FIGYELŐ. J. F RATER ZSU ZSA: A z évi kolerajárvány Magyarországon. Történeti S tatisztikai Füzetek 5. Budapest, p.

298 FIGYELŐ J. F RATER ZSU ZSA: A z 1855. évi kolerajárvány Magyarországon. Történeti S tatisztikai Füzetek 5. Budapest, 1980. 59 162. p. A Központi Statisztikai H ivatal K önyvtárának és az Országos L evéltárn ak az 1950-es évek derekán kezdődött term ékeny együttm űködése az elm últ negyedszázadban élénk történeti, statisztikai kutatásokat és publikációs tevékenységet eredm ényezett. E nnek keretében a T örténeti Statisztikai K özlem ények 1957 1959. években (5 kötetben) közreadott számai és a Történeti Statisztikai Évkönyv -ek 1960 1968 közötti 5 kötete, a Történeti Statisztikai Tanulm ányok című sorozatban 1975 óta m egjelent 4 kiadvány és az 1960-as évek óta sorjázó Történeti Statisztikai K ötetek után az 1979- ben T örténeti Statisztikai F üzetek cím en útn ak ind íto tt legújabb kiadványsorozatnak 1980-ig m ár 5 szám a láto tt napvilágot. Az első két, terjedelm es jelentős vagy túlnyom ó részben számszerű táblázatos anyagot tartalm azó történeti, dem ográfiai és gazdaságtörténeti tém ájú kötet után két vékonyabb szám szerű adatokat nem is tartalm azó füzet következett: az egyik a statisztika kétévszázados felsőfokú oktatásának kérdéséhez kapcsolódik, a m ásik a helytörténeti kutatásban felhasználható agrárstatisztikai forrásokat m u tatja be. A jelen ism ertetés tárgyául szolgáló ism ét bőséges szám szerű adatanyagra épülő nagyobb kötet a m últ század derekán lezajlott m agyarországi kolerajárványnak a lefolyását és eredm ényeit m u tatja be az Országos L evéltárban talált iratan y agra tá maszkodva. A kötetet bevezető tanulm ány m indenekelőtt rövid áttek in tést ad érdekes orvosi, járv ány tan i ism ereteket is nyú jtv a a m ú lt századi m agyarországi kolerajárványokról. K özülük a négy legnagyobbnak jellem ző adatait a járvány sújtotta helységek, a m egbetegedettek és elhaltak szám át m egyénkénti részletezésben táblázatosa n összehasonlítja, s így ráv ilág ít a járványok terjedésének és pusztításának vidékenként eltérő m értékére. Ism erteti a szerző az alapul szolgáló levéltári forrásanyag szerkezetét, részletezettségét, egyenetlenségeit és hiányosságait: a forrás az abszolutizm us-korabeli öt a budai, kassai, nagyváradi, pozsonyi, soproni közigazgatási kerü let 43 m egyéjéről tartalm az különböző részletezettségű adatokat, így a kötetben közzétett táblázatok és a kapcsolódó elemzés is erre a terü letre vonatkoznak. N in c s e n e k adatok a történ eti M agyarország déli m e gyéiről, E rdélyről és a bánáti határőrvidékről. A továbbiakban az 1854/55. évi járvány időbeli lefolyásáról kapunk adatokban bővelkedő képet főleg az abszolutizm us-korabeli levéltári anyagban folytatott elm élyült kutatásokra tám aszkodva. Ehhez kapcsolódik a fertőződött helységek szám ának havonkénti alaku lását bem utató szövegközi táb la és négy kerü let ad atait grafikusan is illusztráló ábra. Egy további táblázat a m egbetegedettek és elhaltak szám ának havonkénti adatait állíto tta össze a budai, nagyváradi és pozsonyi körzet 26 m egyéjére vonatkozólag. Ezek után tájékoztat a tanulm ány a járvány m éreteiről: bem utatja m egyénként az össznépesség 1851. évi és a járv án y sú jto tta helységek népességének 1855.(?) évi szám át és arányát, a m egbetegedések és halálozások abszolút, valam int a m orbiditás, m ortalitás és letalitás a kötetben m in-

FIGYELŐ 299 denütt régies írásm óddal: lethalitás viszonyszámait, a százalékos megyei adatokból kerületenként jól áttekinthető, összevont csoportokat is képezve. A kiadvány összesített adatai szerint az 1854/55. évi kolerajárvány által sújtott 3508 helységben a megbetegedések szám a m eghaladta a 190 ezret, a halálozások szám a pedig m egközelítette a 80 ezret. Súlyosabb volt tehát a járvány, m in t az 1866. évi, de elm arad az 1831 32. évi kolera azonos terü letre szám ított közel három szoros és az 1872/73. évinek csaknem k étszeres halálozási (és a többi m utatót tekintve is hasonló arányú) vesztesége mögött. Végezetül a járvány adatainak kritikai értékelését kapjuk, összevetve a járvány előtti és utáni évek halálozási viszonyaival és egy nem rég (1978- ban) m egjelent feldolgozás eredm ényeivel, am ely a kolerajárvány hatását regionális szinten, Zala megyére vonatkozóan vizsgálja. Kár, hogy a széles körű a levéltári anyagon kívül egyebek közt orvostörténeti, járványtani, közegészségügyi és történeti dem ográfiai stb. szakirodalom ra tám aszkodó tanulm ány mellőzi a járvány néhány korabeli, nyom tatásban is m egjelent feldolgozását, így különösen Tom ay K ároly m ű v ét... sz 1854 55-ben Pesten és P estkörnyéken uralgott k o lerajárv á n y.., -ról és W esselovszky Károlyét, hazánk közegészségügyi viszonyairól. Az egész kiadvány terjedelm ének 3/4 részét kitevő (több, m int m ásfélszáz oldalas) Függelék táblái 34 megye összesen 2644 településéről közlik a megyék, s azon belül a települések betűrendjében a népesség szám át, a járv án y kezdetének időpontját, a m egbetegedések és halálozások, v a lam in t a járv án y végén kezelésben m arad tak szám adatait. Ezen belül 28 m e gye több, m int 2000 településére vonatkozólag a m egbetegedések és halálozások szám át 3 4 rövidebb időszakra tagolva is m egism erhetjük. K ilenc dunán túli megye 864 településének községi részletezettségű adatai nem ism e retesek, de ezekben a m egyékben a járv án y lefolyásáról időben még jobban részletezett képet kapunk, m ert az augusztus 15 és október 31 közötti két és fél hónap adatait 7 szakaszra bontva közlik, s ezenkívül kim utatják a gyógyultak szám át is. A táblázatokhoz nagyon m unkaigényes és ezért különleges értékű jegyzetanyag csatlakozik, am ely közel 600 település nevében és közigazgatási hovatartozásában bekövetkezett változásokat tartalm azza és ezzel jó adalékul szolgálhat egy m agyarországi tö rtén eti helységnévtár összeállításához, (melyre több szomszédos ország példája nyom án, talán nem nagyon távoli jövőben rem élhetőleg nálunk is sor kerül). A települések nevének azonosításához az 1885. évi helységnévtár szolgált alapul, nem a járv án y időszakához közelebb eső 1873.. vagy az azt m egelőző még nem a Statisztikai H ivatal kiadásában m egjelent 1863. évi névtárak, vagy esetleg a H ornyánszky-f éle ném et nyelvű (éppen az 1850-es évek ad atait tükröző) Földrajzi Lexikon. M int a legtöbb kiadványban, ebben is m arad tak olykor zavaró pontatlanságok és következetlenségek. Í gy pl. a 45. oldalon szereplő tábla cím é ben m orbiditás szerepel "M ortalitás helyett és hiányzik a VII. sorszám feltüntetése is; a 31. oldalon a 3. sorban..fertőződött helységgel helyett betegséggel lenne az értelem szerű kifejezés, az 1. sz. ábra címében pedig kolerával fertőzött helységéről olvashatunk, pedig valójában kolerában m egbetegedettek -ről van szó. B ár nem m indig következetesen, de a ta n u l m ány szövegében és a 7 3. oldalon található I. sz. tábla cím ében is 1831/32.. 1854/55. és 1872/73. évi járványokról ír a szerző, ugyanakkor a táblázat fejrovatában 1831, 1855 és 1872 szerepel, m iként az egész kiadvány címében is. (Igaz, hogy nem is tartalm azzák a táblázatok az 1854. évi megbetegedések és halálozások adatait.) M indezek és más észrevételezhető jelentéktelenebb apróságok ellenére a kiadvány m egjelenése értékes hozzájárulás M agyarország m últ századi n é pességének. sőt azon túlm enően a járványtan, közegészségügy stb. történetének a feltárásához. Községi részletezettségű adatai jól hasznosíthatók az egyre élénkülő hazai sőt h atárain ko n túli helytörténeti kutatások során is. Dr. K ápolnai Iván

300 FIGYELŐ \ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL A M agyar Család- és Nővédelmi Tudom ányos Társaság Elnöksége 1984. m árcius 20-án kibővített ülést tartott, am elyen Illés Jánosnak, az Országos T ervhivatal főosztályvezetőjének és Őry Im rének, az Egészségügyi M inisztériu m főosztályvezető-helyettesének előterjesztésében m egvitatta a népesedéspolitika hosszútávú koncepciójára és m egvalósításának eszközrendszerére vonatkozó tervezetet, v alam in t az ehhez csatlakozó egészségügyi feladatokat. * * * Dr. C. Chandrasekaran indiai dem ográfus 1984. m árcius 20. és áp rilis 18. között k ulturális csereprogram keretében M agyarországon tartózkodott. Chandrasekaran ú r 1984. április 16-án a M agyar Család- és Nővédelmi Tudom ányos Társaság Elnökségének felkérésére In d ia s Fam ily Planning P rogram m e cím m el előadást ta rto tt a SOTE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati K linika K önyvtárában. * * * A N emzetközi Családtervezési Szövetség Európai Régiója 1984. évi ta nácsülését 1984. m ájus 23 26. között M onteisola-ban, O laszországban ta r to tta meg. A M agyar Család- és N ővédelm i Tudom ányos T ársaság képviseletében dr. Zsolnai Béla elnök, és dr. K linger A ndrás fő titk ár v ett részt az ülésen. M eghívottként résztvett a rendezvényen dr. B em ard A rtúr, a T ársaság O peratív B izottságának tagja, pénztáros is. (Az ülés részletes ism ertetésére következő szám unkban visszatérünk.) * * * A Családszervezetek Nemzetközi U niója 1984. m ájus 25 27. között Espoo-ban, Finnországban Család és népesség cím m el tudom ányos konferenciát rendezett. Az Unió a konferencia főbb m egállapításait és aján lásait továbbítja az ENSZ Világ Népesedési K onferenciája elé. A finnországi konferencián m agyar részről előadást ta rto tt dr. C seh-szom bathy László és részt v ett dr. Tam ásy József, a M agyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság Elnökségének, illetve O peratív B izottságának tagjai. A konferenciát követően ta rto tta meg az Unió Á ltalános Tanácsa éves rendes ülését is, am in m agyar részről dr. C seh-szom bathy László és Mészáros Árpád vettek részt, m ajd az azt követő Regionális V égrehajtó Bizottsági ülésen Mészáros Á rpád, az O peratív Bizottság tagja képviselte a Társaságot.

FIGYELŐ 301 A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG 1984. ÉVI MUNKATERVE A Társaság 1984. évi központi rendezvényei 1. A N épesedéspolitika hosszútávéi koncepciója, illetve az ahhoz csatlakozó egészségügyi feladatok c. kibővített Elnökségi ülés, 1984. m árcius. 2. A Terhességm egszakítások m ódszereinek összehasonlítása c. kerekasztal symposion, 1984. m ájus. 3. A Társaság 1984. évi Beszámoló és Vezetőségválasztó Közgyűlése és Tudományos Ülése, A családgondozás módszerei, személyzete címmel, 1984. október. A T ársaság Regionális szervezeteinek tevékenysége Budapesti és Pest megyei szekció, Budapest A sikertelen terhességek utáni praeconceptionális gondozás tém akörében kerekasztal beszélgetés megszervezése. T apasztalatok gyűjtése az iskolai családi életre nevelés oktatásáról. A budapesti újszülöttek 1970. évi reprezentatív m intájának nyomonkövetéses vizsgálatának folytatása. A serdülőkorban levő problém ás koraszülöttek anyagrészeinek összegyűjtése és értékelése. A taglétszám növelése érdekében új tagfelvételek szervezése. Északkelet-magyarországi szekció, Miskolc K erekasztal konferencia szervezése (tém ája a továbbiakban kerül m eghatározásra), 1984. decem ber, Salgótarján. A szekció tag jai továbbra is aktívan részt vesznek a családi életre nevelés oktatásában és az egészségnevelésben. Dél-magyarországi szekció, Szeged A CSNT asszisztensnők továbbképzése érdekében a SZOTE Női K linikáján m űködő WHO K linikai K utatóközponttal közös rendezésben a H um án reprodukció szabályozása és gyakorlati vonatkozásai, A női és férfi fertilitás zavarainak vizsgálata, kezelése cím ű tanfolyam ok megrendezése, Szeged, 1984. II. félév. A családi életre nevelés tém akörében előadások tartása az Egészségügyi Szabadegyetem en. A pedagógusok, ill. szülésznők továbbképzése során előadások m egtartása a családi életre nevelésről. A Pedagógiai Főiskola, ill. a SZOTE hallgatóinak előadássorozaton történő felkészítése a családi életre nevelésre. Rendszeres előadások ta rtása általános iskolások és középiskolások részére a családi életre való felkészülésre. A korábban m egkezdett k utatóm unkák foytatása. Nyugat-dunántúli szekció, Szombathely A koraszülés kockázattényezőinek vizsgálatára folytatott prospektiv vizsgálat folytatása és lezárása. K ísérleti jelleggel 2 éves családi életre nevelés tárgykörben m egtervezett tanfolyam beindítása néhány középiskolában.

302 FIGYELŐ Észak-dunántúli szekció, Győr K onferencia szervezése a m éhnyakrák korai felism erésének és kezelésének egységes diagnosztikai és terápiás elveinek kidolgozására, 1984. II. félév. (Közös rendezvény a Veszprémi A kadém iai Bizottsággal.) A koraszülést és az alacsony születési súlyt előrejelző program folyam a tos m űködtetése. A családjogi tanácsadás gyakorlatának folytatása. Részvétel a Megyei N épesedéspolitikai Koordinációs Bizottság tevékenységében. A különböző szervezetek által végzett családi-szociális gondozói tevékenység koordinálása. A töm egtájékoztató szervekkel tarto tt kapcsolaton keresztül a családi élettel és a családvédelem m el összefüggő propaganda befolyásolása. A taglétszám növelése érdekében új tagfelvételek szervezése. Kelet-magyarországi szekció, Debrecen A szekció tagjai részt vesznek az egészséges életm ódra nevelésben általános, közép- és szakm unkástanuló iskolákban, ill. az üzemi fiatalok körében m eg tarto tt előadásokkal, valam int az előadók egyéni, ill. csoportos felkészítésével. Segítik az orvos- és szakkáder képzést és továbbképzést a Társaság profiljába vágó tém ákban (családtervezés, születésszabályozás, egészséges életm ódra nevelés). A szekció tagjai, m int előadók résztvesznek a W HO/UNFPA együttm ű ködéssel, a Női K linikán m egrendezésre kerülő nemzetközi, családtervezési tanfolyam on, am elyeket a fejlődő országokból érkező orvosok, ill. egészségügyi szakdolgozók részére tartanak. Az év folyam án egynapos tudom ányos ülés szervezése Szabolcs-Szatm ár megyében, am elynek tém ája később kerül m eghatározásra. A korábban megkezdett kutatóm unka folytatása. Dél-dunántúli szekció, Pécs A családi életre nevelés oktatásának segítése orvostanhallgatók és pedagógusok részére ta rto tt didaktikai felkészítő előadások, valam int felvilágosító előadások m egtartásával. E nnek során együttm űködés a Megyei Tanács, a Vöröskereszt, a H azafias N épfront és a TIT megfelelő szerveivel. A családi életre nevelés és a család stabilitása érdekében k ifejtett tevékenység hatékonyabbá tételéhez a tapasztalatgyűjtés érdekében a társaság tag jai bekapcsolódnak a TEMEB Bizottságok m unkájába, a házassági tanácsadók m unkájába, v alam int kezdem ényezik házassági bontópereknél, az apasági k ereseteknél népi ülnökként a bíróságok m un k ájáb a bekapcsolódásukat. A korábban m egkezdett kutatások folytatása és az eredm ények publikálása. Nemzetközi kapcsolatok A Társaság képviselteti m agát a Nemzetközi Családtervezési Szövetség Regionális Tanácsának ülésén, 1984. m ájus, M onteisola, Olaszország, a Családszervezetek Nemzetközi U niójának rendezvényein, a Regionális V égrehajtó Bizottsági ülésen, 1984. m ájus, Espoo, F in n ország, a Népesség és család c. nem zetközi konferencián, 1984. m ájusi Espoo, Finnország,

FIGYELŐ 303 a N ém et D em okratikus K öztársaságban az Ehe und Fam ilie ren dezvényein : a Die kinderlose Ehe с. symposiumán, 1984. m ájus, M agdeburg, a Fam ilienplanung in der 80er Ja h re n c. konferencián, 1984. október, Rostock. A Társaság és a Belga Családtervezési Szövetség közötti együttm űködés keretében a T ársaság két tag ján ak belgium i tanulm ányútja, 1984. február. A T ársaság továbbra is résztvesz a Nemzetközi Családtervezési Szövetség Európai Régiójának a Serdülőkorúak családtervezési szolgáltatásai c. projekt-jében. DR. BALOG MIKLÓSNÉ (szerk.): Családi életről fiataloknak. Budapest, 1983. Az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság, a KISZ és a Magyar Pedagógiai Társaság kiadványa. 93 p. Nem okoz csalódást a 7 önálló fejezetből álló kiadvány, m ely a szerkesztő előszavával gyakorlati tanácsokat ígér a családi életre készülő fiataloknak. Az 1. fejezet (írta Kósa Erzsébet) közérthető stílusban szól a család válságának problem atikájáról, ism erteti a család funkcióit, határozottan állást foglalva a korszerű család életképessége, a család intézm énye m ellett. T alán nagyobb hangsúlyt k ap h attak volna a párválasztás, valam int a p á r kapcsolat pszichológiai kérdései, például az em pátia. A 2. fejezet (írta dr. Kovács András) a családtervezés, az anya- és nővédelem, valam int a meddőség kérdéseivel foglalkozik. Röviden utal a fogam zásgátlás m ódszereire is. A szerző kitér a szexualitás egyes erkölcsi vonatkozásaira. A 3. fejezet (dr. Kenéz Győzőné: A családellátási és háztartásgazdálkodási feladatokról ) azt nyújtja, am it cím ében ígér. Meggyőzően bizonyítja, hogy a háztartás vezetése olyan tudatos szellem i-fizikai m unka, am ely nem nélkülözheti a szervezettséget, tervszerűséget sem. R áirányítja a figyelm et arra a tényre, hogy a harm onikus otthon nem csak az örökös m unka, hanem a m egújuló öröm ök fo rrása is. A fejezetben jól hasznosítható tanácsok olvashatók a napi m unkaterv összeállításáról, a h áztartási m unkák ésszerűsítéséről és gépesítéséről, a háztartási pénzösszeg beosztásáról, valam int a különböző fogyasztói árú háztartási cikkek gyakorlati értékéről. A 4. fejezet (írta dr. Szél Éva) az újszülött- és csecsemőápolás alapvető tudnivalóit ism erteti. Részletesen szól az együttélés során fontos, az öregedéssel járó testi és lelki változásokról. É rthetőek a betegápolásról szóló alapvető ism eretek. A szerző a leggyakoribb háztartási balesetek megelőzésének lehetőségeire is felh ív ja a figyelm et. Az 5. fejezet (írta Fekete János) tém ája az alkoholizmus, annak okai és következményei. A szerző felhasználja a Szakszervezeti Elm életi K utató Intézet 1981. évi családvizsgálatának eredm ényeit. Rem élhetőleg m eghallgatá sra talál a fejezet utolsó m ondatának pátosza: Vegyétek át és em eljétek m agasra az ifjúság tiszta zászlaját: a józan ész és a boldogság színes lobogóját! A kiadvány 6. fejezetében dr. Garai Mária körvonalaz néhány, a házassággal, válással kapcsolatos jogi kérdést. A 7. fejezet (írta dr. Kulcsár Rózsa) töm ören szól a népesedési kérdések irán t érdeklődő fiatalokhoz. A szerző ism ertet és értelm ez néhány, a népességre, családra, születésekre, házasságkötésekre és válásokra vonatkozó m a gyarországi adatot, táblázatot. A több szakterület és tudom ányág képviselői által írott színvonalas tartalm ú, de nem hivalkodó kivitelű kiadvány m inden bizonnyal hasznos segítséget nyújt a családi életre készülő fiatal olvasóinak.

304 FIGYELŐ IPPF Medical Bulletin. Special IPPF Medical Policy Statements Issue. Vol. 18. No. 1. 1984. February. Az IP P F Nemzetközi Orvosi Tanácsadó Bizottsága (International Medical A dvisory Panel) 1983-ban három alkalom m al ülésezett, s többek között állást foglalt a terhességm egszakítással összefüggő kérdésekben is, am ely állásfoglalást az alábbiakban közöljük: A terhességmegszakítás A Nemzetközi Családtervezési Szövetség (IPPF) 1971-ben kihangsúlyozta, hogy a fogam zásgátlás a születésszabályozás fő módszere. A Szövetség bízik abban, hogy fogam zásgátlás elterjesztésére irányuló erőfeszítések eredm ényeként csökkenni fog a m űvi vetélések száma. A világon évente m integy 30 55 millió terhességm egszakítást hajtanak végre, m elynek több m int a felét szakképzetlen egyének végzik. Ez elsősorban a fejlődő országokra jellemző, valam int olyan állam okra, m elyekben a terhességm egszakítást rendeletek korlátozzák. Az illegális abortőrök adatszolgáltatásának hiánya és a m űvi vetélés tiltása okozzák többek között a terhességm egszakítások szám ának elég po ntatlan becslését. Ism ert tény, hogy a nem szakem ber által végzett m űtét halálozása igen magas, m eghaladhatja az 1% -ot is. A terhességm egszakítással összefüggő h alálozás az operatőr felkészültségétől, a m űtét körülm ényeitől és a szövődmények ellátásának minőségétől függ. A gyakori életveszélyes szövődmények kezelése jelentős terheket ró az egészségügyi intézm ényekre. A szövődmények szem pontjából legkedvezőbb a 12. terhességi hétig, szakem ber által végzett m űvi vetélés. A kom plikációk előfordulása a 10. h éttől em elkedik, a 2. trim eszterben m ár 3 4-szer gyakrabban lépnek fel, ezért törekedni kell a m űtét korai elvégzésére. Azon országokban, ahol a terhességm egszakítás engedélyezett, a családtervezési társaságok (a továbbiakban: a Társaság) törekedjenek arra, hogy a terhességm egszakítás az egészségügyi és születésszabályozási szolgáltatások része legyen. Fontos azt is elérni, hogy a fogam zásgátló tanácsadás és ellátás közvetlenül a beavatkozást követően m egtörténjék. A Társaság azt is segítse elő, hogy megfelelően képzett szem élyzet végezze a m űtétet. Azokban az országokban, ahol a terhességm egszakítás jogi szabályozása nem egyértelm ű vagy tiltó, több T ársaság tevékenysége igazolta, hogy keresni kell a törvény nyújtotta valam ennyi lehetőséget, és élni kell velük a gyakorlatban. Így a Társaság vesse latba befolyását, hogy a befejezetlen vetélés és más kom plikációk kezelése adekvát és hum ánus legyen, az ellátás pedig m indig kövesse fogam zásgátlási tanácsadás. S ajnálatosan a büntetéstől való félelem m iatt szám talan törvénytelen vetélést követően m egbetegedett nő nem fordul orvoshoz és ez azt is eredm ényezi, hogy a m űtét utáni időszakban nem részesül fogam zásgátlási tanácsadásban. A tanácsadás M inden terhességm egszakítást kérő nőnek a körülm ényeknek megfelelő, m egértő és segítő tanácsadást kell nyújtani. K ívánatos a nő partnerének jelenléte is. Szólni kell a nő előtt álló valam ennyi, a társadalom biztosította lehetőségről, többek között a terhesség kihordása után a gyerm ek örökbeadásáról is. U gyancsak inform álni kell a m űtét és az érzéstelenítés potenciális m ellékhatásairól, korai és késői szövődményeiről. Szükséges lehet azt is elm ondani, hogy a szakem ber által, az első trim eszterben végzett terh ességm egszakítás egyértelm űen kedvezőbb, m int a terhesség kiviselése. A m ásodik trim eszterben történő m űtét kockázatára úgy hívjuk fel a figyelmet, hogy azzal ne riasszuk el a nőt a terhességm egszakítástól. Indokolt esetben legalább 1 nap gondolkodási időt biztosítsunk.

FIGYELŐ 305 A m űtét előtt vagy u tán történő fogam zásgátlási tanácsadáson ism ertessük a hozzáférhető antikoncipienseket, előnyeiket és hátrányaikat. A m éhen belüli eszköz post abortum felhelyezése megfelelő előzetes tanácsadást követően a tapasztalatok szerint elfogadható és hatékony. A m űtét során biztonsággal elvégezhető a sterilizáció laparoscopia vagy m inilaparotom ia útján. A beavatkozás előtt nyom atékosan fel kell világosítani a nőt a sterilizáció visszafordíthatatlan jellegéről. Ebben az esetben különösen fontos a gondolkodási idő biztosítása. Természetesen, ha a terhes a m űtéti m eddővé tételt elutasítja, a terhességm egszakítást ettől függetlenül el kell végezni. Különös gonddal és figyelem m el kell foglalkozni a nem kívánt terh ességgel jelentkező serdülőkkel. K örükben a késői jelentkezés m iatt magas a m ásodik trim eszterben végzett m űtétek aránya. G yakran szoronganak, b ű n tudatuk van, ritkábban a későbbi meddőségtől félnek. Ezeket a jelenségeket a tanácsadáson m egértéssel és megfelelő tanácsokkal kell segíteni. A nem szűnő szorongás és félelem hosszabb után-követést indokolhat. A serdülők fogam zásgátlási tanácsadását a felnőttekénél nem kisebb alapossággal kell végezni. A tanácsadás során különös figyelm et igényelnek az alábbi nők: a terhesség nagysága m eghaladja a 12 hetet, serdülő korú (15 éves, vagy fiatalabb), 40 évesnél idősebb, korábban fennálló, jelentős egészségkárosodás vagy szövődmény, a m éh korábbi m űtété, egyidejűleg sterilizációt kérő nők. Eljárások az első trimeszterben (A) 6 hetesnél kisebb terhesség A fogam zást követő 4 héten belül (a vérzés csupán 2 hetet késik) két lehetőség kínálkozik: 1. várakozni, míg a terhesség biztosan kim utatható (6 8 hét), 2. aspirálni a méh tartalm át, m ely tágítás és érzéstelenítés nélkül elvégezhető. Ez utóbbi során nem hagyható figyelm en kívül, hogy a) a vérzés nem terhesség m iatt késett, és ezért a páciens szükségtelen beavatkozáson esett át, b) a m éh kiürítése u tán visszam aradhatnak peterészek, c) m éhen kívüli terhesség is okozhatja a vérzés kim aradását. A b) és c) pontok m iatt a beavatkozást követő időszakban a nők figyelem m el kísérése elengedhetetlen. A vákuum aspirációs technikán kívül ilyen terhesség nagyság esetén szóba jöhetnek egyéb, elterjedőben levő m ódszerek, m int a prosztaglandinok vaginális vagy orális alkalm azása. (B) 6 8 hetes terhesség Az ajánlott eljárás a vákuum aspiráció. M éhnyaktágítás nem m indig szükséges, am ennyiben igen, paracervicális vagy általános érzéstelenítés használható. A beavatkozás am bulanter végezhető. A m éhen kívüli terhesség felism erését elősegítheti a m éhből leszívott anyag vizsgálata. (C) 9 12 hetes terhesség Az ajánlott eljárás a m éhnyaktágítás és vákuum aspiráció, esetleg m éhkaparás. A m éhnyak tág ítására célszerű lam in ária pálca vagy prosztaglandin

306 FIGYELŐ alkalm azása. Vezetéses paracervicális és általános érzéstelenítés egyaránt szóba jöhet. Ilyen terhesség nagyság m ellett is végezhető a m űtét am bulanter. Eljárások a második trimeszterben A terhességm egszakítást gyakorlott szem élyzet végezze, fekvőbeteg in tézetben. A 13 16. terhességi héten a m űvi vetélés javasolt m ódja a m éhnyaktágítás és a m éh kiürítése. Ideális a lam inária pálca vagy a prosztaglandinos dilatáció. Az orvosok egy része a 18. hétig elvégzi a m űtétet. A 16. hét után a legáltalánosabb m ódszer az extra- vagy intraam niális méh feltöltés, só-, rivanol-, cukor-, ureaoldattal vagy prosztaglandinnal. A vetélés lefolyása gyorsítható intravénás oxitocinos infúzióval. N apjainkban a m ásodik trim eszterben a m éh üregének m egnyitásával járó hüvelyi hysterotom iának nincs létjogosultsága. Szövődmények K eletkezésükben szerepet játszik a terhesség nagysága, a nő egészségi állapota és az operatőr felkészültsége. A képzett operatőr által végzett első trim eszterbeli művi vetélés kockázatát jelentősen felülm úlja a terhesség kiviselésével és a szüléssel járó rizikó. Ugyanez azonban a m ásodik trim eszterben végzett m űtétekre nem érvényes. A korai szövődm ények közé a sérülés, a vérzés, a szepszis és a peterészek visszam aradása tartoznak, valam int ide sorolhatók az érzéstelenítés kom plikációi és a pszichés zavarok. Késői következményen 1. Rh szenszibilizacio. M inden Rh(D) negatív vércsoportú nőnek a m űtétet követő 72 órán belül, a terhesség nagyságától függő dózisú gam m aglobulint kell kapnia. 2. M eddőség-term éketlenség. Leggyakrabban szakképzetlen személy által végzett beavatkozás után kialakult, nem kezelt kism edencei fertőzés következménye. 3. Későbbi terhességekből kis súlyú újszülöttek születése, koraszülés, 2. trim eszterbeli spontán vetélések. V ákuum aspirációs technikával végzett m űtét esetén előfordulásuk m i nim ális, gyakoriságuk nem szignifikánsan m agasabb, m in t az első te r hesség kiviselése során. Antibiotikum profilaxis Nincsenek arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a képzett személyzet által végzett terhességm egszakítást követő szepszisek gyakoriságát csökkentené a profilaktikusan adagolt antibiotikum. Ismételt terhességmegszakítások Egyes adatok szerint az ism ételt m űvi vetélések hatással lehetnek a későbbi terhességre, illetve a terhességek kim enetelére, spontán vetélést, koraszülést, vagy kis súlyú újszülött születését okozva. Ezek azonban még nem kellően alátám asztott m egállapítások, jelenleg általánosan nem elfogadott, hogy a képzett orvos által végzett terhességm egszakítások szignifikánsan növelnék az em lített következm ények gyakoriságát. Azonban elképzelhető, hogy a korábbi ism ételt m echanikus m éhnyaktágítások növelhetik a terhességek kedvezőtlen kim enetelének kockázatát. Az IPP F Nemzetközi Orvosi Tanácsadó Bizottsága által elkészített állásfoglalást az IPPF Központi Tanács 1984. novem beri, N airobiban tarto tt ülésén elfogadta.

FIGYELŐ 307 HÍREK Még csak 1984-et írunk, de a nem zetközi szervezetek m ár a következő népszám lálások szervezésére gondolnak. Ennek jegyében 1984. m ájus 7 és 11 között Rómában, az EGB szervezésében, A népszám lálási eredm ények és m ódszerek értékelése cím en szem inárium ot tartottak, am elyen a Népesedésstatisztikai főosztályról dr. Kepecs József, és a Nemzetközi Kapcsolatok önálló osztályáról P. Szentmihályi Andrea vett részt. A jövő szervezése e tém ában is a m últ tapasztalatain alapszik. É rtékelték és m egvitatták az eddigi gyakorlatot, m ajd azt vizsgálták, hogy m i lyen irányban lehet és kell haladni. A fejlett technikával rendelkező országok többsége szeretné népszám lálási célokra felhasználni a rendelkezésre álló népességnyilvántartási rendszert és egyéb regisztereket, továbbra is építve azonban a lakosság megkérdezésére. A korábbi évtizedekben sokan úgy gondolták, hogy fejlett ny ilv án tartások esetén m ellőzhetik a népszám lálásokat. Ügy látszik, Európa országai m a még nem így gondolkodnak, de m indenesetre keresik az új megoldásokat. A m agyar statisztikusok is erre törekszenek. K ísérleti felvételekre készül a KSH, b á r erőit elsősorban az 1984. október 1-i m ikrocenzusra összpontosítja. Jó lenne a jövőbe látni és tudni, hogyan alakul a m agyar népszám lálás 1990 körül. A m ennyiben körvonalazódnak az előzetes elgondolások, akkor ugyanilyen rövid hírben a G rafikon hasábjain talán ism ét hírt ad h atun k az előkészületekről. * A Családszervezetek Nemzetközi U niója (IUFO) és a Finn Népesedési és Családvédelm i Szövetség (Vaestöliitto) 1984. m ájus 25 27. között a fin n országi Espoo-H anasaari-ban tudom ányos konferenciát rendezett a Család és Népesség tém akörben. A konferencián 40 ország, m integy 160 képviselője vett részt. A finnek népes küldöttsége m ellett, a franciák, belgák és kan a daiak jelentek meg nagyobb szám ban; 16 fejlődő országból 20 25 résztvevőt regisztráltak, legtöbbet Indiából. A szocialista országok közül a Szovjetunió és M agyarország képviseltette magát. A konferencia tudom ányos igazgatója Milos Macura, a belgrádi Közgazdaságtudom ányi Intézet tanácsadója, az ENSZ Népesedési Főosztályának előző igazgatója volt. M agyar részről dr. Cseh-Szombathy László, a MTA Szociológiai K utató Intézetének igazgatója és dr. Tamásy József, a KSH N épességtudom ányi K u tató Intézetének igazgatóhelyettese vettek részt az értekezleten. Cseh-Szombathy László, m int családszociológus, egy dem ográfussal (J. Bourgeois-Pichat) és egy családpolitikussal (P. Madaule) közösen szervezett ülés keretében, am ely a közös kutatási területekkel és a kutatási m ódszerek fejlesztésének szükségességével foglalkozott, a népesedési kutatások szociológiai megközelítéséről ta rto tt előadást, különös tek intettel a term ékenységi vizsgálatokra. Tamásy József,,A gyerm ekek szükségletei, valam int a család és a társadalom szükségletei tém akörben ta rto tt ülésen felk ért hozzászólásában a gyerm ek-

308 FIGYELŐ gondozási segély m agyarországi rendszeréről, tapasztalatairól, továbbfejlesztéséről, m int a gyerm eknevelés és az anya m unkavállalása közötti konfliktus enyhítésének egyik eszközéről adott tájékoztatást. A konferencián m egjelent Rafael M. Salas, az UNFPA főigazgatója, aki rövid beszédében tolm ácsolta a Népesedési A lap üzenetét és m int a mexikói Népesedési V ilágértekezlet igazgatója, annak a rem ényének adott kifejezést, hogy a konferencia tanácskozásainak eredm énye hasznos hozzájárulás lesz a V ilágértekezlet m unkájához is.

FIGYELŐ 309 A NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KÖZLEMÉNYEI A Népességtudom ányi K utató Intézet közleményei sorozatban eddig az alábbi kötetek jelentek meg: 1. M agyarország m egyénkénti népességének várható alakulása, 1960.1. 1980. I. között, 1963/1. 2. A nyugdíjasok helyzete, 1963/2. 3. A korbevallás m egbízhatóságának vizsgálatai az 1960. évi népszám lálásnál, 1964/1. 4. M agyarország népességének dem ográfiai jellem zői régiónként, 1965/1. 5. A válások okai, 1965/2. 6. A budapesti nyugdíjasok helyzete és problém ái, 1965/3. 7. A társadalm i átrétegződés és dem ográfiai hatása, I. B udapesten és a városokban, 1965/4. 8. A népesség foglalkozásának változása 1960 1963 között, 1965/5. 9. V izsgálatok a népesség terü leti eloszlásának alakulásáról M agyarországon. 1900 1960, 1966/1. 10. L akásdem ográfiai adatok, 1966/2. 11. A szociális intézetek és gondozottak helyzete, 1966/3. 12. M agyarország népességének terü leti előreszám ítása, 1966/4. 13. A m agyar leíró statisztika fejlődése, 1966/5. 14. Term ékenységi adatok, 1966/6. 15. A dem ográfiai tényezők hatása a művelődésre, 1967/1. 16. Iskolai végzettség és szakképzettség, 1967/2. 17. M agyarország népességének gazdasági korfái, 1967/3. 18. N em zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aranya megyében, 1968/1. 19. M agyarország népességének előreszám ítása, 1966 2001, 1968/2. 20. A m agyar történeti dem ográfia a II. világháború után, 1968/3, (angol nyelven). 21. Történeti dem ográfiai kollokvium. Budapest, 1965, 1968/4, (francia, angol és német nyelven). 22. Dem ográfiai jellem zők a települések nagyságcsoportja szerint, 1900 1960, 1968/5. 23. A K özponti S tatisztikai H ivatal N épességtudom ányi K utató Intézetének évkönyve, 1963 1968, 1968/6, (magyar és angol nyelven). 24. Alkoholizmus, 1968/7. 25. Gyerm ekgondozási segély, 1969/1. 26. K utatási m ódszerek a term ékenység és a családtervezés vizsgálatára: M agyar tapasztalatok, 1969/2, (angol nyelven). 27. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és családtervezési vizsgálat (TCS) fontosabb adatai, 1970/1. 28. Gyerm ekgondozási segély, 1970/2. 29. 1966. évben egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek dem ográfiai és testfejlettségi vizsgálata, 1970/3. 30. T ársadalm i átrétegződés és dem ográfiai hatásai II. M agyarországon, 1970/4.

310 FIGYELŐ 31. Családtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és családtervezési vizsgálat (TCS) fontosabb adatai, 1970/1, (angol nyelven). 32. A IX. Biológiai V ándorgyűlésen elhangzott előadások tartalm i kivonatai. Budapest, 1970. m ájus 6 8., 1970/6, (angol nyelven). 33. M agyarország népességének 1957 óta történt belföldi vándorlásának vizsgálata néhány szempontból, 1971/1, (angol nyelven). 34. M agyarország halandósági táb lái 1900/01-től 1967/68-ig, 1971/2. 35. N épesedéspolitika M agyarországon, 1972/1. 36. M agyarország népességének előreszám ítása (1972 2001), 1973/1. 37. N em zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aranya megyében. II., 1973/2. 38. M agyarország népessége, 1974/1, (angol nyelven). 39. A budapesti alkoholisták és leszárm azottaik biodem ográfiai vizsgálata (Első szakasz) (Előzetes jelentés), 1974/2. 40. K rim inalitási táblák, 1974/3. 41. A gazdasági korfák m ódszertani ap p arátusának felhasználása optimális stabil népességek m eghatározására, 1974/4. 42. A társadalm i térbeliség néhány elm életi és gyakorlati problém ája, 1975/1. 43. Népesedési kérdésekkel kapcsolatos közvélem énykutatás, 1976/1. 44. B udapesti öngyilkosok vizsgálata 1972., 1976/2. 45. Az 1 60 hónapos budapesti gyerm ekek testi fejlettsége, szociodem ográfiai és m orbiditási viszonyai (Előzetes jelentés), 1977/1. 46. A fiatal gyerm ekes özvegy nők helyzete, 1979/1. 47. A 16 29 éves fiatalok különböző gazdasági aktivitású csoportjainak helyzetét jellemző adatok, 1979/2. 48. A gyerm ekvállalásról és a népesedéspolitikáról alkotott vélem ények több gyerm eket gondozó anyák körében, 1980/1. 49. M agyarország népessége 1980 2021., 1980/2. 50. A budapesti 0 éves népesség dem ográfiai, egészségügyi és antropom etriai vizsgálata, 1981/1. 51. S tabil populációk és szubpopulációk néhány újonnan feltárt tu la j donságáról, 1981/2. 52. A 0 8 éves budapesti gyerm ekek egyes testm éreteinek alakulása, 1982/1. 53. A 18 éves sorköteles fiatalok testi fejlettsége, biológiai, egészségi állapota, 1982/2. 54. Az első házasságkötések alakulása M agyarországon a II. világháború után. (Születési kohorszok házassági táblái) 1983/1. 55. (Szolgálati használatra.) 1983/2. 56. (Szolgálati használatra.) 1983/3. 57. (Szolgálati használatra.) 1984/1. ПУБЛИКАЦИИ ИССЛЕДОВАТЕЛЬСКОГО ИНСТИТУТА ПО ДЕМОГРАФИИ ЦСУ В серии сообщений Исследовательского института по демографии до настоящего времени вышли следующие тома: 1. Ожидаемая динамика населения комитатов Венгрии между 1. 1960 и 1. 19SO г. 1963/1. 2. Положение пенсионеров. 1963/2. 3. Исследования относительно достоверности ответов о возрасте при переписи населения 1960 года. 1964/1. 4. Демографические характеристики народонаселения Венгрии по региям 1965/1. 5. Причины разводов. 1965/2. 6. Положение и проблемы Будапештских пенсионеров. 1965/3. 7. Общественная рестрафикация и ее демографические последствия, в Будапеште и в других городах. 1965/4.

FIGYELŐ 311 8. Изменения в занятиях населения в период между 1960 и 1963 гг., 1965/5. 9. Исследования в области динамиками территориального распределения населения в Венгрии. 1900 1960. 1966/1. 10. Жилищно-демографические данные. 1966/2. 11. Положение социальных учреждений и лиц, проживающих в них. 1966/3. 12. Территориальный прогноз населения Венгрии. 1966/4. 13. Развитие венгерского направления описательной статистики. 1966/5. 14. Данные о плодовитости. 1966/6. 15. Влияние демографических факторов на образование. 1967/1. 16. Школьное образование профессиональное образование. 1967/2. 17. Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии. 1967/3. 18. Демографические особенности национальностей в комитате Баранья. 1968/1. 19. Перспективы развития населения Венгрии, 1966 2001. 1968/2. 20. Венгерская историческая демография после второй мировой войны. 1968/3. (На английском языке.) - 21. Совещание по исторической демографии. Будапешт. 1965. 1968/4. (На французком, английском и немецком языках.) 22. Демографические характеристики поселений по их величине, 1900 1960. 1968/5. 23. Ежегодник Исследовательского Института по демографии ЦСУ ВНР, 1963 1968 гг. 1968/6. (На венгерском и английском языках.) 24. Алкоголизм. 1968/7. 25. Пособие по воспитанию детей. 1969/1. 26. Методы исследования плодовитости и семейного планирования. Венгерский опыт. 1969/2. (На английском языке.) 27. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие данные исследования по фертильности и семейному планированию (ТЧ) 1966 года. 1970/1. 28. Пособие по воспитанию детей. 1970/2 29. Исследование демографических характеристик и характеристик физического развития желавших поступить в университет (ВУЗ) в 1966 году. 1970/3. 30. Общественная рестрагификация и ее демографические последствия в Венгрии 1970/4. 31. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие результаты исследования по фертильности и планированию семьи. (ТЧ) 1966 года. 1970/5. (На английском языке.) 32. Резюме лекций, прочитанных на X Биологической выездной сессии. Будапешт, 6 8 мая 1970 г. 19/0/6. (На английском языке.) 33. Несколько аспектов Исследования внутренней миграции населения в Венгрии с 1975 года. 1971/1. (На английском языке.) 34. Таблицы смертности населения Венгрии с 1900/01 г. по 1967/68 гг. 1971/2. 35. Политика народонаселения в Венгрии. 1972/1. 36. Прогнозы населения Венгрии (1972 2001). 1973/1. 37. Демографические особенности националностей в комитате Баранья. 1973/2. 38. Население Венгрии. 1974/1. (На английском языке.) 39. Биодемографическое исследование будапештских алкоголиков и их потомства. (Первая фаза.) (Предварительный доклад.) 1972/2. 40. Таблицы криминальности. 1974/3. 41. Использование методологического аппарата возрастных пирамид экономических событий для определения оптимальных стабильных населений. 1974/4. 42. Несколько теоретических и практических проблем общественной пространственное. 1975/1. 43. Исследование общественного мнения о демографических вопросах. 1976/1. 44. Исследование самоубийц города Будапешта, 1972. 1976/2.

312 FIGYELŐ 45. Физическое развитие, социально-демографические условия и условия заболеваемости Будапештских детей в возрасте 1 60 месяцев (Предварительный отчет) 1977/1. 46. Положение молодых вдовых женщин с детьми 1979/1. 47. Данные характеризующие положение молодых в возрасте 16 19 лет. с различной экономической активностью. 1979/2. 48. Мнения о ребёнке и политике народонаселения у женщин, воспитывающих несколько детей, 1980/1. 49. Численноть населения Венгрии в 1980 2021, 1980/2. 50. Демографическое, медицинское и антропометрическое исследование О-летних нонулуш Будапешта. 1981/1. 51. О некоторых вновь установленных характеристиках стабильных популяций и субпопуляций. 1981/2. 52. Динамика отдельных размеров тела Будапештских детей в возрасте 0 8 лет 1982/1. 53. Развитость тела, биологическое состояние и состояние здоровья молодых призывников в возрвсте 1S лет. 1983/2 54. Динамика первых браков в Венгрии после второй мировой войны. (Таблицы брачности когорт рождений.) 1983/1. 55. (Для сусжебного пользования.) 1983 2. 56. (Для сусжебного пользования.) 1983/3. 57. (Для сусжебного пользования.) 1983/4. PUBLICATIONS OF THE DEMOGRAPHIC RESEARCH INSTITUTE In the series of the Publications of the Dem ographic Research Institute th e follow ing volum es have been published: 1. Population Projections for H ungary by Counties betw een January 1. 1960 and Ja n u ary 1980, 1963/1. 2. The S ituation of Pensioners, 1963/2. 3. Investigation on the R eliablity of A ge-a dm inissions in the P opulation at the Census 1960, 1964/1. 4 Dem ographic C haracteristic of the Population in H ungary by Regions 1965/1. 5. Causes of Divorces, 1965/2. 6. Situation and Problem s of the Pensioners of Budapest, 1965/3. 7. Social M obility and its Dem ographic Effects in B udapest and in the Towns, I, 1965/4. 8. Change in O ccupation of the Population betw een 1960 and 1963. 1965/5. 9. A Study on the Regional D istribution of H ungary s Population 1900 1960. 1966/1. 10. H ousing-d em ographic D ata, 1966/2. 11. Situation of Social In stitutes and T heir D ependants, 1966/3. 12. Regional Projections of the Population of H ungary, 1966/4. 13. The D evelopm ent of the H ungarian D escriptive Statistics, 1965/5. 14. F ertility D ata 1966/6. 15. The Im pact of D em ographic Factors on C ulture, 1967/1. 17. The Economic A ge-pyram ids of H ungary s Population, 1967/3. 18. The Dem ographic C haracteristics of the N ationalities of the Count.v of B aranya, 1968/1. 19. Population Projection for H ungary, 1966 2001. 1968/2. 20. H ungarian H istorical D em ography after W orld W ar II. 1968/3. (In English.) 21. Colloquium on H istorical Demography. Budapest, 1965 1968/4. (In French, English and German). 22. D em ographic C haracteristics by Size of Settlem ents, 1900 1960.1968/5. 23. A nnals of the D em ographic R esearch Institu te of the C entral S tatistical Office, 1963 1966, 1968/6. (In Hungarian and English)

FIGYELŐ 313 24. Alcoholism, 1968/7. 25. A llow ance for Child s Care, 1969/1. 26. Survey Techniques in F ertility and Fam ily Planning R esearch: Experiencw e in Hungary, 1969/2. (In English) 27. Fam ily Planning in H ungary. M ain Results of the TCS-66 Study, 1970/1. 28. A llow ance for C hild s Care, 1970/2. 29. D em ographic and Physical-D evelopm ental Study of Those Who A pplied for A dm ission to U niversites (Higher Schols) in 1966. 1970/3. 30. Social M obility and its D em ographic Effects in H ungary. II. 1970/4. 31. Fam ily P lanning in H ungary M ain Results of the 1966 F ertility and Fam ily P lanning (TCS) Study, 1970/5. (In English) 32. A bstract of th e Lectures D elivered a t the 9th H ungarian Congress of Biology. Budapest, 6 7 8 May, 1970/6. (In English) 33. Some Aspects of the In tern al M igration of Population in H ungary since 1957. 1971/1. (In English) 34. Life tables of H ungary from 1900/01 to 1967/68. 1971/72. 35. Population Policy in H ungary, 1972/1. 36. Population Projections of H ungary. (1972 2001). 1973/1. 37. The Dem ographic C haracteristics of the N ationalities of the County of B aranya. II. 1973/2. 38. The Population of H ungary, 1974/1. 39. Biodem ographic Study of the B udapest Alcoholics and T heir Descendents, 1974/2. 40. C rim inality Tables, 1974/3. 41. Use of the M ethodological A pparatus of Economic A ge-pyram ids for the D eterm ination of O ptim um S table Populations, 1974/4. 42. Some T heoretical and P ractical Problem s of Social Spatiality, 1975/1. 43. Public O pinion Survey Concerning D em ographic Questions, 1976/1. 44. A Survey on Suicides in B udapest 1972. 1976/2. 45. Physical Development, Socio-Demographic and M orbility Conditions of C hildren Aged 1 60 M onth in B udapest (Prelim inary report) 1977/1. 46. The Situation of Young W idowed M others, 1979/1. 47. Situation of Groups of Young People Aged 16 29 Years by Their V arious Economic Activity, 1979/2. 48. Opinions on U ndertaking Children and on Population Policy Among M others Caring Two or More C hildren, 1980/1. 49. Population of H ungary 1980 2021, 1980/2. 50. Demographic, A nthropom etric and H ealth E xam ination of the 0 Years Old Population of, 1981/1. 51. On Some Newly Revealed C haracteristics of Stable Populations and Subpopulations. 1981/2. 52. Developm ent Tendencies in B udapest Children Aged 0 8 Y ears Based on Selected Body M easurem ents. 1982/1 53. Physical Development, Biological and H ealth S tatus of Men in Serviceable Age of 18Years. 1982/2 54. F irst M arriages in H ungary after W orld W ar II. (N uptiality Tables of B irth Cohorts) 1983/1 55. (For Official Use!) 1983/2 56. (For Official Use!) 1983/3 57. (For Official Use!) 1984/1

314 FIGYELŐ A NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 1982 1. Népesedés és népesedéspolitika tárcaszintű középtávú kiem elt k u tatási fő irány (1982 1985). A KSH Népességtudom ányi K utató Intézet távlati tevékenységének irányelvei (1982 1990). 2. S. Molnár Edit: Érték-orientációk a népesedési m agatartásban. 3. Dr. Nemeskéri János Dr. Juhász Attila: A sorköteles fiatalok testi fejlettsége, biológiai, egészségi állapota (Előzetes tájékoztató). 4. Szabó Kálmán: A népességelőreszám ítások néhány m ódszertani k érdése (Előterjesztés az MTA D em ográfiai Bizottságának). 5. Valkovics Emil: A dem ográfiai átm enet elemzésének néhány gyakorlati nehézségéről. 6. Bies Klára: A területi népességprognózisok előkészítése. 7. MTA D em ográfiai Bizottság: A dem ográfiai tudom ány helyzete M a gyarországon. 1983 8. S. Molnár Edit Pataki Judit: Vélemények és előítéletek az öregségről. 9. Dr. Mádai Lajos: Az utolsó nagy kolerajárvány dem ográfiai képe E urópában és az Egyesült Á llam okban (1872 1873). 10. Dr. Vukovich Gabriella: A népesedéspolitika tartalm a, jellege, céljai, eszközei, hatékonysága. N yugat-európai tapasztalatok. 11. Dr. Hoóz István: Társadalom politika, gazdaságpolitika, szociálpolitika, valam int a népesedéspolitika kapcsolatai a szocialista országokban. 12. Dr. Joubert Kálmán: Születési súly és születési hossz standard az 1973 78. évben élveszületett újszülöttek adatai alapján (magyar, angol és orosz nyelven). 13. Dr. Pongrácz Tiborné: Fiatalkori terhesek társadalm i, dem ográfiai vizsgálata. 14. Dr. Hoóz István: A népesedéspolitika eszközei, különös tekintettel a gazdasági jellegű eszközök alkalm azásának gyakorlatára és az ezekkel összefüggő nézetekre a szocialista országokban. 1984 15. (Szolgálati használatra.) 16. (Szolgálati használatra.) 17. (Szolgálati használatra.) 18. Dr. K linger András: A családtervezési program okon kívüli népesedéspolitikai intézkedések hatása a term ékenységre (angol nyelven). 19. Moksony Ferenc: Települési tényezők és az öngyilkosság. Az öngyilkosság egyes dem ográfiai összefüggései, egy összetételhatást vizsgáló elemzés eredm ényei. 20. Csernák Józsefné dr.: A 18 éven aluli nők házasságkötésének néhány dem ográfiai jellem zője M agyarországon. 21. Monigl István: A népesedéssel összefüggő tudom ányos kutatások főbb eredm ényei, a jövőbeni kutatás fő irányai.