MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Ü G Y R E N D A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztálya gazdálkodással összefüggő feladataira Martonvásár, 2012. május 16. Bedő Zoltán főigazgató
Ü G Y R E N D 1. Az ügyrend célja, tartalma Az ügyrend célja, hogy a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztályon belül tevékenységi körönként meghatározza a vezetők és beosztottak gazdálkodással összefüggő feladatait, hatáskörét, továbbá a működés rendjét az egyes folyamatok lebonyolításának módját. Az ügyrend a következő feladatok ellátásához tartalmaz kötelező előírásokat: az éves költségvetés tervezéséhez, az előirányzat felhasználásához, módosításához, a vagyon használatához, hasznosításához, a munkaerő-gazdálkodáshoz, a pénzkezeléshez, a számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a beszámolók elkészítéséhez, a kötelező adatszolgáltatásokhoz. 2. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok 2.1.Az előzetes költségvetési javaslat tervezése A Kutatóközpont előzetes költségvetési javaslatát a Magyar Tudományos Akadémia Költségvetési és Pénzügyi Főosztálya által meghatározott időre és tartalommal kell elkészíteni. Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet, valamint a felügyeleti szerv költségvetési koncepciójának előírásait. A Kutatóközpont előzetes költségvetési javaslatát a gazdasági igazgató készíti el, és gondoskodik az önálló szervezeti egységek tervezési feladatainak koordinálásáról. A szervezeti egységek igényeinek tartalmaznia kell a következőket: létszám és bérigényeket, illetve az egyéb változásokat, a feladatok változásait, azok költségvetésre gyakorolt hatását, a speciális beszerzési igényeket, elvégzendő karbantartási és felújítási munkákat. A szervezeti egységek igényeinek számszerűsítése után, azokat elemezve gondoskodni kell a bevételi és kiadási előirányzatok közé történő beépítéséről, külön vezetéséről. A Kutatóközpont költségvetési javaslatát úgy kell összeállítani, hogy az külön önálló szervezeti egységenkénti bontásban tartalmazza: 1
A/ az alap-előirányzatot és B/ az előirányzati többletet. A) Alap-előirányzat tartalma Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket: a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, az Kutatóközpont korszerűsítéséből adódó előirányzat változásokat, a bevételi előirányzat felemelése miatti előirányzat-növekedést, a kiemelt ok feladatstruktúra többletbevétel miatti módosulását. Nem tekinthető szerkezeti változásnak a Kutatóközpontnál az az előirányzat-változtatás, melyet a felügyeleti szerv egyszeri jellegűnek minősített a költségvetés általános és céltartaléka terhére, egyszeri jelleggel engedélyezett az előző évi előirányzat-maradványa terhére. Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. A költségvetési évet megelőző év eredeti előirányzatának szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege a költségvetés alap-előirányzata. B) Előirányzati többlet tartalma A költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésre fordítható előirányzati többlet, amely lehet egyszeri jellegű vagy a következő év költségvetésébe beépülő. Az alap-előirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell levezetni: Előző évi eredeti előirányzat + Szerkezeti változások ± Bázis előirányzat + Szintrehozás ± Alap-előirányzat + Előirányzat többlet + Tárgyévi javasolt előirányzat + 2
A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható kihatását. A tervezés során biztosítani kell, hogy az előirányzatok rendes és rendkívüli bontásban szerepeljenek. A költségvetési javaslatnak a Magyar Tudományos Akadémia Költségvetési és Pénzügyi Főosztálya részére történő továbbításáért az Kutatóközpont gazdasági igazgatója felelős. 2.2.A végleges költségvetés tervezése A végleges költségvetés összeállításakor a Magyar Tudományos Akadémia Költségvetési és Pénzügyi Főosztálya által meghatározott, a Kutatóközpontra vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. Ezen túl a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály a részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó alapokmányt a Nemzetgazdasági Minisztérium által adott évre kiadott tájékoztatójában meghatározott nyomtatvány-garnitúrával készíti el. A költségvetés tervezése során biztosítani kell, hogy a bevételi és kiadási előirányzatok fő összege egymással megegyezzen. Az elkészített költségvetést a felügyeleti szerv által megadott határidőre továbbítani kell a Magyar Tudományos Akadémia Költségvetési és Pénzügyi Főosztálya részére. A végleges költségvetés összeállításáért és továbbításáért a gazdasági igazgató felelős. 3. Előirányzat-felhasználással, módosítással kapcsolatos feladatok A Kutatóközpont részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel. A Kutatóközpont a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételének terhére, saját hatáskörben előirányzat módosítást hajthat végre. Az előirányzat módosítása, a tényleges többletnek megfelelő összegre vonatkozhat. Az MTA Költségvetési és Pénzügyi Főosztályát a saját hatáskörben történt előirányzat módosításról tájékoztatni kell. Előirányzat-átcsoportosítás, illetve előirányzat-módosítás a beruházási és felhalmozási előirányzat kivételével, saját hatáskörben történik, de a Magyar Tudományos Akadémia Pénzügyi Főosztályát erről minden esetben tájékoztatni kell és meg kell felelnie az idevonatkozó jogszabályoknak. Az előirányzat-módosítások előkészítéséért, nyilvántartásáért a gazdasági igazgató felelős. 4. A Kutatóközpont üzemeltetési, fenntartási, működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok A Kutatóközpont üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat a Műszaki Ellátási Osztály látja el. 3
Az éves költségvetésben tervezett, illetve jóváhagyott eszközök beszerzéséért a Műszaki Ellátási Osztály vezetője felelős. Az évente rendszeresen ismétlődő fenntartási feladatok előkészítéséért, végrehajtásáért a Műszaki Ellátási Osztály vezetője felelős. Jelentős, nagyobb volumenű munkákat külsős vállalkozókkal végeztet el a Kutatóközpont. A Műszaki Ellátási Osztály részletes feladatait az osztály ügyrendje tartalmazza. 5. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok 5.1. A vagyon nyilvántartása A Kutatóközpont eszközeit és forrásait a számvitel törvény, valamint a költségvetési szervek gazdálkodással összefüggő szabályai szerint kell nyilvántartani. 6. Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály Az Osztály szervezetileg a gazdasági igazgató közvetlen irányítása alá tartozik. A szervezeti felépítést az 1. sz. melléklet tartalmazza. A gazdálkodással összefüggő folyamatos feladatok, a Kutatóközpont működésének biztosítása az osztály feladata. 7. Munkaerő és bérgazdálkodás A Kutatóközpont dolgozóit az Főigazgató nevezi ki és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, illetve a bérgazdálkodási jogkört. 7.1 Személyi juttatásokkal és a munkaerővel való gazdálkodás 7.1.1. Személyi juttatások szabályai A személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolásokat és nyilvántartásokat a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztály keretében a munkaügyi előadó és a hozzá tartozó munkatárs látja el. A személyi juttatásokkal összefüggően a munkaügyi előadó a gazdasági igazgatóval közvetlen kapcsolatot tarthat. A személyi juttatások magukba foglalják: - a rendszeres személyi juttatásokat; - nem rendszeres személyi juttatásokat; - a külső személyi juttatásokat. 7.1.2. A rendszeres személyi juttatások 4
A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye, illetmény kiegészítése, illetménypótléka, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A rendszeres személyi juttatások körében a kutatóközpont munkaidőtől függő díjazást is alkalmaz, amely lehet havi és óradíj (pl. idénymunkások). Az illetmények meghatározásánál a Kjt. és annak keretében a kutatóközpontnál meghatározott előírásokat kell figyelembe venni. A ledolgozott munkaidőről nyilvántartást kell vezetni, amelynek részletes szabályait a munkaidő nyilvántartási szabályzat tartalmazza, lezárásával egy időben a közalkalmazotti illetmények számfejtéséhez, a munkaügyi előadóhoz (a budapesti Intézetek esetében a HR előadó) továbbítani. A rendszeres jellegű kereset kiegészítés, illetve illetménypótlék mértékét jogszabály, valamint kutatóközponti belső előírások alapján kell meghatározni és számfejteni. A rendszeres személyi juttatás mértékét és annak változtatását a főigazgató határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a juttatások változása nem érintheti a kutatóközponti előirányzatok túllépését. A hasonló munkakört ellátó személyek esetében a szekciók (szekció = azonos tevékenységet folytató egység) vezetői kötelesek egyeztetni annak érdekében, hogy a kutatóközpontnál az azonos feladatellátáshoz azonos mértékű díjazás kapcsolódjon. A vezetői, a tudományos és az egyes kiemelt munkakörben az illetménnyel kapcsolatos egyeztetést a főigazgató vezetésével, az igazgatók közösen látják el. 7.1.3. A nem rendszeres személyi juttatások A nem rendszeres személyi juttatások körébe tartoznak a teljes munkaidőben, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban foglalt juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek (alanyi jogon járnak) vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrásrendelkezésre állása esetén lehetőség van kifizetésükre vagy eseti, egyedi alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek. A nem rendszeres személyi juttatások a kutatóközpontnál általában: - A növényfajták hasznosítása után a kutatóközponthoz befolyt díjból a nemesítőket megillető részesedés, melyeknek elszámolási alapja a Szellemitulajdon-kezelési Szabályzat. - A kutatóközpont pénzügyi helyzetétől különösen a kutatóközponti saját bevételek alakulásától függően a gazdasági igazgató javasolhatja egyösszegű személyi juttatás engedélyezését a kutatóközpont főigazgatója felé. Ezen a címen engedélyezett díjazásokat általában személyeket érintően, differenciáltan kell felhasználni.. - A kutatóközpont főigazgatója fentieken túl egyéb jogcímeken is engedélyezheti a kutatóközponti pénzügyi helyzettől függően a további nem rendszeres jellegű személyi kifizetéseket - A kutatóközpont főigazgatójának nem rendszeres személyi juttatásainál az 1/2003. (A.É.8.) MTA együttes szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. 5
A nem rendszeres személyi kifizetéseknél alapelvként kell tekinteni, hogy azok kifizetése nem gyengítheti a kutatóközpont pénzügyi helyzetét és kizárólagosan olyan forrásokból lehet biztosítani, amelyek a kutatóközponthoz befolytak. A nem rendszeres személyi juttatások engedélyezésénél az előzőeken túl figyelembe kell venni a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzatok nagyságát is. 7.1.4. A külső személyi juttatások A külső személyi juttatások előirányzata a kutatóközpont állományába nem tartozók személyi juttatásait foglalja magában, beleértve a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok. Külső személyi juttatásokra az adott szervezeti egység rendelkezésre álló előirányzata fordítható azzal, hogy az elvégzett feladat teljesítését a szervezeti egység vezetője igazolja. Az elszámolás engedélyéhez szükséges a főigazgató, illetve az igazgató engedélye és a pénzügyi fedezet biztosítása miatt a gazdasági igazgató /annak akadályoztatása esetén a Számviteli osztályvezető/ ellenjegyzése. Az elvégzett és engedélyezett munkateljesítést a személyi jövedelemadó nyilvántartásához szükséges adatok leadásával együtt a munkaügyi előadóhoz (a budapesti Intézetek esetében a HR előadó) kell továbbítani elszámolás és nyilvántartásba vétel céljából. Az elszámolást követően a kifizetés átutalással, illetve postai úton történhet. Amennyiben a kifizetés megbízási díjként kerül elszámolásra, úgy a kutatóközpont és a megbízott között a feladatra vonatkozóan csak előzetesen megkötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor. 7.2 A létszám és a személyi juttatások összefüggéséből adódó feladatok A létszámgazdálkodással és a személyi juttatásokkal kapcsolatban az előzőeken túl az alábbiakat is figyelembe kell venni. A létszám előirányzat magában foglalja a személyi juttatások előirányzatából foglalkoztatható és a feladatok ellátásához a fenntartó szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott létszámot, az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó előírások figyelembevételével. A létszám személyi juttatási előirányzat nélkül nem tervezhető. Az átmenetileg be nem töltött álláshelyekre jutó előirányzatot az érintett álláshely tényleges személyi juttatása alapján kell tervezni. A kutatóközpontnál az önelszámoló egységek szekciók illetve a kutatócsoportok a részükre jóváhagyott, módosított személyi juttatás és létszám előirányzattal önállóan gazdálkodnak. Az átmenetileg betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen. 6
A kutatóközpont a munkáltatóra, a kifizetőre előírt kötelezettségek közül a költségvetési előirányzatai terhére elszámolt összeget terhelő személyi jövedelemadó adóelőleg levonását és bevallását az általános szabályok szerint, befizetési kötelezettségét a reá vonatkozó rend szerint teljesíti. Munkába járással kapcsolatos költségtérítést a 39/2010. (II.26) kormányrendelet rendelet szabályozza. A térítés igénylését a NYILATKOZAT a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés jogcím igénybevételéhez nyomtatvány kitöltésével kell megindítani. A térítést a Kutatóközpont nevére kiállított számla alapján, a benyújtást követő hétfőn, vagy a következő havi jövedelmével együtt átutalja. A számlához kapcsolódó bérletszelvény leadása feltétele a következő havi számla térítésének. A Kutatóközpont önálló kifizetőhely. Az ebből eredő feladatokat a munkaügyi előadó, és a bérgazdálkodási referens végzi. 8. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok 8.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása Alapvető rendező elv a törvényi szintű szabályozás. A gazdálkodás decentralizált formában folyik, az SZMSZ szerinti szervezeti felépítés figyelembe vételével. A Kutatóközpont főigazgatója által delegált képviseleti, jegyzési, kötelezettségvállalási, és a gazdasági igazgató által átruházott ellenjegyzési jogosítványok alapján, a keretek mértékéig, az MTA ATK Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott intézetek, mint szervezeti egységek gazdálkodási jogkörrel rendelkeznek. A decentralizált gazdálkodási jogkörrel és kerettel rendelkező szervezeti egységek vezetői, az igazgatók felelősek a számukra jóváhagyott keretekből történő felhasználások szükségességéért, a körültekintő gazdálkodásért, a keretek betartásáért, az MTA ATK szabályzataiban foglaltak szerint. A gazdálkodó egységekhez tartozó keretek felhasználását az igazgatók, mint keretgazdák felügyelik. Keretgazda: az a személy, aki felelős a gazdálkodási kereten realizált bevételek és kiadások szükségességéért és mértékéért, valamint szakmai indokoltságáért. A keretgazdák a költségvetésben tervezett, illetve év közben módosított kereteiket a Kutatóközpont szabályzataiban meghatározottak szerint használhatják fel. Az igazgató, mint keretgazda felelős: a Gazdálkodási Tervben foglalt keretszámokon belül gazdálkodásért, a kötelezettség vállalásra, szerződéskötésre, beszerzésekre vonatkozó szabályzatok előírásainak betartásáért, az intézet működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért, az elnyert pályázati források esetében a pénzeszközök pályázati szerződésben foglaltaknak megfelelő felhasználásáért. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. 7
A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés jogkört gyakorló személyeket az ügyrend 2. sz., aláírás mintájukat a 3. sz. melléklete tartalmazza. 8.2. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók (kötelezettségvállaló, utalványozó, pénzügyi ellenjegyző, érvényesítő) feladatai 8.2.1. A kötelezettségvállalás A kutatóközpont nevében a kutatóközpont feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni, vagy ilyen követelést előírni a kapcsolódó felelősséggel a főigazgató, vagy az általa írásban felhatalmazott közalkalmazott jogosult, az alapító okiratban foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel. Kötelezettségvállalásnak minősül az a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyet a költségvetési szerv a költségvetése előirányzatainak terhére vállal, ideértve az áru vagy szolgáltatás megrendeléséről elküldött és visszaigazolt megrendelést, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott év december 20-áig bejelentett, az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásához kapcsolódó okmányt, a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított hatvan napon belüli intézkedés dokumentumát, továbbá a nyertes pályázókról kiadott döntési listát is. A közbeszerzésekről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek szerint a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött részvételi, ajánlattételi felhívás, továbbá a pályázati kiírás, az azonos célú előirányzatok esetében a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai a kötelezettségvállalást előzetesen, feltételesen tanúsítják. Ezen intézkedések kiadására ideértve az annak vállalására és a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó előírásokat is a kötelezettségvállalás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a lekötött keretet fel kell szabadítani, amenynyiben az intézkedést visszavonják. A kutatóközpont szervezeti egységeiként működő intézetek igazgatói a főigazgató irányításával, átruházott jogkörben vállalhatnak kötelezettséget a saját intézetük feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettségek tekintetében, a jelen szabályzatban és mellékletében meghatározottak szerint. Kötelezettségvállalásaik a kutatóközpont jóváhagyott költségvetési előirányzatán belül az általuk vezetett szervezeti egység jóváhagyott belső költségvetés dologi kiadásainak mértékéig terjedhet. 8
A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Gazdasági kihatású kötelezettségvállalás a gazdasági igazgató vagy az általa írásban kijelölt személy pénzügyi ellenjegyzése után és csak írásban történhet. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetesen írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések teljesítéséhez, amelyek gazdasági eseményenként nem érik el a 100 ezer Ft-ot; pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak; jogszabályban, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló, fizetési kötelezettségnek minősülnek. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalások teljesítésénél az érvényesítésre, az utalványozásra és nyilvántartásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. Ezekben az esetekben a kifizetések rendjét a kutatóközpont Gazdálkodási szabályzatában rögzíteni kell. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről és a kötelezettségvállalós értékéből a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A nyilvántartásból megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege a tárgyévi előirányzat terhére, ha a teljesítés a következő év június 30-ig megtörténik; a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekkel összefüggésben. A kötelezettségvállalás nyilvántartását legalább a kiemelt előirányzatok szintjén kell vezetni. A kötelezettségvállalás bizonylatai a következők: kinevezési okirat; szerződés (megállapodás); visszaigazolt megrendelés; 9
kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma; előzetes kötelezettségvállalás (pl. közbeszerzési ajánlat). A kötelezettségvállalás módosítása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell a nyilvántartott adatok módosításáról, törléséről, a szabad kiadási előirányzatok módosításáról. 8.2.2. Pénzügyi ellenjegyzés A pénzügyi ellenjegyzés (a továbbiakban: ellenjegyzés) a kötelezettségvállalás pénzügyi teljesíthetőségét igazoló érvényességi feltétel, olyan művelet, amely mindenkor megelőzi a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételét. A kötelezettségvállalás kizárólag ellenjegyzés után, írásban történhet. Az ellenjegyzés dátumát fel kell tüntetni. Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a befolyt bevétel vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet; a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll; a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Az ellenjegyző ennek a feladatának az ellátásához szakértőt vehet igénybe. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az előzőekben leírtaknak, erről tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót, a kutatóközpont főigazgatóját és a gazdasági igazgatót. Ha a főigazgató a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyzésre jogosultnak az Ávr. vonatkozó rendelkezésében foglaltak szerint kell eljárnia. (54. (1) A pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet, b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. (2) A pénzügyi ellenjegyző az (1) bekezdésben foglalt feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. 10
(3) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az (1) bekezdésben előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét. (4) Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.) 8.2.3. Teljesítés igazolása A teljesítés igazolása a kiadás érvényesítése és utalványozása előtt történik. A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetén ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes annak teljesítését. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult aláírásával kell igazolni. A teljesítés igazolásának rendjét a kutatóközpont gazdálkodási- és beszerzési szabályzata tartalmazza. 8.2.4. Az érvényesítés Az érvényesítés az a művelet, amely alapján a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése megtörténik. Az érvényesítőnek szakmai teljesítés igazolása alapján kell ellenőriznie az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a vonatkozó jogszabályokban, valamint belső szabályzatokban előírt követelményeket betartották-e. Amennyiben az érvényesítő a vizsgálat során a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ebben az esetben az érvényesítőnek az Ávr. vonatkozó rendelkezésében foglaltak szerint kell eljárnia. (58. (1) Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az 57. (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. (2) Ha az érvényesítő az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az 54. (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.) 11
Érvényesítést a gazdasági igazgató által írásban kijelölt pénzügyi-számviteli végzettségű vagy képesítésű munkatárs végezhet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a szakmai teljesítést igazoló személlyel. A pénzügyi előadói feladatokat: az ÁOTI-ban a könyvelő 1, a NÖVI-ben a könyvelő 3, a TAKI-ban a gazdasági referens látja el. 8.2.5. Az utalványozás Az utalványozási jogot főszabályként a főigazgató és a gazdasági igazgató gyakorolja. Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének, elszámolásának elrendezésére érvényesített okmány. A kiadás teljesítésének elrendelésére az érvényesített okmány alapján a főigazgató, vagy az általa írásban felhatalmazott közalkalmazott jogosult. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet. Az érvényesítő nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és szakmai teljesítést igazoló közalkalmazottal. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolásra irányuló feladatot nem végezhet az, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. A kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket a kutatóközpont Gazdálkodási Szabályzata rögzíti. A kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozásra jogosultak aláírás mintáit a 3. sz. melléklet tartalmazza. 8.2.6. A gazdálkodással és a képviselettel kapcsolatos átruházott jogkörben gyakorolt jogok A gazdálkodással és képviselettel kapcsolatos jogkörök átruházása általános vagy ideiglenes 12
jelleggel történhet. Az általánosan átruházott jogköröket részletesen a főigazgató határozza meg, írásban. A gazdálkodással és a képviselettel kapcsolatos jogköröket akadályoztatás esetére vagy egyébként ideiglenesen a jelen szabályzatban foglaltakon túlmenően csak a főigazgató ruházhatja át írásbeli rendelkezéssel, amelyben pontosan meg kell határozni az időtartamot, a jogkört, a feladatot/ügyet és a képviselet terjedelmét. A tudományos intézet igazgatója a gazdálkodással és képviselettel kapcsolatos jogköreit az intézet osztályvezetőjére az előbbiek szerint, és a főigazgató egyetértésével ruházhatja át. 8.2.7. Az intézetek által kiállított számlák hitelesítése Az intézetek által, a teljesítés igazolás (értékesítés esetében az átvétel igazolása) alapján, kiállított számlákat a Gazdasági igazgató által írásban felhatalmazott személyek írhatják alá. Az aláírók biztosítják a Számviteli törvény 167 -ában előírt könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékeire vonatkozó előírásokat, valamint az általános forgalmi adó elszámolásához szükséges igazolásokat. A felhatalmazott személyek felelőséggel tartoznak az általuk kiállított számla könyvviteli és adó elszámolásban megadott adatok helyességéért. Számla másolat kérése esetén a másolatot az eredetivel mindenben megegyező másolat megjegyzéssel, aláírva kell kiadni. 8.3. Pénzeszközök kezelése A Kutatóközpont költségvetési előirányzatainak teljesítése során jelentkező bevételeket és kiadásokat bankszámlán és házipénztárban kell kezelni. A készpénzen kívüli pénzforgalom (átutalás, beszedési megbízás) a számlák, szerződések, megállapodások és egyéb okmányok alapján a Kutatóközpont bankszámláin bonyolódik. MTA Agrártudományi Kutatóközpont által vezetett számlák Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda Számlaszám: 100298008-01716801-00000000 IBAN szám: HU70 10029008-01716801-00000000 Magyar Államkincstár Devizaszámla: Számlaszám: 10004885-10002010-00118035 IBAN szám: HU02 1000 4885 1000 2010 0011 8035 Magyar Államkincstár Devizaszámla: Számlaszám: 10004885-10002010-00116631 IBAN szám: HU02 1000 4885 1000 2010 0011 6631 Az egyes pályázatokra megnyitott számlák felsorolását a 11. sz. melléklet tartalmazza. A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadás csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet, bizonylat nélkül átutalási megbízás a bankba nem küldhető, beszedési megbízás sem fogadható. 13
A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámlaszerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni, amelyben meg kell határozni az aláírók sorrendjét is. A bankszámlák feletti rendelkezési jogok meghatározását a 10. sz. melléklet tartalmazza. A készpénzforgalom a Kutatóközpont házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön készített pénzkezelési szabályzat tartalmazza. A készpénzen kívüli pénzforgalom (átutalás, beszedési megbízás) a számlák, szerződések, megállapodások és egyéb okmányok alapján a Kutatóközpont elszámolási számláján bonyolódik. A Kutatóközpont által használt MOL kártyák beszerzését a Műszaki Ellátási Osztály intézi. A kártyákat intézetenként külön kell igényelni és nyilvántartani. A kártyák igényléséért és nyilvántartásáért az egyes intézetek igazgatói a felelősök. Az Kutatóközponti VIP, egyéb bank kártyák, MOL kártyával és egyéb pénzforgalommal kapcsolatos előírásait a mindenkor hatályos Pénzkezelési szabályzat tartalmazza. 9. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok 9.1. Adatszolgáltatások 9.1.1. Adatszolgáltatás a tartozásállományról A Kutatóközpont az elismert lejárt tartozásállományról - nemleges adat esetén is- havonta, a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhó utolsó munkanapjáig az államháztartás működési rendjéről szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági igazgató felelős. 9.1.2 Kötelezettségvállalás bejelentése a MÁK-hoz A Kutatóközpont köteles egyedileg bejelenteni a MÁK-hoz a dologi, az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportba tartozó kiemelt előirányzatok terhére belföldön vállalt, bruttó ötmillió forintot elérő összegű kötelezettségeket, elkülönítve a költségvetési év és a költségvetési évet követő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettségeket, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, ( 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 7.sz. melléklet) Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a pénzügyi előadó felelős. 9.1.2. Adatszolgáltatás a személyi juttatásokról A Kutatóközpont a személyi juttatásokról, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő közterhekről havonta a hónap 16.-ig a 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a munkaügyi előadó felelős. 14
9.1.3. Adatszolgáltatás a fizetési számlák terhére kincstári körön kívülre irányuló tervezett átutalásokról A Kutatóközpont a fizetési számlák terhére kincstári körön kívülre irányuló tervezett átutalásokról az 500-2000 millió forint közötti összegnél a terhelés időpontját megelőző három munkanap, e felett öt munkanap a 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a pénzügyi előadó felelős. 9.1.4. Adóbevallásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások Rehabilitációs hozzájárulás A megváltozott munkaképességű dolgozókról a budapesti intézetek a változást követően jelentést küldenek a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztálynak. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a HR előadó felelős, határidő tárgyévet követő év 30. napja. Az adóbevallás elkészítéséért és a 2003. évi XCII. törvényben előírt határidőre történő továbbításáért a munkaügyi előadó felelős. Cégautó adó A budapesti intézetek gazdasági ügyintézői minden negyedévet követő hó 10.-ig adatot szolgáltatnak a gazdasági főreferensnek az egyes intézetek tulajdonában lévő gépjárműveket terhelő adókról. A fizetendő adó számítását a 4. sz. melléklet tartalmazza. A gazdasági főreferens az adatokat összesítve 2 munkanapon belül a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztálynak továbbítja. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági főreferens. Az összesített kutatóközponti a 2003. évi XCII. törvényben előírt adóbevallás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a munkaügyi előadó felelős. Gépjárművek után önkormányzatoknak fizetendő adók Gépjárművek után önkormányzatoknak fizetendő adókról a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettség az gépjármű forgalmi engedélyében szereplő üzembentartó intézetet terheli. Az adóbevallás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért, valamint az adóbefizetés előkészítéséért az intézetek gazdasági ügyintézői a felelősök. Egyes béren kívüli juttatások után fizetendő adók Az 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott béren kívüli juttatásokról a budapesti intézetek könyvelői minden tárgyhót követő hó 5.-ig adatot szolgáltatnak a gazdasági főreferensnek. Az egyes juttatások adózásához kapcsolódó jogszabályi előírásokat az 5. sz. melléklet tartalmazza. A béren kívüli juttatások és adózásával kapcsolatos segédletet a 8. sz. melléklet tartalmazza. A gazdasági főreferens az adatokat összesítve 2 munkanapon belül a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztálynak továbbítja. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági főreferens. Az összesített kutatóközponti a 2003. évi XCII. törvényben előírt adóbevallás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a munkaügyi előadó felelős. Általános forgalmi adó elszámolása 15
Az egyes intézetekhez beérkezett számlákon feltüntetett általános forgalmi adó összegét az intézeti gazdasági ügyintéző a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően levonható, figyelemmel a juttatásnak minősülő előírásokra is le nem vonható, illetve megosztandó adóként rögzíti az intézet számla nyilvántartásában. A kapcsolódó jogszabályi háttért a 6. sz. melléklet tartalmazza. Ennek helyességét az egyes intézetek könyvelői a számla könyvelésekor kötelesek ellenőrizni. Az egyes intézetek által kiállított számlákon az intézeti gazdasági ügyintéző a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően tünteti fel a fizetendő általános forgalmi adót. A bevételeket az intézet számla nyilvántartásában a megfelelő adókulcs, illetve mentes szerinti bontásban rögzíti. Ennek helyességét az egyes intézetek könyvelői, a számla könyvelésekor kötelesek ellenőrizni. Az integrált könyvelési rendszer adatai alapján a 2003. évi XCII. törvényben előírt az adóbevallás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a pénzügyi előadó felelős. Telefon vélelmezett magáncélú használata után fizetendő adók A Kutatóközpont az 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott vélelmezett magáncélú használat után fizetendő közterheket megfizeti. A budapesti intézetek gazdasági ügyintézői minden tárgyhót követő hó 5.-ig adatot szolgáltatnak a gazdasági főreferensnek az egyes intézetek telefonszámláinak adóköteles összegéről. A telefon számlák elszámolásához segédletet a 7. sz. melléklet tartalmaz. A gazdasági főreferens az adatokat összesítve 2 munkanapon belül a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztálynak továbbítja. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági főreferens. Az összesített kutatóközponti a 2003. évi XCII. törvényben előírt adóbevallás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a munkaügyi előadó felelős. 9.1.5. Adók megfizetéséhez kapcsolódó adatszolgáltatások A Kutatóközpont által megfizetendő (a nem kincstár által megfizetett adók) adókról adónemenként az általa elkészített adóbevallások tekintetében a munkaügyi előadó, az önkormányzatoknak megfizetendő adók tekintetében az egyes intézetek gazdasági ügyintézői a 2003. évi XCII. törvényben előírt határidő előtt 5 munkanappal kötelesek adatot szolgáltatni a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztálynak. Az összesített kutatóközponti átutalások határidőre történő továbbításáért a pénzügyi előadó felelős. 9.1.6. Statisztikai adatszolgáltatások A munkaügyi statisztikai jelentések és adatszolgáltatások elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a munkaügyi előadó a felelős. Minden egyéb statisztikai jelentés és adatszolgáltatás összeállításához szükséges adatot az egyes intézetek gazdasági ügyintézői a határidő előtt 10 munkanappal adatot szolgáltatnak a gazdasági főreferensnek, aki az összesített adatokat 2 munkanapon belül a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztálynak továbbítja. A kutatóközponti összesített adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a számviteli osztályvezető felelős. 16
9.1.7. Egyéb belső adatszolgáltatások Az egyes intézetek által üzemeltetett gépjárművek biztosítási feltételeiről az intézetek gazdasági ügyintői minden év november 20.-ig a Műszaki Ellátási Osztály részére kötelesek adatot szolgáltatni. A következő évi biztosítások megkötéséről a Műszaki Ellátási Osztály dönt. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági ügyintéző felelős. A Közbeszerzési szabályzatban meghatározott értékhatárok figyelése, és azokról szükség szerinti, adatszolgáltatásért a számviteli osztályvezető felelős. Az önelszámoló egységek bevételének és kiadásának alakulásáról az intézetek gazdasági ügyintézői havonta, a tárgyhónapot követő hó 13.-ig adatot szolgáltatnak a gazdasági főreferensnek, aki az összesített adatokat 2 munkanapon belül a Pénzügyi Számviteli és Humánpolitikai Osztálynak továbbítja. Az adatszolgáltatás elkészítéséért a gazdasági ügyintéző, határidőre történő továbbításáért a gazdasági főreferens felelős. A létszámgazdálkodáshoz szükséges adatokról a budapesti intézetek tekintetében a HR előadó minden hónap 15.-ig adatot szolgáltat a munkaügyi előadónak. A Kutatóközpont összesített létszám adatait a munkaügyi előadó minden hónap 20.-ig köteles a gazdasági igazgatónak átadni. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőben történő továbbításáért a budapesti intézetek tekintetében a HR előadó, a Kutatóközpont tekintetében a munkaügyi előadó a felelős. Az előirányzat módosításokról a számviteli osztályvezető a 13. sz. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével adatot szolgáltat a gazdasági igazgatónak a tárgyhót követő hó 15. napjáig. 9.2. Időközi mérlegjelentés A Kutatóközpontnak az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést kell készíteni a 368/2011. (XII.31.) Korm. számú rendeletben meghatározottak szerint, az első és harmadik negyedévre vonatkozóan. Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági igazgató felelős. 9.3. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok 17
A Kutatóközpont az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló Kormányrendelet (249/2000. (XII.24.) előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót a Magyar Tudományos Akadémia Költségvetési és Pénzügyi Főosztálya által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztató figyelembe vételével. 9.3.1. A féléves beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata Félévente a beszámolási időszakot megelőzően a rezsi költségeket a pályázatok teljesítése arányában kell felosztani, és a megfelelő költségviselőre átvezetni. A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást nem tartalmazza. A féléves beszámoló - pénzforgalmi jelentést és - az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. A Kutatóközpontnak a féléves beszámolási kötelezettsége során a Nemzetgazdasági Minisztérium által összeállított Intézményi költségvetési beszámoló (féléves) nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie. A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási elő-irányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni és azt a Magyar Tudományos Akadémia Költségvetési és Pénzügyi Főosztálya által meghatározott időpontban kell megküldeni. A féléves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági igazgató felelős. 9.3.2. Az éves beszámoló tartalma, a beszámoló-készítés feladatai Az éves költségvetési beszámoló részei: - könyvviteli mérleg, - pénzforgalmi jelentés, 18
- pénzmaradvány kimutatás, - előirányzat-maradvány kimutatás, - eredmény kimutatás, - kiegészítő melléklet. A Kutatóközpont az éves beszámolási kötelezettségének a Nemzetgazdasági Minisztérium által összeállított Intézményi Költségvetési Beszámoló adatainak biztosításával, a Magyar Tudományos Akadémia Költségvetési és Pénzügyi Főosztálya által kért további adatok elkészítésével tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból az év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve kell elkészíteni. A mérlegkészítés időpontját és részletes szabályait a számviteli politika tartalmazza. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: - leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, - az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt elő-irányzatokra, az irányító szervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan, - év végi zárlati munkák elkészítése, - a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. Az év végi zárlati munkák során a következőket kell elvégezni: - a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámlakivonat adataival, - a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetését a főkönyvi pénztárszámla adatával, - a decemberben kifizetett (december hónapra járó) bérek elszámolását feladás alapján, - a bevételek és kiadások könyvelését, december 31.-ig szakfeladatonként, - a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők egyéb követelések) és kötelezettségek (szállítók) állományváltozásának elszámolását a tőkeváltozással szemben, - a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőkeváltozással egyidejűleg történő elszámolással, - az értékcsökkenések elszámolását, - a felhalmozási célú átutalások és bevételek átvezetését a Költségvetési bevételek és kiadások, számlára, - a Költségvetési bevételek és kiadások (előirányzati és teljesítési) számla átvezetését a Költségvetési tartalék számlára. 19