Tolna Város Önkormányzatának 19/2008. (IV. 25.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete azon polgárokért érzett szolidaritástól vezettetve, akik önhibájukon kívül szociális segítségre szorulnak - összhangban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.. (2) bekezdésével, valamint a törvény vonatkozó egyéb rendelkezéseivel és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34.. (3) bekezdésével az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételei és garanciáit. A rendelet hatálya 1.. A rendelet hatálya kiterjed Tolna Város közigazgatási területén: Tolna város közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre a) a Szt. 6. -ban meghatározott, az önkormányzat illetékességi terültén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Tolna város közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte, b) a Szt. 7.. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében az Szt. 3.. (3) bek. b./ pontjában meghatározott személyi körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
2 Eljárási rendelkezések 2.. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. Az eljárás hivatalból is megindítható. (2) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: - az ellátást igénylő személynek az Szt. 18.. a) c) h) pontjában szereplő adatait, - az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. (3) A tényállás tisztázása érdekében szükség esetén így különösen a közös háztartás tényállása megállapításához a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 56-57..-a szerinti helyszíni szemle is tartható. (4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Szt. 10.. (6) bekezdése esetén a kérelmező felhívható arra, hogy az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat nyújtsa be. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető. (5) A szociális hatáskört gyakorló szervek az egy főre jutó havi jövedelem megállapításához szükséges személyi jövedelemadó alap közlése érdekében a Szt. 10.. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megkérhetik az illetékes APEH igazolását a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról. II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 3.. (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület az alábbi pénzbeli szociális ellátásokat szabályozza: a) lakásfenntartási támogatás, b) önkormányzati bérlakásban élők lakbértámogatása, c) átmeneti segély,
3 d) temetési segély, e) méltányossági ápolási díj, f) méltányossági közgyógyellátás, g) rendszeres szociális segély h) 1 rendelkezésre állási támogatás. (2) Az (1) bekezdés a),c), d) pontjaiban szabályozott ellátások természetben is nyújthatók. Egyes pénzbeli ellátások Lakásfenntartási támogatás 4.. 2 (1) Átruházott hatáskörben a polgármester normatív és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás szabályait az Szt. 38.. (2)-(8) bekezdései tartalmazzák. (3) Átruházott hatáskörben a polgármester helyi lakásfenntartási támogatást nyújt Tolna város közigazgatási területén állandó lakhellyel rendelkező személynek, vagy családnak, aki tulajdonosként, bérlőként, társbérlőként vagy használóként lakik a lakásban és akinek a) háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és b) a lakásfenntartás havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 50%-át. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál költségként kell figyelembe venni: a) a lakbért vagy albérleti díjat, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsönt törlesztő részletét, c) a közös költséget, d) a csatornahasználati díjat, e) a szemétszállítás költségeit, f) a villanyáram fogyasztás költségét, g) a vízfogyasztás költségét, h) a gázfogyasztás költségét, i) a tüzelőanyag költségét. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás összege 2.500,-Ft/hó. 1 A h) pontot beiktatta Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 1/2009. (I.30.) önkormányzati rendelete 1. - a. Hatályos: 2009. február 1-től. A rendelet rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 2 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 21/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelete 1. - a. Hatályos: 2011. szeptember 1-től.
4 (6) Helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (7) A helyi lakásfenntartási támogatást 6 hónapra kell megállapítani, az erre irányuló kérelem évente bármikor benyújtható. 5.. 3 (1) A megállapított lakásfenntartási támogatásokat (normatív, helyi) utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. (2) A lakásfenntartási támogatást (normatív, helyi) valamely közüzemi szolgáltatónak elsősorban villanyáram fogyasztásának megfizetéséhez történő átutalással kell teljesíteni. (3) A kérelemhez a jövedelmi viszonyokra vonatkozó igazolások mellett csatolni kell az előző havi költségeket igazoló számlákat, pénzintézeti igazolásokat vagy a költségeket igazoló egyéb hiteles okiratot. Önkormányzati bérlakásban élők lakbértámogatása 6.. (1) Átruházott hatáskörben a polgármester önkormányzati bérlakásban élők lakbértámogatását (a továbbiakban: lakbértámogatás) állapíthat meg annak a Tolna Város Önkormányzata tulajdonában álló bérlakásban lakó személynek vagy családnak, aki bérlőként, társbérlőként lakik a lakásban. (2) A lakbértámogatás csak annak a személynek vagy családnak adható, aki azt személyesen kérelmezi. A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. (3) A lakbértámogatás annak az igénylőnek nyújtható: a) akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át, b) egyedülálló személy esetén pedig a nyugdíjminimum 200%-át, c) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a nyugdíjminimum 110%-át. (4) A támogatás mértéke az igénylő által bérelt önkormányzati bérlakás havi bérleti díjának 50%-ig terjedhet. A támogatás, annak megállapítása esetén havi rendszerességű. (5) A támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha: a) a lakbértámogatásban részesülő a bérleti díj támogatáson felüli részét az adott hónapra megadott lakbérfizetési határidőre nem fizeti meg, vagy 3 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 21/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelete 1. - a. Hatályos: 2011. szeptember 1-től.
5 b) a támogatásban részesülő önkormányzattal fennálló bérleti viszonya megszűnik. Átmeneti segély 7.. 4 (1) Átmeneti segélyben részesülhetnek azok a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) A polgármester átmeneti segélyt állapít meg elsősorban kérelemre, vagy hivatalból annak, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról önhibáján kívül más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul. Kérelmező átmeneti segélyre akkor jogosult, ha nem rendelkezik az Szt. 4.. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal, valamint ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) gyermekét egyedül nevelő személy, illetve egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. (3) Átmeneti segély a szociálisan rászorult részére egy naptári évben 4 alkalommal adható. Az első és második alkalommal családonként legfeljebb 4.000,-Ft összegű, a harmadik és a negyedik alkalommal családonként legfeljebb 3.000,-Ft összegű segély állapítható meg. A segély összege készpénzben vagy utalványban adható. (4) A Humán Bizottság kivételes méltánylást érdemlő esetben ilyen különösen: elemi kár, lakáskár, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költség, életvitelt befolyásoló halaszthatatlan kiadások évente legfeljebb további két alkalommal átmeneti segélyt állapíthat meg. (5) A Humán Bizottság kivételes méltánylást érdemlő esetben ilyen különösen: elemi kár, lakáskár, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költség, életvitelt befolyásoló halaszthatatlan kiadások évente legfeljebb két alkalommal átmeneti segélyt állapíthat meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem éri el 200%-át, b) gyermekét egyedül nevelő személy, illetve egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, de nem éri el 300%-át. 4 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 3/2011. (I.28.) önkormányzati rendelete 1. -a. Hatályos 2011. február 1. napjától. A rendelet rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
6 8.. 5 (1) Sürgős szükség esetén ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján kiadható. (2) Indokolt esetben a határozatot hozó intézkedhet a határozat azonnal végrehajtásaként a hivatal pénztárában történő kifizetéséről. (3) Az utalvány a segélyezettet élelmiszer, tisztálkodószer, ruhanemű és tüzelő vásárlására jogosítja fel. Az utalvány azokban a kereskedelmi egységekben váltható be, amelyek üzemeltetőivel az Önkormányzat megállapodást kötött. Az utalványozás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik. Temetési segély 9.. (1) Átruházott hatáskörben a polgármester temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b) tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át nem éri el és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költsége viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. 10.. Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül: - ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, egyedül élő esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át nem haladja meg és 5 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 3/2011. (I.28.) önkormányzati rendelete 1. -a. Hatályos 2011. február 1. napjától. A rendelet rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
7 - vagyonnal nem rendelkezik és - a hagyaték csak hagyatéki teherből áll. Méltányossági ápolási díj 11.. (1) A Humán Bizottság átruházott hatáskörben ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át, feltéve, hogy a) nincs a családban más olyan munkaviszonyban nem álló személy, aki az ápolást el tudná látni és b) a 18. életévét betöltött önellátásra részben képes tartósan beteg személy önálló életvitele családon belül elvárható segítséggel vagy az önkormányzat által biztosított házi segítségnyújtás igénybevételével nem biztosítható. (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43..-ban és a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 25. -ban meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. (3) 6 Az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése 12.. (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. (2) A házi segítségnyújtást végző Családsegítő Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését kéthavonta ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi. Méltányossági közgyógyellátás 13.. (1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult és 6 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 15/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete 1. - a. Hatályos: 2011. május 1-től.
8 gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni és akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, b) egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. (2) A kózgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 9. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 35..-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat. Aktív korúak ellátása 14. 7 (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. (2) 8 A jegyző az alábbi aktív korúak ellátását állapítja meg: - bérpótló juttatás - rendszeres szociális segély. (3) Az aktív korúak ellátására az Szt. 33-37/G..aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (4) 9 Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az Szt. 37/B.. (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján az egészségkárosodás mértéke eléri a 30%-ot. (5) 10 Bérpótló juttatásra való jogosultságot állapít meg a jegyző annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki a lakókörnyezetét rendben tartja. (6) A lakókörnyezet rendezettsége abban az esetben állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy: a. az általa lakott ingatlanon legalább egy szeméttároló edénnyel rendelkezik és azt rendeltetésszerűen használja, b. az általa lakott lakást vagy családi házat takarítja, tisztán tartja, 7 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 1/2009. (I.30.) önkormányzati rendelete 2. - a. Hatályos: 2009. február 1-től. A rendelet rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 8 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 3/2011. (I.27.) önkormányzati rendelete 2. - a. Hatályos: 2011. február 1-től. A rendelet rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 9 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 21/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelete 2. - a. Hatályos: 2011. július 1-től. 10 Az (5)-(10) bekezdéseket hatályba léptette Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 15/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete 2. - a. Hatályos: 2011. május 1-től.
9 c. az általa lakott ingatlanon nem halmoz fel szemetet, egyéb lomot, építési törmeléket, d. az általa lakott ingatlanon gondoskodik a folyamatos gyommentesítésről, bozótirtásról, e. az általa lakott ingatlanban gondoskodik a rágcsálók, kártevők irtásáról, f. az általa lakott ingatlanban gondoskodik a vizes helyiségek, valamint az illemhely rendeltetésszerű használatáról, rendszeres takarításáról, amennyiben az ingatlanon udvari illemhely található gondoskodik arról, hogy az ajtóval rendelkezzen, g. az általa lakott ingatlanban betartja az állattartásra vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat, h. családi házas övezetben gondoskodik az ingatlan előtti járdának, járda hiányában egy méter széles területsávnak, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az ingatlan 10 méteres körzetén belüli területének a gondozásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről. (7) A (6) bekezdésben foglalt feltételek fennállását a jegyző helyszíni szemle során állapítja meg. (8) Amennyiben a helyszíni szemle során a jegyző azt állapítja meg, hogy a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a kérelmezőt az elvégzendő tevékenysége konkrét megjelölésével felszólítja a feltételek teljesítésére 5 napos határidő tűzésével. (9) A felszólításban foglalt tevékenységek elvégzését a jegyző helyszíni szemle során ellenőrzi, amennyiben azok nem teljesültek a megadott határidőben, a bérpótló juttatásra való jogosultság nem állapítható meg, illetve az ellátást meg kell szüntetni. (10) A (6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a bérpótló juttatásra való jogosultság felülvizsgálata során is vizsgálni kell, amennyiben a jogosultság egyéb feltételei fennállnak. 15. 11 (1) A rendszeres szociális segélyben részesített személy a folyósítás feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Központtal és a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségével (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát és b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, d) együttműködik az ellátás kötelező felülvizsgálatában. 11 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 1/2009. (I.30.) önkormányzati rendelete 2. - a. Hatályos: 2009. február 1-től. A rendelet rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell
10 (3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, mely havi jelentkezéseket foglal magában, b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (4) A b) pontban meghatározott program lehet: a) egyéni: szociális, mentális, esetkezelés, életvezetési tanácsadás, b) csoport: önsegítő, képességfejlesztő csoportban való részvétel, c) közösségi: közösségi programon való részvétel, illetve a szervezésben végzett tevékenység. (5) Az együttműködés keretében a Családsegítő Központ a) a határozat alapján nyilvántartásba veszi az ellátásban részesülőt, b) egyénre szabott programot határoz meg, melynek keretében a családgondozó - tájékoztatást ad az egyén adottságaihoz igazodó munkavállalási, képzési, álláskeresési felkészítésben való részvételi lehetőségekről, - tanácsot ad szükség szerint szakemberek bevonásával munkavállalási esélyeit csökkentő mentális, életvezetési problémáinak megoldásában, - segítséget nyújt munkahely felkutatásában az állás betöltéséhez szükséges feltételek teljesítésében, c) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges, módosítja a programot. (6) Az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel, szervezettel megállapodást köt. 16. 12 (1) 13 Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül: - nyilvántartásba vétel elmulasztása, - rendszeres kapcsolattartás elmulasztása, - beilleszkedést segítő programra vonatkozó írásbeli megállapodás megkötésének elmulasztása, - beilleszkedést segítő programban foglaltak nem teljesítése 12 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 1/2009. (I.30.) önkormányzati rendelete 2. - a. Hatályos: 2009. február 1-től. A rendelet rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell 13 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 36/2009. (XII.18.) önkormányzati rendelete 2. - a. Hatályos: 2010. január 1-től. A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyek esetén kell alkalmazni.
11 - az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele. (2) Annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, meg kel szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát. 17. 14 III. FEJEZET Szociális szolgáltatások 18.. A szociálisan rászorultak részére az Önkormányzat az általa működtetett Családsegítő Központon keresztül a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) nappali ellátás, e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, f) közösségi ellátások, g) támogató szolgáltatás. Étkeztetés 19.. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. (2) Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyt. (3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy egészben nem tud gondoskodni. 14 Hatályon kívül helyezte Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 1/2009. (I.30.) önkormányzati rendelete 5. (2) bekezdése. Hatálytalan: 2009. február 1-től.
12 (4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül. (5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. (6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye egy hajléktalan szállás. (2) Nem részesülhet étkeztetésben: a) aki után ápolási díjat állapítottak meg, b) aki ápolási díjban, Gyes-ben, Gyed-ben, terhességi gyermekágyi segélyben részesül, c) aki olyan eltartásra köteles és képes hozzátartozójával él közös háztartásban, aki folyamatosan otthon tartózkodik, d) aki érvényes tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel rendelkezik. Házi segítségnyújtás 20.. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a.) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b.) az önáll életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c.) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Családsegítés 21.. (1) A családsegítő szolgáltatás keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiéné problémái, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. (2) A családsegítő szolgáltatást az önkormányzat a Családsegítő Központ keretén belül biztosítja.
13 Nappali ellátás 22.. (1) Az Önkormányzat a nappali ellátást a Családsegítő Központ keretén belül működtetett Időskorúak Klubján keresztül látja el. (2) Az ellátás során az Szt. 65/F.. rendelkezései szerint kell eljárni. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 23.. (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartási mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. (3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó készülékek igénylők közti elosztásáról a Humán Bizottság a Családsegítő Központ javaslata alapján dönt. Közösségi ellátások 24.. (1) Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott (2) bekezdésben meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott (3) bekezdés szerinti alacsonyküszöbű ellátás. (2) A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,
14 f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. (3) A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározottakon túl biztosítani kell a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. (4) Az ellátás során az Szt. 65/A.. rendelkezései szerint kell eljárni. Támogató szolgáltatás 25.. (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (2) Az ellátás során az Szt. 65/C..-ai szerint kell eljárni. 26.. (1) Az Önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. (2) A szociálpolitikai kerekasztal feladata: a) részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában, b) folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását c) 15 véleményezi a város közfoglalkoztatási tervét. (3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: - Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke - Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke - Családsegítő Központ vezetője - Humán Bizottság elnöke - Magyar Vöröskereszt tolnai szervezetének vezetője - Nagycsaládosok Egyesületének vezetője - Nyugdíjas Érdekszövetség elnöke - Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke - Nyugdíjas Egészségvédő Klub elnöke - Mozgássérültek Megyei Egyesülete tolnai csoportjának vezetője - Zafír Alapítvány Támogató Szolgálat képviselője. 15 Beiktatta Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 1/2009. (I.30.) önkormányzati rendelete 3. - a. Hatályos: 2009. február 1-től. A rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
15 IV.FEJEZET Szakosított ellátási formák Ápolást, gondozást nyújtó intézmény 27.. (1) Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény a Tolnai Idősek Otthona. (2) Az intézménybe az a kérelmező vehető fel, aki az egyszeri hozzájárulás összegét megfizeti és az intézmény vezetőjével a szolgáltatási szerződést megköti. Az ellátások igénybevétele 28.. (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt. (2) Tartós bentlakásos elhelyezést biztosító ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével a rendelet 2. sz. mellékletét képező nyomtatvány alapján az Szt. 94/B.. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megállapodást köt. 29.. (1) Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az igénylők elhelyezéséről. Ha az ellátásra vonatkozó igény férőhely hiányában nem teljesíthető, úgy a kérelmet a kézhezvétel napján nyilvántartásba kell venni a teljesítési sorrend megállapítása érdekében. (2) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 1.. (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (3) Az intézményvezető évente felülvizsgálja a nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát. V. FEJEZET A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai 30.. (1) Az Önkormányzat intézményeiben nyújtott egyes ellátásokért térítési díjat (intézményi térítési díj) kell fizetni. A térítési díjak összegét jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
16 (2) A szociális alapszolgáltatások jelen rendelet 1. sz. mellékletének 5. pontjában meghatározott intézményi térítési díjai alapján a jogosult az intézményvezető által meghatározott térítési díjat (személyi térítési díj) fizet. (3) Az intézményi, vagy a személyi térítési díjat d) az ellátást igénybe vevő jogosult, e) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, f) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenesági rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, g) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, h) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett). (4) A szociális alapszolgáltatások tekintetében a fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, a) aki jövedelemmel nem rendelkezik, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik. (5) Az intézményvezető a szociális alapszolgáltatások esetében a személyi térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így különösen: - elemi kárt szenvedett, - lakásában rendkívüli esemény miatt súlyos kár keletkezett, - egészségében állapotrosszabbodás következett be, - havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelme 30%-át. (6) Térítési díjkedvezmény vagy mentesség legfeljebb 6 hónap időtartamra adható. 31.. (1) A szociális alapszolgáltatásokért fizetendő térítési díjat havonta utólag kell megfizetni. (2) Az ápolást, gondozást nyújtó intézményben a térítési díjat a szerződésben foglaltak szerint kell fizetni. Az ellátás megszűnése 32.. (1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő
17 a) 16 a térítési díjat 1 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve ha ingyenes ellátásban kell részesíteni, b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe, c) elhalálozik, d) kéri az ellátás megszüntetését. (2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. (3) Az intézményi jogviszony megszűnésére az Szt. 100-101..-aiban foglalt rendelkezések az irányadók. Az intézmény szabályzata 32.. (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény szervezeti felépítésének és működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tartalmazza. (2) Az SZMSZ mellékletét képezi az intézmény házirendje. (3) Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát (mellékleteivel együtt) - átruházott hatáskörben a Humán Bizottság hagyja jóvá. Vegyes rendelkezések 33.. (1) Annak érdekében, hogy e rendelet elérhesse célját, az arra rászorultak támogatása során együtt kell működni: a) a gyermekintézményekkel, b) a háziorvosokkal, c) az egyházakkal, d) a Vöröskereszttel, e) a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségével, f) Nyugdíjas Érdekszövetséggel, g) Családsegítő Központtal. (2) Az együttműködés kapcsán az önkormányzat az érintett szervezetek összehangolásával biztosítja a ténylegesen rászorulók minél teljesebb körű felmérését, a párhuzamosságok kiküszöbölését, a felhasználás hatékonyságának elősegítését és figyelemmel kísérését. 16 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 15/2011. (IV.29.) önkormányzati rendelete 3. - a. Hatályos: 2011. május 1-től.
18 VI. FEJEZET Értelmező rendelkezések 34.. E rendelet alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető helyzetek: - krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés, - nagyobb összegű, váratlan vagy tervezhető önhibáján kívüli kiadás, - munkanélküli járadék, illetve a jövedelempótló támogatás folyósításáig terjedő időszak, - elemi károsultság, - egyéb támogatási formákból való kiszorulás, - egyéb szabályozatlan különös méltánylást érdemlő esetek, - a kérelmező gyógyszerköltsége meghaladja a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem 25%-át. VII. FEJEZET Záró rendelkezések 35.. (1) Ezen rendelet a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel 2008. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet 1. sz. melléklete rendelkezéseit visszamenőleges hatállyal 2008. március 1. napjától kell alkalmazni. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény rendelkezései irányadók. (4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tolna Város Önkormányzatának a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló - 17/2003. (VII.1.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító - 27/2003. (XII.16.) önkormányzati rendelet - 7/2004. (III.2.) önkormányzati rendelet - 20/004. (V.25.) önkormányzati rendelet - 34/2004. (XI.30.) önkormányzati rendelet - 4/2005. (III.1.) önkormányzati rendelet - 15/2005. (VI.3.) önkormányzati rendelet - 26/005. (X.25.) önkormányzati rendelet - 1/2006. (I.31.) önkormányzati rendelet - 8/2006. (III.28.) önkormányzati rendelet - 14/2006. (VI.27.) önkormányzati rendelet - 15/2006. (VII.11.) önkormányzati rendelet - 16/2006. (IX. 1.) önkormányzati rendelet - 1/2007. (I.26.) önkormányzati rendelet
19-16/2007. (VI.1.) önkormányzati rendelet - 37/2007. (XII.21.) önkormányzati rendelet - 5/2008. (II.29.) önkormányzati rendelet. Tolna, 2008. április 24. dr. Sümegi Zoltán polgármester Ezerné dr. Huber Éva jegyző Záradék: Ezen rendelet a mai napon kihirdetésre került. Tolna, 2008. április 25. Ezerné dr. Huber Éva jegyző
20 1.) Óvodai térítési díj 340,-Ft 2.) Iskolai térítési díj egyszeri 250,-Ft 3.) Iskolai térítési díj napi háromszori 450,-Ft 4.) Felnőtt térítési díj 250,-Ft 5.) Felnőtt térítési díj napi háromszori 450,-Ft 6.) Szociális alapszolgáltatások intézményi térítési díja a.) nappali ellátás étkeztetéssel 570,-Ft/fő/nap b.) nappali ellátás étkeztetés nélkül 20,-Ft/fő/nap c.) étkeztetés - szállítás nélkül 470,-Ft/fő/nap - szállítással 750,-Ft/fő/nap d.) 18 házi segítségnyújtás 200,-Ft/óra e.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 20,-Ft/nap 1. sz. melléklet 17 7.) 19 Tolnai Idősek Otthona Intézményi térítési díja 85.500,-Ft/hó/fő, illetve 2.850,-Ft/nap/fő. A fenti térítési díjak az ÁFA-t tartalmazzák. 17 Módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 10/2011. (III.4.) önkormányzati rendelete 1. - a. Hatályos: 2011. március 5-től. 18 Az 1. számú melléklet 6. pontjának d.) és e.) pontjait beiktatta Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 10/2011. (III.4.) önkormányzati rendelete 2. - a. Hatályos: 2011. április 1-től. 19 A 7.) pontot módosította Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 15/2011. (IV.29.) önkormányzati rendelete 4. - a. Hatályos: 2011. május 1- től.