A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet
Vázlat Kutatás célja Sárrét kutatása Mintavétel Kutatási eredmények Korábbi eredményekkel való összehasonlítás Összegzés Köszönetnyilvánítás
Kutatás célja Fejér megyei Sárrét vegetációtörténeti viszonyainak feltárása pollenanalízis módszerével Következtetés Sárrét fejlődéstörténetére A kapott eredmények összehasonlítása más kutatási adatokkal A terület további vizsgálata
Sárrét kutatása Elhelyezkedés Területe 120km² Geológiai múltja: A medence süllyedése egyidőben zajlott a Bakony-hegység kiemelkedésével (késő-kora, középsőpleisztocén) Tóvá alakulás az óholocénben (Ős-Duna, Ős-Sárvíz, Gaja és Séd patak) Tőzeg képződés, mocsarasodás az újholocénben Forrás: http://magyarorszag.terkepek.net/veszprem/index.html Forrás: http://maps.google.com/ Forrás: BENKÓ ZS. et al.
Mintavétel Mintavételi hely kiválasztása Fúrás: orosz-fejes kézi fúró Tárolás: 4 C-on Feltárás: 10 cm-enkénti mintavétel, általánosan elfogadott acetolízises módszer alapján (Berglund-Ralska- Jasiewiczowa 1986) Analízis: mozgó preparátumok mikroszkópos elemzése, 500 feletti pollen leszámolása Forrás: http://maps.google.com/
Kutatási eredmények
Kutatási eredmények 80 % Pinus 12 % Betula 18 % Poaceae Pinus sylvestris erdei fenyő < 25 %: lokális előfordulás, 50 %: fajdominancia Betula nyír > 10 %: lokális előfordulás, > 40 %: dominancia
Kutatási eredmények 60 % Pinus 20 % Betula 10 % Corylus Pinus sylvestris erdei fenyő < 25 %: lokális előfordulás, 50 %: fajdominancia Betula nyír > 10 %: lokális előfordulás, > 40 %: dominancia
Kutatási eredmények 50 % Corylus 18 % Quercus 10 % Pinus 9 % Ulmus 8 % Poaceae 5 % Tilia Pinus sylvestris erdei fenyő < 25 %: regionális előfordulás, 50 %: faj dominancia Corylus avellana - közönséges mogyoró < 2 %: lokális előfordulás, > 25 %: domináns faj
Kutatási eredmények 40 % Corylus 30 % Quercus 12 % Poaceae 6 %Artemisia 3 % Pinus 2 % Fagus Corylus avellana közönséges mogyoró < 2 %: lokális előfordulás, > 25 %: domináns Quercus tölgy < 2 %: lokális előfordulás, > 10 %: jelentős szerep Poaceae fűfélék > 25 %: erdőtlen terület Fagus sylvatica bükk 2 %: szórványos előfordulás, > 5 %: jelentős szerep
Kutatási eredmények 32 % Quercus 25 % Corylus 20 % Poaceae 10 % Ulmus 7 % Artemisia 3 % Fagus 3 % Pinus Corylus avellana közönséges mogyoró < 2 %: lokális előfordulás, > 25 %: domináns Quercus - tölgy < 2 %: lokális előfordulás, > 10 %: jelentős szerep Poaceae fűfélék > 25 %: erdőtlen terület
Korábbi eredményekkel való összehasonlítás Sárkeszi-I. (Juhász I. 2007) Sárrét-III.
Korábbi eredményekkel való összehasonlítás Bronzkor 2580-2260 cal BC Rézkor / Bronzkor 2980-2580 cal BC Rézkor 4350-3800 cal BC Neolitikum 4950-4540 cal BC 10000-9150 cal BC 10000-9850 cal BC Paleolitikum Sárkeszi-I. (Juhász I. 2007) Sárrét-III.
Korábbi eredményekkel való összehasonlítás
Összegzés Sárrét-III. fúrás pollenanalitikai vizsgálatai alapján rekonstruálni lehet a vegetáció történetét a Paleolitikumtól a Bronzkorig Jól párhuzamosíthatók más Sárréten végzett fúrások pollenanalitikai adataival A jövőben további kutatások elvégzése a területen
Köszönetnyilvánítás Dr. Medzihradszy Zsófia Dr. Horváth Erzsébet ELTE Őslénytani Tanszék Hantken Miksa Alapítvány Magyar Balázs
Válasz az opponens kérdéseire 1.A 21. ábrán az átlagos északi áreahatár kétszeri hirtelen megugrását a 440-410 cmes mélységben hirtelen melegedéssel magyarázza. Az átlagos északi áreahatár magas értéke hidegtűrő, alacsony értéke magasabb hőmérsékleti igényű fajok számosabb előfordulására enged következtetni, ha nem tévedek. Ebben az esetben a változó értékének hirtelen megugrása éppen lehűlésre, nem melegedésre utal. Hogyan magyarázható ez? Válasz: A 440 és 410 között látható két hidegkiugrás, hülésre utal, vagy mintavételi hiba következménye is lehet. A hirtelen felmelegedés egy lépcsőszerű jelenség a 380-350 cm-es mélységben.
Válasz az opponens kérdéseire 2) Történt-e vizsgálat a Sárrét III fúrás (vagy a korábbiak) esetében a fitolit szemcsékre? Milyen információ származott, ill. várható ezekből? Válasz: Sajnos sem Sárrét-III. fúrás, sem pedig a korábbi fúrások alkalmával nem vizsgálták a mintákat fitolit szemcsékre. A fitolitok a növények szöveteiből származó kovaszemcse, amelyenek anyaga nagyrészt hidratált kvarc. Használhatóak környezetrekonstrukciós és régészeti munkák során is.