A Jegyzék 50. sorszáma szerint kiadott ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 60 2 3249 03 4 0 25 2. Szakképesítés megnevezése: ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3249 egyéb humán egészségügyhöz kapcsolódó foglalkozások 2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése - - 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása. Az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő tevékenységi körében végzi a kötszerész-fűzőkészítő munkát igénylő gyógyászati segédeszközök gyártását és javítását. Munkája során önállóan végzi, illetve alkalmazza: - a méretvételt, - a szükséges szabásminták elkészítését, - a gyártásközi próbát, - a gyógyászati segédeszközök kötszerészeti munkáit, - a gyógyászati segédeszközök javítását, - az eszközök használatával kapcsolatos tanácsadást, - a korszerű technikai eszközöket és eljárásokat, - a különböző kommunikációs technikákat. A munkája során orvosi felügyelet mellett végzi az eszköz ügyfélen történő próbáit, és annak elkészülte után az átadást. Amennyiben a próba során korrekciós lehetőséget lát, azt jelzi az orvosnak, s egyben tájékoztatja annak technikai kivitelezési lehetőségeiről. A munkáját hivatásként gyakorolja, betartja a szakmai és az etikai normákat. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok 1. Alkalmazza ortopédiai ismereteit: - a medenvceöv és az alsó végtag csontszerkezete és izomszerkezete, - a vállöv és a felső végtag csontszerkezete és izomszerkezete, - a törzs csontos váza, - az ízület szerkezete,
- az ízületekben létrejövő mozgások, - a lépés-járás létrejötte és biomechanikája, - a tehermentesítés fogalma és végrehajtása, - a bénulás fogalma, és a konzervatív kezelés, - a térd- és csípőízületi gyulladás fogalma és kezelése, - a csípőficam fogalma és konzervatív kezelése, - a jellegzetes deformitások, - az amputáció, - a csonk élet- és kórtana, - a sérv, mint ortopédiai megbetegedés, - a hastartó, haskötő, - a fűzők és csoportosításuk, - tartó, rögzítő, működtető hevederek, - tokbélések és párnázatok. 2. Alkalmazza anyag- és gyártásismereteit: - növényi eredetű szálas anyagok, - a textilipar alapanyagai, - valódi és egyéb selymek, - mesterséges szálasanyagok, - a textilipari nyersanyagok formája, - a szőtt szövetek szerkezete, - a szövetek kikészítése, - a cérnák készítése és fajtái, - a kötött-hurkolt kelmék készítése, - a háncsrost felépítése és feltárása, - nyersbőrismeret, - a bőrgyártás jó műveletei, - a bőr cserzését követő mechanikai műveletek, - a bőrgyártás kikészítő műveletei, - készbőrismeret, - a műbőrök gyártástechnológiája, - a műanyagok fogalma, csoportosításuk, - a műanyagok feldolgozása, - a ragasztók és a ragasztás műveletei, - oldószerek. 3. Alkalmazza pszichológiai alapismereteit: - a pszichológia fogalma és tárgya, - az érzékelés pszichológiája, - a látás, - a figyelem, - a figyelem és a szelekció, - a figyelem elterelése, - a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználása, - egyéb érzékleti modellációk, - a tanulás fogalma, - az emlékezés teljesítményei, - próba-szerencse tanulás, belátásos tanulás, - latens tanulás, utánzásos tanulás, - rövid távú agresszió, - szóbeli (verbális) tanulás, - mozgás tanulás. 4. Alkalmazza munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismereteket: - a munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása; a munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása,
- a saját és a környezetben dolgozók baleset-elhárításának biztosítása; a különböző technológiák, munkafolyamatok elvégzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása, és a védőfelszerelések használata; a munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat haladéktalan értesítése, - a baleset kivizsgálásában és a jegyzőkönyv készítésében közreműködés, - a munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása, - a tűz- és robbanásveszély megelőzésére vonatkozó előírások betartása, - a tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások alkalmazása, - az anyagok tárolására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védő- és egyéb eszközök használata, - áramütéses balesetnél a további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből való kiszabadítása, - a környezetvédelem területeinek, céljainak ismeretében az előírások betartása, - a munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok és a keletkező hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása, - a levegőszennyeződés csökkenése érdekében elszívóberendezések alkalmazása. 5. Alkalmazza munkajogi és gazdálkodási ismereteket: - a munkahelyre vonatkozó szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre munkarendre vonatkozó szabályozások) betartása és alkalmazása, - a munkahelyen működő szakmai képviseletekkel, érdekképviseletekkel a közreműködésre való készség, illetve segítségük igénybevétele, - az államszervezet felépítésének ismerete, a polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének megismerése, - a gazdasági társaságok megkülönböztetése, - a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmak, a próbaidő és a szabadság fogalmainak megértése, - a tanulószerződés tartalmának megismerése, különös tekintettel a szerződő felek jogaira és kötelességeire, - a kollektív szerződéssel kapcsolatos alapfogalmak definiálása, - a dolgozóknak adott bizonylatokon szereplő adatok és összegek magyarázata, - személyi jövedelemadó-előleg számítása, - az adózási mulasztások jogkövetkezményeinek felsorolása, adózási morál lényegének megértése, - a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb előírások megfogalmazása, - költség és kiadás kategóriák megkülönböztetése, költségszámítás egyszerű példák alapján, - az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak alkalmazása, önéletrajz, pályázat, munkaszerződés fogalmának meghatározása, önéletrajz készítése, - a kommunikáció megfelelő formáinak alkalmazása felettesekkel és munkatársakkal szemben (bemutatkozás, megszólítás), - az adott időszakban használatos kommunikációs technikai eszközök használata, gyakorlati alkalmazása, - vállalkozói tulajdonságok megismerése, vállalkozói szemlélet megalapozása, a termékek forgalomba hozatalához szükséges engedélyeztetés. 6. Alkalmazza szakmai gyakorlati ismereteket: - lábcsonkra készített protézis kötszerészeti, bélelési munkái, - combprotézis kötszerészeti munkái, - exartikulációs protézisek kötszerészeti munkái, - a felső végtag protézisek bélelése és kötszerészeti munkái, - a felső végtag ízületeit támasztó és rögzítő készülékek bevonása, bélelése, - a láb- és lábszár támasztására, tehermentesítésére és rögzítésére készített, ortézisek bandázs munkái, - az alsó végtag bénulása esetén gyártandó eszközök bandázsolási és bélelési munkái, - térdízületi és csípőízületi gyulladás esetén készítendő tokok kötszerészeti munkái, - térd- és csípőízület támasztására készítendő ortézisek bélelése és bandázs munkái, - nadrágos hastartó méretvétele, szabása, előkészítése, - terhességi hastartó elkészítése, - sérvkötők készítése, - emlékeztető hevederek, gerincegyenesítők készítése, - elongációs fűzők készítésének kötszerészeti munkái, - állásmegtartó fűzők bélelési és bandázsolási munkái.
III/2. Követelmények 1. A tanuló/hallgató legyen képes az ortopédiai ismereteit alkalmazni: - a medenceöv és az alsó végtag csontszerkezetét (a csontszövet fejlődését, növekedését, méretvételi és tájékozódási pontokat, felületeket), - a vállöv és a felső végtag csontszerkezetét (a csontszövet fejlődését, növekedését, a függesztési pontokat), - a törzs csontos vázát (gerincoszlopot alkotó csigolyákat, a gerinc élettani szakaszait és görbületeit), - az ízület szerkezetét (az ízület állandó és járulékos alkotórészeit, az ízületek csoportosítását és fajtáit), - az ízületekben létrejövő mozgásokat (mozgási síkokat és irányokat, az ízületi tengely fogalmát), - a vállöv és a felső végtag izomszerkezetét (az izmokat általában, eredés, tapadás, funkciói), - a medenceöv és az alsó végtag izomszerkezetét (az izomtónus fogalmát, flexorokat, extensorokat), - a lépés-járás létrejöttét és biomechanikáját (a lépés fázisait, csípőmozgást járáskor, a súlypont eltolódást, a térdízület működését és szerepét járás közben), - a tehermentesítés végrehajtását (a teherviselő felszíneket, direkt és indirekt testsúlyátvitelt), - a bénulás konzervatív kezelését (a bénulás előidéző okait, járványos gyermekbénulást, a konzervatív kezelést). - a térd- és csípőízületi gyulladást (a gyulladás fogalmát előidéző okokat a betegség lefolyását, a rögzítés fogalmát és technikai végrehajtását), - a csípőficam és konzervatív kezelését (a preventív tevékenység jelentőségét, a ficam fogalmát és fajtáit, az előidéző okokat a kezelési elveket és eszközöket), - a jellegzetes deformitásokat (a deformitások fogalmát, a támasztás és korrekció fogalmát, a skolyosist, a pes varust és valgust, a pes planovalgust és a konzervatív kezelését), - az amputációt általában (az előidéző okokat, a csonkok osztályozását, az elfogadott csonkolási sémákat az alsó végtagon), - a csonk élet- és kórtanát (az amputáció utáni jelenségeket (csonkatrophiák, ödéma, contractúrák kialakulása, synergizmus, antagonizmus), - a sérvet, mint ortopédiai megbetegedést (okait, kialakulását, fajtáit, a konzervatív kezelését), - a hastartót (a haskötő feladatát, célját, a rendelés okait, a gyártási és a méretvételi szabályokat, a típusait, a kiegészítő tartozékokat), - a fűzőket és csoportosításukat (az emlékeztető hevedereket, a gerincegyenesítőket, az elongatios fűzőket, állásmegtartó fűzőket, bordahúzó és bordaemelőket), - a tartó, rögzítő, működtető hevedereket (a csatoló szíjakat, térdhúzókat, gluteus húzókat, madzsettákat, térdbandázsokat), - a tokbéléseket és párnázatokat (a párnázások feladatát, a párnázási szabályokat, a bélelést igénylő tokfajtákat és a bélelési szabályokat). 2. A tanuló/hallgató legyen képes az anyag- és a gyártásismereteket alkalmazni: - a növényi eredetű szálas anyagokat (a magszálakat, a pamut fizikai és kémiai tulajdonságait), - a textilipar alapanyagait (csoportosításukat, makroszkopikus jellemzőiket), - a valódi és egyéb selymeket (tulajdonságaikat, keletkezésüket, a selyemszálak szerkezetét), - a mesterséges szálasanyagokat (csoportosításukat, tulajdonságaikat, a cellulózalapú és a vizkózaszál gyártását), - a textilipari nyersanyagok fonását (a fonás műveleteit, a sodratok irányát, a fonalak gyártási hibáit), - a szőtt szövetek szerkezetét (a lánc- és vetülékfonalakat, az alapkötések fajtáit, jellemzőit a levezetett kötések fogalmát), - a szövetek kikészítését (a kikészítés műveleteit, a mosást, kallózást, bolyhozást, nyírást), - a cérnák készítését és fajtáit (kétágú és háromágú cérnák sodrait, a cérnák tulajdonságainak vizsgálatát, a cérnák fajtáit), - a kötött-hurkolt kelmék készítését (a kötött-hurkolt kelmék tulajdonságait, a vetülékrendszerű és a láncrendszerű kötéseket), - a háncsrost felépítését és feltárását (a lenrost szerkezetét, a len fizikai és kémiai tulajdonságait), - a nyersbőröket (a bőr területi felosztását, szövettani felépítését, kémiai összetételét, a tartósítás műveleteit), - a bőrgyártás fő műveleteit (a fő műveletek felsorolását, a cserzési eljárások fajtáit, részletes ismertetését), - a bőr cserzését követő mechanikai műveleteket (a víztelenítést, taszítást, szárítást, rámázást, puhítást, a faragást, finomfaragást, hántolást, csiszolást), - a bőrgyártás kikészítő műveleteit (a mechanikai és vegyi műveleteket), - a készbőröket (a készbőrök szerkezetét, fizikai és kémiai tulajdonságait, a készbőrök csoportosítását, rendeltetésük és cserzésük szerint, az ortopédiában használatos bőröket), - a műbőrök gyártástechnológiáját (a műbőrök csoportosítását, a műbőrgyártás anyagait, a gyártás műveleteit),
- a műanyagok csoportosítását (eredetüket, az óriásmolekulák alakját, a hővel szembeni viselkedését, a kémiai reakciókat és a jellemzésüket), - a műanyagok feldolgozását (a granulátum-, por- és diszperziós feldolgozást, a gyártás során alkalmazott segédanyagokat), - a ragasztókat és a ragasztás műveleteit, - az oldószereket (az oldószerek jellemzőit, oldószerek csoportosítását, tulajdonságait, az oldószerek használatát). 3. A tanuló/hallgató legyen képes a pszichológiai alapismereteket alkalmazni: - a pszichológia fogalmát és tárgyát (a lelki jelenséget, életjelenséget, az alkalmazkodást, a lelki jelenségeket, mint a cselekvés meghatározóit), - az érzékelés pszichológiáját (érzékelést és cselekvésirányítást, inger és érzékszerveket, receptorokat), - a látást (a fényinformáció nyújtását, a látás receptorát, a kinesztézis szerepét a látásban, a mozgáslátást), - a figyelmet (a figyelem fiziológiai alapjait, a figyelmet meghatározó tényezőket), - a figyelem és szelekciót (a figyelem folyamatát, a figyelem napszakos ingadozásait, a figyelem terjedelmét), - a figyelem elterelését (megosztását, a fluktuációját), - a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználását (a figyelem zavarait), - az egyéb érzékleti modellációkat (a hallást, szaglást, ízlelést, tapintást, hőérzékelést, az éhség, szomjúság, fáradtság érzékelését, látás nélküli érzékelést, a belső fül szerepét), - a tanulás fogalmát, definicióját (emlékezés szerepét a tanulásban), - az emlékezés teljesítményeit (a bevésődést, a felidézést, a felismerést, az asszociációt), - a próba-szerencse tanulást, a belátásos tanulást (a tapasztalást, kiiktatást, Köhler-belátást, intuíciót), - a latens-tanulást, az utánzásos tanulást (a lappangó tanulás magyarázatát, az utánzásos tanulást és szocializációt, a szereptanulást), - a rövidtávú agresszió tanulását (hibát és büntetést, agresszióval teli film hatását, modelleket az egyén számára), - a szóbeli (verbális) tanulást (az idő elosztását, alkalomra való tanulást, a konszolidációs időt, reprodukálást), - a mozgástanulást (szenzomotoros koordinációt, a munkamegosztást, a készségszintre fejlesztését, a kinesztikus érzékelés kialakulását, a hibás mozgás áttanulását). 4. A tanuló/hallgató legyen képes a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai eljárásokat betartani, alkalmazni: - a szakmára és a munkahelyre érvényes általános munkavédelmi előírásokat alkalmazni; a munkahelyet megfelelő módon kialakítani az előírások szerint a termékek gyártásának a belső anyagmozgatásnak és a közlekedésnek megfelelően, - a szakmára vonatkozó speciális biztonsági előírásokat alkalmazni a munkafolyamatokban a biztonsági berendezések és felszerelések használata útján, - a baleseteknél és tűzeseteknél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani (szabályszerű elsősegélynyújtás, az illetékesek haladéktalan értesítése, a baleset kivizsgálásához információk szolgáltatása), - a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket megérteni, a szabályokat betartani, szükség esetén a tűzoltó készüléket szakszerűen kezelni, - a mérgező, gyúlékony anyagokat kezelni, a vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni, - az elektromos áram élettani hatásainak ismerete alapján az elektromos áram által (további balesetet nem okozó) okozott balesetnél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani, a sérültet kiszabadítani az áramkörből, áramtalanítani, - hatékonyan alkalmazni a környezetkárosítást megelőző, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket. 5. A tanuló/hallgató legyen képes a munkajogi és gazdálkodási ismereteket alkalmazni - a munkahelyre vonatkozó szabályokat megérteni, adott helyzetben értelemszerűen alkalmazni, - a munkahelyeken működő szakmai képviseletekkel - az esetleges problémák megoldásában - együttműködni, - az adott témára vonatkozó szabályok segítségével a szükséges információkat megszerezni, - a jogi és gazdasági kritériumok alapján a gazdasági társulásokat megkülönböztetni, - a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos fogalmakat megfelelően használni, a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó előírásokat betartani, - a tanulószerződéssel és a kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmakat megérteni és használni, - a dolgozókat érintő bizonylatokon szereplő adatokat értelmezni, - a hatályos jogszabályok szerint a személyi jövedelemadót (előleg) kiszámítani (példák alapján), - a költségeket és kiadásokat vezetni, összesíteni, - az álláskereséssel kapcsolatos teendőket végrehajtani, - az útmutató és a tapasztalatok alapján a kommunikációs technikai eszközöket használni, - önképzést végezni, továbbképzésben részt venni, azt megszervezni, és végrehajtani,
- a vállalkozói szemlélet kialakításához szükséges információkat gyűjteni, - a hivatalos ügyrendnek megfelelő módon az ortopédiai lábbeli forgalomba hozatalához szükséges engedélyeket megszerezni. 6. A tanuló/hallgató legyen képes a szakmai gyakorlat területén jelentkező feladatokat elvégezni: - a lábcsonkra (Pirogoff, Boyd, Syme) készített protézis kötszerészeti munkáit, - a lábszárcsonkra készített protézis bélelési munkáit, - a combprotézis kötszerészeti munkáit, - az exartikulációs protézisek kötszerészeti munkáit, - a felső végtag protézisek bélelését és kötszerészeti munkáit, - a felső végtag ízületeit támasztó készülékek bevonását, bélelését, - a láb és lábszár támasztására, tehermentesítésére és rögzítésére készített ortézisek bandázs munkáit, - az alsó végtag bénulása esetén gyártandó eszközök bandázsolási és bélelési munkáit (konturrajz alapján készített járógépeket, pozitív gipszminta alapján készített járógépeket), - a térdízületi és csípőízületi gyulladás esetén készítendő tokok kötszerészeti munkáit, - a térd- és csípőízület támasztására (mozgás, megvezetés) készítendő ortézisek bélelését és bandázs munkáit, - a törzskezelő készülékek kötszerészeti munkáit (sagittalis hibás tartás esetén készítendő, ún. gerincegyenesítőket, hát- és ágyéki gerincszakasz betegségei esetén készítendő eszközöket, három és négy fix ponton támaszkodó készülékeket, skolyosis esetén készítendő törzsfűzőket), - a nadrágos hastartó méretvételét, szabását és elkészítését, - a bélelt hastartó méretvételét, szabását és elkészítését, - a terhességi hastartó elkészítését, - a sérvkötők készítését, - az emlékeztető hevederek, gerincegyenesítők készítését, - az elongációs fűzők készítésének kötszerészeti munkáit, - az állásmegtartó fűzők bélelési és bandázsolási munkáit. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei Iskolai rendszerű képzésben - a szakmunkásképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése. Egyéni vizsgázó (iskolarendszeren kívüli képzés) esetén - az alapvizsga letételének igazolása, - legalább két év szakmában eltöltött és igazolt gyakorlat, vagy - 100 óra elméleti és 200 óra gyakorlati irányított képzés; az irányított szakmai gyakorlat célja: a szakma alapvető - valamennyi munkáltatónál nem gyakorolható - munkafogásainak megismertetése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára, - tantárgyi vizsga letételének igazolása (tantárgyi vizsgát kell tenni azokból a tantárgyakból, amelyek a szakmai vizsga szóbeli részén, mint önálló tantárgy nem szerepeltek. IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. -a alapján adható. IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével Azonosak a A szakképesítés szakmai követelményei című részben meghatározottakkal. IV/4. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga (írásbeli, gyakorlati és szóbeli) vizsgarészekből áll 1. Az írásbeli vizsga és időtartama Az írásbeli vizsga során a tanulók/hallgatók komplex feladatot oldanak meg. A komplex feladat az ortopédiai ismeretek, anyag- és gyártásismeretek, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, munkajogi és gazdálkodási ismeretek témaköreit tartalmazza. A kidolgozási idő: 240 perc.
A komplex írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki. 2. A gyakorlati vizsga és időtartama A gyakorlati vizsga: egy vagy több, az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő szakképesítés területéhez tartozó vizsgamunka (pl. haskötő) elkészítése. A gyakorlati vizsgamunka elkészítésére fordítható idő: 480 perc. A gyakorlati vizsga feladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és azt a szakmai vizsga elnöke és a kamarai képviselő hagyja jóvá. 3. A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama - Ortopédiai ismeretek. - Anyag- és gyártásismeretek. - Pszichológiai alapismeretek. A vizsgázónak tantárgyanként egy-egy tételt kell megválaszolnia (a tételek altételeket tartalmazhatnak). Egy-egy feleletre 10-15 perc fordítható. A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki. IV/5. A szakmai vizsga értékelése A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni: Szakmai elméleti vizsga - az írásbeli vizsga értékelését az írásbeli tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, - a szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsga osztályzatát a három tantárgyból kapott érdemjegyek átlagából kell kialakítani (kerekítő tényező az ortopédiai ismeretek tantárgy). A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: - az írásbeli és a szóbeli vizsga osztályzatából, átlagszámítással megállapított eredményt az írásbeli vizsga osztályzata felé kerekítve kell megállapítani, - eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli dolgozatára vagy a szóbeli vizsgán bármely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. A szakmai gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga értékelését az elnök és a kamarai tag által jóváhagyott tételekhez kiadott útmutató alapján kell végezni. Útmutatóban foglaltaktól függetlenül elégtelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát, ha - több feladat esetén a jelölt bármely feladat megoldására elégtelen érdemjegyet kapott, - a jelölt által elkészített munkadarab javíthatatlanul selejt, - a jelölt az előírt idő alatt nem készült el a munkadarabbal, - a jelölt az egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat súlyosan sértette. V. Egyéb tudnivalók V/1. A szakmai vizsga megszervezése A szakmai vizsgát a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján kell megszervezni. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. -ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel. V/2. A szakmai bizonyítvány Az eredményes szakmai vizsgát és az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő szakképesítést a vizsgára kiállított Bizonyítvány tanúsítja. * * *