Alsóörs Község ÖNKORMÁNYZATÁNAK BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓJA 2015-2020 BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 1
I. BEVEZETÉS A koncepció célja az önkormányzat bűnmegelőzési és közbiztonsági filozófiájának megfogalmazása, majd - konkrét helyzetelemzés alapján - a megvalósítandó azonnali, rövid, közép- és hosszú távú célok, illetve prioritások kijelölése, a végrehajtás módjának meghatározása, a fejlesztés folyamatos biztosításával pedig az életminőséget javító közbiztonság megteremtése. A rendszerváltás óta, Magyarországon az ismertté vált bűncselekmények száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, ezért a bűnmegelőzés eredményes megvalósítása érdekében a rendőrségnek, a helyi önkormányzatoknak, és a helyi civil szervezeteknek együtt kell működniük. A koncepciót azért készítettük el, hogy a településen elkövetett bűncselekmények számát a rendelkezésre álló, és a pályázati úton nyert eszközökkel a minimálisra szorítsuk, ezzel a lakosság biztonságérzetét javítsuk. A koncepció jogi alapjai: A Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény, melynek 13. (1) bekezdése szerint A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV törvény III. fejezete a települési önkormányzat és a rendőrség kapcsolatát határozza meg, többek között felhívja a rendőri és az önkormányzati vezetőket a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok közös ellátására, a település bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciója kimunkálására. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 15/2013. (V. 2.) BM rendelet A koncepció módszertani alapjai: Az Országgyűlés 115/2003. (X. 28.) OGY határozata a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról. A Kormány 1744/2013. (X.17.) Kormány határozat a nemzeti bűnmegelőzési stratégiáról, rövid, közép- és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról. A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány által kiadott, a települési önkormányzatok bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciójának megalkotásához ajánlott szinopszis. 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012-2014. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről 1351/2013. (VI. 19.) Korm. határozat az Emberkereskedelem Elleni Küzdelemről szóló 2013-2016 közötti Nemzeti Stratégiáról (B.1.3. - B.2.3., D.1.2.) 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 2
II. ALAPGONDOLATOK 1. Az önkormányzás lényege Az önkormányzás lényege a népszuverenitás alkotmányos alapelvére épül. Az Alkotmány 42. kimondja: A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül, illetve választott önkormányzatuk útján kerülnek bevonásra problémáik megoldásába. A törvény a helyi önkormányzatokat a feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi közügyek önálló intézésére jogosítja fel, melyek: a lakosság közszolgáltatással való ellátása a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása a fentiekhez kapcsolódó szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása. Az önkormányzat testületének feladata tehát, a helyi népakarat és érdek legitim képviselete. Ebbe az érdekcsoportba tartozik a választók életminőségét jelentősen befolyásoló helyi bűnmegelőzés és közbiztonság is. A bűnmegelőzést és a közbiztonságot érintő kiemelt feladatok: a bűnokok feltárása, megállapítása a sértetté válást befolyásoló tényezők feltárása a bűnalkalmak számát redukáló intézkedések megfogalmazása a bűnmegelőzés célrendszerének meghatározása az elsőbbséget élvező célok és a nagy jelentőségű feladatok meghatározása a döntések előkészítése; döntés, majd megrendelés a megfelelő szakmai szervezetek felé a feladatok közös végrehajtására szoros együttműködés az önkormányzat, a szakmai szervezetek, a helyi intézmények, a helyi társadalom tagjai között, és a végrehajtásra való ösztönzés a bűnmegelőzésben együttműködők között folyamatos partnerségi viszony fenntartása a társadalmi megelőzési program és az ezzel kapcsolatos információk hatékony továbbítása, folyamatos kommunikálása 2. A közbiztonság A közbiztonság a társadalmi együttélés rendjének - adott időszakban és helyen - jogilag szabályozott olyan tényleges helyzete, amelyben az emberek élete, személye, javai és jogai biztosítottak az illetéktelen támadástól. A közbiztonság infrastrukturális tényező is, a gazdaság működésének üzemen kívüli feltétele, amely befolyásolja a beruházási szándékot, az idegenforgalmat, a termékek előállítási költségét, az állampolgárok mindennapjait, hangulatát, a letelepedési kedvet. BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 3
A település közbiztonsági állapota a helyi problémák összességéből tevődik össze, ezért kezelése és a bűncselekmények megelőzése is csak helyi összefogással lehetséges. A bűnözés mérséklése a lakosság és a rendőrség közös feladata. A felvázoltak alapján, a helyi lakosokat és azok érdekeit meg kell védeni a bűnözőktől, a közlekedési és együttélési szabályokat súlyosan sértőktől, ezért a közbiztonság fontosságából és az önkormányzás lényegéből fakadóan önkormányzatunknak rendelkeznie kell bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepcióval. Gondolkodásunk és cselekvésünk középpontjába a bűnmegelőzési szemléletet helyezzük, hogy azon keresztül elérjük a lakosság jó biztonságérzetét, a közbiztonság stabilitását. 3. A megelőzési felfogás A bűnözés okai és feltételei között meg kell említeni az ún. nagy környezetbe (makromilliő) tartozó szociális ellátottságot, az egészségügyi és közigazgatási fejlettséget, a műveltségi szintet, az igazságszolgáltatás pontosságát, gyorsaságát, a munkanélküliség mértékét és az általa érintett rétegeket, az általános gazdasági helyzetet, a létminimum szintje alatt és annak közelében élők számát, a lakáshelyzetet és a szociális ellátottsághoz szervesen kapcsolódó további tényezőket. A személyiség kialakulását is közvetlenül befolyásoló kis környezet (mikromilliő) - a család, az iskola, a munkahely, a baráti kapcsolatok, szórakozási lehetőségek és szokások - is befolyásolják a bűnözés mértékét és minőségét. A megelőzést elsődlegesen a makro- és mikrokörnyezetben lévő okokra tekintettel kell végezni. Az okok és feltételek áttekintéséből következik, hogy a megelőző munka állami, önkormányzati és társadalmi feladat. A feladatokat nem lehet, de nem is szabad egymástól átvállalni, az egyes területek nem moshatók össze. Minden szervezet a saját feladatkörében meghatározott munkájával és ötletével járulhat hozzá a közbiztonság javításához. Az állam bűnmegelőzési feladatának ellátásához joggal igényli a helyi társadalom segítségét, aktív együttműködését. A feladat végrehajtásához rendelt anyagi források pályázat útján érhetők el. Másodlagos jelentőségű, de rendkívül fontos a megelőzés szempontjából a bűncselekmények felderítése, a büntetőjogi felelősségre vonás és a helyzeti jellegű prevenció, amely feltételek köre, a bűnalkalmak korlátozását, az áldozattá válás elkerülését jelenti. Ekkor a bűncselekmények jellemző előfordulási helyének ellenőrzéséről, környezetének átalakításáról, az elkövetést lehetővé tévő szituációk csökkentéséről, az elfogás kockázatának növeléséről (Pl.: tárgyak megerősítése, lakossági szerveződések, térfigyelő rendszerek kiépítse stb.) van szó. Mindezekért egyértelműen kinyilvánítjuk, hogy önkormányzatunknak a helyi rendőrséggel együttműködve aktív és vezető szerepet kell játszania a helyi közösség biztonságát szolgáló tervek elkészítésében. Kezdeményező szerepünk kell, hogy legyen a helyi jelzőrendszerek, a különböző együttműködési formák szervezésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában, végrehajtásában, folyamatos értékelésében. Önkormányzatunk ösztönzi és motiválja a helyi közösség szakmai és civil önszerveződéseit. BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 4
III. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETELEMZÉS A célok helyes meghatározásához, majd azok eléréséhez szükséges feladatok kijelölésének alapja a jelenlegi állapot felmérése, az okok és körülmények elemzése. 1. A település szociometriai leírása, a település szerkezetének sajátosságai 1.1 Területi és földrajzi adottságok Alsóörs közigazgatási területe 33.333.885 m2, ebből belterület 2.843.321 m2, külterület 30.490.564 m2. A közúthálózat hossza megközelítőleg 30 km. A település Veszprém megyében Veszprém és a Balaton vonzáskörzetében, a Kelet-Balatoni statisztikai kistérségben Balatonfüredi járásban helyezkedik el, a Bakony déli lábainál, a Balaton északi partján. Alsóörs közigazgatási területe határos: Felsőörs, Lovas, Balatonalmádi, Palóznak települések közigazgatási területeivel. A földrajzi adottságai meghatározóak a település mezőgazdaságára, és a környezetvédelmi besorolására. Különösen jellemző a települést kelet- nyugat irányban átszelő 71-es főközlekedési út tranzitforgalma valamint a Balatonból fakadó idegenforgalom. A település belterületén a családi házas lakóövezetek jellemzőek egy városias jellegű központtal (faluközpont). Külterületi lakott hely aránya meghatározó amely a nyári időszakban sok vendéget vonz a szezonon kívűl elhagyott az állandó lakosok száma alacsony. 1.2. Közlekedési, telekommunikációs és egyéb infrastruktúra jellemzői Az infrastruktúra kiépítése városias közel 30 km úthálózat nagy része portalanított jól járható. Az ivóvízhálózat mind a belterületen és külterületen szinte 100%-os, a csatorna hálózat belterületen 97% de összességben is eléri a 80 %-ot. Belterületen illetve a külterület egy részén biztosított a földgázellátás, a közintézmények rákötési aránya teljes a fenti közművekre. A település egész területén elérhető valamennyi mobilszolgáltató illetve nagy részén vezetékes telefon is rendelkezésre áll. Kábeltelevízió a belterületen szinte mindenhol elérhető, a földfelszíni televízió, rádió sugárzás jól fogható 1.3. Gazdasági, ill. szolgáltatásokkal összefüggő helyzet A település meghatározó munkaadója az Önkormányzat ezen kívül az idegenforgalommal kapcsolatos munkalehetőségek vannak helyben a településen. A környékbeli városokba a közlekedés megoldott ahol számos munkalehetőség található, a település dolgozó népességének meghatározó része Veszprémben talál munkalehetőséget. BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 5
A településen működő gazdálkodó cégek közül a foglalkoztatás szempontjából legjelentősebbek a Laroba Hotel, Kertdoki kft, Észak-Balatoni rt A település idegenforgalmának fellendítésére az elmúlt évek során az Önkormányzat számos erőfeszítést tett, ilyenek voltak a település kirakatának számító strandon történt beruházások, közterületek megújítása, szálláshelyek kialakítása. Országos jelentőségű programok támogatása, szervezése (Open road fesztivál, LGT. koncert, Nyárbúcsúztató fesztivál, Török napok) A vállalkozások és az önkormányzat épületeinek, területeinek őrzés-védelme alacsony kiépítettségű. A köz- és vagyonbiztonság javítása érdekében egységes elektronikus riasztórendszerbe (célszerűen, lehetőség szerint telefon-riasztással, esetleg térfigyelő rendszerrel kiegészített rendszerbe) történő integrálása célszerű lenne és az együttműködésnek jó alapja a polgárőr egyesület egységes, meglévő támogatása. A közszolgáltatások terén az önkormányzat az alábbi közintézményeket működteti ill. szolgáltatásokat biztosítja: Napraforgó óvoda, Eötvös Károly Művelődési központ, Endrődi Sándor Általános iskola és kézilabda utánpótlás központ. A sport ill. szabadidő eltöltést az alábbi helyek biztosítják: Sportcsarnok, Labdarúgó pálya, íjász lőtér, homokos kézilabda pálya, kültéri fitnesz eszközök. Műemlékek: Templomok, Törökház, Ófalu 1.4. Demográfiai adatok A település lakosságszáma 2015. január 01-én 1747 fő. 1.4.1. Lakónépesség A lakónépesség: 1552 fő 1.4.2. Korosztály szerinti megoszlás 0-6 éves: 80 fő 7-18 éves: 166 fő 18-62 éves 937 fő 62 év felett: 564 fő 2. A település közbiztonsági jellemzői Egy település közbiztonságát alapvetően a lakosság anyagi helyzete, műveltségi szintje és morális állapota határozza meg. A település bűnügyi fertőzöttségének adatai az elmúlt öt esztendő rendőrségi statisztikai adatai tükrében látható. Az adatok a Balatonalmádi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának éves beszámolóiból kerültek felhasználásra. XXXXXXXX bűnügyi fertőzöttségének adatai a 2010-2014-ig terjedő időszak BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 6
rendőrségi statisztikáinak tükrében: A táblázat a bűncselekmények főcsoportonkénti megoszlását az ismertté vált bűncselekmények vonatkozásában mutatja: Bűncselekmények típusai Személy elleni bűncselekmények Közlekedési bűncselekmények Gazdasági bűncselekmények Személyek javai elleni bűncselekmények Közrend elleni bűncselekmények Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények A számadatok alapján megállapítható, hogy a településen az elmúlt öt év tekintetében az ismertté vált bűncselekmények közül a személyi javak elleni bűncselekmények esetében változó a tendencia, melyet a következő táblázat számadatai mutatnak. Bűncselekmény megnevezése Önbíráskodás Lopás Betöréses lopás Sikkasztás Csalás Rablás Kifosztás Zsarolás Garázdaság Jármű önkényes elvétele A településen a bűnügyi fertőzöttség átlagosan alacsonynak ítélhető. A bűncselekmények száma (főként a vagyon elleni jogsértések esetén pl. besurranásos lopás) csökkenthető az állandó és szezonálisan itt tartozkodó lakosság gondosságának növelésével. Ez elérhető figyelemfelhívó kiadványok, tájékozatók, bűnmegelőzési előadások keretében. BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 7
3. Nem rendőri jellegű megelőzési tevékenység A rendőri tevékenyég csak egyik tényezője lehet a bűnözés ellensúlyozásának, megelőzésének. Az önkormányzat felügyelete és koordinálása mellett, a lakosság körében már elindultak önvédelmi kezdeményezések, személy- és vagyonbiztonságot javító szerveződések (pl. polgárőrség). Az önkormányzat kiemelt jelentőséggel foglalkozik a közbiztonság témakörével ezzel összefüggő beruházás során 5 helyszínen épült ki térfigyelő kamerarendszer amely 2015-ben a BM. pályázatának köszönhetően további 3 helyszínnel bővül. A helyi struktúra jellemzői alapján, a népesség korösszetételére, a foglalkoztatási viszonyokra, a társadalmi státuszok dominanciájára figyelemmel célszerű megemlíteni az alábbi területeket. - Település általános biztonsága megfelelő, személy elleni erőszak ritka, vagyon elleni bcs. gyakoribbak. - Közterületek biztonságosak, a közvilágítás egy két területtől eltekintve megfelelő minőségű, - Turizmus meghatározó jelentőségű, különösen a nyári szezonban több ezer vendéget vonz a település. - Család,- gyermek- és ifjúságvédelem működik társulási megállapodás keretében. - Drogmegelőzésről az általános iskolában a Balatonalmá RK. munkatársai tartanak felvilágosító előadást a diákoknak. - Áldozatvédelemmel kapcsolatban szintén voltak illetve a jövőben lesznek előadások a nyugdíjas klubok tagja számára, illetve a helyi újságban rendszeresen jelennek meg írások a témával kapcsolatban. - Családon belüli erőszak helyzete - Baleset-megelőzés, közlekedésbiztonság területén is több beruházás történt, az un. Vadtelepen forgalomlassítás, vasúti átkelők felújítása, sorompóval történő ellátása. IV. CÉLOK, PRIORITÁSOK Általános, hosszú távú cél: az objektív biztonság és a szubjektív biztonságérzet közelítése és javítása, az életminőséget javító közbiztonság megteremtése, a bűnözés csökkentése. Középtávú cél: A közösségi bűnmegelőzés rendszerének kiépítése a településen. Partnerségi viszony megteremtése az önkormányzat, az illetékes rendészeti szervek, helyi intézményi struktúra, gazdasági élet helyi szereplői, lakossági-civil szerveződések és a lakosság minél szélesebb rétege között. Rövid távú célok: Az önkormányzat bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciójának elfogadása, az önkormányzat képviselő-testületén belül ennek megfelelő szakirányú bizottság, vagy más szervezeti struktúra (tanács) létrehozása, a bűnmegelőzésért felelős személy kijelölése, foglalkoztatása. Akut problémák, krízisek gyors kezelése, rossz??? szubjektív biztonságérzet javítása technikai eszközökkel, és humán erőforrások útján. A településen polgárőr egyesület fejlesztése. A leírtakhoz források megszerzése pályázat útján, amelyhez szükséges az önrész vállalása, elkülönített pénzkeret biztosítása. BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 8
Prioritások: A közterület rendjének fenntartása. A közterületen történő bűncselekményeket a lakosság közvetlenül érzékeli és védekezési lehetőségei is korlátozottak. Ezért egyik legfontosabb feladat a közterület és a nyilvános helyek rendjének biztosítása. Elkötelezett szándék annak érdekében, hogy a - bárki által igénybe vehető - közterületeken az emberek biztonságban érezzék magukat akár éjszaka is. A gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése. Fontos feladat szem előtt tartani, hogy ennek a korosztálynak a célirányos preventív nevelésével a későbbi bűnözés csökkenthető, visszaszorítható. Bűnmegelőzési előadások tartása a rendőrök bevonásával, és nemcsak a tanévben, hanem a nyári szünet alatt is. Pl. Szociális Alapellátó által szervezett programokon. A droghasználat és kábítószer-bűnözés kezelése, megelőzése érdekében a fokozott hatósági tevékenység mellett, széles körű intézményi és társadalmi összefogás és komoly felvilágosító tevékenység szükséges. A családon belüli erőszak megelőzése, megtörtént esetek megfelelő kezelése. Erőszakos családban felnövekvő gyermekben az erőszakra való hajlam öröklődik. Kiemelten fontos a problémás családok segítése, a veszélyeztetett kiskorúakról történő gondoskodás, mert ezzel az előző pontban megfogalmazott célokért is tudunk tenni. Az idős, egyedül élők fokozott védelme, biztonságuk növelése. Az aktuális ügyektől elvonatkoztatva is szükséges az idősekről való gondoskodás, ennek részét kell, hogy képezze otthonuk védelme is, melyet személyközelibb kapcsolattartással érhetünk el. Ennek érdekében folyamatos jelleggel, napi aktualitásokat tartalmazó, ezt a korosztályt érintő témakörökben - a rendőrség és a polgárőrség által tartott előadásokra való mozgósítás. Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja. Előfordulhat, hogy igyekezeteink ellenére a település lakói áldozattá válnak, ezért segíteni kell őket, elérhetőséget kell biztosítani számukra mind a civil-, mind az állami áldozatvédelmi lehetőségeket tekintve. Nem szabad magukra hagyni azokat a személyeket, akik áldozattá váltak, tudatni kell velük, hogy a problémáikkal nincsenek egyedül, azokkal mindig fordulhatnak egy arra alkalmas személyhez. Ennek megvalósításához szükséges szakmai együttműködések kialkítása. A településen fellelhető kedvezőtlen tendenciák megállítása. A közlekedési balesetek, gépkocsi feltörések, lopások, betöréses lopások, besurranások, rongálások, közterületi bűncselekmények, rablások, zsebtolvajlások visszaszorítása. A településhez tartozó külterületeken a hétvégi házak, pincék védelmére szintén kiemelt hangsúlyt kell fektetni. A település közbiztonságának javításához szükséges minimális rendőri jelenlét biztosítása. Támogatni kell a településen szolgáló rendőri szervezetek ( Rendőrkapitányság, körzeti megbízotti csoport) tevékenységét. BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 9
V. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 1. Bűnmegelőzési és közbiztonsági költségvetési célkeret létrehozása Ki kell alakítani a közbiztonság megerősítésében és a bűnmegelőzési feladatokban részt vevő állami, önkormányzati szervek, civil szervezetek (rendőrség, gyermekvédelmi rendszer, polgárőrség stb.) részére biztosítandó önkormányzati pénzeszközök juttatási, felhasználási rendszerét, melyhez az éves költségvetésben megjelenő és így előre tervezhető keretösszeg biztosítása szükséges. Ezt a költségvetési összeget az adott témakörökben meghirdetett pályázatok elnyerése útján lehet növelni. 2. A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság/tanács létrehozása, vagy a megelőzés feladatainak ellátására felelős személy kijelölése akinek - a koncepció elfogadásától kezdődően - hatékonyan együtt kell működnie: a rendőrség, a katasztrófavédelem helyi és területi szervezeteivel a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó helyi struktúrába tartozó intézményekkel, azok képviselőivel a környező települések polgárőr egyesületei vezetőivel, a Megyei Polgárőr Szövetséggel az önkormányzati vagy egyéb szociális ellátó rendszerhez tartozókkal a gyermekvédelmi, gyermekjóléti, az oktatási és ifjúságvédelmi szféra helyi intézményeivel, felelőseivel a gazdasági élet helyi meghatározó szereplőivel (ipari, kereskedelmi objektumok, mezőgazdasági szövetkezetek, vállalkozók) a kulturális és szórakozási célt szolgáló kiemelt objektumokkal az egyházak helyi képviselőivel. A tevékenység legalább félévente kerüljön értékelésre, illetőleg a bűnmegelőzés területén, a közbiztonság javításáért tett intézkedések megvalósulásának helyzetét elemezzék. Ennek során folyamatosan tárják fel a változásokat, aktualizálják a feladatokat. 3. A prioritásoknak megfelelő cselekvési programok kidolgozása, megvalósítása 3. 1. Közterület rendjének biztosítása A közbiztonság fokozása, a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében a társadalmi (lakóközösségi) bűnmegelőzés kialakítása és bővítése a jövőben kapjon hangsúlyt. Ennek keretében további helyi polgárőr egységek megalakítása, a meglévők támogatása, szolgálataik helyi igényeknek megfelelő - hatékony ellenőrzést is biztosító - szervezése, rendőr-polgárőr közös járőrözés emelhető ki. A fenti érdekeket szem előtt tartva szervezési és anyagi támogatást kell nyújtani minden kialakulófélben lévő önvédelmi célú közösségi szerveződésnek. BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 10
Támogatni kell tehát a bíróság által bejegyzett, pártatlan, büntetlen előéletű tagsággal rendelkező Polgárőr Egyesület működését, személyi állományának, eszközeinek és folyamatos működésének költségeihez az önkormányzatnak hozzá kell járulnia (közbiztonsági, bűnmegelőzési, költségvetési célkeretből). A szervezet törvényes működésére nézve egyfajta garancia lehet, hogy elfogadja az Országos Polgárőr Szövetség ajánlásait. A megvalósításhoz pályázati forrásokat is igénybe kell venni. 3. 2. A gyermek és fiatalkori búnőzés csökkentése, ifjúságvédelem Célszerű a gyermek- és ifjúságvédelmi kerekasztal további működtetése. Erre a gyermek- és fiatalkori bűnözés, a családon belüli erőszak megelőzése és hatékony kezelése érdekében van szükség. Javítani kell a rendőri szervezet és körzeti megbízottak, a szociális alapellátó szolgálat munkatársai, a gyámhatóság, az illetékes városi gyámhivatal, a védőnői hálózat és az iskolák vezetése közti együttműködést, és folyamatosan be kell vonni a megelőzési munkába. A prevenciós tevékenység során elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű személyekre, családokra, a veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúakra, illetve a visszaesőkre kell koncentrálni. 3. 3. Droghasználat és kábítószer-bűnözés csökkentése Ezt a célt szolgálhatja - a már említett - ifjúságvédelmi kerekasztal". A településen törekedni kell a droghasználat mértékének felmérésére, a fiatalok droghasználati szokásainak feltérképezésére, s ez alapján lehet meghatározni a beavatkozások módját. Iskolai és egyéb preventív célú szabadidős programok kellenek, fontos a szabadidő értelmes eltöltésének megteremtése és ennek elfogadtatása. Legyen a drog helyett más, a fiatalok által is preferált alternatíva. A szórakozóhelyek fokozott ellenőrzésein keresztül befolyásolható az üzemeltetők normakövetése, különös tekintettel a fiatalok alkohollal és dohánytermékkel történő kiszolgálására, valamint az illegális szerek üzleten belül történő hozzáférhetővé tételére. A jegyző éljen a kábítószerekkel és kiskorúakat veszélyeztető tevékenységgel kapcsolatba hozható üzletek bezárásának törvény biztosította lehetőségével. Az egészséges magatartás propagálásában, e szemléletmód értékének közvetítésében a helyi média és az egyházak sokat tudnak segíteni, a drogprevenciós tevékenységből nem mellőzhetők. 3. 4. A családon belüli erőszak megelőzése, a megtörtént esetek kezelése A 3. 2. pontban leírtak erre a területre is hatékonyak lehetnek. Fontos a korai problémafeltárás. A veszélyeztetett populáció - elsősorban a nők és a gyermekek - legyenek tisztában azzal, hogy sérelmükre elkövetett erőszakos cselekmények esetén kihez fordulhatnak. Növelni kell az áldozatok részéről a bejelentési aktivitást, tudatosítva, hogy e folyamat jellegű tevékenységen csak akkor lehet változtatni, ha szakemberekhez fordulnak, s ez nemcsak a hatósági beavatkozás lehet. Az önkormányzatok szociális ellátó rendszere, a háziorvosi szolgálat, a védőnők, a szociális alapellátó szolgálatok, óvodák és az iskolák, a lakóközösségek, a szomszédok sokat tehetnek azért, hogy az észlelés után az információ arra hivatott személyhez eljusson. Elősegíthetik, hogy az erőszakot elszenvedett személy/ek az áldozatvédelmi rendszerbe kerüljenek. El kell érni, hogy a településen megváltozzon a családon belüli bántalmazás, a szexuális erőszak és a lelki terror társadalmi megítélése. A szenvedő félnek ne kelljen attól tartania, hogy sztereotip címkézéseket kap a megértés helyett. Ebben, a már felsorolt intézmények mindegyike saját tevékenységével, illetve közös felvilágosító programokkal, információk nyújtásával tud segíteni. BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 11
3. 5. Idős, egyedül élők fokozott védelme, biztonságuk növelése El kell kezdeni a 60 évesnél idősebb, az egyedül élők és a magukról gondoskodni nem képes személyek felmérését. A szociális gondoskodás mellett fontos az idősek védelme az esetleges nem feltétlen aggresszív - támadások ellen. Indokolt esetben - a helyi forgalmi viszonyok, elszigeteltség függvényében - technikai védelmi eszköz telepítésére is szükség lehet, mellyel az ott lakók szükség esetén jelzést adhatnak egy diszpécserközpontnak, azon keresztül pedig a rendőrségre. A rendszer egészségügyi sürgősségi beavatkozások jelzésére (rosszullét) is használható. Telepítés ott célszerű, ahol a környezet elhagyatottabb. A kivitelezéshez pályázati úton lehet forrást igényelni. Az idősek kiemelten potenciális célpontjai lehetnek a nyári - nagyobb forgalmat kihasználó - zsebeseknek, alkalmi tolvajoknak, házaló csalóknak vagy besurranóknak. Ennek ellensúlyozására felvilágosító előadások, a helyi újságban közölt felhívások, szórólapok, személyesen átadott információk és megelőzési technikák alkalmasak. 3. 6. Áldozattá válás megelőzése, az áldozatok segítése, kompenzációja Minden lehetséges kommunikációs eszközt meg kell ragadni a veszélyeztetett populációk tájékoztatására. A fent már leírtaknak megfelelően, különös hangsúlyt kapjon az idősek és fokozottan hátrányos helyzetű családok, kiskorúak folyamatos tájékoztatása, segítése, szociális helyzetük figyelemmel kísérése. Az idősek biztonságának növelésére - a már említett technikai megoldás igény szerinti kiviteleztetése is megoldás lehet. A fiatalok felkészítését iskolán belül és a szabadidőre szervezett programokkal kell megoldani. Fokozott odafigyelés illesse a problémás, diszfunkciós családokat. Őket a szociális és egészségügyi ellátó, valamint az oktatási rendszeren keresztül kell megközelíteni. Az ifjúságvédelmi kerekasztal tevékenysége, a koordináció és információcsere ezen a területen is sokat tehet. 3. 7. A településen tapasztalható kedvezőtlen tendenciák megállítása, csökkentése A beavatkozás annak megfelelő legyen, amit az aktuális probléma kezelése indokol. - Közlekedési balesetek esetén a forgalmi rend változtatása, közút kialakításának korrigálása, közúti jelzések megváltoztatása, és fokozott közúti ellenőrzés kérése a rendőrségtől az adott helyeken. - A vagyonellenes bűncselekmények megelőzésére ösztönözni kell az épületvédelmi kialakításokat, saját technikai védelmi eszközök telepítését, a mechanikai védelmet. Hatásos lehet a szomszédok egymásért mozgalom propagálása! - A természetvédelmi területeken a természetvédelmi felügyelők jelenléte jól szolgálhatja a megelőzést és a környezeti veszélyek észlelését. Velük munkakapcsolatot kell kialakítani.. - A megélhetési bűnözésre utaló - nem feltétlen helyi elkövetők elriasztására a prevenciós eszközök minden eszközét alkalmazni kell. - Meg kell teremteni a településen a megelőzést szolgáló együttműködést az egyes szereplők között, s a végrehajtásban is a közös fellépés lehet csak hatékony. A szociális helyzet javításával, a problémás személyek helyzetének rendezésével is lehet jobb eredményeket elérni. 3. 8. Időszakos közvélemény-kutatások A lakosság körében visszatérően fel kell mérni a közbiztonság megítélését, ötleteket kell gyűjteni a továbblépés irányairól, az ügyfél a legjobb fejlesztő felfogás alapján (lakossági BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 12
fórumok tartása, civil szervezetek véleményének megismerése, ifjúsági, szociális, egészségügyi intézmények információi, közvetlen állampolgári vélemények megismerése). A véleményeket és a pozitív közakaratot folyamatosan, a lehetőségek függvényében vissza kell csatolni a végrehajtásba. 3. 9. Kővetendő magatartások népszerűsítése Helyi elismerésekkel (kitűntetések, díjak, címek), rangos közösségi fórumokon kell megbecsülni azon polgárokat, akik példamutató magatartást tanúsítanak, áldozatos munkát végeznek a közbiztonság és helyi bűnmegelőzés érdekében. Az önkormányzat rendeletalkotási jogára figyelemmel folyamatosan vizsgálni kell, hogy a bűnmegelőzés érdekében szükséges-e a helyi viszonyok szabályozása vagy a meglévő szabályok módosítsa. 3. 10. A megelőzés hatékony kommunikálása Aktív felvilágosító és propagandamunkát kell beindítani, és folyamatosan végezni a bűnmegelőzéssel, áldozatvédelemmel összefüggésben az önkormányzat rendelkezésére álló kommunikációs eszközök igénybevételével, mint közmeghallgatás, hirdetmények, ellátó szféra munkatársain keresztül, képviselő-testületi tagok mikrokörnyezetén keresztül, személyes példával, ilyen célra szervezett fórumokon, szabadidős programokon, stb. Az iskolában következetesen és hitelesen kell információt közvetíteni a közömbösség kialakulása ellen, az egyéni védekező reflexek aktiválására. Erősíteni kell a tulajdonok védelmét, az önvédő képességet, s azt a szemléletmódot, hogy mindenki köteles a jó gazda gondosságával eljárni. BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 13
VI. A RENDŐRSÉGGEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS Az önkormányzat és a rendőrség kapcsolatának keretét az 1994. évi XXX1V törvény (Rtv.) III. fejezete határozza meg. 1. Véleményezés-tájékoztatás A települési önkormányzatok képviselő-testületét az Rtv.-ben meghatározott esetekben véleményezési jogosultság illeti meg. A rendőrkapitány személyesen vagy képviselője útján évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. 2. Együttműködés A települési önkormányzat szerződést köthet a közigazgatási-illetékességi területén működő rendőrkapitánysággal a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása, a rendőrség és az önkormányzat tevékenységének összehangolása, az illetékességi területen működő rendőri erőforrások bővítésének és fejlesztésének elősegítése érdekében. A polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények munkatársai ügyrendi feladataik teljesítése során rugalmasan működjenek együtt a rendőrséggel. Ez jelenthet adatszolgáltatást, informatikai kapcsolatokat, az eljárások segítését, megnyilvánulhat a fertőző betegségekkel, mérgező anyagokkal kapcsolatos eljárásokban, a katasztrófa-elhárítási tevékenységben, a közművek és biztonsági berendezések meghibásodásának elhárításában, közösen végrehajtott hatósági tevékenységek lebonyolításában, a szabálysértésekkel kapcsolatos adategyeztetésben, elkövetési trendek értékelésében. 3. Támogatás A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal álljon ki a helyi közösség védelmében határozottan és jogszerűen fellépő rendőrség mellett. A támogatás megnyilvánulhat nemcsak szóban, hanem külsőségekben is. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten anyagilag is támogassa a rendőrséget, a közterületi rendőrháló, és a helyi igények megvalósítása érdekében. Alsóörs 2016-11-18 Készítette: Báró Béla jegyző BŰNMEGELŐZÉSI- ÉS KÖZBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ 14