A 2012. évi költségvetési gazdálkodás irányítás kérdései, különös tekintettel a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok integrációjára, valamint a belépő alaptevékenységet, valamint az államháztartás működési rendjét érintő jogszabályi változásokra Előadó: Tóth Ibolya tű. alezredes BM OKF Költségvetési főosztályvezető
Költségvetési gazdálkodás intézményi keretei Költségvetési szerv az államháztartás részét képező jogi személy, amely jogszabályban, alapító okiratban rögzített állami alapfeladatokat közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül költségvetéséből gazdálkodva végez, szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja. a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre. 2
Költségvetési szervek csoportosítása Lehetnek fejezetet irányító szervek (középirányító szervek), kormányhivatalok, ezek irányítása alatt működő költségvetési szervek. Gazdálkodási jogkörük alapján önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek. 3
Költségvetési szervek speciális csoportosítása Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek Jelentősége: Alapítás, megszűntetés, alapító okirat módosítás A költségvetési előirányzatok módosítása Meghatározott esetekben a kötelezettségvállalás államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélye szükséges 4
A 2012. január 1-jétől működő intézmény struktúra Önállóan működő és gazdálkodó BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság BM OKF Gazdasági Ellátó Központ 19 megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Önállóan működő Az BM OKF GEK intézményéhez kapcsolt Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 19 megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz rendelt 110 Hivatásos Tűzoltóság, valamint a FKI intézményéhez rendelt Polgári Védelmi Parancsnokság és a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóság. 5
A 110 Hivatásos Tűzoltóság speciális költségvetési besorolása az átmeneti időszakban A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 46/C. paragrafussal egészült ki, melynek (2) bekezdése alapján: költségvetési előirányzatokkal, kincstári számlával nem rendelkeznek, kincstári és elemi költségvetést nem készítenek. A működési és fenntartási előirányzataikat a területileg illetékes megyei hivatásos katasztrófavédelmi szervek költségvetése tartalmazza. 6
A beolvadást /új Áht. 11. (3)/ követő 2012. április 1-jétől tervezett intézmény struktúra Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, 19 megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Önállóan működő költségvetési szervek az BM OKF Gazdasági Ellátó Központhoz kapcsolt Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 7
A Költségvetési szerv vezetőjének, valamint a Gazdasági Szervezet a felelőssége (1) Szerv vezetője a közfeladatok, jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban előírt kötelezettségek teljesítésérért belső kontroll rendszer kiépítésért és működtetésért. A gazdasági szervezet költségvetési szerv és a hozzárendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásáért, 8
A Költségvetési szerv vezetőjének, valamint a Gazdasági Szervezet a felelőssége (2) a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettség, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi számviteli rend betartásáért. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét megállapodásban rögzíti. 9
A szabályozási kötelezettség, mint a gazdálkodás elsődleges eszközrendszere (1) Az Ávr. előírásainak megfelelően a költségvetési szerv vezetője az Szt. által előírt Számviteli Politika mellett belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket: a tervezéssel, gazdálkodással - így különösen a pénzügyi, gazdálkodási jogkörök gyakorlásával - kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, 10
A szabályozási kötelezettség, mint a gazdálkodás elsődleges eszközrendszere (2) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, a vezetékes és rádiótelefonok használatát, és a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a 11
A szabályozási kötelezettség, mint a gazdálkodás elsődleges eszközrendszere (3) a költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, a költségvetési szerven belüli és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza. 12
Költségvetési gazdálkodás irányításához kapcsolódó döntésmechanizmus Az alaptevékenység körében meghozott döntések szakmai döntést hozó felelőssége kettős A döntés szerinti feladat jogszabályi előírásoknak megfelelő végrehajtása feltételeinek biztosítása pénzügyi, gazdálkodási hatás- és jogkört gyakorló felelőssége FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Gazdasági Szervezet kialakításért, működtetésért felelős vezető 13
Kötelezettségvállalás, mint a gazdálkodás elsődleges eszközrendszere (1) Kötelezettségvállalás - Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, ajánlattételi felhívás, pályázati kiírás, továbbá - Minden olyan jogi nyilatkozat, amely fizetési kötelezettséget tanúsít. Kötelezettségvállalásra, utalványozásra, teljesítés igazolásra jogosult az adott költségvetési szerv nevében a költségvetési szerv vezetője és az általa felhatalmazott állományba tartozó személy. 14
Kötelezettségvállalás, mint a gazdálkodás elsődleges eszközrendszere (2) Kötelezettségvállalás ellenjegyzésre, érvényesítésre, utalvány ellenjegyzésre jogosult a gazdasági vezető és az általa felhatalmazott - a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv alkalmazásában álló személy, vagy - a gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő költségvetési szerv - a pénzügyi, gazdasági feladatok ellátására kijelölt munkatársai közül - megbízott személy. 15
Kötelezettségvállalás tartalmi elemei, formai követelménye (1) Kötelezettséget vállalni az Ávr. által rögzített kivételekkel -, csak pénzügyi ellenjegyzés után, írásban lehet. Kötelezettségvállalás dokumentumának az általános adatokon túl tartalmaznia kell: - szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi, minőségi paramétereit, határidejét, - a kifizetendő összeget, egységárat, a pénzügyi teljesítés feltételeit (minőségi, határidő), - a kifizetés határidejét, több év előirányzatának érintettsége esetén a fizetendő összeget évenkénti bontásban, - a pénzügyi ellenjegyzés tényét, a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását. 16
Kötelezettségvállalás tartalmi elemei, formai követelménye (2) A kötelezettségvállalás előtt annak minőségi paraméterei alapján meg kell határozni a terhelendő kiemelt előirányzatot. A kötelezettségvállaló aláírásával felel: - a kötelezettségvállalás szempontjából releváns valamennyi, jogszabály, belső rendelkezés betartásáért, - a kötelezettségvállalás indokoltságáért, célszerűségéért, a gazdálkodás alapelveinek érvényesítéséért (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség). - a pénzügyi fedezet meglétéért. 17
A kötelezettségvállalásra vonatkozó 2012. január 1-jét követő időszakra vonatkozó jogszabályi pontosítások, változások (1) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, ajánlattételi felhívás, pályázati kiírás továbbra is kötelezettségvállalásnak minősül. Ha közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelenül zárul a kötelezettségvállalásra a meghiúsulás szabályait kell alkalmazni. A költségvetési év kiadási előirányzata terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek - a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel - legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie. Az Ávr. alapján a költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére akkor vállalhat kötelezettséget, ha az abból származó valamennyi fizetési kötelezettség következő év június 30-ig teljesül. 18
A kötelezettségvállalásra vonatkozó 2012. január 1-jét követő időszakra vonatkozó jogszabályi pontosítások, változások (2) Amennyiben a kötelezettségvállalás határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget állapít meg az több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalásként kell tekinteni: - a december 31-ig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év; - a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti költségvetési év kiadási előirányzatait terheli A kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amikor az, a fizetési kötelezettségek évek közötti megosztására irányul. 19
A kötelezettségvállalásra vonatkozó 2012. január 1-jét követő időszakra vonatkozó jogszabályi pontosítások, változások (3) A Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek tekintetében az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélye szükséges, ha a kötelezettségvállalás összegének: - költségvetési évre jutó része a kötelezettségvállalás időpontjában meghaladja a kiadási előirányzatok 10%-át, vagy - egy évre számított értéke a költségvetési évet követő három évbármelyikében eléri, vagy meghaladja a középtávú kiadási tervszámok 5%-át. A 2011. évi előirányzati maradványt a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. 20
Előirányzat módosítás, átcsoportosítás, mint a gazdálkodás további eszközrendszere Előirányzat módosításra, átcsoportosításra jogosult (intézményi hatáskörbe nem tartozó előirányzat módosítás, átcsoportosítás esetén annak kezdeményezésére) a jogszabályi előírásokra figyelemmel az ellenjegyzésre vonatkozó szabályok betartása mellett a költségvetési szerv vezetője és az általa felhatalmazott személyek. Jelentősége: a jogszabályi kötöttségek mellett a gazdálkodás alapelveinek érvényesítése. 21
Előirányzat módosítás, átcsoportosítás hatáskör szerint (1) Kormány hatáskörében: A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosítás (Áht. 33. (1)); Irányító szerv hatáskörében: A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha a fejezeti kezelésű előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges (Áht. 33. (4)); A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosítást hajthat végre, ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére pályázati úton elnyert költségvetési támogatás biztosításával, vagy az európai uniós források felhasználásával 22 kapcsolatban szükséges (Áht. 33. (5));
Előirányzat módosítás, átcsoportosítás hatáskör szerint (2) Irányító szerv hatáskörében: A fejezetet irányító szerv a fejezeten belül a költségvetési szervek előirányzatai terhére átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával megszüntetésével kapcsolatban szükséges (Áht. 33. (3)); Megállapodás készítési kötelezettség. 23
Előirányzat módosítás, átcsoportosítás hatáskör szerint (3) Irányító szerv hatáskörében: A közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek, felhalmozási bevételek körében az eredeti bevételi előirányzaton felüli többletbevétel előirányzatosítása, ha az nem éri el az 50 Millió Ft-ot, a bevételi előirányzat 30%- át. Amennyiben a többletbevétel eléri a bevételi előirányzat 30%-át, de legalább 50 Millió Ft-ot az előirányzat módosítás az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyéhez kötött. Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében. 24
Előirányzat módosítás, átcsoportosítás hatáskör szerint (4) Intézményi hatáskörű előirányzat módosítás, átcsoportosítás kapcsolódhat: A működési és a felhalmozási célú támogatásértékű bevételek, Működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök, Előző évi működési és felhalmozási célú maradvány átvétel, Kölcsönök eredetei előirányzatot meghaladó többletének, továbbá Előző évi előirányzati maradvány felhasználását megelőző előirányzatosításához; A kiemelt előirányzatok között, amely speciális eseteket kivéve nem irányulhat a személyi juttatások emelésére. 25
Költségvetési tervezés célja, folyamata (1) Célja: Annak biztosítása, hogy a tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra. Folyamata új Áht., Ávr. alapján: 1. A Kormány meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait március 31-ig; 2. Az államháztartásért felelős miniszter kidolgozza a költségvetési tervezés részletes ütemtervét, tartalmi követelményeit, a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegeit határidő nem jelölt; 26
Költségvetési tervezés célja, folyamata (2) Folyamata új Áht., Ávr. alapján: 3. A fejezetet irányító szerv megtervezi az adott fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételeit és kiadásait május 31-ig; 4. A fejezetet irányító szerv a megtervezett bevételeket és kiadásokat, a költségvetési kiadásokat és bevételeket befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközöket egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel július 31-ig; 5. Az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, az azt megalapozó törvénymódosítási javaslatokat és azt a Kormány elé terjeszti határidő nem jelölt 6. A Kormány benyújtja - a Stabilitási tv. szerint a Költségvetési Tanáccsal egyeztetett - a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek szeptember 30-ig 27
Költségvetési tervezés célja, folyamata (3) 7. Az Országgyűlés egyedi határozatban meghatározza a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegeit november 30-ig. A határozat elfogadása után a központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában benyújtott módosító javaslatok a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezeti bevételei és kiadási főösszegeit nem módosíthatják.); 8. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, előirányzat kincstári költségvetésének megállapítása; 28
Költségvetési tervezés célja, folyamata (3) 9. Elemi költségvetés összeállítása 10. A fejezetet irányító szerv vezetője meghatározza a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével felhasználásával kapcsolatos szabályokat /Áht. 28. / következő év február 15. 11. A központi költségvetési törvény elfogadását követően 60 napon belül a Kormány egyedi határozatban állapítja meg a fejezetek bevételeinek és kiadásainak, valamint egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét 29
Az új Áht. és Ávr. által meghatározott kiemelt jelentőségű változások Az európai uniós források felhasználásukat követően számolhatók el költségvetési bevételként (Áht. 20. ) az előírás rendeleti szintről törvényi szintre emelkedett. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetése terhére, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető. Kivétel a foglalkoztatottak számára jogszabály alapján nyújtható támogatásokra, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú oktatási, szociális vagy sportcélú tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásra (Áht. 41. (2)-(3)). 30
Az új Áht. és Ávr. által meghatározott kiemelt jelentőségű változások A kiszabott és beszedett bírság a költségvetési szervnél és területi szervénél nem használható fel (Áht. 42. (1)). A 2011. december 31-éig jogerősen kiszabott és 2012. január 1-jét követően befolyt bírságbevételek és azok kamatai a központi költségvetés központosított bevételét képezik (Áht. 111. (7)). A kincstári elszámolási körébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma lakásépítési számla kivételével kizárólag a kincstárnál vezethetők. A bevételek beszedésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor (Áht. 85. ). 31
2011. évi elemi költségvetési beszámolási kötelezettség teljesítése (1) 1. Kötelezettek; 2. A beszámolás tartalmát, módját meghatározó előírások rendelkezésre állása; 3. Tartalom; 4. Jelenleg ismert határidők ütemezett folyamatos feladatvégzés kötelezettsége munkavégzés megszervezésének felelőssége; 5. Jelentőség FORRÁS SQL záró, átforgatott adatainak migrációja a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok vagyonátadási jelentése számviteli elszámolásának előfeltétele; 6. Felelősség; 7. Önkormányzati változás; költségvetési szervekre vonatkozó 32
2011. évi elemi költségvetési beszámolási kötelezettség teljesítése (2) 1. Kötelezettek Az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv köteles elkészíteni saját és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv beszámolóját: külön-külön és összevontan A beszámoló összeállításához kapcsolódó feladatokat 2011. évre érvényes az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv között a könyvvezetési és beszámoló készítést érintő munkamegosztás rendjének figyelembevételével köteles végrehajtani. A 2012. január 1-jei fordulónappal bekövetkező szervezeti, gazdálkodási besorolás változásától függetlenül. 33
2011. évi elemi költségvetési beszámolási kötelezettség teljesítése (3) 2. Tartalom: A típusú költségvetési beszámoló KGR K11 rendszerében; A KGR K11 program 81-84-es űrlapjai a kincstári és az intézményi beszámoló közötti esetleges eltérések kimutatása és szöveges indokolása; Záró tételek előtti és záró tételek utáni főkönyvi kivonatok; Elengedett kisösszegű követelések; Támogatásértékű működési és felhalmozási célú kiadások és bevételek részletezése; Előző évi működési és felhalmozási célú előirányzatmaradvány átvétel és átadás; 34
2011. évi elemi költségvetési beszámolási kötelezettség teljesítése (4) 2. Tartalom: Kincstári körön kívül vezetett devizaszámlákról kimutatás; Kiegészítő melléklet szerinti szöveges indokolás; Nyilatkozat a mérlegjelentés tételes leltárral történő alátámasztásáról; Nyilatkozat a KGR K11 és a FORRÁS SQL adatainak egyezőségéről; Nyilatkozat a belső kontroll rendszerek működéséről; Az irányító szerv által előírásra kerülő további nyilatkozatok, kimutatások. 35
2011. évi elemi költségvetési beszámolási kötelezettség teljesítése (5) 4. Jelenleg ismert határidők Költségvetési szerv Időközi mérlegjelentés: a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig, 40 napon belül kell az irányító szervhez benyújtani. A féléves beszámolási kötelezettség július 31-éig, míg az éves elemi beszámoló kötelezettség a következő költségvetési évet követő február 28-ig. Irányító szerv Időközi mérlegjelentés: a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig, a IV. negyedévre gyorsjelentés öt munkanapon belül továbbítja a MÁK felé. Az irányító szerv a féléves beszámolót, valamint az éves elemi beszámolót a költségvetési szervekre vonatkozó határidő lejártát követő 20 napon belül továbbítja a MÁK felé. Az irányító szerv által a jogszabályi kereteken belül - azt 36 tovább szűkítő - határidők még nem ismertek.
2011. évi elemi költségvetési beszámolási kötelezettség teljesítése (6) 5. Jelentőség A migráció előfeltétele 2011. évi adatok teljes és előírásszerű zárása. Kockázat Az egyeztetési, zárási folyamat önmagában jelentős humánerőforrást köt le, amely megosztja a rendelkezésre álló kapacitásokat az igazgatóságok elemi beszámoló készítési, valamint az integrációs folyamat végrehajtási kötelezettségéből adódó feladatatok között. 37
2011. évi elemi költségvetési beszámolási kötelezettség teljesítése (7) 5. Jelentőség A leterheltségből adódó kockázatokat megfelelő módon kell kezelni: ütemezett, folyamatos feladatvégzés, folyamatos számonkérés, szükség esetén kiigazítás, a végrehajtásban közreműködő személyi állomány motiválása. Követelmények: - A FORRÁS SQL hibás gyakorlat elhagyása. - Továbbképzés eredményeként elsajátított ismeretek alkalmazási kötelezettsége. - A rendelkezésre bocsátott tájékoztató dokumentációkban leírtak szigorú követése. - A rendszer egyes moduljai tekintetében kijelölt munkatársak folyamatos kapcsolattartása a Költségvetési Főosztály illetékes munkatársaival. 38
2011. évi elemi költségvetési beszámolási kötelezettség teljesítése (8) 6. Felelősség Az éves elemi költségvetési beszámoló garnitúrák aláírási kötelezettsége a költségvetési szerv vezetője beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy gazdasági vezető képesítési, továbbképzési kötelezettség 39
2011. évi elemi költségvetési beszámolási kötelezettség teljesítése Önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozó változás Áhsz. 2012. január 1-jén hatályba lépő 54. (6) bekezdése alapján: "... az önkormányzati alrendszerbe tartozó elemi költségvetés készítésére nem kötelezett önállóan működő költségvetési szervek 2011. évi tevékenységükről és vagyoni helyzetükről a 7. (1) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámoló készítési kötelezettségnek elkülönítetten is kötelesek eleget tenni, a 2012. évi átszervezések előkészítése érdekében." 40
Költségvetési gazdálkodást, kincstári alanyként történő működést, pénzforgalmat, könyvvezetést érintő jogszabályi változások, további várható változások Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) számú Kormányrendelet (Ámr.) 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről (Hatályon kívül helyezte a 368/2011. Korm. rendelet) A Számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Szt.), Új! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) Új! A Kormány 368/2011. Korm. rendelete az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról Várható új! Az elemi költségvetésről szóló NGM rendelet Várható új! NGM rendelet, MÁK Szabályzat! Módosult! Törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 41
Költségvetési gazdálkodást, kincstári alanyként történő működést, pénzforgalmat, könyvvezetést érintő jogszabályi változások, további várható változások (1) 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartási szakfeladatok rendjéről Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet (Áhsz.) 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól NGM Tájékoztató a költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló A) Intézményi elemi költségvetés elnevezésű nyomtatvány-garnitúrák kitöltéséhez 2011. Új! A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet Módosult! 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról Várható új! A KGR K11 módosítása szükséges az új elemi garnitúrának megfelelően. Várhatóan érkezik a BM, mint irányító szerv által kiadandó az elemi költségvetés összeállítására vonatkozó, a 42 felterjesztendő dokumentumok köréről szóló határidőzött feladat meghatározás!
Költségvetési gazdálkodást, kincstári alanyként történő működést, pénzforgalmat, könyvvezetést érintő jogszabályi változások, további várható változások (2) NGM Módszertani útmutató az államháztartás szervezetei 2010. évi éves elemi költségvetési beszámoló összeállítására szolgáló A) Intézményi éves elemi költségvetési beszámoló elnevezésű beszámoló-garnitúrák összeállításához A belügyminiszter 17/2011. (V.23.) BM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának általános rendjéről A belügyminiszter 16/2011. (V. 2.) BM utasítása a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről. A Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 25/2011. (IX. 9.) BM Utasítás Módosult! Várhatóan érkezik a BM, mint irányító szerv által kiadandó az elemi költségvetési beszámoló összeállítására vonatkozó, a felterjesztendő dokumentumok köréről szóló határidőzött feladat meghatározás! Várható új! Várható új! Várható módosítás! 43
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! 44