2 0 0 9. s z e p t e m b e r 2 7. E M B E R T N E V E L Ü N K T u d n i v a l ó k i s k o l á n k v e z é r e l v e i r ı l S okunk büszkesége és öröme a gyülekezet fenntartásában jól mőködı Líceum. A mőködés feltételei (törvényi, pénzügyi, demográfiai stb.) állandóan változnak, ezért folyamatosan kell az iskola tárgyi és lelki világát is karbantartani és fejleszteni. A fenntartót a gyülekezeti lelkipásztor képviseli, ezért fıleg az ezzel kapcsolatos tudnivalókat szeretném megosztani a kedves olvasókkal. Elıtte azonban csodálkozással és hálaadással jegyzem meg, hogy míg máshol iskolák véreznek el és halnak meg, itt sikerült a tavalyi fejlesztések után idén is több felújítást elvégezni. H álás vagyok, mert annak ellenére hogy a tanárokat egyre nehezebb anyagi és szakmai helyzetbe hozzák (csökkenı fizetések, növekvı óraszámok, leépítések, szakmai korlátozások stb.), itt sikerült mind a jó oktatási színvonalat, mind a jó hangulatot fenntartani. Iskolánk munkatársai jól motiváltak, jobban, mint ahogy mi tudjuk ıket támogatni! Ezért köszönet jár nekik és az igazgatónınek is. Fenntartóként jól látom az ország oktatási helyzetét, és látom a fenntartók tehetetlenségét is, ezért vagyok ennyire hálás és büszke iskolánkra. Ezúton kérek minden olvasót, hogy amikor elmegy iskolánk elıtt (vagy más iskola elıtt), és rátekint, mondjon fohászt 1. az egyszerre túlterhelt és felelısség nélkül maradt diákságért 2. a túlterhelt pedagógusokért 3. a magyar oktatásügyért. Segítse meg ıket a Mennyei Atya! A t a r t a l o m b ó l G o n d o l a t o k K á l v i n a z e g y h á z r ó l M e g t é r é s e m B e s z á m o l ó k Ú j i g a z g a t ó a l í c e u m é l é n G a b i n é n i k i t ü n t e t é s e S z i g e t f e s z t i v á l N y á r i p r o g r a m o k H í r e k, e g y e b e k T á j é k o z t a t ó h i t t a n o k t a t á s r ó l B i b l i a i s k o l a i n d u l G y ü l e k e z e t i n a p ( s z e p t. 2 7. ), g y ü l e k e z e t i h é t v é g e ( o k t. 1 6-1 8. ) I skolánk életérıl a következıket tudom átadni: Iskolaalapító igazgatónk átadta a stafétát közvetlen helyettesének. Barthos Zoltánnétól a gyülekezet a tanévzáró után búcsúzott, de az iskola diákjai nem köszöntek el, hiszen Gabi néni még marad matematikát tanítani és segíteni a zökkenımentes folytatást. Bajusz Árpádné lett iskolánk új igazgatója. Az elsı és a második ember helyet cserélt, de az eddigi baráti és jó munkaviszony megmarad, jelentıs irányváltásra nem kell számítani. Ágira az vár, hogy Gabi néni örökségét tudja kamatoztatni a jövıben. (folytatás a 2. oldalon)
Itt most rátérek azokra a változásokra, amiket a gyülekezet indított el az iskolában: Tudom, furcsán hangzik, de le kell írnom. A felvételi folyamatából kivették a szóbeli felvételi lehetıségét (kormányzati döntés), ezért az iskola és a leendı diákság úgy szövetkezik, vagy köt házasságot hat évre, hogy nem is találkozik egymással. Ez egy egyházi iskolánál nagy probléma, mert itt nemcsak oktatás, hanem nevelés is folyik. Ezért a lelkészi ajánlások fel fognak értékelıdni az egyházi iskolákban. Nem lehet két templomba menéssel lelkészi ajánlást szerezni. Akik egyházi iskolába készülnek, azok járjanak gyülekezetbe! Hiszen épp a hitbeli elkötelezettség az egyházi iskolák elınyeinek az alapja! Történelmünk hagyatéka, hogy most olyanok jelentkeznek az iskolába, kiknek szülei nagyrészt kimaradtak az egyházi életbıl. Az iskolai felvételire készülés nekik is jó alkalom arra, hogy az elveszett vagy soha közelebbrıl nem ismert Istent megismerjék. Jobb a gyermeket hozni, mint küldeni a gyülekezetbe! A gyerek azt tartja fontosnak, amit a szülı tesz. Ha hozza a gyermeket a gyülekezetbe, akkor tudja a gyermek, hogy a hit vagy Istenkeresés valóban komoly dolog. A szülıkkel is szeretnénk megismerkedni, de mivel gyülekezetünkön túl van a beiskolázási határ, csak úgy lehetséges, ha a felvételi elıkészítık alkalmával, amíg a gyermek az iskoláról tájékozódik, addig mi a szülıkkel ülünk le beszélgetni. Így a más felekezető, máshol lakó szülıknek is van lehetıségük egy rövid beszélgetésre az iskola vezetıivel. Ebben a beszélgetés-sorozatban részt vesz a gyülekezet szolgáló közössége is, hisz több száz szülıvel való beszélgetés vár ránk szombat délelıttönként Mivel nem gyülekezetrıl, hanem iskoláról beszélünk, a tanulmányi szempontok az elsıdlegesek. Akiknél a hitbeli alapok gyengék, vagy nem az iskolafenntartó gyülekezet tagjai, alig várható el, hogy megértsék az iskolai légkört, lelkiséget. Ez viszont nagyon fontos a sikeres együttmőködés érdekében. Ezért egyházközségünk szeptemberi gyülekezeti napjára (idén szept. 27-ére, vasárnap 10 órára) várja (különös tekintettel az elsı két évfolyamra) a diákokat és családjukat szeretettel. Ennek részleteirıl több fórumon is lehet értesülni. Egy ilyen alkalom még nem jelent gyülekezeti tagságot sem lelki kötelezettséget, de betekintést (és talán kedvet is ) hogy mi az a gyökér, szellemi alap, amibıl az az iskola kinıtt, ahova hat évig járni fog a család valamelyik tagja. A líceumi évek alatt fognak a gyermekek felnıtté válni. Tinédzser kor. Aki foglalkozik fiatalokkal, az tudja, hogy nagyon nehéz, de szép évek lehetnek ezek. Tekintélyek, érdeklıdés, kapcsolatok, tevékenységek kerülnek rostára, és a fiatalok nem kegyelmeznek Csak az marad meg náluk, amit ık gondolnak értéknek. A szülı már nem parancsoló, hanem tanácsadó lehet csak. Ebben kíván segíteni a gyülekezet szervezésében tartott szülıi fórum, a tizenévesek nevelésével kapcsolatos kérdésekben. Erre is szeretettel várjuk a gyülekezet tagjait és a diákság szüleit. A diákság számára csendes napokat tart az iskola. Ezt nem szabad csak kirándulásnak tekinteni. Itt az kerül a fókuszba, ami a tanórán csak háttér lehet: Mit jelent keresztyénként élni? Hogy lehetek Jézus tanítványa? Elıadások, csoportbeszélgetések segítik a lelki témákban az elmélyülést. A hétköznapokon a reggeli áhítatok adnak lelki útravalót annak, aki figyel. Aki nem figyel, nem egyszer a szalagavatón vagy érettségi után mondja el, milyen kár, hogy már nem lesz része a reggeli áhítatokban... Késıi öröm. Az igazgatótanácsban alkotó tagságot ad a gyülekezet. Az igazgatótanács önkéntes felajánlásaiból az elmúlt évben tanulmányi ösztöndíjat alapított. Elsıdleges célja a kiírásban olvasható, a másodlagos célt itt adom közre. Szeretnénk másokban is kedvet ébreszteni arra, hogy egyénileg, családként vagy baráti körként hozzanak döntést ösztöndíj alapítására. 2
Például havi 500 Ft-ot győjtenek, és az általuk meghatározott célt elérı diáknak, csoportnak adják. Esetleg ha van nyaralójuk, akkor lehet ösztöndíj egy hétvégi kirándulás lehetısége a nyaralóban a nyertes szakköri vagy tanköri, tanulmányi versenyen induló csapatnak és tanárainak vagy a kísérı szülıknek. Szőkülı lehetıségeink ellenére értékes felajánlások lehetnek a diákság részére az ilyen ösztöndíjak. Egész iskolánkat szeretném Krisztus iskolájává tenni az Úr módszereivel. Ez pedig a szeretet, nem a hatalom és az erı. Az iskola régi-új vezetıségével teljes egyetértésben és kölcsönös támogatásban arra törekszem, törekszünk, hogy a diákok egy olyan háromszögben tölthessék el a hat évüket, amelynek egyik sarka a család, a másik a gyülekezet, a harmadik az iskola. Gyermekeink érdekében kell összefogni az egzisztenciális (család), a lelki (gyülekezet) és a szellemi (iskola) csomópontokat. Balogh Tamás fenntartó lelkipásztor İ E G Y E N G E T N I F O G J A Ö S V É N Y E I D E T ( P é l d. 3 : 5-6 ) Ú j i g a z g a t ó a L í c e u m é l é n A 2009-2010. tanév indulásával változás történik a Líceum vezetésében. Barthos Zoltánné, Gabi néni aki alapításától kezdve irányította az intézményt nyugállományba vonul, és a fenntartó presbitérium döntése alapján Bajusz Árpádné veszi át az igazgatói teendıket. Ebbıl az alkalomból beszélgettünk vele terveirıl: Számunkra akik a presbitérium, illetve az Igazgató Tanács részérıl közelebbrıl is foglalkozunk a Líceum ügyeivel teljesen természetes volt a személyedre esı választás, amikor az igazgatói utódlás tényszerően napirendre került. Te is így élted ezt meg? Nem egészen, hiszen sohasem gondoltam arra, hogy ezt a posztot nekem kell betöltenem. Az igaz, hogy szinte a kezdetektıl dolgozom az iskolában, és az iskolai oktatás-nevelés sok területét ölelte át a munkám, mégsem éreztem magam vezetıi tisztség betöltésére alkalmasnak. Talán az ambíció hiányzik belılem; majd elválik, hogy a tantestület és az Igazgató Tanács választása jónak bizonyul-e. De ha ez a megtiszteltetés ért, hogy a döntés a személyemre esett, mindenképpen arra törekszem, hogy a Líceum szellemisége, jó hírneve, eddigi eredményei és jó gyakorlatai továbbra is megmaradjanak. Nagyon leegyszerősítve, az iskola legalább három elembıl az oktatási létesítményekbıl, a nevelı testületbıl és a diákságból áll. Tekintsük át sorban ezek helyzetét! Elıször is: milyen állapotban vannak az iskolai létesítmények, az oktatás tárgyi feltételei; mit sikerült ezen a nyáron felújítani? Szinte nem múlt el egyetlen nyár sem építkezés nélkül. Az idén a szokásos festésen-meszelésen kívül egy közel 20 milliós nagyságrendő felújítás is történt. A leglátványosabb a vizesblokkok teljes korszerősítése, ajtók, ablakok cseréje és néhány tanterem burkolása volt. 3
Új függönyök felszerelése és apróbb javítások is történtek. Reméljük, hogy az igényes, szép környezetben a diákok nemcsak otthonosabban érzik magukat, hanem mindez tanulási jókedvükre is ösztönzı lesz. Azt azonban még sohasem mondhattuk el, hogy ne lenne szükség további felújításokra, új eszközök beszerzésére. A Líceum jó hírének letéteményesi a tanárok. Milyennek látod a nevelı testület szakmai összetételét, motiváltságát? A kérdés megfogalmazásában szándékosan használom a nevelı testület kifejezést a tanári kar helyett! Az a szereteten alapuló egység, amely bennünket összetart, s már néhány éve szinte változás nélküli állapotot eredményez a tantestület összetételében, a szakmai munkára is hatással van. Nem nehéz lemérni a hatékonyságot, ha az idei érettségik színvonalát vesszük figyelembe: 4,5 és 4,6 volt az osztályok átlaga, a felvételi eredmények is hasonlóan kimagaslóak. Valóban csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetek a kollégák emberi és szakmai kvalitásáról. S végül de nem utolsó sorban milyennek látod a diákság szellemiségét? A kétszeres túljelentkezés mellett sikerült-e a legalkalmasabbakat felvenni? A felvételi az egyik legnagyobb próbatétele a tanévnek. Már évek óta a legtöbb hozzánk jelentkezı diák jeles vagy kitőnı tanuló. Nekünk is nehéz megélni, hogy közülük kit utasítsunk el. Tapasztalataink szerint a hívı, vallásukat gyakorló családból jövı gyerekek szellemisége építi a közösséget. Igyekszünk ezt is figyelembe venni a bekerülés feltételeként. A felvételi folyamatot mindig imádsággal kísérjük, s hisszük, hogy a felvett diákok Isten akarata szerint kerülnek hozzánk. S hogy köztük mindig akadnak nehezebb esetek hát bizonyára ezt érdemeljük. Diákjaink hitre jutását, hitbeli fejlıdését sokszor csak a líceumi évek után látjuk, a lázadó kamasz évek elrejtik a valóságot. A magvetés és az aratás ideje gyakran nem esik egybe. Egy intézmény mőködésére óhatatlanul rányomja bélyegét az elsı számú vezetı személyisége. Milyen vezetési stílusra számíthatnak munkatársaid; akiknek nagy többségével egyébként is hosszú évek óta együtt dolgozol? Azt gondolom, hogy az imádkozó lelkület és az emberi hitelesség a legfontosabb. Ezt már példaként elénk élte Gabi néni is, így munkatársaimnak nem kell új dolgokhoz alkalmazkodniuk. Az oktatás-nevelés területén melyek azok a kérdések, amelyekre nagyobb hangsúlyt tervezel helyezni? Az elsı mindenképpen a sokat emlegetett szellemiség kérdése. A csendes-napok gyakorlatát szeretnénk megújítani, ill. a már eddig is végzett diakóniai munkát rendszeresebbé tenni az ırbottyáni szeretetotthonban. A másik nagyon lényeges terület a tehetségekkel való kiemelt foglalkozás. Ennek már sok szép eredménye a tavalyi évben is megmutatkozott:: a tanévzáró istentiszteleten sok idıt vett igénybe a helyezettek megjutalmazása, s a lista így sem volt teljes. Milyennek látod a gyülekezet és a Líceum kapcsolatát; miben volna jó tovább fejlıdni, illetve látsz-e olyan területet, amelyben a fenntartó hatékonyabb segítségére lenne szükség? Az elmúlt évektıl kezdve egyre jobb a kapcsolat, úgy érzem, hogy a gyülekezet sokat tesz az iskoláért. Nemcsak a tervezésekre, építkezésekre gondolok, hanem például az Igazgató Tanács által alapított ösztöndíjakra is. Hiszen ez is mutatja, hogy a gyülekezet figyelme nem csak formális, hanem tartalmas módon segíti az oktatást-nevelést. Van-e kedvenc, vezérlı igéd, amit gyakrabban forgatsz a szívedben, amibıl erıt szoktál meríteni? Igen, a Példabeszédek 3:5-6: Bízzál az Úrban teljes szívbıl, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és İ egyengetni fogja ösvényeidet. Az Ige elsı gondolata még nem mindig sikerül, ebben még növekednem kell, a második rész igazságát már nagyon sokszor személyesen is megtapasztaltam. Azt is szeretem ebben az Igében, hogy ösvényekrıl beszél és nem hatalmas sugárutakról, ez alázatra inti az embert. Az interjút készítette: P. Tóth Zoltán presbiter, Igazgató Tanács tag 4
M E G É R D E M E L T K I T Ü N T E T É S M a k k a i S á n d o r - d í j B a r t h o s Z o l t á n n é n a k A Magyar Református Egyház Zsinata Barthos Zoltánnénak, a Gödöllői Református Líceum leköszönő igazgatójának a Líceum létesítésében és irányításában végzett közel két évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréséül Makkai Sándor-díjat adományozott. A kitüntetést dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke adta át 2009. augusztus 29-én a Tatai Református templomban tartott országos tanévnyitó ünnepség keretében. Mi, akik akár tanártársaiként, akár a gyülekezet presbitereként részt vettünk az emelkedett hangulatú ünnepségen, és együtt örültünk az ünnepelttel; egy egész pedagógiai életműért, egy példaadóan állhatatos keresztyéni életért adunk hálát. További szolgálataira is Isten áldását kérjük! 5
K Á L V I N M A : T A N Í T Á S A A Z E G Y H Á Z R Ó L I n k á b b j a v í t a n i m i n t ú j a t k e z d e n i? Kálvinra mint egyházalapítóra és jelentıs teológusra emlékezik vissza az utókor. Fı mővét olvasva egyre inkább arra a meggyızıdésre jutok, hogy annak ellenére, hogy szinte újat kezdett a keresztyénség történetében (l. kálvinizmus), mégsem ez volt a célja. Úgy vélem, nem akart újat kezdeni, hanem az akkori jelen hibáit, bőneit akarta megtagadni, kijavítani és a gyülekezeti életet, hitet visszaalakítani a krisztusi hagyományokhoz. A késıbbi reformáció ezt a habitust egyre inkább elvesztette, és mára oda jutott, hogy jelentéktelen apróságok miatt is képesek emberek új egyházat alapítani, feladva a régivel való együttmőködést, a kompromisszumok nehéz megteremtését vagy a még nehezebb egymás szeretetben való elszenvedését. Mindez azt jelenti számomra, hogy nem áll meg Kálvinnal szemben az a gyakori (katolikus) kritika, hogy egyházszakadást okozott, és elindított egy aprózódási folyamatot az egyházszervezetben, amelyben az egyháztest szétaprózódik sok kis egyházra. Kálvint olvasva ez a vád nem vehetı komolyan, viszont annál inkább a XIX. és XX. századi (neo)protestantizmusra vonatkoztatható! Kálvin egyházról adott tanítása nem tekinthetı új egyháztannak bár ıt olvasva látjuk, hogy képes volt önálló és magas szintő teológiai tanítások megfogalmazására, inkább számvetésnek arról az ezerötszáz évrıl, amely már az akkori keresztyénség mögött volt. Az egyházról biblikusan, hagyománytisztelıen és reálisan gondolkodott. Mit értünk ez alatt? Honnan tudhatjuk ezt? Az Institúcióban és újszövetségi kommentárjaiban (1Kor. és Kol.) is megfogalmazza, hogy az egyház Krisztus teste, és az egyház feje a Krisztus. Ez a legmélyebb biblikus meghatározása az egyháznak. Az (igaz) egyház ismertetıjeleit is a Bibliából veszi. Kálvin szerint az igaz egyház legfontosabb ismertetıjele az ige tiszta hirdetése és a szentségek helyes kiszolgáltatása. Ha van tiszta igehirdetés, akkor lehet igazi megtérés, és ha van igazi bőnbánat, akkor képes az ember elfogadni a kegyelem jeleit a két szentségben (keresztség és úrvacsora.) Mindkét szentség a bőnbocsánathoz kötıdik, és a kegyelmet közvetíti. Bibliahő gondolkozását árnyalta skolasztikus és klasszikus teológiai mőveltsége. Az egyházatyák tanításait gyakran idézi, és hivatkozik rájuk. (Ma hány egyháztag olvas egyházatyákat? Hány lelkipásztor olvas egyházatyákat? Egyházunk nem is ad ki egyházatyák mőveit ) Ebbıl világosan kiderül ami a mai kálvinizmust nem jellemzi olyan erısen, hogy tisztelte az elıtte járókat, igazodott hozzájuk, amennyire csak biblikusan lehetett, és nem akart feleslegesen mindenben újat kezdeni, de kész volt, ha kellett, újat megfogalmazni és tenni! (L. genfi egyházi reformok). Kálvin elıtt a konstantinuszi fordulat óta amikor az üldözött vallásból államvallás lett a keresztyénség egyre inkább elsıdlegesség vált az ember egyházhoz való viszonya a Krisztushoz való viszonyához képest. Kálvin sokszor utal a személyes hit és elhivatottság fontosságára. Az egyházi hivatalokat tálentumnak, isteni megbízatásnak és lehetıségnek látja, tagadja a hivatalok státusz jellegét. A lelki elıtérbe kerül az intézményivel szemben Kálvinnál. Nem attól lesz valaki lelkipásztor, hogy a püspök felszenteli, hanem attól, hogy Isten elhívja ıt, és ı az elhívatást betölti. Mennyi szomorú bizonyítékát láttuk ennek az igazságnak elmúlt években! Gondoljunk csak bármelyik egyház levitézlett pedofil, homoszexuális, sorozatgyilkos, pénzzel vagy hatalommal visszaélı papjaira, evangélistáira! Csak a pénz vagy hatalom mentette meg néhányukat a népharagtól vagy börtöntıl. 6
A lelkipásztori és az összes többi hivatás nem más, mint a Krisztus-test tagjainak öntudatra ébredése: Isten alkalmassá és elhívottá tett engem valamire. Így válik a közönség szolgáló közösséggé. Kálvin saját korára nézve a következı tisztségeket tartja aktuálisnak: a pásztorét, aki tanítója és lelki gondozója a gyülekezetnek, a tudósét, aki elmélyült, felkészült (tudományos igénnyel) tanítója a hit tudományának, mint a mai teológusprofesszorok, tanárok és végül a presbiterekét meg a diakónusokét. A presbiter nem tanító (inkább tanuló), de lelki gondozó és gyülekezetkormányzó, míg a diakónus az ısegyházi gyakorlat szerint vagy az egyházi javak sáfára (gazdálkodási bizottság), vagy az elesettek gondozója (szeretetszolgálat). A többi tisztségek (pl. próféták, apostolok, evangélisták) ideje lejárt, vagy (pl. kinevezett papi rendek és méltóságok) nem is voltak isteni elhívásnak részei. Kálvin a refomátori egyháztanban épp a szolgálatok és elhívások terén elıbb kifejtettekben hozott nóvumot. Itt azt állapíthatjuk meg, hogy az egyházat élı és szolgáló Krisztus-testnek tekinti, amelyben nem tisztségek, hanem elhívások és szolgálatok jelennek meg. Az egyház élet visszaéléseivel és eltorzulásaival is foglalkozik. Realista bölcsességgel ír arról, hogy a bőnösöket nem szabad kizárni az egyházból, hisz az ember bőnös, és minden hívı harcol óemberével nap mint nap. Ezért a kisebb bőnöket mindenki maga vallja meg Istennek,, és harcoljon ellene, míg a nagyobb bőnöket nem szabad egyáltalán megtőrni a közösségben. (Ezektıl egyszer a megtérésben kell alapvetıen elszakadni és nem továbbvinni). Ha valaki indulatos vagy türelmetlen, akkor naponként harcoljon önmagával, és naponként megtérı bőnösként maradhasson az egyházban. De ha valaki szeretıt tart, lopásból él stb., akkor ne lehessen az egyház tagja. Lelki gondozói érzékkel beszél arról, hogy mikor kell segíteni a beteg bárányt a gyógyulásban, és mikor kell a nyájat védeni a fertızéstıl. Máig iránymutató ez, amikor pl. felvetıdik a kérdés, hogy egy házasságtörı vagy szenvedélybeteg, vagy esküszegı (pl. elvált) embernek hol a helye a gyülekezetben. Vehet-e úrvacsorát? Lehet-e vezetı stb. Összegzés: Kálvin benne élt korának gyülekezetében és az elmúlt ezerötszáz év teológiájában. Ismerte gyülekezetének embereit, problémáit, és szinte párbeszédben állt az ezer évvel korábban élt egyházatyákkal is. Egyszerre volt életszerő és jól képzett. Mégsem alkotott új egyháztant, mert ı az egyház életét megjobbítani szándékozta, nem pedig új egyházat kitalálni. Kitartóan fáradozott az egyházi élet biblikus megújításáért. Az egyháztagságot hívı és elhívásban élı szolgáló Krisztus-test tagoknak látta, és ennek megélésére serkentette. A papságot és vezetıséget pedig afelé irányította, hogy életük jobbításával, szolgálatuk megszentelésével erısítsék tekintélyüket inkább, mint felszenteléssel, kinevezéssel (ordináció) és hatalomra való hivatkozással. Az egyház tisztaságát pedig a bőnösök lelki gondozásával, a megrögzöttek kizárásával és a biblikus elvek szerinti egyházfelépítéssel kell munkálni. Ennek tükrében kell mai egyházi életünkben újragondolni a keresztelési gyakorlatot (templomba nem járók gyermekeit kereszteljük meg), az egyháztagság kérdését (pénzért váltanak meg névleges egyháztagok választó és választhatósági jogot), a lelki passzivitás kérdését (csak igehallgatásban megnyilvánuló hit), a lelki vezetés kérdését (nem kérik, sıt gyakran elzárkóznak a személyes lelki gondozás és gyónás ügyében az egyháztagok.). Legyünk a Kálvin évben okos olvasói lelki elıdünknek, és használjuk fel tanításait mai életünk megjobbítására! Balogh Tamás lelkipásztor 7
M E G T É R É S E M T Ö R T É N E T E B o l d o g a z, a k i n e k h a m i s s á g a m e g b o c s á t t a t o t t, v é t k e e l f e d e z t e t e t t. ( Z s o l t 3 2, 1. ) Református, de hitét nem gyakorló családban születtem 1954-ben. Mindig hittem Istenben, de ahogy sokan mások is mondják csak úgy a magam módján. Sok mindent beengedtem életembe, de Istennek bizony nem szorítottam helyet. Két jelentıs eseményre emlékszem vissza, ami Isten felé terelt: Az egyik egy súlyos betegség volt, amikor egy este az Úr Jézus a betegágyamnál megfogta a kezem és hallottam a hangját: Ne félj! Ekkor ébredt bennem elıször a vágyakozás az úrvacsora után. Ehhez le kellett volna konfirmálnom, amit sajnos halogattam. Fura módon bár ekkor már szerettem az Úr Jézust mégsem İ állt életem középpontjában, így aztán egyre gyorsabban és egyre távolabb kerültem Tıle. Akkoriban kezdtem a könyvelıi vállalkozásomat, sokszor kellett éjszakába nyúlóan is dolgoznom, gyakran a hétvégeket is az irodában töltöttem, szabadságra se nagyon lehetett elutazni, mert mindig volt valami fontos határidı. Depressziós lettem, faltam a cigarettát és belopakodott életembe az alkohol. Ekkor érkeztem el életem következı fontos mérföldkövéhez: Egy húsvét délután Kondor Katalin beszélgetett a rádióban Papp László pomázi lelkipásztorral. Megrázó hatással volt rám, ahogy elmesélte megtérése történetét. Felidézte, hogy esett térdre akarata ellenére, mintegy láthatatlan erınek engedelmeskedve, és hogy dılt belıle a bőnvallás hosszú ideig. Én is szerettem volna átélni ezt a megkönnyebbülést és földöntúli örömöt, amirıl beszámolt. Föl is írtam a mősor címét azzal, hogy majd kinyomozom Papp László elérhetıségét, odatőztem a naptáram szélére, de bizony sose hívtam fel, személyesen soha nem találkozhattunk. Két év halogatás és lelki gyötrıdés következett. Nyilvánvalóan ezt az állapotomat elégelte meg az Úr, mert egy délután az íróasztalomnál egy könyvecskét adott kezembe, amit átfutottam és amikor letettem, hirtelen, mintegy kívülrıl, megláttam magam és elborzadtam. Megláttam, aki voltam: bármilyen fáradtan feküdtem le, hajnalban hideg verejtékben úszva ébredtem és rettegve vártam a reggelt. És amikor eljött a reggel képtelen voltam bármit rendesen megcsinálni, örökös halogatásba fulladt minden tervem. Reménytelenségben és örömtelenül éltem. De akkor, ott az íróasztalomnál váratlan határozottság költözött belém, és két gyors telefon után bejelentkeztem Dömösre a Misszióhoz egy 2 hetes gyógyító alkalomra. Életem legboldogabb és legszebb napjai következtek. Megismerhettem az Úr Jézust és a szeretı Istent. Nagyon nehezen nyíltam meg, mert csak az utolsó napon vállalkoztam a bőnvallásra de akkor vagy egy órán át ömlött belılem. Azt a megkönnyebbült, boldog örömöt nem tudom leírni azt csak átélni lehet. Kívánom is mindenkinek, aki e sorokat olvassa, hogy minden bőnét hasonlóképpen le tudja tenni a kereszt alá. Azt csak mintegy ráadásként vettem, hogy megszabadultam az alkoholtól, még a kívánásától is. Dömösön vettem elıször kezembe a Bibliát, de itthon, a napi kalauz szerint olvasva jöttem rá igazán az igeolvasás ízére. Milyen nagy öröm volt 1-2 hónap után az a pillanat, amikor elıször élhettem át: személyesen nekem szólt az aznapi ige, az én életemre, nekem adott útmutatást! Mindez 2000 áprilisában történt velem. Azóta megszabadított az Úr Jézus a dohányzástól és még sok más megkötözöttségtıl. Tudom, hogy sok hibám maradt. Néha botladozom is a hit útján, de minden gondommal, minden vétkemmel az Úr Jézushoz menekülök. Magamban csak egy haszontalan, tőzrevaló venyige lennék, életem értelmét azonban az Úr szeretetében megtaláltam. Vörös Gyuláné gyülekezeti tag 8
A GÖDÖLLİI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE KÖZÖSSÉG ISTENNEL, KÖZÖSSÉG EGYMÁSSAL Gyülekezeti tábor Tahiban Immár hagyományosan idén is megszerveztük július utolsó hetében Tahiban a gyülekezeti tábort. Örvendetes, hogy a mintegy 60 fıs létszám majdnem felét a gyermekek adták. Idén nagyon jól sikerült eltalálni a lelki programok és a pihenésre szánt idı arányait. Az igazán korán kelık részt vehettek a hat órakor kezdıdı áhítatokon, amelyeken az ısi református liturgia szerinti imádságokat, zsoltárénekeket elevenítettük fel. Nyolc órakor Miklós Attila líceumi hitoktató lelkész tartotta a közös áhítatokat a konferenciaközpont templomában; majd ezt követte fél kilenckor a reggeli. A délelıtt a felnıtteknek elıadásokkal és beszélgetésekkel; míg a gyermekeknek számukra külön szervezett foglalkozásokkal, játékokkal telt. A délutánokat a szabad idıtöltésnek, a pihenésnek, a kirándulásoknak, a játékoknak szenteltük. A vacsora utáni áhítatok alkalmával nagytisztelető úr rövid, tanulságos történeteket olvasott, amelyeket mind a felnıttek, mind a gyermekek nagy élvezettel hallgattak. Azután a tíz órai takarodóig még jó társasjátékokkal telt az idı. Szerveztünk egy egész napos kirándulást a Rám-szakadékba, szombat este pedig szalonnasütéssel egybekötött tábortőz füstjével próbáltuk távol tartani a szúnyogok hadát; nem túl sok sikerrel. A hét fı témája a közösség volt. Mind a délelıtti elıadások, mind az ezeket követı kiscsoportos beszélgetések során áttekintettük a gyülekezet közösséggé válásának feltételeit, folyamatát; és külön foglalkoztunk az úrvacsorai közösséggel. Szó esett a magány, az egyedüllét, a csend fogalmáról, jelentıségérıl is. A hét lelki tematikájának elmélyítését szolgálták az esti filmvetítések is. Nagyon érdekes volt a karthauzi szerzetesek életérıl szóló dokumentumfilm; amelybıl megérthettük, hogyan szolgálja a csend, az egyedüllét az Istennel való közösséget. Az Ádám almái címő dán filmbıl pedig amelyrıl egyébként jót vitatkoztunk megtudhattuk, hová vezet, ha valaki nemcsak környezetének, hanem még magának is hazudik. Vasárnap délelıtt úrvacsorával egybekötött Istentiszteletet tartottunk; amelyen többen is szolgáltunk bibliaolvasással, zsoltár felolvasásával és imádsággal. Úgy tapasztaltuk, hogy az együtt töltött hét jól szolgálta lelki épülésünket, egymás jobb megismerését, gyülekezetünk közösséggé formálódását. P. Tóth Zoltán presbiter 9
A S I Ó I S J Ó, H A M E S S Z E A B A L A T O N! D e z s ı - i f i n y á r i t á b o r Gyülekezetünk 14 15 éves korosztályú fiataljai akik együtt konfirmáltak alkotják a Dezsı-ifi csoportot. Az évközi pénteki ifi-alkalmakon túl minden nyáron táborban is részt veszünk. A tavalyi évhez hasonlóan idén ismételten Balatonszabadi volt a célpont, ahol egy hétig élvezhettük Judák Endre bácsi vendégszeretetét. Szállásunk egy felújított parasztház, amelyben a hálószobák mellett egy nagy közösségi helyiség van; itt tartottuk az alkalmakat. A reggeli és esti áhítatok lehetıséget nyújtottak egyrészrıl egymás lelki életének jobb megismerésére, segítésére, másrészrıl személyes lelki feltöltıdésre. A hét elején Endre bácsi tartotta az alkalmakat, majd Tamás bácsi érkezett meg, akihez még segítıként csatlakozott édesapám, Mészáros Balázs és Csákai Isti. A lelki alkalmak mellett, természetesen, kikapcsolódásra is jutott idı, napközben magunknak szerveztünk pihenési lehetıségeket. Az idıjárás változósága miatt most csak két alkalommal jutottunk el a Balaton-parti strandra, emiatt kellett kihagynunk, legnagyobb sajnálatunkra, a tavaly oly jóra sikeredett vizibiciklizést is. Kárpótolt azonban a közeli Sió partjának számtalan lehetısége, fürödtünk is benne, de legtöbbször a mellette húzódó kerékpárúton futottunk többen napi rendszerességgel. Többen adták át magukat a horgászás örömeinek, Bagyin Ádám vezetésével. Dányi Netti az utolsó napi ebéd finom levesének volt fıszakácsa, Kinde Vanda pedig a 86 db túrógombóc elkészítésében jeleskedett. A tábor vége felé az egyre késıbbre húzódó esti beszélgetések miatt a reggeli programok egy kicsit mindig késıbbre csúsztak, míg utolsó nap az ébresztı már a reggeli idıpontjával esett egybe. Fájó szívvel indultunk haza, csupán Baglyas Danit hagytuk hátra, akinek családi nyaralása épp ekkor kezdıdött, így ott várta meg szüleit. Jó volt ismét együtt lenni a nyaralás alkalmával és a pihenésen túl gazdagodni lelkiekben is. Reméljük, jövıre is lesz alkalmunk egy ilyen jó táborban részt venni. Mészáros Anna Dezsı-ifis Gyülekezetünk tagjai sokféle missziót végeznek. Gondolhatunk akár a gyermekmunkára, akár az ifjúsági munkára, a baba-mama körre, a bábozásra, kékkeresztre, és még sorolhatnánk tovább. Ezekkel általában a gödöllıi embereket lehet elérni. Most egy olyan misszióról essék szó, ami nem kötıdik szorosan a gyülekezethez, de a gyülekezet fiataljai közül többen részt vesznek vagy vettek benne. Közülük kérdeztük Csákai Istvánt. A gyülekezetbıl kevesen tudják, mi is az a KÖZÖS PONT MISSZIÓ, be tudnád nekünk mutatni? 2001-ben indult útjára a fesztivál misszió az Ökumenikus Ifjúsági Iroda projektjeként. Legelıször a Szigeten mőködött, majd fokozatosan a többi fesztivált is meghódította, így idén több fesztiválon is állt Közös Pont sátor: EFOTT, Hegyalja fesztivál, Sziget és VOLT. Közel 80 fiatal vesz részt évrıl évre ebben a munkában. A Közös pont sátor dolgozói keresztény fiatalok, akik nyitottak arra, hogy Magyarország ifjúsági fesztiváljain az életrıl, hitrıl, egyházról, az anyagon túli világról szóljanak. 10
Hogyan készültök fel a fesztiválokra? Összesen három felkészítı hétvége van, kettı év közben, egy pedig közvetlenül a fesztivál elıtt. Ezek a hétvégék fıként a csapatépítésrıl szólnak, de természetesen, felkészítenek minket a fesztiválon folyó munkára is. Miként találjátok meg a hangot a fesztiválozó fiatalokkal? Mindig meglepıdnek, hogy a keresztények nem őrlények, hanem ugyanúgy, mint ık, szeretünk zenélni, rajzolni, táncolni, beszélgetni, sportolni, meg minden egyebet, amelyet amúgy a fesztiválozók is tenni szoktak. Szóval, mi azért megyünk ki a fesztiválokra, hogy a bulizás mellett a mosoly alá komolyságot csempészve megosszuk velük, mi hogyan látjuk a világot, elmondjuk, mi miért vagyunk vidámak és boldogok, miben hiszünk; és természetesen, kíváncsiak vagyunk rájuk is. Persze, vannak, akikkel nehéz megtalálni a hangot, de mindenki örül neki, ha megkérdezzük tıle, hogy van, min fáradozik a fesztiválon. Ez már egy kapcsolódási pont Hány fesztiválon vettél eddig részt? Eddig már négy fesztiválon. Háromszor Szigeten és egyszer EFOTT-on. Idén a Szigeten jártam. Milyen volt az idei sziget? Közös pont szempontból egy jó fesztivált tudhatunk magunk mögött. Mindig sokan tartózkodtak nálunk. Több olyan beszélgetésünk adódott, amirıl mondhatom, hogy magvetés volt. Mindig nehéz megítélni egy ilyen munkát. Sokszor csak annyit tudunk elérni, hogy pozitívan gondoljanak az egyházakra. Van, aki csak azért jön be, hogy valaki meghallgassa. Természetesen, mindig akadnak olyanok, akik csak kötekedni akarnak. És vannak, persze, olyanok is, akik érdeklıdnek a hit iránt. A kötekedık egy részét is idesorolnám, ıket legalább foglalkoztatja a téma, és alkalmanként sikerül kibillenteni ıket a saját gondolkodásuk csapdájából. Több történetrıl tudunk, miszerint egy ilyen beszélgetés után kapott János evangéliuma hatására valaki úgy döntött, hogy Istenre bízza életét. Az idei Sziget érdekessége, hogy egy-egy nap ellátogattak hozzánk református, evangélikus és katolikus püspökök. İk is részt vettek munkánkban. A reformátusokat Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület új püspöke képviselte. Melyik beszélgetésedre emlékszel szívesen vissza az idei Szigetrıl? Egy ismerısöm jött látogatóba, akivel rég találkoztam. Tudtam róla, hogy régen járt templomba. Viszont amióta ismerem, ha szóba is került a vallás vagy a hit, azt éreztem, nem érdekli ıt. Most viszont kért, hogy ha majd ısztıl járni kezd a templomba, menjek el vele párszor. Amiért még fontos számomra a Közös Pont, hogy sok nem hívı egyetemista barátom látogat meg a sátorban, és ez egy hatalmas missziós lehetıség feléjük is. Közülük többen ott, a Szigeten, a sátrunkban voltak életükben elıször áhítaton. Önmagában ez is egy hatalmas eredmény már. 11
Megvitatjátok ti, közös pontosok egymással beszélgetéseiteket? Igen. Minden mőszak után tartunk egy úgynevezett levezetıt, amely keretén belül megbeszéljük egymással, kinek milyen párbeszéde volt. Ez több szempontból fontos, egyrészrıl megosztjuk egymással, mik voltak a jó momentumok, mik rosszak a beszélgetésben. Így tudjuk egymást segíteni, tanulni egymástól. Másrészrıl közösen imádkozhatunk a betérıkért. Idén volt egy nagyon megrázó esemény. Két fiatal jött be hozzánk beszélgetni, mikor az egyik kapott telefonüzenetet, hogy meggyilkolták az édesapját Egyik sem volt hívı Ebben az elképesztı szituációban Istenrıl beszéltünk neki, vigasztaltuk ıt, és elmondtunk velük közösen a végén egy imát. El se merem képzelni, ha ezt a hírt nem nálunk kapja meg Talán nem véletlenül voltak ık ott H O N N A N V E S Z E D A B Á T O R S Á G O T? C s i l l a g p o n t o s é l m é n y e k Idén júliusban negyedszerre rendezték meg a Csillagpontot, a magyar református ifjúság legnagyobb nyári fesztiválját. A fesztivált kétévente szervezik, minden alkalommal más és más helyszínen. Ezen a nyáron a Dunamelléki Egyházkerület látta vendégül a fiatalokat Fadd-Domboriban, Szekszárdtól körülbelül 20 kilométerre. A szervezık nagyszerő helyszínt találtak a fesztivál megrendezésére: a Duna egyik különleges szépségő holtága melletti kempinget szemelték ki. Így a nyári kánikulában vizes programokra (evezés, fürdızés) is mód nyílott, viszont esténként szúnyogok ezreivel kellett harcot vívnia a fesztiválozóknak. A mintegy 3000 résztvevı a bátorság problémáját járhatta körül a lelki programok során. Honnan veszed a bátorságot? szólt a fesztivál központi kérdése a megjelentek felé. Az elıadások, kiscsoportos foglalkozások, a reggeli és esti áhítatok keretében beszélgethettünk a bátorság bibliai üzenetérıl, fontosságáról a mindennapi életben és fajtáiról. Mi a bátorság? A bátorság nem csak hısiesség, nem csak megszólítás, nem csak bizalom; a bátorság átfogja létünk minden mozzanatát, mert maga a lét is bátorság. mondta Kodácsy Tamás lelkipásztor a nyitó elıadáson. A fesztiválozók napjai áhítatokkal kezdıdtek, több mint tizenötféle közül választhattunk. Többek között volt kakasos áhítat hajnali ötkor, hagyományos áhítat, dicsıítı áhítat, gondolatébresztı áhítat, vízparti áhítat. Engem személy szerint a vízparti áhítat fogott meg leginkább: itt a holtág partján várhattuk a reggeli igehirdetıt, aki csónakkal érkezett a messzeségbıl, majd kiszállt, és olyan igékrıl beszélt, amelyeket Jézus a csónakból üzent számunkra. Végül az igehirdetı csónakon távozott tova a gyülekezet éneklése közben. A reggeli áhítatok után nagyelıadás következett, melyen különbözı elıadók boncolgatták a bátorság kérdését, Barthos Gergely lelkipásztor igét hirdet a vízparton de lehetıség nyílott közös imára, éneklésre és elcsendesedésre is. Ez után kiscsoportos foglalkozások keretében, 10-15 fıs, véletlenül kiválasztott, hasonló korú fiatallal beszélgethettünk. Délután és este kulturális és lelki programok várták az érdeklıdıket 8-10 helyszínen. A teljesség igénye nélkül voltak zenei koncertek (Nemadomfel együttes, Kaláka, Nagy János Kvartett, Váci fegyház börtönkórusa stb.), beszélgetések, elıadások, bizonyságtevések, színházi elıadások, táncházak, kézmőves foglalkozások, sportfoglalkozások. A nap záróakkordja egy esti áhítat vagy egy virrasztás volt, melyeken szintén a bátorság volt a fı téma. 12
Az egész fesztivál egy záró istentisztelettel végzıdött, melyen Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztor szolgált. Itt lehetıség nyílt a közös úrvacsorára is. A fesztiválon gyülekezetünkbıl többen is jelen lehettünk. A közel egy hetet lelkiekben feltöltekezve, kedves ismeretségeket kötve, sok-sok élménnyel zárhattuk. Mindannyian magunkkal vihettük a záró istentisztelet üzenetét: Semmiért sem aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elıtt. (Fil 4, 4-7) Guba András gyülekezeti tag T A N Í T V Á N İ K E T T á j é k o z t a t ó a h i t o k t a t á s r ó l Az új tanév indulásával megkezdıdik a református óvodai-iskolai hitoktatás is a városi oktatási-nevelési intézményekben. A cikk a legfıbb tudnivalókat foglalja össze röviden. Az óvodákban a csoportvezetı óvónıknél kell jelezni szeptemberben a szülıknek, hogy szeretnék gyermeküket óvodai hitoktatásban részesíteni. Ez heti fél óra csoportos foglalkozást jelent a gyermekek számára óvodájukban az ottani napirendbe illeszkedıen a gyermekek által a vasárnapi gyermekfoglalkozásokról már ismert hitoktatóink vezetésével. Az óvodai hittan foglalkozások október elején indulnak. Az iskolai hitoktatás az általános iskola 1 5. évfolyamán történik, a tanintézet épületében. Hitoktatóink, általában a délutáni foglalkozások keretében, heti egy alkalommal 45 perc idıtartamban tartják a hittanórákat. Az iskolai hitoktatásra a szülıknek kell beíratniuk gyermeküket az osztály tanévi elsı szülıi értekezletén. Az iskolai hitoktatás foglalkozásait is képzett és a gyermekek által ismert hitoktatóink vezetik. Az iskolai hittan foglalkozások szeptember végén kezdıdnek. A Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban és a Szent Imre Katolikus Általános Iskolában heti két alkalommal vesznek részt a tanulók a református hittanórákon órarendjük szerint. Ezek a foglalkozások így már szeptember elsejétıl indulnak az iskolák épületében. Az általános iskolák, középiskolák 6 7 8. évfolyamán tanulók számára gyülekezetünkben ifjúsági csoportok szervezıdnek a gyermekek hitéletének, közösségi életének segítésére, fejlesztésére hitoktatóink, illetve lelkészeink vezetésével. E csoportokba történı részvételre a lelkészi hivatalban kell jelentkezni. A foglalkozások a gyülekezeti teremben történnek péntek délutánonként. Hitoktatóink, lelkészeink Krisztus urunk missziói parancsa szerint végzik szolgálatukat: Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén ıket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, tanítván ıket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és íme én tiveletek vagyok a világ végezetéig. Ámen (Máté 28.19,20) Kérjük ugyanakkor a kedves szülıket, ık se feledkezzenek meg gyermekük keresztelésekor tett ígéretükrıl, mely szerint úgy nevelik, illetve neveltetik gyermeküket, hogy annak idején majd gyermekük önként tegyen vallást hitérıl a konfirmáció alkalmával. Segítsék így is a hittancsoportokba történı beiratkozással a gyermekek hitben történı nevelését a szülık, nagyszülık, keresztszülık; majd tegyék lehetıvé, hogy rendszeresen részt is vegyenek a foglalkozásokon. Guba Lajos presbiter 13
T A N U L J U N K E G Y Ü T T A S Z E N T Í R Á S B Ó L! B i b l i a i s k o l a i n d u l s z e p t e m b e r t ı l Egy édesanya mondta el, hogy amikor ı felnıttként megkapta a keresztséget, nem volt semmilyen felkészítés, és ez neki a mai napig nagyon hiányzik. Mondott is egy példát arról, miért érezné fontosnak, hogy jobban ismerje a Bibliát. Gyermekei érdeklıdı kérdésére azt a választ adta, hogy amikor valaki meghal, akkor annak a lelkét Isten magához veszi a Mennyországba. De nagyon bizonytalan ebben, hogy jól mondta-e, mert az Apostoli Hitvallásban azt mondjuk: hiszem a test feltámadását. Akkor lehet, hogy nem rögtön, a testi halálunk után megyünk Istenhez, csak majd ha testünk feltámad? Melyikünknek ne lenne legalább egy ilyen, még megválaszolatlan kérdése, amire a Szentírásból várjuk és keressük a feleletet; de eddig még nem találtuk meg. A legtöbb hasonló kérdés személyes életünkben gyökerezik, ezért kutatjuk rá a választ. Sokszor azonban nincs bátorságunk közösségben felvetni azt, amiben még, bizony, utat keresünk. Szeptembertıl induló, több kurzusos bibliaiskolánkban segítséget szeretnénk adni minden érdeklıdınek a bibliai témák, kérdések részletes és átfogó megismeréséhez, tanulmányozásához. Tíz alkalomból álló tanegységekben vesszük át elıször az Ószövetséget, majd az Újszövetséget, a keresztyén dogmatikai és etikai alapokat, a lelkigondozás és az egyháztörténet ismereteit, valamint megismerkedünk a különféle felekezetek, szekták (tév)tanításaival. A Bibliaiskola tanegységeit külön-külön is lehet hallgatni, érdeklıdés szerint. Minden fejezet feldolgozása elıtt közzétesszük a szükséges tájékoztatást. Szeretettel várunk szeptemberben. Tanuljunk együtt a Szentírásból! Szabó Zoltán beosztott lelkész H í v o g a t ó : G Y Ü L E K E Z E T I H É T V É G E Szeretettel hívunk mindenkit a 2009. október 16 18. (péntek este vasárnap ebéd) között megrendezendı szigetmonostori csendes hétvégénkre. A gyülekezetünkben szolgálókon, presbitereken, a házi csoportok tagjain, a felnıtt ifjúságon kívül feltétlenül számítunk mindazokra, akik érdeklıdnek lelki élmények iránt. Részleteket gyülekezetünk honlapján, a refgodollo.hu címen olvashatnak, vagy érdeklıdjenek a hivatalban. 14
A N Y A K Ö N Y V I H Í R E K M á j u s 2 2 a u g u s z t u s 2 8. ESKÜVŐK: Samu Csaba & Kajári Bernadett; Juhász Pál & Bredár Ildikó; Mikó István & Gyúni Zsuzsanna; Szabó Gábor & Tóbi Adrienn Éva; Márton István & Gönczy Nikolett; Lados Mihály & Hajdu Zsuzsanna; Bak Gábor & Lukács Zsuzsanna Keresztelések Godal Lilla Natália, Czenner Gabriella, Gombos Anna, Bácskai Péter Márk, Zsoldos Luca, Mikula Júlia Magdolna, Sárközi Lizet, Bácskai Péter Márk, Kőrösi Áron Sándor, Tóbiás Adél, Szilágyi Hanna, Papp Balázs, Osvay Gréta, Gyuricza Karola, Patrik Hunor, Daróczi Petra, Pétermann Adél, Battay Csongor Márk TEMETÉSEK Bagya Gézáné, Matuz András, dr Fodor László, Hidvégi Jánosné, Moldován Erzsébet, Palackos Béláné, Sztrehovszky Mihályné, Moór Jánosné, Preisz Dezsőné, Óvári Endréné, Vajda Erzsébet, Nagy János, Kósa Árpádné, Kósa Árpád, Szombat Béla LEJÁRT SÍRHELYEK KÉRJÜK AZOKAT, AKIKNEK LEGUTÓBB 1984-BEN VAGY KORÁBBAN MEGVÁLTOTT (LEJÁRT), S AZÓTA NEM RENDEZETT SÍRHELYÜK VAN, JELENTKEZZENEK A LELKÉSZI HIVATALBAN! KÖSZÖNJÜK. I M A URAM, te nem feded föl eljöveteled napját, hogy mindig virrasszunk, és készen álljunk a harcra, és állhatatosan gyakoroljuk az erényeket. Azt akarod, hogy állandó várakozásban éljünk, és mindig buzgók legyünk. Ezért hagysz minket bizonytalanságban a vég felől. Biztosak lévén eljöveteledben, kérünk, hadd virrasszunk, hogy eljöveteled ne érjen meglepetésként! Johannes Chrysostomus (Aranyszájú Szent János) imája 15
F İ B B G Y Ü L E K E Z E T I A L K A L M A K R E N D S Z E R E S A L K A L M A K : ISTENTISZTELET: vasárnap 10:00 (templom) Minden hónap elsı vasárnap úrvacsora, minden hónap utolsó vasárnap presbiteri győlés. GYERMEKISTENTISZTELET: vasárnap 10:00 (gyülekezeti és ifjúsági terem) IFJÚSÁGI Körök: szenior ifi (19+) péntek 20:30 (ifjúsági terem) Dezsı ifi (15-16) 19:00 Kész ifi (17-18) péntek 17:00 Narnia ifi (12+) péntek 16:00 (Ifiterem) GYÜLEKEZETI BIBLIAÓRA: szerda 18:00 (gyülekezeti terem) IFJÚ HÁZASOK KÖRE: minden hónap második vasárnapja 15:00 BABA-MAMA KÖR: csütörtök 10:00-12:00 (ifjúsági terem) (idıpont egyeztetés Baloghné Fekete Évával) HÁZI BIBLIAKÖRÖK: a házi bibliakörök szeretettel várják az érdeklıdıket. Bárki csatlakozhat. A csoportok vezetıi: Bak János és felesége (alvég - Lovarda u.), Weidl Tamás és Trixi (alvég Tavaszmezı u.), Boros Gyula lelkipásztor és felesége (Kırösfıi u.) és Balogh Tamás lelkipásztor é felesége (városközpont). Érdeklıdni a lelkészhivatalban vagy a vezetıknél lehet (elérhetıségük a hivatalban megkapható). G Y Ü L E K E Z E T I F É L É V E S P R O G R A M T E R V : SZEPTEMBER 4-6. között nagyifis hétvége 6. Úrvacsoraosztás 13. Házas kör 20. Presbiteri győlés 27. Gyülekezeti nap OKTÓBER 4. Úrvacsoraosztás 11. Házas kör 16-18. között Csendes napok Szigetmonostoron 25. Presbiteri győlés 31. Reformációi hálaadó istentisztelet és úrvacsoraosztás az evangélikus templomban NOVEMBER 1. Úrvacsoraosztás 15. Házas kör 29. Presbiteri győlés DECEMBER 6. Úrvacsoraosztás 13. Házas kör 24. Családi karácsony 25. és 26. Ünnepi istentisztelet 31. Óévi hálaadó istentisztelet Az alkalmakra mindenkit sok szeretettel várunk! Bıvebben érdeklıdhet munkaidıben a 28-410-191-es számon, vagy személyesen a hivatalban hétköznap 9-12 között, ill. vasárnap istentisztelet elıtt és után. (Szombaton zárva.) M E G Ú J U L T H O N L A P : A megújult honlapon további információ található a legfrissebb hírekrıl, ill. korábbi alkalmakról. (Gyülekezeti csendes napok, İszi családi nap, gyülekezeti féléves programterv http://refgodollo.hu I M P R E S S Z U M ŐSZI KÖSZÖNTŐ a Gödöllői Református Egyházközség Híradó -jának Reformáció előtti kiadása 2009 ősze Felelős kiadó: Balogh Tamás lelkipásztor Főszerkesztő: Bakó Csaba, P.Tóth Zoltán Design: Bakó Csaba Szerkesztők: Dányi Krisztián, Greif Péter Terjesztés: Bak Gábor Megjelent: 1150 példányban (a Kommunikációs bizottság gondozásában) Következő lapszámunk várható megjelenése: december 26. Cím: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 9. Tel.: (28) 410-191 Internet: http://refgodollo.hu E-mail: lelkeszihivatal@refgodollo.hu Gyülekezetünk számlaszáma: 10700196-44800507-52100008 16