Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 21. november 1.- 216. február 29. közötti időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai. 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 216. február 29-i értéke. 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszú-távú meteorológiai előrejelzések. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 21. november 1-től 216. február 29-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 234, mm-re adódott. Ez az érték meghaladja az előző 28 év átlagát (214,2 mm), annak 19 %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a vizsgált időszak első felében a csapadék a sokévi átlag alatt maradt, decemberben csak az átlagos fele esett le, míg az időszak második részében sokkal csapadékosabb volt az időjárás, különösen a február, mikor a sokévi átlag kétszerese hullott. A 2. ábrán látható, hogy az idei téli időszak csapadék mennyisége jelentősen meghaladja a tavalyi értéket, de elmarad a 213. év ezen időszakában leesett csapadéktól, annak 86 %-a. Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál közel 1 %-kal több csapadék hullott. csapadék [mm] csapadék [mm] 11 1 9 8 7 6 4 3 2 1 21-216 Sokéves átlag Nov. Dec. Jan. Febr. 1. ábra. Havi csapadék értékek a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 28 26 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 21 211 212 213 214 21 216 2. ábra. A november-februári időszak csapadékviszonyai a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 1
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat): Vízgyűjtő 21. november 21. december 216. január 216. február [ o C] [ o C] [ o C] [ o C] Felső Duna,9 (3,3) 3,7 (-,3) -1,8 (-1,4),7 (-,8) Inn,1 (2,) 2, (-1,8) -1,8 (-2,9) 1, (-2,1) Traun - Enns 6,6 (3,) 3,3 (-,6) -,8 (-1,7) 3, (-,6) Morva 6,8 (4,2) 3,4 (-,2) -1,1 (-1,3) 4,7 (,) Vág,4 (4,) 2,2 (-,9) -2,6 (-2,) 3,8 (-,6) 1. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének téli hőmérsékleti viszonyai Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált 4 hónapos, november-februári időszak folyamán, gyakorlatilag az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál jóval melegebb volt. A havi középhőmérsékletek novemberben 2-3 o C-kal, decemberben 3-4 o C-kal, februárban 3- o C-kal haladták meg a sokéves átlagot. A januári középhőmérsékletek fagypont alatt alakultak és közelítettek leginkább az ilyenkor megszokott középértékekhez. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hőmérsékleti szempontból a január átlagosnak mondható, de a megelőző hónapokban és februárban az átlagnál jóval melegebb volt, a középhőmérsékletek mindenhol jelentősen meghaladták az ilyenkor megszokott értékeket. 3. A vízgyűjtőn 21. március 1-én hó alakjában tárolt vízkészlet A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét elsősorban bajor és osztrák meteorológiai állomások hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 23 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg. A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 3. ábrán látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag alatt maradt, decemberben és január elején csak a sokéves minimum körüli értékeket érte el. Különösen a téli időszak elejének átlag alatti csapadéka, és a viszonylag meleg időjárás jelentős hófelhalmozódást nem eredményezett. Januárban és februárban a jelentős mennyiségű csapadék hatására kissé nőtt a hóban tárolt vízkészlet mennyisége, de a meteorológiai tavasz első napjáig csak megközelíteni tudta a sokéves átlagértéket A hóvízkészlet mennyisége a téli időszak végén, március 1-én 7,86 km 3, ami a sokéves átlagnak 78 %-a. 2
3. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 216. március 1-én érvényes értékeit m-es magassági bontásban tüntettük fel. Duna - Nagymaros Tengerszint feletti magasság [m.b.f.] Vízgyűjtő terület [km 2 ] Átlagos hóvastagság [cm] Átlagos sűrűség [g/cm 3 ] Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km 3 ] - 97323,2,12,2,22 1 6312 3,7,187 6,8,412 1 1 11849 78,4,234 183,9 2,179 1 2 7468 174,3,197 342,9 2,61 2 4 678 216,6,18 41,4 2,693 Összesen: 1832 7,867 2. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 216. március 1-én. A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értéke 7,867 km 3, ez a 1997-21-ös időszak, az adott év ugyanezen napján mért minimális értéknek (4,14 km 3 ) a 19 %-a, a sokéves átlag értékének (9,98 km 3 ) a 78 %-a, a maximális értékének pedig mindössze (16,73 km 3 ) a 47 %-a. A hóban tárolt vízkészlet március 1-i értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az. ábrán pedig az elmúlt 1 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen elmarad több év, pl. a 26, vagy akár a 213-as évek értékétől, de nem egyedülállóan kevés. Az utóbbi években többször is előfordult hasonlóan alacsony hófelhalmozódás a területen. 3
km 3 km 3 2 2 1 2 2 1 1 1 sokévi átlag 216.3.1 26 28 21 212 214 216 4. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet 216.3.1-én a sokéves átlaggal 3.1-én érvényes értékei. együtt (Duna Nagymaros) 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A 216. március elején rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén márciusban az átlagosnál melegebb és csapadékosabb idő, áprilisban az átlagosnál kissé magasabb hőmérséklet és kissé szárazabb időjárás várható. A május átlagos hőmérsékletűnek és az átlagnál szárazabbnak ígérkezik. A március első 1 napjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken jelentős, területi átlagban 1 mm feletti csapadékot jelez. A Felső-Duna, az Inn, valamint a Traun-Enns vízgyűjtőkön a hajnali minimumhőmérsékletek fagypont alatt alakulnak, az utóbbi kettőn pedig a napi középhőmérsékletek is a negatív hőmérsékleti tartományban maradnak. A Morva és a Vág- Garam-Ipoly vízgyűjtő területén pozitív hajnali minimumokat jeleznek előre. Havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható, az alacsonyabban fekvő területeken a viszonylag nagyobb mennyiségű csapadék, eső formájában valószínűsíthető. Március első felében a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése nem várható, mivel a jelenlegi hómennyiség jelentős részét adó részvízgyűjtőkön fagypont alatti hőmérsékleteket jeleztek előre. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el vízállás előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Duna Budapest 216. március 216. április 216. május Havi közepes vízállás [cm] 333± 8 33± 79 327±9 Havi maximális vízállás [cm] 488±117 47±12 428±91 3. táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Duna - Budapest 4
A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt évben észlelt hasonló értékekkel együtt. A grafikonokról leolvasható, hogy mindhárom hónapban 4- cm körüli, ilyenkor átlagosnak mondható havi maximális vízszintek valószínűsíthetők. H [cm] H [cm] H [cm] 9 8 7 6 4 3 2 1 211 212 213 214 21 216 9 8 7 6 4 3 2 1 211 212 213 214 21 216 9 8 7 6 4 3 2 1 211 212 213 214 21 216 6. ábra. Max. márciusi vízállások 7. ábra. Max. áprilisi vízállások 8. ábra. Max. májusi vízállások Duna-Budapest Duna-Budapest Duna-Budapest Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló átlagosnál jóval enyhébb téli időszak végén, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke alacsonynak mondható, elmarad a sokéves átlag értékétől. Március első felében jelentősebb hóolvadás még nem várható. Amennyiben az átlagos, vagy annál kissé melegebb tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, a jelenlegi felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet csak abban az esetben elegendő ahhoz, hogy jelentős árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevő, és számottevő hóhányaddal rendelkező árhullám kialakulhasson, ha hosszú hóolvadásmentes időszakot hirtelen felmelegedés, és jelentős mennyiségű csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén mutatkozik esély. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye az átlagosnak mondható. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, vagy április elején számíthatunk. Budapest, 216. március 1. Spitzerné Farkas Márta vízrajzi referens Országos Vízjelző Szolgálat