fenntartható használat elősegítése; b) a város és a táj harmonikus összhangjának megtartása, fejlesztése; c) a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; d) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése. e) előmozdítsa a társadalom bevonását a természeti területek és értékek hatékony megőrzésébe és széleskörű szemléletformálásába. II. fejezet A helyi védelem tárgya (1) A helyi jelentőségűtermészeti értékek és területek körébe tartoznak a Szolnok város közigazgatási területén lévő- az országos védelem alatt nem álló, de ritkaságuk, különlegességük, esztétikai vagy helytörténeti jelentőségük miatt megőrzésre érdemes: a) természetes, természetközeli, vagy tájképi szempontból jellegzetes tájrészletek; b) álló és folyóvizek, azok partjain lévőnövényzet, árterület; c) vadon élőnövény- és állatfajok, azok életközösségei; termő- tartózkodó- és élőhelyei; d) növénytelepítések, így különösen parkok, arborétumok, történelmi botanikus kertek, növények, növénycsoportok, fasorok, egyedi fák; e) ritka, vagy kihalással fenyegetett régi hazai háziállatok, természeti növényfajok, fajták, változatok és azok gyűjteményei f) természethez kötődőkultúrtörténeti emlékek, amelyeket a város közgyűlése helyi jelentőségűtermészeti értékké nyilvánít. (2) A helyi jelentőségűtermészeti értékek védelme területi vagy egyedi lehet. a) a területi védelem tárgya a természetes, vagy épített környezet összefüggőértéke, területe; b) az egyedi védelem tárgya lehet egy-egy értékes növényegyed, növényegyedek csoportja; (1) A helyi jelentőségűtermészeti értékek védelme egyszerűvagy fokozott lehet. (2) Fokozott védelemben kell részesíteni azt a természeti értéket, területet, amely előfordulási számát, életkorát, vagy eszmei értékét tekintve különös védelmet igényel. 2. 3. III. fejezet A természeti értékek és területek védetté nyilvánítása, a védettség megszüntetése

2. oldal 4. (1) A természeti értékek és területek helyi védelme védetté nyilvánítással jön létre. (2) A védetté nyilvánításra, illetve a védelem megszüntetésére magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezet javaslatot tehet, illetve hivatalból indulhat. A védetté nyilvánítás előkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata. (3) A védetté nyilvánításhoz természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni. A természetvédelmi kezelési terv előkészítése során be kell szerezni esetenként erre felkért szakértővéleményét. A védendőértékek, területek tulajdonosa köteles esetlegesen az ingatlan területére történőbejutást és a vizsgálat elvégzését biztosítani. (4) 1 A védelem alá helyezett helyi jelentőségűtermészeti értékeket, területeket, és a kezelésükre készített Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentációt és részletes kezelési tervet jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (5) A védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az illetékes természetvédelmi igazgatóság nyilatkozatát arról, hogy kívánja-e a természeti érték, a terület országos jelentőségűvédetté nyilvánítását. (6) 2 A 144/3/1980. (VII.11.) sz. VB. határozattal védetté nyilvánított szolnoki Molnár-fecske-telep, mint helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét a Közgyűlés fenn-tartja. A védett természeti terület kiterjedését, jellegét, természetvédelmi értékeinek meg-nevezését, a védettségének indokát, természetvédelmi céljait, a földrészletek helyrajzi számait a 2. számú melléklet tartalmazza. 5. (1) A védettségi eljárás lefolytatásáról, az eljárás megindításáról az érték, terület tulajdonosát (használóját) értesíteni kell. (2) A védettségi eljárás során az érdekeltek álláspontjainak megismerése érdekében egyeztetőtárgyalást kell tartani az érdekelt hatóságok és mindazok bevonásával, akiket a védetté nyilvánítás érint. (3) A védetté nyilvánítás tényét a Polgármesteri Hivatalnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni, illetve a védettség feloldását követően - a védelem indoka megszűnt, vagy nem szolgálja az 1. (1) bekezdése szerinti célokat - a védettség tényét töröltetni kell. IV. fejezet A helyi jelentőségűtermészeti értékek, területek nyilvántartása (1) A helyi jelentőségűvédelem tárgyában születet rendeletet meg kell küldeni: a) a természeti érték vagy terület (ingatlan) tulajdonosának; b) az építésügyi hatóságnak c) Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek d) az illetékes természetvédelmi igazgatóságnak nyilvántartás céljából. (2) Az érintett védelem alatt álló természeti értéket, területet táblával kell megjelölni, amellyel fel kell hívni a figyelmet a védettség tényére, valamint az ebből fakadó főbb korlátozó rendelkezésekre. (3) A védett természeti értékekről, területekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, melynek tartalma az 1. sz. mellékletben foglalt adatokon túl: a) a védett természeti érték, terület fényképét b) a védett természeti érték, terület térképét c) a védelemre javaslatot tevőnevét d) a védett érték, terület kezelésének módját, a vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat e) a védelmet megállapító rendelet időpontját, számát. 6. V. fejezet A védett természeti értékek, területek állapotának fenntartása, felülvizsgálata 7. (1) A helyi jelentőségűtermészeti értékek, területek fennmaradásának feltétele, annak megőrzése, állapotának fenntartása, gondozása, és a rendeltetésnek megfelelőhasználat biztosítása, ami a tulajdonos, kezelő, használó feladata. (2) A természeti értékekre, területekre vonatkozóan a tulajdonosnak, kezelőnek, használónak a vonatkozó természetvédelmi kezelési tervében foglaltakat kell végrehajtani. (3) Azon természeti területek és értékek melyek vonatkozásában természetvédelmi kezelési terv nem készült, illetve a természetvédelmi kezelési tervben nem szabályozott kérdésekben a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény, illetve vonatkozó egyéb országos hatályú jogszabályok és jelen rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 1 Módosította a 36/2006. (IX.27.) KR. rendelet 1. (1) bekezdése. 2 Beemelte az 58/2007. (XII.13.) KR. rendelet 1. -a.

3. oldal (4) 1 A helyi védelemben alá helyezendőterületre, értékre vonatkozó Természetvédelmi Kezelési Terv elkészítésére, helyi védelemben részesült természeti érték, terület fenntartására a tulajdonos támogatására a költségvetésben elkülönített Önkormányzati Környezetvédelmi Alapon belül természetvédelmi célokat szolgáló rész hozható létre. (5) A kötelezettségek megtartásának, a helyileg védett természeti területek, értékek állapotának figyelemmel kísérése, illetve 10 évenkénti felülvizsgálat feladatának megvalósítása a jegyzőfeladata. (6) A helyi védett természeti terület esetében a jegyzőkorlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja a védett természeti értéket, területet károsító vagy súlyosan veszélyeztetőtevékenységet. A határozat - a védett természeti érték, terület közvetlen, súlyos sérelme, illetve életveszély esetében - jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható. VI. fejezet A védett természeti értékekre, területekre vonatkozó szabályok 8. (1) Helyi jelentőségűtermészetvédelmi területeken: a) védett fa, facsoport, erdőkivágása, csonkolása beültetése; b) egyedi védelem alatt álló fa, fasor kivágása, csonkolása c) kutatás; d) gyep feltörése, és felújítása; e) nád és más növényzet égetése; f) az erdőről és az erdővédelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévőfa kivágása, telepítése; g) termőföld művelési ág megváltoztatása, h) termőföldnek nem minősülőföldterület rendeltetésének megváltoztatása csak a jegyzőhozzájárulásával történhet. (2) Egyedi védelem alatt álló fa, fasor kivágásához, csonkolásához csak a fák biológiai pusztulása esetén, illetve a környezetre másként elháríthatatlan károsodással járó veszély esetén adható engedély. 9. (3) Védett természeti érték, terület jelentős mértékű megváltoztatásához a közgyűlés hozzájárulása szükséges. A Városgazdálkodási Bizottság megállapítja a védett természeti érték rendeltetésének jelentős mértékűmegváltoztatása tényét, és a kérelmet a közgyűlés elé terjeszti. (4) A védett természeti érték, terület károsodása esetén a tulajdonos, kezelő, használó köteles a lehetséges és szükséges mértékben gondoskodni a helyreállításról, pótlásról. VI. fejezet Szabálysértésekre vonatkozó előírások 10. (1) Szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedőpénzbírsággal sújtható, aki jelen rendelet 8. (1) bekezdés előírásait megszegi, amennyiben cselekménye nem minősül bűncselekménynek, törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott szabálysértésnek. VII. fejezet Záró rendelkezések 11. (1) E rendelet kihirdetése napján lét hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévőel nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi jelentőségűtermészeti értékek védelméről szóló 27/1997. (XII.1.) KR. rendelet. Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2005. szeptember 22-i ülésén. Megjegyzés: A 36/2006. IX.27.) KR. rendelet 2006. október 1-jén lép hatályba. 1 Módosította a 2/2006. (I.31.) KR. rendelet 5. (2) bekezdése

4. oldal Botka Lajosné polgármester Dr. Szakali Erzsébet jegyző 39/2005. (X.3.) KR. rendelet 1. sz. melléklete 1 (1996. évi LIII. törvény 24. (3) bek. alapján) a) Védetté nyilvánítás ténye, a természetvédelmi értékek megnevezése: Védetté nyilvánítás ténye: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése helyi jelentőségűvédett természeti területté nyilvánítja a Szolnok, Városmajor u. 32. (hrsz: 774/3, 774/4) sz. alatti - volt Tüdőkórház - parkját (fás- cserjék pázsitos területek összterülete kb. 4 ha) a területre készített Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv alapján. A park egészére vonatkozó védelem besorolása: területi védelem védelem mértéke: egyszerű Természetvédelmi értékek megnevezése: Növényvilág A védelem besorolása: területi védelem A védelem mértéke: egyszerű A Természetvédelmi kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv 2.2.2. Növényvilág pontjában részletezettek szerint. Állatvilág A védelem besorolása: területi védelem A védelem besorolása: egyszerűés fokozott A Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv 2.2.3. Állatvilág pontjában részletezettek szerint. b) Terület esetében annak jellege, kiterjedése, védetté nyilvánítás indoka, természetvédelmi célja, földrészletek helyrajzi száma, korlátozások, tilalmak, természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységek köre, a vonatkozó természetvédelmi kezelési terv: Terület kiterjedése: A helyi jelentőségűvédett természeti területté nyilvánított terület a Szolnok, Városmajor u. 774/3 és 774/4 földrészleteken lévő - gépkocsiparkolók, utak, és épületek, teniszpálya nélküli - park (fás-cserjék- pázsitos részek) mintegy kb. 4 ha. Jellege: park- fás cserjés, pázsitos terület Védetté nyilvánítás indoka: A terület Szolnok város belvárosi részén a Tallinn városrész szívében található. A terület eredeti kórházi illetve szanatóriumi funkciójához tartozóan kialakított park tervei 1947-ben készültek. A telepítésnél felhasznált növényanyag összetételének meghatározásakor a gyógyítás volt főszempont, ezért a telepített növényállomány ritka és egyedi. A védetté nyilvánítás indoka: a park növény és állat állományának megvédése, fenntartása és továbbfejlesztése. Célkitűzések: - első- és másodrendűek, amelyek részletezettségét a Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv szerint. Korlátozások, tilalmak, engedélyhez kötött tevékenységek: Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv szerint. c) az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás ténye Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv szerint. Természetvédelmi Kezelési Tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv szerint. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlési rendelet száma: Polgármester aláírása: Jegyzőaláírása A szolnoki volt Tüdőkórház parkja helyi jelentőségűvédett természeti terület természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv Hatályba lépésének időpontja: 1 Módosította a 36/2006. (IX.27.) KR. rendelet 1. (2) bekezdése.

5. oldal Szolnok Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata A szolnoki volt Tüdőkórház parkja helyi jelentőségűvédett természeti terület természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció és részletes kezelési terv 2006. július 17. TARTALOMJEGYZÉK Összefoglalás 3 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 4 1.1. Összefoglaló adatok 4 1.2. A terület rendeltetése 5 1.3. A terület jogi helyzete 5 1.4. A terület elhelyezkedése és határai 5 1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok 5 1.5.1. Tulajdonjog szerinti megoszlás 5 1.5.2. A területek megoszlása művelési ág szerint 6 1.5.3. A területre vonatkozó különbözőjogok gyakorlói 6 1.5.4. A területre vonatkozó szolgalmi és használati jogok és gyakorlóik 6 1.6. A területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások 7 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája 8 1.7.1. Építmények 8 1.7.2. Eszközök 9 2. LEÍRÁS 9 2. 1. Környezeti jellemzők 9 2.1.1. Éghajlat 9 2.1.2. Hidrológia 10 2.1.2.1. Felszíni vizek 10 2.1.2.2. Felszín alatti vizek 10 2.1.2.3. Ásvány-, hév-, és gyógyvizek 10 2.1.3. Felszínalaktan 11 2.1.4. Földtan, vízföldtan 11 2.1.5 Talajtan 11 2.2. Biológiai jellemzők 12 2.2.1. Növénytársulások 12 2.2.2. Növényvilág 12 2.2.3. Állatvilág 15 2.2.3.1. Gerinctelenek 15 2.2.3.2. Gerincesek 15 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők 17 2.3.1. Mezőgazdaság 17 2.3.2. Erdőgazdálkodás 18 2.3.3. Vadgazdálkodás 18 2.3.4. Halászat, horgászat 19 2.3.5. Üdülés és idegenforgalom 19 2.3.6. Települési viszonyok 19 2.3.7. Ipar, bányászat 19 2.3.8. Oktatás, bemutatás 20 2.3.9. Kutatás 20 2.3.10. Egyéb használat 20 2.3.11. Kultúrtörténeti értékek 20 2.4. Táji értékek 21 2.5. Adatbázisok 21 2.5.1. Számítógépes adatbázisok 21 2.5.2. A területre vonatkozó térképanyag 21 2.5.3. A területre vonatkozó fotóanyag 21

6. oldal 3. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA 23 3.1. A terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése 23 3.1.1. Méret 23 3.1.2. Sokféleség 23 3.1.3. Természetesség 24 3.1.4. Ritkaság 24 3.1.5. Sérülékenység 25 3.1.6. Jellemzőség 25 3.1.7. A terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete 25 3.1.8. A terület története 26 3.1.9. Potenciális természetvédelmi érték 26 3.1.10. Különleges jelentőség 27 3.2. A terület legfontosabb értékeinek meghatározása 27 3.3. Ideális kezelési célkitűzések 28 3.3.1. Elsőrendűcélkitűzések 28 3.3.2. Másodrendűcélkitűzések 29 3.4. Korlátozó és veszélyeztetőtényezők 30 3.4.1. A természetvédelmi kezelés korlátai 31 3.4.2. A korlátozó tényezők hatása az ideális célkitűzésekre 31 4. GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 33 4.1. Gyakorlati célkitűzések 33 4.1.1. Természeti értékek fenntartása 33 4.1.2. Jogi és egyéb kötelezettségek 33 4.1.3. Személyi és műszaki fejlesztés 34 4.2. Természetvédelmi stratégiák 34 4.2.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása 34 4.2.1.1.. Általános normák: 34 4.2.1.2. Kezelési és fenntartási feladatok 34 4.2.2. Fajok védelme 37 4.2.2.1. Általános normák 37 4.2.2.2. Fajok védelmének általános stratégiái 37 4.2.2.3. Agresszív, vagy tájidegen fajok állományának szabályozása 38 4.2.3. Látogatás 38 4.2.4. Oktatás és bemutatás 38 4.2.5. Kutatás, vizsgálatok 39 4.2.6.1. Általános szabályozás 39 4.2.6.2. A kezeléssel kapcsolatos földhasználat 40 4.2.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek 41 4.2.8. Természetvédelmi infrastruktúra 41 4.3. Kezelési feladatok 42 4.3.1. Adatgyűjtés (A) 42 4.3.2. Kezelés (B) 42 4.3.3. Adminisztráció (C) 43 5. MUNKATERV 45 5.1. Középtávú munkaterv 45 Összefoglalás A szolnoki volt Tüdőkórház parkjának tervei 1947-ben készültek. Tervezője dr. Ormos Imre az akkori Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar Kertművészeti Tanszékének vezetője, a kerttervezés hazai és európai szaktekintélye volt. Terület eredeti rendeltetése a kórház- ill. szanatórium kertekkel szemben támasztott funkcionális és esztétikai igények magas színvonalú kielégítése volt, amit a telepítésnél felhasznált növényanyag összetétele is tükröz. Az örökzöld fajok viszonylag nagy aránya, különösen a nagy számban telepített, és még ma is jelentős botanikai értéket képviselőpinus nigra austriaca fasorok és csoportok a téli időszakban is zöld szigetként jelennek meg a jóval sivárabb szűkebb és tágabb környezetben. A közel fél évszázados park, de mindenekelőtt annak területén található idősebb, termetes fák és a kedvezőállományklímának köszönhetően kialakult viszonylag változatos növényállomány fontos tájképi eleme az egyébként erősen urbanizálódó környezetnek. A betelepített őshonos és exóta fa és cserjefajokkal kialakult parkjellegűtársulások az éghajlati és egyéb termőhelyi tényezők nagy mértékű ingadozása és az emberi tevékenység következtében a kevésbé intenzíven kezelt részeken természetes elemekkel vegyülnek, s így a park mesterségesen létrehozott növény-együttesei ma a terület kétharmad részén természetszerű, elvadult, exóta fajokkal elegyes, erdőszerűéletközösségeket alkotnak. A terület főfeladata és rendeltetése, hogy megőrizze a helyi viszonylatban fontos és viszonylag változatos növényállományt, a történeti térszerkezet fenntartható elemeit, azokat a kert funkciójával összhangban park-gyűjteményjelleggel gondozza, fejlessze és bemutassa, továbbá, hogy elsősorban a helyi lakosság számára felüdülést tegyen lehetővé.

7. oldal 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. Összefoglaló adatok A terület neve: Szolnoki volt Tüdőkórház parkja Természetvédelmi Terület Természetvédelmi törzskönyvi száma:... A területre vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma:... A terület kiterjedése összesen: 4,5701 ha Érintett megye: Jász-Nagykun-Szolnok Érintett település: Szolnok A terület középpontjának földrajzi koordinátái: 46 53 15 É, 20 07 16 K Tengerszint feletti magassága: 80 m Bf A területet fedő1:10.000 méretarányú EOTR térképszelvények azonosítói: 57-321 A területet fedő1:4.000 méretarányú EOTR áttekintőtérképszelvények azonosítói: 57324 EOV Illetékes természetvédelmi hatóság: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 1.2. A terület rendeltetése A Park rendeltetése a védetté nyilvánító jogszabály szerint: őrizze meg a park természeti és tájképi értékeit; szolgálja a kertépítészet-történeti és használati szempontból értékes növényanyagának és térszerkezetének megőrzését, fenntartását és fejlesztését; biztosítsa a park zöld területének védelmét más célú igénybevételtől; biztosítsa a temészetközeli élővilág közösségeinek fennmaradását; a természetközeli környezet megőrzésével tegye lehetővé a szabadban történőfelüdülést, valamint ismeret- és élményszerzést 1.3. A terület jogi helyzete Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 39/2005. (X.3.) KR. rendeletében szabályozza a helyi jelentőségűtermészeti értékek és területek védelmét. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 415/2005. (XI.24.) sz. közgyűlési határozatának értelmében a Közgyűlés szándéknyilatkozatot fogad el a park helyi jelentőségűtermészeti területté nyilvánításáról. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az 55/2005. (XII.2.). KR. rendeletében a változtatási tilalom zónáját kiterjeszti a táj- és természetvédelmi okokból a helyi jelentőségűvédett természeti területté nyilvánításának vizsgálata, valamint a helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv kiegészítésének időszakára, és hatálybalépéséig a szabályozási terv részét képző10. sz. melléklet szerinti földrészletekre. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2006. (II. 23.) sz. közgyűlési határozatának értelmében a terület legkésőbb 2007. december 31-ig térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába kerül. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 52/2006. (II.23.) sz. közgyűlési határozatának értelmében a Parkot Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat térítésmentesen használatban tartja 2007. december 31.-ig. 1.4. A terület elhelyezkedése és határai A szolnoki volt Tüdőkórház parkja Jász-Nagykun-Szolnok Megye területén, Szolnok város belterületén helyezkedik el. A nyugati határát a Zagyva árvízvédelmi töltése jelenti (780). Észak felől a Dr. Sebestyén Gyula út (775), keletről a Városmajor út (770) választja el a környezőbelterületi lakóterületektől. Déli oldalról lakóterület határolja (773). 1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok 1.5.1. Tulajdonjog szerinti megoszlás A Szolnoki volt Tüdőkórház bejegyzett területe 4,5701 ha. 1.5.1.1. táblázat: A Szolnoki volt Tüdőkórház területének tulajdonviszonyai

8. oldal HRSZ. TERÜLET-NAGYSÁG MŰVELÉSI ÁG Tulajdonos Vagyon- és természetvédelmi kezelő 774/3 2,3595 kivett, épület és udvar Szolnok Megyei Jogú Város Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányza Önkormányzata, 5000 Szolnok, Kossuth5000 Szolnok, Kossuth tér 9. tér 9. 774/4 2,2106 kórház Szolnok Megyei Jogú Város Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányza Önkormányzata, 5000 Szolnok, Kossuth5000 Szolnok, Kossuth tér 9. tér 9. Összesen 4,5701 Szolnok Megyei Jogú Város Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányza Önkormányzata, 5000 Szolnok, Kossuth5000 Szolnok, Kossuth tér 9. tér 9. A teljes terület jelenleg 4,5701. A gépkocsiparkoló, út, épületek és teniszpálya nélkül számított lényegbeli park (fás-cserjés, pázsitos részek) összterülete kb. 4 ha. 1.5.2. A területek megoszlása művelési ág szerint A Szolnoki volt Tüdőkórház teljes területe Szolnok város belterületéhez tartozik. Művelési ága kivett, kórház (hrsz: 774/4), valamint épület és udvar (hrsz: 774/3). 1.5.3. A területre vonatkozó különbözőjogok gyakorlói A vadászati jog gyakorlói: nincs Halászati jog gyakorlói: nincs Bányászati jog gyakorlói: nincs 1.5.4. A területre vonatkozó szolgalmi és használati jogok és gyakorlóik Bányaszolgalmi jog: nincs Földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal a 774/3 hrsz-ra. Alappont száma: 03203. Vezetékjog: A TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. Szolnoki Üzemigazgatóság rendelkezik gázvezeték szolgalmi joggal a 774/3 és 774/4 ingatlanon. Átjárási szolgalmi jog: nincs bejegyezve Használati jog: nincs bejegyezve Csatornajog: nincs bejegyezve Talajvízészlelőkutak elhelyezésének használati joga: nincs Útszolgalmi jog: nincs Vízvezetési szolgalmi jog: nincs Földhasználati szolgalmi jog: nincs bejegyezve 1.6. A területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások Halászati tervek: A park területén nincs halászati hasznosítású vízterület. A környékre, mindenekelőtt a Tisza folyóra, vonatkozó a halászati tervek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei FM Hivatal Halászati Osztályán, és a halászati hasznosítónál megtalálhatók. Vadgazdálkodási tervek: A park területe nem vadászterület, azon vadgazdálkodási tevékenység nem folyik. Az övezetére vonatkozóan a 10 éves Vadgazdálkodási Üzemterv a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei FM Hivatal Vadgazdálkodási Osztályain megtalálható. Körzeti vadgazdálkodási terv az ezen a vidéken vadászati joggal rendelkeződiána Vadásztársaságnál lelhetőfel. Erdészeti Üzemtervek: A Park területe nem része egyik erdőtervezési egységnek sem, azon erdőgazdálkodást nem folytatnak. A Tisza és Zagyva hullámterének és a város környéki véderdők fa- és erdőállományaira vonatkozóan a körzeti erdőtervek és az erdészeti üzemtervek az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes Debreceni Igazgatóságain találhatók. Védetté nyilvánító jogszabály: Településrendezési tervek és A bel- és külterületi településrendezési tervek helyi építési szabályozási előírás: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatánál, a megyei településrendezési tervek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatnál találhatók Településfejlesztési tervek, koncepciók: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatánál megtalálható.

9. oldal Általános természetvédelmi kérdésekben az 1996. évi LIII. a természet védelméről szóló törvény és végrehajtási rendeletei az irányadóak. Egyéb, kapcsolódó törvények szintén tartalmaznak természetvédelmi fejezeteket. 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája A Park Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában van. A vagyon- és természetvédelmi kezelést Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi. A területileg illetékes természetvédelmi hatóság a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A vagyonkezelői feladatokat a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az Önkormányzattal vállalkozói viszonyban álló szervezet útján látja el. A volt Tüdőkórház parkjának természetvédelmi kezelésére az Önkormányzat állandó szakszemélyzetet nem alkalmaz. A kezelést ellátó szervezet a megfelelőtechnikai és személyi háttérrel rendelkezik. 1.7.1. Építmények A tervezési területen található legnagyobb épület a négyszintes kórházépület (0,1706 ha), amelyhez a közelmúltban létesített fűtőközpont csatlakozik. A bejáratnál található porta, különbözőkisebb tárolóépületek és a nagyobb méretűjárművek befogadására is alkalmas garázsépület mellett 5 nagyobb használaton kívüli épület is található. A park területén egykor a térvilágítást szolgála, mára többnyire használaton kívüli, korszerűtlen beton lámpatartó oszlopok vannak. A kórházépület mögötti részen ezeket ma részben különbözőkábelek tartószerkezetéül használják. A parkot minden oldalról elemekből álló betonkerítés határolja. A park területén árok vagy csatorna illetve nagyobb vízigény kielégítésére képes öntözőrendszer nem található. A kommunális vízellátást a települési közművíz nyomóvezetékéről leágazó vezeték biztosítja. A park területén csak néhány rövid szakaszon van szigetelt elektromos légvezeték. Az épületek áramellátását földkábellel oldották meg. 1.7.2. Eszközök A természetvédelmi kezelési feladatok megoldását Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalkozók bevonásával végzi. A feladattal megbízott vállalkozók a szükséges technikai eszközökkel rendelkeznek. 2. 1. Környezeti jellemzők 2.1.1. Éghajlat 2. LEÍRÁS Éghajlati adatok: A park a Szolnoki-ártér kistáj területén helyezkedik el. Ez a vidék a mérsékelten meleg-száraz és meleg száraz kontinentális éghajlati övezetek határán terül el, amit elsősorban viszonylag kevés és szeszélyes eloszlású csapadék jellemez, és az ország legnagyobb ariditású területei közé tartozik. A térség kontinentális éghajlatára jellemző, hogy a napsütéses órák számát kedvezőtlenül befolyásolja télen a gyakori köd. A nyári periódusban a térség a Kárpát-medence legnagyobb mértékben napsütötte területének számít. A klíma kontinentális jellege miatt nagyok az időjárás kilengései és az éghajlati tényezők átlagos évi ingadozásai meglehetősen markánsak. A téli hideg napok átlagos száma 35, a nyári meleg napok átlagos száma 80, amiből 20-25 hőségnap van átlagosan. A térség az ország és az Alföld legszárazabb tájához tartozik. A legtöbb csapadék rendszerint júniusban hullik, ami átlagosan 55-70 mm-nek felel meg. Ezzel szemben a téli hónapok jóval szárazabbak, és januárban a sokéves csapadékátlag 25 mm körül van. A havas téli napok száma meghaladja az átlagos évi 30-at. A park vízhez közeli elhelyezkedésnek köszönhetően folyóvíz és hullámtér hűtőhatása miatt, továbbá erdőjellegűvegetáció árnyékoló hatása következtében a felmelegedés lassúbb és kisebb mértékű, mint a környezőterületeken. Ugyanakkora kisugárzás is kisebb mértékűígy mikroklimatikus hőingadozás kiegyenlítettebb. Az éghajlati tényezők közül a növényzet szempontjából főleg a nedvesség játszik fontos szerepet. A fás növényzet szempontjából a közeli folyók (Zagyva, Tisza) vízszínjének függvényében ingadozó talajvíznek van fontos szerepe. Csapadékszegény, forró nyarakon a kisebb méretűfák és cserjék gyökérzete nem éri el a talajvizet és a sekélyebben gyökeresedőnövények életlehetőségei is beszűkülnek. A park területére jellemző, hogy az éghajlati tényezők, erdei jellegűmikroklíma módosító hatása ellenére, a növényzet bioprodukciós és társulásalkotó képességei tekintetében a zonális szerkezet irányába hatnak. Az előbbiek tükrében elmondható, hogy a szolnoki volt Tüdőkórház parkjának szempontjából az éghajlati tényezők mindenekelőtt a csapadék mennyiségével és szelektív hideg telekkel játszanak döntőszerepet. Átlagos évi csapadékmennyiség: 500-530 mm Átlagos csapadékmennyiség a vegetációs időszakban: 290-300 mm

10. oldal Ariditási index: 1,32-1,41 Átlagos max. hóvastagság: 15-16 cm. Átlagos hóborítottság ideje: 33-34 nap. Átlagos maximális hóvastagság: 15-16 cm Évi középhőmérséklet átlag: 10,2-10,3 o C (a napi középhőmérséklet 191-193 napig meghaladja a 10 o C-ot) A vegetációs időszak átlaghőmérséklete: 17,2 o C Fagymentes időszak: április 3-4-től október 20-22-ig (201-204 nap) Téli min. hőmérséklet átlag: -17 o C között Nyári max. hőmérséklet átlag: 34,4 o C. Napsütéses órák száma: 1970-1980 óra (a nyári 800-820, a téli 185-190 óra) Leggyakoribb szélirányok: északi, észak-keleti és nyugati. Átlagos szélsebesség: 2,5 m/s alatt. 2.1.2. Hidrológia 2.1.2.1. Felszíni vizek A park területén csak sem természetes sem mesterségesen létrejött vizek nem találhatók. A terület nyugati oldala mentén megközelítően észak-déli irányban a Zagyva hullámtere fut végig, amelynek vízállása és a vízének minősége igen változó és a torkolathoz közeli, alsó szakaszon nagy mértékben függ a befogadó Tiszától is. Ennek megfelelően bár a Zagyva vízminősége általában III. osztályú, és közepes vízhozama átlagosan nem haladja meg a 10 m3/s-ot, áradás idején Szolnok térségében a Tisza duzzasztó hatása a meghatározó. A park területére illetve annak élővilágára közvetett módon a Tisza vízállása gyakorolja a nagyobb hatást, ami mindenek előtt a talajvíz szintjének ingadozásában nyilvánul meg. Tartósan magas vízállás idején a talajvíz a felszín alatt 100-70 cm körül van, de tekintettel az ilyen periódusok rövidségére és időszakosságára ez jelentősen nem károsíthatja a fás növényzet gyökérzetét. 2.1.2.2. Felszín alatti vizek A park területén a talajvíz szintje elsősorban a Tisza folyó vízállásának hatása nyomán alakul. A talajvíz átlagos mélysége 2-4 m. A talajvíz öntözési célokra általában alkalmas, ivásra azonban nem. Kémiai típusa kalcium-magnézium-hidrgénkarbonátos. Keménysége 30 nk o körül van. A szulfáttartalom nagyobbrészt 300-600 mg/l között van. 2.1.2.3. Ásvány-, hév-, és gyógyvizek A térségben a rétegvizek mennyisége 1 l/s.km 2 körül mozog. A környéken számos működőartézi kút van. A park közelében három működőbővízhozamú termálvizűkút van. A termálkutak jódos, nátriumkloridos, brómos ásványvizének hőmérséklete meghaladja 60 C-ot.Az artézi kutak mélysége meghaladja a 200 m-t és a fokozódó mélységgel növekszik a vízhozamuk. A kémiai és hidrobiológiai vizsgálatokat a KÖTI-KÖVIZIG Regionális- és Vízminőség-védelmi laboratóriuma, valamint a KÖTIKTVF Környezetvédelmi Laboratóriuma végzi, az eredmények alapján a vizsgált felszíni és rétegvizeket felhasználásuk szerint értékeli. A hidrológiai viszonyokat a KÖTI-KÖVIZIG Vízgazdálkodási Osztálya tartja számon. 2.1.3. Felszínalaktan A park 85 m körüli tszf-i magasságú területen foglal helyet. A terület a Zagyva torkolat előtti szakaszának bal partja menti ártéri magasparton fekszik, és ennél fogva a folyószabályozás előtt is ármentes terület lehetett. A múltban a park és térségének domborzati képét és geomorfológiai jellemzőit a futásirányát sokat változtató Tisza és Zagyva határozta meg. A park talajfelszíne jelenleg nagyjából sík, kisebb lejtéssel a Zagyva irányába. A terület eredeti felszínét a közelmúltban folyt antropogén hatások (folyószabályozás, urbanizáció) némileg megváltoztatták. 2.1.4. Földtan, vízföldtan

11. oldal A park térsége a domborzat tekintetében, a felszín kialakulásának, felépítésének és arculatának minden vonását, makro- és mezoformáit a folyók (Tisza, Zagyva) felszínformáló munkájának köszönheti, de a mikroformák túlnyomó része is a folyók műve. A park területe kicsiny kiterjedésénél fogva egységesnek mondható, ami a tágabb környezetre már kisebb mértékben érvényes annak, jórészt folyóvízi feltöltött síksági jellegénél fogva. A térség pannon kor utáni rendkívül dinamikusan süllyedőfelszínét az Északi-középhegységből érkezőzagyva, főként finom szemű(iszapos, agyagos) üledékekkel töltötték fel. A környéken a pleisztocén rétegek vastagsága a 400 m-t is eléri. A felszín közeli üledékek döntőtöbbsége a Tiszához és a Zagyvához kapcsolódó holocén öntésiszap, öntésagyag. A térség vízfolyásaira a lomha mozgás, a mederformákra a kanyargós, folyóhátakkal és övzátonyokkal kísért középszakasz jelleg az általánosan jellemző. Míg a reliefenergia szegénysége a vízfolyások szakaszjellegének egyöntetűségére vezetett, addig a folyásirányoknak a szerkezeti, domborzati és vízjárási okokból előidézett gyakori váltakozása nagyszámú mikroformát hozott létre, és a felszín közeli üledékeket jelentősen átmozgatta. Az eolikus képződmények szerepe a területen alárendelt. A potenciális szeizmitás 7 o MS. 2.1.5 Talajtan A park területének talaja eredetileg allúviumon képződött, nehéz mechanikai összetételű(agyag, agyagos vályog) réti vagy öntéses réti talaj. Ez a talajtípus szénsavas meszet nem tartalmaz és termékenysége a felhalmozódott humuszanyagok mennyiségétől függően alakul, VI. besorolású. A talaj felsőrétegét a közelmúltban folytatott kertészeti célú beavatkozások némileg módosították. A park területén jellemző, közepes talajvízállású, magasártéri helyzetűhordalékkúpsíkság, kedvez a keményfa-ligeterdő jellegűfaállományok fennmaradásának. Az talajra nem jellemzőek a savanyú üledékek, ami miatt egyes exóta fajok (pl: Rhododendronok, jegenyefenyők és más tűlevelűek) számára kedvezőtlen adottságokkal kell számolni. 2.2. Biológiai jellemzők 2.2.1. Növénytársulások Park területének eredeti növényzetének tekintetében az erdős puszta vagy a keményfaliget jelleg feltételezhető. Az eredeti fás növényzet a tölgy-kőris-szil ligeterdőre jellemzőfajösszetétel jellemezhette. Napjainkra a természetes társulásoknak nyomait sem találjuk, sem a park területén, sem pedig annak közvetlen övezetében. A terület növényvilága (flóra, vegetáció, társulástan) szempontjából tudományos igényűkutatás ez idáig nem folyt. A növényzet térképezése és az előforduló fa- és cserje-fajok leltározása a közelmúltban történt. A jelentős részben tájidegen fajokból álló erdőjellegűtársulásokra az emberi tényezőerős hatása a jellemző. Bizonyos fokig definiálható őshonos fajszerkezet a parkban nem fordul elő. A jelenleg is gondozott északi (felső), kórházépület környéki rész kifejezetten kert jellegű, amire a nyírt pázsit és a viszonylag kis lombborítás jellemző. Ezzel szemben az összterület kb. 60 %-ára az elvadult park sajátosságok a jellemzők. Ez főleg bizonyos gyorsan szaporodó, tág tűrőképességű tájidegen fa ill. cserjefajok elburjánzásában (amerikai kőris, zöld juhar, hegyi juhar), és a nyílt területrészek visszaszorulásában nyilvánul meg. A park a mai napig megőrizte az eredeti funkcióból (korház- ill. szanatóriumi kert) eredősajátosságokat. Az eredeti terveken szereplőkb. 4,79 ha kertként használt zöldterületből ma kb. 4 ha a fás-cserjés terület ill. pázsit. A 774/3 hrsz-ú kis mértékben beépített terület az évek óta elmarat gondozás következtében sokat veszített park jellegéből és a funkcióval ellentétes irányba ható természetes folyamatok erőteljesebben érvényesülnek. A természetes flóra benyomulását a főleg ruderális jellegűlágyszárú növényfajok megjelenése jelenti, ami egyben biodiverzitás a növekedését is maga után vonja. Az természetes ökológiai folyamatok egyre nagyobb érvényesülése ezen a területrészen az eredeti téralkotás és az útvezetés, továbbá az érzékenyebb fajok (fajták) fokozatos eltűnését okozza, mely utóbbi a fás szárú növényzet fokozatos homogenizálódása irányába hat. A viszonylag idős faállomány által biztosított kedvezőállományklíma lehetővé teszi néhány faj nagyarányú nemkívánatos természetes újulását, ami a lomkorona alatti szint elbozótosodását okozza. Erre a területrészre szinte kizárólag lombhullató fajok jellemzők. A területen nagy tőszámmal, de alacsony fajszámmal jelen lévőtűlevelűfajok főleg a 774/3 hrsz-ú gondozott területrészen találhatók. 2.2.2. Növényvilág Az a terület, amelyen szolnoki volt Tüdőkórház parkja helyet foglal florisztikai szempontból a pannóniai flóratartomány ( Pannonicum), Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásába (Crisicum) tartozik. Ez a flórajárás határozottan kontinentális jellegű. A terület eredeti funkciójának és a teljességgel telepített dendroflórának megfelelően az itt előforduló növényfajok között csak nyomokban találunk a természetes társulásokra jellemzőelemeket. A lágyszárú fajok között, néhány kerti faj mellett, majdnem kizárólag a ruderális- vagy a gyomnövényflóra elemeit találjuk. A park területén nem történt tudományos igényűrészletes botanikai felmérés. A közelmúltban végzett dendrológiai térképezés és leltározás alapján a jellemzőés értékes fajokról ill. egyedekről rendelkezésre álló adatokat az alábbi lista foglalja össze: 2.2.1.1. táblázat: A szolnoki volt Tüdőkórház parkjának területén található jellemzőés értékes fás szárú növények

12. oldal NÖVÉNY-TAXONOK FA/EGYEDSZÁM, CSERJE/CSOPORT* MEGJEGYZÉS Acer negundo-zöld juhar 32 agresszíven terjed, tájidegen özönnövény Acer platanoides-korai juhar 72 helyenként spontán újul Acer pseudoplatanus-hegyi juhar 31 helyenként spontán újul Aceer saccharinum-ezüstjuhar 11 Aesculus hippocastanum-vadgesztenye 36 Ailanthus altissima-bálványfa 14 agresszíven terjed, tájidegen özönnövény Betula pendula-nyírfa 2 Buxus sempervirens-puszpáng 8* Campsis radicans-tormbitafolyondár 1 Celtis occidentalis-nyugati ostorfa 13 Cercis siliquastrum-judásfa 1 Cornus snguinea-veresgyűrűsom 7* Coryllus avellana-mogyoró 19* Corylus avellana v.fusco rubra-vérmogyoró 1* Crataegus laevigata x-veres galagonya hibrid 1 Crategus monogyna.-egybibés galagonya 16 Deutzia x elengantissima-gyöngyvirágcserje. 1* Eleagnus angustifolia-keskenylevelűezüstfa 1 Euonymus europaeus-közönséges kecskerágó 1 Fraxinus angustifolia pannonica-magyar kőris 14 Fraxinus excelsior-magas kőris 6 Fraxinus pennsilvanica-amerikai kőris 18 Gleditsia tiracanthos-lepényfa 16 Gymnosladus dioicus-vasfa 8 gyökérsarjról erősen újul Hedera helix-borostyán 15* Juglans nigra-fekete dió 2 Juniperus chinensis-kúszóboróka 1* Juniperus communis-közönséges boróka 3 Ligustrum ovalifolium-széleslevelűfagyal 1* Ligustrum vulgare-közönséges fagyal 11* Lonicerea caprifolium-jerikói lonc. 1* Lonicera tatarica-tatár lonc 3 Mahonia bifolium-kétlevelűmahónia 3* Mahónia aquifolium-magyallevelűmahónia 1* Parthenocissus quinquefolis 2 Parthenocissus tricuspidata-repkény vadszőlő 10* Főleg a kórházépület falán Periploca greca-görögtekercs 1 Philadelphus cornarius-jezsámen 13* Picea abies-lucfenyő 2 A számára kedvezőtlen termőhelyi viszony miatt gyenge kondícióban van Picea punglus v. glauca-ezüstfenyő 29 A számára kedvezőtlen termőhelyi viszony miatt gyenge kondícióban van Pinus nigra v. austriaca-osztrák fekete fenyő 168 A park legértékesebb faállományát képezi

13. oldal Platanus x hybria-hibrid platán 4 Populus alba x-hibrid fehér nyár 1 Populus nigra v. pyramidalis-fekete nyár 3 Prunus avium-cseresznye 1 Prunus cerasifera v. atropurpurea-vérszilva 3 Prunus cerasifera-cseresznyeszilva 4* Malus silvestris x-alma 2 Reynoutria auberti-kínai tatáriszalag 1* Robinia pseudoacacia-akác 1 Rosa canina-gyepűrózsa 2* Rosa x-kerti rózsa 2* Sambucus nigra-fekete bodza 35 Sophora japonica-japánakác 13 Spirea sp-gyöngyvessző 7* Symphoricarpus albus-fehér hóbogyó 2* Symphoricarpus chenaultii-fehér hóbogyó 23* Syringa vulgaris.-közönséges orgona 14* Taxus baccata-tiszafa 7 Thuja orientalis-keleti tuja 74 Tilia argentea-ezüsthárs 44 Tilia cordata-kislefelűhárs 31 Tilia platyphyllos-nagylevelűhárs 3 Ulmus laevis-vénic szil 20 2.2.3. Állatvilág 2.2.3.1. Gerinctelenek A park területének gerinctelen faunájáról nem állnak rendelkezésre adatok. Ezzel szemben Szolnok város belterületét illetően főleg a bogárfauna tekintetében viszonylag alaposak az ismereteink, így a volt Tüdőkórház környéki parkosított területek, ill. kertvárosias jellegűutcákról is számos fajt mutattak ki. Az alábbi táblázatban szereplőadatok a park környékén végzett egyedi megfigyelések eredményei. 2.2.3.1.1. táblázat: A szolnoki volt Tüdőkórház parkjának környékén feljegyzett védett rovarfajok Magyar név Tudományos név Megjegyzés Aranyos bábrabló Mezei futrinka Bőrfutrinka Kis szarvasbogár Orrszarvúbogár Bogáncs-virágbogár Pompás virágbogár Szalmacincér Atalantalepke Nappali pávaszem Calosoma sycophanta Carabus granulatus Carabus coriaceus Dorcus paralelopipedus Oryctes nasicornis Potosia fieberi Potosia aeruginosa Calamobius filum Vanesia atalanta Inachis io

14. oldal Kis rókalepke Aglais urticae 2.2.3.2. Gerincesek a) Kétéltűek Mivel a park területén nincs számukra megfelelővizes élőhely, ezért csak néhány tág tűrőképességűfaj előfordulásával lehet számolni. 2.2.3.2.2.. táblázat: A szolnoki volt Tüdőkórház parkjának területén előroduduó kétéltűfajok, az azokra vonatkozó nemzetközi egyezmények függelékének számával Magyar név Tudományos név Nemzetközi egyezmény Berni egyezmény B. & HD. Levelibéka Hyla arborea II. IV. Zöld varangy Bufo viridis II. IV. Barna varangy Bufo bufo III. b) Hüllők: 2.2.3.2.3. táblázat: A szolnoki Tüdőkórház parkjának területén előforduló hüllőfajok, az azokra vonatkozó nemzetközi egyezmények függelékének számával Magyar név Tudományos név Nemzetközi egyezmény Berni egyezmény B. & HD. Fürge gyík Lacerta agilis II. IV. Vízisikló Natrix natrix III. c) Madarak: 2.2.3.2.4. táblázat: A szolnoki volt Tüdőkórház parkjának területén előforduló madárfajok, az azokra vonatkozó nemzetközi egyezmények függelékének számával és a természetvédelmi oltalom szintjével (v: védett, fv: fokozottan védett) Magyar név Tudományos név Természetvédelmi státusz Fészke vagy c alkalm Védettségi szint CITES Berni egyezmény Bonni egyezmény B. & HD Balkáni gerle Steptopelia decaocto f Erdei fülesbagoly Asio otus v II. II. v Gyöngybagoly Tyto alba fv II. II. v Molnárfecske Delichon urbica v II. v Füsti fecske Hirundo rustica v II v Zöld küllő Picus viridis v II v Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus v II. I. f Nagy fakopáncs Dendrocopos major v II. v Kerti poszáta Sylvia borin v II. II. Kis poszáta Sylvia carruca v II. II. f Barátposzáta Sylvia atricapilla v II. II. f Csilpcsalp fűzike Phylloscopos collybita v II. II. v

15. oldal Szürke légykapó Muscipa striata v II. II. v Házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruruos v II. II. f Vörösbegy Erithacus rubecula v II. II. f Kenderike Carduelis cannabina v II. f Kék cinege Parus coerulescens v II. v Széncinege Parus major v II. f Ökörszem Troglodytes troglodytes v II. f Fülemüle Luscinia megarhynchos v II. II. f Fenyőrigó Tardus pilaris v III. II. II./2. v Fekete rigó Turdus merua v III. II. II./2. f Énekes rigó Turdus philomelos v III. II. II./2. v Léprigó Turdus viscivorus v III. II. II./2. v Erdei pinty Fringilla coelebs v III. v Fenyőpinty Fringilla montifringilla v III. v Zöldike Carduelis chloris v II. f Csíz Carduelis spinus v II v Tengelic Carduelis carcuelis v II. f Meggyvágó Coccostraustes coccostraustes v II. v Házi veréb Passer domesticus v f Mezei veréb Passer montanus v III. f Seregély Sturnus vulgaris f Sárgarigó Oriolus oriolus v II. v Szarka Pica pica v Csóka Corvus monedula v II./2. v Vetési varjú Corvus flugilegus v II./2. v Dolmányos varjú Corvus corone cornix v d) Emlősök: Természetvédelmi szempontból az emlősök közül kiemelkedőjelentőséggel bírnak a denevérek. A szolnoki Tüdőkórház parkjának területéről hiányosak az emlősökről, de a környékről ismert gyakoribb fajok minden bizonnyal itt is megjelennek. 2.2.3.2.5. táblázat: A szolnoki volt Tüdőkórház parkjának potenciális emlős-faunája, vonatkozó nemzetközi egyezmények függelékének számával és a természetvédelmi oltalom szintjével (v: védett, f: fokozottan védett) Magyar név Tudományos név Nemzetközi egyezmény Védettségi szint Berni egyezmény Bonni egyezmény B. & HD Korai denevér Nyctalus noctula II. II. IV. v Vízi denevér Myotis daubentoni II. II. IV. v Keleti sün Erinaceus concolor v Vakond Talpa europea v Erdei egér Pirókegér Apodemus sylvaticus Apodemus agrarius Molnárgörény Mustella eversmani II. v

16. oldal Nyest Martes foina 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők 2.3.1. Mezőgazdaság A park teljes területe belterületi kivett művelési ágban van. A területen és annak övezetében semmilyen mezőgazdasági tevékenység nem folyik. a) Szántók Szántóterület a park urbanizált, városias övezetében nem található. A legközelebbi mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek a város határán kívül, kb. 2 km-es távolságra találhatók, az azokon folytatott tevékenységnek a tervezési területre semmilyen hatása nincs. A bővítések során csatolt területek legnagyobb hányada szántó volt, de ezeket az elmúlt másfél évtized során integrálták és rajtuk dajkaerdőket, faiskolát ill. füves pásztákat létesítettek. b) Gyepek Gyep, legelőművelési ágú terület a parkban vagy annak övezetében nincs. A fátlan tisztások füves területei részben kaszált pázsitként kezeltek, kisebb részük pedig elgyomosodott. Ezeknek a területeknek a szerepe eltér a természeti területek gyepterületeitől, és az összterületnek kevesebb, mint 10 %-át teszik ki. Rendeltetésük kertépítészeti, esztétikai. A park Zagyva felőli határsávjában a kerítésen kívül végigfutó kivett művelési ágú árvízvédelmi töltést gyepként kezelik (rendszeresen kaszálják). Ennek a területnek azonban a park teljesen eltérőökológiai rendszerére nincs hatása. c) Kertek, szőlők és gyümölcsösök A park területén jelentéktelen számban előfordul egy-egy kivadult gyümölcsfa (cseresznyeszilva, alma), de szoros értelmében vett kert vagy gyümölcsös művelésűterületrészei nincsenek. 2.3.2. Erdőgazdálkodás A park területén semmilyen erdőgazdálkodási tevékenység nem folyik. Az elpusztult, balesetveszélyes fa- és cserjeegyedeket szükség szerint eltávolítják. A szomszédos Zagyva-hullámtérben gazdasági erdőként művelt nemesnyárültetvény van, amelynek egyéb kísérőfa és cserjefajai, továbbá az aljnövényzete is, meghatározóan tájidegen szerkezetű. A tervezési területre az innen beáramló inváziós fajok, főleg az amerikai kőris és a zöld juhar jelenthetnek problémát. 2.3.3. Vadgazdálkodás A park területe nem része vadászterületnek, azon semmilyen vadászati, vadgazdálkodási tevékenységet nem folytatnak. A tervezési területére nem jellemzőek a vadgazdálkodási szempontból jelentős állatfajok. Az esetlegesen előforduló dolmányos varjú vagy szarka esetében inkább betévedt példányokról, mintsem állandó fészkelőfajokról lehet beszélni ebben a tekintetben. A városon kívül esőterületekre vonatkozó 10 éves vadgazdálkodási üzemtervek 2007.-ben járnak le. 2.3.4. Halászat, horgászat A park területén nincs vízterület. A közeli Zagyva, ugyan halgazdasági (horgászati) hasznosítású vízterületnek minősül, az ott folytatott tevékenység a tervezési területre semmilyen hatással nincs. 2.3.5. Üdülés és idegenforgalom A szolnoki volt Tüdőkórház és parkja eredetileg korház-szanatóriumi funkciót töltött be. A poros, fátlan szűkebb és tágabb környezetben a terület növényzetének ebben a tekintetben kiemelkedőjelentősége volt. A terület funkciójának megváltozásával a lokálisan jelentős és viszonylag idős és változatos szerkezetűfaállomány, a városias környezet fokozódó terheltsége miatt, egyre inkább a közhasznú park szerep kerül előtérbe.

17. oldal Jelenlegi állapotában a terület idegenforgalmi jelentősége elhanyagolható. Idegenforgalmi szempontból a park kapcsán legfeljebb az jöhet számításba, hogy az kisebb kertépítészeti helyreállítással és a környezővárosiasodó övezetbe történőintegrálással a vidék összképét, egyedi színfolttal gazdagítja. Amennyiben a jövőben a területet közterületi parkként kezelik ill. üzemeltetik, az elsősorban a környék lakossága számára lesz jelentős. Üdülési célt a terület esetlegesen a kórházépület szállóvá alakítása esetén kaphat. A park a környék lakossága számára az aktív felüdülés szempontjából főleg, mint a botanikai, és ökológiai ismeretterjesztés és ismeretszerzés hasznos és lokálisan fontos területe lehet, amelyet diákcsoportok is rendszeresen látogathatnak. 2.3.6. Települési viszonyok A park közigazgatási szempontból Szolnok város belterületéhez tartozik. Viszonylag sűrűn lakott, parkosított lakótelep és kertvárosi jellegűvárosrész övezetben helyezkedik el. A város erősebben urbanizált részétől a parkot a kb. 300 m széles Zagyva-hullámtér választja el. A város infrastrukturális ellátottsága az utóbbi évtizedekben jelentősen fejlődött. Megújították az utcák útburkolatát, mindenütt kiépült a telekommunikációs kábelhálózat, a vezetékes földgázszolgáltatás és jelentősen bővült a telefonhálózat. A kommunális, részben szelektív szemétszállítás megoldott, és a szennyvíz csatornahálózat kiépítése is befejeződött. A település lakossága a környék zöldterületeit kirándulásra, felüdülésre a kínálkozó lehetőségeknél jóval kisebb mértékben veszi igénybe. A kistérségi turizmus jelentős részben. a Tiszához, a Zagyvához és holtágaikhoz kapcsolódó horgászturizmus ill. a termálvizes fürdőkre korlátozódik. 2.3.7. Ipar, bányászat Említésre érdemes ipari tevékenység a park övezetében nincs. Legközelebb a jelenleg nem működőtisza nyomda van, de azok semmilyen hatással a tervezési területre nincsen. 2.3.8. Oktatás, bemutatás A park az oktatási és bemutatást szolgáló funkcióját jelenlegi állapotában csak igen korlátozott mértékben képes ellátni. A terület és a sétautak helyreállításával a látogatók számára a viszonylag fajgazdag faállomány jelenthet ismeretszerzési lehetőséget. Az iskolai oktatásban a terület a diákok dendrológiai fajismeretének megalapozását szolgálhatja. Az oktatási, ismeretterjesztési cél elősegítése miatt, a helyreállítást követően a jelentősebb faegyedeket célszerűlenne névtáblával ellátni. 2.3.9. Kutatás A szolnoki volt Tüdőkórház parkját érintően tudományos kutatás nem folyt. A szoros értelemben vett park területének flórájáról és faunájáról legfeljebb szórványosan adatok állnak rendelkezésre. Ezzel szemben a közeli Alsó-Zagyva- és a Tisza-menti területek élővilága viszonylag jól ismert, és főleg az utóbbi évtized során e tekintetben a szakirodalomi források is bővültek. 2.3.10. Egyéb használat A park területén a nagyjából központi elhelyezkedésűvolt Tüdőkórház főépület mellett 6 db. kisebb földszintes építmény van, amelyek többnyire használaton kívül, leromlott állapotban vannak. A kórházhoz tartozó burkolt térfelületek (járdák, utak és parkoló) mellett a 774/3 hrsz. területrészen egy zúzott kővel borított teniszpályát találunk. A park területén nem halad keresztül közút és azt nyomvonalas létesítmény (pl. víz, gázvezeték) nem keresztezi. A volt Tüdőkórházat ellátó gázvezeték vonatkozásában szolgalmi jog van bejegyezve a gázszolgáltató javára. A keleti oldalon, a közvetlenül terület határát képezőkerítés mentén egy 20 kv elektromos légvezeték halad végig, amelyre a parkot érintően szolgalmi jog nincs bejegyezve. A nyugati oldalon, ugyancsak a park határán kívül a Zagyva árvízvédelmi védtöltése, azzal párhuzamosan, a kerítés mentén gázvezeték található. 2.3.11. Kultúrtörténeti értékek

18. oldal A szolnoki volt Tüdőkórház parkja önmagában véve számít kultúrtörténeti értéknek. A kert tervei 1947-ben készültek. Tervezője dr. Ormos Imre az akkori Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar Kertművészeti Tanszékének vezetője, a kerttervezés hazai és európai szaktekintélye volt. Az eredeti tervek szerint cél a kórház- ill. szanatórium kertekkel szemben támasztott funkcionális és esztétikai igények magas színvonalú kielégítése volt. A kert kialakítása, annak téralkotása az útvezetés a tüdőszanatórium célnak felet meg, lehetővé téve a rövidebb és hosszabb terápiás sétautak kijelölését és az egymástól elválasztott pihenőterek megközelítését. A növényültetés rendje, valamint a változatos növényanyag évszakonként változó térélményt és az árnyékos, ill. napos útvonalak választási lehetőségét tette lehetővé. Az örökzöld fajok viszonylag nagy aránya, különösen a nagy számban telepített, és még ma is jelentős botanikai értéket képviselőpinus nigra austriaca fasorok és csoportok a téli időszakban is zöld szigetként jelentek meg a jóval sivárabb szűkebb és tágabb környezetben. 2.4. Táji értékek Maga a park, de mindenekelőtt annak területén megmaradt idős, termetes tölgyfák és az azokat körülvevőidősebb állomány fontos tájképi eleme az egyébként erősen urbanizálódó környezetnek. 2.5. Adatbázisok 2.5.1. Számítógépes adatbázisok A park területét alkotó földrészletek adatait az illetékes Szolnoki Körzeti Földhivatal és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal digitális formátumban is nyilván tartják. A tulajdonos Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat és a vagyonkezelést (természetvédelmi kezelést) ellátó Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvántartja a park birtokügyeire, az ingó és ingatlan vagyonra, a kezelésükre vonatkozó és egyéb adatokat. A park befejeződött dendrológiai térképezése és az adatok ITR rendszerben történődigitális rögzítése, továbbá az archív adatok számítógépes feldolgozása megoldandó feladat. 2.5.2. A területre vonatkozó térképanyag A területen illetékes természetvédelmi kezelő, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a következőtérképekkel rendelkezik a területről: Földhivatali kataszteri térkép 1:4000 méretarányban Közműtérkép A térség általános természetvédelmi Kezelője, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a következőtérképekkel rendelkezik a területről: EOTR 1:100.000 méretarányban. Gauss-Krüger vetületű1:25.000, 1: 50.000 és 1: 100.000 méretarányban a teljes területről. Gauss-Krüger vetületű1:25.000 méretarányú térképsorozat digitalizált formában. 2.5.3. A területre vonatkozó fotóanyag A területet lefedőspot4 rendszerűműholdfelvétel a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezésére áll. A parkról és természeti, botanikai értékeiről készült fotók digitális formátumban a szolnoki Tisza Klubnál és a területen illetékes természetvédelmi kezelőnél a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál találhatók. A Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság rendelkezik a területről 2000. évben készült digitális, georeferált légifényképpel. 3. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA 3.1. A terület természetvédelmi jelentőségének kiértékelése 3.1.1. Méret

19. oldal A szolnoki volt Tüdőkórház és parkja a város belterületén két külön nyilvántartott helyrajzi számon terül el. Az kórházépülettel együtt az ingatlan eredeti területe 4,96 ha volt. Az eredeti területelosztás az idők folyamán valamelyest megváltozott. A Zagyva felőli részen gázvezeték építése miatt választottak le egy kisebb sávot a park területéből, ezen kívül a parkosított részek rovására több egymástól viszonylag távol esőépület is létesült, majd a kert hangsúlyos központi részén teniszpályát alakítottak ki. Az egyes részterületek méreteit az alábbi táblázat mutatja be: 3.1.1..1. táblázat: A szolnoki volt Tüdőkórház egyes területegységeinek méretei HRSZ. TERÜLET-NAGYSÁG MŰVELÉSI ÁG MEGJEGYZÉS 774/3 2,3595 kivett, épület és udvar 5 db. nagyobb a kataszteri térképen is szereplő, és több kisebb használaton kívüli épület tenisz-, ill. kézilabda pálya kb. 0,1 ha területen. Beépítetlen terület kb. 2,26 ha 774/4 2,2106 kórház Kórházépület, 0,1706 ha területen és további 5 db. (fűtőközpont, portaépület, garáz tárolóépületek) kisebb különálló épület kb. 0,03 ha területen. Beépítetlen terület kb. 2,01 ha. Összesen 4,5701 Épületek, sportpályák: kb. 0,3006 Beépítetlen terület: kb. 4,2695 Zöld terület kb. 4 ha A teljes terület jelenleg 4,5701. A gépkocsiparkoló, út, épületek és sportpályák nélkül számított lényegbeli park (fás-cserjés, pázsitos részek) összterülete kb. 4 ha. 3.1.2. Sokféleség Annak ellenére, hogy a park már közel fél évszázad óta a város belterületének legnagyobb egybefüggőzöld területe az élővilágával kapcsolatosan igen kevés adat áll rendelkezésre. A legnagyobb értékét képezőfás szárú növények állományáról a közelmúltban, a helyi jelentőségűvédett természeti területté nyilvánító javaslat kapcsán készült felmérés. A felmérés során a kiemelkedően értékes, részben exótának számító fafajokat és egyedeket tartalmazó lista készült. E felmérés eredménye szerint a park összesen 51 fa, ill. cserjefajnak ad otthont, ami helyi mércével nézve kiemelkedődiverzitásnak számít. A terület állatvilágáról csak néhány újabb megfigyelés és régebbi szórványadatok állnak rendelkezésre. Sürgős feladat lenne a park minél részletesebb florisztikai és faunisztikai felmérése, hiszen a több mint fél évszázados fás terület megőrizhetett valamit az, azóta teljesen átalakított környék egykori ligeterdejének, olyan rejtett elemeiből, mint például az Alföldön ritka, védett futrinkafajok. Ez utóbbiak közül, pl. a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus CSIKI, 1906) már közel egy évszázaddal ezelőtti egyetlen és egyedülálló alföldi adatai (Magyar Természettudományi Múzeum) Szolnok lelőhelycédulát viselnek. 3.1.3. Természetesség Összhangban rendeltetésével más védett területekkel összehasonlítva, a park esetében a természeti folyamatok csak korlátozva érvényesülnek. Nem lehet kizárólagos cél a fajok és élőhelyek természetes sokrétűségének létrehozása vagy fenntartása. A terület őshonos fás növényeinek fajszáma számos tájidegen faj (exóták) betelepítésével sokszorozható meg, ami ebben az esetben nem probléma, hanem egyenesen a funkcióból eredőfőcélkitűzés. A fél évszázad alatt termetessé nőt erdőjellegűnövényállomány által biztosított mikroklíma jobban kedvez további fajok telepítésének, amelyeket azzal a céllal ültethetnek, hogy a park gyűjtemény (arborétum) jellegét erősítsék. Egyes területrészeken az idősebb faegyedek környezetében magról kelt őshonos vagy tájidegen fafajok fiatal példányai csak egyes fajok esetében (pl. korai juhar, amerikai kőris) biztosítják a felújulást. Ezzel szemben a terület elhanyagoltságának és az ariditásának a fokozódásával főleg az invazív jellegű, tájidegen fajok természetes újulása jellemző. A szukcessziós folyamat az idősebb állományokban a természetes jellegűerdőtársulás kialakulásának irányába mutat. Az intenzívebben kezelt, vagy exótákkal nagyobb mértékben betelepített részeken ez a folyamat kevésbé érvényesül. A park életközösségeinek természetességi fokát a terület múltbeli és jelenlegi funkciója határozza meg. Általánosságban megállapítható, hogy a park kis mértékben természetes, jelentősebb mértékben természetközeli és nagymértékben emberi hatásra kialakult, illetve befolyásolt területekből tevődik össze. A park alapítása már önmagában is, kert ill. szanatóriumi mikroklíma létrehozásának elgondolása mentén történt, ami erős emberi közreműködést feltételez. Az elmúlt évtizedre jellemzőterülethasználat és kezelés, kedvezett a természetesség irányába haladó folyamatoknak. Ez utóbbi oka a kezelésre fordított anyagi és személyi erő korlátozottsága. 3.1.4. Ritkaság A park jellegéből és funkciójából adódóan a természetes flórára ill. faunára jellemzőritka növény- és állatfajok előfordulása nem jellemző. A rendeltetésből adódóan azonban számos lokálisan jelentős dendrológiai érték található a területen.

20. oldal Az elmúlt évtized során az elhanyagoltság következtében kert botanikai és esztétikai (kertépítészeti) értékei közül nagyon sok károsodott kisebb nagyobb mértékben. Ennek ellenére több jelentős fa és cserjeegyed maradt meg. Az elpusztult érték helyreállítása, és a faállomány pólása, gazdagítása pedig a jövőbeni rendeltetéstől függ. A talajvíz jelentős ingadozása és az időnként bekövetkező szélsőségesen forró és száraz évek az idősebb fák több egyedét gyengítette meg, ami azok fokozatos kiszáradását eredményezi. Ez a permanensen fennálló probléma jelenleg is folyamatos felújításokat tenne szükségessé a keletkezőlékek megszüntetése érdekében, és egyben a park legnagyobb értékét képezőidős területrész állapotát is veszélyezteti. 3.1.5. Sérülékenység A park növényzete, de mindenekelőtt a tűlevelűfajok fokozottan érzékenyek a különbözőkörnyezeti hatásokra. A káros környezeti hatások a következők: csapadékhiány (pl. 2000-2003); talajvízszint csökkenés; túl magas talajvízszint (pl. hosszan tartó árvíz idején); rendkívül erős fagyok (pl. 2002-2003, 2005 tele); téli hó és zúzmara miatti töréskárok, elsősorban a fenyőknél; viharkárok vegetációs időszakban. A felsoroltak közül különösen a Tisza és a Zagyva közelsége miatt, annak tartósan magas vízállása idején a hirtelen megnövő talajvízszint, illetve száraz években annak nagyarányú süllyedése, ami az érzékenyebb növény fajok létét kérdésessé teheti. Az időjárás okozta károk mérsékelhetők, pl. a beteg, balesetveszélyes fák eltávolításával és helyes faj- vagy fajtaválasztással. 3.1.6. Jellemzőség A volt Tüdőkórház fél évszázados parkja a növényzet életkoránál, a biodiverzitásánál, a terület elhelyezkedésénél és történelmi szerepénél fogva nem hasonlítható össze az ország más nagy múltú arborétumaival vagy kertjeivel. Tény azonban, hogy Szolnok város belterületén ezen kívül nincs egyetlen nagyobb kiterjedésűpark jellegűfaállomány sem. A város övezetében, és a folyók hullámterében található telepített fiatal faállományok mindegyikére pedig, a homogén szerkezet és a gazdasági célú hasznosítás jellemző. A múlt század során, a város területén végrehajtott vízrendezési beavatkozások és a nagyarányú urbanizáció után átalakult tájszerkezet, az eredeti jellegzetes alacsony- és magasártéri falusias településkép városias homogenizációját vonta maga után. A volt Tüdőkórház parkja jelenleg a város egyik legrégebben nem bolygatott, legnagyobb és fás szárú növényfajokban leggazdagabb területe. Régi műemléképület vagy építmény nem található a park területén. 3.1.7. A terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete A park jelentősége a szűkebb városias és a tágabb ipari ill. agrárkörnyezetben, hogy főleg az, hogy ezen a tájon ritka keménylombú erdők jellemzőfajainak nyújt átmeneti vagy állandó élőhelyet. A park a Zagyva hullámterének közvetítésével kapcsolatban van, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzethez és az Alsó-Zagyva hullámteréhez tartozó természetvédelmi oltalom alatt álló területek természetközeli életközösségeivel. A térség alacsony erdősültségű, főleg mezőgazdasági hasznosítású tájegységben a park területe a térségi ökológiai hálózatnak részét képezi, ami mindenekelőtt a téli időszakban, mint a madárvilág átmeneti menedékhelye érdemel figyelmet. 3.1.8. A terület története A szolnoki volt Tüdőkórház parkját a neves kertépítész dr. Ormos Imre egyetemi tanár 1947-ben készült tervei alapján alakították ki. A tervezőaz akkori Agrártudományi Egyetem Kert- és Sződőgazdaságtudományi Kar Kertművészeti Tanszékének vezetője volt. Az eredeti tervek szerinti teljes telekterület 4,96 ha nagyságú. Ebből 0,17 ha a kórház épületével elfoglalt terület, ami az összterület mintegy 3,5 %-a. A fennmaradó beépítetlen terület egybefüggőkertterületnek készült, amelynek 85-90 %-a zöldfelület, a maradék pedig a kórházépületet kiszolgáló út, térburkolat ill. kerti sétaút és burkolt pihenőhely. A park teve a kórházill. a szanatóriumi kertekkel szemben támasztott funkcionális és esztétikai igények magas színvonalú kielégítésére törekedett, és az igényes kialakítású, a gyógyítás, a kezelés részeként szükséges hosszabb idejűkerti tartózkodáshoz, levegőzéshez, pihenéshez szolgáló környezet mellett megoldotta a tüdőbetegek számára nyújtandó speciális igények biztosítását is. A tüdőszanatóriumi funkció speciális igényei megfelelőkielégítését a helyi klímát kedvezően módosító, a kezelés-gyógyítás szempontjából előnyös állományklímát biztosító növény-együttesek (állományszerkezet, szintezettség, fajösszetétel) telepítése, valamint a terület nyugalmát és a betegek zavartalan pihenését, levegőzését biztosító kiesebb-nagyobb terekre, tércsoportokra tagolt kerti térstruktúra kialakítás jelentette.