Kövér betűk (bold) 1-es fejléc

Hasonló dokumentumok
A HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>

A HTML Stuktúra. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt> Bevezetés. <b>kövér betűk (bold) </b> Dőlt betűk (italic) <i>dőlt betűk (italic)</i>

HTML kódok. A www jelentése World Wide Web.

Weblap készítése. Fapados módszer

HTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.

HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV

ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK

Webkezdő. A modul célja

4. rész. HÁTTÉR BEÁLLÍTÁSA Egy pillanat alatt meg lehet változtatni egy oldal arculatát, ha megváltoztatjuk a háttérszínét.

Képek a HTML oldalon

HTML alapok. HTML = HyperText Markup Language

HTML é s wéblapféjlészté s

HTML alapok 1. Minimális HTML file: <HTML> <HEAD> <TITLE> cím </TITLE> </HEAD> <BODY>... </BODY> </HTML> Formátum parancsok:

HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól

Szövegszerkesztés. Munkánk során figyelembe vesszük azt, hogy az irodai programcsomag szövegszerkesztői az alábbi elemeket kezelik.

HTML szerkesztés. HTML bevezetés

Felsô menü: Jogszabály- és dokumentumtár menüpont. Almenüpontok:

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás HTML alapok előadás

Információs technológiák 1. Gy: HTML alapok

Multimédia 2017/2018 II.

w w w. h a n s a g i i s k. h u

WCSS (Wap CSS), Wireless CSS

Webszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján

A CorinMail hírlevélküldő rendszer szerkesztőfelületének használata:

Táblázatok. Utolsó módosítás: 11/22/ :07:23

A Nobel díj története és a magyar fizikai Nobel díjasok

Informatika 1 CSS. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc november 4. Budapesti M szaki Egyetem

Gyakorló 9. feladat megoldási útmutató

Honlapkészítés. 1. Előadás Bevezető, HTML. Paksy Patrik

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 5.

Egyszerűbb a Google keresőbe beírni a Sharepoint Designer 2007 letöltés kulcsszavakat és az első találat erre a címre mutat.

CSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa

Széchenyi István Egyetem. Műszaki Tudományi Kar. Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék. Villamosmérnöki szak HTML

HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár

Stíluslapok használata (CSS)

Összetett feladatok. Föld és a Hold

HTML sablon tervezése

HTML ÉS PHP AZ ALAPOKTÓL

NeoCMS tartalommenedzselő szoftver leírása

Kelda WebGrafika Iroda Példa HTML, CSS formázásra

3. modul - Szövegszerkesztés

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 13.

Szöveges műveletek. Mielőtt nekikezdenénk első szövegünk bevitelének, tanuljunk meg néhány alapvető műveletet a 2003-as verzió segítségével:

HTML. Szerkesszünk honlapot.. az alapoktól

I/1. Pályázati adatlap

Oktatási segédanyag. Weboldalszerkesztési gyakorlatok

7.1. Kommunikáció az Interneten 1

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

ArcGIS 8.3 segédlet 5. Dr. Iványi Péter


Word IV. Élőfej és élőláb

Dokumentáció. IT Worx. Web eszközök Hír box. 1. Első lépések

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

Tartalom: 1. Embléma 2. Tipográfia 3. Példák

MÁV-START Tudáspróba Felhasználói kéziköny

WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK

Adóhátralék kezelés egyszerűen. Használati útmutató

Táblázatkezelés 2. - Adatbevitel, szerkesztés, formázás ADATBEVITEL. a., Begépelés

TABULÁTOROK TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE. A táblázatok készítésének lehetőségei:

Megoldás (HTML) <!DOCTYPE HTML> <html>

Word I. Bevezető. Alapfogalmak

Készítsünk weblapot könnyedén! A Google Sites használata. Weboldal készítés Google Sites szolgáltatás segítségével, web-fejlesztési ismeretek nélkül!

Egzinet Partner Portál

Információ és kommunikáció

BUJDOSO GYÖNGYI FAZEKAS ATTILA // / / KEZDOLEPESEK TERTIA KIADÓ

Informatika 1 5. előadás: Tartalom közlése a weben

Tili-Toli játék. Felhasználói dokumentáció

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Memória játék. Felhasználói dokumentáció

4. modul - Táblázatkezelés

Microsoft Office Word (2013) Jellemzői: Grafikus szövegszerkesztő program, sokféle formázási lehetőséggel. Ablak részei : címsor

Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok

Tisztelt Telepítő! A központ és az alkalmazás összehangolását a következőképpen hajthatja végre:

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Az MS Word szövegszerkesztés modul részletes tematika listája

Adóhátralék kezelés egyszerűen. Telepítési útmutató. A program futtatásához Windows XP, Windows 7, 8 operációs rendszer szükséges.

Táblázatkezelés Syllabus 5.0 A syllabus célja 2014 ECDL Alapítvány Jogi nyilatkozat A modul célja

Felhasználói kézikönyv

11. Tétel. A színválasztásnak több módszere van:

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... IX WEBSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK HTML. 1. II. Háttér beállítása I. Elsõ weblapunk III. Karakterformázás...

A WEBOPAC (online elektronikus katalógus) használata. 1. Keresés az adatbázisban (összetett):

A webáruház kezdőlapján háromféle diavetítés beállítására van lehetőség:

A Microsoft OFFICE. EXCEL táblázatkezelő. program alapjai as verzió használatával

Ablakok. Fájl- és mappaműveletek. Paint

Minta a Szigetvár feladathoz

Force-X Content Management System, keskenynyomda.hu felhasználói dokumentáció

A webprogramozás alapjai. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

9. MODUL WEBKEZDŐ. A vizsgafeladat megoldásához kizárólag a választott webkészítő program, illetve jegyzettömb (editor) használható.

Online naptár használata

Térképek jelentése és elemzése

Tartalom. Alapelemek. Célok. Eszközök. Szerkezet. Alapelvek. Prezentáció. Folyamat

Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája

Óravázlat-szerkesztő

Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó

Objektumok és osztályok. Az objektumorientált programozás alapjai. Rajzolás tollal, festés ecsettel. A koordinátarendszer

Az Kompozer, illetve az NVU honlapszerkesztő program

Átírás:

A HTML Stuktúra Amint a bevezetőben olvashattuk, minden HTML formátumú szövegfájl a <HTML> utasítással kezdődik és a </HTML> záró utasítással végződik. A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a <HEAD> utasítás jelzi. A fejlécelemek között szokás a dokumentumcímet megadni, mely címet a <TITLE> és a </TITLE> utasítások közé kell zárni. A fejlécet a </HEAD> utasítás zárja. A dokumentumtörzs a fájl <BODY> és </BODY> utasítások közötti része. Ezen elemek között kell elhelyezni mindent: a szöveget, hivatkozásokat, képeket, stb. (A keretek és a JavaScript kódok kivételével!) Tehát a következőkben a következő szerkezetet fogjuk használni: <HTML> <HEAD> <TITLE> Ide jön az oldal címe, ezt a szöveget fogod latni a böngésző címsorában</title> </HEAD> <BODY> Ide jön a dokumentumtörzs. </BODY> </HTML> A következőkben egyszerű formázó tag-ekre mutatok példát, amelyet a <body> és </body> tagek közé kell elhelyezni. A táblázatban láthatjátok a kódot, és mellette a kód eredményét. Amint látni fogjátok, minden tag-et (formázó utasítást) a < jel vezet be, és a > jel zár le. Az adott tag hatását a megfelelő lezáró tag szünteti meg, amely </tag> formátumú. ( ) Ha nem ezt szeretnéd használni, akkor természetesen bármilyen szöveges szerkesztőben (pl. notepad, joe, pico) megírhatod a kódot, amit el kell mentened, majd a böngésződbe be kell olvasnod.

Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt> Ha ezt a kódot beírod a dokumentumtörzsbe ez lesz az eredménye <b>kövér betűk (bold) </b> Kövér betűk (bold) <i>dőlt betűk (italic)</i> Dőlt betűk (italic) <u>aláhúzott betűk (underlined) </u> Aláhúzott betűk (underlined) <tt>írógép betűk (teletype) </tt> Írógép betűk (teletype) Fejléc <h1>... <h6> (A fejlécek - mint ahogy a szövegszerkesztésnél is megszokhattuk - a html oldalak logikai felosztását teszik lehetővé. pl. h1 az oldal címe, h2 egy alcím, h3 annak az alcíme és így tovább. A HTML oldalak esetén 6 fejlécet használhatunk) <h1>1-es fejléc </h1> <h2>2-es fejléc </h2> <h3>3-as fejléc </h3> <h4>4-es fejléc </h4> <h5>5-ös fejléc </h5> <h6>6-os fejléc </h6> 2-es fejléc 3-as fejléc 4-es fejléc 5-ös fejléc 6-os fejléc 1-es fejléc Ha nem az alapértelmezett (balra) igazítást szeretnénk használni, megadhatjuk az igazítás típusát az align paraméter segítségével. (left=balra, center=középre, right=jobbra) pl. <h1 align="center"> Ez egy középre igazított 1-es fejléc </h1> Ez egy középre igazított 1-es fejléc <h3 align="right"> Ez egy jobbra igazított 3-as fejléc </h3> Ez egy jobbra igazított 3-as fejléc

Betűméret <font size=" "> A betűméretet kétféleképpen állíthatjuk be: abszolút és relatív módon. Az abszolút méretmegadásban 1 és 7 között állíthatjuk be a méretet, ahol a 7-es a legnagyobb az 1-es a legkisebb... <font size ="4"> 4-es betűméret </font> 4-es betűméret <font size ="7"> 7-es betűméret </font> 7-es betűméret A relatív méretbeállításnál azt adhatjuk meg, hogy az alapként beállított betűmérethez képest mennyivel nagyobb, illetve kisebb betűméretet akarunk látni. Ha pl. 2-el nagyobbat, akkor a +2, ha 1-el kisebbet, akkor a -1 méretmegadást kell alkalmaznunk. Azt, hogy mihez képest legyen nagyobb vagy kisebb az adott betűméret a <basefont size="méret"> tag segítségével állíthatjuk be. <font size ="+2"> Kettővel nagyobb Kettővel nagyobb betűméret betűméret </font> <font size ="-1"> Eggyel kisebb betűméret Eggyel kisebb betűméret </font> Az alábbi ablakban módosíthatod a kódot, és kipróbálhatod a méretmegadások közti különbségeket. pl. megváltoztathatod a basefont beállításokat is... <HTML> <HEAD> <TITLE>Meret megadasok</title> </HEAD> <BODY> <basefont size="3"> <font size="2"> 2-es méret </font> <font size="4"> 4-es méret </font> <font size="7"> 7-es méret </font> <font size="+2"> 2-el növel méret </font> <font size="-1"> 1-el csökkentett méret </font> <font size="-2"> 2-vel csökkentett méret </font> </BODY> Eredeti visszaállítása

Betűtípus <font face=" "> A Face paraméter segítségével állítható be a kívánt betűtípus. Figyelem! Ne használj különleges, egyedi betűtípusokat, mert nagy valószínűséggel a látogatók semmit sem vesznek észre belőle. (ugyanis azon betűtípusok esetében, amelyek nincsenek az adott gépre felinstallálva, a böngésző a hagyományos betűtípusokat jeleníti meg.) <font face ="Arial">Arial betűtípus. </font> Arial betűtipus. <font face ="Courier">Courier betűtípus. Courier betűtipus. </font> Betűszín <font color=" "> A betűk színét is többféleképpen lehet beállítani. Az első esetben a szín nevét használjuk, természetesen angolul. pl. red, yellow, black, white, stb... A második esetben egy kóddal adjuk meg a színt. A 6 jegyű kódot a # jel vezeti be. <font color=red> Piros </font> Piros <font color=#898134> Kevert </font> Kevert #898134 a szín úgynevezett RGB kódja. Az első két karakter a vörös (R=red) szín erősségét mutatja 16-os számrendszerben (hexadecimálisan). A leggyengébb a 00, a legerősebb az FF. A 3.és 4. karakter a zöld szín erőssége (G=green), az 5. és 6. a kéké (B=blue) A színek kódját a grafikai programok többsége megmutatja az adott színt kiválasztva. De az RGB picker segítségével online módon is megtudhatod a színek kódját.

Vízszintes vonal <hr> Ha a dokumentumon belül valamilyen szakaszt el szeretnénk különíteni a többitől, használhatunk vízszintes elválasztó vonalat a <hr> tag használatával. Ez egy vízszintes vonal (horizontal rule) <hr> Az elválasztó vonal szélességét (width) és vastagságát (size) is megadhatjuk. Az igazítás (align) balra (left), jobbra (right), középre (center) történhet. pl. <hr size="3" align="center" width="150"> A vonal szélességét megadhatjuk képpontokban (ahogy a fenti példa mutatja), vagy pedig a rendelkezésre álló hely százalékában. pl. <hr size="3" align="center" width="80%"> Bekezdések <p> A <p> elem segítségével a szöveget bekezdésekre tördelhetjük. Az adott bekezdést a <p> és </p> elemek közé kell tenni. A bekezdést az align paraméterrel balra, középre, jobbra igazíthatjuk. A böngészők az egyes bekezdések előtt és után - a tagolás érdekében - nagyobb helyet hagynak.

Igazítás (align): left(balra), center(közép), right(jobbra) <P align="left"> Ez egy balra igazított bekezdés </P> Ez egy balra igazított bekezdés <P align="center"> Ez egy középre igazított bekezdés </P> Ez egy középre igazított bekezdés <P align="right"> Ez egy jobbra igazított bekezdés </P> Sortörés <br> Ha a szövegben egy sort feltétlenül új sorban akarunk kezdeni a <br> taget kell használnunk. Ez az első sor<br>ez pedig a második Ez az első sor Ez pedig a második Ez egy jobbra igazított bekezdés Hiperlinkek <a href="url"> szöveg </a> A hiperlinkekkel hozhatunk létre kapcsolatot szövegrészek, illetve dokumentumok között. A böngészők a linkeket aláhúzással illetve eltérő színnel jelölik, persze ezek a beállítások megváltoztathatóak. Az URL (Uniform Resource Locator, egységes dokumentum meghatározó rendszer) a következő lehet: Ha a saját gépünkön lévő dokumentumra szeretnénk hivatkozni, akkor az URL megadásánál a file:// "előtagot" kell használnunk. Ha pl. a c:\web\iskola\palyazat.html oldalra szeretnénk linket, akkor a file://c WEB/ISKOLA/PALYAZAT.HTML URL-t kell használni. A c:\ megadás helyett használjuk a c formát. file:// dokumentum a kliens számítógépen file://c WEB/ISKOLA/PALYAZAT.HTML

Jól gondoljuk meg, hogy valóban erre a megadási módra van-e szükségünk. (ha ugyanezt az oldalt másik gépről néznénk, akkor a link az azon a gépen lévő web alkönyvtárban keresné az iskola alkönyvtárat és abban a palyazat.htm oldalt...) Ha egy FTP szerveren elhelyezkedő állományt akarunk belinkelni, akkor az ftp:// protokolt kell használni. ftp:// file átviteli protocol ftp://ftp.c3.hu/utilities/winzip70.exe Ha egy másik weboldalra akarunk linket, használjuk a következőt: http:// hypertext transfer protocol http://www.elte.hu/ Ha a link segítségével be szeretnék jelentkezni (telnet segítségével) egy gépre, használjuk a következőt: telnet:// bejelentkezés egy távoli gépre telnet://ludens.elte.hu/ Ha a mailto:email cím formát használjuk, az adott linkre kattintva betöltődik az alapértelmezett levelezőprogram, amellyel emailt küldhetünk a megadott email címre. mailto: email cím megadása mailto:abonyita@freemail.hu (A levél tárgya is megadható a?subject=szöveg elemmel, sőt az is hogy ki kapjon másolatot (?cc=cimzett) Ha több opciót akarunk megadni, akkor az &jelet kell alkalmazni. pl. mailto:abonyita@freemail.hu?cc=gipszjakab@freemail.hu&subject=proba)

Példák: <a href="http://www.elte.hu/">ez az ELTE honlapja</a> Ez az ELTE honlapja <a href="ftp://ftp.c3.hu/utilities/winzip70.exe ">A winzip letölthető erről a címről</a> A winzip letölthető erről a címről <a href="mailto:abonyita@freemail.hu?subject=üdvözlet">itt írhat nekem levelet</a> Itt írhat nekem levelet A következőkben (pl. a frameknél) még foglalkozunk a hiperlinkek megadási módjaival. Felsorolások A HTML nyelv lehetőséget ad arra, hogy különböző listákat (felsorolás, sorszámozott, meghatározás) hozzunk létre. Egyszerű felsorolás Egyszerű felsorolás esetén az <ul> és </ul> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyeket a <li> tagek vezetnek be. pl. <ul> első elem <li>első elem második elem <li>második elem harmadik elem <li>harmadik elem </ul> Sorszámozott lista Sorszámozott lista esetén az <ol> és </ol> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyeket a <li> tagek vezetnek be. pl <ol> <li>első elem <li>második elem <li>harmadik elem </ol> 1. első elem 2. második elem 3. harmadik elem Meghatározás lista Meghatározás lista esetén az <dl> és </dl> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyek a fogalom megadásából (<dt> tag vezeti be) és a magyarázatából (<dd> tag vezeti be) állnak. <dl> <dt>1. fogalom <dd>az első fogalom magyarázata <dt>2. fogalom <dd>a második fogalom magyarázata</dd> </dl> 1. fogalom az első fogalom magyarázata 2. fogalom a második fogalom magyarázata

Speciális karakterek, ékezetes betűk Előfordulhat, hogy az oldalon speciális jeleket szeretnénk megjeleníteni. (Speciális jelnek számít már a < és a > jel is, hiszen gondoljunk bele, ha a forráskódban használjuk ezeket a jeleket, akkor a böngésző úgy értelmezi, hogy valamilyen taget akarunk megadni, és nem fogja megjeleníteni. Ebben az esetben speciális karaktereket kell használnunk. Ugyanez a helyzet az ékezetes betűkkel is. Ha ékezetes betűket szeretnénk használni akkor a következő kódokat kell "megjegyeznünk": á= á Á= Á ö= ö Ö= Ö é= é É= É ü= ü Ü= Ü í= í Í= Í õ= ő Õ= Ő ó= ó Ó= Ó û= ű Û= Ű ú= ú Ú= Ú Tehát ha pl. az árvíztűrő tükörfúrógép szöveget akarjuk megjeleníteni, akkor a következőket kell a kódba elhelyeznünk: & aacute;rvíztûrõ tükörfúrógép Mielőtt teljesen elkoptatnátok a billentyűzeteteket és elmenne a kedvetek a magyar ékezetes betűk használatától, megnyugtatok mindenkit, hogy van egyszerűbb módja az ékezetes betűk megadásának. Az alternatívát a META tagek lehetőségei jelentik, amelyről egy külön fejezetben is foglalkozunk. Most elég csak annyit tudnunk, hogy a következő sorok valamelyikét be kell illesztenünk az oldal forráskódjába (mégpedig a <head> </head> tagek közé) és innentől kezdve bátran használhatjuk hagyományos módon az ékezetes betüket.

Tehát a megoldás: < META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=windows-1250"> vagy < meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> sor használata a <HEAD> részben.

Speciális karakterek összefoglaló táblázata HTML kód Unicode HTML kód Unicode D Ð Ð! N Ñ Ñ c O Ò Ò? Ó Ó Ó Ô Ô Ô Y O Õ Õ Ö Ö Ö O Ø Ø C U Ù Ù a ª ª Ú Ú Ú < ««U Û Û? Ü Ü Ü Ý Ý Ý R? Þ Þ? ß ß ß a à à? ± ± á á á 2 ² ² â â â 3 ³ ³ a ã ã ä ä ä? µ µ a å å? a æ æ. ç ç ç e è è 1 ¹ ¹ é é é o º º e ê ê

>»» ë ë ë? ¼ ¼ i ì ì? ½ ½ í í í? ¾ ¾ î î î? i ï ï A À À? ð ð Á Á Á n ñ ñ Â Â Â o ò ò A Ã Ã ó ó ó Ä Ä Ä ô ô ô A Å Å o õ õ A Æ Æ ö ö ö Ç Ç Ç E È È o ø ø É É É u ù ù E Ê Ê ú ú ú Ë Ë Ë u û û I Ì Ì ü ü ü Í Í Í ý ý ý Î Î Î? þ þ I Ï Ï y ÿ ÿ