AZ ALTERNATÍV VITARENDEZÉS (AVR) HELYZETE MAGYARORSZÁGON Dr. Rácz Zoltán PhD, docens Miskolci Egyetem 1. AZ AVR FOGALMA, ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI 1.1. Az alternatív vitamegoldás fogalma általában Az alternatív vitamegoldási rendszer legáltalánosabban elfogadott meghatározása Magyarországon, miszerint ez olyan eljárások összessége, amelyek alternatívát jelentenek a bíróság előtti peres eljárás és a választott bíráskodás sokszor lassúnak, rugalmatlannak és költségesnek tartott döntéshozó természetű procedúráival szemben. Ez általában egy pártatlan harmadik személy részvételét jelenti az ügyben, aki segítséget nyújt abban, hogy a vitában állók könnyebben találjanak megoldást. [1] A téma szakirodalma megfogalmazza az alternatív vitarendezés előnyeit és hátrányait a hagyományos peres eljárással szemben. Az alábbiakban röviden ismertetjük a pozitívumokat és a negatívumokat. 1.2. Az alternatív vitamegoldás előnyei Az AVR legtöbbet említett előnyei a peres eljáráshoz képest a következők: - az AVR lényegesen rövidebb idő alatt lefolytatható, mint a hagyományos peres eljárás, - az AVR sokkal kisebb költségeket jelent a résztvevők számára a peres eljáráshoz képest, - az ügy feletti rendelkezés a felek kezében marad (önkéntesség), - az AVR eljárásokban érvényesül a kreativitás, - az AVR alapvetően bizalmi jellegű eljárás, - az AVR (eredményessége esetén) a győztes-győztes (win-win) típusú eredménnyel zárul, - nagyobb az esélye az AVR eljárásban az önkéntes jogkövetésnek, - az AVR rugalmasan illeszkedik a felek igényeihez. [2] 1.3. Az alternatív vitamegoldás hátrányai Az alábbiakban az AVR meglevő hátrányait foglaljuk össze: - az önkéntesség következtében nincs garancia az eljárás befejezésére, - az AVR esetében többnyire kizárják a nyilvánosságot, amely hátráltathatja az AVR eredményes befejezését, - az AVR nem alkalmazható minden esetben. [3]
2. AZ AVR FAJTÁI Szerte a világban számos módszert ismernek az alternatív vitarendezés lefolytatására, jelen tanulmány keretei között a legismertebb és a gyakorlatban leginkább alkalmazott fajtáit vázoljuk. Az első ilyen eljárás a vitában érintett felek által egymás között, külső személy vagy szerv bevonása nélkül lefolytatott egyeztetés. Léteznek olyan álláspontok, amelyek ezen eljáráson belül is differenciálnak, és különválasztják a tanácskozást (consultation), valamint a tárgyalásokat (negotiation). Az első alatt azt értik, amikor az egyik fél hajlandóságot mutat arra, hogy egy adott kérdésben megkeresve a másik felet (vagy képviselőiket), kikérje tanácsukat és véleményüket, a döntés jogát fenntartva magának. A tárgyalások esetében viszont a felek egyezség elérésére irányuló közös törekvéseiről van szó, amelyeknek tárgya gyakorlatilag az együttes döntéshozatal egy mindkét fél számára elfogadható megállapodás megkötése érdekében. A többi eljárás közös jellemzője, hogy a felek vagy az előzőben említett egyeztetést követően, vagy annak lefolytatása (illetve megkísérlése) nélkül egy harmadik, rajtuk kívül álló felet vonnak be a vita megnyugtató rendezése érdekében. Némely esetben pedig ez nem a vitázók választásának kérdése, hanem valamely, szintén rajtuk kívül álló szerv vagy személy döntése, más esetekben pedig jogszabály kényszerítő ereje folytán kötelező; esetleg már a vitát megelőzően, annak felmerüléséről nem is tudva, valamikor korábban megegyeztek abban, miszerint közös megállapodás hiányában alávetik magukat a harmadik fél döntésének. Ezek az eljárások az alábbiak: - békéltetés (conciliation) - közvetítés (mediation) - tényfeltárás (fact-finding) - döntőbíráskodás (arbitration) - bírósági eljárás - egyéb eljárások. [4] 3. AZ AVR EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTERE Az Európai Unióban több száz alternatív vitarendezési mechanizmus létezik. Az alábbiakban tényszerűen vázoljuk az eddig elfogadott, a témával kapcsolatos jogszabályokat: 1. Zöld Könyv a konfliktusmegoldás alternatív módjairól a polgári és a kereskedelmi jog területén (Green Paper on alternative dispute resolution in civil and commercial law) 2. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottság Ajánlása a polgári ügyekben alkalmazott mediációról (Council of Europe Committee of Ministers Recommendation Rec(2002)10 of the Committee of Ministers to member States on mediation in civil matters) 3. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottság R (99) 19 számú Ajánlása a büntető ügyekben alkalmazott mediációról (Council of Europe Committee of Ministers Recommendation No. R (99) 19 recommendation No. R (99) 19 of the Committee of Ministers to member States concerning mediation in penal matters)
4. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottság R (198) 1 számú Ajánlása a családi mediációról (Council of Europe Committee of Ministers Recommendation No. R (98) 1 of the Committee of Ministers to member States on family mediation) 5. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottság ajánlása a közigazgatási szervek és magánszemélyek közötti peres eljárások alternatíváiról (Council of Europe Committee of Ministers Recommendation Rec(2001)9 on alternatives to litigation between administrative authorities and private parties) 6. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK Irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól az irányelv szabályait kötelezően a határon átnyúló vitákban kell alkalmazni, azonban meghatároz olyan fogalmi kereteket, alapelveket, szakmai szabályokat, melyektől praktikusan nem térhet el más területre irányuló mediációs szabályozás sem. 7. Végezetül elfogadásra kerültek az alábbi jogszabályok: az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv: AVR irányelv), és az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési rendelet: OVR rendelet), melyek 2013. június 18-án jelentek meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 2013. július 8-ától lépnek hatályba az új jogszabályok, amelyek immár európai uniós szinten rögzítik a békéltető testületek működésének jogi kereteit, ezzel együtt új követelményeket állapítanak meg a testületekre és a kereskedőkre vonatkozóan. Online vásárlással kapcsolatos belföldi vagy határon átnyúló ügyek esetén az interneten bárki által ingyenesen elérhető honlap (OVR-platform) segíti majd az egyezségek elérését, miközben az eljárás végig a világhálón zajlik. A vonatkozó új irányelv rendelkezéseit 2015. július 9-ig kell legkésőbb átültetniük a tagállamoknak nemzeti jogukba, míg az online vitarendezésről szóló rendelet legtöbb előírása 2016. január 9-étől alkalmazandó. [5] 4. AZ AVR ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ LEGFŐBB MAGYAR JOGSZABÁLYOK A rendszerváltás óta Magyarországon az alternatív vitarendezés különböző fajtáit az alábbi legfőbb jogszabályok rendezték. Az alábbi elemzés nem kronológiai sorrendet tartalmaz, hanem a jelen tanulmány elején felsorolt vitarendezési fajták szerinti bontásban, azon belül is az élet különböző területeinek megfelelő rendszerezés szerinti feldolgozást.
4.1. Közvetítés 4.1.1. Polgári jogi jogviták: A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. tv. (Kvtv.) E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza. A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja összhangban az 1. (1) bekezdésében foglaltakkal a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, a 24. (1) bekezdése szerinti, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről. A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják. A közvetítői eljárás befejeződik: a) a megállapodás aláírásának napjával, b) azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti, c) azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy d) a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el. 4.1.2. Büntetőügyek A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 36. (1) bekezdése értelmében: Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette (tevékeny megbánás). A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. (Be.): Az ügyész feladatai között említi meg a törvény a 28. (7) bekezdésében, hogy magánvád, és pótmagánvád esetét kivéve dönt a vádemelés mellett a közvetítői eljárásról is. A 32. (6) bekezdése
alapján az ügyész dönt közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő kizárást megtagadó határozat elleni panaszról. 2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő írásbeli megállapodás jöjjön létre. [6] A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között a terhelt tevékeny megbánását megalapozó megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel pályázat útján közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le. A közvetítői eljárás: a) az ügyésznek az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott határozatával (Be. 221/A. (3) bek.), vagy b) a bíróságnak a büntetőeljárást a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott felfüggesztő végzésével (Be. 266. (3) bek. c) pont) indul meg. A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk. A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. 4.1.3. Munkaügyi viták: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 291-293.. A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet a közöttük felmerült viták feloldására egyeztető bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakíthat. Az üzemi megállapodás vagy a kollektív szerződés állandó bizottság megalakításáról is rendelkezhet. A bizottság a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet által azonos számban delegált tagból és független elnökből áll. Az elnök köteles a két fél által delegált tagokkal folyamatosan konzultálni, a tagok álláspontját, az egyeztetés eredményét az egyeztetés befejezésekor írásban összefoglalni. A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet előzetesen írásban megállapodhatnak, hogy a bizottság döntésének magukat alávetik. Ebben az esetben a bizottság határozata kötelező. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az mt. 236. (4) bekezdésében és a 263. -ban foglaltakkal kapcsolatban felmerült vitában döntőbíró dönt. Döntése a felekre kötelező. A felek megállapodásának hiányában a döntőbírót a felek jelöltjei közül sorsolással kell kiválasztani. A jelenleg
hatályos mt. szabályozása visszalépés az 1992. évi XXII. tv. szabályozásához képest, mert megszüntette törvényi szinten a közvetítésre vonatkozó szabályozást. [7] A munkaügyi érdekvitákban nem kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel 1996 óta a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) jár el. [8] A Szolgálat az eltelt közel húsz év alatt számtalan közvetítői és döntőbírói eljárásban vett részt, illetve sikeres tanácsadást folytatott le. 4.1.4. Egészségügy Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 34. -a: (1) A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény. A közvetítői eljárás célja az egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése. A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató (a továbbiakban: felek). [9] A felek a tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) által vezetett közvetítői névjegyzékből (a továbbiakban: névjegyzék) jelölik ki. A tanács egyik tagját a jogász, másik tagját más felsőfokú végzettséggel rendelkező közvetítők közül jelölik ki a felek. Ha a felek a közvetítő személyében nem tudnak megállapodni, mindkét fél jelöltje tagja lesz a tanácsnak. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a tanács eljárását egy közvetítő folytassa le. A közvetítői eljárás megindulása esetén a szolgáltató értesíti az eljárásról azt a biztosítót, akivel felelősségbiztosítást kötött (a továbbiakban: biztosító) és a biztosító nevéről és székhelyéről tájékoztatja a kamarát. A tanács üléseire a biztosítót is meg kell hívni, és részére észrevételezési jogot kell biztosítani. A felek által megkötött egyezséget a tanács írásba foglalja, azt a tanács tagjai és a felek is aláírják. Az egyezség a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, vagy részben tudomásul vette. 4.1.5. Oktatás - A nemzeti közoktatásról szóló 2011. évi CXC. tv. - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. 4.1.6. Családjog A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 132. (6) bekezdése szerint A gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartás szabályozása vagy annak végrehajtása iránti eljárásban felmerülő konfliktus megoldására a gyámhivatal kezdeményezheti a konfliktusnak közvetítői (mediációs) eljárás keretében történő rendezését.
4.1.7. Hatósági közvetítés (közigazgatási jog) A hatósági közvetítő működését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályozza az alábbiak szerint: 32. (6) Hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az ügyfelek számára és a hatósági közvetítés várható időtartamára tekintettel, egy alkalommal legfeljebb hat hónapra elrendelheti az eljárás felfüggesztését. A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. A hatósági közvetítő a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről, b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról, c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak, d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket. 4.1.8. Bírósági közvetítés: 2002. évi LV. tv. 38/A.-38/B.. Bírósági közvetítői tevékenységet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően kijelölt bírósági titkár, bíró és rendelkezési állományba helyezett bíró végezhet. A peres vagy nemperes bírósági eljárás felei a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál terjeszthetik elő. A bíróság a bírósági közvetítőként eljáró bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az eljárásban történő képviselet lehetőségéről 8 napon belül tájékoztatja a feleket. Magyarországon a bírósági közvetítésnek ún. Nyitott Bíróság program adott lendületet. 2013-ban húsz bírósági közvetítő, tizenhat törvényszék területén négyszáznegyven bírósági közvetítői eljárást folytatott le, amelyben kettőszázötven megállapodás született. [10] 4.2. Békéltetés 4.2.1. Pénzügyi békéltetés: 2013. évi CXXXIX. tv. a Magyar Nemzeti Bankról, 96-130. a Pénzügyi Békéltető Testületekről 4.2.3. Fogyasztóvédelem: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a
szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban. A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület. 4.3. Választottbíráskodás 4.3.1. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4.3.2. A sportról szóló 2004. évi I. tv. 47. a Sport Állandó Választottbíróság 5. ÖSSZEGZÉS Magyarországon az alternatív vitarendezésre vonatkozó jogi szabályozás rendkívül kiterjedt, a tényleges gyakorlati alkalmazása viszont csekélynek mondható. IRODALOMJEGYZÉK [1] RÚZS, M. K.: Mediáció a munkajogban. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2007. 17. old. [2] HAJDÚ, J. RÚZS, M. K.: Az alternatív vitamegoldás rendszerének általános jellemzői, különös tekintettel a munkaügyi vitákra. In: A munkajog és a polgári jog kodifikációs és funkcionális összefüggései. Tanulmánykötet. Miskolc, Novotni Kiadó, 2001. 360. old. [3] HAJDÚ, J. RÚZS, M. K.: i.m. 365. old. [4] RÁCZ, Z.: A munkajogi viták megoldásának rendszereljárási szempontból, különös tekintettel az érdekvitákra. Kézirat. Miskolc, 2003. 16-17. old. [5] Szigorodó uniós előírások a békéltető testületekre és a kereskedőkre vonatkozóan. Budapesti Békéltető Testület. www.bekeltet.bkik.hu/container/container_attachments/download/332 (osszefoglalo_avr-ovr.pdf, letöltve: 2015.01.20.) [6] SÁRINÉ, S. Á. (szerk.): Mediáció. Közvetítői eljárások. Budapest, HVG-Orac, 2012. 123. old. [7] RÁCZ, Z.: Az új mt. és a munkajogi átmeneti törvény kollektív munkajogot érintő rendelkezéseiről. In: Sectio Juridica et Politica. Tomus XXXI. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Miskolc University Press, 2013. [8] SÁRINÉ, S. Á.: i.m. 401. old. [9] SÁRINÉ, S. Á.: i.m. 250. old. [10] Alternatív vitarendezés a bíróságokon Minden nagyobb járásbíróságon kiépül a közvetítői rendszer az év végéig. http://www.jogiforum.hu/hirek/32820 (letöltve: 2015.01.20.)