Berhida Városi Önkormányzat Családsegítő Központ J e g y z ő j e V e z e t ő j e 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. Tel.: 596-582 Fax: 596-581 Tel.: 455-153 E L Ő T E R J E S Z T É S A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. ÁPRILIS 24. NAPJÁN TARTANDÓ ÜLÉSÉRE Berhida Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi átfogó értékelése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96.. (6) bekezdése alapján Berhida Városi Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 170/A. -ában meghatározott tartalommal készült átfogó értékelést az alábbiakban terjesztjük a Tisztelt Képviselő-testület elé: I. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA Berhida város népesség.-statisztikai adatai 2013. december 31. napján. Állandó lakosság összesen: (a településen lakóhellyel rendelkezők száma) 6072 fő
- 2 - Korcsoport bontásban Férfi (fő) Nő (fő) Együtt (fő) 0-2 éves 100 96 196 3-5 éves 111 95 206 6-13 éves 298 246 544 14-17 éves 162 146 308 18-54 éves 1613 1482 3095 55-59 éves 211 210 421 60-69 éves 328 353 681 70-79 éves 167 252 419 80-110 éves 53 149 202 Összesen 3043 3029 6072 II. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. 19. (1) bekezdése értelmében: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a) a 151. (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A -ban meghatározott természetbeni támogatásnak c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére. A 151. (5) bekezdése értelmében gyermekétkeztetés esetén: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
- 3 - b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani (normatív kedvezmény). A 20/A. -ban meghatározott természetbeni támogatás: A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. A természetbeni támogatás összege 2013. évben gyermekenként és alkalmanként 5.800,- Ft volt. c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek (pl: óvodai felvétel, második szakképzettség megszerzése, egyéb iskolai szolgáltatásokért fizetendő térítési díj, iskolaotthonos nevelésben ingyenes tankönyvellátás és étkezés, ösztöndíjprogramok stb.) az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - a helyi önkormányzat jegyzője állapítja meg, egy év időtartamra. 2013. évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására 319 kérelem érkezett. A kérelmezők jellemzően jövedelmi viszonyaikra hivatkozással kérik a támogatás megállapítását.
- 4 - Elutasításra 28 esetben került sor, minden esetben a jogosultsági határt meghaladó egy főre jutó jövedelem alapján (amely a gyermeket gondozó családban 37.050.- Ft, egyedülálló kérelmező, tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermek, valamint nagykorúvá vált gyermek esetében 39900Ft,). 2013. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 634 gyermek 294 családban élt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek életkor szerinti bontásban 0-6 7-14 15-18 19- Összesen éves Gyermekek száma 204 276 129 25 634 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekes családok Családokban élő gyermekek száma 1 2 3 4-5 6 v. annál több Összesen Családok száma 117 80 58 53 6 294 Ebből: egyedülálló szülő 73 35 14 12 0 134 A Gyvt. 20/A. -a szerint: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság alapján természetbeni támogatást folyósítottunk fogyasztásra kész étel, ruházat valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet utalvány formájában az alábbiak szerint: 2013. augusztus hónapban 601 kiskorú gyermek és 31 nagykorú, összesen 632 fő részére folyósítottuk az egyszeri ellátást: 3.665.600 forint összegben. 2013. november hónapban 593 kiskorú gyermek és 30 nagykorú, összesen 623 fő részére folyósítottuk az egyszeri ellátást: 3.612.800 forint összegben. Támogatásra felhasznált összeg 2013. évben összesen: 7.278.400 Ft.
- 5-2013. szeptember elsejétől jelentősen módosultak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállására vonatkozó szabályok. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket nevelő szülő a kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a kedvezmény igénylésekor aktív korúak ellátására jogosult vagy a kedvezmény igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek aki esetében a fentebb felsorolt körülmények közül kettő fennáll. A 2013. szeptember elsejétől hatályos szabályok alapján hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet megállapítását kérők száma: 131.
A megállapított hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és nagykorúvá vált gyermekek adatai Megnevezés Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet megállapítását kérők száma Megállapított hátrányos helyzetűek száma szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége miatt szülő(k) vagy a családba Ebből fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága miatt elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények miatt Megállapított halmozottan hátrányos helyzetűek száma Ebből szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és a szülő(k) vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága miatt szülő(k) vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága és elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények miatt szülő(k) és a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények miatt szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és a szülő(k) vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága és elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények miatt Tárgyévben nyilvántartásba vett 0-2 éves 3-5 éves Ebből 6-13 éves 14-17 éves 18 évesnél idősebb 131 20 22 42 36 11 62 9 6 23 20 4 43 6 6 16 11 4 17 2 7 8 2 1 1 69 11 16 19 16 7 59 7 15 17 13 7 10 4 1 2 3
További változás a szabályozásban, hogy a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról (a továbbiakban PTR) szóló 392/2013. (XI. 12.) Kormányrendelet alapján 2013. november 15-én megkezdte működését a a PTR rendszer, amelynek célja, hogy egy egységes, országos nyilvántartásban legyen látható az egyes személyeknek, családoknak nyújtott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások összege. Az új rendszer hozzájárul az ellátásokra való jogosultság ellenőrzésének egyszerűsítéséhez. Annak érdekében, hogy a PTR megfelelően el tudja látni a feladatát az szükséges, hogy a nyilvántartás naprakész adatokat tartalmazzon. A jelenleg is használt WINSZOC rendszer mellett a 2013. december 15-ét követően indult hatósági ügyekben az ellátottakra vonatkozó minden releváns adatot ismételten rögzíteni kell. A nyilvántartás megfelelő működése érdekében a korábban meghozott, hatályos döntések alapjául szolgáló adatokat is utólagosan rögzíteni kellett a PTR-ben a rendszeres gyermekvédelmi támogatás (valamint a lakásfenntartási támogatás és az aktív korúak ellátásai) tekintetében. 2. Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A Gyvt. 20/C -a alapján a települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát kérelemre annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek a gyermeke tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapította, és legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet legfeljebb annak a nevelési évnek a kezdetéig lehet előterjeszteni, amelyben a gyermek ötödik életévét betölti. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására a)az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában,
- 8 - b)a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában folyósítja. Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a családbafogadó gyámnak, ha a) a gyermek továbbra is halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül, és b) a szülő, a családbafogadó gyám a gyermeknek a rendszeres óvodába járásáról gondoskodik Ha az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet december 4-ig, illetne június 4-ig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására december 4-ig, illetve június 4-ig nem kerül sor a további óvodáztatási támogatás folyósításának a fent részletezett időpontjában kell folyósítani az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást. Ha a további óvodáztatási támogatás folyósításának feltételei is fennállnak, akkor az első alkalommal járó és a további óvodáztatási támogatást együtt kell folyósítani. A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2013. évben óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek Első További Időszak alkalommal alkalmakkal Összesen Fő ezer Ft Fő ezer Ft Fő ezer Ft 2013. június 14 280 40 400 54 680 2013. december 0 0 37 370 37 370 Összesen 14 280 77 770 91 1050 Ezeknek a gyermekeknek az ellátása óvodai beíratásuk óta folyamatos. Az újonnan beíratott gyermekek esetében kérelemre indul az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás megindítása. A benyújtott kérelmek közül elutasításra 2013. évben tíz esetben került sor, mert 4 gyermek nem járt rendszeresen óvodába (a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen meghaladta a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, 6 gyermek esetében nem volt meg a 2 hónap
- 9 - nevelésben való tényleges részvétel.). Az óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek túlnyomó többsége a Süni Napközi-otthonos Óvodába jár Berhidára. 3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Gyvt. 21. (1) bekezdése szerint: A települési önkormányzat képviselőtestülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak. A jogosultsági feltételeket az önkormányzat helyi rendeletben állapította meg. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kérelemre adható. 2013. évben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 38 fő kérelmező kapott, összesen 142.000.- Ft összegben. Közülük 8 fő várandós anya igényelte illetve 30 nehéz anyagi helyzetben levő szülő a gyermeke ruháztatására kérte a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. 4. Egyéb támogatások 4a) Térítési díjkedvezmények A térítési díjkedvezmények a Gyvt. szerint nem tartoznak a pénzbeli ellátások közé, azonban e kedvezmények is a családok anyagi helyzetét erősítik és összefüggnek a segélyezéssel.
- 10 - A gyermekek napközbeni ellátását (gyermekétkeztetést) biztosító intézményekben az egyes gyermekek után fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető állapítja meg a Gyvt. 148. (1) bekezdése szerint. A Gyvt. 151. (5) bekezdése alapján Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. (6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A normatív kedvezményt az intézmények a részükre lebontott állami támogatás formájában biztosították a jogosultak részére. 2013. évben normatív térítési díj-kedvezményben részesült gyermekek száma: 2013. évben térítési díjkedvezményben részesülő gyermekek Tanulók száma (fő) Intézmények 50%-os díjkedv. 100%-os díjkedv. Összesen Ady Endre Általános Iskola 3 131 134 II. Rákóczi Ferenc Ált. Iskola 28 102 130
- 11 - Süni Napköziotthonos Óvoda 9 63 72 Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde 12 10 22 Berhida összesen 52 306 358 Vilonya Iskola tagintézmény 1 9 10 Vilonya Óvoda tagintézmény 0 7 7 Vilonya összesen 1 16 17 MINDÖSSZESEN 53 322 375 4b) Nyári gyermekétkeztetés A települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 30/2013. (IV.30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza az önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait. Az R. az elmúlt évekhez képest lényeges változtatásokat tartalmaz. Pályázati rendszert vezetett be, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a forrásokat a települések helyzetének, teljesítőképességének és vállalásainak figyelembevételével ossza el a miniszter. A pályázat feltételei az előző évi kiíráshoz hasonlóak. A támogatás feltétele, hogy az Önkormányzat vállalja, hogy: 1./ 2013. július 1-től 2013. augusztus 30-ig terjedő időszakban legalább 44 munkanapon keresztül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (a továbbiakban rászoruló) kiskorú gyermekek étkeztetését napi egyszeri melegétkeztetés formájában, és 2./ az ételt a támogatás legalább 30 %-ának megfelelő értékben mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, családi vállalkozó vagy mikrovállalkozás (termelő) által
- 12 - megtermelt vagy előállított alapanyagból (a szállítón keresztül, szerződéssel igazoltan) biztosítja. Az igényelhető támogatás egy rászoruló gyermekre jutó összege legfeljebb 440 Ft. Fentiek alapján biztosította az önkormányzat 55 főnek 44 munkanapon át a nyári étkeztetést, ami a gyakorlatban napi egyszeri melegétkezést jelentett. 4c) Ingyenes tankönyvellátás Berhida város oktatási intézményeiben tanulók, összesen: 286 fő ingyenes tankönyvellátásban részesült az alábbiak szerint: Ady Endre Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Berhida összesen Vilonyai iskola tagintézmény MINDÖSSZESEN 147 fő 130 fő 277 fő 9 fő 286 fő 4d) Bursa Hungarica, Arany János Tehetséggondozó Program Nem kötelező támogatási formában, Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásban részesült az elmúlt évben 68 fiatal a képviselőtestület döntése alapján, összesen: 2.030.000,- Ft összegben. A Képviselőtestület 1 tanulót támogatott az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételében és vállalta 5 tanévre (tanévenként 10 hónapra) havi 5.000,- Ft támogatás nyújtását. Erre a célra 2013-ben felhasznált összeg: 50.000.- Ft.
- 13 - III. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS A gyermekjóléti szolgáltatás feladata, célok és javaslatok: A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében - veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése -veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése a gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében -szociális munka a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására -konfliktuskezelő szolgáltatás a családi konfliktusok megoldásának elősegítésére (válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás.) A gyermekjóléti szolgáltatás célja: a gyermekjóléti szolgálatoknak nagyon fontos és meghatározó szerepet kell/kellene betöltenie a település gyermekvédelmi/gyermekjóléti rendszerében. Koordinációs, szervezési, gondozási és szolgáltatási feladataink végrehajtásával, megvalósításával lehetne biztosítani megfelelőbb ellátást. Ennek kialakítására mindenképp szükséges a helyi szükségletek, sajátosságok alapos ismerete és a gyermekvédelmi, gyermekjóléti rendszerben érintettekkel való rendszeres együttműködés. Berhidán 1997. december 1-én kezdte meg működését az intézmény a Berhida Hősök tere 38. szám alatt. Jelenleg az intézmény új székhelye Berhida, Veszprémi u. 1-3. szám alatt, a Polgármesteri Hivatal épületén belül található. Az intézmény külön bejáratú és akadálymentesített. A szolgálat korszerűen felszerelt. A három irodahelyiségben, az ügyfélfogadóban, és a tárgyalóban mely riportszobaként is funkcionál - összesen négy
- 14 - számítógép internet hozzáféréssel, fénymásoló, két nyomtató telefon és egy fax készülék segíti a családgondozók feladat ellátásának hatékonyabb működlését. Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalatai A családsegítés és gyermekjóléti tevékenységet /Berhida és Vilonya területén/ jelenleg 5 fő családgondozó látja el. Ebből 1 fő heti 1 alkalommal /4/ órában/ Vilonyán önállóan végzi a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. Berhidán a családsegítés feladatait 2 fő, a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait pedig 2 fő látja el, 1 fő pedig az ügyfél szolgálat teljes körű ellátását végzi, illetve koordinálja. A családgondozók képesítése megfelel az előírásoknak. 2 fő szakirányú szociálpedagógus végzettségű, (int.vez. szociális szakvizsgával rendelkezik) 1 fő igazgatásszervezői, államigazgatási főisk. végzettségű 1 fő óvodapedagógus végzettségű 1 fő általános iskolai tanító végzettségű 1 fő szociális munkás. Az ügyviteli feladatokat 1 fő látja el részmunkaidőben. A Családsegítő Központ Gyermekjóléti tevékenységének 2013. évi forgalma: Berhida: 1667 fő Vilonya: 103 Ellátás típusa Berhida Vilonya alapellátásban részesült 31 család 35 gyermek 1 család 3 gyermek védelembe vettek: 36 család 47 gyermek 1 család 3 gyermek Átmeneti nev.-be vettek 4 család 14 gyermek - Id. hatályú elhelyezés 3 család 6 gyermek 1 család 1 gyermek egyszeri esetként: 33 család 70 gyermek 2 család 4 gyermek Berhida-Vilonya Védelembe vétel okai: iskolai hiányzások, szülők életvitele, gyermekek magatartási problémái
- 15 - Átmeneti nevelésbe vétel és id.hatályú elhelyezés okai: szülők helytelen életvitele, gyermek magatartási problémái gyermekjóléti szolgálat tevékenysége 2013. kezelt probléma szerint: Berhida Vilonya Anyagi (megélhetés, 56 4 lakhatás): gyermeknevelési: 300 16 Gyerm.int-be való beill.n. 58 5 magatart- és telj.zavar: 529 2 családi konfliktus 207 8 szülők,ill.család életvitele: 245 25 családon belüli erőszak, - - bánt.: (fizikai) szülői elhanyagolás: 377 12 Fogy.retardáció: 214 - szenvedélybetegség: - - A Várpalota Kistérségi Többcélú Társulás keretén belül működő tevékenység és szupervízió jogi Jogász: (Berhida-Vilonya) Berhida területén minden hónapban egy alkalommal került sor jogi tanácsadásra 12. 30 15. 30 között. 2013-ben 49 alkalommal vették igénybe az ügyfelek a szolgáltatást. Szupervízió (Berhida-Vilonya) A családgondozók és a házi gondozók rendszeresen vehetik igénybe a szolgáltatást (havonta egyszer 6 órában, vagy havonta két alkalommal 3-.3 órában)
- 16 - A szupervízió célja a segítő szakmában dolgozók mentális védelme és szakmai kompetenciájuk fejlesztése. A szupervízió segíti a problémákra való rálátást egy külső szemszögből. A szupervízió a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és oda visszacsatoló tanulási folyamat. A szupervízió munkamódja az esetmegbeszélés. Mindig egy konkrét esetből, az esethozó által hozott konkrét szituációból indulunk ki. Az eset lehet: én és a kliensem, én és a főnököm, én és a munkatársam, stb. közötti konfliktus, elakadás. A szupervízió témakörébe tartozik az én és a szakmám problematika, a szakmai identitás problémája is. A szupervízióban nem a kliensen van a hangsúly, hanem az esethozón. Pszichológiai tanácsadás: Havonta két alkalommal (Berhida-Vilonya): (teljes egészében saját költségvetési forrásból finanszírozott) Berhida: 2013-ban 63 alkalommal vették igénybe a szolgáltatást. Vilonya: 2013-ban 5 alkalommal vették igénybe a pszichológiai tanácsadást. Pszichológiai tanácsadásra zömmel a gyermekek súlyos magatartási problémái miatt került sor. Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása A védőnői szolgálattal rendszeres a kapcsolatotunk, hiszen ők azok, akik a terhes anya és a csecsemő gondozása során leghamarabb találkoznak a családdal, A várandós kismamák gondozása az egyben együttgondozást is jelenthet, de a családgondozó ilyen esetben mindig konzultál az illetékes védőnővel. Jellemző problématípusok továbbra is a gyermeknevelési kompetencia hiányosságai, lakhatási, megélhetési, higiéniai problémák, túl fiatal anya..stb. A védőnők az általuk szervezett programokról tájékoztatják a Családsegítő Központot, így az intézményünket felkereső érintett ügyfelek is tudomást szerezhetnek azokról. Családba történő visszahelyezést segítő családgondozás
- 17 - A családgondozó elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A családgondozás különösen az alábbi szolgáltatásokra terjed ki: -személyes segítő kapcsolat (szülő gyermek kapcsolattartásának segítése) -szülő nevelési, gondozási háztartásszervezési ismereteinek gyarapítása, támogatása -hivatalos ügyek intézésében való közreműködés, más szakemberhez való irányítás (pl. pszichológus). Célunk, hogy képessé tegyük őket a gyermekük/gyermekeik megfelelő nevelésére. A családgondozó javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának, módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében történt változás ezt indokolttá teszi. Berhida: 9 családban látjuk el a gondozást Vilonya: - Helyettes szülői hálózat: A helyettes szülői hálózat a gyermekek védelmének rendszerén belül a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás, ezen belül a gyermekek átmeneti gondozásának egyik formája. A helyettes szülői gondozás azt jelenti, hogy a vér szerinti szülő kérésére átmenetileg, meghatározott ideig történik a gondozás és nevelés. Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek számára a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja -az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően- az ellátást, gondozást. A helyettes szülőnél történő elhelyezés rövid tartamú (max. 12 hó) elhelyezést jelent. Berhida területén a helyettes szülői hálózat kiépítése nem járt eredménnyel.. Helyettes szülők beiskoláztatására ugyan sor került, de ők végül nevelőszülőkké váltak. Az elmúlt években sem Berhida, sem Vilonya területén helyettes szülői feladat ellátása nem merült fel, illetve ilyen irányú igénnyel senki nem élt.. Szükség esetén átmeneti gondozásra kistérségi szinten kerülhetett volna sor. Észlelő- és jelzőrendszer működtetése
- 18 - A gyermekjóléti szolgáltatás észlelő-és jelzőrendszert működtet, mely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermekek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek -életkörülményeit és szociális helyzetét -gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét -gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét -kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. -ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében -a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése jelzőrendszeri tagok /egészségügyi. szolgáltatók, személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat, közoktatási intézmények, rendőrség, pártfogó felügyelői szolgálat, önkormányzat, állampolgárok/ jelzőrendszer tagjai által küldött jelzések száma 2013-ban: Egészségügy/védőnő 69 jelzés 2 jelzés Egészségügy/orvos 4 - Oktatási-nev. Intézmény 65 2 jelzés Rendőrség - - Pártfogó felügyelő - - Más szociális intézmény - - Berhida jelzőrendszeri értekezlet A Családsegítő Központban 2013-ban 6 alkalommal került sor a jelzőrendszeri értekezlet megtartására. A jelzőrendszeri tagok legtöbbször a gyermekek nem megfelelő magatartása, iskolai hiányzások, szülői mulasztások, elhanyagolás, higiénés, mentálhigiénés
- 19 - problémák és munkanélküliségből adódó anyagi nehézségek miatt tettek jelzéseket. A jelzőrendszer tagjaival többnyire rendszeres együttműködést sikerült kialakítani. Kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. Szükség esetén a jelzőrendszer tagjaival szakmaközi megbeszélést tartunk, és próbálunk együtt megoldásokat találni a problémákra. Vilonya (jelzőrendszeri értekezlet) a településen 2013. évben 6 alkalommal került sor a jelzőrendszeri értekezlet összehívására. A településen az érintettekkel jó kapcsolatot és együttműködést sikerült megvalósítani. esetkonferenciát/családkonferenciát Konkrét esethez kapcsolódó, az érintett család és szakemberek bevonásával történik Esetkonferenciát egy adott esettel kapcsolatban a gondozási folyamat során akár több alkalommal is- az összes érintett és a lehetséges támaszt jelentő személy, intézmény képviselője részvételével tart. Berhidán 2013. évben 6 alkalommal Vilonyán 2013. évben 1 alkalommal Gyermekvédelmi tanácskozás (a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásról minden év május 31-ig a külön jogszabályban meghatározott tartalommal- átfogó értékelést készít. Az átfogó értékelés alapját képezi a gyermekjóléti szolgálat által szervezett éves tanácskozás. A tanácskozás célja a településen a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi feladatot ellátó szakemberek saját tevékenységének bemutatása, feladat ellátásuk akadályoztatásának feltárása. Az értékeléseket követően közös stratégia kidolgozására kell törekedni a színvonalasabb, hatékonyabb ellátások érdekében. Résztvevők köre: Gyermekintézmények és gyermekekkel foglalkozó szervezetek képviselői
- 20 - Meghívottak a Gyvt-ben meghatározott jelzőrendszeri tagok, fiatalkorúak pártfogója, az önkormányzati képviselőtestület mindazon tagjai, akik a gyermekvédelem terén döntés-előkészítői, illetve döntési szerepet töltenek be. A 2014. március 13-án megtartott gyermekvédelmi tanácskozáson a 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelésére került sor Berhida és Vilonya településeket érintően. Védőnői szolgálat: az éves beszámolójában kiemeli a kismamák részéről a családtervezés hiányát, a vizsgálatok mulasztását. Jellemző probléma továbbra is a megfelelő ápoltság és higiénia hiánya, az ingerszegény környezet. A Rendőrség a 2013. évi beszámolójában jellemző problémaként emeli ki az alábbiakat: Elhanyagoló nevelés, helytelen magatartási minta a szülők részéről, melynek következtében nő a nehezen kezelhető gyermekek száma. A szülők ismeretei hiányosak a saját kötelezettségeikkel kapcsolatban, illetve a pedagógusok jogairól. A pártfogó felügyelő a munkája során az alábbi problématípusokat tapasztalta az elmúlt évben: Fiatalok motiválatlanásga, érdektelensége, reális, megvalósítható jövőkép hiánya Tanulmányok folytatása iránti érdektelenség, közöny (magántanulói státuszok megnövekedése) Drogfogyasztás/kipróbálás Iskolai szinten jelentkező problémák az elmúlt évben az alábbiak voltak a beszámoló alapján: Igénytelenség, felszerelés hiánya, igazolatlan mulasztás, agresszív viselkedés, dohányzás. A tapasztalatok és beszámolók alapján összességében a veszélyeztetettségeinek okai: szülők életvitele szülői elhanyagolás gyermeknevelési problémák gyermekek