TÁRSULATI ÜGYEK. Stev. m int növény egyesület tagja*

A n ö v é n y t a n i s z a k o s z t á l y á p rilis 1 3 -ik á n ta r to tt ü lé s é n TÁRSULATI ÜGYEK. 1 8 9 8. év i I. C s ap o d i Istv án e lő a d á s t tamr t e ly s z ű k e b b k ö rű b iz o tts á g az e lő a d ó je le n t>a színek m agyar nevei*-rő l. A n ö v é n y v ilá g lé té b e n á lla p o d n é k m e g v é g le g e s e n a n y o m ta r k a s z ín p o m p á ja n e m c s a k a la ik u s t g y ö n y ö r k ö d te ti, h a n e m a n ö v é n y tu d ó s m in t fo n to s b é ly e g e k e t n é z i a n ö v é n y e k e n ; d e a s z ín e k le ír á s á b a n o ly a n n a g y az in g a d o z á s, h o g y id e je m á r, h o g y e g y s é g e s m e g á lla p o d á s le g y e n e rre n éz v e. C s a p o d i I s tv á n n a g y s z á m ú p a m u t- m o tr in g o n m a g y a rá z ta e l az e lő fo rd u ló s z í n e k e t s m e g n e v e z é s ö k re te lje s m a g y a rs á g ú n e v e k e t a já n lo tt. E g y s z e rs m in d á lta lá n o s e l v e k e t is f e j t e g e t e t t ; íg y k ik e lt az e lle n a n é m e te s s é g e lle n, h o g y égkék*z.t, rozsdavörös-t, k o r o m fe k e te m o n d a n a k égszínkék, rozsda- színvörös, koromszínfekete h e ly e tt. R á m u ta to tt a m a g y a r n y e lv a z o n s a já ts á g á ra, h o g y a vörös s z ín e n k iv ü l pirosat is i s m e r ; ez t a k in c s e t jó l le h e t é r té k e s íte n i, h a vörös-nék c s a k az ig a z i v ö rö s e t, v a g y s á rg á s v ö rö s e t n e v e z z ü k, piros-nsik a b ib o rt, ró z s a s z ín t, s z ó v a l a k é k e s sz ín e z e tű v ö rö s e t. N e m k e v é s b b é fo n to s a kék és ibolyaszín sz ig o rú m e g k ü lö n b ö z te té s e. S ta u b M óricz k ife jti, h o g y a s z ín á r n y a la to k h e ly e s m e g k ü lö n b ö z te té s é t ú ja b b a n b io ló g ia i s z e m p o n tb ó l is t ö b b fig y e le m re m é l t a t j á k ; a m ű k ö d é s b e n le v ő n ö v é n y ta n i m ű s z ó tá r-b iz o tts á g o t a r ra k é ri, h o g y e k é r d é s t k a r o lja fe l és h a s s o n a rr a, h o g y a s z ín je lz é s e k e t ta rta lm a z ó m e g fe le lő tá b la a le e n d ő m ű s z ó tá r b ó l k i n e m a ra d jo n. S im o n k a i L a jos a z t h is z i, h o g y h ó s z ín fe h é r h e ly e tt h ó s z ín, h o lló s z ín fe k e te h e ly e tt h o lló s z ín s tb. ily e n rö v id íte tt a la k b a n is h e ly e s e n és m a g y a ro s a n fejezi k i az ille tő s z ín e k e t. C sap o d i Istv án h o z z á já ru l e rö v id íté s h e z. M á g ó c s y - D i e t z S á n d o r i n d í t v á n y o z z a, h o g y az e lő a d á s n y o m a tta s s é k k i a T e r m é s z e ttu d o m á n y i K ö z lö n y b e n, a m in e k m e g tö rté n te u tá n lé p n e a sz a k o s z tá ly je g y z ő je é rin tk e z é s b e a tö b b i s z a k o s z tá ly o k k a l, ta tá s b a n k ia d a n d ó szín e s tá b la irá n t. A z t h is z i, h o g y a tá b lá t n e m c s a k a m e g je le n e n d ő n ö v é n y ta n i m ű s z ó tá rh o z le h e tn e m e llé k e ln i, h a n e m a S a c c a rd o -fé le» C h ro m o ta x ia «m in tá já ra ö n á lló a n is k i le h e tn e a d n i, an g o l, fra n c z ia és n é m e t n y e lv ű sz ö v e g g e l. A s z a k o s z tá ly e h h e z h o z z á já ru l. 2. B e r n á ts k y J en ő»a Crocus reticulatus Stev. m int növény egyesület tagja* c z ím e n a v e rs e c z i x e ro p h il-n ö v é n y e g y e s ü le t- n e k e g y ik ta g já t m u ta tja b e ; e n ö v é n y n e k m o rfo ló g ia i és fiz io ló g ia i-a n a tó m ia i b é ly e g e it fe jte g e tv e, a te n y é s z e ti és te rje s z k e d é si viszo n y o k a t is m e rte ti. A n ö v é n y f ö ld a la tti szerve g ö m b a la k ú, á lla n d ó n y o m á s e lle n v a n b iz to sítv a és íg y fü g g ő le g e s irá n y b a n ú jh o d ik m e g. L e v e le x e ro p h il, ú g y az e d é n y n y a lá b, m in t a p a r e n c h y m a és b ő rs z ö v e t s z e rk e z e te s z e rin t. A h o l a tö m ö tt g y e p v a la m e ly o k b ó l m e g s z a k a d, o tt a n ö v é n y te ra to ló g ia i- la g e lv á lto z ik, m é g p e d ig h ip e rtró fiá sa n. B e r n á ts k y Jen ő e z u tá n m e g te k in té s c z é ljá b ó l b e m u ta tja a k ö v e tk e z ő m ű v e t : G. R o u y»illustrationes Plantarum Európáé Rariorum «, m e ly a n n y ib ó l is é rd e k e s, h o g y a 8 fa s c ic u lu s -b a n le v ő 2 0 0 fotografi- k u s k é p k ö z ö tt 18 m a g y a r v o n a tk o z á s ú fajn a k a m á s o la ta v a n, k ü lö n ö s e n a Janka e l n e v e z te fa jo k é. A z á l l a t t a n i s z a k o s z t á l y 1 8 9 8. áp rilis 2 - ik á n ta r to tt ü lé s é n M é h e l y L ajos e lő a d á s t ta rt»a békák ivadéknevelésének módjáról«. A tá jé k o z ta tó b e v e z e té s u tá n, ra jz o k és k é s z ítm é n y e k b e m u ta tá s a k a p c s á n rész le te se n tá rg y a lja a k ü lö n b ö z ő b é k a f a jo k iv a d é k - n e v e lé s é n e k v á lto z a to s m ó d o z a ta it. K o n sta * tá lja, h o g y az iv a d é k n e v e lé s re a k ü ls ő k ö rü lm é n y e k k é n y s z e rítő h a tá s a v o lt irá n y ító

b efo ly ássa l. E r r e v a ll, h o g y a tr ó p u s o k a la tt éló fajo k s z o lg á lta tjá k az iv a d é k n e v e lé s le g é rd e k e se b b e s e te it. A c h e m i a - á s v á n y t a n i s z a k o s z t á l y 1898. á p rilis 2 6 - ik á n ta r to tt ü lé s é n 1. K ő n e k F r i g y e s t euchinin-rő l ta rto tt e lő a d á s á b a n b e b iz o n y ítja, h o g y az e u c h i- nin, a c h in in n e k a e th y ls z é n s a v é th e re, n e m o ly b o m lé k o n y v e g y ü le t, m in t a m in ő n e k D r. S z ta n k ay A b a á llito tta. K ő n e k F rigyes v iz sg á la ta i s z e rin t az e u c h in in t m é g a forró víz sem b o n tja el a lk o h o lra, s z é n s a v ra és c h i n in r e ; ső t m é g a s a v a k s az a lk á lifé m - h id ro x id o k sem s z a p p a n o s ítjá k e l k ö n n y e n ; m in é lfo g v a az e u c h in in, m in th o g y a lig v an és zrev e h ető iz e, s n in c se n o ly a n z a v a ró h a tása, m in t a c h in in ta n n á tn a k, a c h in in t a le h e tő le g k e d v e z ő b b a la k b a n ta rta lm a z z a a r r a nézve, h o g y a d a g o lá s a k ö n n y e n tö r té n h e s s é k. 2. F r a n k f u r t e r Á r m i n e lő te rje s z te tte a k ö v e tk e z ő d o k to ri é r t e k e z é s e k e t: a) 3 A chloralhydrát és nátrium reacti- 4/a «, G ö d é n y S ándo r-tó l. b)»az isonitraminok keletkezéséről«, M o sk o v its M ik ló s -tó l. c)»a káliumbromát alkalmazása a térfogatos mennyileges meghatározásoknál«, T e lk essy Ödö n -tő l. A z é l e t t a n i s z a k o s z t á l y 1 8 98. á p r ilis TÁRSULATI ÜGYEK. 3«S 1 9 -ik é n ta r to tt ü lé sé n ez a z t b iz o n y ítja, h o g y a sav at, ille tő le g b á I. S z o n ta g h F é lix»összehason- zist a fe h é rje le k ö tö tte s a b b ó l, h o g y m e n y lító vizsgálatok a normális és diftériás lóvér savó chemiai összetételéről«c z ím e n az o n m e n n y i k ö tő d ö tt le. A m á s ik e ljá rá s a z o n y iv e l v á lto z o tt m e g, k i le h e t sz á m íta n i, h o g y n v iz sg á la to k ró l s z á m o lt b e, m ik e t W e l l mann O szká r-ra l e g y ü tt a z á lla to rv o s i a k a d é m ia é le tta n i in té z e té b e n normális és diftériás sa v ó n v é g e z e tt. E v iz s g á la to k a seru m nucleo-albumintartaimára, a globulinnak az albuminhoz való arányára, a fejérjetartalomra, fa jsú ly ra, fagyáspontcsökkenésre, hamutartalomra és v é g ü l az elektro?nos vezetőképességre v o n a tk o z n a k. E v iz sg á la to k é r te lm é b e n a k é tfé le s e ru m k ö zö tt k ü lö n b s é g je le n k e z e tt a fejérjetartalm at, fő k é p e n a z o n b a n az elektromos vezetőképességet ille tő le g ; le g n a g y o b b v a ló s z ín ű s é g g e l á l líth a tn i, h o g y a d ifté riá s s e ru m f e jé rje ta rta lm a n a g y o b b, m in t a n o rm á lis s e ru m é, s ú g y s z ó lv á n b iz o n y o s, h o g y a v é rs a v ó e le k tro m o s v e z e tő - k é p e s s é g e az im m u n iz á lá s ta r ta m a a la tt csökken. H a ez u tó b b i té n y t m é g to v á b b i v iz sg á la to k is m e g e rő s íte n é k, g y a k o r la ti fo n to s s á g ra is te h e tn e szert, m e rt le h e ts é g e s le n n e, h o g y a s e ru m g y ó g y ító é r té k é r ő l az e le k tro m o s v e z e tő k é p e s s é g m e g h a tá ro z á s a ré v é n m e g k ö z e lítő le g tá jé k o z ó d ju n k, a m i az á lla tk ís é r le tn é l m in d e n e s e tre e g y s z e rű b b e ljá rá s. 2. B u g a r s z k y Is tv á n»a fehérjenemű anyagoknak sósav, nátrium hidroxid és konyhasó lekötő erejéről«c z ím e n a z o n m é ré s e k e re d m é n y e it is m e rte ti, m e ly e k e t L i e b e r m a n -n a l e g y ü tt v é g z e tt a b b ó l a cz é lb ó l, h o g y m e g á lla p íts a, v á jjo n fe h é ije - n e m ű a n y a g o k b irn a k -e, és h a ig e n, m ily e n m é r té k b e n v izes o ld a tb a n le k ö tn i s a v a k a t, b á z is o k a t s e s e tle g k ö z ö n y ö s s ó k a t is. E c z é lb ó l k é tfé le e ljá rá s t k ö v e tte k. A z e g y ik a z o n a la p u lt, h o g y, h a tisz ta sav- és b á z is o ld a t (ők a só sa v a t és n á tr iu m h id ro x id o t v á la s z to ttá k ), a lk a lm a s m ó d o n e le k tro m o s e le m s z e rk e s z té s é re h a s z n á lta tik fel, a z 'íg y k a p o tt e le m n e k b iz o n y o s, k ö n n y e n p o n to s a n m e g m é rh e tő e le k tro m in d ító e re je v a n ; h a a fe h é rje h o z z á a d á s á ra ez az e rő m e g v á lto z ik, a la p u lt, h o g y, h a a só sa v, v a g y n á t r iu m h id ro x id o ld a ta fe h é rje h o z z á a d á s á ra m a g a s a b b h ő m é r s é k le te n fa g y m e g, m in t a n é lk ü l, ú g y e z m e g in t ú jo n n a n k é p z ő d ö tt ö s s z e te tte b b v e g y ü le t k e le tk e z é s é t b iz o n y ítja. M in d k é t e l já rá s e g y e z ő le g a rra az e r e d m é n y r e v e z e te tt, h o g y a f e h é rje n e m ű a n y a g o k v iz es o ld a tb a n a s ó sa v a t és n á triu m h id r o x id o t is l e k ö t i k ; a k o n y h a s ó ra v o n a tk o z ó la g p e d ig u g y a n e z e n v iz sg á la ti m ó d s z e r e k k e l az d e rü lt k i, h o g y á fe h é rje te ste k r e á n in c s e n e k c h e m ia i h a tá s s a l. Teimészettudományi Közlöny. XXX. kötet. 1898. 25

(12.) A Kolozsvári Névtelen»K erti vetemény ekröl irt könyv«-*. E k ö n y v tá r g y á n á l fo g v a a m a g y a r b o ta n ik a i iro d a lo m k e re té b e t a r t o z i k ; d e ez id e ig a m a g y a r b o ta n ik u s o k n in c s e n e k tá jé k o z v a sem ta r ta lm á r ó l, sem s z e rz ő jé rő l. E k ö n y v n e k te lje s, h a m is íta tla n c z im e ez: * K e r ti V e te m é n y e k rő l I r t K ö n y v, j M e ly b e n, M in t k e lly e n a M a g o k k a l, és V e te m é n y e k k e l b á n n i, e lé a d a tik. K o - lo z sv a ra tt. A z A k a d é m ia i b ö tü k k e l, W e i- c h e n b e r g S im o n á lta l. 1 7 3 3. E s z te n d ő b e n.«k i s 8 -a d ré t, 1 1 0 la p. K a n it z Á g o s t» V e r s u c h e in e r G e - s c h ic h te d é r u n g a r is c h e n B o ta n ik «(H a lle, 1 8 6 5.) cz ím ű m u n k á já b a n (p. 4 2, s u b n ro 38.) e z t a m ű v e t» A nonym us«k ü lö n s z e rz ő s é g e a la tt e m líti, s m é g c s a k s e jte lm e sin cs a rró l, h o g y k i le h e t e m ű s z e r z ő j e ; é p e n íg y v a n v e le a k é t S z in n y e i is, a k ik» M a g y a ro rs z á g te r m é s z e ttu d o m á n y i és m a - th e m a tik a i k ö n y v é s z e te c (B u d a p e st, 1 878.) c z ím ű b ib lio g ra fiá jo k b a n (p. 8 7 1.) ez t a m ű v e t az 1 7 3 3 -ik év névtelen k ia d v á n y a i k ö z é h e ly e z ik, F i a l o w s k i Lajos p e d ig a P a ll a s n a g y L e x ik o n á b a n ( X I I I. p. 2 5 8.) e g y s z e rű e n c s a k íg y e m l í t i.» ij $$-iki névtelen (Vete?nényes kert).* N é m e ly s z a k fé rfia k v é g re a» Kolozsvári névtelen«je lz ő v e l ille tik. A m a g y a r b o ta n ik a i iro d a lo m tö r té n e té v e l és b ib lio g rá fiá já v a l k r itik a ila g f o g la l LEVÉLSZEKRÉNY. T U D Ó S Í T Á S O K. k o z v á n, ta n u lm á n y a im h o z ezt a m ű v e t kér e lm e m re az ^ O rs z á g o s m a g y a r gazdasági e g y e s ü le t* k ö n y v tá ra b o c s á to tta re n d e lk e z é s e m re,* m e ly s z iv e ss é g e é rt e h e ly ü tt is k i fe je z e m ő s z in te k ö s z ö n e te m e t. P á r p e rc z n y i v iz s g á la t m in d já rt m egg y ő z ö tt a rró l, h o g y e z e n (a szerző m egnevezé se n é lk ü l m e g je le n t) k ö n y v n e m egyéb, m in t az 1 6 6 6 -b a n e lh a lt Lippai János» P o s o n i K e r U - j é n e k I l - i k ré s z é b ő l (a *Ve- te m é n y e s K e r U - b ő l ) k iv á la s z to tt öt fejezetnek szóról szóra való lenyomata. A k ö n y v sz e rz ő je t e h á t : Lippai J á n o s. E k ö n y v I. (p. I.) fe jezete L i p p a i - n á l V, I I. (p. 17.)»» V I, I I I. (p. 21.) *» X I I I, I V. (p. 58.)» X I V, és V. (p. 108.)»» I V (. ILI.). A z t a k ö n y v e t, a m e ly rő l m o st m á r b izto s a n tu d ju k, h o g y ta rta lm á n a k e le jé tő l végig L ip p a i J á n o s a szerző je, W e i c h e n- berg S im on p e d ig a k ia d ó ja, helyesen n e m le h e t a n é v te le n e k k a te g ó riá já b a sorozni, h a n e m jö v ő re a L ip p a i fő m ű v é n ek, a» P o s o n i K e r t«- n e k e g y k é s ő i k iv o n a to s k i a d á s a k é n t k e l l m é lta tn u n k. A lfö ld i F lat t K árot.y. * A z»o rsz á g o s m a g y a r g a z d a sá g i egyes ü le t* k ö n y v tá ra» A j. N o. 3 4 0 * je g y alatt ő rz i. m e ly a le v e g ő n e k b iz o n y o s a n y a g o k e lle n é b e n v a ló s ú rló d á s á t, ille tő le g s ú r ló d á s i té n y e z ő jé t k ís é r le ti a d a to k a la p já n k ö z li? L. J. (62.) B iz o n y o s s im á n a k k é p z e lt a n y a g f e lü le té n M tö m e g ű, c k e z d ő s e b e s s é g ű, á lla n d ó h ő f o k o n és á lla n d ó n y o m á s o n a szö g a l a tt h a jto tt le v e g ő, s ú to n s ú ro lv a a fe lü le te t, m e n n y it v e sz ít e le v e n e re jé b ő l? a v a g y, K É R D É S E K. (61.) V a n - e o ly a n fo r rá s m u n k a, s m e ly ik, v s e b e s s é g é t á lla n d ó n a k v év e, m e n n y i m unk á t e m é s z t fel a le v e g ő s ú r ló d á s a az illető a n y a g o n? L. J. (63.) A»T e rm é s z e ttu d o m á n y i K ö zlö n y * m ú lt év i o k tó b e r h a v i s z á m á b a n» A nitrogén- g y ű jtő n ö v é n y e k je le n tő s é g e és a talajoltás* c z ím é n n a g y é r d e k ű g a z d a s á g i c z ik k jelent m e g, m e ly b e n D r. N o b b e és D r. H iltner ta n á ro k s z a b a d a lm a s z e rin t g y á r ila g tenyész

LEVÉLSZEKRÉNY. 387 te tt n itro g é n g y ü jtő b a c z illu s o k r ó l, ú g y n e v e z e tt»nitragin*-tö\ v a n szó, d e n in c s az á r m e g je lö lé se m e lle tt k ité v e, h o g y h o l sz e re z h e tő m eg. A z o n k é ré s s e l fo rd u lo k te h á t a s z e r k e s z tő sé g h e z, k e g y e s k e d jé k v e le m k ö z le n i, h o g y a s z ó b a n fo rg ó» N itra g in «-t, h o l s z e r e z h e tn é m b e. H. L. (64.) T ö b b év ó ta ta p a s z ta lo m, h o g y a m e g g y fá t d ú s v irítá s a u tá n sz á m o s e lsz á ra d ó v irá g és lo m b fed i (m ik é n t a m e llé k e lt g á ly á k t a n ú s í tjá k ) ; m in th o g y o k á t fö lfe d e z n i n em tu d ta m, k é re m, te s s é k e n g e m e rrő l a h a tá ro z o tta n k ó ro s je le n s é g r ő l fe lv ilá g o síta n i. D r. S. T. (65.) A n y e rs ré z e le k tro liz á lá s a czél- já ra 5 cm v a s ta g f e n y ő d e s z k á b ó l ö s s z e ró tt és 2 m m v a sta g ó lo m le m e z z e l b é l e lt s z e k r é n y e in k g y a k r a n k ily u k a d ta k s a fo ly a d é k k ic s e p p e g e tt b e lő lü k. M o s t a v iz sg á la t k i d e ríte tte, h o g y az ó lo m le m e z t a fe n y ő fa d e s z k á b ó l a c z e llá b a fu ra k o d ó ro v a r ly u k a s z to tta k i, m e ly b ő l e g y e t b e k ü ld e n i b á to rk o d o m, k érv e, h o g y a z t m e g h a tá ro z n i s z ív e sk e d jé k s e g y s z e rs m in d tu d a tn i, m e n n y i id e ig k e ll k á rté k o n y h a tá s á tó l fé ln ü n k, s ta p a s z ta ltá k -e m á r ro v a ro k n a k ily e n k á r té k o n y tu la jd o n s á g á t? É r d e k e s, h o g y e z e lő tt h é t év v e l k é s z ü lt c z e llá in k o n ily e n k ily u k a s z tá s t e g y á lta lá b a n n e m ta p a s z ta ltu n k. W. O. (66.) M e llé k e lv e b á to rk o d o m e g y s ú rló - fajt sziv es m e g h a tá ro z á s v é g e tt b e k ü ld e n i és k é rd e m, v á jjo n az Equisetum hiemale-e ez s h a s z n á lh a tó -e ip a ri c z é lo k ra? S c h. B. (67.) A b o d z a fá t m ik é p le h e t s z a p o ríta n i? tá n d u g v á n y o z á s sa l? H o m o k b u c z k á k o n s ik e rü l-e? M ik o r k e l l a d u g v á n y o z á s t v é g r e h a jta n i s a fá n a k m ily á g a i, h a jtá s a i a l k a l m a sa k e r r e? D. J. (68.) M ily e n e k a Z e iss-fé le» re lie f-tá v - csö v ek «? M ifé le e lv e k e n a la p s z ik s z e rk e z e tü k, h o g y e rő s e b b n a g y ítá s s a l is e lé g n a g y és v ilá g o s lá tá s m e z e jö k v a n? Y. (69.) A s z e rb tö v is ( X a n th iu m s p in o - su m ) m e ly h ő fo k o n, és n á lu n k re n d e s e n m e ly id ő tá jt c sírá z ik, és c s a k is m a g r ó l fejlő d i k -e? S. B. (70.) S z e r e tn é k o ly a n m ű v e t, m e ly b e n m e g ta lá ln á m a n á lu n k v a d o n te n y é s z ő, d e m á s v ilá g ré s z e k b ő l á ts z á rm a z o tt n ö v é n y e k e t. S. B. (71.) J e le n t- e m e g m á r k ö n y v, m e ly a k a tó d s u g a r a k k a l v é g z e tt k ís é r le te k e t ö ssz e - fo g la ló la g tá r g y a lja? G. (72.) K e g y e s k e d j é k a m e llé k e lt g y ü m ö lc s ö n m u ta tk o z ó g o m b á k r ó l m e ly az itte n i g y ü m ö lc s ö s ö k b e n n a g y m é r té k b e n v a n je le n a K ö z lö n y le v é ls z e k ré n y e ú tjá n fe l v ilá g o s ítá st a d n i. K. E. (73.) A C e n tra lb la tt fü r d a s g e s a m m te F o r s tw e s e n 1 8 9 8. évi m á ju s h a v i fü z e te a 2 3 4. la p o n k ö v e tk e z ő k e t k ö z l i : N u b ia d é li ré s z é b e n e lő fo rd u l e g y g u m m ib a n n a g y o n g a z d a g» tso fa r«n e v ű fa, m e ly a le g k is e b b s z e llő b e n is k e lle m e s, m e ló d ik u s f u v o la h a n g o k a t ad. S te in f u rt v iz s g á la ta i s z e rin t e g y k is ro v a r e fa n a g y tű in e k a la p já t k i ly u k a s z tja s a tű k e t a g u m m in e d v e lfo g y a s z tá sá v a l b e lü l k i vájj a, ú g y h o g y a z o k m in d a p r ó k is fu v o lá k k á v á ln a k, m e ly e k, A e o lu s h á rfá já h o z h a s o n ló a n, a le g c s e k é ly e b b l é g m o z g á s ra is m e g s z ó la ln a k s m a jd e r ő s e b b e n, m a jd g y e n g é b b e n s z ó lv a, m á s-m á s h a n g n e m b e is á tm e n n e k. T o v á b b á : A *Philotacea electrica«-m.\z n e v e z e tt fa, m e ly e t c s a k n e m ré g e n ta lá lta k I n d ia ő s e rd e ib e n, a le v e lé t é rin tő k é z re e rő s e le k tro m o s ü té s t m é r. A m á g n e s tű m á r 2 0 m é te r n y i tá v o ls á g b a n is e rő s e n e lh a jlik. A z e le k tro m o s e rő n a g y já b a n tö b b s z ö r v á lto z ik : le g e r ő s e b b d é lb e n, é jfé lk o r, eső s id ő b e n p e d ig le g g y e n g é b b, s e k k o r a fa k ö z e ls é g é t m é g m á g n e s tű v e l se m le h e t m e g á lla p íta n i. S e m m a d á r, s e m ro v a r n e m sz á ll e fá ra, m e ly n e k e le k tro m o s e re jé t, ú g y lá ts z ik, ö s z tö n s z e rű le g é rz ik. A m á g n e s tű r e h a tó fé m e k e t s o h a s e m ta lá lta k k ö z e lé b e n, m ié rt is a fa e b b e li e re jé t e d d ig m é g is m e re tle n é le tf o ly a m a to k n a k tu la jd o n ítjá k. N e k e m e k ö z le m é n y m e g v a llo m k is s é g y a n ú s, a z é rt b á to r k o d o m k é r d e z n i, v a n -e v a la m i ig a z e k ö z le m é n y b e n. H. G. F. (38.) Szily K á 1 m á n - n a k h a s o n ló k é rd é s re a K ö z lö n y 1 8 8 2. év i 152. fü z e t 1 6 5. la p já n a d o tt fe le le té b ő l a k ö v e tk e z ő le g lé n y e g e s e b b m o n d a to k a t i s m é t e l j ü k :» A r é g ie k h é t p lá n é tá jo k á t a k e rin g é s i id ő s z e r in t s o r a k o z ta ttá k, és h o g y az ö rö k ö s k e r i n g é se n k iv ü l v a la m i e g y é b d o lg u k is le g y e n, m e g te tté k ő k e t u r a lk o d ó k n a k, a n a p n a k m in d e n ó r á já b a n m á s és m á s b o ly g ó ra b í z v á n az u r a l k o d á s t...: A z a p la n é ta, m e ly re a n a p e lső ó rá ja e s e tt, v o lt a n a p i u r a l k o d ó...h a m á r m in d e n ó rá n a k, m in d e n n a p n a k m e g v o lt a m a g a u r a lk o d ó ja, k e lle tt m in d e n e s z te n d ő n e k is a d n i e g y -e g y u ra lk o d ó t. E z t az u tó b b i t n ev e zték ^ a z u tá n lazon év uralkodó bolygójának. H o g y m e 25*

388 LEVÉLSZEKRÉNY. ly i k e s z te n d ő b e n m e ly ik b o ly g ó r a k e rü ljö n az év i u r a lk o d á s, a z t az a s z tro ló g u s o k a k ö v e tk e z ő m ó d o n s z á m íto ttá k k i. A z év s z á m b ó l le v o n ta k 4 - e t és az íg y k a p o tt s z á m o t e lo s z to ttá k 7 -te l. H a ez az o sztá s fö l m e n t m a r a d é k n é lk ü l, ú g y a H o ld le tt a b b a n a z é v b e n az u r a lk o d ó ; h a a m a ra d é k 1 le tt, ú g y az e lső b o ly g ó, a S z a tu rn u s k a p ta az u r a l k o d á s t ; h a a m a r a d é k 2, 3,...., ú g y a J u p ite r, M a rs le tt az u r a lk o d ó b o ly g ó. Á r ta tla n já té k le n n e b iz ez az eg é sz p la n é ta - u ra lk o d ta tá s «teszi h o z z á S z ily 1 8 8 2 -b e n» h a a n n y i e m b e r n e m h in n e m é g m o s t is az efféle a la p o k r a fe k te te tt k a le n d á r io m i id ő jó s lá s n a k «. É s m a, m a jd k é t é v tiz e d e s ta p a s z ta la t a la p já n m o n d h a to m, h o g y m in d e n k is é r le t az u r a lk o d ó p la n é ta e lh a g y á s á r a, m in d e n m a g y a rá z a t a n n á k h iá b a v a ló s á g á ró l e r e d m é n y te le n m a r a d t! E g é s z e n h a m is a d a tú n a p tá rr a is a k a d n a ta lá n k ia d ó, h a c s a k a p la n é ta, id ő já rá s stb. b e n n e v an, d e e z e k n é l k ü l se m m id e s e tre s e m! D r. L. F. (3 8. I.) D ió C a ssiu s az ő s e g y ip to m i a s z tr o ló g u s o k r a h iv a tk o z v á n, a z t á llítja, h o g y a 'n a p m in d e n e g y e s ó rá já n a k m á s és m á s az u r a lk o d ó b o ly g ó ja, m é g p e d ig a k ö v e tk e z ő, te lje s e n. ö n k é n y e s s o r r e n d b e n : I. S a tu r n u s ; 2. J u p i t e r ; 3. M a r s ; 4. N a p ; 5. V é n u s ; 6. M e r k ú r ; 7. H o ld. V a la m e ly év u r a lk o d ó b o ly g ó já t m e g k a p ju k, h a a n é g g y e l k is e b b íte tt é v s z á m o t h é tte l o s z tju k és a m a r a d é k n a k m e g fe le lő b o ly g ó t e s o r r e n d b e n fe lk e re s s ü k. íg y 1 8 9 8 -b a n 1 8 9 8 4 ---------------= 2 7 0, 4 --------, te h a t a je le n é v b e n 7 7 4 = N a p az u r a lk o d ó b o ly g ó. J e le n tő s é g e a b s o lu te n in c s, c s a k az a s z tro ló g u s o k tó l r á n k m a r a d t szo k ás, h o g y a n a p tá r a k b a n m é g m i n d ig sz e re p e l. K. R. (3 8. 2.) A /3 A r ie tis - n e k k ü lö n n e v e n in c s ; a A r ie tis = H a m a l ; y A r ie tis == M e s a r- t h i m ; a A u r ig a e = C a p e lla ; a, /J, y O rio n is m á s k é n t B e te lg e u z e, R i g e l és B e l l a t r i x ; a tö b b i O rio n c s illa g n a k k ü lö n n e v ö k n in c s, a és js L ib r a e, ille tő le g a d é li és é s z a k i K i f f a ; # C o ro n a e = G e m m a és a U r s a e m in o ris = R u k k a b a h v a g y K y n o s u r a. A z a C a n is m i n o ris n e v e P r o k y o n, a, /3, y, d\ e, C és?; U r s a e m a io r is - n a k a n e v e e g y m á s u tá n : D u b h e, M e r a k, A lu la v a g y P h e k d a, M e g re z v a g y W e z e n, A lio t h, M iz a r és A lk a i d. 3. a G e m in o ru m, az é s z a k ib b c s illa g ga y ö k e r e t v e ssz ü n k. E z e n n é h á n y csáv á n k iv ü l C a s to r, a d é le b b r e.fek v ő a P o llu x. 4. A lg o l a n n y i m in t /? P e r s e i ; A lg e- n ib v a g y M ir s o k m á s n é v e n a P é rs e i, de e g y s z e rs m in d a y P e g a s i- n a k is A lg e n ib a n ev e. D e n e b o la = fi L e o n is, V in d e m ia trix e V irg in is, és D e n e b = «C y g n i. K. R. (39.) A fát, m e ly e t eg é sz szö v etéb en a k a r u n k m e g fe s te n i, m in d e n e k e lő tt alap o san k i k e ll s z á ríta n i és jó l k is im íta n i. H a nem n a g y d a ra b o t ó h a jtu n k m e g fe s te n i, eg y szerű e n a s ü tő k e m e n c z é b e n s z á ríth a tju k k i és íg y m e le g é b e n festjü k m e g, a k k é n t, h o g y m e g fe le lő n a g y s á g ú e d é n y b e tesszük, s a fe s té k k e l e g y ü tt fő z z ü k. N a g y o b b d a r a b o k r a ez e ljá rá s n e m a lk a lm a z h a tó. E z e k e t h o s s z a b b id e ig a n a p o n jó l k i kell s z á ríta n i v a g y, h a le h e ts é g e s, k em en cze m e lle tt, s a z u tá n b e fe ste n i, m é g p e d ig m e le g, h a le h e t fo rró fe s té k k e l, az ú g y n e v e z e tt csáv áv al. F e s té s re n a g y, széles ecsetet h a s z n á lju n k s le h e tő le g g y o r s a b b a n d o lg o z z u n k, m e rt e lle n k e z ő e s e tb e n a fa tö b b é - k e v é s b b é fo lto s le sz. A festé s m in d e n k o r a fa sz ö v e t r o s tja in a k ir á n y á b a n tö rté n jé k, m i v e l e lle n k e z ő irá n y b a n n e h é z e b b e n veszi m a g á b a a fe s té k e t. A n a g y o b b fa d a ra b o t ily m ó d o n ötször- h a ts z o r is ú jra k e l l fe ste n i s m in d e n egyes festé s u tá n k ü lö n j ó l m e g sz á ríta n i, h o g y m a g á b a szívja a fe s té k e t. S z é p e g y e n le te sre n a g y o b b f a d a ra b o t h á z ila g b e f e s te n i m e g le h e tő s e n n e h é z fe la d a t s jó k o r a tü re lm e t k iv á n. F a r a g á s r a és lo m b fü ré s z e lé s re való fám a t, a m e ly re n d e s e n e g y n é g y z e tm é te r n a g y s ág ú, e g y h é t a lá tt s z o k ta m e g y e n le te s e n b e fe s te n i, ille tő le g» b e p á c z o ln i«. A k ív á n t s z ín e k re a k ö v e tk e z ő e g y s z e rű fe s tő a n y a g o k a t a já n lo m, m in t a m e ly e k a le g k ö n n y e b b e n b e s z e re z h e tő k és n e m s o k fá ra d s á g g a l á llíth a tó k elé. V ö rö s f e s té k e t k a p u n k, h a 2 dg c o c h e n ille -t e g y lite r tis z ta v íz b e n ala p o sa n s z é td ö rz s ö lü n k s h o z z á m é g 7 d g p o rrá tö rt b o r k ö v e t k e v e rü n k. E z a n y a g o k a t eg y m ássa l j ó l ö s sz efő zzü k s az e g é sz h e z sál étrom os ó n o ld a to t a d u n k, a n n y it, a m e n n y it a vörös s z ín é p e n m e g k ív á n. H a s o n ló, c s a k h o g y sö té te b b, m a jd n e m b a rn á s s z ín t k a p u n k, h a 6 0 d g b u z é rg y ö k e re t 3 0 d g a p ró ra v ag d a lt s á rg a fá v a l e g y ó rá ig h á r o m lite r v íz b en forr a l u n k s a z u tá n fo rró n h a s z n á lju k ; p o m p á s m a h a g o n is z ín t k a p u n k ily m ó d o n. U g y a n c s a k ily e n s z ín t k a p u n k, csak v ilá g o s a b b á rn y a la tta l, h a b u z é r g y ö k é r h e ly e tt alk a n n a - m é g ig e n s o k m á s csávázó a n y a g o t h a s z n á l

LEVÉLSZEKRÉNY! 389 n a k, a m e ly e k n e k e lő á llítá s a a z o n b a n r e n d sz e rin t k ö lts é g e s e b b és n e h e z e b b. S z é p s á rg a s z ín t a d a k u r k u m a g y ö k é r fő zete. H id e g e n ú g y á llítju k e lő, h o g y 4 d g k u r k u m a - g y ö k e r e t 3 0 d g 9 0 fo k o s a lk o h o l b a n k ö r ü lb e lü l e g y -k é t h é tig á lla n i h a g y u n k. F e k e te fe s té k e t a tö b b e k k ö z ö tt íg y k é s z í t ü n k : V e s s z ü n k 3 0 d g g u b a c s o t, 120 d g k é k f á t (ca m p ech e -fa) és az e g é sz e t 4*8 lite r v íz b e n j ó l m e g fő z z ü k s h a k ih ű lt, le s z ű rjü k. H a s z n á la t e lő tt fö lm e le g ítjü k. E z z e l a fe s té k k e l fe s tjü k b e e lő sz ö r a fá t s m e g s z á r ítju k, m á so d s z o r p e d ig a k ö v e tk e z ő k e v e ré k k e l fe s tjü k ú jra á t : h á ro m lite r v íz b e n 3 0 d g v asg álicz o t o ld u n k fö l s az e g é sz e t á tsz ű rjü k. A r r a a k é rd é sre, h o g y m ily e n fa le g a lk a lm a s a b b a fes té sre, a f e le le te t rö v id e n m e g a d n i n a g y o n b a jo s, m e rt re n d e s e n a czél- tó l fü g g. Á lta lá n o s tá jé k o z á s u l s z o lg á ljo n, h o g y fe s té sre m in d e n k o r a le g jo b b ro stú, tö m ö tt sz ö v e tű fa. a fin o m L e g jo b b a d ió -, tö lg y -, a lm a -, k ö rte -, h á rs-, n y á r-, ju h a r - és v a d g e sz te n y e fa ; s á rg a sz ín h e z az ák á cz. E s o rre n d e g y ú tta l a h a s z n á lh a tó s á g f o k á t is je lz i, a m e n n y ib e n a d ió a le g jo b b a t, a v a d g e sz te n y e p e d ig a k e v é s b b é a lk a lm a s a t je lö li. K a r d o s Á r p á d. (40.) A k é r d é s n e m e lé g v ilá g o s ; n e m le h e t jó l k itu d n i, m it a k a r e r j e s z te n i: v a la m e ly c z u k ro s a n y a g o t-e, v a g y tisz ta c z u k o r o ld a tá t. Á lta lá n o s s á g b a n c s a k a n n y it fe le l h e te k, h o g y a c z u k ro s o ld a t szeszes e rje s z té sé t tisz ta é le sz tő v e l le h e t v é g e z n i; f ö l té te le 5 3 5 0 C. h ő m é rs é k le t (le g k e d v e z ő b b 2 5 3 0 0), o ld o tt fe h é rje v a g y b o m lá s - te r- m é k e i n e k : sz é n s a v n a k, a m m o n iu m -v e g y ü le - te k n e k S b iz o n y o s (ásványi) s ó k n a k, k ü lö n ö s en fo s z fo rs a v só n a k je le n lé te. 5 i o k ö z ö tt a c s e n d e se b b a lsó e g e d é s m e g y v é g b e, m a g a s a b b h ő m é r s é k le te n az é lé n k e b b felső e r je d é s, m e ly h ő fe jlé s s e l v a n ö s sz e k ö tv e s m e ly n e k fő te rm é k e i IOO ré sz c z u k o rb ó l m in te g y 4 6 48 rész a lk o h o l (borszesz), k ö z e l a n n y i szén sav g áz, 3V2 ré sz g lic z e rin, 6/i0 ré sz b o ro s ty á n k ő s a v és az új é le sz tő s e jte k k é p z é s é b e n lé tre jö v ő iv á ré sz c e llu lo s e és zsír. K e m é n y ítő ta r ta lm ú a n y a g o k szesszé v a ló fe ld o lg o z á sa k o r m á s te rm é k e k is k é p z ő d n e k. G y. I. (42.) A z» ö k ö r n y á l«, h e ly e s e n fo n a lrö p í- tés tü n e m é n y e, m in d e n ta v a s z k o r is m e g v a n ; d e az ő sz in é l k e v é s b b é fe ltű n ő ; k ü lö n b e n első so rb a n h e ly v á lto z ta tá s e sz k ö z e, a m in t M a g y a r- o rszág P ó k f a u n á ja első k ö te té b e n tü z e te se n m e g v a g y o n irv a. I d ő jó s lá s r a c s a k a n n y it é r, m in t a tö b b i ro k o n tü n e t, a z az m e g n e m b iz h a tó. A n n y i b iz o n y o s, h o g y az id e i ta vasz, m á ig m á rc z iu s 15 r e n d k ív ü li s a fü s ti fe c sk e tö b b n a p p a l to lja k o r á b b r a e d d ig is m e rt le g k o r á b b i é rk e z ő n a p já t. H. O. (43.) Színezni a s z ó b a n fo rg ó ü v e g g ö m b ö k e t e g y á lta lá b a n n e m, d e b e lü lr ő l eziistözni le h e t, c s a k h o g y ez a m ű v e le t h á z ila g n e m v é g e z h e tő. W. V. (44.) A T is z a - Ú jla k ró l b e k ü ld ö tt s z ilv afag a ly o n e g y s z ö v ő le p k é n e k (Borribyx lanestris L.) p e té i v a n n a k tö b b p á rv o n a la s c s a v a r v o n a lb a n sz o ro s a n e g y m á s m e llé ra g a sz tv a. A n ő s té n y le p k e a p e té k e t k o ra ta v a s sz a l m á rc z iu s b a n, á p rilis b a n r a k t a o d a, s h o g y e s ő tő l, h id e g tő l m e g le g y e n e k ó v a, s z ő rö s p o tro h á t p e te r a k á s k o r a ra g a d ó s p e t é k h e z d ö rz s ö lte, s p o tro h á r ó l a sz ő r a p e té k r e ta p a d t. I n n e n s z á rm a z ik a p e te c s o m ó m o ly - h o s sá g a, h a m u s z ü r k e g y a p ja s b e v o n a ta. E h ó n a p b a n k ik e ln e k b e lő lö k az a p ró h e r n y ó k, a m e ly e k e le in te c s o p o rto s a n é ln e k k ö k é n y e n, cseresznye*, fű z-, n y ir- s e g y é b lo m b o s fán, d e k ü lö n ö s e n s z ilv a fá n s az á g a k h e g y é n fü g g ő, n a g y, fe h é r s z ö v e d é k ű f é s z k ö k b ő l in d u ln a k é jn e k id e jé n eg y e s á g a k lo m b já n a k le k o p a s z tá s á ra. A sző rö s h e rn y ó k ife jle tt k o r á b a n 4 5 cm h o s sz ú, f e k e té s - b a m a szín ű, h á tá n m in d e g y ik te stsz e lv é n y e n k é t v ö rö s v a g y s á rg a f o ltta l és k é t o ld a lt h á r o m fe h é r p o n tta l. A h e r n y ó k ju liu s b a n k e m é n y, b a rn a, o v á lis g u b ó b a n b á b b á v á lto z n a k, íg y á tte le l n e k s a b á b b ó l a jö v ő ta v a s s z a l k ib ú jik a le p k e, és n e m i h iv a tá s á n a k b e tö lté s e u tá n p á r n a p m ú lv a e lp u sz tu l. E le p k e h e r n y ó i, h a tö m e g e s e n je le n n e k m e g, a szilv afa, d e e g y é b g y ü m ö lc s fá k lo m b já n a k le rá g á s á v a l k á r t o k o z n a k. L e g c z é ls z e rű b b e n o ly m ó d o n v é d e k e z h e tü n k e lle n ö k, h a a n a g y o n s z e m b e ö tlő p e te c s o m ó s g a ly a k a t v a g y a h e rn y ó - fé s z k e k e t, az u tó b b ia k a t b o rú s id ő b e n, m i d ő n a h e r n y ó k a fé s z e k b e n e g y ü tt v a n n a k, le v á g ju k és e lé g e tjü k. H a m in t k ife jle tt h e rn y ó p u s z títja a fá k le v e le it, a h e r n y ó k a t, ö ssz eszed v e, a g y o n k e ll ta p o s n i, a m i a n n á l k ö n n y e b b, m e r t az e g y p e te c s o m ó b ó l k ik e lő h e r n y ó k c s o p o rto s a n, e g y g a ly o n s z o k ta k ta r tó z k o d n i. P ászto r I s t v á n. (54.) A b e k ü ld ö tt ró z s á t a lis z th a r m a t tá m a d ta m e g (Sphaerotheca pannosa Lev. v a g y Erysiphe pannosz F r.)t a m e ly, h a n a g y o b b m é r té k b e n te rje d e l, m e g is ö lh e ti a ró z s a tö v e k e t, v a g y le g a lá b b a lo m b já t s v irá g á t p u s z títja el. V é d e k e z n i e lle n e n e m rézgálicfczal, h a n e m k é n v irá g g a l le h e t, a m e ly e t fin o m a n

39 LEVÉLSZEKRÉNY. k e l l a lis z th a r m a to s ré s z e k re h in te n i. A z e ljá rá s u g y a n o ly a n, m in t a m in ő v e l a s z ő lő lis z th a r m a ta e lle n v é d e k e z n e k. E r r ő l b ő v e n sz ó l J a b l o n o w s k i» A sző lő b e te g s é g e i s e lle n s é g e i* c z ím ű m u n k á já n a k 2 0 5 2 1 7. la p ja in. A v é d e k e z é s h a tá s o s a b b, h a a n ö v é n y e k e t a n a p n a k te s s z ü k k i. / G e r é n y i S á n d o r. ( 5 5 beküldött k ig y ó a rákosi vipera ( Vipera Ursirtii B p.) fe ln ő tt, tip ik u s h ím p é ld á n y a. T e rm é s z e te s e n é p o ly m é rg e s, m in t b á r m e ly m á s v ip e ra fa j, c s a k h o g y jo b b in d u - la tú, m in t a h a z á n k fe lfö ld je in e lte rje d t közönséges vipera ( Vipera berus L.) E z u tó b b i g y a k r a n m in d e n o k n é lk ü l az e m b e r felé v á g, a r á k o s i v ip e ra e lle n b e n in g e re l- te tv e is r it k á n m a rja m e g az e m b e rt. F o g s á g b a n is s o k k a l s z e lid e b b a m a n n á l. N e k e m c s a k e g y e s e trő l v a n tu d o m á s o m, m ik o r a r á k o s i v ip e ra a h e tv e n e s é v e k v é g é n e g y g y ű jtő t a R á k o s o n m e g m a rt, h o lo tt a k ö z ö n sé g e s v ip e ra m a rá s a h e g y e s v id é k e in k e n m e g le h e tő s e n g y a k o r i. A rá k o s i v ip e rá t e z e lő tt m in te g y n é g y év v e l é n m u ta tta m k i h a z á n k f a u n á já b ó l; z o o ló g u s a in k a d d ig a k ö z ö n s é g e s, v a g y k e re s z te s v ip e r á n a k ta r to ttá k. A faj k ö n n y e n f e lis m e rh e tő k ic s in y s z e m é rő l, k is e b b te r m e té rő l, h a s - és f a r k p a iz s a in a k a la c s o n y a b b s z á m á ró l és v ilá g o s b a rn a, fe k e te s z e g é ly ű h á ts z a la g já ró l. T ü z e te s le ír á s a m e g ta lá lh a tó» M a g y a r o r s z á g k u r ta k ig y ó i«cz ím ű é r te k e z é s e m b e n. (M a th. és T e rm. tu d. K ö z le m é n y e k, X X V I. k. 1897.) M é h e l y L a j o s. (63.) A N o b b e és H ilt n e r tisz tá n te n y é s z te tt nitragin k é s z ítm é n y e it M e is te r L u c iu s u. B r ü n in g H ö c h s t- i fe s té k g y á ra á llítja e lő ( F a r b w e r k e M e is te r L u c iu s u. B r ü n in g in H ö c h s t) és a g a r-k o c s o n y á n t e n y é sz tv e, jó l b e p e c s é te lt la p o s p a la c z k o k b a n k ü ld i szét. H a s z n á la t e lő tt 3 0 0 C. h ő m é r s é k le tű v íz b e k e l l a p a la c z k o t á llíta n i és h a a k o c s o n y a m e g o lv a d t, a v íz zel jó l m e g n e d v e s íte tt v e tő m a g v a k r a ö n te n i és v e lő k a la p o s a n ö s s z e k e v e rn i. H a a le v e g ő n s z é tte ríte tt m a g v a k m e g s z á r a d ta k, v e té s re h a s z n á lh a tó k. E g y é b ir á n t a n itra g in o s k o c s o n y á t a ta la j e g y r é s z é h e z is h o z z á k e v e rh e tjü k és e z t h in tjü k szét, fe lü le te s e n a lá ta k a rv a, a v e té s e lő tt. A n itr a g in e lta rtá s á ra h ű v ö s és s ö té t h e ly a le g a lk a lm a s a b b ; a te s tü n k é n é l m a g a s a b b h ő m é r s é k le t és az e rő s fé n y á rta lm á ra v a n, ső t h a tá s ta la n n á te h e ti. G y. I. (64.) A b e k ü ld ö tt m e g g y fa -v irá g o k u g y a n a b b a n a b e te g s é g b e n s z e n v e d n e k, a m e ly az u tó b b i é v e k fo ly a m á n K e c s k e m é t v áro sa te r ü le té n és v id é k é n n a g y a n y a g i v e szteség e k n e k a z o k o z ó ja. S z á m o s k é rd é s és tu d a k o z ó d á s é rk e z v é n az é r d e s e i te k ré sz é rő l, a fö ld m ív e lé s ü g y i m in is z te r a ta v a ssz a l e l re n d e lte e b e te g s é g v iz sg á lá s á t és o k á n a k k id e ríté s é t. A k u ta tá s o k e d d ig a rra az e re d m é n y r e v e z e tte k, h o g y a g a z d a g o n v irá g zó m e g g y fá k v irá g á n a k le g n a g y o b b része le h u ll, m é g p e d ig a z o k, m e ly e k n e k b ib e s z á ra felső ré s z é n, ú g y s z in té n a b ib é n m a g á n e g y M ic ro c o c c u s -fa jn a k tö m é n y te le n m e n n y is é g e le lh e tő. A z ily e n M ic ro c o c c u s le p te b ib e s z á ra k p u s z ta m e g te k in té s k o r is k ö n n y e n fe l is m e r h e tő k, m iv e l felső ré s z ö k, ü d e fe h é r szín h e ly e tt, e l v a n b a rn u lv a, v a g y m e g v a n fek e - te d v e. A to v á b b i v iz sg á la to k fo g já k k id e r í te n i a s z ó b a n fo rg ó M icro c o ccu s-faj m in ő s é g é t és fő le g a z t a k ö r ü lm é n y t, h o g y n e k i tu la jd o n íta n d ó -e a v irá g te rm ő jé n e k m e g b e te g e d é s e, v a g y n e m u tó la g o s a n te le p e d n e k - e m e g a M ic ro c o c c u s o k v a la m e ly előző, te h á t e re d e ti m e g b e te g e d é s k ö v e tk e z té b e n. A v ir á g o k le h u llá s á n a k v o lta k é p e n i o k a a n e v e z e tt je le n s é g k ö v e tk e z té b e n m e g h iú s u ló m e g p o rz á s b ó l, ille tő le g a m e g te rm é k e n y íté s e lm a ra d á s á b ó l m a g y a rá z a n d ó. SCHILBERSZKY KÁROLY. (65.) A b e k ü ld ö tt h á rty á s s z á rn y ú ro v a r (H y m e n o p te ra ) n e v e Sirex gigas L. s a fa ro n tó d a rá z s o k k ö z é ta rto z ik. Á lc z á ja a fe n y ő fa b e ls e jé b e n él, n é h a 2 3 é v ig is, m e lly e l n é h a az új b ú to r o k b a és h á z a k b a is b e k e r ü l. A b e k ü d ö tt á lla t is m in t álc z a a fen y ő fá b a n re jtő z ö tt, s k ife jlő d v e, m e n e k ü ln i a k a rt a s z a b a d b a. A z ú tjá b a n á lló ó lo m le m e z e k e t e rő s rá g ó já v a l te h á t á tly u k a s z to tta. I ly e n e s e t m á r tö b b is m e re te s. D e n e m c s a k az ó lo m -, h a n e m a c z in k -le m e z t is k e re sz tü l rá g ja. S ő t V a i 11 a n t tá b o rn a g y 1 8 5 7 -b e n, a k rim i h á b o r ú id e jé n, a fra n c z ia a k a d é m iá n a k o ly a n k a rtá c s g o ly ó k a t m u ta to tt b e, m e ly e k e t a Sirex juvencus L. álc z á i fu rk á l- ta k k e re s z tü l. H a s o n ló e s e te k rő l e m lé k e z ik m e g K ollár, M o ts u ls z k y és Bianc o n i is. H o g y m e n n y i id e ig k e l l m é g k á rté k o n y h a tá s á tó l fé ln i, az a ttó l fü g g, v a n -e m é g tö b b á lc z a is a m a fe n y ő d e s z k á k b a n, s h a v a n n a k, k ife jlő d n e k -e m in d n y á ja n m é g ez é v b e n. H o g y e z e lő tt h é t é v v e l ily e n e s e t nem fo rd u lt e lő, a n n a k o k a az, h o g y az a k k o r a lk a lm a z o tt fe n y ő d e s z k á k b a n ily fé le álczák n e m v o lta k. M o c s á r y S.

METEOROLÓGIAI FÖLJEGYZÉSEK 39i A MAGYAR KIRÁLYI KÖZPONTI INTÉZETEN, BUDAPESTEN 1898. JUNIUS HÓNAPBAN. A. í z Légnyomás milliméterben 7* 2 ^ 9* közép 7^ Hőmérséklet C. fokban 2 k 9k közép 7* reg. Páranyomás milliméterben 2 b 9b 7b reg. Nedvesség százalékban 2 h d.u. 9b maximuma minimuma közép közép i 1 744*6 745*4 746*5 745*5 14*3 20*9 15-7 17*0 21*2 7*8 8*2 9*5 1 2 0 9*9 67 52 90 70 2 48*3 47*9 47 5 47*9 150 21*6 18*2 18*3 22*5 130 11-3 11*6 10*9 11*3 89 61 70 73 3 46*5 46*2 47*7 46 8 17*2 2 0 2 13*7 17*0 2 2 0 12-6 11*6 1 0 4 8 0 1 0 0 80 58 69 69 4 490 49*4 50*3 49 6 11*7 18*7 13*8 14*7 19*6 9*7 7*2 7 0 7*7 7*3 70 44 6 6 60 5 51*6 5 06 50*4 509 14*0 20*1 15*2 1 64 2 1-2 8*2 9*2 7*3 8*4 8*3 78 42 65 62 6 50*0 48*9 48*6 49*2 14*4 22*4 17*5 18-1 22*5 9*3 s*7 8*9 10*3 9*3 72 44 69 62 7 49 0 47-6 49*6 48*7 14*2 21*6 140 16*6 21*9 13*4 11 4 109 10*3 10*9 95 58 87 80 8 51*2 51*1 5 1 0 51-1 15*0 2 0-8 17*5 17-8 22*4 10*3 1 0 1 11*5 11*5 11*0 80 63 77 73 9 51*8 51*0 50*1 5 1 0 16*5 19*7 15*8 17 3 22*4 127 1 1 2 126 12*1 12-0 80 74 90 81 10 495 4 89 48 6 49*0 16*9 2>3 16 0 17-7 21*0 13*9 11*7 1 1 0 10*7 11*1 82 63 79 75 11 47*7 46-5 45*8 46-7 18*2 *23*2 19*0 20*1 23*7 1 40 11 9 9*6 12*4 11*3 76 45 76 6 6 12 45*3 44*1 44*9 44-8 20*6 24*7 185 21*3 2.V8 14*2 9*3 9*6 10*6 9-8 51 42 67 53 13 46*5 46*6 47*5 4 6 9 161 24*6 18 5 19*7 246 15*0 11*0 105 1 1 1 10*9 Hl 47 70 6 6 14 48*1 47*2 46*5 47*3 19*3 25*0 19*3 21*2 2 5 0 12*8 8*4 8*9 11*5 9*6 51 38 69 53 115 46*2 45*3 45*1 45*5 15*7 19*7 14*5 16*6 2 0 4 14*5 8*2 8 0 109 9 0 62 47 90 6 6 16 43*6 3 9 4 4 2 0 41*7 13*2 17*0 13*2 145 171 11*9 9*2 8 9 9 0 9*0 82 62 80 75 17 43*1 45 0 471 45*1 137 190 15*8 16*2 2 0 2 12*0 8-2 9*3 10*5 9 3 70 57 79 69 18 48*9 48*7 48*4 48*7 16*6 20*1 15*9 17*5 21*6 10 4 8*8 8*5 9*4 8 9 63 48 70 60!-19 47*4 4 6 0 44*9 461 170 21*7 17*4 18*7 22*4 13*0 8 7 8*6 9 9 9 1 61 45 6 8 58 20 446 44*8 47 0 45*5 15*0 17*7 14-0 15*6 17 8 1 4 0 1 08 9*0 7*5 9 1 85 60 63 69 21 483 48-8 49*2 48*8 15*0 18*4 1 6 0 16-5 198 12 2 9*6 11*5 115 10*9 75 73 85 78 22 49*0 47*4 4 6 6 47-7 16*6 26 8 22*5 2 2 0 27 6 13*2 119 141 14*0 133 84 54 69 69 23 45*8 4 4.4 44*1 44*8 2 0 4 28*0 24*3 24*2 2 8 0 16 9 14*0 125 12*3 12*9 79 44 54 59 24 48*0 48*3 47-8 48-0 15 9 21*8 154 17*7 24*0 15*4 10*2 8*1 8*9 9 1 76 42 6 8 62 25 47*1 45*8 45*4 46 1 16*1 23 8 17*3 19*1 23*8 1 0 2 9 4 11 0 11*2 10*5 69 51 76 65 26 44*5 42*4 421 4 3 0 19*1 2 8 5 2 2-6 23*4 2 8 5 14*7 11-5 12*9 13 3 12*6 70 45 6 6 60 27 42*6 42*2 4 1 2 4 2 0 192 28*3 2 0 3 22*6 3 0 1 16*7 12*3 15-4 15-1 14*3 74 55 85 71 28 451 466 46*9 46*2 2 1 1 27*7 19*3 22*7 27*7 15*8 10-9 10*8 13*2 11*6 59 39 79 59 129 48*3 48*0 47*8 48 0 18*4 236 20*6 20 9 24*0 16*5 14*5 15*0 15*4 150 92 70 85 82 30 48*8 51*1 51-8 50*6 19*5 2 2 5 1 84 20*1 2 3 0 17*3 13*0 H l 10*5 11*5 78 55 6 6 6 6 1 747*3 746 9 747 1 747 1 16*5 22*3 173 18*7 23*1 13*1 10*4 10*5 11*0 10*6 74 53 74 67 1-én e ste V29h. 3-án 12b d é lb e n k is #. 6-á n é jje l #. 9*én 6 h V28* d. u. #. 11-én d. u. c s e k é ly #. 12-é n 7b d. u. tá v o li W, c s e k é ly #, e ste < S E, é jje l k is. 15-én 5h 8h d. u.. 16-á n r. 8b-ig és d. u. 3 b 5h #. 17-é n r. 10b-ig és d. u. 4h #. 19-én ll2b d. u. #. 20-á n éjjel és d. e. 10b #. 22-é n 9b u tá n e s te < N és N N W. 23-á n 9h u tá n e s t e #. 26-á n é jfé lk o r < N és N W. 27-é n 5b f 5,, S - W, 8b d. u. < N W. 28-án 7h d. u. és, 9b 10b < N, 10b,, é jje l ^ m in d e n o ld a lo n. 29-é n V 2l 0h d. e. g y e n g e #, 4h d. u. k is #, é jfé l k ö r ü l.

392 METEOROLÓGIAI FÖLJEGYZÉSEK A MAGYAR KIRÁLYI KÖZPONTI INTÉZETEN, BUDAPESTEN 1808. JU N IU S H ÓN APBAN. B. 8* z 7h Szélirányok és szélerő Felhőzet Ózon 2h d. a. 9h 7* 2h 9* közép d 8* a Csapadék 94 óra alatt mm. Fttldmágnességi megfigyelések Ó-Gyallán Elhajlás Horizontális intenzitás 7h 2h 9* 7* 2b 9* 1 SWI SW 2 0 1 3 9 9 4-3 0 7 7*3# 7 335' 7 44*3' 7039-1' 2*1106 2*1112 2-1128 2 SWI SWI SÍ 2 3 2 2 3 4 2 33*2 44*9 38*6 100 109 123! 3 _0 NW* NW 4 0 2 8 3*3 0 6 ny. # 33*8 45*6 375 110 106 1231 4 NW 4 w» W l 1 4 6 3 7 7 6 33*6 44*4 38*7 111 124 127 5 0 SWI 0 0 5 2 2-3 0 9 33*2 45*9 37*8 111 125 127 6 0 SWI SWI 0 9 9 6-0 0 1 9*5# 333 43 9 386 119 118 134 7 0 W 2 _ o 10 9 6 8*3 0 2 310 46*4 36*5 159 097 120 8 0 SWI 0 2 3 5 3*3 0 9 34*4 446 390 099 109 1291 9 0 SW3 0 9 9 10 9*3 0 4 0 9 # 35*4 449 392 111 105 122 10 N E 1 N W 1 W l 9 9 3 7*0 0 1 34*4 435 39 0 118 096 120! 11 0 NW 2 _ o 4 6 8 6 0 0 6 ny. 346 429 37*1 123 105 131 12 NE2 N W 1 NW 2 1 3 3 2-3 0 7 0*4 35*4 43*7 390 122 121 127 13 N W 2 W» W 2 7 3 0 3*3 9 8 35*6 422 39*5 122 119 123: 14 N> W 2 N W 2 1 4 10 5 0 2 3 36*6 42-9 38*8 118 132 122! 15 0 SEl 0 10 8 10 9*3 0 5 5*8# 34*1 44-6 39*0 149 132 127 16 NE2 SE4 N2 10 10 10 100 0 1 5-2 # 35 7 44*9 38*5 118 134 134 17 NWS NW 3 0 10* 5 8 7*7 5 0 1*6 344 420 38*6 127 145 134 18 0 NW* 0 7 8 1 5-3 0 4 34*2 46-6 39*3 122 135 138 19 NW 2 NW* NW 3 3 10 9 7-3 4 9 3*7 33*4 467 37*6 145 141 140 20 NW 2 NW 5 NW 3 9 9 1 6 3 8 9 0*9# 33-7 45*2 37*8 127 140 137 21 W l N W i 0 9 9 7 8*3 3 7 33 0 433 38*2 129 132 138 22 SEl SE3 SEl 8 3 8 6 3 0 8 34*5 45ö 39*5 127 133 158 23 SEl SW 4 SW 3 1 2 6 3 0 3 5 ny. # 33*5 45*8 39*2 126 109 125 24 NW 3 NW 2 NW i 10 7 0 5*7 6 5 35*3 456 35-6 125 108 138 25 SEl SE2 SEl 0 5 1 2 0 0 5 346 44*5 39*4 129 122 141 26 N W 1 S2 0 3 2 1 2 0 0 2 33*2 43*4 369 130 086 120 27 W3 SEl NW i 1 3 9 4*3 4 0 7*3 # A fs 3 7 2 41*9 39*2 074 08G 116 28 W 2 W 2 W l 6 4 9 6*3 0 3 22-1# A 34-5 44*4 396 095 113 127 29 N W 1 El SW I 10 8 9 9*0 0 0 4*3 34*4 447 35*7 102 123 141 30 W2 NW 2 0 3 3 3 3 0 9 36 2 45*7 383 092 123 117 a. 'O 3 1-2 2-3 10 l 4*9 5-6 5*8 5 4 2-0 4*8 69-0 7 34*3' i 7044 ;-)'!7038*4' 2-1118 21118 2*1129 Az egyes elemek szélső értékei (maximum és minimum) kövér betűkkel vannak szedve. A csapadékos napok száma 1 2. A szélirányok eloszlása: N NE E SE S SW W NW Szélcsend. 2 3 1 10 2 12 13 26 21 Jelek magyarázata: köd S, eső, hó jégeső A, dara A, égi háború villogás <, ónos eső c\2>, harmat -d-, dér LJ, zúzmara V, ny. = csapadék nyoma, = szélvihar, N = észak, E = kelet, S = dél,w = nyűgöt.

Jelzés Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit. This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Creative Commons Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted. Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok.