Számítógép rendszerek 4. óra UNIX fejlődéstörténet
1960-as évek A Massachusetts Institute of Technology, az AT&T Bell Labs, és a General Electric közösen fejleszti a Multics (Multiplexed Information and Computing Service) operációs rendszert. Ken Thompson megírja a Space Travel játékot a GE-645 nagyszámítógépre Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet 1/10
1960-as évek A játék nem futott elég hatékonyan a GE-645-ön, ezért újraírja DEC PDP-7-re A Multics fejlesztésével és a Space Travel átírásával kapcsolatos tapasztalatok alapján Thompson nekivágott egy új operációs rendszer kifejlesztésének a PDP-7-re. A rendszer a Unics nevet kapja (szóvicc: Multics Unics). Érdekesség: az utolsó Muticsot futtató rendszert 2000. október 30-án állították le (Kanadában). Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet 2/10
1970-es évek Folytatódik az Unics fejlesztése az AT&T Bell Labs-nál, közben a neve Unix -ra módosul. Első alkalmazás: szövegszerkesztés és formázás (az AT&T szabadalmi kérvényeinek támogatására). A rendszert újraírták gépi kódról C nyelvre, így könnyebben tudták más hardvertípusokra átültetni. A rendszer kereskedelmi forgalomba kerül; az operációs rendszerhez minden vásárló megkapja a rendszer forráskódját is. Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet 3/10
1980-as évek Az AT&T-nél a Unix fejlesztése egyre inkább kereskedelmi irányba tolódik el. A cégen belül egységesítik a fejlesztési törekvéseket, így születik meg a UNIX System V Release 1. Az akadémiai felhasználóknak az új licencelési feltételek nem éppen a legmegfelelőbbek, így a Berkeley Egyetemen elkezdik fejleszteni a BSD Unixot (Berkeley Software Distribution). Megjelentek a különböző kereskedelmi változatok (részben AT&T System V, részben BSD alapokon): SunOS a Sun Microsystemstől, Xenix a Microsofttól, SCO UNIX a Santa Cruz Operationtól. Megkezdődött a szabványosítás, aminek során a fejlesztő cégek két pártba tömörültek, és elkezdődött a UNIX Háború. Végül megszületett a POSIX szabvány. Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet 4/10
1990-es évek Az Open Software Foundation (OSF) kiadja az OSF/1 rendszert, ezzel újra kezdetét veszi a UNIX Háború. Megszületik a BSD olcsó Intel platformokon működő változata, a 386BSD. Ebből alakul ki később a FreeBSD, az OpenBSD és a NetBSD (mind szabad szoftverek). Az AT&T eladja a UNIXszal kapcsolatos jogokat a Novellnek, ahonnan a márkanév és a UNIX minősítés jogai az X/Open csoporthoz kerülnek, ami az OSF-el egyesül és Open Group néven működik tovább. Ennek köszönhetően megszületik a Single UNIX Specification. Az egyéb UNIX jogokat a Novell az SCO-nak adja el. Ebből még később bajok lesznek... Az Apple a Macintosh operációs rendszer új változatának alapjaként a BSD-n (is) alapuló NEXTSTEP rendszert választja. Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet 5/10
2000-es évek Az SCO eladja UNIX üzletágát a Caldera Systemsnek. Később ez felveszi a The SCO Group nevet, és arra alapozva, hogy a Linux rendszermag UNIX forráskód-részleteket tartalmaz, különböző Linux-felhasználókat és fejlesztő cégeket fog perbe (pl. IBM). A bíróság végül úgy dönt, hogy az SCO által követelt jogok nagyrészt még mindig a Novellt illetik meg, aki nem akarja folytatni a pereket. A Sun Microsystems szabadon hozzáférhetővé teszi a SunOS utódjának, a Solarisnak a forráskódját OpenSolaris néven. Főbb kereskedelmi UNIX rendszerek manapság: Solaris (Sun), HP-UX, Tru64 (Hewlett Packard), AIX (IBM), IRIX (Silicon Graphics, Inc). Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet 6/10
Összefoglalás A UNIX nem egy operációs rendszer, hanem operációs rendszerek egy családja. Azt, hogy egy operációs rendszer UNIX-nak nevezhető-e, az Open Group dönti el a Single UNIX Specificationnek való megfelelése alapján (az Open Group birtokolja a UNIX védjegyet). Egy másik, gyakran hivatkozott szabvány a POSIX szabvány. Mit nyújtanak ezek a szabványok a programozóknak? Egységes API-kat, azaz egy programot elég csak egyszer megírni, az (elméletileg) minden szabványkövető rendszeren működik. Mit nyújtanak ezek a szabványok a felhasználóknak? Egységes felhasználói felületet és segédprogramokat, azaz ha valaki rendszeresen dolgozik valamelyik UNIX-változattal, és átültetik egy másik változat elé, minimális betanulással tudja folytatni munkáját. Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet 7/10
De itt még nincs vége a történetnek... 1983-ban Richard Stallman megalapítja a GNU projektet (GNU's Not Unix), aminek célja egy szabadon hozzáférhető, nyílt forrású Unix-szerű rendszer létrehozása. 1992-ben Linus Torvalds közreadja a Linux rendszermag első változatát (szintén szabad szoftver). Azóta már rengeteg cég, alapítvány, szervezet, magánszemély és közösség fejleszt Linux rendszermagon és GNU alapprogramokon alapuló rendszereket, ilyen Linux disztribúciók például: Red Hat Enterprise Linux, Fedora, SUSE Linux Enterprise, opensuse, Debian GNU/Linux, Ubuntu, Mandriva Linux, Slackware Linux, Gentoo, stb... 1992-ben adták ki a 386BSD-t is, amiből később kinőttek a FreeBSD, NetBSD, OpenBSD, DragonFly BSD projektek. Ezeket a szabadon hozzáférhető Unix-szerű rendszereket manapság már sok helyen alkalmazzák, ahol korábban valamelyik kereskedelmi UNIX változatot alkalmazták. Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet 8/10
Áttekintés Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet 9/10
Források, további olvasnivalók Wikipedia http://en.wikipedia.org/wiki/unix http://en.wikipedia.org/wiki/pdp-7 Multicians Multics történet (http://www.multicians.org) HUP.hu Magyar Unix Portál (friss UNIX és egyéb informatikai hírek magyarul, szakmai fórumok) (http://hup.hu) Unix-Linux fejlesztési kronológia 1941-1979 (http://hup.hu/1941-1979) Unix-Linux fejlesztési kronológia 1980-1999 (http://hup.hu/1980-1999) Unix-Linux fejlesztési kronológia 2000 - napjainkig (http://hup.hu/2000-napjainkig) Számítógép rendszerek, 4. óra: UNIX fejlődéstörténet 10/10