ALAPSZABÁLY A Regionális Jóga a Mindennapi Életben Egyesület Érd a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján a 2013. december 20. napján megtartott Közgyűlésén a Budapest Környéki Törvényszék 5.Pk.60.344/1995/43. számú végzésében rögzített felhívásokra, valamint a jogszabályi változásokra tekintettel elfogadott alábbi Alapszabályát a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegváltozattal állapítja meg, amely alapja az Egyesület jövőbeni működésének. Általános rendelkezések Regionális Jóga a Mindennapi Életben Egyesület Érd -et 1995. augusztus 1.-én tartott közgyűlésünkön a vonatkozó törvényeket figyelembe véve megalakítottuk, amely mint önálló jogi személy, független, demokratikus, önkormányzati elven alapuló, alulról építkező nonprofit, civil társadalmi szervezet. Egyesületünk, a közhasznú szervezetekről szóló időközben hatályon kívül helyezett - 1997. évi CLVI törvény alapján 1998 óta folyamatosan közhasznú tevékenységet folytatott, és a jelenleg hatályos jogszabályok alapján most is folytat. Megalakulásunk fő motivációja olyan kardinális, létfontosságú területek feladatainak segítése, amelyeket a hivatalos szervek nem tudnak a felmerülő igény szerinti teljességgel ellátni, megoldani. A testi, lelki, szellemi, társadalmi egészség védelméért felelősséget vállaló és tenni akaró, az emberi élet kiteljesedésén tevékenykedő tagok szervezett közösségbe tömörülése, azon okból, hogy az egészséges életmódot és életszemléletet, a természet és környezet védelmét közkinccsé tegyék. Az Egyesület azt a nézetet vallja, hogy a jóga lehetővé teszi a modern, felgyorsult élet stresszhatásainak ellensúlyozását, valamint a testi és lelki harmónia kialakítását. A jóga a test, az elme és a tudat fejlesztésének egyetemes tudománya. A Paramhans Swami Maheshwarananda által alapított "Jóga a mindennapi életben" jógarendszert kívánjuk követni, amely az emberi életet teljesebbé és egészségesebbé teszi és annak minőségét javítja. Az Egyesület és tagjai elfogadják a " Jóga a Mindennapi Életben" Rendszer Szerzőjének és Alapítójának Mahamandaleshwar Paramhans Swami Maheshwaranandának kizárólagos jogait a " Jóga a Mindennapi Életben" névre és védjegyre minden nyelven. Magunkénak érezzük a természet és a környezet védelmét, az állat- és növényvilág védelmét, a természetgyógyászatot. I. fejezet Alapadatok, célok, közhasznúság, gazdálkodás Az Egyesület neve: Regionális Jóga a Mindennapi Életben Egyesület Érd Rövid név: Jógaegyesület Érd Székhelye: 2030 Érd, Kankalin u. 20/a. 1
Működési területe: Magyarország Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet Egyesületünk célja: A jóga egyetemes értékeinek terjesztése és a mindennapi életben való alkalmazása. Az összes nemzet, kultúra és vallás iránti tolerancia és tisztelet, a béke védelme. Sportrekreáció, egészség-megőrzés (prevenció és rehabilitáció), wellness, spa, és természetgyógyászati tevékenységek elterjedésének segítése. Üdültetés, vendéglátás, ifjúsági turizmus, agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások, kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, - a jóga gyakorlása és terjesztése, hagyományainak tanulmányozása - a jóga iránt érdeklődök ismereteinek bővítése - egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, egészségügyi rehabilitációs tevékenység - egészségóvó és tájékoztató anyagok közreadása - tanfolyamok és előadások szervezése - kezdő és haladó szintű oktatás - gyermek (külön az alsó és felső tagozatos iskolások) részére nevelés és oktatás, valamint képességfejlesztő jógatanfolyamok tartása, amelyek kifejlesztik az akaraterőt, belső fegyelmet és tartást ad, erősítik a koncentrációt, javítja a memóriát, így a tanulásuk hatékonyságát. - időskorúak gondozása, a külön erre a korosztály részére szervezett speciális jógaoktatással (gerincproblémákra, az erőnlét fokozására terápiás foglalkozások) - minden korosztály szabadidejének hasznos eltöltéséhez segítségnyújtás egészségügyi, kulturális előadások és programok által - aktív közreműködés a lakosság testi és lelki egészségének védelmében és annak megőrzésében - önálló könyv-, hang-, és videótár létrehozása, működtetése, és a célokkal összhangban, különböző (írott, könyv, videó, hang, oktatási anyagok, segédletek, reklám, marketing) kiadványok szerkesztése, gondozása, kiadása, terjesztése. Nemzetközi találkozókon, szemináriumokon való részvétel - a célok megvalósításához, és a működéshez szükséges ingatlanok megszerzése, fenntartása, üzemeltetése. Közhasznúság: 1. Egyesületünk, a közhasznú szervezetekről szóló időközben hatályon kívül helyezett - 1997. évi CL VI törvény alapján 1998 óta folyamatosan közhasznú tevékenységet folytatott, és a jelenleg hatályos jogszabályok alapján most is folytat. 2. Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát az Egyesület honlapján való közzététel útján biztosítja. 3. Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület szolgáltatásai, annak honlapján illetve saját hírlevelében kerülnek meghirdetésre. 4. Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. 5. A 2011. évi CLXXV. törvény 34. (1) bekezdés d) pontja szerint: az egyesület, mint közhasznú civil szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, 2
szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. - A 2011. évi CLXXV. törvény 2. 22. pontja szerint közvetlen politikai tevékenység:párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. 6. Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. Az Egyesület gazdálkodása: 1. Az Egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik, bevételeit a tagdíjakból, vagyoni hozzájárulásokból, tanfolyamdíjakból, magán és jogi személyek felajánlásaiból, adományaiból, valamint az egyéb forrásokból származó pénzeszközök képezik. 2. A tagdíjak összegét a mindenkori vezetőség határozza meg és az általa megbízott személy szedi be, aki nem kell, hogy a vezetőség tagja legyen. A tagdíj mindig éves tagdíjat jelent. 3. A pártoló tagi vagyoni hozzájárulás összege, a mindenkori rendes tagok által fizetendő éves tagdíj alatt kerül meghatározásra. A vagyoni hozzájárulás teljesítését a pártoló tag és az Egyesület megállapodásban rendezi. 4. Mind a pártoló, mind a rendes tagok tehetnek személyes felajánlásokat, mellyel hozzájárulnak az egyesület fenntartáshoz, céljainak megvalósításához. 5. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. 6. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 7. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 8. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 9. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől 3
kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 10. Az Egyesület. köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. 11. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. 12. Az Egyesület céljainak megvalósításához adományokat gyűjthet, fogadhat el természetes és jogi személyektől, és a céljaival összhangban más személyek, szervezetek részére is gyűjthet adományokat, melyet köteles továbbítani az adott célnak megfelelően. 13. Az Egyesület - közhasznú céljai magvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve - vállalkozási tevékenységet folytathat. 14. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai a tagdíjuk, illetőleg vállalt vagyoni hozzájárulásuk megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért nem felelnek. 15. A gazdálkodás során elért eredményt az Egyesület nem osztja fel, hanem az Egyesület Alapszabályában rögzített célokra fordítja. A személyi jövedelemadó meghatározott részének bevétele is növelheti az Egyesület forrásait. 16. Az Egyesület a vagyonát csak az Alapszabályban megfogalmazott céljaira használhatja fel. Az Egyesület gazdálkodása, pártoktól független, azoktól támogatást nem kaphat és azoknak nem nyújthat. 17. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti így különösen a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a vezetőség az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást illetve a jogszabályokban meghatározott egyéb okiratot készít. 18. A tisztségviselők, vezetőségi tagok, és az egyesület tagjai az egyesületi célok érdekében végzett tevékenységükért anyagi juttatásban is részesülhetnek amennyiben a vezetőség erről előzetesen döntést hoz (ha ez munkaviszony keretében működik, akkor a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja). Az anyagi juttatások nem veszélyeztethetik az egyesület gazdálkodását, rövid, és hosszú távú céljait, közhasznú tevékenységét. 1.) Az Egyesület szervei: - közgyűlés - vezetőség II. fejezet Az Egyesület szervezete 2.) Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. 2.1) Az ülések gyakorisága, összehívásának rendje, napirendjének közlése nyilvánossága 4
A közgyűlés évente köteles összegyűlni. A közgyűlést az elnök hívja össze. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede - az ok és a cél megjelölésével - kéri. A közgyűlés előtt legalább 1 héttel az egyesület tagjai levélben értesítést kapnak a közgyűlés időpontjáról, helyéről, napirendjéről. A közgyűlésről szóló értesítő a közgyűlés előtt 1 héttel kifüggesztésre kerül az Egyesület nyilvános hirdető táblájára. Az értesítőben szerepel: a közgyűlés időpontja helye, napirendje, valamint a nyilvánosságra vonatkozó tájékoztatás. A tagokon kívül bárki részt vehet az Egyesület közgyűlésén, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, és nem javasolhat tisztségviselőt. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet mindenki megtekinthet. A jegyzőkönyvet a közgyűlésen felkért jegyzőkönyvvezető készíti. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a közgyűlés helyét, idejét, az előterjesztések, javaslatok, felszólalások lényegét, szavazásra feltett kérdéseket, szavazatok számát, a döntéseket. A jegyzőkönyvet aláírja a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyv hitelesítője és az elnök. 2.2) A közgyűlés határozatképessége, határozathozatala A közgyűlés határozatképes, ha azon szavazati joggal rendelkező tagok fele + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés 30 napon belül történő, másodszori összehívása során az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, ha erre, a napirend mellett az eredeti meghívó kitér. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivétel ahol a jelen alapszabály más arányt állapít meg. 2.3) A közgyűlés hatásköre - az Alapszabály megállapítása és módosítása - a közgyűlés hatáskörébe tartozik a vezetőség megválasztása és visszahívása. - a közgyűlés választja meg az öt-tíz tagú, jelenleg 8 tagú vezetőséget. Az egyesület elnökét, titkárát és a további vezetőségi tagokat. - az Egyesület évi pénzügyi beszámolóját a vezetőség által felkért gazdasági szakember jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti. - az Egyesület elnöke a szervezet költségvetését jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti - az éves közhasznúsági jelentést a vezetőség a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra - dönt a tiszteletbeli tag megválasztásáról - szükség esetén dönt az Egyesület feloszlatásáról, vagy más egyesülettel történő egyesülésről. 3.) Az Egyesület vezetősége Az Egyesület vezetőségét a közgyűlés választja 3 éves időtartamra, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. Az Egyesület ügyintéző szerve a vezetőség. 5
A vezetőség hatáskörébe tartozik a két közgyűlés közötti összes egyesületi ügy, kivéve azt, amelyik a közgyűlésre tartozik. A vezetőség negyedévente ülésezik, szükség esetén gyakrabban is. A vezetőségi ülés előtt 1 héttel kifüggesztésre kerül az Egyesület nyilvános hirdető táblájára: az ülés helye, ideje, napirendje. Az ülés akkor határozatképes, ha azon vezetőségi tagok legalább 50 %+1 fő van jelen. A vezetőség a döntéseket szótöbbséggel hozza, amennyiben egy kérdésben szavazat egyezőség alakulna ki, a vezetőség tagjai ismételten szavazásra teszik fel e kérdést, mind addig, míg szótöbbséges határozat nem születik az adott ülésen. A határozatképességét a (levezető) elnök az ülés megnyitásakor, de legkésőbb az első döntés meghozatala előtt megállapítja. A szavazás kézfeltartással történik. Minden vezetőségi tagnak 1 szavazata van. A vezetőségi ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet egy vezetőségi tag vezeti és a (levezető) elnök, valamint a jegyzőkönyv hitelesítője írja alá. A jegyzőkönyvben szerepelnie kell: hely, időpont, jelenlévők neve, szavazásra feltett kérdések, előterjesztések, javaslatok, felszólalások lényege, határozatok szövege. A jegyzőkönyvről nyilvántartást kell vezetni, amiben szerepelnie kell: a jegyzőkönyv száma, kelte és a döntések tárgya. A mindenkit érintő döntések és határozatok a vezetőségi ülést követő 10 napon belül az Egyesület nyilvános hirdetőtáblájára kifüggesztésre kerülnek. A nem közérdekű egyéb kérdések az Egyesület faliújságjára kerülnek kifüggesztésre. A vezetőség évente közhasznúsági jelentést készít. A vezetőség egyes feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes jellegű munkabizottságokat hozhat létre. Tisztségviselők: Elnök, a titkár és a vezetőségi tagok alkotják az Egyesület vezetőségét, mint az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervét. A vezetőség tagjai a vonatkozó jogszabályok szerint vezető tisztségviselők. Az elnök: Az egyesület vezetője. Képviseli az Egyesületet. Meghatározza az Egyesület működésének fő irányait a vezetőség bevonásával. Az Egyesület tevékenységét figyelemmel kíséri és ellenőrzi. Az éves költségvetést a közgyűlés elé terjeszti. Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a titkár, ha ő is akadályoztatva van, akkor az elnök által megbízott elnökségi tag, illetve tisztségviselő képviseli. A titkár: Helyettesíti a távollévő elnököt. Két közgyűlés között szervezi a jóváhagyott egyesületi munkaprogram végrehajtását. Felügyel az Egyesület törvényes és alapszabály szerinti működésére. Vezetőségi tagok: A vezetőség tagja rendszeresen és tevékenyen részt vesz: - az egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában - a határozatok előkészítésében és meghozatalában - a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtásában és annak ellenőrzésében Jogosult és köteles az Egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit a vezetőség elé 6
terjeszteni. Felelős a vezetőség határozatáért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta és azt maradandóan kinyilvánította. Összeférhetetlenségi szabályok: Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének, azaz a vezetőségnek tagja az lehet, a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és c) aki ca) magyar állampolgár, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az Egyesület közgyűlése, valamint a vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. Az Egyesület vagy más közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A vezető tisztségviselők megbízatása a tisztség elfogadásával jön létre. A tisztségviselők megbízatása a tisztség elfogadásától számított 3 évre szól. A tisztségviselők újraválaszthatóak. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: a) annak időtartama lejártával, b) lemondással, c) elhalálozással, d) visszahívással. A tisztségviselőt a Közgyűlés visszahívhatja, ha 7
ha olyan magatartást tanúsít, amely alapján a tisztség betöltésére érdemtelenné válik ha olyan a magatartást tanúsít, amely miatt a Közgyűlés tisztségviselővel szemben megalapozottan elveszti bizalmát, ha szándékosan megsérti a jogszabályi előírásokat, a Közgyűlés határozatait vagy az Egyesület belső szabályozóiban foglaltakat, ha megalapozottan megállapítható, hogy a tisztségviselő feladatait és kötelezettségeit nem az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján teljesíti. az Egyesület céljainak elérését veszélyezteti, illetve azzal ellentétes magatartást fejt ki; akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt vagy a közügyek gyakorlásától eltiltott. A visszahívás lehetőségének gyakorlása nem irányulhat és nem eredményezhet joggal való visszaélés megállapítására alapot adó helyzetet. A visszahívás lehetőségének gyakorlása során a visszahívással érintett tisztségviselőnek biztosítani kell a védekezés jogát, továbbá tiszteletben kell tartani alapvető jogait, így különösen de nem kizárólag az emberi méltósághoz való jogot. A vezető tisztségviselő tisztségéről írásban bármikor lemondhat. III. fejezet A tagsági viszony Az Egyesület tagsága a rendes tagokból és különleges jogállású: pártoló, illetőleg tiszteletbeli tagokból áll. Az Elnök a tagokról naprakész Tagjegyzéket vezet, amely nyilvántartás tartalmazza a tag nevét, lakcímét (amennyiben eltérő, postai címét), anyja nevét, a tagsági jogviszony kezdő időpontját és azt, hogy az Egyesület rendes vagy pártoló, illetőleg tiszteletbeli tagja. Az Egyesület rendes tagja : lehet minden magyar állampolgár, aki egyetért az Egyesület céljaival, az egyesületi Alapszabályban foglaltakkal, és akit az Egyesület tagjai közé felvesz belépési nyilatkozata, valamint a mindenkori vezetőség jóváhagyása alapján. Az egyesületi tagnak joga részt venni az Egyesület munkájában, előmozdítani céljait, élvezni azon kedvezményeket, melyeket az Egyesület tagjai részére nyújtani tud. Jogosult a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, választhat, és bármely tisztségre választható, ha nagykorú. Javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal, felszólalással és fellebbezéssel élhet. A rendes tag kötelessége: az Egyesület tevékenységének elősegítése, céljainak támogatása, az Alapszabály tiszteletben tartása és a vezetőség által meghatározott tagdíj fizetése. Az Egyesület a különleges jogállású tagok helyzetét a Ptk. 62. (4) bekezdése szerint szabályozza. 8
Pártoló tagja lehet Egyesületünknek az a magyar vagy külföldi, magán vagy jogi személy, aki vagyoni hozzájárulást fizet és adományaival, vagy munkájával segíti az Egyesület céljainak megvalósítását, de rendes tagként abban nem vesz részt. Tiszteletbeli taggá az Egyesület közgyűlése olyan magyar vagy külföldi személyt választhat, aki az egyesületi célok megvalósításában, a jóga értékeinek ápolásában kiemelkedő eredményeket ért el. A tiszteletbeli tagot a Vezetőség javaslata alapján - az Egyesület Közgyűlése szótöbbségel választja meg. A különleges jogállású tagok (pártoló tag, tiszteletbeli tag) az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv az Egyesület pártoló tagja nem lehet. Bárki részt vehet az Egyesület által szervezett programokon, előadásokon, függetlenül attól, hogy tagja-e az egyesületnek vagy nem. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával (jogutód nélküli megszűnésével), kilépésével vagy kizárással, illetőleg az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével. Az egyesületi tagság megszűnésének napja: a) a halál vagy jogutód nélküli megszűnés napja, b) kilépés esetén az erről való írásos nyilatkozat Egyesület általi kézhezvételének napja, c) kizárás esetén a kizárást tartalmazó döntés meghozatalának napja. A belépési illetve a kilépési szándékot írásban kell közölni az Egyesület Elnökével. A rendes és pártoló tagok tekintetében a belépési szándékról az Elnök a vezetőség felé előterjesztést készít, majd a tagfelvételről a soron következő vezetőségi ülésen születik döntés a jelenlévő vezetőségi tagok egyszerű többségével. A döntésről a belépni szándékozót írásban értesíti a vezetőség. A tiszteletbeli tag felett belépés, kilépés és egyéb jogállási kérdésekben a közgyűlés dönt egyszerű szótöbbséggel. A vezetőség egyhangú határozatával kizárhatja az Egyesületnek azt a rendes vagy pártoló tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, így különösen azt a rendes tagot, aki tagdíj-fizetési kötelezettségét, míg azt a különleges jogállású tagot, aki vállalt vagyoni hozzájárulását határidőben nem teljesíti, és fizetési, illetőleg hozzájárulási kötelezettségének az Elnökség írásbeli fizetési felszólításában foglalt 15 napos határidőn belül sem tesz eleget, illetve azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt vagy a közügyek gyakorlásától eltiltott, vagy aki az Egyesület céljaival ellentétes magatartást fejt ki. A rendes vagy pártoló tagot az eljárás (kizárási eljárás) megindításáról írásban, igazolható módon értesíteni kell és a vezetőségi ülésre kifejezetten meg kell hívni úgy, hogy meghívó elküldése és a vezetőségi ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A meghívónak vagy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a kizárás jogkövetkezményeire való figyelmeztetést, valamint a jogszabályban és az Alapszabályban biztosított jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó kioktatást. A vezetőségi ülésen lehetőséget kell számára biztosítani álláspontjának írásbeli vagy 9
szóbeli előadására, arra, hogy a védekezéséhez szükséges bizonyítékokat az eljárás során feltárhassa, és érdemi védekezést terjeszthessen elő, továbbá erre irányuló kérése esetén biztosítani kell részére, hogy az általa meghatalmazott jogi képviselő is tárgyalási joggal a vezetőségi ülésen jelen lehessen. A vezetőség a rendes vagy pártoló tag kizárásáról egyhangú határozattal dönt. A rendes vagy pártoló tag a vezetőség határozata ellen a kihirdetéstől, illetve amennyiben a vezetőségi ülésen nem vett részt, a vezetőség határozatának kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közgyűléshez címzett kérelmében jogorvoslattal élhet. A Közgyűlés a jogorvoslattal megtámadott vezetőségi határozat tárgyában a jogorvoslati kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles dönteni. A vezetőségi határozat felülvizsgálata kérdésében a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A közgyűlés határozatát a kizárt tag a tudomására jutástól számított 30 napon a Ptk. 62. (6) bekezdésére tekintettel belül bíróság előtt megtámadhatja. Amennyiben a kizárás oka a tagdíj vagy vállalt vagyoni hozzájárulás meg nem fizetése, akkor a vezetőség ennek észlelését követően intézkedik arról, hogy az érintett tag írásban (tértivevényes levélben), a jogkövetkezményekre való tájékoztatással együtt, 15 napos határidő tűzésével felhívásra kerüljön a tagdíj megfizetésére, illetőleg a vagyoni hozzájárulás teljesítésére. Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. Az Egyesület megszűnik, ha: IV. fejezet Az Egyesület megszűnése a) feloszlását a legfőbb szerve, a közgyűlés a jelenlévők 4/5 -ével kimondja b) más egyesülettel való egyesülését a legfőbb szerve, a közgyűlés a jelenlévők 4/5 -ével kimondja c) az arra jogszabály szerint jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszünteti, vagy megszűnését jogszerűen, jogerősen megállapítja. Az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor az egyesület minden vagyonát egy másik - a Közgyűlés által megjelölt - nonprofit Jóga a Mindennapi Életben egyesület részére hagyományozza. V. fejezet Ügyviteli szabályok Az Egyesület nevében aláírásra jogosultak: Az elnök a Ptk. 29. (3.) bekezdése alapján önállóan ír alá. Titkár és a vezetőség bármely tagja együttesen írnak alá, úgy hogy legalább kettőjük aláírása szükséges az érvényességhez. Az aláírásokat az Egyesület aláírási mintajegyzéken rögzíti, az illető által használható bélyegzőlenyomattal együtt. 10
Az Egyesület folyószámlájáról az elnök önállóan, a titkár, illetve a vezetőség által választott más személy úgy rendelkezhet, hogy legalább kettőjük aláírása szükséges az érvényességhez. A kiadott bélyegzők használatáért a jogosultak tartoznak felelősséggel. VI. fejezet Az Egyesület szervezeti és működési szabályzata Az Egyesület működését, a vezetőség, a tisztségviselők, a bizottságok szervezetét feladatát és működését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályzott alapvető kérdéseket a vezetőség szervezeti és működési szabályzatban határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat nem állhat ellentétben az Egyesület alapszabályával. Egyéb rendelkezések Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2011. évi CLXXV. és a 2011. évi CLXXXI. törvények és a Ptk. vonatkozó előírásai az irányadóak. Az Egyesület 2013. december 20.-án tartott közgyűlésén jelen Alapszabály módosításait a korábbi alapszabállyal egységes szerkezetbe szerkesztve elfogadta, érvényesnek tekinti és felkéri az Egyesület elnökét, hogy a módosított Alapszabály nyilvántartásba vételét a Budapest Környéki Törvényszéken intézze el. Érd, 2013. december 20. Szakács József Károly elnök Záradék: Alulírott, mint az Egyesület elnöke a jelen okirat aláírásával kijelentem és a 2011. évi CLXXXI. törvény 38. (2) bekezdése értelmében igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetű Alapszabály szövege megfelel az Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Érd, 2013. december 20. Szakács József Károly elnök 11