ö í é é ű ó í ó í ó é é ü ö é ó ő ü ü ü é é ü í é é ó ó ú ő é é ő é é ö é ó é é ó Í ü é ó ö ü ö í é ü í ö ű é ő é é ü é ü Í é Íé

í ó é ü ö ö ő í é é é ő ü í ű í é í ó é ő í Í í í í ÍÍ ő é ő é ö É é É É í í é é Í é ü í ü é í é é í ó ü ő ő é ü ö ö ő é ü ü ü ü óé í ö ó ó ó ö ő é ő ö ú ö ö í ő é ü é ő Í ó é ő í é í ü ü é é ö é é ö ó ö ő ö é é ő ú ó ő é ő ő í

í Í í é ü ó í é í ő ö í ó ó é é ú ó é ű é é é ő ö ő ű í Í ű é ó é í é í Í Í Ü í ó í ó Í é Ú ű í í ó ö í ö é í é é ó é é é é ü ó é ú í ö ű é ú ó é ü Í íí ö Ü Íé é ű í ü é ó é í ű ö é ü ű ó é í ó é ó é ű í ö

A titkosírsok egy msik módszere a betűk összekeverésén alapul. Ilyen példul a görögök ltal mr az ókorban is hasznlt szkütalé. A szkütalé egy botra tekert vékony bőrszíj, erre írtk fel a bot irnyban a szöveget. Letekerése utn a betiik mr összekeverve jelennek meg a bőrszíjon. Természetesen a szíjat a futr bot nélkül tovbbította. A célllomson egy msik, ugyanilyen vastagsgú botra feltekerve lehetett a szöveget elolvasni. Szkütalé. Próbld ki egy **ruzva! meg egy papir*gíkkaí! A betűk összekeverésének egy msik módszere a betűrcs. A négyzetesen elhelyezett szöveget egy kartonból kivgott rcs lyukain t olvashatjuk. Ha a szöveg első részétmegtekintettük, a rcsot 90 fokkal el kell forgatni a folytatshoz.ezt a módszert hasznljk a magyar szabadsgharcosok is }urrs VpnNe (ejtsd: zsül vern) Sndor Mtys c. könyvében. A sőtét színt? rész egy kaíton, ennek lyukain t olvashatő a szöveg. A szőveg teljes elolvasshoz a kartont el kell forgatni 9o fokkal' Készits egy ilyen bett!ícsol és pribtd Ri Ínagad isl Krdések' feladatok l. }ulius Caesar egy mrísik híres mondsa Caesar-kóddal titkosíwa a következő: a nyílt szóveg? DNBFhIDHOYDQYH'$íYH. Mi 2.Mr a Bibliban is tallkozhatunk az ún. ATBAS-kóddal. Lényege: A helyett írjunk Z-tésfordítva, B helyett írjunk Y-t és fordítva, C helyett X-et és fordítva, stb. 't{ a titkos szöveget,,tijratitkosítjuk'l visszakapjuk a nyílt szöveget. TítkosítsdATBÁS - kóddal: AH OLNAPIMATEKDOLG OZATELMARÁD! 3. Készítstitkos bécétúgy, hogy a betűk helyett ltalad kitallt jeleket alkalmazol! Próbríld meg egy trsad hasonló titkosírst megfejteni! 4; Mikor van szükség arra, hogy internetezés közben titkosítsuk az informciót? Mondj ní néhny petaatt

ó íú ö í é ű ű é é ö ö é ű é é Ó í é é í ó ú í ű ő ó í Ü í í é é é é é é ú ó Ó í ó é í ó ö ö ű é ö ö é ö ó ó é í é í ű Í é ű ö ö ó ő í ó í ó é ö é é é ű é é ő í ó í é í é

A vakokhoz hasonlóan a siketek is specilis jelrendszert hasznlnak. A daktil (vagy ms néven ujjbécé) minden hanghoz egy kézje et rendel. Akkor hasznljk, amikor az adott fogalmat ms módon nem tudjk mutogatssal kifejezni. #e k lm wffip#ffi#erewffi a bc de f I h i i @ ffip'tr# A de:i{tl{, a siketek tbl basznlt ffi # ffd#tr wfu t uv w x y ',uiibécé!'' M}.}ragasd el daj<#lí# a neved*'' I(özismert, hogy őseink rovsírst hasznltak. A jeleket jobbról balra haladva késsel vesszőkre vésték, de később mr ms írószerszmmal is dolgoztak. 1{ X? a ii n+ I b c Gs,d e t sa +x'í I'! +0 É f s g? h a i j k l ly )03?rKe n^llxh}(nhnw n ny g,ó t' ö p r s sr t ty u ú ii íi rt I { m Y zs A magyar rovsíras jetei' írd te velux a Szózat eisó soríl Kérdések'fel*datok l. Írd le a neved'et egyms al betűkkel, Braille-írssal, morzekódokkal és rovsírssal is!ez az öt jelsorozat most ugyanazt jelenti? Indokold meg a vlaszodat! 2.Mitjelent a ktivetkező mondat? Írd t morzekóddal, a Braille-bécé jeleivel, és mutogasd el daktillal isl Hny jelkészletet fogsz eközben hasznilni? W1 -+1l.11$l}}$ ^{P1{.{l} tl 1

ó ő ő é ó é í ó é é í í ó é é ő í ó é ó é é é ü é ő ó é ó í ó ö ü ó é ö ó ő í ó ö Í ü ü Í Í Í é ő é ű é é ü é é ú ó ó ó é é í ö ö í é é é ó ó é é ü ő é ő ő í é é é ó é ö Í é é é ű é é ű ó í é é í ó é ö ü í ű É é ű ó é ő ó é ü

Azokat a karaktereket, amelyek a billentyűzeten nem szerepelnek, a kódjuk segítségévelvihetjük be. Ehhez az A t gomb nyomva tartsa mellett a numerikus billentyűzeten írjuk be a kódot. (Ha Unicode-ot írunk be, akkor kezdjük egy 0-va1!) Az Alt gomb elengedésekor a kurzornl megjelenik a megfelelő karakter. Ma még nem minden program kezeli a Unicode-ot, így ezek csak az ASCII kódtbla 256 karakterét tudj k hasznlni. xaral(teréíó ASCrr 225 233 237 Ünicode 225 233 237 243 243 KaratcterÁÉÍóöőÚt'ű 193 20L 205 2LL ASCrr Unieode 193 zol 2OS 2tL öőú 246 245 246 337 250 {t 252 252 2L4 2L4 2L8 2LB 22A 220 2L3 336 250 Íi 25L 369 2r9 368 Az ékezetes karakterek kódia az ASCll kódtbla Magyarorszgon hasznit ffivítésében és a,úneóde-ban. vielft rírié*tkíiftjnóorí* ae Ő és *: 13 aatllxoajar t. I{érdések' feladatok Mi történik, ha nern haszruílunk szókozt? Milygn problémt okozhat, ha egy helyett t6bb szókózttészel? FróbId.kÍJ 1. hlti a szókoztik szrepe 'q:ry szövegb.enr, 2. Készítsa karakterek kódolshoz egy sajt kódtblt! Szerepeljenek benne t"tt aielkész_ mindazok *'karakterqk, amelyeket haiznlni szoktll Hny "t"t jelek kertiltek bele? let? Milyen specilis 3. Hogyan írhatjuk be egy magyar billentyíizet segítségévela következő jeleket: xíj{}s[]()&#? 4. Írd be a }egyzettömbbe csupn az ket!mi 5. a közös Alt kódok segítségévela következ ő szövege- a négy mondatban? a) Arvíztíirő ttikörfu ró gép, &) Tüskéshtú kígyóbűvölő' c) I őiztifélrú sütőtök, d) J r nőm, gyümölcsízű rgót végy! Milyen jeleket kódolnak a következő szmok a Unicode-ban? Próbld ki úgy, hogy beírod az albbi kódokat Paint segítségével,arial betűtípussal! Ne csak az adott szmot, hanem néhrínyelőtte és mögtitte lévőt is írj be! a) Lt9 L36 u9 82a c) Lo255 d) r30t2 6. Milyen htrnyok szrmazhatnak abból, hogy a Unicode lényegesen hosszabb kódokat hasznl?

Á' memória, A bó,jtfngalyna A mernóría egyezzik meg, hogy az a szöveg, amelyet éppen legyzettömbbel szerkesztünk a képernyőn, nem a monitoron van, hanem a memóriban! A képernyő csupn megjeleníti szmunkra az adatokat a memóriból. Egy szrnítőgép fontos tulajdonsga, hogy a benne lévő memória mennyi adatot tud trolni. Ha a gép memórija kicsi, a programok lassan működnek, esetleg el sem indulnak. Vizsgljuk meg, hogy hogyan mérjük a memória trolóképességét!,'',, Ez a neiú*a'{::q;op.gaq goo Ascfi l<rdtl RaÍal<{erttud trotni. Sok ez vagy kevés egy könyvhi)z képest?. A bit fogalma Emlékezzünk vissza: az ASCII kódtbla 256 karaktert tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ha egy színes képnél256 szint szeretnénk megjeleníteni, akkor egy-egy szín kódjnak trolshoz szintén ew-egy bjt kell. Hasonló módon, ha egy jték 256 figurt (pl. harcost) kezel, akkor egy-egy figura azonosítshoz a memóriban egyegybjt szükséges. Általban teht elmondhatjuk, ha egy jelkészlet 256 elemii, akkor egy-egy jel kódjt 1 bjton tudjuk rögzíteni. Ha a jelkészlet nagyobb, akkor természetesen több bit szükséges. Ha egy kép 256x256x256 színt tartalmaz, akkor rnr egy'egy szín 3 bjtot igényel. Így példul a Unicode-ban trolt karakterek 4 bjt helyet foglalnak, mivel a Unicode 256x256x256x256jelet képes kezelni. Ugyanaz a szőveg teht ASCII kóddal kódolva negyedannyi helyet vesz el a memóriból, mint ha Unicode-ot hasznlunk.

A bit többsziirösei Az egy bjt nagyon kicsi egység. Egy gépelt oldal példul 30 sorból, soronként 60 betűhelybő ll. Ez összesen 30x60= 1800 karaktert jelent, ami ASCII kódolssal is mr 1800 bjt. A gyakorlatban ezért szükségessé vlt a bjt többszöröseinek bevezetése. Alapvetően kétféleelrendezés alakult ki. Az egyik szerint a többi mértékegységhez hasonlóan a vltószm 1000: kilobjt = 1000 bjt, jele kb, 1 megabjt = 1000 kilobjt, jele MB, 1 gigabjt = 1000 megabjt, jele GB. 1 Az informatikban azonban gyakran hasznljk vltószmk ént az I024-et is kibibit =L)24bit, iele kib, mebibjt = 1024 kibibit' jele MiB' 1 gibibjt = L024 mebibjt, jele GiB. 1 1 Magyarorszgon az utóbbi elnevezések még nem terjedtek el. Többnyire a kilo, mega, giga előtagokat hasznljk 1024-es vltószmmal. Mi l024-es vltószmmal mindig a hivatalos, teht kibi, mebi, gibi előtagot fogjuk hasznlni. Ha példul egy könyv 500 000 karaktert tartalmaz, akkor, az 500 kb, vagyis fél megabjt. MÖL:.{ÁR l-"erenc Molnr Ferenc A Pl úcai fjt1k c. könyve kb. 269 000 karaktert tartalmaz. {z hiny bitst' *s hrry k&*t l*tent? Kérdések'felad*tok r. Egy 200 oldalas könyv oldalanként 20 sort, soronként pedig 50 karaktert tartalmaz. Szmold ki, hogy a)hny bjt szirkséges egy oldal tíolshoz, b),htrrybs1t'sai! ségesazegészkönyvtrolshoz, c) az egeszkönyv összesen hny kilobjtot jelent! 2.Egy CD-re 650 MB adat fér el. Ez hny oldalas könyvet jelent, ha a könyv egy oldaln 2000 karakter van? 3. A szmítógépek kettes szmrendszerben dolgoznak. Ennek következménye, hogy gyakran talrí]kozunk a 256-os, illetve az LO2A-es szmmal. Hnyszor kell a 2-t önmagval megszorozni, hogy ezeket a szmokat kapjuk?

A llttértú.raí< Az adatokat és a programokat - amikor azok éppen nincsenek hasznlatban - a httértrakon troljuk. Ma a legelterjedtebb httértrak a hajlékonylemez, a merevlemezracd, a DVD, valamint a pendrjv. Ahhoz, hogy a httértron lévő adatokat elérjük, azokat a megfelelő meghajtóba kell helyezni, példul a hajlékonylemezt a hajlékonylemezes meghajtóba. Az adatokat a httértrról a megfelelő meghajtó olvassa be' illetve íria ki. : A hailékonylemezszétszedéttllapatban és behelyezése a meghajtoba, Hajlékonytemezzel ma'mregyre ritkbban tallka;zunk' Vajcn mi lehet Í}ngk az oka?. A merevlemezt ltalban egybeépítik a meghajtóval, és a gép belsejében rögzítik, de van kivehető vltozata is' A hajlékonylemezt angolul floppynak (ejtsd: flopi), a merevlemezt pedig winchesternek (ejtsd: vincseszter) nevezik. Az adatokat a hailékonylemez és a merevlemez esetében a lemezen lévő mgneses réteg trolja, a CD és a DVD pedig optikai elven működik. Ez azt jelenti, hogy a CD és a DVD felülete egyes helyeken visszaveri a fényt, ms helyeken pedig nem. A pendrjv a memórihoz hasonlóan elektromos elven működik. A pendrjvhoz nem tartozik külön meghajtó, aztaz USB-csatlakozőba kell helyezni. A merevlernez-rneghajtl zrt tokban tartalmazza a mgneses rétéggel bevant léínezt,ezért megbízhatóbb' Kérj meg egy felnőttet, hogy mutassa meg, hal van a gépben a merevlemez-meghaitó!

A CD és DVD-lemeznek több fajtjval is tallkozhatunk. A CD-RoM-ra, illetve a DVD-RoM-ra az adatokat a gyrban viszik fel. Ilyenek a zenei CD-k, a filmet tartalmazó DVD-k, de gyakran ígyhozzkforgalomba a programokat is. Hzi ag írható, m nem törölhető vltozatok a CD-R, a DVD-R, illewe DVD+R, míg a CD-RW, a DVD-RIM valamint a DVD+RW tartalma törölhető és újraírható. (A DVD-nek két vltozata van a,,pluszos" és a,,mínuszos'l) A DVD újabb fajtja a blu-ray (ejtsd: blúréj)dvd. Elsősorban a nagyképernyős filmek trolshoz fejlesztették ki. A DVD-lemez és a DVD-rneghalti (batra), és a lemez felíjtete kb' ötszzezerszeres Üobbra). Hny CD tartalma tér ei egy DVD-lemezre? nagyítsban. A httértrak fontos tulajdonsga, hogy mennyi adatot képesek trolni. Míg a hajlékonylemezre csupn L-2MB adatot írhatunk, addig a merevlemezre akr 1000 GB-ot is, ami közel egymilliószor több. A CD-re 650-700 MB, a DVD-re pedigfajtjtól ftiggően 4-18 GB, míg a blu-ray DVD-re 25-50 GB adat fér. A pendrjv kapacitsa gyorsan nő, 2010-ben 32 GB-os eszkózt is gyrtottak. ffhü : :.: A. kjsméretű pendrívakl,gl valtazatos í.armkban taílkgzhatunk g.ian;n!,t sqj az óka h gy a Bendraiv W*,*eéfas &Örbg4 etteried? ' ],V. I(érdések'feladatok 1. Adiuk meg a következő eszközök trolókapacitst növekvő sorrendben: pendrl1merevleq9z, hai!ékonfieryz, CD, DVD, blu-ray DVDI, 2. l/aion hny oldalnyi seőweg fér'pgy hajlékor.rylernezre,' il}etye 'e_gy CE--1a? :''',, 3. Ádm bcsí a fontos adatait hajlékonlerneuekíe mentett ' és gondosan'elifuta" Mil tudsz mondani Ádam brcsinak he}yes ez a megolds? valaizodat indokoldl

ő ó Í ó ő ő é é ó ó ö ü ü é ő í é é é ő ü ő í é í ü í ó é ó í í ó é é ü é ő ó É Á Ó Á Í ű é É ü Í é Á é í Í í é é ü ü é ö é ü ö é ö é í é ó é é é ö ű ü ó ó ú ü Ü é é é ó ő ő é ő ó ő ú ö ü ő é ő í ő ő ö é ő í ú é ü

Miközben a mappk köztjtt lépkediink, az Intéző a képernyő fe ső részénjelzi, hogy milyen úton jutottunk el az adott helyre. Ezt nevezzük elérésiútnak. Ha a gépünkön nagyon sok fjl van, akkor legkönnyebben az elérésiút megadsval tudunk egy'egy fjltvagy mappt megtallni. Természetesen mappkat magunk is létrehozhatunk, illetve a httértrakon lévő mappkat és fjlokat trendezhetjij.k.ezzelrészletesebben később ismerkedünk meg. Él!ft @rto" ry *+e-t -.' s 'l ry' r-oéri;-,.^ c 1$odor*tttt* * B s"éqép E {* \ irl [-][' {'tt{ :) ibrttaa* xbó "**i E- a-*",t.tr+rr*eb a*ec i'leqgyüí1t.bd!3'j./é']': dükln*:l!tr rff,{}ffiö ffi naó*ota ]-i {_J Áilö *}'{ffi'í ffi@ Febaaselkeryryüirba - $rtega:atdxeed - Szimftógep r$win6c) :: '5, il Felhrcniilók H: j,; Elóaoba 1ÍE # i$he - &and{sg r,$ Hri!óxcba j,; l(amn j:: Hűt6*ekrérry é" Fq*r ;:u Progmm File A Baracklel<vr nevű kép elérésiútia a Windaws XP és a Windows 7 esetében. Hogyan tudluk az ejérésluíaía bal oldali panelban tealuasni? Kérdésgk'eía*a*ok 1. Milyen meghajtók vannak ténylegesen en kideríteni? 2. A szemközti bra alapjrín hatrozd meg, hogy milyen eszköz az A:, C; E: K: meghajtó? Mekkora ezek trolókapa;itj? 3. A szemközti oldal brjn a bal oldali panelban a hajlékonylemezes meghaitó és a DVD-RW meghajtó nem jelenik meg. Vaion miért? a gépeden? Hogyan lehet ezt egyszeííi- 4. Keresd meg gépede n a Windows mappbót nyiló Cursors mappt' mappnak az elérésiútja? és a Mi ennek a 5. Keresd meg a C:\Wind,ows\Fonts elérésiúttal megadott mappt. Kattints kettőt néhny fjlra! Milyen adatokat tartalmazhatnak ezek? 6. Vajon hol lehet az ríltalad hasznilt Képek nevitmappa? I(eresd megl 7. A \iíindowsban az, asztal is egy mappa. Add meg az asztal elérésiútjt!

űy w,k* rí"ó kér d é seí*, feí' ad atc 1. k A kgvetkező brn a Nemzetközi Szabvnyüg;yi Szervezet ltal elfogadott j elképek'' szabvny egy'részletétlthatod, "Közönségtjékoztató a) }/iit ielentaz a fogalonr, hogy szabv,iíny.? b) Mitjelentenek az egyes jelek? ffiffi ffi TIfuJE]E ffi ffimm pfrffiffi lj-= Wffi t@j mffiffiffi lpl f{.} I 2. Augustus csszr, }ulius Caesarral ellentétben a karaktereket csak egy hellyel tolta el, de nem következetesen, mert az bécéutolsó betűje helyett AA-t írt. a) Titkosítsd'ezze a kódolssal a következő közmondst: SoKBESZEDNEKSOI(AZ AU A b) Eejtsdmeg a következő közmondst! TAABAÁTAAP obl TFHZBwFHF J 3. Az egyiptomi hieroglifkat 1822-ben CrrRuporuoN (ejtsd: sampoljon) francia tudósnak sikerúlt megfejtenie. Eszerint a hieroglifk betűket kódolnak, ezek a latín bécénekhazzvetőlegesen a következő bra szerint felelnek meg; HiYiJ',F.irll' YiT ií-i? i- iry TVTryH l"w: ll.-_-* --:,..-=:--:*-.--:._.-.'.i".;:-- ;l FietR'$,T:T gu b" b* ffi a) Kinek a ; nevét kódolia a Á{gl -?" l*=:r Yll'T következö brn ltható szöveg? ühah

b) Írd le a nevedet egyiptomi hieroglifkkal! 'c) Á [ibl{zat,szerinti kódolssal elegendő lenne_e egy hieroglith oz egy bjt trhely a memóriban? 5. Az brn egy közlekedési tbla részletét ltiuk L2-szeres nagftsban. }ól ltható, hogy a kép pontokból ll. Ilyenkor a memóriban sorban az egymst követő pontok színéttroljuk. A mai szmítoi gépek lt alb an 25 6 x2 5 6 x25 6 színt j ele nítenek meg, így minden képpont trolshoz 3 bjt szükséges. a) Haa tbla 300x300 képpontból ll, akkor hny bjt szükséges a trolshoz?,) Ha a képernyó felbontsa 1280x1024 képporrt, akkor hny brjt sziikséges egy teljes képernyőt betöltő kép trolshoz? Ez hny kibi_ bjt, illetve hny mebibjt? c) Hny ilyen kép fér el egy 650 MB-os CD-n? d) Hny CD tartalma fér el egy 3ZGB-os pendrjvon? e) Melyik közlekedési tblt brzoljaa kép? 6. A következő képernyőkép alapjn vlaszolj az albbi kérdésekre! Körte tendeté* - : ffi Fehgetel ktln}rvtérba * MegosrtÉs eael - Sumitégép rs win gc:; r. 1" Felhasanfék r j.,. Kert r!:.r Baratkfa ;,. K6rtefa i* Kukac"brnp 6*e aj Melyik mappban van a Mag.txt fjl? ) Melyík meghajtón vana Kert nevű mappa? c) Milyen eszköz lehet a C: meghajtó? Miből gondolod? d) Me yikmappból nyílik a Barackfa nevű mappa? e) Mia Kukac.bmp fjl elérésiútja? f) Milyenjellegű adatok lehetnek akukacnevű fjlban? Miért? g) Eképzelhető_e, hogyvan az adott gépen A: és D: meghajtó? Miért?