Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociális Munka Tanszék Szociális munka felsőoktatási szakképzés Miskolc Egyetemváros 3515 Képzészáró portfolió Név: Mihók Melinda Neptun-kód: UGU14E Konzultáns: Dr. Havasi Virág
Feladatleírás a portfolió elkészítéséhez Tartalom: I. A hallgató szakmai önéletrajza, mely tartalmazza mindazokat a szakmatanulás szempontjából releváns tanulási tapasztalatokat, melyeket a képzés előtt és közben szerzett II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása (reflektív összefoglalás) III. Záró önértékelés: a képzés előtt és közben megszerzett tudások, képességek, készségek, attitűdök, tapasztalatok IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? Itt több lehetősége van a hallgatónak: 1. Ha abban az intézménytípusban, szolgáltatásban, azzal a klienscsoporttal szeretne dolgozni, ahol az összefüggő gyakorlatát töltötte, akkor esszé formában leírhatja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyakorlat során szerzett: a. A szolgáltatási terület szociológiai leírása, a szolgálat missziója, törvényi szabályozása, a szolgálat munkatársai, szolgáltatások, a munkatársi csoport működése (vezetés, hierarchia, folyamatok és eljárások, ismétlődő események, kultúra, stb.); b. A hallgató tevékenységének leírását, reflektív értékelését: kapcsolatok felhasználókkal/munkatársakkal/más szakemberekkel, tevékenységek, elvárások, tervek és teljesítmények, stb. c. A terület speciális ismereteinek elsajátítását bizonyító jegyzeteinek összefoglalása. d. Egy tevékenység esettanulmányszerű leírását (nem okvetlenül esetkezelés!). 2. Ha más területen vagy más klienscsoporttal, más szolgáltatásban, stb. szeretne dolgozni, akkor megteheti, hogy annak a területnek a speciális ismeretanyagát, sajátos problémáit, jellemzőit, stb. foglalja össze. V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései VI. Mellékletek: a hallgató írásbeli munkái, melyek a különböző tudások elsajátítását bizonyítják Formai követelmények: A hivatkozás szabályait lásd: http://emc.elte.hu/~hargitai/wiki/index.php/a_hivatkoz%c3%a1s_szab%c3%a1lyai (letöltve: 2015. január 18.) A portfoliót elektronikusan, CD-n kell benyújtani. A portfolió leadási határideje: Nappali tagozat: 2015. május 6. Levelező tagozat: 2015. április 20. 2
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYES ADATOK Név Mihók Melinda Cím 3529, Miskolc, Szilvás út 22. 6/3 Telefon 0620/3858670 E-mail mihokmelinda@gmail.com Állampolgárság magyar Születési idő 1990.08.15. ELŐZŐ MUNKAHELYEK/GYAKORLÓHELYEK Időtartam (-tól-ig) 2015.01.26. -2015.04.24. Munkáltató neve és címe Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény, Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ, 3526, Miskolc, Kassai út 19. Tevékenység típusa, ágazat szociális ágazat Foglalkozás, beosztás szakmai gyakornok Főbb tevékenységek és esetnaplók tanulmányozása, postázás, segítő beszélgetésen és tárgyalásokon való részvétel, feladatkörök adminisztrációs feladatok (nyomtatás, gépelés, fénymásolás), családlátogatás, jelzőrendszeri találkozókon való részvétel, adományozás, kérdőívezés Időtartam (-tól-ig) 2014.03.03. -2014.05.12. Munkáltató neve és címe Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény, Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ, 3530, Miskolc, Arany János út 37. Tevékenység típusa, ágazat szociális ágazat Foglalkozás, beosztás gyakornok Főbb tevékenységek és szakmai anyagok és szakirodalom feldolgozása, esetnaplók áttanulmányozása, családlátogatás, feladatkörök interjúkészítés, előadásokon való részvétel Időtartam (-tól-ig) 2013.09-2013.12. Munkáltató neve és címe Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény, Módszertani Központ, Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ, 3530, Miskolc, Arany János út 37. Tevékenység típusa, ágazat szociális ágazat Foglalkozás, beosztás gyakornok Főbb tevékenységek és adományozás, szakmai anyagok és esetnaplók áttanulmányozása, családlátogatás, feladatkörök interjúkészítés, program szervezésében való részvétel 3
Időtartam (-tól-ig) 2013.07.27-2013.08.31. Munkáltató neve és címe Magyar Szegényellenes Hálózat,1073, Budapest, Erzsébet krt. 17. Tevékenység típusa, ágazat szociális ágazat Foglalkozás, beosztás kérdezőbiztos Főbb tevékenységek és kérdőívek lekérdezése és interjúk készítése közfoglalkoztatásban résztvevő emberekkel feladatkörök Időtartam (-tól-ig) 2012.02.01-2012.07.31. Munkáltató neve és címe Dialóg Közösségekért Közhasznú Egyesület, 3530, Miskolc, Bors vezér út 63-65. Tevékenység típusa, ágazat civil szektor Foglalkozás, beosztás gyakornok Főbb tevékenységek és dokumentáció, szervezői feladatok, piackutatás feladatkörök Időtartam (-tól-ig) 2011.10-2013.03. Munkáltató neve és címe NDI Non- Profit Kft., 1056, Budapest, Váci utca 81. Tevékenység típusa, ágazat civil szektor Foglalkozás, beosztás programban résztvevő Főbb tevékenységek és tréningeken való részvétel, dokumentáció, gyakornoki programban való részvétel, projektek feladatkörök előkészítése és megvalósítása Időtartam (-tól-ig) 2011.08.30-2011.09.19. Munkáltató neve és címe Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeuma, 3517, Miskolc-Felsőhámor, Palota utca 22. Tevékenység típusa, ágazat kultúra Foglalkozás, beosztás szakmai gyakornok Főbb tevékenységek és meghívók szétosztása, szervezői feladatok, szóróanyagok terjesztése, program feladatkörök lebonyolításában való részvétel Időtartam (-tól-ig) 2010.05.04-2010.05.09. Munkáltató neve és címe Közös tudás TÁMOP-3.2.3-08/1-2009-0014 Tevékenység típusa, ágazat kutatás Foglalkozás, beosztás kutatásban résztvevő Főbb tevékenységek és kérdőívezés a Mezőcsáti kistérség településein, kapott adatok rögzítése és feldolgozása feladatkörök OKTATÁS ÉS KÉPZÉS Időtartam (-tól ig) 2013.09.01- Oktatást/képzést nyújtó szervezet Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Szociológia Intézet, Miskolc neve és típusa Érintett főbb tárgyak/készségek A szociális munka alapjai, A szociálpolitika alapjai, Intézmény- megismerési és laikus gyakorlat, Szociális esetmunka, A szociális munka adminisztrációja, Esetkezelés a gyakorlatban, Összefüggő szakmai gyakorlat, Szakmai képességfejlesztés Elnyert képesítés megnevezése szociális munkás asszisztens Országos besorolás szerinti szint felsőoktatási szakképzés (értelemszerűen) 4
Időtartam (-tól ig) 2009.09.01-2013.06.30. Oktatást/képzést nyújtó szervezet Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet, Miskolc neve és típusa Érintett főbb tárgyak/készségek Antropológiatörténet, Kutatásmódszertan, Vizuális kommunikáció, Kommunikációs tréning, Közép-Európa népei és kultúrái, Terepmunka, Szakmai gyakorlat Elnyert képesítés megnevezése kulturális antropológus Országos besorolás szerinti szint egyetemi alapképzés (értelemszerűen) Időtartam (-tól ig) 2005.09.01.-2009.06.25. Oktatást/képzést nyújtó szervezet Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Encs neve és típusa Érintett főbb tárgyak/készségek matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, rajz és vizuális kultúra Elnyert képesítés megnevezése gimnáziumi érettségi Országos besorolás szerinti szint gimnázium (értelemszerűen) EGYÉNI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Magánélete ill. munkahelyi pályafutása során megszerzett, de hivatalos oklevéllel vagy diplomával nem feltétlenül igazolt készségek és képességek. Közösségfejlesztés, melynek módszereit gyakornokként és önkéntesként a Dialóg Egyesületnél, valamint az Avasi Ifi Csapatnál sajátítottam el. ANYANYELV magyar EGYÉB NYELVISMERET angol Olvasási készség Íráskészség Beszédkészség JÓ JÓ JÓ SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Másokkal való együttélés és közös munka multikulturális környezetben, kommunikációt igénylő beosztásban, csapatmunkát feltételező helyzetekben (például a kultúra és a sport területén), stb. csapatszellem, megfelelő alkalmazkodási készség multikulturális környezetben, amelyet a közösségfejlesztő egyesületnél végzett munkám során szereztem, jó kommunikációs készségek, melyeket gyakornoki munkáim során sajátítottam el SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Személyek, projektek és költségtervek koordinálása és adminisztrálása; munkahelyen, önkéntes munkában (például a kultúra és a sport területén) vagy otthon, stb. programok szervezésében való részvétel önkéntes munkában civil szervezetnél, médiaképzéses projekt koordinálása és adminisztrálása, egyéb projektmunkák szervezésében és lebonyolításában való aktív részvétel 5
TECHNIKAI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Számítógép, speciális berendezések, gépek, stb. Microsoft Office eszközök felhasználói szintű ismerete (Word, Excel, Power Point), Internet használata, Grafikai tervezési alkalmazások alapszintű ismerete (Photoscape,Pixlr) MŰVÉSZI KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK Zene, írás, képzőművészet, stb. EGYÉB KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEKET A fentiekben nem említett képességek. Zene (zongora), Képzőművészet (rajz és vizuális kultúra érettségi) precizitás, pontosság, kreativitás, együttműködési készség, önálló munkavégzés II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása Tevékenységek a gyakorlat során adminisztratív feladatok (fénymásolás, nyomtatás, forgalmi napló, gépelés, borítékok írása) családlátogatás védelembe vételi tárgyalásokon való részvétel védelembe vétel felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalásokon való részvétel segítő beszélgetésen való részvétel postázás intézményi iratok tanulmányozása, intézmény megismerése Kompetenciák elméleti és gyakorlati tudás, attitűdök, melyeknek meglétét a hallgató a tevékenység során bizonyította Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában, jártasság a korszerű informatikai technikákban, felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában Megfigyelés, felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (empátia, önismeret) Tájékozottság a gyermekjóléti szolgáltatás feladataiban, védelembe vétel eljárásának ismerete Tájékozottság a gyermekjóléti szolgáltatás feladataiban, védelembe vétel eljárásának ismerete A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása Helyismeret, felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (kapcsolatteremtés, kommunikáció) Tájékozottság a szociális munka etikai kódexét, működési szabályzatát illetően, a szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, 6
plakátok készítése jelzőrendszeri találkozókon való részvétel környezettanulmány készítésén való részvétel Gyermekjóléti Szolgálat adatlapjainak kitöltése esetvezetés írása esetnaplók tanulmányozása és megbeszélése iratrendezés kérdőívezés baba-mama program szervezésében való részvétel működésének és jellemzőinek ismerete Kreativitás, jártasság a korszerű informatikai technikákban (képszerkesztő program, Power Point) A gyermekjóléti szolgálat alaposabb megismerése, információk gyűjtése Környezettanulmány nyomtatványának ismerete, megfigyelés, felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában GYSZ adatlapok ismerete, Word magabiztos használata Felkészültség információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában Odafigyelés és precizitás Felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (kapcsolatteremtés, kommunikáció) Szervezőkészség 7
III. Záró önértékelés Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)? Erősségemnek éreztem a precizitást, pontosságot (pl.: munkák határidejének betartása), szervezőkészséget, ezen kívül jó kommunikációs készségekkel is rendelkeztem. Azonban volt egy kisebb szorongásom új helyzetekben, és új kapcsolatokat is nehezebben alakítottam ki. Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által kínált tanulási tapasztalatok során? Az egyetemi szintű képzés során számos új ismeretanyagot sajátítottam el. Többek között az Etikai Kódexet, Alapelveket, a különböző adatlapok és hivatalos dokumentumok kitöltését, törvényeket, melyek meghatározzák a szociális intézmények működését stb. Ezeket az ismereteket a gyakorlatban is megtapasztalhattam és felhasználhattam az Arany János, valamint Kassai úti Területi Szolgáltatási Központban töltött hónapok alatt. Sokat fejlődött a kommunikációs készségem, szerintem bátrabban merek beszélni másokkal. A sok esetnapló tanulmányozása és megbeszélése pedig lehetővé tette számomra, hogy könnyebben ismerjem fel az összefüggéseket különböző problémásabb esetek kapcsán. Eddig is rendelkeztem az empátia képességével, de így, hogy testközelből tapasztalhattam meg a gondozott családok mindennapjait, nehézségeit, úgy gondolom, hogy ez erősödött. Tudások, képességek, készségek, attitűdök A szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, pszichológiai, szociálpolitikai, jogi, igazgatási és pedagógiai felkészültség A szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete A különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket fejlesztette, elmélyítette Eddigi tanulmányaim során sajátítottam el többek között Szociálpolitika, Bevezetés a jogtudományba, A pedagógus szakmához tartozó kompetenciák című órákon. Szociális munka közösségekkel című óra keretében ellátogattunk kis csoportokban az Avasi Közösségi Térbe, ahol megismerkedtünk a Dialóg Egyesület munkájával, futó (illetve lezárt) projektjeivel és egy kicsit besegítettünk. Mi aznap kérdőíveztünk a közeli bérházakban, ahol egy értékekre, problémákra és lehetőségekre fókuszáló kérdéssorral mentünk az ott lakókhoz. Ezen kívül tájékozódtam, hogy milyen szervezettel áll kapcsolatban a Miskolci Egyesített Egészségügyi, Szociális és Gyermekjóléti Intézmény. (1. sz. melléklet) Kulturális antropológia alapszakon több előadáson és szemináriumon sikerült ismereteket szereznem a különböző társadalmi csoportok kultúrájáról többek között Multikulturalitás, Közép-Európa népei és kultúrái, Bevezetés a romológiába, 8
Tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek területén A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában Felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak Jártasság a korszerű informatikai technikákban Felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában Hátrányos helyzetűek életmódja, Mai magyar roma társadalom órákon. Több olyan tantárgyam volt az eddigi tanulmányaim során, ahol ezekkel foglalkoztunk: Hátrányos helyzetűek életmódja, Szociálpolitika, Szociális munka idősekkel. A családlátogatások és a segítő beszélgetések során élőben is tapasztalhattam azokat a szociális problémákat, amelyekről ezelőtt tanultam. (2,3. sz. melléklet) A gyakorlatom során részt vettem segítő beszélgetéseken, valamint családlátogatásokon, ahol közelebbről megismerhettem a klienseket, az ő problémájukat, élethelyzetüket. Az ilyen alkalmak után gyakran megbeszéltük a különböző eseteket, gondolkodtunk, hogy milyen megoldások jöhetnének szóba a problémák leküzdésében. GYSZ adatlapok és a forgalmi napló ismerete. Környezettanulmány készítésén is részt vettem. (4. melléklet) GYSZ adatlapok, amelyek a gyermekek alapvető adatait tartalmazzák. Ezek az adatlapok azonban nem csak a gyermekjóléti szolgálatnál jelennek meg, hanem egyéb más intézményekhez és hatóságokhoz is elküldik a másolatát, ha szükséges. Pl.: ha a Gyámhatóság kéri fel a családgondozót, hogy készítsen el környezettanulmányt, akkor az eredeti dokumentum megmarad a családgondozónál, míg a másolatot elküldik a Gyámhatósághoz. Esettanulmány, esetleírás és filmek megfigyelésének, illetve elemzésének a készítésénél is oda kellett figyelni a részletekre: a lényeges információkat kiemelni és összegezni. (5,6,7,8. sz. melléklet) Különböző programok alkalmazásának elsajátítása és gyakorlása önszorgalomból, melyek használata hasznosnak bizonyult a gyakorlatom során. Pl.: Power Point, Photoscape, Word Ezen ismeretek segítségével alkottam meg a Nyári Napközis Tábor plakátját is. (9. sz. melléklet) Több olyan szemináriumom volt az eddigi képzéseim során, ahol ezeket az 9
(önismeret, kapcsolatteremtés, kommunikáció, empátia) Felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok valamint a Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló intézményekben a szociális munka részfeladatainak ellátására Alkalmasság a szociális területeken megjelenő adminisztratív feladatok végzésére Alkalmasság a fejlesztésekben, innovációban folytatott adminisztratív tevékenységekre Alkalmasság intézményi, valamint egyéni, családi, csoportos és közösségi munkában szervezési, megvalósítási részfeladatok ellátására alapkészségeket elsajátíthattam- Kulturális antropológia alapszakomon volt Önismeret, Konfliktuskezelési technikák, A pedagógus szakmához tartozó kompetenciák, a jelenlegi képzésen pedig Szakmai képességfejlesztés. Ezeken az órákon különböző képességfejlesztő, játékos feladatokat oldottunk meg, kiselőadásokat tartottunk, készítettünk egyéni és csoportos beadandókat. Nagyon hasznosnak bizonyultak az interjúk és kérdőívezési munkák is, amelyek segítségével fejleszthettem a kommunikációs és kapcsolatteremtési készségeimet. (10,11. sz.melléklet) Tanulmányoztam a Szociális munka Etikai kódexét vizsgára való felkészülés idején. A családsegítő és gyermekvédelmi szolgálat számos intézménnyel áll kapcsolatban: iskola, óvoda, védőnők, rendőrség, gyámügyi hivatal. Megismerkedtem a közös munka során fellépő feladatokkal, amelyekben részt is vettem: jelzőrendszeri találkozók, családlátogatás közösségi rendőrökkel, védőnőkkel, tárgyalások a Gyámügyi Hivatalban. Egyetemi előadásokon megismerkedtem a gyermekjóléti szolgálat Macis adatlapjaival, a gyakorlatban pedig elsajátítottam azok kitöltését. A családsegítős és gyermekjóléti forgalmi naplót is megmutatták, amibe egy idő után már egyedül is tudtam adatokat bevinni. Ezen az éven vezették be a forgalmi naplót, amelyet elektronikusan kell vezetni. Van külön a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatnak is. Ebben minden fel kell jegyezni, ami a kliensekkel kapcsolatos, legyen az egy információnyújtás, környezettanulmány készítése, segítő beszélgetés stb. Korábban részt vettem közösségfejlesztő projektek szervezésében és lebonyolításában (gyerekek nyári táboroztatása, Avasi Akciónap, bérházak lábazatának festése, médiaképzés, Avasi Panellevél) Összefoglalás: Milyen területeken fejlődött elsősorban a hallgató a képzés során? Mennyiben tartja önmagát alkalmasnak arra, hogy szociális intézményben dolgozzon? 10
Alkalmasnak tartom maga arra, hogy szociális intézményben dolgozzak, hiszen évek óta olyan közegben mozgok, ahol fő problémaként jelenik meg a pénzhiány, gyermekek nem megfelelő ellátása, az emberek önérdek érvényesítő készségének hiánya stb. Úgy érzem, hogy a gyakorlataim során sokat fejlődött a kommunikációs és kapcsolatteremtő készségem, ami elengedhetetlen a szociális szférában való munkához. Ezen kívül fentebb említettem már, hogy könnyebben felismerem az összefüggéseket, jobban átlátom a bonyolult, kusza dolgokat, és még ezeken kívül az empátia képességével is rendelkezem. IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért? 2009-ben kezdtem meg az egyetemi tanulmányaimat a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Kulturális Antropológia alapszakán. Ehhez kapcsolódóan kíváncsiságból jelentkeztem egy Amerikából induló Közösségi Kapcsolatépítés nevezetű programba kezdetben tagnak, később gyakornoknak. Itt a roma- nem roma kapcsolatokat próbáltuk kiépíteni találkozókkal, különböző programokkal, előadásokkal. A hozzá kapcsolódó gyakornoki programot a Dialóg Egyesületnél végeztem, itt csatlakoztam az Avasi Ifi csapathoz, majd önkéntesként az Egyesületnél maradtam. Nagyon örültem, hogy emberekkel foglalkozhatok, embereknek segíthetek, hiszen az elmúlt években számos projektben dolgozhattam, segédkeztem, e mellett szerveztünk nyári tábort illetve szabadidős tevékenységeket hátrányos helyzetű gyerekeknek, de korrepetálást is szívesen vállaltam. Ezért gondoltam azt, hogy szeretnék még valamit tanulni, így jelentkeztem a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzésére. Nagyon hasznosnak ítélem ezt a négy félévemet, hiszen nagyon gyakorlatias volt az egész képzés. Az intézmény megismerési és laikus gyakorlaton még csak ismerkedtem a MESZEGYI intézményrendszer működésével, feladataival, de a második félévben már besegíthettünk a különböző adminisztrációs teendőkbe, családokat látogattunk meg stb. Az összefüggő szakmai gyakorlatra pedig már kiteljesedett a munkánk köre, itt már szinte mindent csinálhattunk, amit egy diák tehet a gyakorlata során. Számos családlátogatáson és segítő beszélgetésen vettem részt, a postázás alkalmával egyre jobban megismertem a város fontosabb intézményeit, rám bíztak különböző GYSZ adatlapok, hivatalos dokumentumok kitöltését, adományokat vittünk el családokhoz, forgalmi naplóban tevékenykedhettem, és még esetvezetést is írhattam. 11
Úgy érzem, hogy a gyerekekkel nagyon jól kijövök, és örülök, ha segíthetek nekik. Ez az érzés most a gyakorlatom során erősödött bennem, hiszen az elmúlt 3 hónapban főként a gyermekjóléti szolgálat világába nyerhettem mélyebb betekintést. Hasznosnak éreztem magam, amikor egy-egy problémát átbeszéltünk, ellátogattunk a családokhoz, kitöltöttem a szükséges adatlapokat, e mellett pedig úgy gondolom, hogy minden olyan készséggel rendelkezem, amely elengedhetetlen ehhez a szakmához. Talán egy kicsit túl érzékeny vagyok és az emberek problémáit is sokszor a szívemre veszem, de úgy gondolom, hogy képes vagyok reálisan gondolkodni és a probléma megoldására koncentrálni. Az eddigi gyakorlataim során szerintem sikeresen sajátítottam el a gyermekjóléti szolgáltatásban végzett munkához szükséges ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását, így szívesen dolgoznék ezen a területen a későbbiekben. A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény rövid bemutatása: Az intézmény Miskolc Megyei Város Tanácsának döntése alapján 1990-ben jött létre. Az elmúlt 25 évben számos változáson ment keresztül: 1991-ben megkapták a Családsegítő Szolgálat nevet, 1997-ben pedig megnyitották a Gyermekjóléti Szolgálatot. 2005-ben új tevékenységi körökkel bővült az intézmény, többek között diszpécser központot hoztak létre, átvállalták a családsegítős feladatokat a Miskolci Kistérségi Többcélú Társulástól, valamint a Gyermekjóléti Központ feladatait is ellátták. 2013-ban több intézmény került összevonásra, így lett Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény, Módszertani Központ. 2014-től a szakellátás kivonult az intézmény kötelékéből, így a ma is használt neve- Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény- lett. (Terepnapló részlet 2014.március 3.) Intézmény alapítója: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó neve: Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás 3525 Miskolc, Városház tér 8. Intézmény székhelye: Miskolc, Arany János u. 37. Az intézmény engedélyezett létszámkerete: (2014. január 1-től) 12
szakalkalmazott nem szakalkalmazott létszámkeret összesen: 589 fő 181 fő 770 fő (Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, 2014) Az intézményrendszer a következő területekből áll: Gyermekek Napközbeni Ellátása Bölcsőde Igazgatóság Célcsoport specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága Családsegítés- Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága Stratégiai Igazgatóság A Családsegítés- Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóságának célja, hogy Miskolc városában élő egyének és családok részére szociális, családi és lelki problémáik megoldásához segítséget nyújtsanak. Munkájuk keretében információt szolgáltatnak, segítséget nyújtanak hivatalos ügyek intézéséhez, tanácsot adnak, és nem utolsó sorban együtt gondolkodnak a hozzájuk fordulókkal. A gyermekjóléti szolgáltatás keretében céljuk a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzése. Speciális szolgáltatások: Utcai és lakótelepi szociális munka: a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése Készenléti szolgáltatás: A gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. A szolgáltatás elérhető a 06-70/466-4550 es telefonszámon. Kórházi szociális munka: A szülészeti-nőgyógyászai osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése. A gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése. 13
Kapcsolattartási ügyelet: a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas lehetőség biztosítása A családsegítés keretében céljuk a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Speciális szolgáltatások: Családterápia: családterápia nem csak a már létrejött családi működési zavarokkal foglalkozik, hanem elsődleges célja a zavarok, tünetek, betegségek következő generációra történő átörökítésének megelőzése. Olyan hatékony pszichoterápiás módszer, mellyel a szakemberek a tüneteket hordozó egyénnel és annak családjával együttműködve megváltoztatják a család viselkedését, lehetőség szerint optimalizálják a családi rendszer működését. Nyári Napközis tábor, nyári táborok, játszóház, korrepetálás, csoportos szociális munka, iskolai szociális munka Gyermekek Átmeneti Otthonában nyújtott segítség célja - szervesen kapcsolódva a gyermekvédelmi intézményrendszerbe - hogy speciális segítséget nyújtson a szociálisan, mentálisan teljesítőképességük határára sodródott szülőknek, gyermekeknek problémáik időben történő felismerésében, kezelésében. Az Átmeneti Otthon a gyermek átmeneti kiemelésével, családi krízismenedzseléssel szerepet tud vállalni a családi integráció megőrzésében, a veszélyeztetett gyermek pályára állásában. A Családok Átmeneti Otthonában nyújtott segítség célja, hogy az ideiglenesen lakhatási gondokkal küzdő családok számára lehetőséget biztosítson a család egységének megtartására, önálló életvitelük erősítésében vagy annak visszaállításában. 1 Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ 1 Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (2015) http://segitmiskolc.hu/magunkrolcsalad.html 14
A Családsegítés- Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóságának egyik telephelye. Az általános tevékenységek (családsegítés, gyermekjóléti szolgálat) mellett további szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek előzetes egyeztetés alapján, ingyenesen vehetők igénybe. Ezek a következők: Óvodai- és iskolai szociális munka Börtön szociális munka Jogi tanácsadás péntekenként 10.30-12.30 Felnőtt pszichológiai tanácsadás szerdánként 12.30-14.30 Gyermek pszichológiai tanácsadás keddenként 12.30-14.30 Fejlesztőpedagógiai szolgáltatás Idegen nyelvű korrepetálás Kapcsolattartási ügyelet - péntek (12,00 18,00) és szombati (8,00-18,00) napokon 2 Személyi feltételek: 1 fő csoportvezető, 9 fő családgondozó, 3 fő asszisztens, 1 fő fejlesztő pedagógus Tárgyi feltételek: Az épületben 2 fogadószoba, 1 közösségi helyiség, valamint munkatársi szobák állnak a rendelkezésre, amelyeket együtt használnak a családgondozók, és az asszisztensek. Minden dolgozó számára biztosítva van egy külön íróasztal, ahol kényelmesen tudják a napi feladataikat végezni. Az intézmény rendelkezik továbbá 6 számítógéppel, 3 laptoppal, két fénymásoló géppel, illetve 3 nyomtatóval. Ellátási terület: Közös és egyéni területek. A közös területeken több családgondozónak vannak kliensei, míg akadnak olyan utcák, illetve területek, ahol csak 1-1 családgondozó dolgozik. Ellátási terület többek között a Bábonyibérc, Forrásvölgy, Ágazat dűlő, Szondi telep, József Attila út, Víkend telep, Szentpéteri kapu, Zsarnai telep, Bandzsalgó dűlő, Pozsonyi út, Katowice utca, Selyemrét, Kassai út Programok, események, kultúra: A Kassai úti Területi Szolgáltatási Központban bizonyos időközönként összeülnek a dolgozók, hogy egy csoportmegbeszélés keretében megtárgyalják például: a határidős 2 Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (2015) http://segitmiskolc.hu/csaladkontakt.html 15
feladatokat, fontosabb kérdéseket, amelyek felvetődnek, illetve a vezetői értekezleten elhangzottakat, amelyek érintik a dolgozókat stb. További esemény még a MESZEGYI Hét elnevezésű programsorozat, ahol vetélkedőket tartanak, kirándulnak, és szakmai előadásokon vehetnek részt a dolgozók. Nyáron napközis tábort szerveznek, ahova várják a 6-14 éves gyermekeket szabadidős játékokkal, strandolással, kirándulással. Jelzőrendszeri találkozókat is szerveznek a jelzőrendszer tagjaival, ahol átbeszélik a felmerülő problémákat. Mentális napokon a dolgozók kicsit közösen kikapcsolódnak pl.: kirándulni mennek. Filmes klub is működik az intézményben, ahova szívesen várják a dolgozókat. Gyermekjóléti Szolgálat: A gyermekjóléti szolgálat olyan- a gyermek érdekeit védő- speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. Szereplők: 1. Igénybe vevők gyermek szülőjével vagy törvényes képviselőjével együtt, gyermek szülője vagy törvényes képviselője, gyermek egyedül (12 éves kortól), a gyermek tágabb családja, a család barátai, ismerősei (mindazok, akik a gyermek fejlődése szempontjából fontosak), egyéb, a gyermek helyzetének jobbítása szempontjából fontos személyek (barát, ismerős). 2. Szakemberek családgondozó asszisztens, családgondozó, egyéb szakember (pl. jogász, pszichológus, fejlesztő pedagógus), 16
jelzőrendszeri tagok, akik kapcsolódnak a családhoz, - családgondozó, aki előzőleg gondozta a családot. 3 Irányadó rendelkezések a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás tekintetében: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1/2004. (I.5.) ESZCSM. rendelet a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti szolgáltatások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 4 3 TÁMOP 5.4.1. Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása pillér: Gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátás, Budapest, 2011, 56.old. 4 Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, 2014, 4. old. 17
A gyermekjóléti alapellátás körébe tartozik minden olyan, a gyermekvédelem körébe sorolt szociális segítő szolgáltatás, amely a gyermek családban történő nevelését támogatja. A gyerekek védelme keretében eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és egymással így elősegítve a gyermek családban történő nevelkedését. A segítő szolgáltatások mindig az adott gyermek legjobb érdekét kell, hogy szolgálják. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. A gyermekjóléti szolgálat a rövid, egyszeri segítő szolgáltatás során az igénybevevő önkéntes megkeresésére, általában egy alkalommal nyújt segítséget. Az ilyen típusú segítségnyújtás azt feltételezi, hogy az igénybevevő a segítő tevékenység után képes problémája további kezelésére, rendezésére. Ezek a szolgáltatások a következő: 1. információnyújtás (e tevékenység során a szolgáltatatást nyújtó szakmai ismeretet nem tartalmazó információhoz juttatja az igénybevevőt, vagy valamely intézmény képviselőjét. Az információ átadása történhet személyesen, telefonon, levélben, vagy online szolgáltatás formájában) 2. tájékoztatás (általában egy alkalommal történő, szakmai ismeretet tartalmazó információ nyújtása, amely hozzásegíti a klienst problémája megoldásához) 3. tanácsadás (a családgondozó segíti az igénybevevőt a probléma, cél felismerésében és megítélésében, valamint annak kezelésére alkalmazható alternatívák mérlegelésében) 4. környezettanulmány készítése- családlátogatás (A környezettanulmány olyan, az egyén/család életkörülményeit, életvitelét rögzítő dokumentum, melyet a különböző szakemberek munkájuk során eszközként használnak ahhoz, hogy megalapozottabban hozzanak szakmai döntéseket. Tartalma tehát mindig igazodik ahhoz a célhoz, melynek érdekében eme dokumentum készítése történik. A környezettanulmányhoz a szolgáltatást végző személyesen keresi fel lakóhelyén a klienst annak érdekében, hogy a klienst és mikrokörnyezetét megismerje) 5. ügyintézés (Az igénybevevő hivatalos ügyei intézésében történő közreműködés. Ilyen segítség lehet kérelmek megírása, telefonon történő egyeztetés, nyomtatványok kitöltésének támogatása, előterjesztése. Mindez annak érdekében történik, hogy a kliens minél gyorsabban hozzájuthasson az őt megillető ellátásokhoz, illetve a neki nyújtható segítséghez.) 18
6. más szolgáltatóhoz történő irányítás, közvetítés. (Olyan tevékenység, amely az igénybevevő által hozott probléma megoldását a szolgálat más szolgálathoz való irányítással segíti elő. Erre akkor van szükség, amikor a kliens problémája szakmailag nem kezelhető a szolgálat keretein belül, de a kliens egyedül nem képes a saját problémájának megoldására. 5 A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, és a gyermekek átmeneti gondozása. A gyermekjóléti alapellátás missziója a gyermekek jogainak érvényesülése érdekében egyrészt azon családok támogatása és megerősítése, amelyek gyermekeik felnevelésében nélkülözik a szükséges feltételeket, illetve ezeknek megteremtésében támogatásra szorulnak; másrészt a védelem biztosítása a gyermekek számára a fejlődésüket akadályozó vagy hátráltató veszélyek ellen. A gyermekes családok támogatása és a fejlődésükben veszélyeztetett gyermekek védelme érdekében nyújtott szolgáltatások bizonyos előfeltevéseken alapulnak. A gyermekek harmonikus felnevelkedése közös érdeke a - társadalomnak és a gyermekeket nevelő családoknak. A gyermekek harmonikus fejlődéséért elsősorban családjuk a felelős, de a felnövekvő nemzedékért viselt általános társadalmi felelősség letéteményeseként az állam egyrészt gondoskodik azokról a feltételekről, amelyek támogatják a családokat gyermeknevelési feladataik teljesítésében, másrészt szolgáltatásaival, illetve szükség esetén hatósági beavatkozással védelmet biztosít a gyermekek számára a fejlődésüket akadályozó vagy hátráltató veszélyek ellen. A gyermekvédelmi szakma sajátos értéktételezései, melyek a - gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások felépítésében közrejátszanak, az államnak ebben a felelősségvállalásában gyökereznek. A gyermekekért viselt kettős felelősségből adódó konfliktusok kezelése a gyermekjóléti és gyermekvédelmi munka sajátossága. A gyermekjóléti alapellátások tehát egyrészt támogatják az arra rászoruló családokat, hozzájárulnak a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a gyermekekről történő kielégítő gondoskodás feltételeinek megteremtéséhez, másrészt amennyiben a gyermek megfelelő fejlődését a családjában vagy a közösségben veszély fenyegeti, a gyermek jólétét figyelemmel kísérő intézményeknek beavatkozási kötelességük keletkezik. Ebben az esetben a gondoskodási tevékenység mellett a védelmi és kontrollgyakorlási kötelezettségük is érvénybe lép. A gyermek jogai és legjobb érdeke minden olyan esetben - elsőbbséget élveznek a szülők és a gyermekkel kapcsolatba kerülő mások jogaival és érdekeivel szemben, amely esetekben ezek a jogok és érdekek egymással konfliktusba kerülnek. 5 TÁMOP 5.4.1. Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása pillér: Gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátás, Budapest, 2011, 15. old. 19
Így a konfliktusos helyzetekben nem kérdéses, hogy az ügyben eljáró szakembereknek mely érdekek mellé kell állniuk. Ez magával hozza a gyermekvédelmi munka sajátosságát, a sorozatos konfliktusok vállalását a gyermekek jogainak és érdekeinek védelme miatt. Ugyanakkor viszont a gyermekek legalapvetőbb érdeke, hogy saját családjukban, szeretetkapcsolatban nevelkedjenek fel, mert csak a bensőséges szülő-gyermek kapcsolat teremthet megfelelő alapot a gyermek felnevelkedéséhez. Ezért a gyermekvédelmi ügyekben eljáró szakembereknek nagyon körültekintően kell eljárniuk. A veszélyeztetés gyanújának felmerülése esetén figyelembe kell venniük a szülő-gyermek kapcsolat sajátosságait, a család értékrendjét, nem indulhatnak ki a saját Gyermekjóléti alapellátás értékrendjükből. Így a gyermeket a családjából kiemelni csak a veszélyeztetés nagyon súlyos, kezelhető szintre nem csökkenthető helyzeteiben, illetve a család és a gyermek közötti viszony ellehetetlenülése esetében lehet. Mindez azt a kötelezettséget jelenti, hogy a gyermekvédelmi munkában a gyermeket körülvevő világot a gyermek szempontjából kell szemlélni, értelmezni és értékelni. A gyermekvédelmi segítő szakma alapelvei: a gyermeki jogok figyelembe vétele és tiszteletben tartása a gyermeki jogok védelme a gyermek és családja önrendelkezésének lehető legszélesebb körű meghagyása a segítő folyamat során a gyermek és családja részvételének elősegítés a segítő munka elő kell, hogy segítse, hogy a folyamatban a segítettek (a gyerek és családja) saját érdekeit érvényesíthesse, véleményüket, javaslataikat folyamatosan figyelembe kell venni bár a szociális segítő munka folyamat-központú, mindvégig szem előtt kell tartani az eredményesség alapelvét, azt, hogy a segítő munka az érintett gyerek jólétét, jobb-létét szolgálja. A gyermekjóléti alapellátás nyújtása során a szociális munka etikai kódexének előírásai nyújtanak támpontokat a segítő kapcsolat kialakításában. A gyermekvédelmi szakember egyenlő felekként tárgyal a gyermek fejlődési szükségleteiről, és azok biztosításának feltételeiről a szolgáltatást igénybe vevő családokkal, és életkorukhoz mérten a gyermekek által kifejtett álláspontokat is kihangosítja, figyelembe vételét elősegíti. A szülők ellenében a szakemberek csak akkor tehetnek bármit is, ha erre a gyermek védelme érdekében okvetlenül szükség van, illetve erre hatósági 20
felhatalmazásuk megtörtént. Még ebben az esetben is mind a gyermek, mind szülei számára a maximális véleményalkotási, döntési lehetőséget biztosítani kell. 6 Jelzőrendszeri találkozók: A gyakorlatom során több jelzőrendszeri találkozón is részt vehettem, ahol amellett, hogy hasznos információkhoz jutottam, megértettem, hogy miért is olyan fontosak ezek az események. Az 1997. évi XXXI. évi Gyermekvédelmi törvény alapján a következő szervezetek tartoznak a jelzőrendszeri hálózatba, amit a gyermekjóléti szolgálat koordinál: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, k) a munkaügyi hatóság. Helyi gyermekvédelmi szereplők a fentieken túl a gyámhivatal, gyámhatóság, szociális irodák alkalmazottjai, de a rendszerbe bekapcsolódhatnak akár a közművelődési intézmények munkatársai is. A fent felsorolt szervezetekre a jogalkotó kötelezettségeket ró, de jelzőrendszerként fontos funkciót töltenek be a lakóközösségek, szomszédsági rendszerek is. Alapelvek 6 TÁMOP 5.4.1. Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása pillér: Gyermekjóléti alapellátás, Budapest, 2011, 14-15. old. 21
Önrendelkezés: A jelzőrendszer működtetésének egyik alapfeltétele az együttműködési motiváció megteremtése, illetve fejlesztése. E feltétel megteremtése során is figyelemmel kell lenni a felhasználó (ez esetben a jelzőrendszeri tag) önrendelkezésének, autonómiájának támogatására. Részvétel: A jelzőrendszer működtetése minden elemében a felhasználó (ez esetben a jelzőrendszeri tag) aktív részvételére épül és épít mind a tervezés, mind a megvalósítás, mind pedig az értékelés szakaszában. Érdekérvényesítési esélyek növelése: A jelzőrendszeri tagok a gyermekvédelem helyi rendszerének aktív tagjaként szinte minden esetben szembekerülnek saját ágazatuk érdekeivel, elvárásaival (nem engedik el képzésre, nem mindig támogatják jelzési szándékát, nem engedik el esetkonferenciára, stb.). Így érdekérvényesítési esélyeik növelése is a jelzőrendszer működtetésének egyik eleme. Eredményesség: A jelzőrendszer működésének magas színvonalát tükrözi, ha a településen élő gyermekek legjobb érdekeinek megfelelően zajlik a jelzőrendszeri tagok közti információcsere: minden szükséges esetben megszületik a jelzés, magas színvonalon zajlanak az esetkonferenciák. A legkisebb beavatkozás elve: A gyermekvédelem minden szintjén, úgy az alap-, mint a szakellátásban (a gyermek legjobb érdekének való megfelelőség mellett) mindenkor úgy kell tanácsot adni, segítséget nyújtani, ellátást biztosítani, hogy az csak a lehető legkisebb mértékben tegyen bármit a felhasználók jelen protokollban a jelzőrendszeri tagok - helyett, illetve ellenében. Számukra a maximális véleményalkotási, döntési lehetőséget kell biztosítani. 7 A gyermekjóléti szolgálat a településen észlelő- és jelzőrendszert működtet, így a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal, gyermekek bántalmazásával kapcsolatos információt, elsősorban a jelzőrendszer tagjaitól vagy egyéb jelzésből, bejelentésből, illetve hivatalból észleli. A jelzéseket írásban kell a címzetthez eljuttatni. A gyermekjóléti szolgálat segíti a jelzőrendszer tagjait a gyermek bántalmazásának, elhanyagolásának felismerésében és 7 TÁMOP 5.4.1. Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása pillér: Gyermekjóléti szolgáltatás- A jelzőrendszer működtetése, Budapest, 2011, 132-133.old. 22
feltárásában. 8 A rendszer kiépítése, illetve optimális működtetése a gyermeki jogok érvényesülésének alapvető feltétele, amely kettős célrendszer mentén történik. Egyfelől a gyermekvédelem általános és egyedi esetekhez köthető konkrét céljai, másfelől az együttműködő csoport generálására és hatékony működtetésére irányuló célok. 9 Ábra: A jelzőrendszer optimális működtetésének területei 10 A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésének éves összegzése, értékelése az éves tanácskozás keretében valósul meg. A tanácskozást minden év március 31-ig meg kell szerveznie a gyermekjóléti szolgálatnak. A tanácskozás feladata áttekinteni a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, átfogóan értékelni a jelzőrendszer éves működését, és szükség szerint javaslatot tenni a működés javítására. A tanácskozásra meg kell hívni: a) a települési önkormányzat polgármesterét, a képviselőtestület tagjait, a jegyzőt, b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, 8 Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete: Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátáshoz és kezeléséhez, Budapest, 2006, 20. old. 9 TÁMOP 5.4.1. Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása pillér: Gyermekjóléti szolgáltatás- A jelzőrendszer működtetése, Budapest, 2011, 136.old. 10 TÁMOP 5.4.1. Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása pillér: Gyermekjóléti szolgáltatás- A jelzőrendszer működtetése, Budapest, 2011, 136.old. 23
c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, e) a gyámhatóság munkatársait, f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét, g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, h) a regionális gyámhivatalban működő gyermek és ifjúságvédelmi koordinátort A gyermekjóléti szolgálat írásos megkereséssel él a helyi gyermekvédelmi szereplők felé, megjelölve abban a tanácskozás időpontját, helyszínét, valamint az írásos beszámolók leadási határidejét, módját. A határidőket úgy kell meghatározni, hogy az érintettek megfelelő időt kapjanak arra, hogy írásos anyagaikat elkészíthessék. Társulásban működő gyermekjóléti szolgálat esetén az éves tanácskozást minden településen külön-külön kell megszervezni. A gyermekjóléti szolgálat összefoglaló beszámolóját, értékelését megküldi a regionális gyámhivatalnak, valamint a helyi önkormányzatnak, annak érdekében, hogy ez utóbbi az adott év május 31.-éig átfogó értékelést készíthessen, amelyet a képviselőtestület, illetve a közgyűlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A tanácskozás eredménye azonban nem lehet csupán az, hogy a megkapott írásos anyagokat áttekintve, azokat összedolgozva elkészül egy gyermekvédelmi beszámoló. Ebben az esetben ugyanis a tanácskozás nem valósítja meg a jelzőrendszeri működés átfogó értékelését. Az éves tanácskozáson arra is sort kell keríteni, hogy kiderüljön, az egyes résztvevők hogyan fogják fel a településre jellemző (gyermekvédelmi) problémákat. A résztvevők problémafelfogása megmutatja támogatásukat és elköteleződésüket a problémára irányuló cselekvésekben; ha a résztvevők valamit nem értékelnek problémaként vagy nem olyan módon, ahogyan azt a gyermekjóléti szolgálat látja, akkor nem lesznek fogékonyak a gyermekvédelmi üzenetekre, és nem lesznek hajlandóak aktívan együttműködni a problémára irányuló cselekvésekben. A tanácskozás együttműködésre orientált részének fontosabb szempontjai: Vannak-e lyukak, fekete foltok az észlelő jelzőrendszer helyi hálózatában? A helyi észlelő jelzőrendszer definiálható-e optimálisan működő hálózatként? Megfelelő-e a kommunikáció a tagok között? Megfelelő-e az együttműködés a tagok között? 24
A veszélyeztetett gyermek legjobb érdeke mellett megjelennek-e egyéb érdekek is? Ezek az érdekek nem gátolják-e közös célok kitűzését? Egyáltalán, egyértelműen ki vannak-e tűzve a közös célok általában, illetve konkrétan, az egyes esetekhez kapcsolódóan? 11 A gyakorlatom során sikerült három jelzőrendszeri találkozóra, megbeszélésre elmennem. Ebből az egyik az éves találkozó volt, a másik kettőn pedig pedagógusok, illetve védőnők jelentek meg. Nagyon fontosnak tartom az ilyen találkozókat, illetve a minél szorosabb együttműködést a jelzőrendszer tagjaival, hiszen ha időben észreveszik a problémákat, akkor hatékonyabban lehet fellépni ellenük. Amit én tapasztaltam és hallottam, hogy a jelzőrendszer tagjai vagy későn szólnak, vagy pedig nem is szólnak bizonyos helyzetekben, pedig ez tényleg nagyon fontos lenne. Az egyik családgondozó mesélte, hogy az egyik gyermekről később tudta meg, hogy összegyűlt jóval több, mint 50 igazolatlan hiányzása. Erről is csak egy hivatalos levélből értesült, amit a Gyámügyi Hivatal küldött neki. Ha hamarabb tudott volna a hiányzásokról, akkor beszélhetett volna a családdal a várható következményekről, és talán elkerülhető lett volna, hogy megszüntessék az iskoláztatási támogatás folyósítását, és a védelembe vételi eljárást. Sokszor előfordul, hogy a gyerekek azért nem akarnak menni iskolába, mert esetleg csúfolják, szégyelli magát valami miatt, gyalog kell menni messziről, nem megy neki egy-egy tárgy, vagy esetleg a tanárral nem jön ki jól stb., nem feltétlen azért, mert elcsavarog, vagy pedig nem akar tanulni/iskolába járni. Másrészt egy hátrányos helyzetű családban, ahol nincs más jövedelemforrás- csak a családi pótlékok, gyes, vagy közmunkabérelég nagy kiesés, hogy három hónapig nem kapják az iskoláztatási támogatást. A találkozók azért is hasznosak, mert nem csak általános témákról, problémákról esik szó az ilyen megbeszéléseken, hanem mindenki kérdezhet egyénileg 1-1 gyermekről például a védőnőktől, akik szintén kijárnak a családokhoz, illetve találkoznak velük tanácsadásokon. Úgy gondolom, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás egyik legfontosabb része a jelzőrendszeri hálózat, hiszen megelőzni könnyebb, mint orvosolni a már meglévő problémát. 11 TÁMOP 5.4.1. Szociális és gyermekvédelmi szabályozó rendszer kidolgozása pillér: Gyermekjóléti szolgáltatás- A jelzőrendszer működtetése, Budapest, 2011, 140-141.old. 25